Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-01-18 / 3. szám
Bmummm Espereseinké a szó A Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye „Mindent megtett örömünkre.. Jn 1, 17 BŐKEZŰEN ADAKOZÓ ISTENÜNK VAN! Van-e méltóbb válasz igénknek erre az üzenetére a 119. sz. énekünk sorainál?: „Áldjuk, ki üdvösségünkre Mindent megtett örömünkre . ..” Valóban, Isten olyan gazdagon berendezett világot bocsátott az emberiség rendelkezésére, amely elegendő feladatot és biztos megélhetést nyújthatna minden embernek. De Isten adakozó szeretete nem merült ki otthonunk megteremtésében. Az Alkotó azóta sem pihen, hanem lankadatlanul fáradozik teremtményeinek boldogságán. MIT VÁRHATUNK TEHAT ISTENTŐL? Vajmi keveset jelent Isten annak, aki utolsó szalmaszálnak tekinti. Ez esetben Isten nem volna több a mesebeli dzsinnél, amelyet Aladdin végszükség esetén csodalámpájával megidézhet. Hát nem hívható Isten segítségül? Dehogynem! Hiszen maga biztat: „Hívj segítségül a nyomorúság idején...!” (Zsolt 50, 15) De az is nyilvánvaló, hogy Isten alkalmi segítségnél sokkal többet kíván adni nekünk. Nemcsak gerendáról gondoskodik a roskadó fal megtámasztásához, hanem megbízható alapot épít. Nemcsak kiemeli a kátyúból a szekeret, hanem járható utat készít. Nemcsak felsegíti az elbukottat, hanem karjain hordozza. EZERT ADTA NEKÜNK ISTEN A TÖRVÉNYNEK, AZ ÉLET JÓ RENDJÉNEK ISMERETÉT. Az egész teremtett világ, a legparányibb atomtól a legtávolibb csillagóriásig, törvényekhez igazodik. Nélkülük a világ egy pillanatra sem állhatna fenn. Természetes, hogy az emberi élet sem képzelhető el megszabott rend nélkül. Ha a közutakon életveszélyes zűrzavar uralkodna közlekedési rend nélkül, mennyivel inkább igy lenne az emberi élet más területein is, ahol annyiféle érdek és törekvés keresztezi egymást! Csak míg a létezés alsóbb fokain, pl. a fizika területén, mindennek akarva-aka- ratlanul engednie kell a törvénynek, nekünk lehetőségünk van az emberi élet rendjét vállalni vagy elutasítani. De ha ez a rend nem érvényesül tudtunk és beleegyezésünk nélkül, akkor honnan tudjuk, hogy mihez kell igazodnunk? Isten a törvényt beleírta az ember szívébe (Rm 2, 15), és ezért lelkiismerete megmondhatja, mit kell tennie. Am hogy ez a szívbe írt törvény el ne mosódhassák, Isten Mózes által kijelentette akaratát. A mózesi törvényt Jézus is megerősítette azáltal, hogy kiemelte annak lényegét, a felebaráti szeretetet. Az emberi élet jó rendje tehát akkor valósul meg, ha nem egymás rovására, hanem egymás javára élünk. Isten sohasem fárad bele, hogy emlékeztessen minket erre a törvényre, és számon kérje teljesítését. ISTEN JÉZUS KRISZTUSBAN A TÖRVÉNYNÉL TÖBBET, ÖNMAGÁT ADTA NEKÜNK. Figyeljünk fel az igénkben található finom megkülönböztetésre! A törvény Mózes által „adatott”. Mózes tehát nem több közvetítőnél. Tudtul adhatja Isten akaratát, de segítséget nem adhat annak betöltéséhez. A kegyelem és igazság viszont Jézus Krisztus által „lett”. Azaz nem feladatként mered elénk, hanem már kész, megmásíthatatlan ajándék. A törvény igaz, jó és szükséges, de olyan magasra emeli a mércét, hogy bűnös valónk miatt nem tudunk felnőni hozzá. A törvény így szülhet képmutatást vagy elkeseredést és lázadást. Jézus Krisztusban azonban Isten szere- tetét és közösségét kínálja fel nekünk, mielőtt arra méltókká lehetnénk. Nem a törvény betöltésének rögös útja végén vár reánk, hanem kegyelmesen mellénk szegődik, mielőtt egyáltalán elindulhatnánk. Nem egy feddhetetlenekből álló válogatott csapat kialakítására törekszik, hanem boldog-boldogtalant meghív asztalához, hogy Nála erőre kapjon az erötelen. Ebben a Krisztus által felkínált kegyelemben rejlik az igazság. Mindaddig homályban marad előttünk Isten igazi lénye, míg fel nem ismerjük, hogy Isten szeret, mielőtt szeretetet várna, és ad, mielőtt kérne, önmagunkat is csak a kegyelem fényében ismerhetjük meg igazán. Nincs már szükségünk ugyanis arra, hogy jobbnak hazudjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk, s arra sem, hogy kétségbeessünk önmagunk miatt. Isten kegyelmet nyert gyermekei vagyunk. Mondhat-e ennél többet bárki is rólunk?! Isten bőkezű Isten. Boldog az. aki hitével elfogadja ajándékait. Akinek életét Isten alkalmi segítségnél többel, és a törvénynél nagyobbal tudja gazdaggá teni. Dr. Cserháti Sándor A Magyarországi Evangélikus Egyházban — az önálló anyaegyházközségek számát tekintve — a legkisebb egyházmegye a mienk. Nem rendelkezünk egyháztörténeti és magyar nemzeti történeti szempontból nagy múlttal. Az ősök betelepedettek, de magukévá tették környezetük történelmi múltját és ebben léptek tovább. A Hajdúság javarésze református, Szabolcs- Szatmárban is többségiek a református testvéreink a görög és római katolikusok között. 1753/54-BEN, HOSSZÚ vándorút végen nyíregyházán sok száz telepes talált új otthonra. Jelen éveinkben az ipartelepítési, városfejlesztési szempontból kiemelt várost még ma is sokan és szívesen emlegetik TIRPÁKORSZÁG FŐVÁROSÁNAK. Ma már 80 000 lakosú város Nyíregyháza. Itt él egyházmegyénk lélekszám szerinti zöme. Nyíregyháza: bázis gyülekezet. Szervezeti szempontból új fogalom ez. A gyülekezet lelkészei gondozzák Szabolcs megye csaknem egészét. A gyülekezet magját a megyeszékhelyen élő és a tanyabokrok világában levő evangélikusság adja. A századfordulótól családi és megélhetési szempontból tovább- települők egy ún. missziói egyházközséget alkottak (Délszabolcsi Misszió), mely egy évtizede egy szervezetben él a nyíregyházival. Jelenünkben leányegyházközséggé alakul a nagy kiterjedésű kisvár- dai szórványgyülekezet —, melynek gondozása szintén a nyíregyházi lelkészekre hárul. A BAZIS GYÜLEKEZET KÉT SZERETETINTÉZMÉNYT mondhat magáénak. Ezek fenntartása felé irányul a nagy gyülekezet népének szeretete. A gondozottak számát tekintve a nagyobbik intézmény az ÉLIM gyermekotthon, melyben végbemenő rekonstrukciós munkáról néhány hónapja beszámolót olvashattunk hetilapunkban. — A másik intézményünk az öregek szeretetotthona, ahol kisebb-nagyobb otthonosító, modernizáló munkát minden évben végzünk. Az ótthon igazgató bizottsága itt is szeretne évek óta melengetett bővítési tervet megvalósítani. A MEGYESZÉKHELYTŐL SZÁZ KILOMÉTERNYIRE ÉLŐ KÖLCSEI gyülekezet, keletkezése szempontjából a múlt század elejéig tekint vissza. A nagyobb kenyér reményében áz északi hegyvidékekről jöttek az ősök, nyaranta aratni, majd megtelepedtek ott. Nyelvüket bár csak két-három emberöltőn keresztül őrizték, a gyülekezeti összetartásnak és hithűségnek példaképei lehetnek. Ez a gyülekezet gondozza — mint második bázisgyülekezet — a szórványaink két járásnyi területét. A gyülekezetnek fennmaradásához szüksége van a közegyház segítségére. Most át kell lépnünk a köz- igazgatási megyehatárt, Haj- dú-Bihar-megyébe érünk. A MÚLT SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN KELETKEZETT A DEBRECENI gyülekezet, melynek múltja bizonnyal sokkal régebbi. A mai nagyvárosba betelepülő evangélikus talán nem Is gondol arra, hogy az állomásközeli egyik mellékutca elején szerényen meghúzódva áll a torony nélküli evangélikus templom. Él és fenntartja magát egy kis maroknyi gyülekezet, mely mint a megye egyetlen anyagyülekezete gondozza a megye jelentős részét. Ezt az igen sokrétű szolgálatot, igen hosszú idő óta, lanELHUNYT DR. HOEKENDIJK PROFESSZOR Múlt év júniusában szívro- Theological Seminary tanára ham következtében úszás köz- volt, a missziói tudományokat ben méghalt Dr. Johannes adta elő. Hosszú ideig a Hol- Hoekendijk holland teológiai land Missziói Tanács főtitkára professzor. 63 éves volt. 1965 volt és az utrechti egyetem óta New Yorkban a Union teológiai fakultásának tanára. HANS SEÍGEWASSER HETVENÉVES Háns Seígewasser, az NDK kormányának egyházi ügyekkel megbízotti államtitkára 1975. augusztus közepén töltötte be 70. évét. Születésnapján az egyházak képviselői is köszöntötték, méltatva az állam és egyház kapcsolatainak pozitív irányú fejlődésében szerzett érdemeit. Hans Seígewasser fiatal kora óta részt vett a munkás- mozgalomban. A nácizmus idején 11 évet töltött fegyház- ban és koncentrációs táborban. A felszabadulás után jelentős párt- és állami funkciókban volt. I960 óta az egyházi ügyek államtitkára. Az élet napos oldalán Jó házasság Lapunk hasábjain általában többet foglalkoztunk a házasság körüli problémákkal, mint a jó házassággal. A válások számának ij esető nagysága hazánkban indokolja az okok és a megoldások keresését. Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy a házasság, ez a sokszor beszédtémaként hol kigúnyolt, hol dicsért emberi életrend az a keret. amelyikbe Isten belerejtette a maga áldását. Ahogyan a régi példabeszéd mondja, akit az Isten meg akar áldani, azt nem pénzzel és vagyonnal, hanem emberrel áldja meg. hozzá illő élettársat, férjet, felséget állít mellé. HISSZÜK ÉS VALLJUK. HOGY A HÁZASSÁG NEMCSAK EMBERI ÜGY, két fél szerződése, közjogilag elismert egyezmény egy férfi és egy nő között, hanem Isten rendelése, teremtési rend az ember számára. A Biblia szavai szerint „nem jó az embernek egyedül lenni”. A házastársak közössége, a testi, szellemi, lelki közösség két ember egy életre szóló szövetsége egymás boldogítására. Ezért nem szabad elhamarkodottan. meggondolatlanul házasságot kötni, azzal a gondolattal, hogy „legfeljebb majd elválunk”. A hatodik parancsolat a tízből a házasságot védi. hogy „amit az Isten egybeszerkesztett, ember azt el ne válassza”. MI A JÓ HÁZASSÁG TITKA, lehet-e valamilyen receptet adni? Mivel annyira különbözőek vagyunk természetre és az élethelyzetünk is más, minden házasságban a két félre van bízva, hogy kialakítsa a maga együttes életét, a maga otthonát. Éppen az a nagyszerű két fiatal szándékában, hogy egymásban bízva, egymásra támaszkodva indulnak el, formálják ki a maguk életkörülményeit, teremtik meg a maguk otthonát és közben alakítják, formálják egymás egyéniségét, együtt érnek teljes emberré. Szülőknek, rokonoknak óvatosan kel beleszólni a fiatalok életébe, akik ma a társadalom sokféle segítségét is élvezik, igénybe vehetik a lakásépítési kölcsönöktől kezdve a bölcsődéket és óvodákat, az anyáknak járó kedvezményeket. BIZONYOS, HOGY A JÓ HÁZASSÁG A KÖLCSÖNÖS SZERETETEN, a szerelmen alapul. Az Ószövetségből az Énekek Éneke szavai szerint: „Bizony erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Ügy lobog, mint a lobogó tűz. mint az Ümak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudjál-e elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szeretetért, azzal sem érne el semmit”. Az élettársi szövetség titkára mutat rá a magyar szóhasználat is, amelyik szerint férj és feleség fél emberek magukban. A szeretetben benne van a megértés és megbecsülés, a másik segítése. A mai rohonó korban, amikor felgyorsult az élettempó, amikor nincs időnk sokszor egymásra hallgatni, mint főnök és beosztott, ügykezelő és ügyfél, munkatárs vagy ismerős, férj és feleség időt szakíthat egymás számára. Egymás meghallgatása, az együttes élet problémáinak megoldása magában foglalja a tévedések, a nézet- eltérések lehetőségét is. A szeretetben benne kell lennie a megbocsátásnak, az újrakezdésnek, a másik hibái vállalásának is. A tapasztalat mutatja, hogy itt éppen a hétköznapi és a legapróbb dolgok tudják a legjobban megkeseríteni az együttélést. de együttes őszinteséggel le lehet győzni azokat. MINDEN EMBERI KAPCSOLAT KÖZÜL A LEG- SZOROSABBRA. a házasságra különösen is érvényes az élet krisztusi alaptörvénye, hogy „aki meg akarja tartani a maga életét, elveszti azt”. Azaz annyit ér a házasság, amennyi benne az áldozati elem, a másikra való figyelés, a másiknak való szolgálat, a másikhoz való alkalmazkodás. Egymás megbecsülése, bizalom és hűség teszik boldoggá az együtt töltött éveket, adnak jó családi légkört a gyermekek neveléséhez, ilyen házasságok és ilyen családok lehetnek a társadalom előbbrevivő, boldogabb jövőt munkáló alapsejtjei. Manapság divatos dolog irodalomban. filmekben inkább a házasság válságát emlegetni, rossz házasságokat ábrázolni, szétzüllött családokat bemutatni. Sajnos, ilyenek is vannak. Az a meggyőződésünk azonban, hogy nem ez a többség és nem ez a mérce. A minden házasságban föllelhető,, emberi természetünkből adódó hibák és mulasztások ellenére Isten ajándéka a házasság. ORSZÁGUNKBAN NAGYON SOK JÓ HÁZASSÁG VAN, sale boldog férj és feleség. Lényegesen több, mint amennyire a hibák nagyító alá kerülésével összefüggésben általában gondolunk. Ahol pedig nem így van, ott a férj vagy a feleség ne a házasság intézményét vagy a házastársát hibáztassa, hanem nézzen önmagába és a változtatást kezdje el magán. Ifj. Harmati Béla kadatlan hűséggel látja el a gyülekezet lelkipásztora. A gyülekezet ereje, épületei karbantartására, nagyobb javítás esetén azonban kevés, ezért ők is rászorulnak egész egyházunk szolgáló szeretetére. Gyülekezeti önállóságát nem tudta megőrizni a közel ötven esztendős múltra tekintő Komádi gyülekezetünk Egyházkerületünk múlt évi közgyűlése óta leányegyházközség lett, lelkészi szolgálatot ők is Nyíregyházáról kapnak. A BÁZISGYÜLEKEZETEK LÉTELE sok türelmet, alázatosságot, gyakorló szolgáló szeretetet igényel, egyrészt az egy városba tömörült lelkészektől — mint pásztoroktól —, másrészt, a hagyományos gyülekezeti képben az „anyagyülekezet”-től. A lelkészeknek kell, hogy kölcsönös legyen egymás szolgálatának segítése. A gyülekezet is új helyzetbe kerül. A lelkésze nem csak az övé, hanem osztoznia kell, egy távolabbival, esetleg számára ismeretlennel. Itt valósul még az Ige szava: „egymás terhét hordozzátok”. Bemutatkozásunk elején azt írtam: „nem rendelkezünk nagy történelmi múlttal”, de benne vagyunk a történelemben, a jelen egyházi, társadalmi, családi, munkahelyi történetét formáljuk. Nem közömbös azonban, hogy milyen indulattal és milyen cél elérése reményében. Hálával dicsérjük Isten kegyelmes keze munkáját — gyülekezeteink életében és az élő Ige hatását, amivel az elhunytak helyére új embereket állít a gyülekezetbe. Ez persze önmagában nyilván nem elég: cselekvésre késztet. Egyházunk egészében való helyünk és szerepünk még alaposabb felmérésére, környezetünk, társadalmunk körében végzett szolgálatunk még jobb kimunkálására, a közös szolgálatban és felelősségben még több alázatra, megértésre, egymás kölcsönös segítésére, egyházunk diakóniai teológiája és életformája szellemében. Benkóczy Dániel Ez az én szeretett fiam Máté 3, 13—17 1884-ben a Madaba nevű Palesztinái városban az utolsó percben sikerült egy értékes, régi mozaikpadlót a befedéstől és ráépítéstől megmenteni. A váro6 a Jordán folyó keleti partján fekszik. A mozaik pedig egy i. sz. 6. században épült templom padlózata volt. A mozaikpadló Palesztina térképét ábrázolja a Nílus torkolatától Föníciáig. Jelenleg ez a legrégibb térkép Jézus egykori hazájáról. S olyan — mint egy kedves gyermekrajz . Mit látunk rajta? A Jordánt és vidékét. A folyóban szép nagy halak úsznak. A Jordán a Holt-tengerbe ömlik. Abban nincs élőlény, innen kapta a nevét is. A mozaikképen levő halak nem úsznak odáig, hanem visszafelé a torkolattól. A folyó felett két oszlop között kötél feszül. Ahhoz erősítik a csónakot, amelyen a révész az utasokat egyik partról a másikra szállítja. így nem sodorja el a csónakot a víz árja. A Jordán jobb partján, a kötél nyugati végénél őrtorony áll. Onnan ellenőrzik a réven átkelőket. A folyó bal partján, a keleti oldalon a művész kecses gazellát ábrázolt. amely oroszlán elől menekült. Tudjuk, hogy nemcsak a bibliai korban, hanem még a középkorban is otthonosan mozogtak az oroszlánok a Jordán, völgyében. Látunk ezen a régi mozaikképen még pálmafákat, házakat, sőt egész várost és hegyvonulatot is. Több felírást is olvashatunk rajta, legalábbis az, aki a görög betűket el tudja olvasni. Ezek helységnevek és közöttük van annak a helységnek a neve is. amelynek a közelében Keresztelő János megkeresztelte az embereket a Jordán vizében és ahol Jézus is megke- resztelkedett. János evangélista említi ezt a helységnevet: Bethabara. KERESZTELŐ JÁNOS prófétaként lépett fel. Izrael régi nagy prófétáinak nagy prédi- kációs témái szólalnak meg az ajkán: ítélet és megtérés. Keresztelő János hitte és hirdette, hogy közel van Isten ítélete Izrael népének bűnei miatt. Nagyon szemléletes képpel mutatta meg. hogy milyen nagyon közel: A fejszét a favágó már a fa tövére, a törzs és a gyökér találkozási helyére illesztette, még egy mozdulattal fellendíti a levegőbe s a lendület erejével lecsap és már bele is hasít á fejsze éle a fa húsába. Ebben az ítéletben a nagy favágó minden olyan fát kivág, amely nem terem jó gyümölcsöt. Keresztelő Jánosnak ez a hasonlata azt jelentette, hogy Isten haragjában minden emberi tettet elítél, ami nem helyesen, jól. igazságosan és a többi ember javára történik. Kéresztelő János bészéde nem volt kedves és kellemes és mégis özönlöttek hozzá aa emberek Bethabarába, a Jordán partjára, ö pedig azt kívánta hallgatóitól, hogy bánják meg addigi gonosz tetteiket, javuljanak meg és ennek külső jeleként keresztelkedjenek meg. Egymás után be is léptek a keskeny, kanyargós és nem nagyon bővizű s egyáltalán nem mély folyóba az emberek és megmeri tkeztek benne. A víz egy pillanatra csszezárult a fejük felett és teljesen ellepte őket. Keresztelő János olyan nagy és ellenállhatatlan hatást gyakorolt az emberekre, hogy többen is feltették a kérdést, vajon nem ő-e a messiás, a szabadító. akire az egész nép vár? Vajon nem ő lesz-e az ítélő bíró. Az evangéliumok írói szerint Keresztelő János tiltakozott ez ellen a Vélemény- ellen és önmagát csak Isten eljövendő küldötte előtt járó hírnöknek és útkészítönek vallotta. EGY NAPON AZTÁN Keresztelő Jánosénál sokkal jelentősebb szó hangzott el ebben a kérdésben ott a Jordán partján. Isten kinyilatkoztatása volt az Jézusról. Ugyanis Jézus is megkeresztelkedett a Jordánban és az ő keresztelését is Keresztelő János végezte. Ez a jelenet sok művészt alkotásra ihletett és meg is festették vagy szoborként megformázták, úgy ahogyan elképzelték. A jelenet az első pillanatra olyan, mintha azt a véleményt erősítené meg, hogy Keresztelő János prédikál és keresztel Isten nevében és megbízásából és még Jézus is odajárul hozzá, mint a népnek egyik tagja, aki semmiben sem különbözik a többitől. Teljesen egy sorban áll velük. A keresztelést azonban isteni kinyilatkoztatás követte. Egy hang, amely azt mondta: Ez az én szeretett fiam, akiben gyönyörködöm. Ez a szó egyrész helyeselte Jézus tettét,' hogy közösséget vállalt a megváltásra szoruló embefé- vel másrészt kiemelte népe tagjainak sorából és megmutatta. hogy a többiekéhez nem hasonlítható, különleges kapcsolatban van Istennel. Olyan szoros és meghitt kapcsolatban, mint apa és fia vannak egymással, S ez a szó Jézust Keresztelő János fölé is emelte, mert azt mondta el róla, hogy ő egyedül Istennek az a kedves küldötte és megbízottja, akire az a nagy feladat vár, hogy megváltsa az emberiséget és tanítsa Isten ismeretére és parancsolataira az embereket és a népeket. Jézus pedig ezt a megbízatást nem haraggal és ítélettel teljesítette — ahogyan Keresztelő elképzelte —. hanem szelíden és irgalmasan. bocsánatot adó és megújító szeretettel.
