Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-03-28 / 13. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP

XLl. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 19*6. március 28.

Ara: 2.30 Forint

,.Kil kiönlcl ez világért...”

Sokan megfigyelték már és tették szóvá, hogy énekesköny- rünk böjti énekei inkább nagypéntekiek, semmint böjt üzenetének tágabb ölelésű, témában változatosabb énekei. Viszont igazi böjti tartalmú énekek elszórtan föllelhetök más gyűjtőfogalmak alatt. így a „Rákóczi Ferenc bús éneke” címer, ismert és igen kedvelt „Győzhetetlen én kószálom'’ kezdetű énekünk is. tartalmával, bizonyságtételével, kifejezéseinek szépségével böjti mondanivalót is bőven hordoz.

Hadd fogózom most a világért kiöntött drága szép piros vér üzenetébe.

AZ ÉRTÜNK HOZOTT ÁLDOZAT MÉRTÉKÉN ÉRZETT DÖBBENET sűrűsödik Krisztus kihulló vérének újból-újböl történő említésébe. Különösen a költészet ragadja meg ezt a képét. Sok-sok énekünkben visszatérő kép, bizonyság, csodálat tárgya Krisztus vére. Régiekben és maiakban egyaránt. A „tested piros vérrel virágzott”-tói (358), Sik Sándor közöttünk is széles körben ismert „Sanguine fluit '-jáig (ömlik a vér) mélységeket feltáró kifejezéssé vált. Szélsőségeiben pedig szinte életidegenné torzult az a vérmisztika, amely romantikus hatásra betört bizonyos kegyességi irányzatokba is.

EZ A RÁKÓCZI NEVÉVEL JELZETT ÉNEK NEM TORZ. E letes, valóságos. Bizonyára népénekként elterjedt gyöngyszeme volt már születése idején is magyar költészetünknek. A Rákóczi nevéhez fűződő eszmeiség, vágyak, remények és törekvések törnek benne utat, még ha veszteségeken síró „bús enek' -nek értékeljük is. Győzelmi alapot talál, igazolást, okot, biztatást ahhoz, hogy érdemes küzdeni. Nem akármilyen a cél. ha azért Krisztus életét áldozta, vérét ontotta, s nem reménytelen érte harcolni, ha Krisztusnak ez a cél életet ért. s győzelmet hozott az érte adott ár. A kép pengeéles alkalmazásával józanit minden miszticizmusból.

„EZ VILÁGÉRT” ONTOTTA KRISZTUS VÉRÉT. Megnő az értéke a világnak. Érdemes küzdeni érte. hiszen Neki élethalál kérdése volt, s ez a világ nem idilli természeti képek világa, sem a vesztébe rohanó, s pusztulásnak eljegyzett világ. hanem az embervilág, az én világom, a holnap tisztuló szépsége, s a ma küzdésben szépülő értéke. Isteni meghatározója és jellemzője, hogy „úgy szerette ...”

Rákóczi népének ha „bús éneke” is. mégis rámutat a Rá- kóczi-eszmék értelmére, céltudatosságara és reményére. Nem egy személy, de egy egész nép keservekből kitörő akarása csendül benne, s az ok: ha Krisztusnak ennyit ért a világ, hogyne volna nekem benne célom-reményem. Tudtak is olyan célokért küzdeni, amelyek „mindeneknek minden szeretetit együvé foglalja. életünket, javainkat, az utolsó csepp ikrünket is önként felszenteljük ...” — szól a híres kiáltvány, a Recrudescunt. „Nincs semmi negédségünk, nyerekedésünk s magános dicsőségünk az Isten előtt..És lám mégis érdemes.

RÁKÓCZI KORA, SZABADSÁGÉRT, EMBERSÉGÉRT KÜZDŐ NÉPE PÉLDA ÉS TANULSÁG. De Krisztus áldozata nem példa, hanem erőforrás. Róla elmélkedni nem példakeresés. A böjti elmélyülés titkokat feltáró mélyre ásás abban, hogy miképpen csúcsos lik Krisztus egész szolgálata a kereszt áldozatában, s hogy miért, kiért történt ez az áldozat. Erő, ha reá nézek. Reménység, ha a világra. Tudom, fájdalmát, köny- nyét, az elhagyottság egyedülálló panaszos szavát. De győzött. Tudom a világ baját. A mindig valót, s a csak most valót. Az egyéni kísértéseket, botlásokat, hűtlen bukásokat, s a nagyméretű bűnöket, háborúkat, gyűlölségeket, javakkal visszaélést, éhezéseket. De látom a szebbet is, a jövő bontakozását, amiért küzdeni érdemes és nem reménytelen. Itt van a talaja, csirája, hajtása, formáló ereje, s eredményei is. És itt van, benne van, elárad mindeneken, a pórusokban ez a belégzett táplálék, idegszálaimban ez a mozgató lüktetés, hitem tudata: szereti Isten ezt a világot, az embert, és több reménységet lat benne, mint akár én magam.

A GYŐZTES, SZÉP ELET A BÖJTI CÉL. Fel lehet csatlakoznom Isten reménységéhez, oda lehet adnom magam annak az ügynek, amiért Krisztusnak „érdemes i'olt” véreznie: az ember tisztaságáért, becsületes szép életéért, békés jövőjéért. Ezt Ö úgy tette, hogy megbékéltetett Istennel, üdvösségemet hozta. Az ö értem aratott győzelméből vajon mi sugárzik rajiam keresztül tovább „ez világért”?!

1). Koren Emil

TÖRVÉNYJAVASLAT MISSZIONÁRIUSOK HÍRSZERZŐ TEVÉKENYSÉGE ELLEN

Mark O. Hatfield köztársaság parti szenátor törvényjavaslatot terjesztett az Egyesült Államok kongresszusa elé, mely megtiltja, hogy amerikai misszionáriusokat hírszerző tevékenységre vegyenek igénybe. A javaslat benyújtására azután került sor, hogy a titkosszolgálat vezetője és a Fehér Ház képviselője írásban is megerősítették, hogy a CIA, a titkosszolgálat, ’ misszionáriusokat is beszervezett és ezt a jövőben is meg akarja tenni. Az utóbbi idők derítettek lényt a CIA és amerikai misz- szionáriusok kapcsolatára.

(epd)

DÉL-AFRIKAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZAK EGYESÜLÉSE

December közepén hivatalosan egyesült négy dél-afri- kai evangélikus egyház, melynek tagjai az ország fekete lakosságához tartoznak. Az egyesült egyháznak így 460 000 tagja van. Ez alkalommal egyesült a többiekkel egy B00 lelkes fehér gyülekezet, melyhez elsősorban skandináv Származású egyháztagok, tartoznak. Ez a lépés igen jelentős, mert így az új egyház tagsága több fajú lesz. s ez biztató kezdet a jövőre nézve.

Afrika déli részében, nevezetesen a Dél-afrikai Köztársaságban. Namíbiában és Rhodéziában 8 „fekete” egyházban összesen 915 000 és 4 .fehér” egyházban összesen 38 000 evangélikus él. (lwi)

„Hazánk szentje, szabadság vezére

A magyar evangélikus egyház Petőfi szavait idézve ünnepli meg II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóját. A nagy kuruc szabadságharc vezérlő-fejedelme 1676. március 27-én született a Rakócz'- ház Borsi kastélyában I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona házasságából. 23 esztendővel ezelőtt, 1953-ban az egyház szép és bensőséges ünnepség keretében idézte fel a múltból Rákóczi nemes alakját és nagyszerű tetteit. Akkor a ..szabadság vezerére” emlékeztünk, most „hazánk szenté”- ről szólunk: a hivő keresztyén emberről és a magyar protestantizmust életrekeltö és támogató egyházpolitikusról.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC ÜGY JÖTT LÉTRE 1703 TÁV ASZ AN, hogy a haza telszabaditásáért szervezkedő, s ezért börtönbe hurcolt, s rabságából csodálatosan elmenekült, Lengyelországban bujdosó fiatal fejedelem szövetséget kötött a haza szabadságáért fegyvert fogó néppel az országban elterpeszkedő idegen uralom ellen: I. Lipót császár és a bécsi kormányzat „hatalmaskodó, minden rendet képtelenül sanyargató s adóztató idegen nemzetnek kegyetlensége” ellen, „szegény Magyar- ország eltapodtatott szabadságának helyreállítására”. Zászlóin a kuruc ezredeknek Rákóczi jelmondata tündöklőit aranyos betűkkel: „Cum Deo pro Patria et Libertate" = „Istennel a Hazáért és a Szabadságért.”

Szabadság — vajon miként értelmezte ezt a szót Rákóczi és a felkelő magyarság? Kettős értelmet tulajdonított neki: „mind testi, mind lelki szabadságért” fogtak fegyvert. A Habsburg-jezsuita uralom törvényen kívül helyezte a két magyar evangéliumi egyházat. 1700-ban így panaszkodik egy gyönyörű, a haza elnyomatását sirató kuruc ének az ausztriai uralkodóház protestáns üldözéséről: „És úgy mint a farkas a juhok köntösében, — Vagy mint fene párduc bárányok képében, — Hogy prédát vethessen Jézus seregében, — Eljőve a Sátán hirtelen közünkben. — Hol ennek előtte az Isten igéje, — Kiesen folydogált Ür Jézus beszéde: — Elszedék egyenként tülünk templominkat, — Mindenütt üldözik lölki pásztorinkat.” A jobbágyok Rákóczihoz intézett panaszaiból pontosan tudjuk: micsoda embertelenségeket kellett szenvedniük vallásokhoz való ragaszkodásuk miatt

fejedelem felekezeti érdekeken felülemelkedő valláspolitikája nagy protestáns tömegeket mozgósított a nemzeti küzdelem számára, de ezzel kihívta a klérus ellenszenvét személye és szabadságharca ellen. „A háború elején — írja Emlékirataiban — tulajdon

A szabadságharc „a halál árnyékának völgyéből” hozta el népünket és népünk evangéliumi egyházait.

A PROTESTÁNSOK SZA- BADlTÚKÉNT FOGADTÁK RÁKÓCZIT, hiszen ahová fegyvere elért, ott egyszerre megszűnt évtizedek óta tartó kegyetlen üldöztetésük. A kuruc katonaság mindenütt visz- szaállítja a reformátusok és az evangélikusok szabad vallás- gyakorlatát. Eperjesen az evangélikusok, Sárospatakon a reformátusok főiskoláját. A

Túr mezei Erzsébet:

„IHON SZÍVEM

»

A kassai Rákóczi-kriptában

Fejedelem, itt vagyok újra.

Magyar hazánk köszöntését hozom.

S megrendültén betűzgetem neved egyszerű márvány-szarkofágodon.

Rodostói házad mása mellett jöttem el éppen, Fejedelem, s ahogy csendes kriptádba léptem, emlékek léptek be velem.

Elszakítottak hős édesanyádtól kegyetlenül, mint zsenge gyermeket.

Most összeölel vele a koporsó, hogy porladva, együtt pihenjetek.

Drágám ívű imádságoskönyved üveg alatt kinyitva vár reám.

Ahogy föléhajolok áhítattal, mintha suttogó hangod hallanám,

amint mondod egyszerű imádságod.

Hallom. Megőrzőm. Magammal viszem.

Mert bennelobog hited, magyarságod a két kicsi szóban: „Ihon szívem!”

„Ihon szívem!” Istennek ajánlottad, s így lett mindenkié: nemzetedé, hazádé és a magyar szabadságé és a földönfutó szegényeké.

„Ihon szívem!” Viszem az imádságot.

Ez az üzeneted. Fejedelem.

Legyen nyugvóhelyed és porod áldott!

Szívem én is Istenhez emelem.

i

Üzenetedet elviszem haza, s mint drága kincset, óva őrizem.

Életed titka és útmutatásod ez a két kicsi szó: „Ihon szívem!”

papjaim annyira kerültek, hogy sokáig lelkipásztor nélkül voltam; az eretnekek bajnokának, egyházi átok alatt levő embernek tekintettek.”

RÁKÓCZI PELDAADÁSÁ- RA EGY ÚJFAJTA MAGYAR EMBERTÍPUS alakult ki Magyarországon: a szelíd és türelmes keresztyén ember, aki — bár hű fia egyházának — nem a vallásért küzd. hanem a haza javáért, s a pátriáért kész félretenni a religiót. Ö volt az első olyan magyar férfi, aki a közélet területéről ki akarta szorítani a vallási kérdést oda, ahová tartozik: a belső meggyőződés, a hit területére. A nemzeti harc érdekében közömbösíteni akarta a felekezeti ellentét mérgét, s a vallási villongásokért a papokat hibáztatta. A kassai gyűlés alkalmával „asztalnál” beszélgetést kezdett „a religiók egybefoglalásáról”. „Mióta eszemet tudom, az aggasztott legjobban, hogy annyi a szakadás a csak névre, de nem a lényegre nézve eltérő keresztyén vallások között. Mióta Isten kegyelméből a szabad és egyetértő magyar nép ügyét lelkaroltam, semmi sem feküdt annyira szívemen, mint az. hogy a vallások viszályát, amelynek magvát a Gonosz vetette el, kiegyenlítsem és közös szeretetre bírjam azokat. akik az igazi keresztyén- ségről megleledkezve, egymás iránt határtalan gyűlölettel viselkednek.”

A KURUC VALLÁSPOLITIKA, amely a protestáns egyházakat a szécsényi országgyűlés törvénycikkeivel újra a'jog és a törvény védelme alá helyezte, Rákóczi személyes vallási meggyőződésében gyökerezett, és a szabadságharc érdekét szolgálta, mikor a vallás ügyét a politikai érdek al' rendelte. A fejedelem környezetében találunk az ellenreíormáció kezdete óta olyan katolikus férfiakat, akik politikai dolgokban nem voltak hajlandók engedelmeskedni papok sugalmazásának. V szent a jezsuiták azzal rágalmazták Rákóczit, hogy protestáns felkelés élén áll. Vakbuzgó katolikus tábornokok veszélyes helyzetekben kénytelenek voltak karhatalommal eltávolítani ellenséggel cimbo- ráló papokat és szerzeteseket. Megmételyezte őket „az átkozott jezsuita doktrína”. „A klérus azt hitte, hogy a katolikus vallás megőrzése az ausztriai uralomtól függ, s ez ellen fegyvert fogni annyi, mint a katolikusok romlására törni és egyházi átok alá kerülni.” Pedig Rákóczi születése és meggyőződése szerint lelke mélyéig katolikus ember volt. De a katolikusoknak abból az ő korában ritka fajtájából, amely nem ismeri — a türelmetlenséget. Tudott

együtt harcolni és együtt imádkozni azokkal, akiket katolikus kortársai többnyire csak gyűlölni és kergetni tudlak — a protestáns hiten levő magyarokkal.

TÜRELMES, EMBERSÉGES LELKŰLÉTÉNEK LEGSZEBB BIZONYSÁGA híres tábori imádsága, „mellyel az ő Urának, Istenének orcáját minden napon engesztelni szokta”. Mikor esténként elcsendesedtek a táborok, a „Jézus-kiáltás”- kor ezt az imádságot mondották el együtt a kuruc vitézei:: katolikusok is, protestánsok is. Bármely feleke/eten levő katona elmondhatta jó lelkiis- merettel. nem találhatott oen- ne semmi olyant, ami megbotránkoztathatta volna, hiszen magyar imádság volt a magyar hazáért.

Rákóczi imádságaiban a bünbánat bensösége ötvöződik az Isten kegyelmének bizonyosságával: „Megváltjuk

Uram! atyáinknak hamisságát, esmérjük- mindennapi vétkeinket. kikkel tégedet. éde4 Atyánkat, megbántván, méltó ostorodat tapasztaljuk . . . Mind az által . . . cselekedeteiimet igazgassad, karjainkat erősítsed, fegyvereinket élesítsed, hogy kegyes akaratodat teljes erővel követhessük! Táborinkat a mi ellenségeinknea lesei- kedésektől oltalmazzad, kergesd el strázsálóinknak álmaikat, hogy készületlen ne találtassunk. Légyen a te angyalod örizőnk és kalauzunk a harcolásban, ki az álgyuknak es puskáknak golyóbisit elszé- lesse és miképpen az Izrael nemzetségét a tengeren száraz lábbal: úgv bennünket a mi ellenségünknek rendelt seregei között boldogul vezessen!”

A felekezeteket és az ország területén élő népekből támadt kuruc vitézlő rendet ez az imádság fogta össze „Lelki Ház”-zá a haza szabadságáért való harcra. Magyar, latin, német, szlovák szövegei maradtak. 80 ezer hadakozó ember mondotta el naponta. A külföldi protestánsok is felfigyeltek Rákóczi felekezetközi imádságára: „A protestánsok iránt való tolerancia Rákóczinak előkelő helyet biztosít az európai szellem történetében.” Polgári Gáspár losonci református prédikátor pedig ezt mondotta róla: Nagyságod „gyémántbetűkre méltó könyörgésében. munkájának kezdetiben mindjárt, a maga személyét élőnkbe például adá”.

NEMZETÜNKNEK NAGY KÖLTŐI: ARANY JÁNOS ÉS PETŐFI SÁNDOR is „például”, lelkesítő szép például, támasztották fel a Rákóczi- kultuszt az 1848-as szabadsag- harcban. Arany a debreceni „Nép Barátja” című lapban kiadta Rákóczi imádságát. Petőfi megírta híres Ftákóczi- versét. E versből, első sorából kedves olvasónk megtudhatja ki volt Rákóczi: „Hazánk szentje. — Szabadság vezére.” Dr. Esze Tamás

h