Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1977-07-24 / 30. szám
GYERMEKEKNEK. 1 Dózsa papja „A szolgaságot nem a természet hozta létre, hanem a balszerencse és a kapzsiság ... az uraknak szántjátok a földet, nekik ültetitek a szőlőt, nekik nevelitek a nyájat, nektek nem marad csak a szolgaság ... ha a nemes építkezik, nősül, házasítja lányát, világra jön, vagy meghal, ti fizetitek árát... abból lesznek nagyok es gazdagok, hogy kizsákmányolnak benneteket... bűnösnek mondhatók-e azok. akik visszakövetelik szabadságukat és jogukat?” Dózsa György beszédéből való mondatok ezek, amelyet állítólag Cegléden mondott el. A parasztforradalom eseményeit ismerjük. Most nem az a feladatunk, hogy végigkísérjük Dózsa útját a végváraktól Budán keresztül Temesvárig, sőt az izzó vastrónig. Inkább azon gondolkodjunk el, hogy amikor szinte az egész ország — földrajzilag is és a lakosság nagy rétegeit tekintve is egy új korszak megvalósulását látta: milyen viszonyban voltak Dózsa és a papok? Dózsa és a főpapok ellenségek voltak. Ugyanaz a Bakócz Tamás érsek, aki összehívta a parasztokat kereszteshadjáratra, a pápának írt egy kéőbbi levelében: „gyilkos és rabló hordának” nevezi őket. Feljegyezték, hogy amikor a papok a templomokban kihirdették a keresztesek feloszlatását, a nép így szólt: „amit ti barátok és papok beszéltek, hazugsíig. Nem hiszünk többet prédikál ástoknak, nem megyünk többé templomaitokba”. A gazdag püspökök pépellenes papok voltak. Dózsa és az egyszerű papok barátok voltak. Akik a néppel éltek, nyomorgtak, most is a nép mellé álltak. A főurak gyanakodva jegyezték fel: „Az összeesküvés úgyszólván minden népi származású papot rossz hirbe kevert, mert a parasztok ezeket, mint saját húsukból, vérükből származó embereket, egy ujjal sem bántották.” Ezek közül a papok közül sokan a harcokban is jelentős szerepet kaptak. Dózsa több al- vezére is pap volt. Mészáros Lőrinc, Dózsa papja volt ezek közül a legkiemelkedőbb. Életéről nem sokat tudunk. Ceglédi pap volt mielőtt Dózsával kapcsolatba került. A forradalomnak alvezére lett. Az urak ..elvetemült embernek” nevezték, tehát sziwel-lélekkel népe oldalán állt uraival szemben. Azt is tudjuk, hogy Dózsa testvére, Gergely, a szelídebb, mérsékeltebb irányhoz tartozott a küzdelemben, vele szemben Lőrinc pap képviselte a határozottságot. Néhány levele fennmaradt. Ebben is határozott harcra hív: „Ha adóbehajtók jönnének és erőszakkal akarnának kicsikarni jogtalanul pénzt, az egész gyülekezet keljen fel” — írja. Valószínűleg az ő elképzelése volt, hogy a forradalom után. testvériesebb egyház jöjjön létre: a püspökségeket (14 volt!) meg kell szüntetni, egyetlen püspökség maradjon, de rajta kívül minden pap egymással egyenlő legyen. Még arról is ír, hogy az egyház földje, vagyona eredetileg a népé, el kell kobozni. Amikor Dózsát kivégezték, Lőrinc pap állt a sereg élére és több ütközetben hősiesen helytállt. Végül őt is elfogták és kegyetlenül kivégezték. Népünk tudatában és beszédében a szabadságharcosok még sokáig „keresztesek” voltak. A kurucok is (crux: kereszt). Jól is van így, mert a kereszt nemcsak minden ember üdvösségét, hanem minden ember egyforma és szép életét is kell jelentse. Jézus keresztje új társadalmi rendünkben is erre indít: „Szeretettel szolgáljatok egymásnak.” Keveházi László Amerikai négerek vendégei voltunk (Folytatás az 1. oldalról) autónk. A paloták egy része megpróbálja utánozni a Fehér Házat. Itt látni a legtöbb luxusgépkocsit. De a fény és árnyék igen erős, a nagy gazdagság mellett ott van a kiáltó szegénység is. A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS AZ EGYIK LEGNAGYOBB BŰN — mondotta a Haarlem negyed egyik néger lelkésze. A rasz- szizmus tagadja Isten teremtésének igazságát, megveti a másik embert, noha Isten az embert egyenlőnek teremtette. A Keresztyén Békekonferencia előadói és felszólalói közül többen rámutattak arra is, hogy a faji megkülönböztetés összefügg a kapitalizmussal. Ennek érdeke a gazdagok kiváltságának őrzése. A világ szocialista országainak alkotmányai mindenütt tiltják az emberek megkülönböztetését fajra, nemre, vallásra nézve. Ugyanakkor biztosítják mindenkinek a munkához való jogát, a kizsákmányolástól mentes életet és messzemenő szociális gondoskpdással veszik körül az embert. Erre különösen is hangsúlyt kell tenni akkor, amikor az emberi együttélés rendjének ennyi igazságtalanságáról van szó. Ottlyk Ernő A gondiiseléshit kérdései / „Az Ur gondot visel4’ A magyar nyelv egyik legkifejezőbb szava ez: „Gondviselés”. Nincs is talán más nyelv, amelyik körülírás nélkül, ■ egyetlen szóban tudná kifejezni azt, ami ebben van. Gondviselőnek azt nevezzük, aki annak érdekében, hogy mi felemelt fejjel, felszabadultan, könnyen és vidáman járjuk az élet útját. leveszi vállunkról a terhet, és ő maga viszi helyettünk. Mert amit mi ,,gond”-nak nevezünk, az súlyos teher: az élet sok fájdalma, aggodalma és félelme, megoldatlan és megoldhatatlan kérdései, sok keserűség és csalódottság, fáradtság és kimerültség. Nemcsak érezzük, hanem sokszor valóban úgy is van, hogy a gond. a gondok ránk nehezednek, megroskasztják vállunkat. Hogyne lenne nagy és felszabadító érzés ettől a tehertől megszaAMIKOR ISTENT GONDVISELŐNEK NEVEZZÜK, azt valljuk róla, hogy ő leveszi vállunkról a terhet, sőt magara veszi azt. Amikor pedig a zsoltáríró arra biztat, hogy „vesd az Ürra terhe- det” (Zsolt 55. 23). akkor éppen ebben a hitben akar mi nivet erősíteni. Szépen mondja Luther: „A keresztyén ember a gondját az Isten vállára veti. Neki van hozzá jó erős válla, hogy elhordozhassa. Sőt, meg is parancsolta, hogy gondjainkat őreá vessük. Nem vethetsz rá annyit, hogy még többet is szívesen el ne hordozna.” Azzal, hogy Istent Gondviselőnknek valljuk, két fontos dologról teszünk bizonyságot. Először arról, hogy Istent igazi Istennek tartjuk, olyan erősnek, hogy magára tudja venni, el tudja viselni minden embernek, ennek az egész világnak a gendját. Azután pedig arról teszünk bizonyságot, hogy Isten akarja is hordozni a világ gondját. Ez utóbbit csak az tudja bizonyossággal vallani, aki úgy ismerte meg Istent, ahogyan őt Jézus Krisztus mutatta meg nekünk. Tőle tudtuk meg. hogyan szereti Isten a világot, ó beszélt arról, hogy a mennyei Atyának gondja van a mezei virágokra <Mt ü. 28—29). és gondja van a kisverébre is (Mt 10, 29—31) — és ha ezekre gondol, bizonyosak lehetünk affelől, hogy rólunk se feledkezik meg, hiszen mi drágábbak vagyunk mindezeknél! ÉS ITT EGY MÁSIK GAZDAG TARTALMÚ SZÖT is szoktunk használni Isten gondviselő szere- telenek kifejezésére: törődik velünk. „Törődni” azt jelenti: önmaga íöláldozásáig vállalni a gondoskodást, valakinek minden mozzanatát féltő szeretettel figyelni, minden erőt, rendelkezésre álló hatalmat és minden időt felhasználni annak érdekében, akit szeret. Sőt: lemondani önmagáról másért. Isten pedig ezt tette Jézús Krisztusban: Űr létére szolgává lett. minden hatalmát az ember szolgálatára fordította. Hitvallásunkban a gondviselő Istent Atyának nevezzük: Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. De Istent Atyának nevezni Jézustól tanultuk meg. Ezért nem tudjuk, nem is akarjuk Istent „önmagában” nézni. Nem akarunk a saját elképzelésünk szerint gondolni Istenre. Igaz: az egész teremtett világ, a teremtmények egymásrautaltsága, a természet csodálatos rendje és szépsége mind, mind Istenről tesz bizonyságot. De az ég madarairól, a mező liliomairól és az emberről gondoskodó Istent igazán megismerni csak akkor tudjuk, ha megismertük Isten irántunk való szeretetét úgy. ahogyan azt Jézus Krisztusban mutatta meg nekünk. EZ A KERESZTYÉN GONDVISELÉS-HIT az az alapszemléletünk, amely próbára kerül akkor, amikor szembenézünk az élet nehéz, kiszámíthatatlan, rejtélyes, sokszor megoldhatatlan problémáival, de akkor is, ha rájövünk, hogy mennyi mindenre képes maga az ember. Az elmondottakból az is kiderül, hogy a keresztyén gondviselés-hit nem „megoldani” akarja az élet rejtélyeit, hanem segítséget nyújt ahhoz, hogy megtaláljuk helyünket és feladatunkat az életben, hogy gondoktól felszabadultan éljünk a világban. „Az Űr gondot visel” — milyen kifejező mondat ez! Ürról beszél, aki azonban nem zsarnok módjára, csak magával törődve uralkodik. hanem minden hatalmát arra fordítja, hogy levegye rólunk a gondok terhét — és aki önmaga föláldozásáig törődik velünk. Ennek az Urnák az ismerete új értelmet ad áz életünknek. Muntag Andor badulni! Ady Endre: A SION-HEGY ALATT Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Ür, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjúság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: „Hogy hívnak téged, szép öreg Ür, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.” „Halottan visszajöttem hozzád, Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát?” Ö nézett reám szomorúan S harangozott, harangozott. „Csak nagyszerű nevedet tudnám.” ö várt, várt s aztán felszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. AZ ÚJSZÖVETSÉG ÚJ-HÉBER NYELVEN Az Izraeli Bibliatársulat most római katolikus tudósok is részt első ízben jelentette meg az Üj- vettek benne, tehát mindkét fe- szövetséget ivrit, azaz új-héber lekezet használhatja. Az új for- nyelven. A fordítás munkája dítás első kiadása 15 000 példánynyolc évvel ezelőtt kezdődött és ban jelent meg. Kilencszáz évvel ezelőll koronázták meg I. László királyt István király hatalmas államszervező munkája halála után megrendült. A fiatal országban véres belső viszályok dúltak. A belső bomlás mellett külső ellenségek is rátörtek nemzetünkre. Az országot leigázni akaró német császárság éles ellentétben volt már akkor is a pápai hatalommal. Melyik mellé álljunk? A külpolitikai bizonytalanság, belső zűrzavar, erkölcsileg meglazult társadalom, a tolvajlás és úton- állás elharapózása gazdaságilag is, erkölcsileg is megsemmisüléssel fenyegették országunkat. EBBEN A TÖRTÉNELMI HELYZETBEN KERÜLT A MAGYAR TRÓNRA I. László király. 900 évvel ezelőtt tették fejére István király koronáját! Már trónra lépése előtt szerette és becsülte őt népünk. Egy fejjel kiemelkedő ékes termete, daliás megjelenése, bátorsága és ereje, lovagi gondolkodása, határozott politikai bölcsessége alkalmassá tették arra, hogy a nemzet bizalommal tekintsen rá. De még egy különös tulajdonsága volt az 1077-ben megkoronázott királynak : kegyes, hivő, Krisztust ismerő ember volt. Fontos volt ez akkor, amikor a pogány, félig keresztyén magyarok a régi vallást akarták visszaállítani, amivel pusztulásba vitték volna az országot. A keresztyén vallás Lászlón keresztül nemzeti intézmény- nyé lett és teljes egységbe forrt a hazafias érzéssel. Külföld felé növekedett országunk nemzetközi tekintélye. Területben is nagyobbodott hazánk, mert László rokoni kapcsolatai révén országunkhoz csatolta Horvátországot. A versengő európai nagyhatalmak között okos külpolitikával rangot szerzett a fiatal Magyarországnak. HA A KEZDETLEGES, KÖZÉPKORI TÁRSADALMI VISZONYOKAT, pl. a jobbágyságot sújtó terheket — robotot, adót, dézsmát és kilencedet — nem is szüntette meg, a keresztyén és lovagias uralkodó meleg embersége egységbe fogta össze a nemzetet és jó közhangulatot teremtett. A belső züllés megszüntetésére, a köz- és vagyonbiztonság érdekében kemény törvényeket hozott. A pannonhalmi zsinaton 18 szakaszos törvénykönyvet vezetett be, szigorúbbat, mint István király. A hatalmaskodó főurat éppen olyan keményen megbüntette, mint bárki más vétkezőt. Élete végén újabb 31 szakaszos törvénnyel teremtett rendet és közéleti tisztaságot az országban. Egy másik zsinaton egyházi vonatkozású törvényeket is kikötött. Nemcsak az egyház jogairól, de kötelességeiről is szigorú rendelkezései voltak. Megengedte a papok hajadonnal kötött egyszeri házasságát is. Kegyes, lovagias élete, keresztyén hitéből folyó emberszeretete és igazságossága örök időkre szóló legendákat teremtett alakja köré. Csak mutatóba néhányat hadd említsek meg kedves Olva- sóinknak. Egy kun vitéz által elrabolt magyar leányt megszabadított. A jelenet képe odakerült a legtöbb 14. században épült magyar templom falára. A tordai hegy is azért hasadt meg, hogy a kunok elől elmenekülhessen a király. Népe még lova patkójának nyomát is látni véli a sziklán. Az üldözött kunok, hogy időt nyerjenek a menekülésre, aranypénzt szórtak a magyarok közé. László király kővé változtatta a pénzt: ez a Szent László pénze. Pestisjárvány idején égi biztatásra kilőtte nyilát a szent életű király. A leeső nyílvessző átfúrta egy növény levelét: íme, ez a gyógyító hatású genciánafű ... Szent László füve. Zala megyében járva kiesett a király szekerének kerékszege. A hűséges Deák Balázs ujját dugta a kerékszeg helyébe, hogy megmentse szeretett kiráL^ életét. A királyi hálaadomány: föld és nemesség. Így lettek „Szent László nemesei” a Zala megyeiek. Krakkó várát a király azzal bírta megadásra, hogy minden katonájával egy csizmaszár földet hozatott és az így emelt dombot behintette liszttel. Az éhező krakkóiak látva a magyarok jólétét és gazdagságát — megadták magukat. László királyt a fehérvári királyi temetőbe vitték eltemetni. A koporsóját szállító kocsit azonban az angyalok Nagyvárad felé tolták. Oda is temették. Még halála után is látták hívei lóháton, fején koronával, győzelmesen harcolni a csatában. Az ütközet ideje alatt koponyája eltűnt a nagyváradi sírból... Naiv és együgyű legendák ezek, mégis bizonyságai, hogy László király milyen mélyen élt népe emlékezetében és szeretetében. Uralkodásához fűződik a magyar történetírás kezdete is. Ki tudja, talán ő bízhatta meg egyik tudós papját, hogy írja meg a Gesta Hungarórumot. a magyarok történetét, középkori történetírásunk legkimagaslóbb műSümeghy József
