Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-03-07 / 10. szám
\ A kereszt: új építés 1 Jn 3, 8 Jézus munkáját összegezi így János apostol: „azért jelent meg az Isten Fia, hogy lerombolja az ördög munkáit”. Arról is meg van győződve, hogy Jézus az újért rombgl! Ezt szemléltették gyógyításai, amikor egy-egy ember azért kapta vissza egészségét, hogy helyreállhasson embervolta az élet minden területén: a családban, az emberi közösségekben — amit eddig nem csupán hátráltatott, hanem egyszerűen megakadályozott, lehetetlenné tett az állapota. Az „emberfeletti hatalom”, az ördög munkáját rombolta le Jézus, amikor így küldte el a meggyó- gyultakat: „megbocsáttattak bűneid” (Mk 2, 5) és „többé ne vétkezzél” (Jn 5, 14) — s ezzel máris építette az új munkát! S most, amikor a nagypéntek felé vezető úton indul el a keresztyén egyház, Jézus romboló munkájának köre azonnal kitágul és az egész világra kiterjed! Isten világot átfogó szerete- teként nézünk Jézus Krisztusra. Áldozatos szolgálatának, felelős szeretetének körét csak úgy tudjuk látni: az egész világban döntögeti, rombolja az ördög munkáit! JÉZUS EGÉSZ SZOLGÁLATA EBBEN A SZELLEMBEN és ennek a célnak megvalósításában folyt! Már a szolgálatba indulásakor megérezte az ördög Jézus szándékát és hatalmát! Nem hogy nem sikerült „beépítenie” Jézust a maga munkájá- ba-épületébe, hanem egyenesen el kellett hagynia az „erősebb fegyverest”! Igaz, szinte árnyékként követte! Bárhol is járt Jézus, mindig felbukkant. — De közelebb járunk az igazsághoz akkor, ha arra gondolunk: Jézus járt ott — ment oda — tudatosan —, ahol az ördög építményei erősnek látszottak! Így adta vissza az igazi szépségét a házasságnak (Mt 19), a szülők iránti tiszteletnek (Mk 7), az istentiszteletnek (Mt 23), de emellett az emberek közösségi életének meghatározójaként — a felelős szeretetett, ENNEK TUDATÁBAN MEGDÖBBENTŐ JELEI bontakoznak ki a hivő szeme előtt az ördög valóságos munkájáról az emberek között. A bizalmatlanság, a megnemértés, a hazugság, a felelőtlen ítéletmondás, az önzés, a cinikus megnyilatkozás, a felelőtlen nemtörődömség, a patópálos munkavégzés — mind egy-egy épület az egyén, a család, az embercsoportok életében — az ördög munkájaként. De ez — sajnos — túlnő egy-egy ember, vagy embercsoport életformáján, szinte rátelepszik az egész világra! Mennyi bajt okoz ez! Mennyi nyomorúság jár a nyomában! A faji és társadalmi gyűlölködés és a háború veszedelme is jelzi a konkrét „építményt”. JÉZUS ÖNFELÁLDOZÓ SZERETETE, KERESZTHALÁLA volt az az erő, amely hozzákezdett az ördög munkáinak gyökeres megsemmisítéséhez, az alapokig hatoló lerombolásához. Ugyanakkor azonban az új életforma, az új életszemlélet felépítéséhez — mintegy a saját példáját adva követőinek! Ilyen teljes embert igénylő elhatározásról van szó és van szükség ahhoz, hogy hatásos legyen a szolgálat! Jézus golgotái keresztjének legfőbb értelme: ott és akkor, az egész világra kiterjedő felelős szeretettel — elkezdődött az új- Álét Jelépítése! Jézus ott, Golgotán áldozatos szeretetével agtq vissza az értékét a bizalomnak, amely azóta is híd a házastársak; emberek* népek között! az áldozatos szeretetnek, amely felelős életvitelt jelent a családban, az egyházban, a társadalomban — a nagyvilágban! a becsületes életvitelnek, amelyre oly nagy szükség van a munkában, a gondolkodásban, a hitéletben, az embertársak megbecsülésében! EZERT OTT VAN A HELYE A KERESZTYEN EMBERNEK, ahol az ördög munkájának lerombolása és az új alapokra helyezett világ felépítése folyik! Együtt végezzük a célért a szolgálatunkat azokkal az embertársainkkal is, akik világunkat meg akarják szabadítani a félelemtől, az igazságtalanságtól, a faji megkülönböztetéstől, a leigázástól, a kizsákmányolástól, a háborútól. Ma így követjük az ördög munkáit lerombolni jött Jézus Krisztust ebben a világban. Szolgálatunk felelősségét az adja meg itt, hogy ez a munka az emberért — minden emberért történik! A keresztyén ember Jézus érzületével így folytatja Ura munkáját az élet emberibbé és szebbé válásáért. „Bízva te szent sebeidben Győzve távozhatom innen” (Kér, Enekeskönyv 1S4, 6) Detre János Espereseinké a szó A Borsod-Hevesi Egyházmegye AZ AVAS-HEGY ALJÁN, ahol egykor Dévai Biró Mátyás, a „magyar Luther” prédikált. ahol Batizi András hirdette ékesszólóan az evangéliumot, a magyar borok egyik híres termőföldjén, Egerben és környékén, ahol a várat védő dicső asszonyokra emlékezünk, Tállyán, ahol Kossuthot keresztelték, Göncön, ahol a bibliafordító Károlyi Gáspár szólaltatta meg magyarul Isten igéjét, Sárospatakon, ahol a Perényiek és Rákócziak vitték előre a protestantizmus és a magyar szabadság ügyét — s folytathatnánk a sort tovább —, ezen az ősi történelmi vidéken, ma két közigazgatási megye területén, egymilliónyi más felekezetű lakosság környezetében tízezer evangélikus zengi a 17. században szerzett éneket: Dicsértessék Uram, örökké szent neved — amelyet Diósgyőrött, a négytomyú vár közelében írtak. Hatalmas területen — amely a református egyházban önálló püspökséget alkot —, mintegy kétszáz településen lakik a szórványsors minden keserűségét ismerő, tizenhárom gyülekezetbe tömörült maroknyi evangélikusság. Gyülekezetek, amelyeknek tagjai vasárnapról vasárnapra azért vannak együtt, hogy Jézus szavából, az Igéből erőt nyerjenek a hétköznapokban való igaz, s becsületes helytállásra. AZ ELMÚLT ESZTENDŐKBEN — még hivatali elődöm: Pásztor Pál esperesi szolgálata idején — öt gyülekezetünk társulását hagyta jóvá egyházmegyénk közgyűlése, mert ezeken a helyeken: Tokajban, Hernád- vécsén, Rudabányán, Abaúj- szántón és Hejőcsabán az evangélikusok létszámukban kevesbedtek — elsősorban az urbanizációs elvándorlás következtében —, s önálló lelkész! állást még központi támogatással sem tudtak fenntartani. A jövőben még két kisebb gyülekezetünk áll hasonló gondok előtt. Ügy tapasztaljuk azonban, hogy az összevonások nem jelentenek lelki erötlenedést ott, ahol a lelkészek hűségesen végzik tovább a szolgálatot. Minden esetben megnyugodva s örömmel tapasztalják híveink, hogy jóllehet a lelkészük nem lakik most már helyben, de nem elhagyottak, hiszen van isten- tisztelet. együtt a gyülekezet, s pásztoroltak a hívek. Nagy kiterjedésű szórványhelyzetünk ellenére pillanatnyilag mindössze két szolgálati Trabant áll lelkészeink rendelkezésére, ami nem elégíti ki a kívánt szükségletet. SZÍVBŐL ÖRÜLÜNK ANNAK, hogy megyénk területén olyan mérvű ipari fejlődés tanúi, s alkotó részesei lehetünk, amely a lakosság életszínvonalát. az országos átlag fölé emeli. Az élő Isten színe előtt... Vallod-e magadat bűnösnek? Az úrvacsora előtti gyülekezeti gyónás első kérdése nem előzmény nélkül hangzik el. Isten parancsolatait olvassa fel előtte a lelkész, részletezve, utána pedig a jézusi összefoglalást a szeretet kettős parancsáról. A hangsúly tehát azon van, hogy Isten színe előtt, Isten szavát és parancsait hallgatva következik a kérdés. Nem arra irányul a kérdés, hogy vannak-e bűneink, hibáink, mulasztásaink. Isten parancsolatai nélkül is, józan emberi észszel fölmérve a magunk és környezetünk dolgait, könnyű megállapítani, hogy embertársainkban sok a hiba és a mulasztás. Hányszor vagyunk elszenvedői mások pontatlanságának, mulasztásának. rosszakaratának vagy gyanúsításának! Családban és munkahelyen, egyéni és közösségi életben egy életen át gyűjtjük a tapasztalatokat erre nézve. Azt már nehezebb észrevenni, hol a hiba bennünk, mit vétünk mások ellen vagy mit mulasztunk. Hiszen magunk is elfelejtjük sértő szavainkat, gonosz indulatainkat vagy hibás cselekedeteinket. Hányszor szoktuk megfogadni, hogy valamit máshogyan teszünk, valakit nem bántunk meg többet, de mégis beleesünk ugyanabba, amit szeretnénk elkerülni. A gyónás kérdés nem egyenkénti bűnfelsorolásra vonatkozik, hiszen a reformáció elvetette a Szentírás alapján a középkori egyházi gyakorlatot, a bűnök egyenkénti és fülbegyónás formájában történő megváltását. Emberi létünk alapkérdése ez, „vallod-e magadat bűnösnek” Isten színe előtt. A bűn lényege szerint ugyanis nem az egyes cselekedeteket jelenti, hanem a belsőnk, a szívünk, emberi természetünk alapállását, a „velünk született ístentelenséget és önzést”, amiből az egyes bűnös cselekedetek származnak. Jézus egyik példázatában két ember imádkozik a templomban. Az egyik büszkén mondja, „Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember..a másik pedig még a szeméi sem meri felemelni: „Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” Az egyházi esztendőben a böjti időszak Jézusra mutató igéi különösen is önvizsgálatra indítanak: „Vallod-e magadat bűnösnek és ezért kárhozatra méltónak?” Isten színe előtt az Isten mércéjéhez mérve, nem emberi parancsolatok vagy magatartási normák szerint vizsgálva magunkat, mondhatjuk: „Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” A következő években is egyházmegyénk területére esik az új beruházások igen jelentős százaléka. Ez az örvendetes tény viszont magával hozza az urbanizációs fejlődés olyan felgyorsulását, amellyel nem mindenki tud lépést tartani. Ezért fokozott feladatunk a lelkipásztori munka, hogy minél kevesebb legyen a magányos ember gyülekezeteinkben, s társadalmunkban. EGYHÁZMEGYÉNK ÉLETÉNEK FELCSILLANÓ ÖRÖMEI közé tartozik, hogy két gyülekezetünk: Arnót és Diósgyőr-Vasgyár új lelkészlakást épített. Jó volt tapasztalni mindkét gyülekezetben, milyen nagy segítőkészséggel és felelősséggel gondoltak a jövőre, amikor korszerű, modern lakást építtettek nemcsak a jelenlegi, de a következő lelkészeik részére is. Hernádvécsei kis társgyülekezetünk — bölcs döntés eredményeként — új gyülekezeti termet hozhat létre, miután a régi. nedves és túlméretezett parókiát értékesítették. Nem sajnálkoztak, hanem józanul felmérték a szükségletet és példamutató megoldást találtak. Miskolci gyülekezeti termünkben modern kovácsoltvas oltár készült, hogy a téli időben, tartott istentiszteletek külső kerete is alkalmas legyen a mai ember Isten előtti elcsen- desedésére. TIZENHÁROM GYÜLEKEZET A „MAGYAR RUHR-VIDÉKEN”, a szórványsors minden gondjával s örömével. Tizenöt lelkész a tízezer evangélikus között, öten csak központi támogatással tudják végezni szolgálatukat. Minden gyülekezetünkben egyértelmű a felismerés, hogy csak egész egyházunk szeretetéből és áldozatkészségéből biztosítható megyénkben az evangélium hirdetése. Az összetartozás valóságához tartozik az a közös látás is, ahogyan lelkészeink és gyülekezeteink együtt vállalják egész egyházunkkal teológiai felismeréseinket és célkitűzéseinket az „új úton”. Kis gyülekezetek példamutató hűséggel és áldozatkészséggel hordozzák egymásért a felelősséget. Köztük sok felvidéki, néhány erdélyi származású hívünk található. Másokat az ipari fejlődés lehetőségei, s a számtalan egyetem és főiskola vonzott Békéscsabáról, Szarvasról, Orosházáról. Egyberingatja őket mégis a közös hit öröme, a megtalált gyülekezet légkörének melege és az azonos feladat a hétköznapokban: hazánk iparának, s kultúrájának további fellendítése, s egész népünkért való fáradozás. Nemrég kezdett esperesi szolgálatom egyik céljaként szeretném, ha közelebb kerülnének egymáshoz gyülekezeteink presbiterei és diakóniai szolgálattevői. Fontosnak tartom, hogy egy-egy gyülekezet jó példája, korszerű gondolkozása, friss, eleven hite és {toldás lendülete a szolgálatban ismert legyen az alvófélben levők előtt is. A nagy távolságok miatt csak a közelben -levő szomszédok találkozhatnak, de minden találkozás magában hordozza az összetartozás örömét, s jobb szolgálatra serkent falvainkban, s városainkban. További munkánkban legyen a Diósgyőrben írt ének utolsó verse szívből jövő imádságunk : E földön míg élek, adj jő egészséget, Alázatos szívet, 'lelki csendességet: Áldj meg én munkámban kívánt jó sikerrel, S végre koronázz meg örök üdvösséggel! Szebik Imre Munkamegbeszélés evangélikus gyűjteményiígyben A Magyarországi Evangélikus Egyház országos elnöksége 1976—78-ra, újabb hároméves időszakra megbízta Papp Ivánná könyvtárvezetőt az Evangélikus Gyűjteményi Tanács ügyintézői teendőinek ellátásával. Mint tudjuk, a Tanács keretében központi gyűjteményeink vezetői egyben az országban folyó evangélikus könyvtári, levéltári és múzeumi munka felelősei is. Ezért a három intézmény, az Evangélikus Országos Könyvtár. Levéltár és Múzeum vezetői, mint ágazatvezetők tárgyalták meg a mindhárom területet érintő közös kérdéseket és a soron következő egyes ágazati feladatokat Február 9-i munkamegbeszélésükön df: Fabiny Tibor, Papp Ivánné és Vető Béla gyűjteményvezetők megvitatták a jól szervezett együttes munka módszereit, a hatékony adminisztráció kérdéseit és egyes szakmai ügyekről tájékoztatták egymást. Megállapodták abban is. hogy a szükségnek megfelelően, de rendszeresen folytatnak hasonló megbeszéléseket, hogy hatékonyan folytathassák minden területen a munkát. A bűnösök barátja Mt 9, 9—13 Ezen a címen jelent meg a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának kiadásában Nagy Józsefnek, a Baptista Teológiai Szeminárium dékánjának könyve 364 oldalon. A könyv alcíme: cikkek, igehirdetések, tanulmányok. Negyven év írói munkásságán nak egy darabját adja ez a gyűjteményes kötet. Szemel-. vényes összeállítás ez egy hosszmetszetű életből, amelyben a ma keresztmetszete is megtalálható. A szerző hosz- szabb időn át a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, majd egyháza lapjának, a Békehírnöknek szerkesztője volt, ezért írásai nemcsak a saját gondolatait tükrözik, hanem a baptista egyház mai életéről és szolgálatáról is hű képet nyújtanak az olvasónak. A KÖTET ELSŐ RÉSZÉBEN, amely „Az ige szolgálatában” címet viseli, elmélkedések és igehirdetések találhatók, amelyek felölelik nemcsak az egész egyházi esztendőt, hanem keresztyén életünknek egész területét. A szerző a baptistáknál megszokott közvetlenséggel és egyszerűséggel szólítja meg hallgatóit, illetve olvasóit és egyéniségére oly jellemző melegséggel mindjárt megtalálja az utat a szívekhez. Az egyszerű stílus és a közvetlen hangnem szinte minden egyes igehirdetésnek meleg, családias jelleget kölcsönöz. Az igehirdetéseket még vonzóbbá teszi az a tény, hogy minden sorukból érződik a szerzőnek az igényességre és az ige mélyére való evezés törekvése. A szerző könyvének ebbe a részébe iktatta be tanulmányait is, melyekben, mint a teológia professzora, nehéz dogmatikai kérdéseket — mint például a teremtő Istennek, Jézus Krisztus személyének és a Szentléleknek titkát — tárgyalja bámulatos köny- nyedséggel és mesteri hozzáértéssel. De nem kerüli ki a keresztyéneket ma közvetlenül érintő kérdéseket sem, mint például az egyház és a világ viszonyát és a keresztyén egyházak egymáshoz való kapcsolatát sem. A baptista egyház ökumenikus magatartásáról így vall: „Az egyházak ökumenikus együttmunkálko- dása csak áldást jelenthet, hiszen egymás hitéből, egymás szeretetéből és egymás tapasztalataiból nevelkedhetünk, ugyanakkor közös együttmun- kálkodással az emberek és a világ érdekében sokkal többet tehetünk együtt, mint kü- lön-külön, egymástól függetlenül. Ugyanakkor azonban azt is világosan látjuk, hogy igazi ökumenikus együttmun- kálkodás csak a saját értékeink megbecsülésével és megőrzésével együtt lehetséges.” A MÁSODIK RÉSZBEN „A béke szolgálatában” összefoglaló címen a szerző azokat az írásait, megnyilatkozásait gyűjtötte össze, amelyek a Magyarországi Baptista Egyház békeszolgálatáva! kapcsolatosak. ' Mindenekelőtt az egyházi békeszolgálát bibliai alapjáról szól, majd ennek alapján bátran állást foglal társadalmunknak a békés építést érintő problémáival kapcsolatban, valamint az egész emberiség békéjének kérdéseiben is. Mivel a szerzőnek több hivatalos megnyilatkozása is ugyanezt a lelkületet tükrözi, a cikkeket nem csupán egyéni megnyilatkozásnak. hanem a Magyarországi Baptists Egyház hivatalos állásfoglalásának is tekinthetjük. Bár a könyv olvasása közben többször érezzük, hogy népünkért, társadalmunkért és az egész emberiségért végzett szolgálatunkat mi evangélikusok más teológiai megfontolások alapján végezzük, a végeredményben azonban, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk e szolgálat minél hűségesebb betöltésére, baptista testvéreinkkel egyek vagyunk. A SZERZŐ kötetének címéül és mottójául egy jánosi idézetet választott: „Írtam néktek, atyák ..., írtam nektek, ifjak...” (1 Jn 2, 12—14). Ezzel nemcsak arról tesz vallást, hogy írásával szeretné az egész gyülekezetei megszólítani, hanem , arról is, hogy a jánosi szeretet lelkülete izzik át írásának minden mondatán. Ezért írja a kötet előszavában : Olvassátok olyan szeretettel, amilyennel írtam néktek! Meg vagyunk győződve. hogy evangélikus híveink is haszonnal és áldással olvassák majd a külsőleg is oly sok ízléssel összeállított gyűjteményes kötetet, és nemcsak a szerző jánosi szeretetét érzik meg a könyv olvasása közben, hanem megerősödnek a baptista testvérek iránti ökumenikus testvéri szeretet- ben is. Dr. Selmeczi János „Kövess engem!” — mondta Jézus Máténak, a vámszedőnek. S ő nem tétovázott, méricskélt, hogy menjen-e vagy se. indult a Mester után. Ott volt Jézus, szólította őt, a megvetett embert, s Máté ment boldogan. Öh, mi milyen sokszor elengedjük fülünk mellett a hívást! Induljunk'el Jézussal, Mátéval és a, tanítványokkal oda, ahová ők mennek. Betérnek egy házba, s asztal köré telepednek mindnyájan. Hamarosan nem marad egy üres hely sem, mert sok-sok bűnös ember megy oda Jézushoz, hogy hallgassák őt. Az asztalnál Jézus együtt eszik az emberekkel, de a háttérben gyanakvó, mérgelődő írástudók kérdezik a tanítványokat: miért eszik a ti Mesteretek együtt ezekkel a bűnös emberekkel? De mielőtt választ kaphatnának. Jézus maga felel nekik, mert meghallotta a zúgolódó kérdést. Válasza a következő: Nem az — KISKÖRÖS. Január 28- án szeretetvendégségan Blázy Lajos újpesti lelkész előadást tartott ..Felelősségünk gyermekeinkért” címmel és vetítettképes beszámolót adott amerikai útjáról. egészségeseknek t van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Tanuljátok meg, hogy Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket megtérésre. Látjátok, Jézustól mindig tanulhatunk mindnyájan. Nemcsak azokat oktatta, akik Vele az asztal köré telepedtek, hanem még a távolabb állókat is. Az ellenségeskedő farizeusoknak Jézus világosan megmagyarázta küldetésének igazi célját: a bűnösöket hívogatom megtérésre. Ők olyanok, mint a betegek, meg kell gyógyítani őket. A beteg emberek sietve mennek orvoshoz, hogy segítsen rajtuk. De Jézus még az orvosnál is több, Ő a bűnösök barátja. Az ember a barátjának bátran el mer mondani mindent. Tudja, hogy bízhat benne. Jézus ebben a történetben éppen arra biztat minket: forduljunk Hozzá bizalommal, mert Ő azért jött, hogy segítsen rajtunk, mint bajainkban orvosunk, mint gyötrő kérdéseinkben barátunk. Szívem örömmel van tele, Szívem örömmel van tele. Mert Jézus a legjobb barát, Hát, zengjünk Néki víg halleluját! Tóth Ildikó Y a Irtani néktek
