Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-11-14 / 46. szám

XLL ÉVFOLYAM 46. SZÁM 1976. november 14. Ára: 2,50 Ft ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Szolidaritás Ciprussal Egység as engedelmességben Mind egyházi, mind politikai lapjaink közölték már, hogy október 29—31. között „Ciprussal való Szolidaritás Világkonferenciája’’ volt az NSZK-beli Fruiuiiuri-oan. A Világkonferencia gondozója a Béke ■V üáguinacs volt. A Világkonfeiencián közel 50 ország és 17 nemzet­közi szervezet — köztük a Magyar Országos Béke tanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság is —.képviseltette magát. Népes küldöttség érkezett Ciprusról, Görögországból, szép számmal voltak Angliából, Belgiumból, Franciaországból, NSZK-ból, Finnországból. Valamennyi szocialista ország is képviseltette magát. MI CÉLBÓL JÖTT ÖSSZE EZ A VILÁGKONFERENCIA? Azért, hogy sürgesse azoknak a határozatoknak a végrehajtását, melyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa és közgyűlése 1974-ben, majd 1973-ben Ciprussal kapcsolatban hozott. Ezek a határozatok kimondották, hogy valamennyi külföldi csapainait el kell hagynia' a szigetet, vala­mennyi menekültnek biztosítani kell otthonába való hazatérését és tiszteletben kell tartania mindenkinek a Ciprusi Köztársaság függet­lenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét. Tudjuk, hogy az ENSZ-nek ezek a határozatai több mint két esztendő eltelte után sem valósultak meg. Köztudomású, hogy 1974. július 20-án török csapatok szállták meg a sziget mintegy 40 százalékút — éspedig azt a részét, amely gazda­ságilag a legértékeseou — és a megszállás következtében több ezren meghaltak, eltűntek es mintegy 200 ezer ember — 40 ezer család — kénytelen volt elhagyni otthonát és jutott a menekültek sorsára. Ez azt jelenti, hogy a görög-ciprusi lakosságnak majdnem a fele ma is a menekültek sorába tartozik. A frankfurti világkonferencián részt vevők azért emelték fel szavukat, hogy az erőszak alkulma- zasaval létre jött helyzet igazságtalanságára újra felhívják a világ közvéleményének ügyeimét és követeljék ennek a tragikus helyzet­nek a felszámolását. AZ EGÉSZ HELYZET MEGÉRTÉSÉHEZ érdemes figyelni a sziget, illetve a Ciprusi Köztársaság történetére. E helyen nincs módunk ennek a történetnek a bővebb ismertetésére, de azt. mégis megje­gyezzük, hogy i. e. a 2. évezred végén már görögök laktak itt. A szi­get Nagy Sándor, majd az Egyiptomiak, később Róma uralma alatt állott. A bizánci uralom nagyon jelentős befolyást gyakorolt a Cip­ruson. Jártak itt arabok is, Velence is meghódította. Hosszú ideig angol gyarmat volt, végül 1999-ben döntés történt arról egy londoni konferencián, hogy 1960-tól önálló köztársaság lesz Cipruson. Ango­lok, görögök, és törökök garantálták az új állam függetlenséget, biz­tonságát és területének sérthetetlenségét. Létrejött tehát a Ciprusi Köztársaság, amelynek területe 9251 négyzetkilométer, tehát tízszer- te kisebb, mint Magyarország. Lakosainak száma 649 ezer, melyből 30 százalék görög-ciprusi és 19 százaléka török-ciprusi. Sajnálatos módon a Ciprusi Köztársaság területén változatlanul fennmaradt két angol katonai támaszpont. Ennek ellenére a földközi-tengeri térség­ben az el nem kötelezett országok közé tartozó Ciprusi Köztársaság földrajzi helyzeténél fogva igen jelentős szerepet játszott. A FRANKFURTI VILÁGKONFERENCIÁN részt vevő küldöttek 5 bizottságban foglalkoztak a ciprusi válsággal.. Vizsgálták a válsá­got az európai népek, a leszerelés, továbbá a Közel-Kelet szempont­jából. Valamenyi bizottságban általános volt a vélemény arról, hogy a ciprusi válságot nem lehet „vallási okokra'’ visszavezetni, vagyis nem az robbantotta ki a válságot, hogy a törökök, mohamedánok és a görögök keresztyének. Sokkal inkább arról van szó, hogy az impe­rializmus jelentkezik itt, amely elsősorban a NATO-ban öltött testet. Az imperializmus olyan katonai bázist kívánt kiépíteni Cipruson, ahonnét szinte „sakkban tarthatja” a földközi-tengeri térségnek ezt a részét. Az arab országokból érkező küldöttek különösen is azt hang­súlyozták, hogy elsősorban az arab országokat szeretnék a NATO körök Ciprus szigetéről „kézbentartani”. Jelentős szempontja az im­perializmusnak az is, hogy a Közel-Keleten levő természeti erőforrá­sok — elsősorban az olaj — felett valami módon felügyeletet gya­koroljanak. Tehát nemcsak katonai, hanem gazdasági okok is szere­pet játszanak a ciprusi válság mögött. Ugyanakkor egész Európa szempontjából nem lehet közömbös, hogy mi történik Cipruson, hi­szen ami ott folyik, befolyásolhatja Európa népeinek békéjét es biz­tonságát. A Világkonferencia több határozatot fogadott el. Levelet intézett az Egyesült Nemzetekhez és kérte, hogy az ENSZ kövessen el min­dent határozatainak megvalósítása érdekében. Üzenetet küldött az ENSZ Eniberi Jogokkal Foglalkozó Bizottságának, továbbá a Helsinki Egyezményt aláíró 35 országhoz. Kérte az el nem kötelezett orszá­gok segítségét is a ciprusi válság megoldásához. Köszöntötte a Világ- konferencia Malcariosz érseket,1 a Ciprusi Köztársaság elnökét és biz­tosította a Világkonferencia szolidaritásáról. A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG, amely az Országos Béketanacsot és a Magyar Szolidaritási Bizottságot képviselte — Dr. Szilágyi Béla az OBT alelnöke, Réti Ervin az OBT tagja és D. Káldy Zoltán püs­pök személyében — több ízben kifejtette megbízó szerveink és egy­ben a magyar társadalomnak álláspontját a ciprusi válsággal és an­nak megoldásával kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy elítélik az erő- szakpolitikát. amely a KATÓ részéről jelentkezik Ciprus megosztásá­ban. Utaltak arra, hogy a Helsinki Egyezményt kell érvényesíteni Cip­rus esetében is, vagyis biztosítani kell a Ciprusi Köztársaság függet­lenségét. szuverenitását és területi sérthetetlenségét- A magyar kül­döttség azt is kifejtette, hogy a végleges és tartós megoldást egy széle­sebb nemzetközi garanciális rendszer biztosítaná, amelyről az ENSZ keretében összehívandó konferencián lehetne megállapodni. Végül valaki fölvethetné, hogy egy evangélikus egyházi lapban miért foglalkozunk a ciprusi válsággal, hiszen ez egy ,(politikai kér­dés”. Azért foglalkozunk, mert a ciprusi válság kihat Európa népei­nek együttélésére, békéjére, jelenére és jövőjére, ezért pedig a hivő emberek is felelősek. Tehát mi. magyar evangélikusok is. D. Káldv Zoltán Váckisújfalu ünnepe Szüret, kukoricatörés, zöldség- betakarítás és sok minden más őszi munka sürget a nyirkos, kö­dös, őszi időben. De a váckisúj- falui evangélikusokat most nem a kinti munkák izgatták, hanem az az öröm tartotta lázban, hogy kedves vendége lesz a gyüleke­zetnek: D. Káidy Zoltán, az egy­házkerület püspöke. Mint később hallottuk, az ország más terüle­tén melegen sütött a nap, míg Váckisújfalu, a kicsiny Pest me­gyei filia az útkanyar után köd­ből bontakozott ki a vendégek előtt. De a harangok zúgása, Med- vey Mátyás lelkész vezetésével a püspök köszöntésére felsorakozott hívek, a gyülekezet felügyelője Medveczky János, a Hazafias Népfront nevében Petrovics Mi­hály, a gyülekezet asszonyai ne­vében Krizsan Andrásné, az if­júság részéről Medveczky Zsu­zsanna és a legfiatalabbak nevé­ben Mikus Katalin, aki egyben a gyönyörű galga-menti népviselet egyik színfoltját is képviselte, s mindazok, akik körülvették D. Káidy Zoltán püspököt szerete­ted meleget és napfényt- árasz­tottak maguk körül. És a tele templom, amelyben ott volt min­den korosztály, ahol fiatalok és •vermeltek ajkáról együtt szállt, zengett, zúgott, az ének a szü­lőkkel és nagyszülőkkel össze­kapcsolódva: „Erős vár a mi Is­tenünk ...” — felemelő és erőt adó élmény volt. NEM VOLT VÄCKISÜJFA­LUN SEM TEMPLOMSZENTE­LÉS, sem parókia építés, semmi­féle jubileum vagy renoválás, egyszerűen csak az volt, hogy ez. a gyülekezet figyelemmel kíséri azt a munkát, amit püspök-el­nökünk végez itthon és külföldön egyaránt. De nemcsak figyelem­mel kíséri, hanem értékeli is azt. Ezért hangzott el D. Káidy Zol. tán püspök felé a szeretetteljes hívás: legyen vendége a váckisúj- falui evangélikusoknak, szolgáljon közöttük igehirdetéssel és szá­moljon be egyházunk időszerű kérdéseiről. És hogy az elfoga­dott hívás milyen jól esett, ezt tükrözték Medveczky Zsuzsanná­nak. a gyülekezet kántorának szavai: „ . . . Hadd mondjak kö­szönetét mindnyájunk nevében, hogy abban a szinte emberfeletti munkában, amit Püspök úr vé­gez, meghallotta és elfogadta a mi szeretetteljes hívásunkat. El­jött közénk, hogy igehirdetése és szolgálata által mi is épülhes­sünk. erősödhessünk hitünkben és megláthassuk azokat a feladato­kat amelyek egyházunk nagy családjában és a keresztvénség nagy közösségében várnak reánk . ..” A köszöntések elhangzása után a különböző egyházak egyesülésé­re, nem a köztük levő különbsé­gek eltörlését jelenti. „Valami másban kell egynek lennie az Is­ten népének: az Isten akaratának a Véghezvitelében.” A harmadik, amiben egynek kell lennie az Isten népének az a kölcsönös szolgálat, kölcsönösen segíteni egymásnak, bátorítani egymást. „Ez a gyülekezet, min­den egyes tagja kölcsönösen szol- gál-e egymásnak?” Hit vonalán segítjük-e egymást? A fiatalok tisztelettel vannak-e az öregek iránt. A vasárnapi istentisztele­ten együttlevők hétköznap ho­gyan viszonyulnak egymáshoz? Legyünk egyek a kölcsönös szol­gálatban nemcsak a gyülekezet felé, de szolgáljunk a gyülekeze- ten kívül is „az egész falunak, az egész világnak, felekezeti és vi­lágnézeti különbség nélkül, hogy azok az emberek, akik itt élnek körülöttünk, megérezzék a mi szeretetünket, a mi felelősségün­ket az egész faluért, egész né­pünkért, ennék a népnek a jö­vendőjéért. Egy szolgálatban, egy úton járjunk”. AZ ISTENTISZTELET UTÁN KÖZGYŰLÉS VOLT, melynek témája mindenkit érdekelt. Med- vey Mátyás lelkész ismertette a falu és a gyülekezet történetét. Már az 1300-as években találko­zunk Írásos emlékeinkben a falu nevével. Régi település tehát, de mint hazánk nagy része, ez a fa­lu sem kerülte el a különböző há­borúk egész falvakat eltörlő pusztításait és a török időkben végleg elnéptelenedettt. 1715-ben, adófeljegyzésekben találkozunk újra nevével, mai történetét tulaj­donképben ettől az évtől lehet számítani. Ízléses, szépen gondo­zott temploma van. Jelenleg köz­igazgatásilag GalgamácsáhoZ, egyházilag Galgagyörkhöz tarto­zik. Ezután hangzott el a püspök előadása, melyben képeket vil­lantott fel a közelmúlt esemé­nyeiről, külföldi útjairól, onnan, „hazaérkezve” beszélt a hazai időszerű kérdésekről, megvalósult és megvalósítandó terveinkről, majd újra kipillantást adott a jö­vő világszintű szolgálataira. A KÖZGYŰLÉS UTÁN Rell Istvánék otthonában terítettek ünnepi asztalt a kedves vendégek tiszteletére. Az ebéden a vendé­geken kívül a gyülekezet elnök­sége és presbitériuma vett részt. Az együttlét meleg, testvéri hangulatban zajlott, ahol a püs­pök tájékozódott a jelenlevőktől a falu mindennapi életéről, helyt­állásáról a munkában. Három falu egyesült termelőszövetkeze­tében dolgoznak legtöbben, s el­nöküknek. Pintér Andrásnak aki a falu szülötte nem kell szégyen­keznie népe miatt. 1976. október 10-e nem volt kü­lönleges nap. Egy kis gyülekezet számára mégis azt bizonyította, hogy egyházunk vezetősége szá­mon tartja és szereti. Szép és na­gyon kedves ünnep volt, amely-, ről sokáig beszélnek és nem fe­lejtik el a váckisújfalui evangé­likusok. Nobik Erzsébet „POLITIKA ÉS GAZDASÁG” A Keresztyén Békekonferen- szlovákiai Brnóban. Egyházunk cia „Politika és gazdaság” eine- részéről a bizottság tagjaként dr. vezésű bizottsága november 24— Vámos József teológiai tanár vesz 28-ig tartja idei ülését a cseh- részt a bizottság munkájában. KONFERENCIA A MUNKÁRÓL Az Egyházak Világtanácsa Vi- telmezése a szocializmusban és lágmissziói és Evangelizációs a kapitalizmusban”. Egyházunk Osztályának: szervezeseben nem- ,. ... , , ... , . , zetközi konzultációt tartanak az einoks€Se dr’ Munta» Andor teo* ausztriai St. Pültenben. A kon- logiai tanárt küldte ki a konzul- zultáció témája: „A munka ér- tációra. REUSS ANDRÁS TEXASBAN A „ Young Men’s Christian kezdeményezései.” Egyházunk Association” elnevezésű ifjúsági elnökségének javaslatára Ma­keresztyén világszervezet világ- gyarországról Re üss András kül- koníerenciát rendez az Egyesült ügyi titkár vesz részt a konfe- Allamokbeli Palacios-ban (Texas) rencián, hogy ott baráti megfi- november 7—14-ig. A konferencia gyelőként a Keresztyén Békekon- témája: „A béke felé: az YMCA ferenciát képviselje. az istentisztelet kezdetéig a püs­pököt nagy szeretettel özv. Pin­tér Andrásné látta vendégül gyö­nyörű. új. modern otthonában. D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK IGEHIRDETÉSE János evangé­liuma 17, 20—26 alapján hang­zott,. Csodálatos erő az értünk hangzott imádság, gyermek, szülő, hitvestárs ajkán, de van még en­nél is hatalmasabb csodákat ter­mő ima: Jézus Krisztusé. Hogy az evangélium két évezreden ke­resztül elérkezhetett a mába. el­érkezhetett Váckisújfalura is. az nemcsak emberi erőfeszítés, lel­készek munkájának eredménye, hanem elsősorban Jézus Krisz­tus imádságának a következmé­nye. amikor azokért imádkozik, akik majd a tanítványok bizony­ságtétele nyomán hisznek az evangéliumban. A másik amiért könyörög Jé­zus: „ ... hogy mindnyájan egyek legyenek”. Ez az egység nem fe­lekezeti egységre vonatkozik, nem FINNORSZÁG: NAPIRENDEN A NŐK LELKÉSZI SZOLGÁLATÁNAK KÉRDÉSE Az 591 finn evangélikus gyüle­kezetnek mintegy a fele a nők lelkésszé avatása mellett foglalt állást s a gyülekezetek mintegy kétharmada van azon a vélemé­nyen, hogy ez a lehetőség egye­zik a finn egyház tanítási alap­jaival. Ez az állásfoglalás annak a körkérdésnek a nyomán ala­kult ki, amelyet a finn egyház kutatóintézete intézett a gyüle­kezetek egyháztanácsához. Az in­tézet szeptember végén hozta nyilvánosságra a jelzett adatokat azzal a megjegyzéssel, hogy ez az eredmény nem befolyásolhatja a legfőbb egyházkormányzati szerv, a zsinat döntését, amely novem­berben fog foglalkozni ezzel a kérdéssel. A részletesebb adatokból az tű­nik ki, hogy ugyan 398 egyház­tanács volt azon az állásponton, hogy a nők lelkésszé avatása a finn egyház tan- és hitbei» alap­jai szerint lehetséges, de csak 296 presbitérium volt ténylegesen ez ügy mellett. A kutatóintézet ezt a tartózkodást azzal magyarázza, hogy jó néhány gyülekezet csak akkor adja le végleges pozitív sza­vazatát, ha a finn közvélemény általában így dönt. Hogy mennyire megoszlik az egyes egyháztanácsok, tagjainak véleménye, azt az a tény bizo­nyítja, hogy az 5000 presbiter kö­zül tíz százalék tartózkodott a szavazástól akkor, amikor a tan- és hitbeli egyezésről esett szó és nyolcvan százalék nem nyilvání­tott véleményt akkor, amikor az volt a kérdés, hogy lehet-e vagy nem a nőket lelkésszé avatni. Így azután az ismertetett eredmény csak a kisebbség döntése és túl­nyomó tartózkodás után alakul* ki. (lwí)

Next

/
Thumbnails
Contents