Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-12-26 / 52. szám

Olaj és békétlenség A FÖLDNEK AZON A RÉ­SZÉN, AHOL A KARÁCSONYI EVANGÉLIUM ELÖSZQR HANGZOTT FEL az angylok aj­kán és ahol a világ Megváltója, mint Betlehemi Gyermek meg­látta a napvilágot — vagyis a Közel-Keletem — hosszú idő óta feszültség uralkodik. Felsorolni is hosszú lenne csak a legutóbbi tíz évbein ezen a területen lejátszó­dott politikai eseményeket, vagy fegyveres összecsapásokat, Izra­el Egyiptom elleni agressziójától a libanoni polgárháborúig. Áttekinteni is alig lehet a Kö­zel-Keleten elhelyezkedő 21 ki- sebb-nagyobb arab ország poli­tikai irányzatait és csoportosulá­sait, egymással és a világ többi országával való kapcsolatait, a különböző gazdasági, politikai és társadalmi érdekek, valamint a nyugati befolyási kísérletek te­remtette szinte kaotikus helyze­tet. Nincs a világpolitikában még egy olyan bonyolult, összefüggé­seiben olyan szerteágazó és a megoldáshoz olyan sok erőfeszí­tést igénylő probléma, mint a Közel-Keleti kérdés. AZT IS LÁTNI KELL, NEM MINDENKINEK ÉRDEKE A MEGNYUGTATÓ, VÉGLEGES ÉS ALTALÁNOS RENDEZÉS. A Közel-Kelet megosztottságának és általános rendezetlenségének első számú haszonélvezői a nyu­gati, tőkés és politikai kö­rök. A zavarosban halászva igye­keznék politikai és gazdasá­gi hatalmukat megszilárdítani és kiterjeszteni a térségben. Külön­leges szerep jut ebben a Közel- Kelet egyik legfontosabb orszá­gának, Izraelnek.. Az a tény, hogy mindeddig dacolni tudott az ENSZ agressziót megbélyegző határoza­taival és képes volt megtartani az agresszióval szerzett területek legnagyobb részét és ezzel állan­dósítani a válságot, önmagában bizonyítja, hogy nem egy, „hősies kis ország” — ahogyan nyugaton titulálták egyes körök az agresz- szort — önálló harca folyt, ha­nem a legnagyob tőkés hatalom érdekeinek kiszolgálása. Ennek a hatalomnak ma is hathatós tá­mogatását és védelmét élvezi. Washington ma is Izraelen ke­resztül igyekszik nyomást gyako­rolni a haladó rendszerű, vagy a szocializmus alternatívája felé hajló arab országokra, miközben azt a hitet igyekszik kelteni, egyedül képes a közel-keleti problémát megoldani és az izra­eli agresszort visszavonulásra bír­ni. Jól kihasználja az imperializ­mus a terület egyébb ellentmon­dásait és válságait is, így példá­ul a szaharai válság, a két Jemen viszálya, különböző nacionalista mozgalmak egymás közti torzsal­kodása, Irak és Szíria nézetelté­rései, stb. MIFÉLE ÉRDEKEK KÉSZTET­HETIK A KAPITALISTA • KÖ­RÖKET a Közel-Keleten a nyílt és megbélyegezett 'agresszió tá­mogatására, politikai ármányko­dásra, a válságok prolongálására és újabbak szítására? Tudjuk, hogy a Közel-Kelet problémáit ezernyi tényező motiválja. Jelen vannak a szélsőséges nacionaliz­mus erői, hat a szegénység és a gazdagság feszültsége, vallási kü­lönbségek is közrejátszanak, ele­ven erőt képviselnek itt-ott a kö­zépkorból megmaradt társadalmi hagyományok és a jövendő fej­lődése szempontjából egészen kü­lönböző politikai és társadalmi, gazdasági modellek vannak egyes országok előtt. Hathatós haladó erőik küzdenek ugyancsak nagy erővel rendelkező regresszív erők­kel. Mindez azonban a Közel- kelet „belügye” lenne, ha nem volna még egy mindennél na­gyobb nemzetközi jelentőséggel rendelkező szereplője a térségnek. Ez pedig az olaj. A Föld véges energiatartalékai közül a legfon­tosabb. ■ A KÖZEL-KELET OLAJÁNAK MEGSZERZÉSE a tőkés világnak olyan érdeke, aminek elérésére igyekszik bevetni minden politi­kai súlyát, gazdasági erejét, nem utolsó sorban diplomáciai és ka­tonai tapasztalatait. Nem közöm­bös, hogy a közel-keleti olaj a ka­pitalista ipart táplálja-e, vagy pe­dig saját, külön útját választják-e a fejlődésnek, az olaj-országok. Másrészt az olajban leggazda­gabb országok — az olajár állan­dó emelkedése folytán — óriási, sok száz milliárd dollár nagyság- rendű haszonra tettek szert EZÉRT NINCSEN BÉKESSÉG A FÖLDNEK AZON A RÉSZÉN, ahol először hangzott a karácso­nyi üzenet: ,.. békesség a Föl­dön. Baranyai Tamás AZ NDK PPROTESTÁNS EGYHÄZSZÖVETSEGE KÖSZÖNTÖTTE ERICH HONECKERT „Bölcsességet, igazságosságot, erőt és sikert” kívánt Erich Ho- neckernek, a Német Szocialista Egységpárt főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Pro­testáns Egyházszövetsége abban a levélben, amelyet az Államta­nács elnökévé való újbóli meg­választása alkalmával intézett hozzá. A levélben — amelyet D. Ingo Braecldein, a Thüringiai Tartományi Egyház püspöke írt alá — szó szerint még a követke­zőket olvashatjuk: „önnek az előtt az Államtanács előtt tett programnyilatkozata ban, amely felruházta önt ezzel a felelős­ségteljes tisztséggel, újból meg­erősítette államunk politikájának azon alaptételeit, amelyek vilá­gos jövőt biztosítanak minden ál­lampolgár számára és korra s nemre, világnézetre s felekezeti hovatartozásra való tekintet nél­kül kiteljesítheti tehetségét, adottságait és saját személyisé­gét”. D. Braecklein püspök a le­vélben arra is rámutatott, hogy ezek a kijelentések nagy jelentő­ségűek az NDK-ban élő keresz­tyének számára és megköszönte, hogy az Államtanács elnöke be­szédében ismételten megerősí­tette. 55 Krisztusban Evangélikus Naptár 1977 55 „Ez évi Naptárunk összefoglaló témája: „Krisztusban”. Alig lehet kétséges, hogy az Újszövetségnek — elsősorban pedig Pál apostol leveleinek — kulcsfogalmánál va­gyunk, amikor annak tartalmát és jelentését vizsgáljuk. Azt is mondhatnánk, hogy a keresztyén élet kellős közepébe vezet ben­nünket ez az újszövetségi foga­lom. A kifejezés gyakran cserélő­dik az „Orbán” szóval, ami azo­nos a „Krisztusban” kifejezés­sel... Témaválasztásunknál te­kintetbe vettük azt is, hogy a Lutheránus Világszövetség Dar es Salaamban tartandó ez évi nagygyűlésének ez a témája: „Jé­zus Krisztusban — új közösség.” Naptárunk olvasói így belekap­csolódhatnak a világ evangélikus- ságának közös munkájába, ige­tanulmányozásába . . . Egy pilla­natra sem felejthetjük el, hogy az a Krisztus, „Akiben vagyunk, azt mondotta önmagáról: „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, ha­nem, hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” Tehát nem „akármilyen” Krisztusban van a hivő ember, hanem a szol­gáló Krisztusban. A Szolga- Krisztusban. Ez a Krisztus pedig a Benne levőkön keresztül „szol­gál”. A hivő ember vagy Vele megy a szolgálatra, vagy Krisztu­son kívül marad ... „Krisztusban” lenni tehát felelősségvállalást és cselekvést jelent az emberért... A „Krisztusban” lenni lényegé­ben ezt" jelenti: keresztyénnek lenni. A mi korunkban és a mi történelmi körülményeink között- a mi fő kérdésünk éppen ez: mit jelent ma keresztyénnek lenni. Megfordíthatom: mit jelent Értékes ajándék Országos Egyházunk könyvtárának Ajándékot kapott az evangé­likus egyház egy rákoshegyi há­zaspártól. Breuer Nándortól és feleségétől. Értékes, régi köny­vüket elkallódni nem engedték, tovább maguknál tartani nem akarják, de nem is bocsátották áruba ezt a becses családi emlé­ket. Az 1518-as naptárról EZ A KÖNYV VALÓBAN KÜ­LÖNÖSEN GAZDAG AJÁNDÉK. Eredeti kötésén évszám: 1583. A kötet 16 különféle munka gyűj­teménye, s ezek még korábbiak jóval a kötésen levő évszámnál. 1520 és 1573 között nyomták va­lamennyit, Augsburgban. Witten- bergben, többüket Nürnbergben. Luther két munkája van a kötet­ben. első és ritka kiadások, más teológiai művek, egy csillagászati híradás, a neves bányavidéki prédikátor, Johannes Mathesi us beszéde, s végül több olyan pár lapos nyomtatvány, mely a hír­lap s a szórakoztató olvasmány előde volt a 16. sz.-ban. Előszám­lálva valamennyi szerzőt, a nyomdászokat és városukat, a megjelenés korai évét — még mindig csak egy részét sorolnánk fel a kötet értékeinek. Méltatni kellene a fametszeteket (fájda­lom, kettő hiányzik), s azt a kéz­írásos bejegyzést is, amely egy kassai tulajdonostól származha­tott 1642-ben. Külön említésre méltó maga a kötés is. A legké­sőbbi nyomtatványnál 10 évvel utóbb készült, névbetűk is van­nak rajta, egyelőre ismeretlen nevet rejtve. A MÜVEK BELSŐ ÉRTÉKEIT valóban nem érzékeltetheti szám vagy adat: mit jelent Luther Mi- atyánk-magyarázata vagy egy János-levél exegézis a reformáció századából. További s a szó konkrét értelmében még rejtet­tebb értékek: a kötéstábla belse­jébe annak idején nyomtatvá­nyokat s kéziratokat használtak fel. Így a kötettel ránk maradt egy öröknaptár több lapja, alig rongálódott formában, a legko­rábbi év 1548. A naptár ép cím­oldalán piros-fekete nyomás, a teremtett világ Urát jelző met­szettel, körirata: Ego sum deus omnipotens, én vagyok a min­denható Isten. Egyházi ének 7— 8—9. strófáját olvashatjuk, né­met nyelven, a másik lapon. A kötést s a szövegeket szakértőik­kel érdemes tovább vizsgálná. Igen jól gondolta hát idős test­vérünk: a Breuer család régi könyve ne jusson idegen kézre, ne legyen kereskedés tárgya, őrizzék gondosan tovább. A BREUER NÉVNÉL SZÍVE­SEN IDŐZNÉNK. - Évszámok s nevek felsorakoztatása kínálkoz­na a nagyobb megbecsülés ked­véért. Most meg kell elégednünk annyival, hogy a művelődési igény s a könyvvel való bensősé­ges kapcsolat ennél az evangé­likus családnál is régi s ma is élő hagyomány., Ezt folytatta a most 80 esztendős Breuer Nándor, aki Rákoshegyen nyugdíjban, de te­vékenyen él. Köszönjük a Breuer házaspár ajándékát, példás egy- házszeretetét és kívánjuk életük­re Isten áldását! „Krisztusban” lenni. Erre a kér­désre szeretne ez évi naptárunk feleletet adni” ... — írja D. Káldy Zoltán püspök, a naptár szerkesz­tője a naptár előszavában, s ezzel meghatározza, összefoglalja a naptár egész mondanivalóját, irá­nyát. A „Nemzeti összefogás” című cikkben a Hazafias Népfront VI. kongresszusával kapcsolatosan D. Káldy Zoltán püspök arról ír, hogy egyházunk népe szívesen vesz részt a Hazafias Népfront munkájában. A „Krisztusban” összefoglaló cím alatt ezután igetanulmányok következnek az előszóban emlí­tett irányban. x Az „Évfordulók” rovatban négyszáz éves könyvekről éppen úgy olvashatunk, mint a százhet­venöt éves Országos Széchenyi Könyvtárról, vagy a budapesti rádióban ötven éve elhangzott el­ső evangélikus igehirdetésről úgy, mint arról, hogy huszonöt éve alakultak meg egyházkerületeink és egyházmegyéink. „A nagyobb család” összefogla­ló cím alatt D. Káldy Zoltán püs­pöknek az Egyesült Államokban és Kanadában tett útjáról, vala­mint külföldi turisták magyaror­szági látogatásairól olvashatunk. A „Krónika” rovat egyházunk életének kiemelkedő eseményeit eleveníti fel, a „Gyülekezeteink élete” rovat a gyülekezetek életé­ről közöl összefoglaló beszámolót, míg a „Halottainkról" rovat el­hunyt lelkészeinkről emlékezik meg. A szépirodalmi részben több el­beszélést és verset olvashatunk egyházunkban ismert szerzőktől. A naptár gazdag képanyaga emlékezetünkbe idé?i egyházunk kiemelkedő eseményeit, az irodal­mi rész rajzai pedig még színe­sebbé teszik naptárunkat. Az 1977. évi Evangélikus Nap­tár különösen is nagy örömöt szerzett gyülekezeteinknek és hí­veinknek azzal, hogy már novem, bér elején megjelent. Köszönet illeti ezért a Győr-Sopron megyei Nyomdavállalat dolgozóit, akik egy hónappal az eredeti határidő előtt elkészítették ezt a mindnyá­junk számára kedves kiadványt, ami ebben az esztendőben is 15 000 példányban jelent meg, s előjegyzésben el is fogyott. Bízunk abban, hogy az 1977. évi Evangélikus Naptár jó szolgá­latot végez egyházunk és híveink körében. H. L. a mai Afrikáért A „harmadik világ” lelkészei­nek legközelebbi találkozóját 1377» december 15. és 22. között tartják meg Akkrában (Ghana), amely „A keresztyének erőfeszítése a mai Afrikáért” témával fog fog­lalkozni. A fejlődő országok lel­készeinek munkaközössége úgy tervezi, hogy az 1978. évi találko­zóját Ázsiában, az 1979. évit pedig Dél-Amerikában tartja. (Iwi) — Egyetlen barátom van, az is sok száz kilométerre lakik tőlem és nem tel­lik az útiköltségre. — Es egy nyolcezer lélekszámú tele­pülésen nem talált egyetlen barátot sem? — Kerestem. Sokat meghívtam ottho­nomba. Senki nem hívott vissza. Sőt, ami­kor találkoztunk, úgy tettek, mintha most látnám őket először. — Testvérei vannak? — Három testvérem van. Szerettem volna valamelyikhez költözni, mert amióta a férjem meghalt nagyon magá­nyos vagyok. Máglátogattam a testvérei­met. Egyik sem marasztalt. A háromból egyik sem. — Gyermekei nincsenek? — Két gyermekem van. Hároméven­ként eljönnek, meglátogatnak. Ez a szo­morú igazság. — fűzi hozzá. Az asszony, akivel beszélgetek ameri­kai. Amerikában született, de szívében magyar. — Nekem gyökér itt a magyar — for­dítja magyarra a szót. — Szüleim meg­tanítottak magyar. A testvérek nem tud­ja magyar. De én vagyok. Hazajöttem megnézni rokonok, de egyik sem hívja engem, sok csomag küldtem, nem Írtak rá köszönetlapot, karácsonykor se. Ma­ga az első, aki meghallgat engem. Spiri­tual lény. Érti? Ott, künn más. Nem tu­dom megmagyarázni. Más. Mindig ide­Szivemben gyökér ide gén. Nem érteni. Én magányt kétszer ér­zek, mert szívemben gyökér ide. Gyűrött fényképet vesz elő. Mutatja. — A férjem, a gyerekek, az én kis szo­bám. Van három magyar tányér a falon. Mindenki mutatom. Egyetlen barátnőm messze, Kaliforniában. Nagyon jó, spiri­tual ember. Rossz a szeme, nem tud utaz­ni hozzám, nekem nem tudom fizetni az útiköltség. — Es ezen az öiegek telepén nincs ten­nivaló? — Van uszoda, klub és dollárért orvos, gyógyszer. — És magány — teszem a felsorolás végére. Nézem hófehér haját, törékeny alakját s hallgatom magányos szívének panaszát, amelyet elhozott ide, ebbe az országba, amelyről régen kivándorolt szülei olyan vágyakozva beszéltek, ha munka után asztalhoz ültek. De a három közül csak egy hitt nekik. Eljött közénk és most itt ül velem szemben 75 évesen. Magányos és választ vár. Hogyan van ez nálunk? Rengeteg cikk jelent meg az utóbbi években a magára maradt emberekről, de különösen a magányos öregekről. El­rettentő és hátborzongató történeteket ol­vashatunk becsapott, jóhiszemű magányo­sokról, magára hagyott és magára maradt öregekről. Teszünk is értük. Az állam is, az egyesek is. De ez csak a legszüksége­sebb kérdések megoldása, ami nem kevés, de a magányosság orvossága mégsem iga­zán ez. A magány gyógyszere a valakihez, va­lakikhez tartozás érzése. És erre legal- kalmasabb gyógyító a család. Emlékeim­ben kutatva keresem azt a pillanatot, amelyben öregeink, anyáink, apáink, nagyszülők, nagybácsik és nagynénik ki­hullottak a családból, nincs hely szá­mukra a kirándulásra induló kocsiban sem. Hogy-hogy nem figyeltünk rá fel csak most, amikor a jelenség már kóros méreteket öltött? Nagyszülő, szülő jót akar az utánuk kö­vetkező generációnak. Amit maga meg­tapasztalt és boldogította, azt szeretné átadni. Nem kell tőlük félteni a fiatalo­kat, a lelkűket adják — szeretetből. Igaz becsüVetemre írhatom, hogy amit a nagy- szüleimtől, szüleimtől tanultam, lá.ttam, magatartásban, tisztességben, az öregek gyámolításában, munkában és engedel­mességben, javamra vált és hogy életem megpróbáltatásiból eddig mindig talpra álltam azt annak köszönhetem, hogy erős alapokat adtak és megtanítottak ar­ra is, hogy örömben, bajban összekul­csoljam a kezem. Elmagányosodik a világ és benne az ember. Idegenekként rohanunk el sokszor egymás mellett s egymás problémái nem érdekelnek már benünket. Félünk a ma- __gúnytól. Kötelezettségeink egyre növek­vő tömege nyugtalanít bennünket, mert nem tudunk velük megbirkózni. De a fé­lelem, vészcsengö amely nélkül nem él­hetünk. A mgány is ilyen vészcsengő. Figyel­meztet, hogy keresd, aki mellett sohasem leszel magányos. Feléd is szól ez a vész­csengő fiatal barátom. Azt mondja: te is lehetsz egyszer magányos, meg is öreged­hetsz, ha Isten úgy akarja. Ne rekeszd hát ki életedből ennek az állapotnak a lehetőségét a te életedben is. Hívjuk mindnyájan vissza a családi közösségbe azokat, akik valahogy kiré- kedtek belőle. A magányosokat, öreg szü­lőnket, nagy szüleinket. Tanítsuk meg gyermekeinket is az öregek szeretetére, adjunk nekik erre magunk példát, mie­lőtt felettük és felettünk is eljár az idő. Jó lenne naponként azzal az érzéssel nyugovóra térni, munkába indulni, hogy ezen a téren is megtettük kötelességün­ket, és felemelt fővel állhatunk azok elé is, akik más kontinensekről hozzánk jön­nek példáért, tanácsért. Gyarmathy íré»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents