Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-10-09 / 41. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLII. ÉVFOLYAM 41. SZÁM 1977. október 9. Ara: 2,50 Ft Amikor dr. Olof Sundby uppsa- lai érsek meghívást küldött svédországi látogatásra, akkor elődjének, a néhai Ruben Josefsson érseknek a magyarországi látogatásával 1971-ben megindult kétoldalú kapcsolatok fonalát vette fel. A meghívás személyes volt, dr. Káldy Zoltánnak, egyházunk püspök-elnökének és feleségének szólt, valamint egyházunk még két képviselőjének. így egészült ki a delegáció dr. Hafenscher Károly budapest-Deák téri igazgatólelkésszel és Reuss András külügyi titkárral. Az ország A svéd állam a 9. században jött létre és nagyjából . ugyanabban az időben vezették be a ke- resztyénséget, mint Magyarországon. Századokon át nagyhatalmi szerepet játszott Európában, súlyos háborúkat folytatva a balti térség megszerzéséért vagy megtartásáért. A legújabb korban azonban 1815 óta sikerült háború nélkül élnie. Ritka népsűrűsége (hazánk ötszörösének megfelelő területen 8 millió lakos), gazdag természeti kincsei és persze a békés munka eredményéképpen a világon egyedülálló életszínvonalat ért el. Mindezt úgy, hogy a szociális feszültségekét levezette, mielőtt forradalomhoz vezettek volna és közben menedéket és megélhetést adtak sok száz vietnami háborús szolgálatot megtagadó amerikainak, vagy a libanoni polgárháború i több ezer menekültjének.. Az evangélikus egyház A lakosság 94,6°, 0-a evangélikus. így a svéd evangélikus egyház közel 8 milliós lélekszámúval, 1884 egyházközségével és 4241 felavatott lelkészével, köztük női lelkészekkel is, valamint sok más egyházi munkásával a világ legnépesebb evangélikus egyháza. A reformációt 1527-ben az ország- gyűlés fogadta el, .ettől kezdve svédnek és evangélikusnak lenni hosszú ideig egvet jelentett. Csak 1951-ben mondták ki törvényben is a teljes vallásszabadságot. Az egyházi életről legtöbbször azt halljuk, hogy alacsony az istentiszteletek látogatottsága. A hivatalos statisztikák a vasárnapi átlagot 5%-ra teszik, ami azt jelenti, hogy a nagyvárosokban esetleg az 1%-ot sem éri el. Ezzel szemben viszont olyan érdekes tények vannak, mint az, hogy a lakosság 95%-a — köztük számos aktív pünkösdi, baptista és mások — továbbra is tagja az evangélikus egyháznak, az újszülöttek 82%-át megkeresztelik, a fiatalok 74°/0-át megkonfirmálják, á házasságok 65%-a egyházi áldásban részesül és 96% kíván egyházi temetést. A legrégibb egyházkerületeket 1100 körül alapították, a legújabbat Stockholmban 1942-ben, a gyülekezetek területi beosztása pedig az 13Q0-as évekre vezethe- tő* vissza. Az egyházi szervezet régi struktúrája mellett új formák, új rnunkaágak is megjelentek. és elsősorban az érsek személyén keresztül kapcsolódnak a régihez. Állam és evangélikus egyház különleges kapcsolatban vannak. Az egyház által javasolt személyek közül a kormány nevezi ki a püspököket és számos más egyházi tisztség viselőjét. A lelkészi hivatalok végzik az állami anya- könyvvezetést. Mégse szeretnek államegyházról beszélni, mert nem követelmény és nem előny evangélikusnak lenni. Hosszú ideje tárgyalják és mérlegelik állam és egyház szétválasztásának lehetőségét és módját, és talán a közeljövőben elkészül az erről szóló törvénytervezet. Nagyon jelentős az a missziói tevékenység, melyet svéd testvéreink folytattak és folytatnak. Míg násutt egyesületek kezdtek ebbe a munkába, Svédországban a misszió is csaknem kezdettől fogva kifejezetten egyházi tevékenység. Meleg fogadtatás Hűvös viselkedésről, tartózkodó magatartásról szoktak az északi emberrel kapcsolatban beszelni. Utunk során nem ezt tapasztaltuk, inkább úgy éreztük lépten- nyomon, hogy megtisztelő fogadtatásban, megkülönböztetett figyelemben, a gondoskodó szeretet ezernyi megnyilvánulásában van részünk. Sundby érsek maga várta Káldy Zoltán püspököt és a delegáció tagjait az érkezéskor. Kisebb és nagyobb körben is voltunk asztalának vendégei, és feleségével együtt sokat áldozott ránk idejéből. Titkárai, H. Sve- nungsson és G. Perry lelkészek mindent elkövettek, hogy alapos tájékoztatást kapjunk és jól érezzük magunkat. Találkozások sora i A programban nem szerepelt előadás tartása, de látogatásunk minden napján, s olykor ugyanaznap ismételten is, alkalmunk volt lelkészek és egyházi munkások csoportjaival beszélgetést folytatni. Mivel a részvevők csak a legritkább esetben jártak már hazánkban, legtöbbször általános tájékoztatót kértek dr. Káldy Zoltántól, melyhez azután konkrét kérdések kapcsolódtak. De Henrik Svenungsson otthonában Káldy Zoltán püspöknek teológiai referátumot is kellett rögtönöznie a lutheri tanítás lényegéről — egy teológiai professzor kérdésére. Ismerősként, és három évvel ezelőtti magyarországi útjának élményeit felelevenítve fogadott Linköpingben Ragnas . Askmark püspök és felesége, akik 1974-ben részt vettek a Teológiai Akadémia új épületének felavatásán. A városban és környékén Askmark püspök személyesen ismertetett meg egyházkerületével. Templomok. Láttunk katedrálisokat és gyülekezeti házakat. régi falusi templomokat temetővel és modern, új templomokat, körülöttük új lakótelepekkel. Érzékelhettünk valamit abból a feladatból, hogy sok száz éves templomokat műemlékvédelmi szempontból megőrizzenek, de ugyanakkor mai használatra is alkalmassá tegyenek. Oldalkápolnák kialakításával kisebb gyülekezet részére teremtenek meghitt helyet. gyerekbútorok és rajzeszközök elhelyezésével segítik a fiatal szülők zavartalan istentiszteleti részvételét, kinyitják a templomot a turistáknak, de csendet is biztosítanak az áhítatra vágyóknak. Szent Birgitta Vadstena temploma és a régi kolostor Szent Birgitta személyével kapcsolatos. Gorán Grefbäck esperes — evangélikus teológus módján — úgy idézte fel ennek a 14., században (1303—1373) élt szent asszonynak az életét, hogy nem földöntúli lényt láttunk Bir- gittában, hanem a 20. századnak is elgondolkoztató, példát állító embert. Hiszen Birgitta, aki maga is királyi családból származott, királyok és a pápa előtt is szólt a tapasztalt visszásságokról, bűneikről, s így — egy mélyen vallásos középkori asszony! — közéleti, politikai felelősséget hordozott. Jóval a reformáció előtt követelte az anyanyelven A stockholmi Engelbrekt-templom tartott prédikációk bevezetését. Ö maga nagyra értékelte a szerzetesi életformát, de beletörődött, hogy leánya férjhez menjen, testvérét pedig közhivatal vállalására buzdította — mindezzel a világi hivatást becsülte meg. Reménységben élt azzal, hogy kereken húsz évig várta Rómában, hogy a pápa engedélyt adjon kolostor alapításához, de koldusszegényen meghalt röviddel azelőtt, hogy terve valóra válhatott volna. Egy magyar népdal Némi ismerkedés, baráti beszélgetés és egy terített asztal közössége nyomán egy magyar népdal is elhangzott delegációnk üdvözlésére. ..Megismerni a kanászt ...” — énekelte Gorán Grefbäck esperes tökéletes magyar kiejtéssel és ritmusban, de egyetlen szót sem értve belőle. Harminc évvel ezelőtt nemzetközi keresztyén diáktalálkozón tanulta a Balaton mellett. A mi oldalunkról pedig Hafenscher Károly keltett ismételt meglepetést barátaink között egyrészt svéd beszédkészségével, másrészt pedig az egyházi életben való jártasságával. 1969-ben tett háromhónapos svédországi útja így termett gyümölcsöt látogatásunk alkalmával. Gyülekezeti munka Központi szerv foglalkozik a gyülekezeti munka elvi és gyakorlati kérdéseivel. Vezérfonalakat és segédeszközöket készítenek a gyermekmunkához, közben látják a túl sok segédanyag veszélyét. és fontqsnak tartják a szülőkkel való kapcsolatot. A konfirmációi oktatást igyekeznek megszabadítani „iskolai” jellegétől és továbbképzik az oktatókat. A nagy létszámok lehetővé teszik a korosztályok szerinti bontást: Gdvlében egy gyülekezeti házban négy konfirmandus csoport órája volt egyszerre. Külön foglalkoznak a testi és szeliemi fogyatékosok. így a vakok konfirmációjának kérdésével. Az evangélizáció munkájával pedig be akarják vonni a gyülekezeti életbe a pasz- szív egyháztagokat és egyházban- világban elkötelezetté akarják tenni az aktív templomba járókat. V ilágszolgálat Nem egyházi adóból, hanem főként a böjti időben végzett akció során, tehát önkéntesen gyűjtik össze azt a mintegy 50 millió svéd koronát (kb. 250 millió magyar forintot), amelyet az LVSZ svéd nemzeti bizottsága és az egyházi segélyszerv, a Lutherhjälpen elsősorban az egyházi világszei’ve- zeteken keresztül juttat el a fejlődő országok megsegítésére Ebbe Arvidsson főtitkár és munkatársainak célkitűzése, hogy a segítség az önálló élet lehetőségére segítsen el, neveléssel és beruházással, és hogy az adakozók ne csak adjanak, hanem felelős életet is éljenek. A svéd nemzeti bizottság nevében fogadta a magyar delegációt Carl-Gustav von Ehrenheim, akit a Dar es-Salaam-i nagygyűlés választott meg az LVSZ végrehajtó bizottság tagjává, sőt a világszervezet kincstárnoka is lett. Eltérések és azonosságok Az életünkben és helyzetünkben sok eltérés van és ezek nem jelentéktelenek. Ött az állammal még mindig összefonódott az egyház. kötelező egyházi adóval, kötelező hitoktatással. — nálunk szocialista forradalom során különválasztott állam és egyház, önkéntes egyházfenntartási járulékkal, egyéni döntéssel a gyermekek hitbeli oktatásáról... Ott még inkább csak kivétel, ha valaki nem akar egyházhoz tartozni, — mi úton vagyunk a hitvalló és diakóniában élő egyház felé. Azonosságok is vannak, .nem is kevés, nem is jelentéktelen. Itt is, ott is szekularizált és egyre jobban szekuiarizálódó társadalomban él az egyház. Itt is. ott is úgy kell megszólaltatni az evangéliumot, hogy valóságos helyzeté>en szólítsa meg a mai embert! Korrekt információk Utunk minden jelentősebb állomásán — Uppsalában, Linkö- pinben, Stockholmban és Gödében — megtaláltak az újságírók és kérdéseikkel ostromolták dr. Káldy Zoltán püspököt. Percekre jöttek, de a pihenés óráit vették el. Érdekelte őket a felekezeti megoszlás Magyarországon, a római katolikus egyházzal való viszony. a női lelkészek státusza, a gyülekezeti és lelkészi munka lehetőségei. állam és egyház viszonya. az egyház társadalmi szerepe a múltban és a jelenben. A megjelent cikkeket olvasva az a jóleső érzésünk támad, hogy a nyelvi és információs nehézségeket valamint a gondolkodásbeli különbségeket legyőzte a megértés és jóindulat: korrektül használták fel ezeknek a beszélgetéseknek az anyagát. Igehirdetés az uppsalai dómban Nem túlzás, ha az uppsalai dómot szimbólumnak tekintjük. így tekinthetnek rá a svédek is. az evangélikus egyház is, ezért renoválták az elmúlt évek során nagy hozzáértéssel és magas költséggel. Szimbólum azért is, mert itt nyugszik ennek az egyháznak két nagy egyénisége: Laurentius Petri Svédország első evangélikus érseke és Nathan Söderblom érsek, az ökumenikus mozgalom kezdeteinek egyik nagy alakja. Aki ennek a dómnak a szószékére lép, az nem egyszerűen Svédországban van, hanem az evangélikus egyház megbecsült vendége. Látogatásunk utolsó napján, szeptember 18-án, vasárnap délelőtt az istentiszteletre bevonuló lelkészek menetében. Olof Sundby érsek oldalán volt az igehirdető, Káldy Zoltán püspök, aki a svéd egyház rendje szerint előírt igéről. Mária és Márta történetéről prédikált angol nyelven. Láttuk, hogyan ápolják az évszázados hagyományokat a liturgikus öLözet- ben. az istentisztelet rendjében, és láttuk, hogy él az egyház, tele volt a templom és több százan vettek úrvacsorát, Átélve a testvéri közösseget, tapasztalva a megértést és mélyülve egymás megismerésében, lehetetlen nem gondolnunk a folytatásra: erősödjék a közösség, növekedjél; a megértés és ismerjük meg egymást még igazabban. Reuss András íz Országos Széchényi Könyvtár levele egyházunk püspök-elnökéhez Borsa Gedeon az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője az alábbi levelet intézte Dr. Káldy Zoltán püspökelnökhöz:. „Tisztelt Püspök Ür! Fogadja őszinte köszenetünket azért az ériékes segítségért, amelyet az Evangélikus Gyűjteményi Tanács eddig könyvtári téren a nemzeti értékeink országos nyilvántartásához küldött folyamatos adatszolgáltatásokkal nyújtott. Kérjük. hogy Püspök úr továbbítsa köszönetünket a Tanács munkatársainak. könyvtáros kollegáinknak. és mindazoknak a lelkészeknek, akik mindenkor olyan hatásosan és készségesen segítették munkánkat. Őszinte tisztelettel: Borsa Gedeon.” Mindannyiunknak jólesik Borsa Gedeon osztályvezető meleghangú levele és elismerése. Ez úton is továbbítjuk a köszönet szavát mindazokhoz, akik az adatszolgáltatás munkáját pontosan elvégezték. HARMINC ÉVES AZ NDK EGYHÁZI HÍRSZOLGÁLATA A legnépesebb evangélikus egyház Egyházunk delegációja Svédországban 1947 augusztusában jelent meg az NDK-ban élő egyházak hír- szolgálatának első száma. Az ..Evangelischer Nachrichtendienst” (ENA) célja Günter Lorenz főszerkesztő szerint, hogy „hét- röl-hétre az NDK-ban élő evangéliumi egyhazak eletenek. utja- ,nak és tevékenységének tükörképe legyen, beleértve a megegyezéseket és a sajátosságokat, valamint az ökumenikus kapcsolatok fejlődését és szélesedését és az ökumenébcn való részvételt, is.”
