Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-03-07 / 10. szám

Életcéljuk: a diakónia

PILISCSABAI DIAKÖNIAI OTTHONUNKAT látogatta meg D. dr. Ottlyk Ernő püspök, Blázy Lajos országos diakóniai ügyvivő lelkész, Muncz Frigyes igazgató-lelkész, Kö- szeghy Tamás püspöki titkár és Kaposvári Vilmos csillaghegyi lelkész kíséretében. A püspök igehirdetését hallgatták meg az otthon dolgozói és a piliscsabai gyülekezet tagjai, majd átmentünk a nyugdíjas nővérek otthonába, ahol szintén igehirdetéssel szolgált a püspök.

ISTEN IGÉJÉNEK HALLGATÁSA után megtekintettük a fejlődésben visszamaradt gyermekek otthonát, akiket egyházunk diakóniai- munkásainak közössége gondoz. Aki ritkán jár ilyen otthonban, először megdöbben a beteg gyermekek láttán, de azután fel- melegszik és meghatódik, amint látja a gondozók szere- íetét. Minél több a nyomorúság, annál inkább van szükség a szeretetre. Vajon milyen lelkűiét tölti el azokat, akik itt szolgálnak? Látnak-e életcélt ebben a feladatban? Áthatja-e őket szolgálatuk fontosságának tudata?

A FIATAL GONDOZÓNŐKKEL BESZÉLGETÜNK, Pet- neházi Márta két éve dolgozik itt. Mint ahogy sokan mások, ő sem tudta, hogy van ilyen intézmény, de amikor hívták, érdeklődéssel jött ide. „Talán nem is tudnék már ezek nélkül a gyermekek nélkül lenni” — mondja. A gyermekek ragaszkodása megható számára. Felemelő érzésnek tartja, hogy anyák napján őket köszöntik a gyermekek, mert ők azok, akiktől a legtöbb szeretetet kapják. Vadász Olga is két éve dolgozik itt. örül, hogyha napról napra felfedezhet a beteg gyermekeken valami fejlődést,

Anyagi kérdéseinkre figyelünk

és látja munkájának közvetlen értelmét és eredményét. Erőt ad számára a jó példa. A vezető nővérre mutat, amikor ezt mondja: „Piroska néni ugyanúgy dolgozik itt, mint mi.” Tőle és Ildikó nővértől tanulják a szolgálatot. Ezek a lányok egész fiatalon, az általános iskola elvégzése után léptek diakóniai szolgálatba.

DIAKÓNIAI MUNKÁSAINK MÁSIK CSOPORTJA más szakmákból és munkakörből jött ide. Az egészségügyi munkát hitből vállalják, a szolgáló szeretet meggyőződésével. Deli Marika előbb gyárban dolgozol, de vonzódott az egészség- ügyi munkához is. Kórházakat is látogatott, de igazi helyét itt találta meg. Bizonyságot tesz az Űrhöz való tartozásáról, arm teljes nyitottságot jelent az "emberek felé, a betegek felé, a dolgozók közössége felé, s miközben az egyházban dolgozik, nyitott társadalmunk kérdései felé is. Mihály Ká- rolyné annak a példája, hogy a diakóniai szolgálatban asz- szonyok is megtalálják életcéljukat. Szolgálata elején nehéz volt megszoknia a beteg gyermekeket, de ha szabadságon van, már vágyik vissza gondozottjaihoz, akik minden emberi segítséget tőle várnak. Nehéz szolgálatához az erőt Jézustól kapja, őt idézi: „Aki ezek közül egyet befogad, az engem fogad be.” Idézi a szeretet himnuszát is 1 Kor 13- ból. Bár ezek a gondozónők már mást is próbáltak, mielőtt idejöttek, de életük célját itt találták meg igazán.

A TÖRZSGÁRDA jelenti természetesen az itt folyó szolgálat szilárd bázisát. Szűcs Piroska vezető nővér diakóniai szolgálatának 25 éves jubileumát tavaly ünnepelték meg.

Törékeny testben töretlen szeretettel végzi szolgálatát. Munkáját élethivatásnak érzi. „Nem saját elhatározásomból jöttem. De ismertem és szerettem az Urat, s az 0 akaratát követve álltam be ebbe a szolgálatba. és maradok, amíg az Ür akarja.” A vezető nővér helyettese. Ildikó nővér, hozzá hasonlóan több mint két évtizede áll ebben a szolgálatban. Ok jelentik itt a gondozó szeretetet, a szakértelmet ás a Jézus iránti szeret étről bizonyságot tevő hűséget.

AKI ÉLETHIVATÁSÁNAK VÁLASZTOTTA a diakóniai szolgálatot, arról élete alkonyán, késő öregségében is az evangélikus egyház gondoskodik. A nyugdíjas nővérek otthonában 11 idős nővér él. Van, aki 1924-ben kezdte szolgálatát. Több mint fél évszázados diakóniai múlt áll egyik-másik mögött. Aki élethivatás-sze- rűen vállalja a diakóniai szolgálatot. az az ő példájukról olvashatja le, hogy a „lelki édesanyának”, az evangélikus egyháznak a gondoskodása velük van utolsó órájukig.

PILISCSABAI OTTHONUNK FEJLESZTÉSE egyházi

vezetőségünk célkitűzései között szerepel. Ez is azt tükrözi, hogy a diakónia ügye messzire tekintő tervek nyomán fejlődik és kiszélesedik ez a szolgálat. Blázy Lajős országos diakóniai ügyvivő lelkész és Muncz Frigyes, aki a Budai Szeretetotthonok kombinátjának igazgató lelkésze, már keresik, hogyan lehet kivitelezni egyházi vezetőségünk terveit, hogyan lehet bővíteni az otthont, gondoskodni új nővér- szállásról. Ezek a célok egybeesnek társadalmunk célkitűzéseivel is, megvalósításukat támogatja az Egészségügyi Minisztérium is.

A NAP LEGMÉLYEBB BENYOMÁSA az volt, hogy olyan testvéreket láttunk, akiknek életcéljuk a diakóniai szolgálat. Ahogyan a fejlődésben visszamaradt gyermekekkel foglalkoznak, rajtuk segítenek, szolgálatukon tükröződik valami Jézusnak, a szolgáló Úrnak, a mozdulatából, aki a betegek és bajba jutottak fölé hajolt, hogy átadja nekik Isten gondoskodását. Vannak ilyen testvéreink!

O. M.

Csanádi Imre:

TÉLVÉGI CSATANGOLÓ

Sárgul a fürt a füzeken, mozdul a jég a vizeken; bilincset kikre fagy rakott, szaladnak cseri es patakok

Jó illatát tavasz kínálja , kijöttem a Kálváriára.

Bármerre fordulok, a táj ezer új formát variál.

Szunnyad az erdő, merő rozsda, köntösre vágyik, zöldhabosra; kendőzné hidegszítta-kékes északi fonákját a Vértes.

Ébredez lenn a tél után hatszáz házacska. Pusztavám; zártan, zsúfoltan, németmódra néz a Kereszten Haldoklóra.

Nem a halált, nem" kínzatást —

vár itt minden föltámadást; alvó bokrok rügyeiben húsvét barkája nem pihen.

Kálvárián, élő vigaszra, tekintsek azért a tavaszra; hamar a lágyult ég alatt patak is, kedv is megszalad.

Az „Ördögök szekerén” című kötetből, 1963,

Az adományok

Ebben a cikkben elsősorban nem azt a kérdést, vetjük föl, hogy miből, hanem hogyan?

Furcsa, de így van, nem költségvetési tételek statisztikai adataival akarunk most összképet nyújtani, következtetése, két levonni, hanem mindezeknél sokkal többre utalni, amikor azokról az összegekről van szó, melyeket hittestvéreink az egyházfenntartási járulékon és perselypénzen felül, különböző célokra adnak.

AZ ADOMÁNY — MEGNYILVÁNULÁS! Bizonyságtevés, sőt hitvallás. Arról állít elénk képet, aki ad. Most nem összegszerűségről akarunk elsősorban írni, hanem ennek a hitvallásnak, bizonyságtétel, nek a hogyanjáról.

Az adomány nem azonos azzal az összeggel, amit csak „odalöknek”. Nem azonos a háború körüli időben útszéli sze. gény sapkájába „lökött” alamizsnával. Csak annyi, ami és amennyi a kezeügyébe került. Az adomány tudatos cselekedet. Tudom, hogy mennyit akarok adni és miért? Nem véletlen megmozdulás, illetve ax- ció. De nem azonos a „nem kérek vissza” vagy a „többi marad” felkiáltás cselekedeté- V0I sem.

NÉVTELENÜL. írhattam volna kérdőjellel is, mert ez izgalmas részlete az adományozás gyakorlatának. Hadd kérdezzek vissza: kinek a dicsőségére történik ez a cselekedet? Teszem ezt a magam, vagy az Isten dicsőségére? Nem ma vetődik fel ez először, Jézus gyakorlatában is előfor. dúlt. Jézus sohasem a névtelenségre akart tanítani, hanem Isten dicsőségének a szem előtt tartására.

OK. Ezen indító okot értek, ami nem külső, hanem ami elindít bennem egy folyamatot. Pl. amit egy temetés, keresztelő, vagy egy esküvő alkalmával tapasztaltak. Erzik-e az érintettek, hogy mindezek nemcsak egy család alkalmai, hanem egy gyülekezeté is. Minden egyházi alkalom próbaköve annak is, hogy egy közösség mennyire tud együtt örülni, együtt bánkódni és egvütt segíteni azon. akinek ezek az események életbevágóvá lettek. Az így megtapasztalt közösséget az ember nemcsak igényli, hanem később támogatja is. Hányszor „veszítettünk” úgy tagokat, hogy

J

képtelenek voltunk adni abból, amit Jézustól az igében és szentségekben szeretetből, vigasztalásból, mellénkáüásból, biztatásból kaptunk és mint gyülekezet, tovább kellett volna adnunk.

TÁJÉKOZTATÁS. Vannak olyan áldozatvállalók, akikóí- talában adnak a' gyülekezet jgvára. De vannak adakozóink között olyan típusok is, akik azt is tudni akarják — pontosan — hogy most mire adnak? És akkor hoznak komoly áldozatot, ha megértették, hogy most mire van szüksége a gyülekezetnek, vagy az Országos Egyháznak! Nemcsak nagy gyülekezetekben találkozhatunk az adakozás szép példáival.

Kis gyülekezetek szégyení- tették meg és szégyenítik meg sokszor a nagyot ma is a céladományok terén.

Harang-, orgonavásárlás, különböző egyházi épületek építése, azok renoválása — az együttérzés kifejező eszközei. Sok gyülekezetben a régi templomok és lelkészlakások kövei prédikálnak ezekről. Ezek a régi épületek hirdetik az építtetők áldozatát és szívét. Ma, sokszor vádolnak is ezek a kövek. Minden malter és vakolat nélküli kő és tégla vádol. Vádolja azt a gyülekezetei, ameiy „jól érzi magát kiöltöz- ve” a csupaszodó falak között és a harisnyát szaggató, szál- kás padokon. Hála Isten, egyre kevesebb ilyen vádoló felkiáltójellel találkozunk egyházunkban.

INDÍTÁST KAPNI VI. SZONT NEMCSAK SZÓBÓL LEHET. Indítást kapni nemcsak a tragédiákon keresztül lehet. Adományt az ad, aki nemcsak lát, hanem meglát. Az adomány nem „hálapénz” egy igehirdetésért, egy vigasztalásért, egy látogatásért. Az adomány önkéntes megnyilvánulás valamire. Adománynak azt érzem, amire „magától” jön az ember, azaz önkéntes és felette van az egyházfenntartói járuléknak.

Ahhoz, hogy valaki adományt juttasson el gyülekezetéhez. ahhoz nem vagyon kell. Annak „telik” adományra, akinek szíve és szeme van. átérd és meglátja, hogy mire kell adni.

Káposzta Lajos

Renner Jánosra emlékezünk

Egykori tanítványainak, munkatársainak, barátainak népes tömege búcsúzott dr. Renner Jánostól, a Farkasréti temetőben. Az egész élete során rendkívül szerény, halk szavú, de a tudás emberileg legmagasabb fokán járó ember 87 éves korában indult el közülünk. Sopronban született és tanult, majd az egyetemet Budapesten végezte, ahol Eötvös Loránd tanítványa és munkatársa lett. Rövid ideig Lip- tószentmiklóson volt tanár, majd Budapestre került, ahol a nagy hírű fasori evangélikus gimnáziumnak fénykorában volt közszeretetben álló tanára három évtizedig, benne öt éven át igazgatója.

Tudományos pályafutása magasan ívelt. Számos tanulmányt írt. Kossuth-díjat kapott, majd c. egyetemi tanári címmel tüntették ki. A műszaki tudományok doktora, a

Geofizikai Intézet igazgatója volt, s a Magyar Geofizikus sok Egyesületének társelnöke és tiszteletbeli tagja. Számos magas állami és tudományos kitüntetés birtokosa. Nemzetközi viszonylatban is töretlenül megbecsült szaktekintély.

Hálát adunk Istennek, hogy egyházunk hűséges tagjaként őt nekünk adta, amíg közöttünk élt. Szelíd szeretetére, biztos bölcsességére mindig számítanunk lehetett. 59 évig tartott boldog házaséletére Lestinben indult, artikulárts helyről, Thököly templomából. Tanítványai, pályatársai áldó emlékezéssel tekintenek vissza életére és szolgálatára. Egykori tanítványa sírjánál megrendültén búcsúzott tőle, s jellemezte e szavakkal: Renner János nemcsak a szemével látott, hanem a szívével is.

K. E.

Hetven éves lelkészek köszöntése

Hetvenedik születésnapjuk alkalmából köszöntötte D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke Danhauser László bakonycsernyei, Gerhát Sándor galgagutai lelkészeket és Halász Béla ny. pápai lelkészt, a Veszprémi Egyházmegye volt esperesét és életükre Isten további gazdag áldását kérte.

ÖNÁLLÓ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ PÁPUA—ÜJGUINEÁB AN

1886-ban érkeztek az első evangéliusok Neuendettelsau- ból Űjguineába. Ezt a kilencvenéves évfordulót, valamint az önállósulást ünnepelte ez év januárjában az ottani evangélikus egyház Asarokában tartott zsinata. Mivel a parlamentben törvényjavaslatot

nyújtottak be a külföldi misz- sziók megszüntetésére, vége lett a legnagyobb méretű evangélikus missziói vállalkozásnak, de létrejött a 400 000 lelket számláló új, önálló evangélikus egyház, amely a Lutheránus Világszövetségbe is be kíván lépni. Owi)

Dr. Lékai László esztergomi érsek ünnepélyes székfoglalója

Mint már közöltük Vl. Pál pápa dr. Lékai László püspököt nevezte ki esztergomi érsekké. Az érsek-prímás ünnepélyes székfoglalója február 24-én volt az esztergomi főszékesegyházban. A Bazilikát zsúfolásig megtöltötte az egybegyűltek serege. Jelen volt a magyarországi római katolikus egyház .valameny- nyi püspöke, főpapja, az esztergomi föegyházmegye lelkészei.

A vendégek sorában jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Kiss István, a Komárom megyei Tanács V. B. elnöke, Havas Miklós, a Komárom megyei Hazafias Népfront főtitkára.

Az ünnepélyes székfoglalóra meghívást kaptak a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának tagegyházai. Részt vett az ünnepélyen D. dr. Bartha Tibor református püspök, az ökumenikus Tanács elnöke, D. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, Palotay Sándor, a Szabad- egyházak Tanácsának elnöke, dr. Berki Feriz, a magyar ortodox egyház esperese és dr. Ferencz József, az unitárius egyház püspöke.

Dr. Lókai László érsek-prímás prédikációjában elmondotta, hogy szeretne papjainak és híveinek atyja lenni, aki segíti és tanácsolja őket. Kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy á világnézeti különbözőségek fenntartása mellett a hívőknek és nem hívőknek együtt kell fáradozniuk társadalmunk építésében. amely az elmúlt 30 esztendőben jelentős fejlődésen ment át.. Kifejezte készségét az együttműködésre az ökumenikus Tanács tagegyházaival. Kiemelte, hogy nagyra értékeli a protestáns egyházakban, hogy azok a Szentírást a középpontba helyezik, az úrvacsorának és keresztségnek nagy jelentőséget adnak. Mindez összeköti a keresztyén hívőket.

Az ünnepélyes székfoglaló után az új érsek-prímás fogadást adott az érseki székházban. Ez alkalommal elsőnek dr. Ijjas József kalocsai érsek, pápai trónálló köszöntötte az új érseket. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke államunk nevében szólt, majd D. dr. Bartha Tibor püspök, az Ökumenikus Tanács tagegyházainak nevében üdvözölte dr. Lékai László érsek-prímást. Az alábbiakban közöljük D. dr. Bartha Tibor püspök köszöntő szavait:

A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának tagegyházai és a Tanácshoz közei álló hivő közösségek nevében és megbízásából az esztergomi érseki székbe történt beiktatása alkalmával Meny- nyei Atyánk áldását kérem életére és felelősségteljes szolgálatára.

A testvéri szívvel kibocsátott és elfogadott meghívás, amely bennünket a mai felemelő ünnepség résztvevőivé tett, bizonysága annak, hogy Isten élő Lelke újulást munkál a magyarhoni egyházak egymáshoz való viszonyában éppen úgy, mint az ökumené egyházainak világában.

ökumenikus Tanácsunk tagegyházai háládatosan figyelnek a Lélek munkájára és cselekvőén részt vesznek az ökumenikus mozgalomban, amely az egység titkát, kiáb- rázolódásának lehetőségeit kutatja. A kijelentés szerint a Krisztus-hívők egysége a Főben, az Űrban adott tény. E tényből kell megközelítenünk és teológiailag feldolgoznunk a Krisztus egyházait elválasztó különbözőségeket annak a paradoxnak tűnő célkitűzésnek az érdekében, amelyet így definiálhatunk: egység a különbözőségekben. Ilyen értelmű fáradozásaink gyümölcseiről szeretnék néhány szót szólni.

Mindenekelőtt felismertük, hogy a különbözőségekben megélt egység FELTÉTELE a hitvallásokban, hagyományokban, kegyességi formákban jelentkező — történelmi, társadalmi, kulturális és etnikai motívumokkal is átszőtt — különbözőségek kölcsönös tiszteletben tartása.

Ugyanakkor ez egység PARANCSA az egymás iránt való szeretet gyakorlása, amelyre maga az egyház Ura inti tanítványait. Azt tapasztaljuk. hogy ez a parancs — novum mandatum — végrehajtható: a versengés és gyűlölködés indulatainak helyét elfoglalhatta az egymást megbecsülő szeretet.

végül a különbözőségekben mesélt eevsés SÜRGETŐ KÖVETELMÉNYÉNEK tudiuk. hogy Krisztus egyházai támogassák egymást a megújulás útián való előrehaladásban, az Ür teljesebb megismerésében és hivatásuk betöltésiben. Ezt a hivatást a tettes Szentírás alaoián ügy értiük. mint a Krisztusban szerzett váltség evangéliumáról való bizonv- ságtételt. Hisszük, hogy ez a bi- zonvsáetétel a hivő népnek, amely Krisztusról nevezi magát, közös, sürgető feladata; caritas Christi urget nos.

Korunkban ennek a bizonyságtételnek különösen hangsúlyos mozzanata lett az emberszeretet bibliai parancsának betöltése. Ez érthető, hiszen a következő emberöltőben az egy vérből teremtett emberi nemzetség földi sorsa dől el.

Az elmúlt évtizedek során a társadalmi felelősség vonatkozásában különösen is megtelt szívünk a különbözőségekben megélt egység boldog élményével. A magyar nemzetnek a haza javát szolgáló szövetségében, a Hazafias Népfront körében találkoztunk igazán egymással, ahol egymást segítve találtuk meg helyünket a magyar társadalomban. Ügyannyira, hogy ma a magyarországi rómáf; katolikus, protestáns és .orthodox egyházak, valamint más hivő közösségek egyenlő szeretettel és hűséggel vesznek részt a magyar nép magasztos célkitűzéseinek megvalósításában.

A nemzetközi egyházi és társadalmi élet jelentős fórumain (a Keresztyén Békekon- rerencla, az Európai Katolikusok Konferenciája, a Béke-vi- lágtanács, az európai népek megbékélésén fáradozó Brüsz- szel Fórum, a Békeszerető Erők Moszkvai Kongresszusa körében) a legteljesebb együttműködés tanúi lehettünk.

Krisztus egyházaiban az ember ügyében való állásfoglalás korunkban új ellentétek forrásává lett. A nemzetközi egyházi élet területén súlyosan ütközik a nyomor és pusztulás ellen küzdő erőkkel közösséget vállalni kész keresztyén állásfoglalás azzal a konzervatív szemlélettel;

amely immár tarthatatlanná vált társadalmi, gazdasági struktúrákhoz kötődött. Ebben a küzdelemben — amely az emberiség sorsának alakulásával szorosan összefügg —, egyházaink közös bizonyság- tételének. a különbözőségekben megélt egységének rendkívüli ielentősége van.

E közös bizonyságtétel áldásaira tekintve fejezem ki a.zt a reménységünket, hogy Főtisztelendőséged főoásztori működésének időszakában — amelynek esztendeit sokasítsa meg a Kegyelem —. tovább mélyüljenek egyházaink — fentiek szerint értelmezett és óhaitott — ökumenikus kapcsolatai hazánk és az emberiség javára és Isten dicsőségére.

ID. MARTIN LUTHER KING NYUGALOMBA VONULT

Miután 44 évig szolgált az atlantai Ebenezer-gyülekezet baptista lelkészeként, id. Martin Luther King 75 éves korában nyugalomba vonult. Utolsó prédikációiában megemlékezett két fiáról. Dr. Martin Luther King lelkészről, az 1968-ban meggyilkolt polgárjogi vezetőről és a nem sokkal

később halálos balesetet szenvedett A. D. William King lelkészről, valamint saját feleségéről. aki 1974. június 30-án a templomban merénylet áldozata lett. King lelkész a prédikációban bizonyságot tett a hitnek arról az erejéről és vigasztalásáról, mely éppen a szenvedésben mutatkozik meg.

I