Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-09-25 / 39. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP

XLII. ÉVFOLYAM 39. SZÁM

1977. szeptember 25. Ára: 2,50 Ft

Politikai napilapjaink az Alkotmány napjára az idén különösen is gazdag tartalommal jelentek meg A sok jó írás között megkülönböztetett figyelemmel olvassuk Miklós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének a Magyar Hírlapban megjelent beszélgetését Varga Józseffel. a lap helyettes főszerkesztőjével. ..Egyházpolitikánk időszerű kérdései" volt a téma.

NAGYON ÖRÜLÜNK annak, hogy az állam és egyház viszonyának témája az utóbbi időben többször is előkerült a magyar sajtóban. Azért pedig különösen is hálásak vagyunk, hogy Miklós Imre államtitkárral folytatott kiváló hangvételű és tartalmú interjú egy nagy példányszámban megjelenő napilapban volt olvasható. Az a tapasztalatunk, hogy mind a hivő. mind a marxista magyar állampolgároknak szükségük van ebben az interjúban is előkerült kérdések és válaszok ismeretéje. világos látására és széles körben való tudatosítására. Vannak ugyanis mind a hívők, mind a marxisták között — talán nem is kis számban — olyan emberek, akik nem dinamikusan, tehát mozgásukban nézik a problémákat az állam és egyház viszonyában. hanem valamikor a múltban elfoglalt status quoból ismételgetnek -beideaződött mondatokat. Ezért van döntő jelentősége Miklós Imre államtitkár- világos, egyértelmű, a problémákat sokoldalúan, frissen megközelítő, és azokat elvi szempontból néző nyilatkozatának.

MINDENEKELŐTT igen határozott feleletet ad arra a kérdésre. hogy a ..magyar állam és az egyházak között kialakult kapcsolatrendszerben az utóbbi időben történt-e elvi és gyakorlati fordulat". A kérdező utal arra. hogy • elsősorban nyugati újságokban — de közben itthon is — elhangzanak olyan vélemények, miszerint „történelmi fordulat” megy végbe az állam és egyház viszonyában Magyarországon. Ezzel összefüggésben külföldön többször Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkárának VI. Pál pápánál tett látogatására hivatkoznak. Miklós Imre államtitkár nyíltan megmondja, hogv az állam és egyházak kapcsolatában „folyamatos javulás"-ról és nem ..történelmi fordulat"-rói van szó. Ezt elsősorban a római katolikus egyház példájával illusztrálja. A magyarországi római katolikus egyház vezetése a ..30 esztendő alatt a politikai ellenállástól a taktikai passzivitáson keresztül eljutott a politikai együttműködés elvének megfogalmazásához és gyakorlati megvalósításához”. Ebben a folyamatban vált lehetővé előbb egy részleges megállapodás a Vatikán és a magyar kormány megbízottai között a püspökök kinevezésének gyakorlatára. maid az esztergomi érseki szék betöltése stb. Ezek ..egy hosszan tartó folyamat olyant állomásai. amelyeknek a feltételei lépésről lépésre, keménv közös munkával teremtődtek meg" — mondta az államtitkár. Maid hozzátette: ennek a folyamatnak ..a fejlett szocialista társadalom megvalósításán fáradozó vallásos és más világnézetű emberek egyaránt örülnek”.

ELŐSZÖR IS fejezzük ki mi, evangélikusok is örömünket, hogy a magyarországi római katolikus egyház is ..egy hosszan tartó folyamat állomásain keresztül” eljutott államunkkal’ a politikai egvütt működés gyakorlati megvalósításához. amelyhez a mi evangélikus egyházunk ..más ütemben” érkezett el. Nemcsak a római katolikus egyház szempontiából örülünk annak, hogy a római katolikus ..egyház a néppel esvütt megtalálta úi helvét a szocialista társadalomban és a néppel együtt vállal telies sorsközösséget a jövőben” (idézet a római katolikus püspöki kar egyik

körleveléből). Mindez gyümölcsöző volt az evangélikus egyházban is olyan rétegek felé. amelyek éppen a római katolikus egyház „lassúbb lépéseire” hivatkozva igyekeztek egyházunkban is az állammal való politikai együttműködést lassítani.

AZ IS VILÁGOSAN kitűnik az interjúból, hogy a római katolikus egyház és az állam viszonyában — de ez vonatkozik valamennyi egyházra is — a kedvező irányú ..folyamat" nemcsak úgy magától következett be. hanem az ..lépésről lépésre, kemény, közös munkával teremtődött meg". Ez a megállapítás teljesen megfelel az igazságnak. Az egyházakra mint ..külső tényezők”, nagy hatással voltak a szocializmus építésének nagyszerű eredményei, továbbá a Hazafias Népfront részéről történt meghívás a közös munkába és nem utolsósorban az az ..együttműködésre kész magatartás”. amelyet az egyházak és azok vezetői az állami és társadalmi tényezők részéről tapasztaltak. Ezzel együtt az egyházak

— és ezt hangsúlyoznunk kell — fáradoztak és fáradoznak saját elvi alapjaik, teológiájuk újra való végiggondolásáért. annak jobb kiaknázásáért és abból folyó következmények levonásáért a maguk szolgálatára nézve. Csak igy lehetett és lehet az egyházak szolgálata"'" a "kz'o'Ciali^musban hiteles és nem opportunista. Mindenesetre a diakóniai teológia — amely a protestáns egyházak teológiai gondolkodását meghatározza — kitűnő alapot nyújtott ezeknek az egyházaknak és tagjaiknak a társadalmi és politikai szolgálatok jó lelkiismerettel való végzésére. így a külső és belső tényezők együttes hatása inspirálta azt a ..folyamatot", amely mind az egyházak, mind a társadalom szempontjából jó eredményeket hozott.

EKÖZBEN sem az állam, sem az egyházak nem tettek ideológiai. illetőleg teológiai engedményeket. Miklós Imre államtitkár az állam magatartását ..elvi alapokon nyugvónak, ideológiai megalkuvásoktól mentes”-nek mondja. Űjra aláhúzza, hogv a marxizmus és keresztyénség között, ..a bennük foglalt alapvető világnézeti ellentétek” miatt ideológiai konvergencia nem lehetséges. A magyarországi keresztyén egyházak ugyanezt az álláspontot vallják. Ennél a pontnál ismét vissza kell térnünk ahhoz a

— cikkünk eleién említett — kérdéshez. hogy Magyarországon az állam és egyház viszonyában történt-e ..történelmi fordulat”. A nvugati országokban éppen abban látnák ennek a ..történelmi for- dulat”-nak lényegét, hoev az állam és társadalom feladja ideológiájának a vallásra vonatkozó megállapításait, tehát a ..marxista valláskritikát’'. Erről azonban Magvarorszáaon nincs szó. Az in- teriúban teljesen egyértelmű a kijelentés: ..A kommunisták nem mondanak le a tudományos világnézetük terjesztéséről.” Magyarországon a keresztvén embereknek ezt az álláspontot zúgolódás nélkül, a másik ember véleményének — ebben az esetben a marxisták álláspontjának — tiszteletben tartásával tudomásul kell venniük. Más megközelítésben ide tartozik a Lutheránus Világszövetség Dar es-Salaamban tartott nagygyűlésének az ..emberi jogok’Lkal kapcsolatos ez a határozata: ..A lelkiismereti szabadságba beletartozik a valláshoz való nem tartozás joga is.”

UGYANAKKOR a marxisták nyilvánvalóan magától értődőnek tartják a keresztyéneknek azt az álláspontját, hogy egyfelől a marxista valláskritika alaptételeit nem tudják elfogadni, másfelől a keresztyén tanítást, az evangéliumot mi is terjeszteni akarjuk. Nem tudjuk elfogadni, hogy a vallás csupán anyagi-társadalmi viszonyok függvénye és végeredményben csak addig ..él’', amíg a társadalom problémái megoldhatatlannak bizonyulnak. De „elhal”. ha azok a társadalmi VT-» szonyok megszűnnek, amelyek szükségképpen igénylik az ember, a társadalom ..vallási kiegészítését”. Mi azt valljuk, hogy a vallás gyökerei ennél mélyebben rejlenek, másfelől a keresztyén ..hit" nem sorolható be a ..vallások" közé. A marxista és keresztyén ál'áspont közötti világos különbség azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egész társadalmunkat érintő kérdésekben. a szocialista társadalom éni- téséhen. népünk előrehaladása érdekében jó és felszabadult szívvel együttműködjünk marxista honfitársainkkal. Mert igenis le- (hetséges a politikai és társadalmi együttműködés marxisták és keresztyének között az emberért, a társadalmi fejlődésért, a békéért, az egész emberiség holnapjáért. A mi magyarországi evangélikus egyházunk tagjai túlnvomó többsége számára a diakóniai teológia alanián ez ma már masától értetődő. De nemcsak „elviles- teológiailag”. hanem gyakorlatilag is. hiszen a munkahelyeken e°vütt dolgoznak azokkal a marxista ál lám polgárokkal, akik éppen úgy szeretik hazájukat, mint ők.

SEGÍTHETI ennek az együttműködésnek őszinteségét annak a kérdésnek a tisztázása is. amit az interjú során Varna József helyettes főszerkesztő vetett fel Miklós Imre államtitkárnak. A kérdés ígv hangzott: ..Kevés olyan világnézeti. ideológiai jelenség

van. mint a vallásosság, amellyel 1,-nncsolatban oly ismétlődően vetődne fel eanes túlzók sürgetése, a .megoldást’ követelők végletekig szimplifikáló álradikalizmusa. Azt hiszem, helves azt válaszolni némely mai vitázónak. azoknak, akik a vallás megszűnésének pontos dátumát, halárideiét szeretnek hallani, hogy kívánságuk merő képtelenség.” Azután arra utal a kérdező, hogy a marxista álláspont szerint a ..vallás megszűnése” csak a kommunizmusban várható. Miklós Trnre államtitkár válaszában Kádár Jánosra hivatkozott. aki az MSZMP XT. kongresszusán többek között ezt mondta: ..Ha ilyen vegyes, materialistákból és nem materialistákból álló társadalomban élünk, akkor így fogjuk felépíteni a szocializmust. csak épüljön minél gyorsabban. .

MI ÜGY LÁTJUK, hogy Varga József kérdésfelvetése a való életből fakad. Jó és hasznos szembenézni azzal a jelenséggel, hogv néha eaves nem vallásos emberek türelmetlenek a vallással és a vallásos emberekkel szemben. viszont tapasztalatunk szerint a vallásos emberekben belső feszültséget okozhat, rontja hangulatukat. sőt néha még a munkahelyi léokört is. Köszönjük, hogy Varsa József ezt „álradikflliz- mus”-nak nevezte más összefüggésben. Valamennyiünk szerint a szocializmus építése érdekében, ilven jelenségeket fel kellene számolni. Természetesen ugvanigv- ha közben keresztyének lennek fel agresszíven az ..ateistákkal” szemben. A keresztyének akkor nem lesznek türelmetlenek az ateistákkal szemben, ha bíznak saiát ..portékáinkban”, és annak alanián néznek a jövőbe.

VÉGÜL ezen a helyen is megköszönjük államunknak, benne az

Állami Egyházügyi Hivatalnak, hogy sokszor tapasztalhattuk meg segítségüket, megértésüket és jóindulatukat abban a ,.folyamaiban. amely azt a korrekt ió viszonyt eredményezte, amely ma az állam és evangélikus egyházunk között fennáll. Miklós Imre államtitkár az interjúban említette. hogy a folyamat egyes állomásain lehetővé vált a konfirmáció egységes szabályozása, Teológiai Akadémiánk új épületbe költözése. Külön is hálásak vagyunk. hogy a Lutheránus Világszövetség VI. nagygyűlésére készült tanulmányi hozzájárulásunkat angol és magyar nyelven a Kossuth Nyomda az Állami Egyházügyi Hivatal támogatásával rendkívül rövid idő alatt elkészítette. Most pedig Miklós Imre államtitkár arra utalt az interjúban, hogy „foglalkozunk, a protestáns nyugdíjintézetek által folyósított öregségi és özvegyi nyugdíjak társadalombiztosítási kereteken belül történő támogatásával és más hasonló kérdésekkel”.

Nekünk pedig bátran kell tovább menni azon az úton. amelyen diakóniai teológiánk alapján járunk. A „folyamat” során még kölcsönösen . kimunkálhatunk olyan eredményeket, amelyek mind az állam, mind az egyházak számára jók és segítik egész népünk előrehaladását.

Káldy Zoltán

•Nyitány: a diakónia

Országos Diakóniai Értekezlet Sollvadkerten

Egyházunk eseménynaptárában sűrűsödnek a bejegyzések. Általános gyakorlat, hogy az év végi Országos Presbiteri ülést (ebben az esztendőben az Országos Közgyűlést) 'megelőzi egyházunk egyes munkaterületei vezetőinek

a tanácskozása. Ezeken száinba- veszik az elvégzett munkát, felmérik a pozitív és negatív jelenségeket, elemzik az egyes osztályok és a közegyház kapcsolatának a továbbméíyülését s meghatározzák a következő esztendő feladatait.

E felmérő és elemző munkaági értekezlet nyitányaképpen az Országos Diakóniai Értekezletre került sor augusztus 31.—szeptember 2. között Soltvadkerten. Immár hagyomány egyházunkban, hogy ezt a diakóniai munkánkkal foglalkozó értekezletet felváltva tartjuk gyülekezetekben és diakóniai intézményeinkben. Ebben az esztendőben a soltvad- kerti gyülekezet adott otthont a diakónia munkásainak és felelős tisztségviselőinek. Részt vettek az értekezleten az egyes intézmények vezető munkatársai, az egyházmegyék diakóniai előadói, és — ez új szín volt ebben az esztendőben — igen szép számmal

vettek részt a munkaülésen a helyi gyülekezet presbiterei ás a diakóniai munka iránt érdeklődő gyülekezeti tagok.

Diakóniai munkánk Isten igéjéből táplálkozik. Ezért kapott igen erős hangsúlyt az értekezleten. reggeli és esti áhítatokon kívül, az előadásokban Í6 az evangéliumból fakadó keresztyén hit bizonyságtevő ereje. Az értekezlet széleskörű diakónia munkáját mérte fel. Így szó esett a gyülekezetekben végzendő diakómai munkáról, de éppen ilyen hangsúllyal kerültek a tárgyalóasztalra a társadalomban vagy az intézményesített diakóniai otthonokban végzett feladatok is. Az egyházmegyei előadók és az- egyes otthonok vezetői részletes beszámolót adtak munkájukról, melyet élénk megbeszélés követett.

A diakóniai munka egyházunk egyik igen fontos szolgálati területe. amely egyben Krisztus értünk vállalt szolgálatából következően egyházunk teladata is, amely szorosan hozzátartozik küldetésünkhöz. Ezt a feladatot azonban csak egyházunk többi munkaágával koordinálva lehet jól végezni. Ezt az egységes szemléletmódot hangsúlyozta az is. hogy értekezleten jelen voltak és előadást tartottak egyházunk vezető személyiségei. Így előadással szolgáltak D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök. D. dr. Otílyk Ernő püspök, a diakóniai munka vezető püspöke és dr. Karner Ágoston országos főtitkár. De jelen volt a Teológiai Akadémia ár. Vámos József teológiai tanár személyében. Egyházunk sajtószolgálatát lapunk felelős szerkesztője, Mezősi György lelkész képviselte. Az értekezletet Blázy Lajos diakónia ügyvivő-lelkész vezette. Pusztán e névsor is tanúsítja, hogy milyen nagy figyelemmel fordul egyházunk közgondolkodása a diakóniai munka felé.

A nyitány jól sikerült. Reméljük. hogy egyházunk többi osztálya munkájáról tartandó értekezlet és ülés is hasonló eredményekről számolhat majd be. S e részfeladatok összességéből alakul ki egyházunknak szolgálata.

11. NEMZETKÖZI ÖKUMENIKUS SZEMINÁRIUM

A Strasbourg! ökumenikus ség”. A szemináriumra szeptem- Kutat.ó Intézet 11. Nemzetközi bér 19—29-ig kerül sor és egyhá- ökumenikus Szemináriumának zunk részéről dr. Nagy István ta- témája: „Újra felfedezett közös- tai esperes vesz részt rajta.- „KONCILJARITÁS — AZ ELŐRE VEZETŐ ÚT?”

Az Európai Egyházak Konfe- re vezető út?”. Egyházunkat dr. renciája tanulmányi konferenciát Selmeczi János, a Teológus Ott- rendez Szófiában október 3—8-íg. hon igazgatója képviseli a konfe- Témája: „Konciliaritás — az elő- rencián.

Visszhang Miklós Imre államtitkár „Egyházpolitikánk időszerű kérdései” című cikkére