Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-10-17 / 42. szám
Európai evangélikusok lanácskozása diákszi’lióiban lese. A nagygyűlései: ö hete egymás véleményének meghallgatásával és tanulmányi munkával telik, a második heten a jövő feladataival foglalkoznak, határozatok születnék és személyi kérdésekben döntenek, A résztvevők többsége európai és amerikai lesz: kb. 60 százalékban. Szocialista területről 22 delegátus érkezik. Mi pozitív lépésként, értékeltük azt. hogy a,z LVSZ Afrikába megy, mert lehetőség nyílik .a velük való szolidaritás kifejezésére. Tanzánia olyan ország, amely szocialista útra lépett, politikai menedékjogot ad az afrikai felszabadítása küzdelem menekültjeinek. A „fekete teológia'' sok tekintetben megértést leap nálunk, együttérzőnk az elnyomó titakkal. NEGATÍV HANGOK IS HALLATSZOTTAK. Voltak. akik szélsőjobboldalról támadták az Egyházak Világtanácsa antirasz- szizmus programjának támogatását. Ez konkréten azt jelenti, hogy ezek a vélemény ék elítéltek az afrikai f^lszabadííási harcók támogatását. A világméretű osz- táiyharcban mi azt az erkölcsi többletet értékeljük, amely az elnyomottaknak segít igájuk lerázásában. Mi a haladás oldalán állunk, s erről az alapról lehetetlen egyenlőségi jelet tenni a felszabadító mozgalmak támogatása és a kizsákmányolás rendszerének további fenntartásáért folytatott tevékenység között. Jól jegyezte meg egy afrikai jelenlevő, hogy a fenti jobboldali nézeteiket nehéz lesz Afrikában -hangoztatni. A LELKÉSZTOVÁBBKÉPZÉS ÜGYE volt az a terület, ahol nagyobb lehetőséget kaptunk mondanivalónk kifejtésére. Erről a témáról áz egyik referátum tartására kértek fel. Kifejthettem, hogy utunk teológiáját, g diakó- niai teológiát tanuljuk, tanítjuk, műveljük, szolgáljuk, fejlesztjük. Erre a célra összpontosítja egyházunk szellemi erejét minden tanulmányi munkában. Végzünk ökumenikus tanulmányi munkát különböző fórumokon való megszólalás céljára. Így dolgozzuk fel most a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésének témáit. Korábban pedig az Egyházak Világ- tanácsa, a Keresztyén Békekonferencia és az Európai Egyházak konferenciája témáihoz készítettünk magyar hozzászólást. Az egyházmegyénként működő lel- készi munkaközösségekben végzett tevékenységünket részletesen bemutattam. Utaltam a teológiai szakcsoportok, működésére is. Kiemeltem. hogy a tanulmányi munka egésze, tehát egyházunk szellemi erőfeszítésének a teljessége, egy mederben halad, vagyis a diakóniai teológiát fejleszti, építi, gyümölcsözleti, népszerűsíti tovább. Ennék a célkitűzésnek a jegyében zajlottak le az 1976. évi országos lelkész-konferenciák is. A SOKFÉLE TÉMA KÖZT SZEREPELT a népegyház, kisebbségi egyház, hitvalló egyház problémája. Az ökumemzmus, a misszió, a laikusok, kiképzése, aiz európai biztonsági konferencia, az emberi jogok témája, amelyek mind szerepelni fognak a dar es- salaami nagygyűlésen is. ELZÁSZI GYÜLEKEZETEKBEN SZOLGÁLTUNK a konferencia utáni szombaton és vasárnap társaimmal. Lehel Ferenc szombathelyi, Balikó Zoltán pécsi lelkészekkel, és Reuss András külügyi titkárral. Szombati ifjúsági órán, vasárnapi istentiszteleten szolgáltunk igehirdetéssel. A templomi gyülekezetek előtt előadásokat tartottunk egyházunk teológiájáról, életéről, társadalmunk javára végzett szolgálatáról. Őszinte szeretet, testvéri megbecsülés fogadott mindenhol. D. dr. Otílyk Ernő Tiz éves a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézete 1976. szeptember 25-én tartotta a Baptista Teológiai Szeminárium és a Szabadegyházak Tanácsának Lelkészképző Intézete közös évnyitóját. Az igehirdetés szolgálatát Laczkovszki Jártas, a baptista egyház elnöke vegezte. míg a dékáni tanévnyitó beszédeket dr. Nagy József és Szigeti Jenő dékánok terjesztették elő. A vendégek sorában foglalt helyet az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében jelenlevő Kovács András főelőadó, valamint dr. Fabiny Tibor, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja,dr. Kocsis Elemér, a debreceni Református Teológiai Akadémia dékánja. A tanévnyitón emlékezett meg a Szabadegyházak Tanácsának Lelkészképzője fennállásának 10. évfordulójáról. A dékáni tanévnyitó beszéd méltatta azokat a testvéri jó kapcsolatokat. amelyek a Szabadegyházak Lelkészképzőjét a débreceni Református Teológiai Akadémiához valamint az Evangélikus Teológiai Akadémiához fűzik. Az intézet dékánja az Evangélikus Teológiai Akadémfa hallgatója volt és az intézet tanárai között találjuk dr. Vámos Józsefet is, aki az Evangélikus Teológiai Akadémia prodé- kánja. Örömmel hallottuk a tanévnyitó beszédben, hogy még van bőséges alkalom a kapcsolatok további építésére. FINN EGYHÁZI KÜLDÖTTSÉG A SZOVJETUNIÓBAN A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG a Fi-aneiaorsz ág-beli Liebfrauenbergben rendezte meg európai egyházainak szokásos konferenciáját. Az előző ilyen konferencia 1974-ben Varsóban volt, azt megelőzően 1970-ben Brassóban, azelőtt pedig 19G3-ban Budapesten. A mostani konferenciának az a célja is volt, hogy előkészítést nyújtson a Lutheránus Világszövetség VI. nagygyűléséhez, amely 1977 júniusában Tanzánia fővárosában, Dar es- Salaamban lesz. Hasonló előkészítő konlerenciákat tartanak Kelet- ■ és Dél-Afrikéban, valamint Madagaszkáron. Ázsiára nézve Hongkongban és Szingapúrban. A latin-amerikaiak számára Porto Alegrében lesz konferencia. Itt 1970-ben tartotta volna az LVSZ a nagygyűlését, de helyette a franciaországi Évian lett a színhely. A VENDÉGLÁTÓ FRANCIA EVANGÉLIKUS EGYHÁZ két részből áll. A 250 000 taglétszámú elzászi német-francia nyelvű egyház elnöke Appel, aki korábban az LVSZ főtitkára volt. Az elzászi egyház még a napóleoni tradíciónak megfelelően szabályos államegyház. Ez kivételt jelent F ranciaországban, mert egyébként valamennyi francia egyházra érvényes az 1905-ben hozott térvény, amely elválasztotta az allémtól az egyházat A francia- országi evangélikus egyház taglétszáma 50 000, erősen szórványhelyzetben él. Mindkét egyházban gyakran emlegetik D. Káldy Zoltán püspök-elnök két évvel ezelőtt tett látogatását. LIEBFRAUENBERG. A KONFERENCIA SZÍNHELYE egykori ferences kolostor volt. lS84-ből való a legelső dátum, amely ^ az ottani kápolna építéséről szol. Később az épülettömböt megvette az elzászi evangélikus egyház, kibővítette és konferenciai központtá rendezte be. Strassburg Elzász fővárosa, ahol az egyházi vezetőség' vendégül látta a konferencia résztvevőit. Alkalmunk volt megtekinteni az LVSZ ökumenikus kutatóintézetét, az egyetem épületeit és a csodálatosan szép középkori dómot. „KRISZTUSBAN ŰJ KÖZÖSSÉG” — ez a fő témája az LVSZ legközelebbi nagygyűlésének. E köré fonódtak az Európai Egyházak konferenciájának témái is. Az egyes egyházak képviselői rámutattak arra, hogy akár többségi egyházban szolgáljanak (mint , pl. az evangélikus északon). akár szórványhelyzetben legyenek (mint pl. Magyarországon), egyformán lehetséges számukra a Jézus Krisztusban való megújulás és rajta keresztül az új közösség megélése mind bent az egyházban, a hittestvérekkel, mind a társadalomban a hazának a fiaival, és a ma élő emberiséggel. A magyar delegáció arra mutatott rá, hogy egyházunk megtalálta helyét a szocialista társadalomban, hű Jézus Krisztus evangéliumához és éppen ezért hű magyar népéhez és szocialista hazájához is. DAR ES-SALAAMRÖL TÁJÉKOZTATÁS HANGZOTT EL. Lehtonen, az LVSZ nagygyűlésének szervezője elmondta, hogy ugyan 1970-ben nem ment el az LVSZ Porto Alegrébe, most azonban feltétlen gásiztust kell tennie a harmadik világ felé, ezért szervezték meg a Ví. nagygyűlést Afrikában. Ennek célja a lutheránrzmus világméretű összetartozásának kifejezése. A delegátusok száma némiilleg emelkedett. jelenleg 285 fő. összesen 700 résztvevőre számítanak. Az elhelyezés az egyetem épületeiben és Augusztus utolsó napjaiban öttagú finn egyházi küldöttség látogatta meg az Észt és Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban élő evangélikus egyházakat. A delegáció — amelyet dr. Mártii Simojoki érsek vezetett — az észt és a lett evangélikus egyház vezetőinek meghívása alapján tette meg látogatását. D. Eduard Lolise püspök Magyarországon D. Eduard Lohse hannoveri püspök, az NSZK-beli Egyesült Evangélikus Egyház (VELKD) vezető püspöke és felesége egyházunk elnökségének meghívására október 9—13. között hazánkba látogatott. Lohse püspök igehirdetéssel szolgált Budapesten'1 a Deák téri gyülekezetben és Pusztavámon, előadást tartott a Teológiai Akadémián és a Vasi Egyházmegye lelkészi munkaközössége előtt. D. Káldy Zoltán püspök-elnökünk pedig munkatársai, az Országos Egyház tisztségviselőinek jelenlétében fogadta a vendégeket. A látogatásról részletesebben is beszámolunk még olvasóinknak. „AZ ÍRORSZÁGI HELYZET A NÄCI IDŐKRE EMLÉKEZTET” Két neves ír egyházi személyiség is arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az, ami hazájában napjainkban lejátszódik, az kísértetiesen hasonlít mindahhoz,, ami a náci Németországban egyszer már lejátszódott. Az egyik közülük úgy nyilatkozott, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) illegális szárnya éppúgy, mint ellenlábasa: a szélsőséges Ulster-protestáns csoport egyíoG mán olyanok, mint egykor a nácik voltak. A másik egyházi vezető pedig rámutatott arra, hogy az ír egyházak éppen úgy viselkednek, mint a német egyházak nagyobb része a „Harmadik Birodalomban”, amelyek „túl sokáig hallgattak és túlontúl későn ismerték fel azt, hogy mikor kell az emberek lelkiismeretére apellálni.” Dr. Eric Gallagher metodista szuperintendens az ír asszonyok újonnan alakult békemozgalmával foglalkozva megjegyezte: „Ha csak imádkozunk, akkor még semmit sem tettünk.” „A nácik módszerét követő” terroristákkal szemben — mondotta — készeknek kell lenni olyan lépések megtételére is. amelyek „hagyo- mányeljenesek, szokatlanok és népszerűtlenek". Miközben dr. Gallagher szuperintendens a maga véleményét a szeptember elején tartott metodista világkonferencián mondotta el, az anglikán T. P. Kenny rektor egy észak-írországi gyűlésen kifejtette: „Az írországi egyházaknak meg kell mondanunk azt, hogy régóta nagyon halkan és nem egyértelműen foglalnak állást a hazájukbeli politikai helyzettel kapcsolatban. Ez történt negyven évvel ezelőtt, a náci Németországban is. Mindebből az a tanulság, hogy a keresztyéneknek egyértelműen el kell uta- sítaniok azokat a nacionalista túlkapásokat, amelyeket Írországban a szélsőséges elemek követnek el.” (Mi, magyar evangélikusok nem tudunk es nem is akarunk beleszólni a tragikus — ugyanakkor: minden keresztyén embert megszégyenitö — ir egyházi viszonyokba, azzal azonban mi is egyetértünk, hogy „az imádsággal még semmit sem tettünk” akkor, ha nem utasítjuk el magunktól a nacionalizmus, a faji megkülönböztetés igenis „náci” gyakorlatát, s mindazt, ami ezzel együtt jár: a társadalmi igazságtalanság mindenfajta megnyilvánulását. Persze — és ezt őszintén bevalljuk —, mi tanultunk egyházunknak abból a tragikus időszakából, amikor nagyobbrészt mi is „túl sokáig hallgattunk”. így és ezért most már — társadalmunk egészével együtt — szólunk az emberségért, a faji egyenlőségért, a társadalmi egyenlőségért és igazságosságért. S nemcsak szólunk, hanem cselekszünk is: annyit, amennyi erőnkből telik, kívánva azt, hogy nem csak ir keresztyén testvéreink jussanak el idáig, hanem azok is, akiknél még mindig „náci” vagy „félnáci” állapotok uralkodnak.) AZ OROSZ ORTODOX EGYHÁZ TÁMOGATJA AZ ÖSSZ-ORTODOX ZSINAT EGYBEHÍVÁSÁT Az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarkátusa hivatalosan is bejelentette, hogy támogatja és helyesli az Össz-ortodox Zsinat tervezett egybehívását. Ezt a hivatalos bejelentést az Orosz Ortodox Egyház abból az alkalomból tette meg, hogy a Konstantinápolyi Ökumenikus Patnarkátus — Meliton metropolita vezetésével — látogatást tett abból a célból, hogy tárgyaljon a záinat összehívásáról. Az Orosz Ortodox Egyház Szent Szidónusa ugyanakkor arra hívta fel az ortodox egyházak figyelmét, hogy a tervezett össz-ortodox Zsinat előkészületi munkájából mindegyik egyház a legintenzívebb módon vegye ki a részét. > Vendégünk: dr. Carl H, Mau lelkész, a Lutheránus Világszövetség főtitkára Egyházunk elnökségének meghívására látogatást tesz egyházunkban és hazánkban dr. Carl H. Mau lelkész, a Lutheránus Világszövetség főtitkára és felesége. Magyarországi tartózkodása során megbeszéléseket folytat egyhazunk vezetőivel, igehirdetéssel és előadással szolgál, s megismerkedik egyházunk életével és intézményeivel.
