Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-12-12 / 50. szám

GYERMEKEKNEK. Ar any szájú Bevezetés as Újszövetségbe János evangéliuma II. Az evangélium sajátosságai I. Ma is aranyszájúnak hívják azt, aki szépen tud beszélni. Az egy­ház történetében azonban az iga­zi Aranyszájú (görögül Chrizosz- tomosz) János alexandriai presbi­ter, majd később konstantinápolyi püspök volt. Nagyon jól érezte magát Ale­xandriában, gyülekezetében, ami­kor 397-ben megkapta a császári parancsot, hogy Konstantinápolyba kell mennie. Itt püspökké szentel­ték őt. Sohasem érezte jól magát a fényűző császári udvarban, ön­kéntes szegénységben élt. Paloták helyett kórházakat épített és gon­doskodott a szegényekről. Prédi­kációiban a gazdagok és előkelők fényűző életét ostorozta: „Való­jában mindnyájan idegen javak sáfárai vagyunk. Igazán csak az a miénk, amit az örök élet számára szerzünk magunknak.” Egyik prédikációjával, amit a fényűző ruházkodás ellen tartott megsértette és ellenségévé tette Eudoxia császárnőt. Ezért levál­tották a püspökségről és száműze­tésbe küldték. A felizgatott töme­get, mely azt követelte, hogy ma­radjon, nagyszerű beszédével nyugtatta meg: „Hiába zajlik a tenger, Krisztus sziklája, melyen állunk, nem inog meg. Hiába taj- tékzanak a hullámok, Krisztus ha­jója, amely bennünket visz, nem süilyed el. Miért féljek a haláltól? Krisztus az én életem. Miért fél­jek a száműzetéstől? A föld min­denütt az Űré.” Amikor a császár parancsára visszahívták száműze­November 15-én D. Káldy Zol­tán püspök-elnök és Szent-lvány Ödön egyházkerületi felügyelő el­nökletével ülést tartott a Sajtó­tanács. Ez az ülés is beletarto­zott abba az év végén szokásos üléssorozatba, amelyről lapunk­ban már több alkalommal tájé­koztattuk Olvasóinkat. A Sajtótanács Harkányi László tördelőszerkesztő jelentése alap­ján számba vette a Sajtóosztály évi munkáját, majd Karner Anna vezetőkönyvelő előterjesztésé­ben megtárgyalta és elfogadta az 1975. évi zárszámadást és záró­mérleget. A Sajtótanács megál­lapította az 1977. évi kiadói ter­vet, amelyben nyolc kiadvány ki­adása szerepel. Az évről évre visszatérő kiadványok (Evangéli­kus Naptár, Útmutató) mellett ószövetségi és újszövetségi kom­mentárok, új imakönyv, a kereszt- ségről és az úrvacsoráról szóló rö- vi' tanítások, valamint szépiro­dalmi jellegű mű kiadását vette tervbe a Sajtótanács. Annak érdekében, hogy Olva­sóinkhoz közelebb vigyük a Saj­tóosztály munkáját, az alábbiak­ban részleteket közlünk Harkányi László tördelőszerkesztő jelenté­séből. „... Örömmel jelenthetem, hogy az elmúlt esztendőnek is — éppen úgy, 'mint az előző évnek — a tervszerűség, a kiegyensúlyozott­ság volt a jellemzője. Ez érvé­nyes a kiadványokkal kapcsolat­ban éppen úgy, mint a lapkiadás, vagy az anyagi kérdések vonatko­zásában. Meg kell említenem azt, hogy január 28—29-én értekezletet tar­tottunk az egyházmegyei sajtóelő­adókkal, ahol számba vettük a sajtómunkával kapcsolatos kérdé­seket. Megállapítottuk, hogy az egyházmegyei sajtóelőadóknak nagyobb intenzitással kell végez­niük munkájukat, mint azt eddig tették. Vonatkozik ez a kiadvá­nyok jobb propagálására éppen úgy, mint az egyházmegyék hírei­nek beküldésére. téséből, így prédikált: „Amikor elűztek közületek, dicsértem az Urat. Amikor visszatérek, dicsé­rem az Urat. Az igazi kormányos bátorságát nem befolyásolja, akár szélcsend van, akár vihar tom­bol.” Aranyszájúnak rendkívüli ké­pessége volt arra, hogy a minden­napi élet dolgait a Szentírás fé­nyébe helyezze és a keresztyének életét az evangélium mércéje alá tegye. Ezért a császárnő és az elő­kelők szemében mindig tüske ma­radt. Az elégedetlenek kívánságára Teofilosz alexandriai püspök zsi­natot hívott össze, amely Arany­szájú Jánost megfosztotta hivata­lától. Most már véglegesen szám­űzetésbe kellett mennie. A Kau­kázus vidékén, Örményországban telepedett le. Ez a vidék a „világ végén” volt, ő mégis megtalálta szolgálatát. Nemcsak az örmény gyülekezetek pásztora lett, hanem még hittérítőket is küldött a per­zsák és a gótok közé. Hű maradt beszédéhez: „Az idők megváltoz­hatnak, de a célunk ugyanaz ma­rad: mindent megtenni azért, hogy Isten szántóföldje rendben legyen.” Irigyei azonban még in­nen is messzebbre akarták szám­űzni. Űj száműzési helye felé utaz­va Pythusban halt meg 407-ben ezekkel a szavakkal: „Mindenért legyen áldott az Isten!” Arany­szájú János az ortodox keresztyé­neknek még ma is a legnépsze­rűbb tanítója. Dr. Selmeczi János Ha a negyedik evangéliumot összehasonlítjuk az első három evangéliummal, közöttük nyilván­való különbséget találunk. Ez a különbség azonban csak egy érde­kes sajátosság és nem ellentmon­dás. A negyedik evangéliumban ál­talában több jézusi beszédet ta­lálunk, mint róla szóló elbeszé­lést. Hiányoznak, illetőleg kis számban fordulnak elő benne Jé­zusnak azok a gyógyításai és cso­dái, amelyek a másik három evan­géliumban olyan jelentősen ki­emeltek. Viszont az itt közölt cso­dákban (a kánai menyegző, a be- tesdai beteg és a vakon született meggyógyítása, Lázár feltámasz­tása, stb.) a szentíró Jézusnak minden emberi elképzelést felül­múló hatalmát kívánja olvasói előtt megmutatni. Jézus istenfiúi dicsősége ragyog fel ezekben a csodákban." Ugyanakkor az is fel­tételezhető, hogy János azért nem említi meg Jézus többi csodáit, mert azokat a többi evangélium­ból ismertnek tételezi fel. A beszédek vonatkozásában is vannak bizonyos eltérések. Amíg az első három evangéliumban Jé­zus beszédei rövid, egymáshoz fű­ződő „mondásokból” kapcsolód­nak egybe (a hosszabb Hegyi-be­széd is ilyen rövid „mondások” gyűjteménye), addig János hosz- szabb, átgondolt és kidolgozott jé­zusi beszédeket közöl. A szinopti­kusokban sok példázatot találunk; gyedévében jelenik meg, ismét 10 000 példányban. A' Konfirmációi Káté- folyama­tosan kapható, az újabb kiadás 1977 első negyedévében jelenik meg. Kommentár sorozat örömmel jelenthetem, hogy több évi szünet után végre meg­jelenik a sorozat újabb kötete, dr. Cserháti Sándor: Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele. Még ebben az esztendőben nyomdába kerül Dóka Zoltán: Márk evangé­liuma. Azt szeretnénk, ha a kö­vetkező esztendőben a sorozatnak két újabb kötete jelenhetne meg, egy ószövetségi és egy újszövetsé­gi kommentár. Egyéb kiadványok Megjelent D. dr. Ottlyk Ernő püspök: Az evangélikus egyház útja a szocializmusban című könyve 2000 példányban. Nyomdában van a már említet­teken kívül D. Káldy Zoltán püs­pök: Hanem hogy ö szolgáljon című prédikációs kötete. Bár az eredeti szállítási határidő 1977 februárja volt, reményünk van ar­ra, hogy a könyv talán még ebben az esztendőben megjelenik. Még ebben az esztendőben nyomdába kerül a Karénekes- könyv, ami a gyülekezeti énekka­rok munkáját van hivatva előse­gíteni. A Korálkönyv 1. és II. kötete 1977 első felében jelenik meg. Az emléklapok ügye is végre jó megoldáshoz közeledik. Pályázat alapján több terv érkezett be, a zsűrizés megtörtént, s az a törek­vésünk, hogy az emléklapok mi­előbb előállításra kerüljenek.., A jövő felé tekintve kérjük Is­tent, hogy adjon továbbra is lehe­tőséget és erőt sajtómunkánk hű­séges ellátására.” jj l a negyedik evangéliumban ezek hiányoznak és helyettük hosszabb allegóriák olvashatók (a „jó pász­tor”, a szőlőtő, az élet kenyere, stb.). Az első három evangélium sze­rint Jézus csak később, a tevé­kenysége közben fedi fel Messiás­voltát (Mk 8, 27), Jánosnál vi­szont Jézus Messiás volta kezdet­től fogva nyilvánvaló. Már Ke­resztelő János így kiált föl: „Íme, az Isten Báránya ...!” A samáriai asszony előtt pedig maga Jézus fedi fel azt, hogy ő a Messiás (4, 26). Ez a tény azonban nem jelent lényeges különbséget, hiszen a szinoptikusoknál is állandóan szó van Jézusról, mint Messiásról, csak nem olyan hangsúlyozottan. Különbség van az egyes esemé­nyek időpontját illetőleg is. Pél­dául: Keresztelő János elfogatása Márk 1, 14 szerint Jézus fellépé­se előtt, János 3, 24 szerint pedig Jézus fellépése után történt. — Az első három evangélium szerint Jé­zus egyszer ment el Jeruzsálembe, János szerint viszont négyszer (2, 13; 5, 1; 7, 10; 12, 12). A szinopti­kusok híradása szerint úgy tűnik, mintha Jézus működése nem tar­tott volna tovább egy évnél, Já­nos pedig több mint kettő, sőt három évről szól. Ezeken azonban nem szabad fennakadnunk. A kü­lönbség onnét ered, hogy János apostol, mint mindvégig szemtanú, pontosabban tudta az egyes ese­mények időpontját, mint az első három evangélista, akik közül csak Máté volt Jézus életé egy időszakának szemtanúja. Lukács ugyan igyekezett evangéliumában a helyes időrendre is figyelni, de még ő sem tudott olyan pontos sorrendet adni, mint János, aki az eseményeket kezdettől fogva át­élte. Eltéréseket találunk Jézus mű­ködési területére nézve is. Az első három evangéliumban Jézus mű­ködési helye főleg Galilea. János szerint viszont Jézus ott csak át­menetileg munkálkodik, ellenben működésének súlypontja Judea, és itt is elsősorban Jeruzsálem. János bizonyára azért domborítja ki a jeruzsálemi működést ennyi­re, mert ő Jézusnak a saját népé­vel vívott döntő küzdelmét adja elő, amely elsősorban Jeruzsálem­ben folyt le. Egyébként János evangéliuma egész mondanivaló­ját arra a keresztre összpontosít­ja, amely Jeruzsálemben állítta­tott fel. Nála minden más csak előkészítés, így a galileai esemé­nyek is. Természetesen János is beszél Galileáról: onnan szárma­zik a tizenkét tanítvány és ott akarják Jézust királlyá tenni. Tény az,-hogy a különbözőségek ellenére a négy evangélium cso­dálatos egységet mutat s éppen a különbözőségekben való egységet, János evangéliuma sajátossága­ként meg kell említenünk azt, hogy olyan olvasókat tart szem előtt, akik a már kialakult gyü­lekezetek hivő tagjai. Ez vonatko­zik az evangélium egészére csak­úgy, mint az olyan fordulatok­ra: szeressétek egymást. Az evangélium célját a 19, 35-' ben találjuk meg: „Aki pedig lát­ta ezt, az tesz róla bizonyságot, és az ő bizonyságtétele igaz, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti higgyetek.” Ez a szakasz elsősor­ban Jézus halálával kapcsolatban szólítja hitre a gyülekezetek tag­jait, de nyilván vonatkozik az egész evangéliumra is. Az tehát a könyv célja, hogy az olvasók higgyenek. Ezt még kiegészíti a 20, 31: „Ezek pedig azért vannak megírva, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hit­ben életetek legyen az ő nevé­ben.” A negyedik evangélium fő té­mája: Jézus méltósága. Amikor az evangélista Jézus személyéről és munkájáról ír, azt már úgy teszi, hogy Jézust és cselekedeteit kez­dettől fogva kihangsúlyozottan a húsvét és a mennybemenetel fe­lől nézi. Ezért kezdettől fogva a megdicsöült Jézus áll szemeink előtt, akinek cselekedeteit, szavait, sőt szenvedését és halálát is az ő dicsősége ragyogja át. (S itt meg­szakítjuk ennek a szakasznak a tárgyalását, hogy azt a következő számunkban folytassuk.) D. Káldy Zoltán nyomán: V. J. MOZAMBIQUE: UTCÁKAT NEVEZTEK EL A FELSZABADÍTÁSI HARC KERESZTYÉN MÁRTÍRJAIRÓL Maputóban, az ország fővárosá­ban számtalan, a gyarmati idő­szakból származó utcanevet meg­változtatva, az utcákat a felszaba- dítási harc mártírjairól nevezték el. így utcát neveztek el a pres­biteriánus egyház fogságban meg­gyilkolt elnökéről: Avenida Zede- kias Manganheláról és az ugyan­csak a börtönben elpusztított Lu­cas Elias Kumato igehirdetőről. (epd) — Advent 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltár! igéje: Mt 11, 2—10: az igehirdetés alapigéje: 2 Tim 1, 8—14. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. De­sember 26-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet D. KÁLDY ZOLTÁN, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke. — BELED. Október 31-én dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai dékán szolgált igehirdetéssel a gyülekezetben és a vásárosfalui fi­ijában. — GYŐR—NADORVAROS. A gyülekezet reformációi emlék- ünnepélyén dr. Fabiny Tibor dé­kán „Rákóczi vallásos és ökume­nikus magatartása” címen tartott előadást. — HEGYESHALOM. A temp­lomszentelési évfordulóval kap­csolatos hálaadás november 14-én délután szeretetvendégségre is összegyűjtötte a gyülekezet tag­jait. A lelkes asszonyok és leá­nyok mindent megtettek azért, hogy a szépszámú vendégsereg a gazdagon megterített fehér asztal mellett is jól és otthonosan érez­ze magát. Igét hirdetett Ferenczy Vilmos szilsárkányi lelkész. Sza­valt Bedö Gyöngyi, énekelt Cser- nó Éva és Reisinger Éva. A mű­sor kiemelkedő értékű száma volt Ferenczy Judit zenetanárnő ének és fuvola játéka, aki ezúttal is a Bach művek művészi, ihletett megszólaltatójának bizonyult. Zoltán László, a gyülekezet lel­késze zárószavában szeretettel emlékezett meg Reisihger Lajosné hittestvérről, aki évtizedeken ke­resztül fáradhatatlan buzgóság- gal működött közre a szeretet- vendégségek sikere érdekében. — KISKUNHALAS. Novem­ber 21-én igét hirdetett és egy­házunk sajtószolgálatáról szólt Szabó István dunaegyházai lel­kész, egyházmegyei sajtó-előadó. A gyülekezet tagjai több száz fo­rint értékű könyvet vásároltak. Számadás és tervezés • • Ülést tartott a Sajtótanács Lapkiadás, szerkesztőségi és kiadóhivatali munka A lapkiadás az eddigi gyakor­latnak megfelelően folyt. Az Evangélikus Elet rovatvezetői munkaközössége hetenként, a Szerkesztő bizottság havonta tar­totta üléseit. A rovatvezetői mun­kaközösség egy alkalommal egész­napos értekezleten mérte fel az eddigi munkát, s készített terve­ket a jövőre vonatkozóan. A Lel­kipásztor szerkesztő bizottsága ál­talában negyedévenként tartotta üléseit. Az Evangélikus Életről a vissza­jelentések alapján örömmel je­lenthetem azt, hogy az olvasótábor nagy része eljutott arra a színvo­nalra, amelyet már évek óta sze­rettünk volna elérni. Híveink egyre jobban értik lapunk szolgá­latát, mondanivalóját és igénylik is azt. Ami egy évtizeddel ezelőtt, sőt még néhány évvel ezelőtt is esetleg problémát jelentett, az ma már magától értődő, hogy ti. az Evangélikus Élet foglalkozik tár­sadalmi-politikai kérdésekkel ha­zai és világviszonylatban egy­aránt. Ebben a vonatkozásban is szolgálni akarunk egyházunknak, híveinknek, de hazánknak éppen úgy, mint a béke, az emberiség és az egész viliág ügyének. Az Evangélikus Élettel kapcso­latosan meg kell említenem azt, hogy a közelmúltban megtörtént az előfizetési díjjal hátrálékban levők felszólítása kétszeresen is. Ez a hátrálékos összegek nagyobb részének beérkezése mellett azt is jelentette, hogy néhány száz elő­fizetőnk — főleg betegek, idősek — lemondta a lap előfizetését. Ez­zel lehetőség nyílik arra, hogy né­hány száz új előfizető igényét is ki tudjuk elégíteni, amire fel kell hívnunk a gyülekezetek és a lel­készek figyelmét. A lemondások mellett örömmel kell jelentenem azt is, hogy emelkedik a gyülekezeti terjesz­tési példányok száma. A közel­múltban több gyülekezet kért na­gyobb példányszámot terjesztési célra. Sajnos időnként még most is előfordult expedíciós probléma, amikor a Posta Központi Hírlap Iroda expedíciója nem végzett pontos munkát. Az expediálás munkaerőhiánnyal küzd, s ezt a magyarázatot kapjuk akkor, ami­kor a hibákat időnként szóvá tesz- szük. Itt kell megemlítenem azt, hogy nyomdatechnikai okokból az Evangélikus Élet július 1-től — a többi egyházi lappal együtt — ki­sebb formátumban jelenik meg. Ennek részbeni pótlására viszont öt alkalommal nyolc oldal terje­delemben jelenik meg az Evangé­likus Élet. A kisebb formátumra való áttérést az előfizetők megér­téssel fogadták. A Lelkipásztor előfizetőivel, előállításával kapcsolatosan nem merült fel újabb probléma. Itt is megtörtént a hátrálékosok felszó­lítása. A Lelkipásztor 1977. januárjától kezdve új címlappal jelenik meg. Biblia és énekeskönyv Az elmúlt esztendő végén meg­jelent az új fordítású Biblia, ami nagy örömöt szerzett mindnyá­junknak __ A Károli Biblia több méretben és minőségben kapható, a normál méretű Biblia mellett az elmúlt hónapokban megjelent a nagy alakú ún. Családi Biblia is. Az énekeskönyv kis alakú ki­adása az ősz folyamán megjelent, így az énekeskönyv jelenleg két méretben kapható. 1977 első ne­gyedévében ismét megjelenik a nagy alakú kiadás. Hittankönyvek Minden iskolai osztály számá­ra kapható hittankönyv. A Hi- tünk-Eletünk szórvány hittan­könyv III. kiadása 1977 első ne-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents