Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-18 / 3. szám

Minden esztendő végén ülést 6zokott tartani az Országos Presbitérium, hogy értékelje a lefolyt esztendő munkáját és kijelölje a következő esztendő főbb feladatait. Erre az ülésre 1975. december 29-én került sor az Országos Egyház Üllői úti székházában. Dr. Fekete Zoltán országos felügyelő nyitotta meg az ülést. Hangsúlyozta a végzett munka jelentőségét és kiemelte a tervezés szükségességét. Majd rendhagyó módon — mint azt már közöltük —, nem a püspöki jelentésre került azonnal a sor, hanem D. Káldy Zoltán püspök letette az Országos Presbitérium asztalára az új fordítású magyar Bibliát. Miután az Országos Presbitérium Magyarországi Evangélikus Egyházunk számára elfogadta az új magyar fordítást és azt istentiszteleti használatra kötelezővé tette, sor került D. Káldy Zoltán püspök-elnök jelentésére.

D. Káldy Zoltán püspökelnök szólt arról, hogy az 1975. esztendő rendkívül gazdag volt eseményekben világviszonylatban, népünk történetében és egyházunk életében. Közel 30 éves küzdelem után a vietnami nép győzelmével véget ért a vietnami háború. Helsinkiben 35 európai és észak-amerikai ország vezetői aláírták az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia záró- dokumentumát. Hazánkban megünnepeltük felszabadulásunk 30. évfordulóját. Az MSZMP megtartotta XI. kongresszusát. Parlamenti választásod. voltak. Az országgyűlés elfogadta az V. ötéves tervet. Egyházunkban kétségtelenül a legnagyobb esemény volt az új fordítású magyar Biblia megjelenése. Ünnepélyt tartottunk a gályarabok elhurcolásának 300. évfordulója alkalmából. Teológiai Akadémiánk fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepelte. Az ökumenikus Tanács külön ünnepélyt tartott hazánk felszabadulásának 30. jubileumán. Országos Gyűjteményi Konferenciát rendeztünk az egyházmegyei gyűjteményi előadók számára. Volt Segédlelkészi Konferencia. Az ökumenikus Tanács keretében mi is segítettük a Keresztyén Békekonferencia, Folytatólagos Bizottságának siófoki konferenciáját. Ugyancsak, mint az ökumenikus Tanács tagegyháza, kivettük részünket a szocialista országok Nairobiba készülő egyházi delegátusai számára rendezett konferencia munkájából. Mi is fogadtuk Philip Potter-1, az Egyházak Világtanácsa főtitkárát. Számos külföldi vendégünk volt, és egyházunk képviselői mintegy 30 alkalommal végeztek külföldön szolgálatai. Végül egyházunk képviselői részt vettek az Egyházak Világtanácsa Nairobiban tartott V. nagygyűlésén. Mindezt még felsorolni is sok. A jubileumok megünneplésének igazán akkor van értelme, ha azok tanulságait gyümölcsöztetiük népünk és esvházunk életében. Re- méliük. hogy a hazai és külföldi esvházi konferenciákat kamatoztatni tudjuk egyházunk munkaterületein.

Külön is Helsinkiről

A püspök-elnök kiemelten szólt a helsinki záródokumentumról és azokról a feladatokról, amelyek abból az egyházakra is tartoznak. A záró- dokumentum arra lendíti Európa népeit, hogy a békét és biztonságot minél jobban kiépítsék, hogy ne kelljen ebben az öreg, sokat szenvedett Európában az egyéneknek, családoknak és népeknek any- nvit szenvedniük, mint ameny- nvit szenvedtek a második világháborúban. azt megelőzőleg az első világháborúban, és a még korábbi háborúkban. „Mi,

„NAGY ESEMÉNYEK ÉVE VOLT”

Ülést tartott as Országos Presbitérium

és az egyházi üdülők munkáját. (Ide vonatkozó jelentéseket lapunk következő számaiban közöljük.)

a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről ezen az. Országos Presbiteri ülésen hivatalosan is köszöntjük és nagyra értékeljük a helsinki záró- dokumentumot, és elkötelezettnek érezzük magunkat, hogy az abban foglalt elveket a magunk területén és nemzetközi kapcsolataink során érvényesítsük.” Ügy látja egyházunk, hogy Európa 33 országában élő különböző felekezetű keresztyén egyházak, sokat tehetnek a maguk helyén azért, hogy a záródokumentum szelleme és elvei érvényesüljenek. Hiszen mind a 33 országban ott vannak az egyházak, több helyen jelentős szavuk van a társadalomban, és éppen ezért tudnak — ha akarnak — tenni azért, hogy ezek az elvek érvényesüljenek. Annál szomorúbb volna, ha ezeknek az elveknek az érvényesítését éppen az egyházak, egyházi emberek gátolnák, tehát azok, akik elsősorban vannak hivatva arra, hogy Krisztus nyomában járva a béke „csi- nálói” és a népek együttműködésének elősegítő! legyenek.

Együtt as ötödik ötéves tervért

Mi evangélikusok iá népünkkel együtt örömmel állapíthatjuk meg. hogy a IV. ötéves terv sikerült. Ez biztatást ad az V. ötéves terv megvalósítására. Népünk jól átgondoltan halad a fejlődés útján. Ezt szolgálja az ország- gyűlés decemberi ülésén elfogadott ötödik ötéves terv is, mely a nemzeti jövedelem 30—32%-os, az ipari termelés 33—35%-os, a mezőgazdasági termelés 16—18%-os növekedését irányozta elő. Külön is örülünk annak, hogy a tervben 430—440 ezer új lakás építéséről van szó. Mi, egyházi emberek csak örülhetünk annak, hogy a terv számos olyan szociálpolitikai intézkedést tartalmaz, amely segíti a családokat, az édesanyákat, a gyermekek ellátását, a nyugdíjasokat. Szívből köszöntjük a tervnek azt a részét is, amely az óvodák, az általános iskolák és szakmunkásképző iskolák fejlesztését célozza. A kórházi ágyak számának növelése különösen is a szülészeti és gyermekosztályokon ugyancsak jó hír. Nagyon figyelemre méltó, hogy a szociális otthonokban 4—4500 férőhellyel növelik az intézményeket. Azt is helyeseljük, hogy a mezőgazdasági dolgozók reálkeresete a munkásokéval és alkalmazottakéval azonos szintre fog emelkedni.

A terv megvalósításáért az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie népünknek. Nehezebb feltételekkel kell számolnunk, elsősorban a nyugati világban végbemenő, de a mi gazdasági életünket befolyásoló gazdasági válság miatt. Egyensúlyba kell hoznunk külkereskedelmi mérlegünket, amely érzékenyen befolyásolja gazdasági életünket és nemzeti jövedelmünket. Ehhez növelnünk kell. a termelés hatókon yságát. Többet és minőségileg jobbat kell termelnünk. Ez viszont . csak úgy lehetséges, ha a dolgozók a munkaidőt jobban kihasználják és nagyobb munkafegyelemmel dolgoznak. Egyházunk a maga területén sokat tehet azért, hogy azok a gyülekezeti tagok, akik hallgatják igehirdetéseinket. indítást

kapjanak ahhoz, hogy a maguk helyén maximális erőfeszítéssel, nem félkézzel, hanem két kézzel és szellemi erejük latbavetésével segítsék egész népünket a fejlődésben,

az ötödik ötéves terv megvalósításában.

Nairobi

Személyes élményei alapján részletesen elemezte a püspökelnök az Egyházak Világtanácsa Nairobiban tartott V. Nagygyűlésének eseményeit. Megemlítette, hogy a hat világrészből. mintegy 100 országból megközelítőleg 2500 ember vett részt azon. E számok is mutatják a nagygyűlés méreteit. A központi téma „Jézus Krisztus megszabadít és egyesít” volt. E téma szét- ágaztatásával vizsgálta meg a nagygyűlés, hogy az evangélikus, a református, az ortodox, az anglikán, a baptista, a metodista, az ókatolikus egyházaknak és az Üdvhadseregnek mi a feladata korunkban. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Nagygyűlés erősen hangsúlyozta az evangélium hirdetésének fontosságát. Nincs hit evangélium-hirdetés nélkül. De ugyanilyen erős hangsúly esett arra is, hogy az evangélium hirdetéséből folyólag az egyházaknak nagy erőfeszítéseket kell tenniük szerte a világon az emberi élet jobbáté- teléért, a társadalmi igazságosságért. az éhség legyőzéséért. a faji megkülönböztetés eltörléséért, általában az emberi méltóság megbecsüléséért. Több egyértelmű és nagyon pozitív határozat született a világ mai válság-gócainak felszámolása érdekében. A pozitív vonások mellett sajnálatos módon a Nyugaton élő egyházak egyes képviselői a Helsinkiben aláírt záródokumentumot ürügyül használták fel arra, hogy támadást indítsanak a szocialista országok ellen. Szomorú, hogy azt a zéródokumentumot használták fel erre. amelyben lefektetett elvek az európai népek együttműködését és békéjét vannak hivatva szolgálni. Nem válik dicsőségére egyes nyugati egyházaknak, hogy miközben a különböző társadalmi rendszerekben élő világi hatalmak az együttműködést hangsúlyozzák, ugyanakkor a keresztyén egyházak több képviselője hidegháborús széllel akarja ezt az együttműködést megzavarni. (Ä nairobi nagygyűlésről lapunk következő számaiban részletes beszámolót hozunk.)

Gyülekezeteink élete

A püspöki jelentés a továbbiakban a gyülekezetek életével (foglalkozott, A Magyarországi Evangélikus Egyház és annak gyülekezetei 1975-ben is folytatták Istentől kapott szolgálatukat. A templomokban, imaházakban, gyülekezeti termekben, családi otthonokban az 1974. esztendőben 53 375 istentiszteletet tartottunk, melyből 2309 volt szlovák nyelvű, és 999 német nyelvű.

Ezenkívül felnőtteknek tartottunk 12,200 bibliaórát, gyermekeknek pedig 12 336 gyér- mekbibliaórát. Űrvacsorával 144 364 lélek élt, melyet úgy kell érteni, hogy egyesek többször is úrvacsoráztak. A megkereszteltek száma 1974-ben nagyon szép, nevezetesen 4820, ami 650-el több, mint az 1973. esztendőben. Ez természetesen összefügg a Magyar Népköz- társaság népesedési politikájával, melynek következtében Magyarországon általában is növekszik a születések száma.

Eltemettünk 5474 testvérünket, vagyis 654-el többet, mint amennyit kereszteltünk. Ösz- szesen 1636 párt eskettünk meg templomainkban. Meg- konfirmáltunk 2456 ifjút. A hívek önkéntes adakozás alapján egyházfenntartói járulék., adomány és offertorium címén 21 534 950,— forintot adtak egyházi célra. Többet, mint az előző években. Építkezésekre gyülekezeteink 8 028 408.— forintot fordítottak. melynek egy részét a Lutheránus Világszövetségtől és a Gustav Adolf Werktől, valamint a Martin Luther Bundtól kaptuk. Az összeg túlnyomó részét azonban maguk a gyülekezetek adták. Arra is érdemes figyelni, hogy a M agyarországi Evangélikus Egyház gyülekezeteiben 460 templom, 62 imaház. 57 imaterem, 48 gyülekezetei ház, 203 gyülekezeti terem és 320 lelkészlakás van. Ezenkívül egyházunknak vannak szere- tetintézményei, összesen 18, valamint központi épületei. Komoly gondot jelent ennyi épületnek fenntartása, renoválása és megújítása.

Püspöki szolgálatok

Köztudomású, hogy mindkét püspök egyben gyülekezeti lelkész is. D. dr. Ottlyk Ernő püspök a Budapest-Budavári gyülekezetben, D. Káldy Zoltán püspök pedig a Budapest- Deák téri gyülekezetben. Mindkét püspök a saját gyülekezetéiben rendszeresen végzett igehirdetői szolgálatot legalább havonta egyszer, több esetben kétszer is. Ez a szolgálat nem szorítkozott kizárólag ünnepi istentiszteletek tartására, hanem bibliaórák, ifjúsági órák keretében való szolgálatra is, sőt keresztelésekre, eske- tésekre és temetésekre. Magától értetődően a püspököknek a saját gyülekezetükön kívül jóval nagyobb a munkaterülete. Mindkét püspök rendszeresen látogatta a gyülekezeteket a saját kerületében, melynek következtében alig volt olyan vasárnap, amelyen ne végeztek volna igehirdetői szolgálatot. Több új és renovált épületet, templomot, orgonát, harangot szenteltek fel. A két püspök összesen 60 gyülekezetben szolgált az 1975. évben. Ezen kívül D. dr. Ottlyk Ernő püspök végezte a Lelkészt Munkaközösségek irányítását.

a diakóniai intézmények felügyeletét, valamint soros püspök volt a Teológiai Akadémián. D. Káldy Zoltán püspök irányított? egyházunk sajtó- szolgálatát, külügyi munkáját, az országos egyházi felügyelővel együtt a főtitkár bevonásával. az Országos Egyház munkaágait és osztályait. Külügyi szolgálatban közel két hőnapot töltött.

Egyházunk képviselői a közéletben

Egyházunk a diakóniai teológia jegyében úgy értelmezi szolgálatát, hogy noha annak első köre Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása, mégis ebből kifolyólag ugyancsak a diakóniai teológia jegyében lelkészeinknek és gyülekezeti tagjainak szolgálnia kell társadalmunkban azokért a társadalmi célokért, amelyek egész népünk javát szolgálják. Majdnem 100 lelkészünk tagja a megyei, városi és községi Hazafias Népfront mozgalomnak. Többen tanácstagok. Általában jószíwel és jó lelki ismerettel vesznek részt városuk és községük életében, fejlesztésében. D. Káldy Zoltán püspök tagja az országgyűlésnek, mint a Budapest XVII. kerület 53. körzet képviselője. Ugyancsak tagja az Országos Béketanács elnökségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának, a Magyarok Világszövetségének, az Európai Biztonsági és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának. Mindezek a tisztségek és szolgálatok megtiszteltetést jelentenek nemcsak a püspök személyének, hanem az egész Magyar- országi Evangélikus Egyháznak. Szívből örülünk, hogy e társadalmi mozgalmakban és szervekben igénylik szolgálatunkat, törekszünk is arra, hogy egész népünkkel együtthaladva, segítsük népünk boldogulását, békéjének biztosítását és a fejlett szocialista társadalmi rend építését.

Szolgálat a Rádióban és a Televísióban

Köszönjük a Magyar Népköz- társaság Kormányának, az Állami Egyházügyi Hivatalnak és a Magyar Rádiónak és Televíziónak, hogy a Rádióban évenként 13—14 alkalommal végezhetünk evangélikus istentiszteletet. Ez is jelzi, hogy a Magyar Népköztársaság valóban érvényesíti a lelkiismereti- és vallásszabadságot, még olyan formában is, hogy fórumot ad a Rádióban. Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy D. Káldy Zoltán püspököt a Televízió „Ötszemközt” népszerű programjában több mint egyórás beszélgetésre kérték fel, melynek során nagy nyilvánosság előtt beszélhetett egyházunk munkájáról, és a társadalomban való szogálatáról.

A püspök-elnök a továbbiakban szólt az Országos Egyház különböző munkaágai- ról, intézményeiről és osztályairól. Elemezte a Teológiai Akadémia, a Teológus Otthon, a Diakóniai-, a Sajtó-, a Nyugdíjosztály, a főtitkári iroda. a Könyvtár, Levéltár, az Egyházi Múzeum, a Gyülekezeti segély, a Központi Alap

Az 1976-crs év tervei

A püspök-elnök , jelentéséneik utolsó szakaszában 10 pontban foglalta össze azokat a terveket, amelyeknek megvalósítására az 1976. évben Isten erejének segítségül hívásával sort kell kerítenünk.

L Fáradoznunk kell a diakóniai teológia további érvényesítéséért lelkészeink, gyülekezeteink és egész Országos Egyházunk munkájában. Nem egyszerűen a diakóniai teológia „továbbfejlesztéséről” van szó - erről is —, hanem lelkészeink, gyülekezeteink és egyházunk diakóniai életviteléről. A diakóniai alapállás megszilárdításáról, a diakóniai látásmód erősítéséről, a diakóniai teológiát bátrabban kell érvényre juttatnunk társadalmi és nemzetközi szolgálatainkban.

2. Ez év nyarán és kora őszén Országos Lelkészkonferenciát tartunk Gyenesdiáson, amelyre várunk valamennyi magyarországi evangélikus lelkészt, segédlelkészt és leí- készi munkatársat. Ez lelkészeink továbbképzését szolgálja a diakóniai teológia jegyében.

3. Elindítjuk ez év őszén a diakóniai munkások képzését. Hároméves tanfolyam leäz ék, melynek egy része egészség- ügyi kiképzésből áll, másik része pedig kifejezetten az öregek és a beteg gyermekek lelki és testi gondozására való felkészítésből.

4. Meg kell gyorsítanunk szeretetintézményeink felújítását és modernizálását. Nyíregyházán tovább kell folytatnunk az Élim szeretetintéz- mén.y rekonstrukcióját. Bony- hádon új szeretetotthont kezdünk építeni az öregek számára. Piliscsabán hozzá kell kezdenünk a nővérotthon építéséhez.

5. Meg kell gyorsítani az új országos Enekeskönyv szerkesztését és sajtó alá rendezését.

6. Gyülekezeteinkben lehetőség szerint el kell érni, hogy a gyülekezeti tagok önkéntes alapon legkevesebb évi 200,— Ft-tal — nyugdíjasok 150,— Ft-tal — járuljanak hozzá személy szerint, gyülekezeteink és országos egyházunk anyagi fenntartásához. Természetesen ez az összeg nem kötelező, csupán kérés a gyülekezeti tagokhoz.

_7- Az Országos Egyház Üllői út 24. sz. alatti székházát renoválni kell. A benne levő országos egyházi hivatalok számára megfelelőbb elhelyezést kell biztosítani.

8. Az egyházmegyékben a Gyülekezeti Segély, a sajtó, az ének- és-zene és a gyűjteményi előadók munkáját rendszeressé kell tenni és aktivizálni kell őket.

9. A lelkészt munkaerő jobb elosztásáról kell gondoskodni. Egyes lelkészek ugyanis egészen kis gyülekezetekben aránylag kevés munkával végzik szolgálatukat, mások pedig nagy területen és szórványokban túlterheltek. Meg kell vizsgálni ebben az összefüggésben. hogy a Központi Alap segélyét, amely gyülekezetek, illetőleg lelkészek számára biztosíthatjuk.

10. Folytatni kell a kis lélekszámú gyülekezetek összekapcsolását nagyobb gyülekezeteikkel. hogy így a szolgálatok jobban arányosíthatok legyenek és a lelkészt fizetést is jobban biztosíthassák.

Végül a püspök-elnök köszönetét mondott az országos felügyelőnek. kerületi felügyelőknek. püspök-társának és valamennyi munkatársának az elvégzett szolgálatokért.