Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-23 / 21. szám

Mennybemenetel ünnepének igéje

* MintagTÜlekezet

1 Thessz 1, 2—1(1

Az Újszövetséget olvasva gyakran rádöbbenünk, hogy az első keresztyének, az első gyülekezetek sem voltak rendkívüli emberek. A tizenkét tanítvány között is akadt Judás és kételkedő Tamás es az apostoli levelek leleplezik a gyülekezetek és egyes keresztyének bűneit és mulasztásait. Ez azonban nem jelenti, hogy semmit sem tanulhatunk az első keresztyénektől. Pál apostol Isten előtti hálaadással, imádsággal említi a thesszalo- ntkai gyülekezetei, mint mintagyülekezetet.

__ MIBEN VOLT MINTA A THESSZALONIKAI GYÜLEKEZET? Pál apostol szerint abban, hogy az evangélium „nemcsak szóval jutott el” hozzájuk. A római birodalom Macedónia tartományának fővárosa a mai Szaloniki városában a Krisztus evangéliumát prédikáló Pál apostol úgy lépett föl, „mint ahogyan az anya melengeti gyermekeit

”, szelíden és szeretettel, de „erővel. Szentlélekkel és teljes bizonyosággal is’’. Kél irányban válaszolt erre a közeledésre a gyülekezet: Isten és az emberek irányában.

Isten előtt az evangélium szavára megtértek a gyülekezet tagjai a bálványoktól az Istenhez. A keresztyénség Krisztushitében, Jézushoz kapcsolódó reménységünkben mindig benne kell lennie mindazon kísértő valóságok elvetésének, amelyek Isten és közénk állnak. Nem a magunk hitében, kegyességében, képességeiben, tehetségében, anyagi javaiban vagy bármiben, ami a miénk, kell bíznunk, hanem az élő és igaz Istent szolgálhatjuk. aki Krisztusban mutatta meg igazi arcát számunkra.

Az is lényeges és hangsúlyos, hogy Isten előtt ugyan drága minden egyes ember, de ö nem hagy egyedül bennünket, hitünk és reménységünk összekapcsol másokkal, akik előttünk jártak és akik most, a mi időnkben más körülmények között, de ugyanannak az Istennek az evangéliumát hallgatják és követik. Pál apostol és a thesszalonikaiak testvéri kapcsolata, az egymásért mondott imádságok sem maradtak csak a szó területén. hanem mint maga ez a levél és a gyülekezethez szóló másik is, az egymással való törődés bizonyságai. Az apostol pedig tovább is sorolja még a gyülekezetek és benne az egyes keresztyének összetartozásának bizonyságait.

A THESSZALONIKAIAK AZ EVANGÉLIUMOT AZ EMBEREK KÖZÖTT „HITBŐL EREDŐ MUNKÁBAN”, szerétéiből jövő fáradozásban élték meg. Nem. életképes az a gyülekezet, amelyik Istenhez fűződő viszonyát nem tudja a hétköznapok aprópénzére váltani. Ebből a gyülekezetből, ebből a városból ,,mindenhová eljutottt a ti Istenbe vetett hitetek hire”. Pál apostol missziói útjainak eredményét is jobban értjük, ha látjuk, hogy munkája nyomán nem bezárkóztak az emberek a saját gyülekezetük és egyházuk közösségébe, elbástyázva magukat a kívülállóktól és féltve őrizve kincseiket, hanem .,tőletek terjedt tovább az Ür beszede”.

HOGYAN ÁLLUNK MEG MI, MAI KERESZTYÉNEK ISTEN ELŐTT ÉS AZ EMBEREK KÖZÖTT? Az Újszövetség gyülekezeteiről lehet sok jót és lehet sok rosszat is elmondani. Nem az a feladatunk, hogy most magunkat e régi kor keresztyénéihez, vagy gyülekezeteinket a thesszalonikaiakhoz mérjük. Nem a thesszalonikaiak a mérce számunkra, mégcsak nem is Pál apostol személye, hanem Krisztus evangéliumához, Jézus szavaihoz és cselekedeteihez kell mérnünk magunkat. Pál apostol és a thesszalonikaiak csak annyiban „minták”, amennyiben az evangéliumot próbálták meghirdetni, követni és gyakorolni.

A Pál apostol által egykor Thesszalonikában hirdetett evangélium ma közöttünk hangzik. Hitből eredő munkára, szerétéiből jövő fáradozásra és Jézus Krisztus felől való állhatatos reménységre buzdít mindnyájunkat. ifj. Harmati Béla

IMÁDKOZZUNK

Űr Jézus Krisztus, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön: ickinls gyengeségeivel küzdő egyházadra, és ruházd fel erőddel. Teljesítsd rajtunk ígéretedet, és küldd el Szcntlel- kedet. hogy hű tanúid legyünk szavainkkal és cselekedeteinkkel. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1976. május 23-án

— TEMPLOM TORONYÓRÁK

helyreállítását, felújítását, karbantartását vállalja gépészmérnök kisiparos. Renfer János. 1071 Budapest. VII., Dembinsky u. 18. Telefon: 145-734 (déluián).

— A GYENESDIÁSI SZERETETOTTHON ebben az évben — a lelkészkonferenciák rendezésével

kapcsolatban — július 6-tol augusztus 28-ig áll az üdülésre, pihenésre vágyók rendelkezésére.

A jelentkezés a korábbi gyakorlatnak megfelelően a szeretetotthon vezetőjénél történik (ifj. Foltin Brúnó lelkész. 8315 Gvenesdiás. Béke u. 57.) Az üdülési dijak előreláthatóan a múlt évihez képest 10—15 forinttal lesznek magasabbak.

BALATON mellett gyermekek nvaraltatását vállalom. Telefon: 146-927.

Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. dr. Hafen- scher Károly. Fasor de. ll. Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György üt 7. de. fél 9. dr. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31— 33. de, 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. ll. dr. Rédey Pál. Kőbánya, de. 10 Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. ll. (úrv.) dr Prőhle Károly. Rákosfalva de. 3. dr. Prőhle Károly. Gyarmat u. 14. de fél 10. dr. fél 10. dr. Prőhle Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr Lsázló. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplom

Deák tér de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Karoly, du. 8. (úrv.) Trajtler Gábor. Fasor de. ll. du.

6. Karácsony Sándor u. 31—33. du. 6. Thaly Kálmán u. 28. du. 6. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10, du.

7. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. du. fél 7. Benczúr László. Újpest du. fél 7. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Rákospalota Nagy— Húsvét után az 5. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 16, 23b—27; az igehirdetés alupigeje: Kot 4. 2—4.

— Mennybemenetel ünnepén az oltárteritő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mk 16, 14—20; az igehirdetés alapigéje; 1 Ts 1, 2—10.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 30-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet BLÁZY LAJOS újpesti lelkész.

— PESTÚJHELY. Május 30- án, délután 3 órákor szeretet- vendégséget tartanak a gyülekezetben, amelyen dr. Bodrog Miklós rákospalotai lelkész tart előadást „Áldásul másoknak és magunknak” címmel arról, hogy hogyan válhat áldássá az ember a társadalomban és hasznos személyiséggé.

— BAKONYCSERNYE. A

gyülekezet fennállásának 250 éves, jelenlegi kőtemplomának 190 éves jubileumán, május

23-án hálaadó ünnepélyt rendez. Délelőtt 10 órakor igét hirdet D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke, délután 3 órakor igét hirdet dr. Nagy István tatai lelkész, a Fejér—Komáromi . Egyházmegye esperese. Orgonái; Pes- kó György orgonaművész, az énekkart vezeti: Nagy Dániel karnagy.

du. 3 Ír. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fé] 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákosbegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Becsi kapu tér de. 9. (úrv.) Ma- docsai Miklós, de fél 11 (német), de. ll. (úrv.) Reuss András, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Reuss András. Óbuda de. 9. Vétó Béla. de. 10. Veto Béla. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. ll. Csen- gődy László, du. 5. Szeretetven- dégség: dr. Rédey Pál: Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthi- degkút de. fél 11. Takács József. Modori u. 8. de. 10. Filippinyi János. Kelenföld de. 8, de. 11. (úrv.) du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél ll.

templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály du. fél 7.

Baráth Pál.

Bécsi kapu tér de. 11. dr. Selme- czi János. du. 6. Balicza Iván. XII., Tartsay Vilmos u. ll. de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László. Pesthidegküt du. fél 6. Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. ll, du. 6. Budafok du. 5. Visontai Róbert. Csepel du. 6.

— CSESZTVE-SZÜGY. Április 25-én délelőtt dr. Groó Gyula teológiai akadémiai tanár hirdetett igét a délelőtti istentiszteleten, délután a szügyi gyülekezetben, majd a presbitereknek beszámolt a Teológiai Akadémia életéről.

— RÁKOSPALOTA. A konfi rmációi szeretetvendégségen Madocsai Miklós budavári m. lelkész tartott előadást. A konfirmáltak versmondással szolgáltak. Bártfay László, az Operaház kórusának tagja új énekeinkből adott elő Agárdi György harmónium-kíséreté- vel.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyhá? Sajtóosztályának lapla Szerkeszti: a szerkesztő bizottság

A szerkesztésért felel: Mezősi György

Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12 Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 516—20.412—VITJ Előfizetési ár: eey évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index: 25211

©

76.1321

Athenaeum Nyomda Budapett Rotációt magasnvomas Felelős vetető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Áldott legyen az Isten, mert nem utasította el imádságomat!” (Zsolt 66, 20)

VASÁRNAP. — „Tusakod- jatok imádságaitokban velem együtt” (Róm 15, 30 — 1 Sám 17, 45 — Jn 16, 23—30 — Zsolt 123). Az imádság nem csupán betanult vagy rögtönzött szövegek elmondása, hanem őszinte párbeszéd az élő Istennel. Az ilyen őszinte imádságban nemcsak önmagunkkal viaskodunk, hanem Istennel is! Mai igénk azt mutatja, hogy nemcsak a magunk ügyéért lehet viaskodni, vitázni, párbeszédet folytatni Istennel, hanem, átérezve és megértve mások problémáit, nehéz helyzetét, az ő ügyüket is elővehetjük imádságainkban. Sőt: a magunk számára is kérhetünk ilyen testvéri segítséget másoktól.

HÉTFŐ. — „Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az” (2 Kor 5, 17 — 1 Móz 1. 27

— Mk 1, 35—39 — 1 Kor 5, 9—13). „Krisztusban lenni” azt jelenti: vele együtt élni, ott lenni, ahol ő van, arra járni, amerre ő jár, azt tenni, amit ő tesz. Vagyis: szeretni, segíteni, küzdeni minden ellen. ami gonosz és megrontja az életet, megbocsátani, hinni a bűnbocsánatot és az örök életet. Ezt az újat kezdte el Isten Jézussal, így teszi igazabbá az életet. Így lesz az ember, akit Isten „a maga képére” teremtett, a szerető Istennek igazi képviselője a földön.

KEDD. — „Tied a menny, tied a föld is, te hoztad létre a földkerekséget és ami betölti azt. Te teremtettél északot és délt” (Zsolt 89, 12—13 — Jel 4, 11 — Jak 5, 13—18 — 1 Kor 6, 16). A hivő ember a világmindenséget Istennel való kapcsolatában nézi. Így tanuljuk meg csodálni mindazt a szépséget, rendet, törvényszerűséget, amit csak az ember föl tud fedezni a földön és a kozmoszban. Nagyra becsüljük a tudósokat és a tudományos kutatás minden eredményét. Tiszteljük azokat, akik életüket a természet kutatására szentelik. És így tanuljuk meg védeni, óvni a természetet, egész környező világunkat, amelyet Isten az ember javára teremtett.

SZERDA. — „Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!” (Zsolt 91, 1—2

— 2 Kor 3, 4 — Lk 11, 1—13 —

1 Kor 6, 7—11). Ahogyan a gyermek biztonságban érzi magát szülei közelében, akik őt szeretik, úgy érzi magát az imádkozó ember Isten közelében. Ezért nevezzük öt Atyánknak. Az imádkozás első

feltétele az Isten iránti határtalan bizalom. Bizonyosaknak kell lennünk afelől, hogy akihez imádságban fordulunk, az szeret minket. Ilyen bizalmat ébreszt bennünk Jézus. Erre a nyugodtságra és biztonságra nagy szükségünk van nekünk is, meg azoknak is, akikkel nap mint nap együtt élünk és dolgozunk.

CSÜTÖRTÖK. — „Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik” (Lk 2, 49. 51 — 2 Móz- 20, 12 — Mk 16, 14—20 — Zsolt 110). Engedelmeskedett nekik”, ez azt jelenti, hogy megtartotta a negyedik parancsolatot. Azaz elvégezte a ház körüli teendőket: vizet, fát, kenyeret hozott, vigyázott a házra, akárcsak a többi gyermek. A gyermek Jézus példája a családban élő gyermekek és a társadalomban élő felnőttek számára fontos útmutatás. A családi közösségnek és a társadalomnak rendjét senki nem szegheti meg felelőtlenül Istenre való hivatkozással.

PÉNTEK. — „Isten Krisztus lábai alá vetett mindent, és őt tette mindenek felett való fővé az egyház számára” (Ef 1, 22 — Dán 6, 27 — Kol 3, 1— 4 — 1 Kor 6, 12—20). Az a Krisztus, aki az egyházban a legnagyobb, akit Isten Úrrá tett, aki az egyház feje. ebben a világban a legkisebb lett: egész életét az emberek szolgálatába állította, és értünk áldozta. Ha mi közel akarjuk vinni az emberekhez „Isten megdönthetetlen királyságát”, akkor ezt a Jézus Krisztust kell képviselnünk a világban. Jézus éppen abban a legnagyobb, hogy minden erejével, teljes hatalmával ratjunk segített, és tanítványai által most is segít ezen a világon.

SZOMBAT. — „Nem a csüg- gedés lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2 Tim 1,- 7 — Józs 1, 9 — Ef 1, 15—23 — I Kor 7. 1—16). Amíg csüggedten. reménytelenül élünk, és nem látunk jövőt magunk előtt, addig nem úgy élünk, ahogyan azt Isten elvárja tőlünk. Isten felszabadít minket arra. hogy vidáman, reménységgel éljünk, a szeretetet gyarkoroljuk. és így adjunk át valamit az ő erejéből az embereknek. Isten népére a józan életszemlélet a jellemző: mindazzal, amit Isten adott nekünk, boldogan élni embertársaink javára és így Isten dicsőségére. Dr. Muntag Andor

j — GYŐR. J. S. Bach Máté- passiója kerül előadásra május

25-én, kedden este fél 7 órai kezdettel a győri öregtemplomban. Az előadáson, melyet a Filharmónia rendez, külföldi vendégművész és fővárosi művészek szerepelnek.

Budapesten, 1976. május 27-én, mennybemenetel ünnepén

Itt állok, másként nem telietek

EZEN A CÍMEN ADTA KI A ROMÁNIAI KRITERION még a múlt évben a nálunk is jól ismert Sütő András két drámáját, az Egy lócsiszár virág vasárnapját és a Csillag a máglyám. Mindkét dráma még az elmúlt évben elindult hódító útjára, hogy egyfelől korunk gyermekeit mélyen elgondolkodtassa az író mondanivalóján, másfelöl, hogy még jobban belopja szivünkbe magát Sütő András. Amikor nálunk jelentkezett az Anyáin könnyű álmot Ígér című regényes szociográfiájával, azt mondtuk, megtaláltuk Tamási Áron utódját. Lelkesen, kézről kézre adtuk könyvét és éreztük a szikrázó stílus alatt a meleg szív dobogását, mint kékes fényű hó alatt a humusz li- hegését. A Mezöség hamisítatlan tája. a me- zöségi emberek tiszta érzelemvilága, romlatlan erkölcse, naiv világszemlélete öltötte magára az ízes erdélyi stílust, mint székely ember ünnepnapra a hófehér harisnyát.

S azután meglepő fordulat! A hazai tele- vény. a mezőségi rögök messze a horizont szélere sodródtak. Sütő „betört Európába”. Két történelmi drámája, — mindkettő a reformáció korában és szülőföldjén játszódik, és mindkettő a reformáció históriájából meríti témáját, — messze maga mögött hagyva Európa keleti felét, a „fuldokolva lerohanó patakok” világát, az égre törő fenyveseket, hegyek hófödte sipkáit, a karcsú, fatornyos templomokat, a romániai magyar szigetecskéket, térben és időben Európa fortyogó katlanába lépett, ahol izzott. forrt a történelem, az a szellemi mozgalom, amely hosszú ideig uralta Európa gondolkodását. Mindkét drámájában kitűnő érzékkel tapintott rá azokra a konfliktusokra, amelyek egy-egy forradalomnak véres zökkenői. Luther és Kolhaas (Münzer), Kálvin és Szervét a páros kontrapont. De a személyek mögött a eszme és az igazság párbajának szellemi kardpengése cseng. És amit érdemes még feljegyezni a két művel kapcsolatban, hogy eszmei, drámai,

szerkesztési fejlődése nyilvánvaló. Az Egy lócsiszár virágvasárnapjának ismertetésével még adósak vagyunk, viszont a Csillag a mág- lyánról Szalatnai Rezső írt lapunkban.

Miért hagyta el Sütő András a szülőföldet? Mi vonzotta a távoli, nagy események színtéréne? A két dráma összefoglaló címe Luther híressé vált mondata: „Itt állok, másként nem tehetek...” Ars poetica ez vájjon? Lépés ez a Mezőségröl Szászországba, vagy Genfbe? Az egyszerű falusi lélekből az egyetemes humánumba? Az utóbbi üzenetét érezzük a feszültségekből. Mert Sütő maga is megérezte, hogy az egyetemes humánum európai probléma, s azt nem lehet leszűkíteni egy romániai, — erdélyi — tájegység kérdésére. S ez a bátor lépése tette öt, a hazájában megbecsült, nagyra tartott írót közkinccsé. Sütő András most már Európáé.

AZ ELMÚLT NAPOKBAN MAGAM IS FEl.KERESHETTEM az Új Élet szerkesztőségi irodájában Marosvásárhelyen. Fiatalon őszült, lobogó tekintetű, melegszívű mesterrel ültem szemközt, s tettem fel szubjektív, sokszor naivnak látszó kérdéseimet. Oh, idő! — hajtogattam magamban, rohanó, lüktető korunk rabszolgatartója, milyen pokoli erőszakkal dermeszted a kibontakozó bartáság érzelmi zuhatagát! Mert Sütő András idöab- roncsai ugyanazok, mint a mi bilincseink. Nincs sohasem időnk.

Egy-két probléma azonban felszínre bugyborékolt, s a könnyen rezonáló lélek tudta, milyen mélyről tört fel. Az volt egyik kérdésem: vajon végleg szakított-e a jellegzetesen Sütős tematikával, stílussal, amelyekkel szivünkbe lopta magát.

— Nem. — volt a válasza. — Egyáltalán. A

Mezőség, s az otthon indított el, ahhoz soha hűtlen nem lennék. De az otthon inspirált arra is, hogy bekalandozzam az európai történelmet. Kálvin például régóta foglalkoztatott. Az Anyám könnyű álmot igér-ben irtani amikor apám, amolyan falusi ezermester létére újított valamit cséplőgépünkön, hogy az újításért megégettek már embereket. „Aztán kif>? _ tette fel az öreg a kérdést. Mondom, hogy Kálvin János Szervétet. „A mi Jánosunk?" — mert odahaza Kálvin csak a „mi Jánosunk” volt. Ilyen bizalmas viszonyban lehettünk a nagy reformátorral.

— Nos a téma, a Csillag a máglyán témája azóta is érlelődött bennem. Magam református neveltetésű voltam. Az őst engedi kollégiumban végeztem, s ami kálvini csak lehetséges volt, azt mind magamba szívtam. Hát így nyúltam a témához.

VOLT EGY MÁSIK KÉRDÉSEM IS. Tud- ja-e vajon, hogy az egyház, a romániai református egyház, nem fogadta kitörő lelkesedéssel a „Csillag a máglyán’’-t?

— Igen, tudom, — volt válasza. — Különböző kérések jutottak el hozzám, hol változtassak a drámában. Történeti „tévedésekre” hívták fel figyelmemet. De lényegében ezek csak akadékoskodások voltak.

Ennél természetesen többet tudott a közvélemény. Mert valóban a Csillag a máglyán vihart kavart fel. Vélemények és ellenvélemények feszültek egymásnak, s az igazság szenvedélyes keresése lett egyszerre úrrá. A „holt lelkek” megelevenedtek s a Sütő drámák forgószelében feltörtek a magosba. Közben Kolozsváron bemutatásra került a darab, az elmúlt évben ilyentájt az Egy lócsiszár virág- vasárnapja is, s a közönség lelkes fogadtatása igazolta Sütő Andrást.

DE VAJON HOL FOGJA FOLYTATNI SÜTŐ ANDRÁS MUNKÁJÁT?

— Vissza a Mezőségre! — Ilyen lapidáris tömörséggel fejezte ki az író programját. — Már mélyen benn járok az Anyám könnyű álmot ígér folytatásában. Ez nagyobb terjedelmű regényes változat lesz: „Harang a szélben” címen, amelyben a nemzetiségi lét problémáival foglalkozom. Párhuzamosan dolgozom egy kisebb lélegzetű, talán 150 oldalas könyvön is, amelyben másfél éves kisunokám, — a fiatal írónak unokája van már, — lesz a főszereplő, rajta az anyanyelv fejlődését szeretném megrajzolni.

Tamási Áron egy alkalommal azt mondta: „Nekem csak le kell írnom azt, amit a székely ember mond.” Az értelmes székely ember gondolatmenetének logikája, kifejezöké- pességének szikrázó szépsége „nyomdakész” fogalmazása valóban az író másoló képességét teszi próbára. Én nem is tudom megmondani, miért okozott Sütőnek ez utóbbi vallomása ilyen nagy örömöt. Mert most, amint mérlegelem, s rendezem gondolataimat, rájöttem, hogy nagyon várom a Harang a szélben és a kicsi gyermekről írott sorait. Mert Tamási Ábelje, Farkaslaka, Udvarhely, Korond gondolatvilágába vezetett bennünket, s az Anyám könnyű álmot ígér a mezőségibe. S ha a mezőségi Sütő az otthon atmoszféráját, misztikumát veti papírra meleg, humánus szívével, akkor legalább annyit fog mondani számunkra. mint Szervét a börtönben: „Bizonyos, hogy minden leírt szavam önmagam megőrzésének legutolsó menedéke. Közönséges anyag, festék. papír ez a könyv, a könyvem. Múlandó forma, tojáshéj, magzatburok, de hallgatózz belé: az életem értelme sir benne Egy vagyok vele ...”

Egy lesz vele! S mi azt kívánjuk, hogy soksok ilyen eggyéforrt Sütő-könyv, regény és dráma hagyja el a mester műhelyét.

dr. Rédey Pál