Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-11-14 / 46. szám

XLL ÉVFOLYAM 46. SZÁM 1976. november 14.

Ára: 2,50 Ft

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP

Szolidaritás Ciprussal

Egység as engedelmességben

Mind egyházi, mind politikai lapjaink közölték már, hogy október

29—31. között „Ciprussal való Szolidaritás Világkonferenciája’’ volt az NSZK-beli Fruiuiiuri-oan. A Világkonferencia gondozója a Béke ■V üáguinacs volt. A Világkonfeiencián közel 50 ország és 17 nemzetközi szervezet — köztük a Magyar Országos Béke tanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság is —.képviseltette magát. Népes küldöttség érkezett Ciprusról, Görögországból, szép számmal voltak Angliából, Belgiumból, Franciaországból, NSZK-ból, Finnországból. Valamennyi szocialista ország is képviseltette magát.

MI CÉLBÓL JÖTT ÖSSZE EZ A VILÁGKONFERENCIA? Azért, hogy sürgesse azoknak a határozatoknak a végrehajtását, melyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa és közgyűlése 1974-ben, majd 1973-ben Ciprussal kapcsolatban hozott. Ezek a határozatok kimondották, hogy valamennyi külföldi csapainait el kell hagynia' a szigetet, valamennyi menekültnek biztosítani kell otthonába való hazatérését és tiszteletben kell tartania mindenkinek a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét. Tudjuk, hogy az ENSZ-nek ezek a határozatai több mint két esztendő eltelte után sem valósultak meg.

Köztudomású, hogy 1974. július 20-án török csapatok szállták meg a sziget mintegy 40 százalékút — éspedig azt a részét, amely gazdaságilag a legértékeseou — és a megszállás következtében több ezren meghaltak, eltűntek es mintegy 200 ezer ember — 40 ezer család — kénytelen volt elhagyni otthonát és jutott a menekültek sorsára. Ez azt jelenti, hogy a görög-ciprusi lakosságnak majdnem a fele ma is a menekültek sorába tartozik. A frankfurti világkonferencián részt vevők azért emelték fel szavukat, hogy az erőszak alkulma- zasaval létre jött helyzet igazságtalanságára újra felhívják a világ közvéleményének ügyeimét és követeljék ennek a tragikus helyzetnek a felszámolását.

AZ EGÉSZ HELYZET MEGÉRTÉSÉHEZ érdemes figyelni a sziget, illetve a Ciprusi Köztársaság történetére. E helyen nincs módunk ennek a történetnek a bővebb ismertetésére, de azt. mégis megjegyezzük, hogy i. e. a 2. évezred végén már görögök laktak itt. A sziget Nagy Sándor, majd az Egyiptomiak, később Róma uralma alatt állott. A bizánci uralom nagyon jelentős befolyást gyakorolt a Cipruson. Jártak itt arabok is, Velence is meghódította. Hosszú ideig angol gyarmat volt, végül 1999-ben döntés történt arról egy londoni konferencián, hogy 1960-tól önálló köztársaság lesz Cipruson. Angolok, görögök, és törökök garantálták az új állam függetlenséget, biztonságát és területének sérthetetlenségét. Létrejött tehát a Ciprusi Köztársaság, amelynek területe 9251 négyzetkilométer, tehát tízszer- te kisebb, mint Magyarország. Lakosainak száma 649 ezer, melyből 30 százalék görög-ciprusi és 19 százaléka török-ciprusi. Sajnálatos módon a Ciprusi Köztársaság területén változatlanul fennmaradt két angol katonai támaszpont. Ennek ellenére a földközi-tengeri térségben az el nem kötelezett országok közé tartozó Ciprusi Köztársaság földrajzi helyzeténél fogva igen jelentős szerepet játszott.

A FRANKFURTI VILÁGKONFERENCIÁN részt vevő küldöttek 5 bizottságban foglalkoztak a ciprusi válsággal.. Vizsgálták a válságot az európai népek, a leszerelés, továbbá a Közel-Kelet szempontjából. Valamenyi bizottságban általános volt a vélemény arról, hogy a ciprusi válságot nem lehet „vallási okokra'’ visszavezetni, vagyis nem az robbantotta ki a válságot, hogy a törökök, mohamedánok és a görögök keresztyének. Sokkal inkább arról van szó, hogy az imperializmus jelentkezik itt, amely elsősorban a NATO-ban öltött testet. Az imperializmus olyan katonai bázist kívánt kiépíteni Cipruson, ahonnét szinte „sakkban tarthatja” a földközi-tengeri térségnek ezt a részét. Az arab országokból érkező küldöttek különösen is azt hangsúlyozták, hogy elsősorban az arab országokat szeretnék a NATO körök Ciprus szigetéről „kézbentartani”. Jelentős szempontja az imperializmusnak az is, hogy a Közel-Keleten levő természeti erőforrások — elsősorban az olaj — felett valami módon felügyeletet gyakoroljanak. Tehát nemcsak katonai, hanem gazdasági okok is szerepet játszanak a ciprusi válság mögött. Ugyanakkor egész Európa szempontjából nem lehet közömbös, hogy mi történik Cipruson, hiszen ami ott folyik, befolyásolhatja Európa népeinek békéjét es biztonságát.

A Világkonferencia több határozatot fogadott el. Levelet intézett az Egyesült Nemzetekhez és kérte, hogy az ENSZ kövessen el mindent határozatainak megvalósítása érdekében. Üzenetet küldött az ENSZ Eniberi Jogokkal Foglalkozó Bizottságának, továbbá a Helsinki Egyezményt aláíró 35 országhoz. Kérte az el nem kötelezett országok segítségét is a ciprusi válság megoldásához. Köszöntötte a Világ- konferencia Malcariosz érseket,1 a Ciprusi Köztársaság elnökét és biztosította a Világkonferencia szolidaritásáról.

A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG, amely az Országos Béketanacsot és a Magyar Szolidaritási Bizottságot képviselte — Dr. Szilágyi Béla az OBT alelnöke, Réti Ervin az OBT tagja és D. Káldy Zoltán püspök személyében — több ízben kifejtette megbízó szerveink és egyben a magyar társadalomnak álláspontját a ciprusi válsággal és annak megoldásával kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy elítélik az erő- szakpolitikát. amely a KATÓ részéről jelentkezik Ciprus megosztásában. Utaltak arra, hogy a Helsinki Egyezményt kell érvényesíteni Ciprus esetében is, vagyis biztosítani kell a Ciprusi Köztársaság függetlenségét. szuverenitását és területi sérthetetlenségét- A magyar küldöttség azt is kifejtette, hogy a végleges és tartós megoldást egy szélesebb nemzetközi garanciális rendszer biztosítaná, amelyről az ENSZ keretében összehívandó konferencián lehetne megállapodni.

Végül valaki fölvethetné, hogy egy evangélikus egyházi lapban miért foglalkozunk a ciprusi válsággal, hiszen ez egy ,(politikai kérdés”. Azért foglalkozunk, mert a ciprusi válság kihat Európa népeinek együttélésére, békéjére, jelenére és jövőjére, ezért pedig a hivő emberek is felelősek. Tehát mi. magyar evangélikusok is.

D. Káldv Zoltán

Váckisújfalu ünnepe

Szüret, kukoricatörés, zöldség- betakarítás és sok minden más őszi munka sürget a nyirkos, ködös, őszi időben. De a váckisúj- falui evangélikusokat most nem a kinti munkák izgatták, hanem az az öröm tartotta lázban, hogy kedves vendége lesz a gyülekezetnek: D. Káidy Zoltán, az egyházkerület püspöke. Mint később hallottuk, az ország más területén melegen sütött a nap, míg Váckisújfalu, a kicsiny Pest megyei filia az útkanyar után ködből bontakozott ki a vendégek előtt. De a harangok zúgása, Med- vey Mátyás lelkész vezetésével a püspök köszöntésére felsorakozott hívek, a gyülekezet felügyelője Medveczky János, a Hazafias Népfront nevében Petrovics Mihály, a gyülekezet asszonyai nevében Krizsan Andrásné, az ifjúság részéről Medveczky Zsuzsanna és a legfiatalabbak nevében Mikus Katalin, aki egyben a gyönyörű galga-menti népviselet egyik színfoltját is képviselte, s mindazok, akik körülvették D. Káidy Zoltán püspököt szereteted meleget és napfényt- árasztottak maguk körül. És a tele templom, amelyben ott volt minden korosztály, ahol fiatalok és •vermeltek ajkáról együtt szállt, zengett, zúgott, az ének a szülőkkel és nagyszülőkkel összekapcsolódva: „Erős vár a mi Istenünk ...” — felemelő és erőt adó élmény volt.

NEM VOLT VÄCKISÜJFALUN SEM TEMPLOMSZENTELÉS, sem parókia építés, semmiféle jubileum vagy renoválás, egyszerűen csak az volt, hogy ez. a gyülekezet figyelemmel kíséri azt a munkát, amit püspök-elnökünk végez itthon és külföldön egyaránt. De nemcsak figyelemmel kíséri, hanem értékeli is azt. Ezért hangzott el D. Káidy Zol. tán püspök felé a szeretetteljes hívás: legyen vendége a váckisúj- falui evangélikusoknak, szolgáljon közöttük igehirdetéssel és számoljon be egyházunk időszerű kérdéseiről. És hogy az elfogadott hívás milyen jól esett, ezt tükrözték Medveczky Zsuzsannának. a gyülekezet kántorának szavai: „ . . . Hadd mondjak köszönetét mindnyájunk nevében, hogy abban a szinte emberfeletti munkában, amit Püspök úr végez, meghallotta és elfogadta a mi szeretetteljes hívásunkat. Eljött közénk, hogy igehirdetése és szolgálata által mi is épülhessünk. erősödhessünk hitünkben és megláthassuk azokat a feladatokat amelyek egyházunk nagy családjában és a keresztvénség nagy közösségében várnak reánk . ..”

A köszöntések elhangzása után

a különböző egyházak egyesülésére, nem a köztük levő különbségek eltörlését jelenti. „Valami másban kell egynek lennie az Isten népének: az Isten akaratának a Véghezvitelében.”

A harmadik, amiben egynek kell lennie az Isten népének az a kölcsönös szolgálat, kölcsönösen segíteni egymásnak, bátorítani egymást. „Ez a gyülekezet, minden egyes tagja kölcsönösen szol- gál-e egymásnak?” Hit vonalán segítjük-e egymást? A fiatalok tisztelettel vannak-e az öregek iránt. A vasárnapi istentiszteleten együttlevők hétköznap hogyan viszonyulnak egymáshoz? Legyünk egyek a kölcsönös szolgálatban nemcsak a gyülekezet felé, de szolgáljunk a gyülekeze- ten kívül is „az egész falunak, az egész világnak, felekezeti és világnézeti különbség nélkül, hogy azok az emberek, akik itt élnek körülöttünk, megérezzék a mi szeretetünket, a mi felelősségünket az egész faluért, egész népünkért, ennék a népnek a jövendőjéért. Egy szolgálatban, egy úton járjunk”.

AZ ISTENTISZTELET UTÁN KÖZGYŰLÉS VOLT, melynek témája mindenkit érdekelt. Med- vey Mátyás lelkész ismertette a falu és a gyülekezet történetét. Már az 1300-as években találkozunk Írásos emlékeinkben a falu nevével. Régi település tehát, de mint hazánk nagy része, ez a falu sem kerülte el a különböző háborúk egész falvakat eltörlő pusztításait és a török időkben

végleg elnéptelenedettt. 1715-ben, adófeljegyzésekben találkozunk újra nevével, mai történetét tulajdonképben ettől az évtől lehet számítani. Ízléses, szépen gondozott temploma van. Jelenleg közigazgatásilag GalgamácsáhoZ, egyházilag Galgagyörkhöz tartozik.

Ezután hangzott el a püspök előadása, melyben képeket villantott fel a közelmúlt eseményeiről, külföldi útjairól, onnan, „hazaérkezve” beszélt a hazai időszerű kérdésekről, megvalósult és megvalósítandó terveinkről, majd újra kipillantást adott a jövő világszintű szolgálataira.

A KÖZGYŰLÉS UTÁN Rell Istvánék otthonában terítettek ünnepi asztalt a kedves vendégek tiszteletére. Az ebéden a vendégeken kívül a gyülekezet elnöksége és presbitériuma vett részt. Az együttlét meleg, testvéri hangulatban zajlott, ahol a püspök tájékozódott a jelenlevőktől a falu mindennapi életéről, helytállásáról a munkában. Három falu egyesült termelőszövetkezetében dolgoznak legtöbben, s elnöküknek. Pintér Andrásnak aki a falu szülötte nem kell szégyenkeznie népe miatt.

1976. október 10-e nem volt különleges nap. Egy kis gyülekezet számára mégis azt bizonyította, hogy egyházunk vezetősége számon tartja és szereti. Szép és nagyon kedves ünnep volt, amely-, ről sokáig beszélnek és nem felejtik el a váckisújfalui evangélikusok. Nobik Erzsébet

„POLITIKA ÉS GAZDASÁG”

A Keresztyén Békekonferen- szlovákiai Brnóban. Egyházunk cia „Politika és gazdaság” eine- részéről a bizottság tagjaként dr. vezésű bizottsága november 24— Vámos József teológiai tanár vesz 28-ig tartja idei ülését a cseh- részt a bizottság munkájában.

KONFERENCIA A MUNKÁRÓL

Az Egyházak Világtanácsa Vi- telmezése a szocializmusban és lágmissziói és Evangelizációs a kapitalizmusban”. Egyházunk Osztályának: szervezeseben nem- ,. ... , , ... , . ,

zetközi konzultációt tartanak az einoks€Se dr’ Munta» Andor teo* ausztriai St. Pültenben. A kon- logiai tanárt küldte ki a konzul- zultáció témája: „A munka ér- tációra.

REUSS ANDRÁS TEXASBAN

A „ Young Men’s Christian kezdeményezései.” Egyházunk Association” elnevezésű ifjúsági elnökségének javaslatára Makeresztyén világszervezet világ- gyarországról Re üss András kül- koníerenciát rendez az Egyesült ügyi titkár vesz részt a konfe- Allamokbeli Palacios-ban (Texas) rencián, hogy ott baráti megfi- november 7—14-ig. A konferencia gyelőként a Keresztyén Békekon- témája: „A béke felé: az YMCA ferenciát képviselje.

az istentisztelet kezdetéig a püspököt nagy szeretettel özv. Pintér Andrásné látta vendégül gyönyörű. új. modern otthonában.

D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK IGEHIRDETÉSE János evangéliuma 17, 20—26 alapján hangzott,. Csodálatos erő az értünk hangzott imádság, gyermek, szülő, hitvestárs ajkán, de van még ennél is hatalmasabb csodákat termő ima: Jézus Krisztusé. Hogy az evangélium két évezreden keresztül elérkezhetett a mába. elérkezhetett Váckisújfalura is. az nemcsak emberi erőfeszítés, lelkészek munkájának eredménye, hanem elsősorban Jézus Krisztus imádságának a következménye. amikor azokért imádkozik, akik majd a tanítványok bizonyságtétele nyomán hisznek az evangéliumban.

A másik amiért könyörög Jézus: „ ... hogy mindnyájan egyek legyenek”. Ez az egység nem felekezeti egységre vonatkozik, nem

FINNORSZÁG: NAPIRENDEN A NŐK LELKÉSZI SZOLGÁLATÁNAK KÉRDÉSE

Az 591 finn evangélikus gyülekezetnek mintegy a fele a nők lelkésszé avatása mellett foglalt állást s a gyülekezetek mintegy kétharmada van azon a véleményen, hogy ez a lehetőség egyezik a finn egyház tanítási alapjaival. Ez az állásfoglalás annak a körkérdésnek a nyomán alakult ki, amelyet a finn egyház kutatóintézete intézett a gyülekezetek egyháztanácsához. Az intézet szeptember végén hozta nyilvánosságra a jelzett adatokat azzal a megjegyzéssel, hogy ez az eredmény nem befolyásolhatja a legfőbb egyházkormányzati szerv, a zsinat döntését, amely novemberben fog foglalkozni ezzel a kérdéssel.

A részletesebb adatokból az tűnik ki, hogy ugyan 398 egyháztanács volt azon az állásponton, hogy a nők lelkésszé avatása a

finn egyház tan- és hitbei» alapjai szerint lehetséges, de csak 296 presbitérium volt ténylegesen ez ügy mellett. A kutatóintézet ezt a tartózkodást azzal magyarázza, hogy jó néhány gyülekezet csak akkor adja le végleges pozitív szavazatát, ha a finn közvélemény általában így dönt.

Hogy mennyire megoszlik az egyes egyháztanácsok, tagjainak véleménye, azt az a tény bizonyítja, hogy az 5000 presbiter közül tíz százalék tartózkodott a szavazástól akkor, amikor a tan- és hitbeli egyezésről esett szó és nyolcvan százalék nem nyilvánított véleményt akkor, amikor az volt a kérdés, hogy lehet-e vagy nem a nőket lelkésszé avatni. Így azután az ismertetett eredmény csak a kisebbség döntése és túlnyomó tartózkodás után alakul* ki. (lwí)