Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-09-11 / 37. szám

XLII. ÉVFOLYAM 37. SZÁM 1977. szeptember 11. Ára: 2,50 Ft ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS H ET I LAP ígéretemnek megfelelően eb­ben a cikkemben szeretnék be­számolni a magyar evangélikus eg3'ház és a Dar es-Salaamban részt vett magyar egyházi dele­gáció munkájáról az LVSZ VI. nagygyűlésén. Az új végrehajtó bizottság június 27-én Dar es- Salaamban tartott első ülésén dr. Carl Mau főtitkár többek között ezeket mondotta: „A magyaror­szági evangélikus egyház hosszú idő óta jelentősen hozzájárult az LVSZ nagygyűléseinek munkájá­hoz, elsősorban tanulmányok ké­szítésével. Tanulmányt küldött az 1963-ban tartott helsinki nagy­gyűlésre, majd az 1970-ben tar­tott eviani nagygyűlésre is. A Dar es-Salaami nagygyűlés témáit is kidolgozta és jelentős tanulmány­ban bocsátotta rendelkezésünkre. Mind ennek örülünk és azt kö­szönjük.” Mondanom sem kell, hogy na­gyon jól esett nekem is, de egész egyházunknak a főtitkárnak ez az értékelése. Szükségesnek tar­tom azonban, hogy ne csak az LVSZ-en belül legyen jól ismert egyházunk hozzájárulása a Dar es-Salaam-i nagygyűléshez, ha­nem hazai gyülekezeteink is tud­ják meg, hogyan és mivel segítet­tük a nagygyűlést és az evangéií- kusság nagy családját. Jézus Krisztus — Úr és Szolga Egyházunk hozzájárulásának kimunkálása már a nagygyűlés előtt két évvel elkezdődött Ki LVSZ végrehajtó bizottságának 1975. nyarán Amsterdamban tar­tott ülésén — felkérésre — elő­adást tartottam ezen a címen: ..Jézus Krisztus — Ür és Szolga '. Ezt az előadást már a nagygyű­lésre nézve kellett tartanom. No­ha nem ez a téma lett a nagy­gyűlés mottója, mégis a végre­hajtó bizottság úgy döntött, hogy dolgozatomat fel kell használni Dar es-Salaamban folyó munká­ban. Ebben a dolgozatomban lé­nyegében a diakóniai teológiát fejtettem ki. különösen is hang­súlyozva annak krisztológiai alap vetését. Őszinte örömömre szolgált, hogy ezt az előadási az LVSZ negyedévenként megjelenő tudományos folyóirata (Lutheran World) teljes terjedelmében kö­zölte. éspedig közvetlenül a Dar es-Salaami nagygyűlés előtt. Ez­zel is hangsúlyt kapott annak tartalma. W ork Book Nem azért említem ezt a két szót, hogy mindenáron angol sza­vakat idézgessek, hanem azért, mert a két szónak magyarra for­dítása a mi nyelvünkben mást je­lent. mint az angolban. A ma­gyarban így fordítjuk: ..munka- könyv7’. Ez a könyv arra szolgai nálunk, hogy igazolja a munka- viszonyt. Viszont az a Work Book, amit Dar es-Salaamban valamennyi delegátus kézhez ka­pott a két héten keresztül folyó nagygyűlés egész munkarendjét tartalmazta. Köztük annak a 27 aitémának rövid feldolgozását is. amelyeket azután a resztvevők 31 csoportban tárgyaltak. Mindezt azért kellett elmondanom, mert a 31 témából 4 témának a feldolgo­zásához a mi egyházunk is hoz­zájárult. A ..Missziónk alapja" es a „Lutheránus egyházak a misi- szió, szolgálatában * című témákat Hafenscher Károly lelkész dol­gozta ki. az „Egyház és a vallás­szabadság", valamint „Szegény­ség, bőség — az élet értékei cí­mű témákat pedig Ileus s András lelkész. Dolgozataikat valameny- nyi résztvevő olvashatta és ebben a négy csoportban folyo munkát kétségtelen befolyásolta. A magyar tanulmányi hozzájárulás Bál-mennyire jelentős volt a Work Book-ban közzétett magyar dolgozatok közzététele, mégis a legnagyobb hozzájárulást azzal adta a magyarországi evangé­likus egyház, hogy kidolgoztuk a nagygyűlés főtémáját, a három szemináriumi témát és vala­mennyi allémát. Ezt a munkát jelent és azt valamennyi gyüle­kezet presbitériuma tanulmá­nyozás céljából kézhez is kapta.) Bibliakörök Korábbi beszámolóban már említettem, hogy a nagygyűlés résztvevői két héten keresztül, 31 csoportba osztva bibliaköri mun­kában vettek részt. Pál apostol­nak a Rómaiakhoz írt levele ben az Osztályok igazgatói be­számoltak a 7 évi munkáról. Ezek a beszámolók az ún. „open hearing”-n történtek. Ez azt is jelentette, hogy az elhangzott előadáshoz bárki hozzászólhatott, kritikát mondhatott és kérdezhe­tett. Nekünk, magyar evangé­likusoknak nagy élményt jelen­tett, hogy az Egyházi Együttmű­ködési Osztály munkájának be­számolója alkalmával bemutat­tak több dia-képet melyeket, Ro­A Lutheránus Világszövetség új Végrehajtó Bizottsága tagjainak egy csoportja — jobbról a negyedik U. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök egy 29 tagú. püspökükből, pro­fesszorokból és lelkészekből álló munkacsoport, végezte el. A nagy-' gyűlés előtt; hónapokon ' keresztül fői3't ez a munka. Többször tar­tottak közös megbeszélést a cso­port tagjai. Vitatkoztak egymás­sal. javaslatokat készítettek az egyes témák,kidolgozásával kap­csolatban. majd a csoport öt tag­ja: Hafenscher Károly, Balikó Zoltán, Muntag Andor, Pröhle Károly és Ottlyk Ernő összefog­lalták a közös munka eredmé­nyeit. A legutolsó lépés az volt, hogy Pröhle Károly professzor felhasználva áz öt munkacsoport dolgozatát és szem előtt tartva egyházunk diakóniai teológiáját, kidolgozta és megfogalmazta azt a dolgozatot, amelyet elküldtünk a nagygyűlésre. A magyar szöveg angol nyelvre való fordítását Czeglédy Sándor debreceni re­formátus teológiai professzor vé­gezte el. A nagygyűlés előtt a Kossuth Nyomda jóvoltából meg­jelenhetett 120 oldalnyi terjede­lemben a magyar tanulmányi hozzájárulás „Jézus Krisztusban — új közösség" címen. Ezt a dol­gozatot a Dar es-Salaam-i nagy­gyűlésen résztvevő közel 800 de­legátus még a nagygyűlés előtt postán megkapta. Az en egyeni meggyőződésem szerint a ma­gyarországi evangélikus egyház ezideig ezzel a dolgozattal adta a legjelentősebb hozzájárulást az LV&Z nagygyűléseihez. Ebben a könyvben üi. az egyre jobban ki­teljesedő diakóniai teológiánk alapján tudtunk hozzászólni, ér­tékelést adni és előremutatni azokkal a kérdésekkel kapcsolat­ban. amelyek, a világ evángéli- kusságát a hat világrészben fog­lalkoztatják. A . nagygyűlésen sokan emlegették a magyar hoz­zájárulást, reagáltak arra, a cso­portok munkájúban, felhasznál­ták. Az: egyes 'tagegyházak bizo­nyára többékor;--fognak meg teo­lógiai munkájuk során ahhoz visszatérni. (A magyar tanulmá­nyi hozzájárulás az elmúlt na­pokban magyar nyelven is meg­alapján folytak a bibliakörök. Az előkészítés plenáris üléseken tör­tént. Ezt követően mind a 31 cso­port vezetésére felkértek egy-egy résztvevőt. Az egyik ilyen cso­port vezetését két héten keresztül rám bízták, egy másik csoportét pedig Pröhle Károly végezte. En­nek kapcsán sokszor nyílt alkal­munk arra, hogy egy-egy textus alapján kifejtsük egyházunk teo­lógiai álláspontját. A magyar de­legáció többi tagjai más-más csoportban tették ugyanezt. Altéma csoportok Már szóltam róla. hogy (és egy alkalommal beszámolómban tel is soroltam) 27 témát vitattak meg ugyancsak 31 csoportba osz­tott résztvevők. Ezek az alcsopor­tok 3 alkalommal tartottak ülést. A magyar delegáció tagjai a kő­vetkező csoportokban dolgoztak: Missziónk alapja (Hafenscher Károly), Megújulási mozgalmak a misszióban (Káldy Zoltán), Az egyház — a társadalom sója, vagy tükre? (Takácsné Kovács­házi Zelma). Emberi méltóság és emberi jogok (Pröhle Károly). Felelősségünk a békéért és a bé­ke veszélyeztetettsége (Ottlyk Er­nő). Csoportomnak vezetője is voltam. Ezekben a csoportokban igen nyílt és őszinte beszélgetés folyt. Delegációnk tagjai is aka­dályoztatás nélkül mondhatták el véleményüket az adott témáról. Ugyanakkor a magyar résztvevők számára is nagy gazdagodást je­lentett a csoport többi tagjára való figyelés. Valóban kölcsönös gazdagodásról volt szó. Nvílt fórumok Köztudomású, hogy az LVSZ- nek három osztálya működik a genfi központban: Egyházi Együttműködési-, Tanuimanyi- és Világszolgálati Osztály. Mind a három Osztály külön jelentési készített a nagygyűlésre, mely­gers amerikai lelkész készített. A mintegy 50 képből legalább 15— 20 a ■magyarországi evangélikus egyház életét dokumentáila. Lát­hattuk , a. Deák téren, továbbá a Fasori templomban folyó isten­tiszteletét, a Lutheránia-énekkar szolgálatát, az új Teológiai Aka­démiát és Teológus Otthont, a csomádi új lelkészlakást, a budai szeretetotthonban folyó munkát. A képeket magnószalagra vett nyilatkozatok kísérték. Hallhat­tuk Fekete Zoltán országos fel­ügyelő, Hafenscher Károly lel­kész. Eszlényi László lelkész es mások szavait. Ne csodálkozzon senki, hogy a magyar delegáció tagjai 3 egymás után következő napon ismételten végignézték eze­ket a képeket. Ezek a pyílt fóru­mok alkalmat adtak arra is. hogy Magyarországi Evangélikus Egy­házunk életéről többször is szól­jak. A szemináriumi munka Említettem már, hogy három szemináriumban folyt a munka. Az elsőben a misszió, a második­ban az egység, a harmadikban a teremtett világért való felelősség volt a téma. A magyar delegáció szempontjából különösen is fon­tos volt az első szeminárium. Itt lshida japán professzor tartott előadást „Krisztusban — együtt a misszióban” címen. Hafenscher Károly lelkész lshida professzor előadásához készített korreferá­tumot a nagygyűlés vezetőségé­neit kérésére. Nagyon sokan vol­tak jelen a Nkrumah Maiiban, amikor Hafenscher Károly elő­adása elhangzott. Magam is ott ültem és örültem annak, hogy a delegátusok milyen '• nagy érdek­lődéssel hallgatják ezt ’ az elő­adást és milyen nagy tetszéssel fogadják. Ebből az előadásból idézünk most egy szakaszt: „Ami hekem és a magyar evangélikusoknak általában Ishi- da professzor előadásának csúcs­pontját jelentette az 5. fejezel volt: együtt Krisztussal, Aki nem azért jött, hogy Neki szolgálja­nak, hanem, hogy Ö szolgáljon. Nagyon közel éreztük magunk­hoz az előadó gondolatait. A megfeszített és feltámadott Szol­ga-Messiás Krisztusra összponto­sított, aki által legyőzhetjük a mindig kísértő optimista triumfa- lizmust, a szentimentalistía uni- verzalizmust és az üres szócsép- lést missziói munkánkban. Fii 2, 5—11. nagy jelentőségű a mi szá­munkra is ma odahaza és sokat segített a magyarországi evangé­likus egyházban is. Tudom jól, hogy sok félreértés származhat egy olyan teológiából, amelynek alapja a szolgáló Krisztus, de lshida professzor előadását ol­vasva megerősödtem meggyőző­désemben: ez a jó út nemcsak számunkra Kelet-Európábán, de az egész 20. századi lutheraniz- mus és az egész kereszténység számára is.” Csatlakozva Ha­fenscher Károly megállapításai­hoz. magam részéről is hadd erő­sítsem meg, hogy lshida profesz- szor előadása teljes egészében a mi diakóniai teológiánk jegyében hangzott el. „Téma-est” Nagyon megtisztelő volt szá­momra, hogy a nSgygyűlés veze­tősége engem is megkért egy előadásra. Az volt a feladatom, Ijogy beszéljek arról, hogyan értjük magyarországi evangélikus egyházunkban — általában a szocialista országokban élő egj’- házakban — a nagygyűlés fő té­ma jut: „Krisztusban — új közös­ség”. Előadásom egyik esii plená­ris ülésen hangzott el, melyen reszt vett valamennyi delegátus. Az LVSZ megalapítása óta ez volt az első alkalom, hogy egy magyar delegátus a plenáris ülé­sen tarthatott előadást. Előadá­som első részében diakóniai teo­lógiánk krisztológiai alapvetését adtam rövid összefoglalásban, majd igyekeztem számot adni ar­ról. miképpen értelmezzük a nagygyűlés íótémáját. „A népegy­házi keretek között élő keresztyé­nek néha még elhihetik, hogy bele lehet születni az egyházba. Mi az evangélium hirdetését és a szere­tetszolgálatot, a missziót és a humanizációt elválaszthatatlan egységben látjuk. Amilyen komo­lyan vesszük az Istent és az em­ber személyes viszonyát és az ember egyéni üdvösségét, ugyan­olyan komolyan vesszük, hegy Istennek világméretű tervei is vannak és szeretettel öleli ma­gához az egész világot... Az új közösség azzal is tanús­kodik Krisztusról, hogy sok­szor konkrét állásfoglalással oda­áll a szegények mellé a gazda­gokkal szemben, a vallásilag és társadalmilag diszkriminálták mellé a kiváltságosokkal szem­ben, a i'ajilag megkülönböztetet­tek mellé azokkal szemben, akik táji megkülönböztetést gyakorol­nak. a társadalmi igazságért küz­dők mellé azokkal szemben, akik a társadalmi igazságtalanságokat akarják fenntartani, a világ bé­kéjéért munkálkodók mellé azok­kal szemben, akik a pusztításban lelik kedvüket... Az uj közösség a szolgáló Krisztus példája, a bennvaló hit és az ö követése nyomán felszabadult arra is, hogy máshitűekkel és más viláy- nézetűekkel együtt vállaljon kö­zös , feladatokat az egész emberi­ség érdekében. Kelet-purópaban sok jó tapasztalatunk van arról, hogy milyen hasznos és gyümöl­csöző tud lenni az új közösség tagjainak együltmunkalkodasa a nem-vallásos emberekkel' népünk előrehaladása érdekében.” Káldy Zoltán „Krisztusban — új közösség” Beszámoló az L VSA Dar es-Salaam-i Nagygyűléséről VII

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents