Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-10-17 / 42. szám

GYERMEKEKNEK

Krisztushordozó

A régi időben nem készült minden eseményről feljegyzés. Voltak dolgok, melyek a nép ajkán maradtak fenn és terjedtek tovább. Így természetes, hogy a való eseményekhez nagyon sok legendás elem is ragadt hozzá. Ilyen Krisztofórosz története is, akiről csak annyi bizonyosat tudunk, hogy Szíriában, Decius császár idején 250 körül szenvedett vértanúhalált, de a megtéréséről fennmaradt legenda számunkra is nagyon tanulságos.

Fórosz — mert eredetileg ez volt a neve — nagyon erős ember volt. Majdnem óriás. Ezért elhatározta, hogy csak a legerősebb Istent fogja szolgálni. Egyszer találkozott az ördöggel és a nyomába szegődött. Azonban azt tapasztalta, hogy az ördög az út melletti keresztet nagy ívben elkerüli. „Egy Krisztus nevezetű embert feszítettek a keresztre, s valahányszor eat a jelképet látom, mindig félelem fog el” — mondta. Fórosz erre elhagyta az ördögöt, s kereste tovább a legerősebb Istent.

Egy folyó partján épült kis kunyhó előtt újból találkozott a kereszttel. A kunyhó lakója, egy öreg remete elmondta Fórasznak, hogy Krisztus, akit keresztre feszítettek, a leghatalmasabb Űr, a királyok királya. „Hogyan szolgálhatom őt?” — kérdezte Fórosz. „Mivel te nem tudsz böjtölni és az imádkozáshoz sem értesz, az irgalmasság cselekedeteivel szolgálhatod Krisztust. Hordd át az utasokat a háborgó folyón, mert már nagyon sokan lelték benne halálukat.” Fórosz megfogadta a remete tanácsát, kunyhót épített magának a folyó partján és hordta az utasokat az egyik parttól a másikra.

Hatalmas vihar tombolt az egyik éjszaka, amikor szólította valaki Fóroszt. Egy kis gyermeket talált a folyó partján. Vidáman vállára vette és vitte át a vízen. De úgy érezte, hogy a gyermek egyre nehezebb lesz és csak végső1 erőfeszítéssel tudta vele elérni a túlsó partot. „Ki vagy te? Ügy érzem, mintha az egész világot vinném” — kérdezte. .„Nemcsak a világot viszed, hanem azt is, aki a világot teremtette, mert én vágyók Krisztus” — válaszolt a gyermek. „Légy Krisztofórosz — ami azt jelenti, Krisztushordozó — és vigy el engem az emberekhez, akiknek nagyon nagy szükségük van az én szeretetemre”. Ekkor Krisztofórosz elhagyta a folyót, elment Szíriába és hirdette az embereknek az evangéliumot.

Krisztus azt akarja, hogy minden keresztyén ilyen Krisztushordozó legyen, segítsen a bajba jutott, a segítségre szoruló embereknek. Krisztus mondja: „Bizony mondom nektek, amikor megtettétek ezeket akárcsak egy- gyel is a legkisebb atyámfiái közül, velem tettétek meg” (Mt 25,40).

Dr. Selmeczi János

— Szentháromság után 18. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltárt igéje: Mt 22, 34—46; az igehirdetés alapigéje: 1 Jn 3, 19—24.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 24-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet D. DR. OTTLYK ERNŐ. az Északi Egyházkerület püspöke.

— ÉRD. A gyülekezetben augusztus 22-én Vető Béla országos levéltáros, 29-én (|r. Muntag Andor teológiai akadémiai tanár, szeptember 12-én ifj. Harmati Béla Deák téri lelkész végzett igehu'detöi szolgálatot.

— ÖBUDA. Október 24-én sze- retetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen élménybeszámoló hangzik el egy görögországi útról.

— ÖSAGÁRD. A gyülekezet saját anyagi erőforrásaiból, kívülről is megújította templomát. — Szeptember 12-én a délelőtti és a délutáni istentiszteleten, valamint a bibliaórán a gyülekezet volt lelkésze, id. Harmati Béla végzett iigehirdetési szolgálatot.

— KELENFÖLD. A vasárnap

esténként 6 órakor kezdődő istentiszteleten káté-prédikáció hangzik el. Október és november hónapban a tízparancsolat kerül sorra. í

— CSOMAD. A gyülekezet új lelkészlakását október 24- én, vasárnap délután 3 órai kezdettel ünnepi istentisztelet és közgyűlés keretében szenteli fel D. Káldy Zoltán, a Déli Egyház- kerület püspöke.

— FASOR. Október 24-én, vasárnap délután 5 órakor szeretet- vendégség lesz a gyülekezetben, amelyen Szalatnai Rezső tart előadást Comeniusról.

Bevezetés az L j szövetségbe

Máté evangéliuma II.

Az evangélium sajátosságai

Máté evangéliuma elsősorban a zsidókból lett keresztyéneknek

íródott, de ugyanakkor minduntalan figyelembe veszi a korabeli (Palesztinái és szórványbeli)

vallásos zsidóság hitbeli érdeklődési területeit is. Hogy az Ötestá- mentumon és az ótestámentumi kegyességi hagyományokon tájékozódó embereket akarja mindenekelőtt elérni, az kitűnik abból is, hogy egyes népi szokásokat, sajátosságokat, továbbá: héber neveket nem magyaráz meg, mert feltételezi az olvasóktól azt, hogy mindezeket az olvasók pontosan ismerik (pl: a kézmosás szertartása — 15,2; a homlokszíj viselése

— 23,5; a ráka szó jogilag is becsületsértő jelentése — 5,22; stb.).

De mindez kitűnik abból is, ahogyan a szerző Jézus Krisztust odaállítja az olvasói elé. Nevezetesen: úgy beszél Jézusról, mint Dávid fiáról, a megígért Messiásról. Már maga az evangélium első mondata is erre utal: „Jézus Krisztusnak, az Ábrahám fiának nemzetségkönyve”. Az evangéliumban található, Jézus életével kapcsolatos elbeszéléseknek is az a fő célja, hogy a nem hivő kortársakat is meggyőzze és alapvető tévedésüket kimutassa, amely tévedés abban összegezhető, hogy ők Jézust, a megígért Messiást — minden messiási igényével együtt

— elvetették. A Jé2us korában élő zsidóság ugyanis azt remélte a Messiástól, hogy az megszabadítja őt a rómaiak uralma alól és megteremti a „választott nép mindenekfelett való világuralmát” — mármint a saját, vallásos jellegű „világhegemóniáját”, amelyben minden más nép csak másod- vagy harmadrangúként jöhet számításba. Mivel ezt az igényt Jézus nem teljesítette, a vallásos rétegek elvetették és a nép vezetői keresztre feszítették.

— HALÁLOZÁS. Ozv. Kriska Mihályné, sz. Skorcán Erzsébet, a budavári gyülekezet hosszú időn át volt presbiterének és pénzbeszedőjének özvegye 86 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 25-én volt Beleden. „Az irgalom Atyja megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk: másokat azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket.”

— Kutasi András, a kissomlyói gyülekezet gondnoka hosszas betegség után elhunyt. Tizenhat éven keresztül volt a helyi és az

(Itt nagyon kell vigyáznunk: nem lehet „a / zsidóságot” vádolni azzal, hogy ő lett volna hibás Jézus elítéltetésében, mert ebben egyértelműen a korabeli vezető réteg akarata érvényesült.)

Az evangélista mindezzel szemben hirdeti, hogy Jézus valóban a Messiás és megmagyarázza Jézus’ Messiás voltának igazi értelmét. Bizonyítékait az Ólestámentum- ból veszi és hirdeti, hogy az ótestámentumi próféciák Jézusban teljesedtek be. Ezért nagyon sokszor használja ezt a kifejezést: „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Űr mondott a próféta által...” (1,22 és még jónéhány helyen). Az Ótes- támentum történeteit is állandóan kapcsolatba hozza Jézussal, s teszi ezt elsősorban úgy, hogy szorosan kapcsolódik az évszázados hagyományhoz, amely hagyomány szerint a Messiásnak, a messiási „királynak" Dávid házából kell születnie, mégpedig törvényszerűen Betlehemben, Dávid szülővárosában. (Jézus „király” voltáról sok említés történik az evangéliumban s ezek közül talán a legjellemzőbb a keresztjére függesztett felirat — 27,37.)

Az evangélium sajátosságához tartozik, hogy benne úgy áll előttünk Jézus, mint aki elsősorban Izráel népéhez küldetett. A kána- áni asszony történetében Jézus ezt mondja: „Én csak Izráel elveszett juhaihoz küldettem, máshoz nem.” (15,24) Ezzel függ ösz- sze, hogy az evangélium szerint Jézus a mózesi törvényt isteninek igazolja (5,18), sőt a farizeusok és az írástudók előírásait is meg- tartandónak nyilvánítja (23.3).

Ezzel párhuzamosan az evangélium Jézust, a Messiást, úgy állítja az olvasók elé, mint aki mégsem csak a zsidó néphez, haösszgyülekezet gondnoki szolgálatában. Koporsójánál a 73. Zsoltár 28. verse alapján hirdetett ige mellett nagy részvéttel kísérte útjára családja és az egész gyülekezet.

— Dr. Mátéffy György ny.

ügyvéd, a szentesi gyülekezet volt felügyelője 78 éves korában, augusztus 28-án elhunyt. Hamvainak elhelyezése szeptember

25-én volt nagy részvét mellett Halasy Endre szentesi lelkész szolgálatával. „Nincs itt nekünk maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük.”

nem minden néphez küldetett.

Erre — a sok hasonló közül — a legjellegzetesebb példa az, hogy az evangélium mindjárt az első versben nemcsak Dávid fiának, hanem Ábrahám fiának is mondja Jézust, akiben beteljesedett az Ábrahámnak adott ígéret: „... Általad nyer áldást a fold minden nemzetsége.” (1 Móz. 12,3).

Ki kell még emelnünk az evangélium sajátosságaként, hogy igen erős hangsúlyt tesz Jézus tanítására. Ezért közli nagy számban Jézus beszédeit. Jézus az Istentől küldött tanító, aki „... úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint írástudóik” (7,29). Ezért igéje nem a megszokott értelemben vett tanítás, h^nem messiási hatalmának megnyilatkozása. Igéje tanítványai elé tárja Isten országát és ahol ez engedelmes befogadásra talál, ott már e földön megvalósul ez az ország.

Jellemző Mátéra még az egy- fajlájú anyag összeszerkesztése. Tartalmi és egyben teológiai terv szerint csoportosít. PL: az 5—7. fejezet után — melyekben Jézust mint igehirdetőt mutatja be — a 8. és a 9. fejezetekben szinte sűríti Jézus tetteinek elbeszélését. Így a beszédek és a cselekedetek csodálatos egységben vannak. Szinte egybeforrnak. Mintha az lett volna az evangélista teológiai célja, hogy bizonyítsa: Jézus cselekedetei fedik igéjét és igéje megmagyarázza cselekedeteit.

D. Káldy Zoltán nyomán: V. J.

A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA

A Sajtóosztály értesíti a Lal- készi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az Í977. évi

EVANGÉLIKUS NAPTÁR

megren delések október 31-ig

küldhetők be. A Sajtóosztály az igényeket a beérkezés sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett előjegyzéseket a- Sajtóosztály nem tudja figyelembe venni. Mivel a kiadványból visz- szavételezés nem lehetséges, a Sajtóosztály kéri megrendelőit, hogy csak a szükségnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket.

A Naptár ára 14,— Ft

MOSZKVÁBAN TEHAT

EGYÜTT LATJUK 1977-BEN valamennyi világvallás képviselőjét.

Az bizonyos, hogy ezen a világgyűlésen nem arról lesz szó, hogy melyik vallás üdvözít jobban, melyik hite ősibb, emelkedettebb, de arról sem, hogyan lehetné ezeket a vallásokat egy közös „világvallássá” gyúrni. Reménytelen feladatra vállalkozna az, aki olyan „közös teológiát’’ akarna összeállítani, amelyet minden vallás képviselője elfogadhatna. (Mint pl. a protestáns ökomeni- kus mozgalom közös Krisztus hite.) Az sem kerülhet napirendre, hogy a világvallások közül melyik a korszerűbb, haladóbb, melyikre esküsznek nagyobb tömegek, melyik hálózza be sűrűbben a földkerekség országait. Ezek meddő vitákhoz vezetnek.

ITT EGYETLENEGY VALLÁSNAK NEM KELL FELADNIA ELVEIT, hitvallásait, lényégét. Viszont közös hangot kell találni az együttműködés érdekében. Jeleztük, hogy ezeknek a világvallásoknak mélyreható ellentéteik és kibékíthetetlen ellentmondásaik ellenére egy közös vonásuk mégis csak van. Ez pedig az. hogy mindegyik vallás az istenségek tisztelete mellett hangsúlyt tesz az ember kérdéseire és az élet szentségére. Elképesztő különbségek vannak az ember és a világ teremtése, az ember és a világ célja, az ember es a világ eredete és vége között, az ember üdvösségének értelmezése körül.

Tornyok, minaretek, pagodák

Vallások világgyűlése elé

De az ember boldogulása, — isteni segítséggel, vagy önmegváltó képességgel —, valamint az élet szent volta lényegében mindegyik vallásban valamiféleképpen helyet kap.

Ez annyira igaz, hogy sokszor behelyettesíthetőnek érzik kölcsönösen egymás istenségeit és tanait. Amikor egy alkalommal egy misszionárius Gandhinak azt mondta, hogy Jézus tanítványának tartja őt, így válaszolt a Mahatma: „Az is vagyok! Habár más értelemben, mint ahogyan ön valószínűleg gondolja. Én ugyanis Buddhának, Krisnának és Mohamednek is tanítványa vagyok. Ök valamennyien ugyanazt akarják: igazságot, szeretetet és becsületességet.” Ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy Kon- l’ucius és Lao-ce sem akart mást, mint az igazságot, szeretetet és becsületességet.

És eppen azért, mivel egy azon igazság keresésére indultak a „vallásalapítók”, nem csodálkozunk azon, hogy a hindú vallás panteonjába pl. helyet szorítanak Krisztusnak, és számtalan hindú istenei közé sorolja a ..világ megváltóját”. De csodálják a Hegyi Beszéd etikáját Buddha megegyező tanításával. Mohamed pedig Krisztust olyan prófétának tekinti, aki szintén az igaz Istenben való hitet tanította.

Szó 6incs viszont • arról, hogy ellenszolgáltatásképpen a keresz- tyénség is emeljen be hitvallásába välamit is a világvallásokból. Erre nézve ók sem tartanak igényt. Tehát nincs szó szinkretizmusról,

VISZONT MÉLYREHATÓ ELLENTÉTEKRE IS felhívhatnánk a figyelmet. Érheti megszívlelendő kritika a művelt Nyugat vallását. Hogy pl. „a keresztyénség még egyetlen olyan -államot sem hozott létre, amely következetesen keresztyén szellemben cselekedett volna.” A konfuciánus gondolat így hangzik: „A négy tengertől innen minden ember testvér”, viszont pontosan tudják rólunk: „a szokások és intézmények mindenütt a hithez alkalmazkodnak, csak a keresztyéneknél nem.” És „miképpen lehetséges, hogy az a vallás, amelyik azt mondja az embereknek,' ugyan miért nyugtalankodtok, amelyik arra tanítja őket, hogy ne legyen semmijük a földön, hogy kölcsönösen segítsék és szeressék egymást, tartsák oda a jobb arcukat annak, aki a balt üti, a népeket a legnyugtalanabbakká, a legalattomosabbakká, a leginkább felkavartakká teszi, olyan népekké, amelyek folytonosan arra törekszenek, hogy elterjedtebbek

és nagyobbak legyenek, végül olyan népekké, amelyeknek becsülete a legkényesebb, és amelyek többnyire nem képesek megbocsátani és békét kötni.” (André Gide beszélte el Glasenapp szerint.)

Mi is tudnánk kemény tételeket fogalmazni. Álljon itt Pascal, aki a muzulmán vallásra a következőket mondta: „Mohamed azzal alapított birodalmat, hogy gyilkoit, Krisztus azzal, hogy meggyilkoltatta magát. Mohamed úgy választotta meg módszereit és eszközeit, hogy emberi számítás szerint győzzön, Krisztus pedig úgy, hogy emberi számítás szerint legyőzzék. Mármost ha a muszlim vallás győzedelmeskedett (átmenetileg), ez csupán azt bizonyítja, hogy a kereszlyénseg- nek felsőbb erők segítsége nélkül alul kellett volna maradnia.”

Lényeges és lényegtelen, masz- sziv és elasztikus különbségek hangsúlyozzák, hogy ne is próbálkozzék senki e vallások közös nevezőre hozásával. De mert megcéloztuk az embert, a boldogulni, üdvözölni akaró embert, akinek különböző felfogásokban, vallási nézetekben vertikális és horizontális kapcsolata és feladata, reménysége és célja van, ezért az emberért érdemes egy asztalhoz ülni egymással.

ÉS MIUTÁN POLITIKAI ÉS HATALMI, VALAMINT TUDOMÁNYOS TÉNYEZŐK felismerték már, hogy milyen veszélyben van az ember és lakóhelye, a Föld és mivel megmozdult már minden társadalom és intézmény, szervezet és közösség a veszély elhárítása érdekében, méltó lenne a vallásoknak is latba vetniök minden erejüket. Ma már földrészek, mint pl. Európa, s ossze- fogottan világrészek, mint pl. a tömbön kívüli államok, de a katonai tömbök tagjai is, mint pl. a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződésekkel és megállapodásokkal próbálják minél kisebbé zsugorítani a katasztrófa veszélyeit. Tömeghatásuk miatt a világvallások különösen nagy szolgálatot tehetnek.

A békéért, leszerelésért, fegyvermenteséi etért, igazságos társadalmi, gazdasági berendezettségért, enyhülésért, félelemmentes. biztonságos életért versenyre kelhetnek a politikusokkal és akkor a vallások igazi nemes céljukhoz híven az emberért tesznek szolgálatot. Ez tiszteletre méltó kezdeményezés. És ez a párját ritkító konferencia éppen arra szolgálhat például, hogy különböző világnézetű, gazdasági és társadalmi rendszerű blokkok megoldhatnak súlyos kérdéseket békés úton, ha jószándék fűti a feleket, Mi reménykedve és várakozással tekintünk a konferencia elé és bizonyosak vagyunk abban, hogy egy-két lépéssel ezúton is közelebb kerülünk a békéhez.

Dr. Rédey PaJ