Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-09-18 / 38. szám
AM VASÁRNAP IGÉJE j Törekedjetek az iüfazságra! 1 Tim 6. (i—11 Abban az időben, amikor Magyaroszág a hárommillió koldus hazája volt, nem csoda, ha a lelkész ennek az igének az alapján próbálta vigasztalni a kisemmizetteket, és bírálni a pénzsóvár kapzsiságot. Azóta sokat változott körülöttünk a világ. Hogy ez milyen kézzelfogható valóság, azt szinte mindennap tapasztalhatjuk. Szinte ingyen kapjuk a gyógyszereket. Kórházak, parkok, országutak, üdülőtelepek épülnek. Persze jóval gazdagabbal; vagyunk személyesen is, mint korábban voltunk. A borgátai hőforrás körül épült hétvégi hazak elé szebbnél szebb autókon érkeznek a várpalotai és ajkai bányászok. HOGYAN PRÉDIKÁLJUNK HÁT MA ERRŐL, A% IGÉRŐL, mnelyben Pál azt mondja Timótheusnak, hogy ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. Talán mi. keresztyének ellene lennénk a haladásnak, a fejlődő, gazdagodó életünknek, és azt tanítjuk. hogy az igazi szentek azok. akik szegények? A keresziyénségnek mindig vadhajtása volt, amikor a világmegvetést. a szegénységet és az aszkézist tette életideállá. Akik Így értik a ke.resztyénséget. azok rosszul ismerik Jézus Krisztust. Jézus nem volt világmegvelö. hiszen annyira szerette a világot, hogy az életét adta oda érte. Ezért mi nem a szegénységet hirdetjük, hanem a sze- retelet. Ha szétosztom az egész vagyonomat és testem lűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem; semmi hasznom abból (1 Kor 13). HA NEM A SZEGÉNYSÉGET PÁRTEOGOLJA PÁL APOSTOL, akkor legalább ki lehet-e olvasni ezekből az igékből, mekkora az a vagyon, amivel a keresztyén ember bűn nélkül rendelkezhet, másszóval egy igazságos társadalmi rend törvényeit tartalmazzák-e ezek az igék? A bibliából sem a gőzgép. sem a penicillin receptjét nem lehetett kiolvasni úgy egy igazságos, és mindig magasabb rendű társadalmi rendért is minden korban az arcunk verejtékével kell megkezdenünk. \Még csak azt sem lehet az igéből kiolvasni, hogy az- anyagi javak birtoklásának van-e egy alsó határa, amihez jogom van, és amit már senkivel sem kell megosztanom. Nincs a világnak olyan piciny darabka kenyere, amit még ketté ne lehelne törni szerétéiből, hogy a szükséget látónak segítsek. Isten itt arra indít bennünket, hogy törekedjünk az igazságra, hitre, szeretetre. állhatatosságra és szelídlelkűségre. A MEGELÉGEDÉSSEL JÁRÓ KEGYESSÉG NEM VILÁGMEGVETÉST JELENT, hiszen a mindennapi kenyeret Isten ajándékának tekintjük. Csupá n azt. hogy a pénz nem lehet bál rángunk, mi pedig nem lehetünk rabszolgájává. A pénz imádása gyötrelmes dolog. Sok kísértéssel, esztelen, káros kívánsággal jár és pusztulásba, romlásba dönt. Agyon hajszolja az ember magát, mintha a koporsóba a feje alá tehetné a kincseit, és sok fájdalmat okoz a megcsaltaknak, kisemmizetteknek. Egyes keresztyének eltévplyednek m atta a hittől is — tanítja Pál apostol. Nagy nyereség a megelégedéssel járó kegyesség, mert ezzel Isten ajándékának tekintjük minden fölói javunkat, és a Szentlélek arra indít, hogy ezekkel hálásan szeretettel. Isten akarata szerint éljünk és szolgáljunk mások javára. ,, , .. _ ' Benko Béla l>IV!»KO//l\k! Gondviselő Mennyei Atyánk! Köszönjük a mindennapi kenyerünket. és mindazt a sok jót, ami-vei elárasztasz bennünket, amelyek a testünk és életünk szükségleteire valók. Add, hogy földi javainkkal hálásan, szeretettel éljünk. Törekedjünk arra, hogy minden ember igazságosan részesülhessen e javakból. Add, hogy törekedjünk szüntelen az igazságra és a szeretetre. Ámen. BONHOEFFER KUTATOK KONFERENCIÁJA Bonhoeffer munkásságával és hatásával foglalkozó kutatók és szakemberek részére konferenciát rendeznek az NDK-beli Wit- tenbergben szeptember 16—13-ig. A konferencián részt vesz és beszámolót tart Lehel Ferenc szombathelyi lelkész, Bonhoeffer egyetlen magyarországi tanítványa. Isten tiszteleti rend Budapesten, 1977. szeptember 18-an Deák tér de, 9. (urv.) Harmati Béla* de. 11. (úiy.) Harmati Béla. du. 6. Fasor de. íl. Szirmai Zoltán, du. 6. Mun- tag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntág Andorné. üllői út ti. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 37/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. RédeTPél. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 (űrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Baloghné Szemerei Mária. Váci út 129. de. 8. Baloghné Szemerei Mária. Frangepán u. de. fél 10. Baloghné Szem erei Mária. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistaresa de. 9 Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de 9. Kosa László. Rákos- liget de. 10. Ferenczv Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél li. Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél ll. (pémet), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de fél 9. ifj. Foltin Brúnó. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor. XII.. Tartsay Vilmos u. ll. de. 9. Takács József, de ll. Takács József, du. lel 7. Csengődy László. Pestbidegkút de. fél 11. Csen- gödy László. Modori u. 6. de. 10. Filip- pinyi János. Kelenföld de. 8. Ruttkay- Miklian Géza. de. 11. (úrv.) Rozsé István. Németvölgyi út 138. de. 9. Rozsé István. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9. Bencze Imre. Budafok de. 11. Bencze Imre. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél ll. — Szentháromság után a 15. vasárnapon az oltártcrítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: IVIt 6, 24—34; az igehirdetés alapigéje: 1 Tim 6, 6—11. — EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 25-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet VECZÁN PÁL diósgyőri lelkész. — KITÜNTETÉS. Győri János nagytarcsai lelkész az augusztus 20-án tartott községi ünnepségen ..Kiváló társadalmi munkás” aranyérmet kapott. Lapunk olvasói nevében is szeretettel köszöntjük Győri Jánost kitüntetése alkalmából. / — KITÜNTETÉS. Mesterházi/ Sándor kemenesmihályfai lelkészt az Alkotmány ünnepe alkalmából „Érdemes társadalmi munkás" éremmel tüntette ki a Hazafias Népfront helyi elnöke. — A REFORMATUS ZSINATI IRODA SAJTÖOSZTALYA adminisztrátort keres azonnali felvételre. Fizetés 2500.— Forint. Jelentkezni lehet: Budapest. XIV. Abonyi u. 21. — ZUGLÓI családi házba nagyon tiszta bejárónőt keresünk heti 1—2 napra. Szeretettel várnánk nyugdíjas nőt. aki egyben nagyon szépen vasai, órabérrel vagy havi fizetéssel megállapodás szerint. ^Telefon: 8:10-000. „Minden gondotokat hagyjátok őrá. mert neki gotidja van rátok”. (1 Ft 5, 7). VASÁRNAP. — „Az Ür hazában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. Magas korban is sarjat hajtanak, dús lombúak. és zöldek maradnak” (Zsolt 92, 14—15 — Lk 2, 37, — Mt 0, 24—34 — Zsolt 36. 1—11). Megszoktuk, hogy az élet növekedésből és hanyatlásból áll. Általában a hitéletre is e képlet szerint gondoljunk. Pedig a Krisztusban élő, az Ö „udvarain”, vagyis színe előtt élő emberek öreg korban is lelkileg üdék, frissek képesek maradni. HÉTFŐ. — „Ezékiás halálosan megbetegedett. De imádkozott az Úrhoz, aki szólt hozzá, sőt csodát tett vele, Ezékiás azonban nem volt hálás az iránta tanúsított jótéteményért” (2 Krón 32, 24—25 — Lk 17, 17 — 1 Tim 4, 4—8 — 4 Móz 23, 16—30). Ezéíkiással is az történt, ami nem egyszer velünk. A bajban, betegségben tudunk szívből könyörögni, szívből imádkozni. Elfogadjuk, természetesnek tartjuk, hogy Isten meghallgatja és megcselekszi kérésünket. Köszönetét mondani azonban legtöbbször elfelejtünk. A kérés és a hálaadás legyen együtt a szívünkben. C?ak így leszünk jó szolgák. KEDD. — „Meddig vonakodsz még megalázkodni előttem?” (2 Móz 10, 3 Lk 22, 42 — 1 Tim 6, 6—12a — 4 Móz 24. 1—25). Isten nem kényúr. aki abban leli örömét. hogy előtte a porban csuszkáinak. Isten nem megalázkodásra, lakáj lelkületre, hanem alázatra, gyermeki tiszteletre nevel. Aid szívében alázkodik meg Isten előtt, az fogadja el Isten akaratát és cselekszi is azt. SZERDA. — „A pap ajkai őrzik''az Isten ismeretét, és tanítást várnak szájából, hiszen a Seregek Urának követe ő!” (Mai 2, 7 — 2 Kor 5, 20 — 1 Kor 7. 20—24 — 4 Móz 27, 12—23). A papi tiszt szépségét, nagyságát az Isten igéjének őrzése, s továbbadása adja. Ezt csak diakóniai lelkülettel végezhetjük el. Reformátor eleinknek az egyetemes papságról szóló tanítása alapján mindazok papi tisztéről szó van. akik komolyan veszik az Isten igéjét. Az egyház minden felnőtt tagjának ebben a tisztben kell foglalatosnak lennie. CSÜTÖRTÖK. — „Az Ür lesz örök világosságod és Istened iesz ékességed” (Ézs 60, 19 — Jel 22, 5 — 1 Kir 17, 1—6 — Lk 11. 1—13). A bűn sötétjéből Isten maga vitt ki minket az ige világosságára. Jézus nemcsak a templomokban, de az otthonokban, sőt szíveinkben is világosság akar lenni. Az elfogadott ige világosságot áraszt és ékesíti életünket. Minden emberi cicománál ékesebb az Istennek szolgálók élete, ha belőle élet, szeretet árad. • PÉNTEK. — „Adj bőségeset» «■* szeretetből reggelenként, hogy vigadjunk és örüljünk egész életünkben” (Zsolt 90. 14 — Lk 21, 38 — 1 Kir 17, 7—16 — Lk 11. ‘ 14—28). Isten szeretete őriz meg az éjszakán és indít el a napi munkára. Amikor nevében indulok munkámra, megtapasztalom a munka örömét, szépségét, másokat szolgáló voltát. Ö mindnyájunkat meg akar ajándékozni, ne feledjem el ezt kérni, -elfogadni, életemben szerétét továbbadni. SZOMBAT. — „Ezért most megmutatom, ezúttal megmutatom nekik kezemnek hatalmát és megtudják, hogy Ür az én* nevem.” (Jer. 16, 21 — Ap Csel 28, 28 — Lk 6, 20, 26 — Lk 11, 29—36. Az „ezért” mögött a választott nép hitetlensége állt. Emiatt mutatta meg keze hatalmát Isten. Rajtunk is áll — hitünk, vagy hitetlenségünk következményeként —, hogy áldó, vagy büntető keze hatalmát érezteti-e meg velünk. Ne feledjük — Isten mindnyájunkat áldani és nem büntetni akar. Szabó István — HALÁLOZÁS. Dr. Tamási Mátyás ny. jogtanácsos, a szarvas- ótemplomi gyülekezet volt felügyelőit hosszú, súlyos szenvedés után. életének 63. évében elhunyt. Temetése augusztus 8-án volt a szarvasi óternetőben. Ravatalánál Székács Sámuel lelkész hirdette Isten vigasztaló igéjét. Az elhunytban Kalavszky Olga, a szarvas-ótemplomi gyülekezet orgonistája a férjét gyászolja. „Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg.” EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarország) Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszd: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1038 Budapest VH1„ Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszán:, 516—20 412—Vili Előfizetés) ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 77.2644 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Sopronj Béla vezérigazgató Egyetlen nagy jótétmény nem ér fel 365 kicsivel, amit naponként teszünk embertársainkkal. Saját tapasztalatból mondtam ezt a minap egyik munkatársamnak és nem telt bele néhány perc, az élet máris igazat adott. Egy kiadó vállalatnál, ahol gyakran megfordulok, van többek között egy szoba, benne három férfi. A három közül csak eggyel tárgyalok, de a másik kettő is mindig úgy fogad, mintha örülne. Jólesik ez a kedvesség. Szívesen megyek abba a szobába, szeretem udvarias hangvételüket és érzem, hogy ok is szeretik azt a módot, ahogy én tárgyalok. Kölcsönös jóindulattal mindenre találunk megoldást. . Még a kora tavasszal történt, hogy éppen akkor léptem be, amikor egy asz- szony, nem tudom, honnan, honnan nem — nagy kosarából éppen virágjait kínál- gatta eladásra. A három férfi közül csak egy volt a szobában és amikor beléptem, valamennyi virágot kiemelte a kosárból és odanyújlotta nekem. Erre a .,hivatalos” fogadtatásra nem voltam felkészülve, hirtelen elállt a szavam. — Ma nincs se névnap, se születésnap — dadogtam. — Hát van virágnap — mondta lako- nikus, egyszerűséggel. Erre aztán mit lehet válaszolni? Szépen megköszöni az ember. V i i* á Ez a virágnap jutott az eszembe, amikor a jótéteményről tett kijelentés után a helyemre mentem, mert épp a szoba egyik dolgozója hívott fel. — Mi van a harmadik társával — kérdeztem — már hetek óta nem látom a helyén. — Kórházban imn. — Meglátogatom — mondtam, nem is gondolva arra, hogy személyesen alig-alig ismerem. — Éppen tegnap vitték haza. — Telefonja? Felhívom. — Biztosan nagyon fog örülni! mondja és már diktálja is. ... Halló! — Jaj, Istenem — hallatszik a drót másik végén. — Eláll a szívverésem. — Csak qz ne. igazán nem szeretném. , — Istenem, micsoda boldogság! Az énma gúnyomban! Elszégyellem magam. Egy egyszerű telefonhívás ekkora boldogság lehet a magányban? — Hat hogy lenne magányos — mondom — mindnyájan sok szeretettel gondolunk magára! — Köszönöm! — Hallom, sírásául küszködik. Aztán úgy beszél hozzám-, mint azzal, aki ismeri eleiét. 4 « « P — 30 év nagy idő. Drága feleségem elvesztése lelkileg teljesen kikészített. Ez volt a kezdet. Magányom ellen a munkába temetkeztem, az meg felőrölte fizikai erőmet. Az orvosok a sír széléről hoztak vissza. Még csak néhány napja érzem jól magam. Gyenge vagyok. De meg akarok gyógyulni. Ez a magány, ez borzalmas. Megüli az embert, befonja, marcangolja. De elég egy telefonhívás. Hogy van, aki gondol ránk. még emlékeznek ránk, ez olyan- megnyugtatóan jó, örömet adó. Hallgatom a magányos ember szavait. És mindazt, amit mond, vall, mindezt egyetlen telefonhívás váltotta ki belőle. Tudom, ha leteszem a kagylót, nem érzi majd a magányt. Talán az^ jár az eszében, nincs egyedül, közöttünk él, nem hagyjuk el. En pedig szemlesütve állok, mert megszégyenít öröme. Ennyit ezért meg nem érdemiek. Igazán túl jutalma ztak. ' Búcsúzom. Megígérem, hogy ha majd újra bejár és én jövök hozzájuk, leülünk és elmeséli az egész életét,- gyógyulását, terveit. — Akkor majd én tartok virágnapot — mondom. Látom, ahogy mosoly játszik az arcán, hogy, lám, még erre is emlékeznek. Virágnap! Miért ne lehetne minden nap viragnap. Mint a mai is. Hogy jövök véqíg a folyosón, benézek az egyik szobába, ahol egyik kis munkatársam ül, akinek édesapja mar napok óta nagyon beteg. — Ha segíthetek bármikor, bármivel, fordulj hozzám, mintha testvéred lennék. A másiknak odaadom tízórai pogácsámat, lehajolok a harmadikhoz, hogy segítsek neki egy nehéz mondatot lefordítani, egyiktől megkérdezem, jobban v.an-e már a kisbaba, a másiktól, hogy a nagymama megkapta-e végre azt a botol, amivel jobban tud járni? Mi ez a minden áron való adni akarás? fiflindez a vidám, boldog érzés, ami betölt? Tudom, hogy fáradt vagy. sokat dől- • goztál ma is. Mégis, mielőtt leülnél megpihenni a nagy karosszékbe, a Tv elé, csinálj egy kis virágnapot magadnak Fogjál tollat és írjál egy lapo* annak, akihez ritkán kopog be a posta, vedd fel a telefoni és hívjál fel valakit, aki magányos és telefonja némán néz vele farkas- szemet hetek óta. Mert az is megtörténhet, hogy mire rászánod magad ez írásra, a hívásra, már késő: a levél visszajön és a vonal másik végéről nem válaszol senki. A készülék néma. Igen, egyetlen na,gy jótétemény nem érjél 365 kicsivel, amit naponként adunk e mbe-rtársaink nak. Gyarmathy Irén