Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-10-10 / 41. szám

GYERMEKEKNEK^ Egy a sok közül AZ APOSTOLOK ÚTJÁT KÖ­VETVE MEGÁLLAPÍTHATTUK, milyen gyorsan terjedt a keresz- tyénség a Római birodalomban. Mindez hamar felkeltette a ró­mai hatóságok figyelmét. Az em­berek különféle képtelen rágal­makat kezdtek terjeszteni a ke­resztyénekről. Istenteleneknek tartották őket, mert nem volt lát­ható istenük, sőt az úrvacsora miatt még azzal is megvádolták őket, hogy emberhúst esznek. A legfőbb vád mégis az volt elle­nük, hogy nem vesznek részt a császár vallásos tiszteletében. Ennek megtagadása pedig felség­sértés volt, ami halálbüntetést vont maga után. Ez volt az oka, hogy a keresz- tyénség történetének kezdetén mintegy 300 esztendőn át sok Krisztus-követőnek életével kel­lett bizonyságot tenni hitéről. Ezeket a hitvallókat mártíroknak, vagy vértanúknak nevezték és nevüket igen nagy tisztelet övez­te a gyülekezetben.' A számtalan vértanú közül ismerkedjünk meg Ignatiosz antióchiai püspökkel. IGNATIOSZ abban a kisázsiai városban voltba gyülekezet veze­tője, ahol még Pál apostol és Barnabás kezdték hirdetni az evangéliumot. Sajnos nem sokáig végezhette püspöki szolgálatát, mert a római hatóság Trajánus császár parancsára halálra ítélte őt. A birodalom fővárosába, Ró­mába hurcolták, hogy ott a nép mulattatására vadállatok elé ves­sék. Útközben meglátogathatta a szmifnai gyülekezetét, ahol bátor prédikációval vigasztalta a saj­nálkozó testvéreket: „Tiszteljétek és szeressétek egymást Krisztus­ban. A közös istentisztelet, a kö­zös hit és reménység kapcsoljon benneteket Krisztushoz és egy­máshoz!” A többi kisázsiai gyü­lekezetnek körlevelet írt, amely­ben többek között ezt olvashat­juk: „Isten gabonája vagyok, amit a vadállatok rágnak meg, hogy Krisztus tiszta kenyere le­hessek.” A mártírhalált is ilyen bátran szenvedte el 110-ben. A római Colosseumban még ma is mutogatják azt a helyet, ahol ki­lehelte lelkét. Az első századok keresztyén­üldözése nem tudta megakadá­lyozni a keresztyénség továbbter­jedését. mert a keresztyének a Jé­zus Krisztustól kapott szeretet és szolgálat életformájában megta­lálták életük értelmét és boldog­ságát. Mi, magyar evangélikusok, hosszú századok megpróbáltatá­sai után ma már nem kell, hogy életünkkel és vérünkkel tegyünk bizonyságot Jézus Krisztusról. A másoknak segítő, szolgáló szere- tetünkkel, az emberek örömét és javát munkáló magatartásunkkal segíthetjük társadalmunk közös­ségében népünk és az emberiség boldogulását. így tudunk jó bi­zonyságot tenni minden ember földi és örökkévaló boldogságát szolgáló Jézus Krisztusról. Jézus mondja: „Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, ar­ról én is vallást teszek mennyei Atyám előtt” (Mt 10, 32). Dr. Selmeczi János Európai Etikusok tanácskozása Balatonfüreden AZ ÖKUMENIKUS TANÁCS MEGHÍVÁSÁRA az európai teo­lógiai főiskolák etikus professzo­rainak munkaközössége, a szocie- tas-etika szeptember 6—10. között Balatonfüreden tartotta évi köz­gyűlését. A tanácskozás főtémája a keresztyének környezetvédelmi felelőssége volt. A résztvevők szeptember 10-én Budapesten ta­lálkoztak az ökumenikus Tanács elnökségével. Ugyanezen a napon D. dr. Bartha Tibor püspök a ma­gyarországi egyházak életéről tar­tott előadást. A konferencia kép­viselőit fogadta Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnök- helyettese. MISSZIONÁRIUS-LELKÉSZT tartóztattak le dél-afrikAban Aggodalmának és mély meg­döbbenésének adott hangot a stuttgarti Evangélikus Missziói Társulat a tény fölött, hogy Dél- Afrikában letartóztatták az otta­ni Chris Wesssls lelkészt. A stutt­garti társulat, mint a missziói munka lelki és anyagi támogató­ja, táviratot küldött a letartózta­tott lelkész egyházi főhatóságá­nak, amelyben, hangsúlyozta, hogy „Gyülekezeteinket felszólí­tottuk arra, hogy imádkozzanak érte és mindazokért, akik Dél- Afrikában szenvednek”, (epd) A Bevezetés az Újszövetségbe Máté evangéliuma Az evangélium tartalma Az evangélium Jézus Krisztust, mint messiási királyt állítja elénk. Ez a szempont vezeti az evangélistát anyaga összeállításá­nál is. Az -evangélium a bevezető és befejező részeken kívül három fő részre tagolódik. Már a bevezetésben (1, 1—4, IX) úgy áll előttünk Jézus, mint a megígért Messiás, ö Dávid fia, Izráel királya, de nem természe­tes származása- teszi királlyá, ha­nem Isten rendelése. A napkeleti bölcsek is uralkodónak kijáró hódolattal mennek hozzá; Ke­resztelő János azt hirdeti róla, hogy Szentlélekkel fog keresztel­ni. Megkeresztelése után — a bű­nösökkel közösséget vállalva le­győzi a sátánt. Az első főrész (4, 12—13, 58) Jézus galileai működését írja le. Isten országának eljöttét hirdetik Jézus szavai és cselekedetei. A „Hegyi Beszédben” (5—6. fej.) szól Jézus a tanítványoknak az írástudókat „messze felülmúló igazságáról” és megmutatja, ho­gyan változik meg eletük. Ezt követi Jézus messiási mivoltát mintegy bizonyító csodák soroza­ta (8, 1—9, 34). A következő na­gyobb szakasz (9, 35—13, 58) jó­részt Jézusnak a tanítványai, va­lamint az ellenfelei előtt elmon­dott igehirdetéseit tartalmazza. Jézus messiási művének tovább­folytatását mutatja be a tanítvá­nyok szolgálatba küldése, Ke­resztelő János kérdése, Jézus ta­núbizonysága a Keresztelőről, va­lamint hálaimája. Ugyancsak messiási hatalmát juttatja kife­jezésre a vallásos közösség veze­tőivel való össz^itközése (szom­batnapi kalásztépés, a Belzebúb- bal való szövetkezés vádja). Mi­vel a gyülekezet reprezentánsai szembe fordulnak vele, Isten or­szágának titkát nem hirdeti nyíl­— Szentháromság után a 17. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Ef 4, 1—6; az igehirde­tés alapigéje: Jn 17, 20—26. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Ok­tóber 24-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. — ÖZVEGY PAPNÉK OTTHO­NA. Augusztus 23-án volt a mű­szaki átadása Kistarcsán az öz­vegy Papnék Otthonában elké­szült ételliftnek. Az ünnepélyes tan, hanem csak példázatokban (13. fej.). Hirdeti, hogy Isten ma­ga keményíti meg az engedetlen „kegyeseket”, másrészt hangsú­lyozza, hogy Isten országa ezek­nek minden ellenkezése ellené­re megvalósul. 4 második főrész (14, 1—20, 34) a vándorúton járó Jézus cse­lekedeteit és igehirdetését tar­talmazza. Ezen belül két nagyobb szakasz van, az egyik (14, 1—18, 35) Jézus működését Galileában és a szomszédos területeken, a másik (19, 1—20, 34) Galileából Jeruzsálembe vezető útját adja elő. A Keresztelő János halálának közlése után, a sötét háttérből egyre jobban felragyognak Jézus messiási cselekedetei (a nagy ke­nyércsodák, a tengeren való já­rása). A farizeusok minden áron jelt kívánnak és nem veszik ész­re Jézus tevékenységében Isten országának jelenlétét. A „Jónás' próféta jele” említésével Jézus már halálára és, feltámadására utal, s Cézárea Filippiben Péter kimondja a döntő szót: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”. En­nek a kijelentésnek az elhang­zása után Jézus bejelenti, hogy neki „sokat kell szenvednie a vé­nektől, főpapoktól és írástudók­tól; meg kell öletnie, de harmad­napon fel kell támadnia”. Viszont az őt követőknek is el kell hor- dozniok a maguk keresztjét, de hogy erre erőt, segítséget kapja­nak, teljes dicsőségében mutatja meg magát a „megdicsőülés he­gyén”. Ezt követően a maga által teremtett, új gyülekezet belső életrendjét (a kulcsok hatalma, házassági elválás stb.) tárja a ta­nítványok elé. A szőlőmunkások­ról szóló példázatból pedig kitű­nik az, hogy ez az új gyülekezet egyedül Krisztus királyi kegyel­méből él. átadáson jelen volt dr. Karner Ágoston országos főtitkár is. A 105 ezer forintba került beruházást az Otthon a saját erejéből végez­tette. Örömmel adunk hírt erről az eseményről, mert a diakóniai in­tézményeinkben történő minden­fajta nagyobb berurházás, moder­nizálás, bővítés egyházunknak ezt a szolgálati területét erősíti és fejleszti. Így tudunk együtt örül­ni a kistarcsai özvegy Papnék Otthona minden lakójával, az ott dolgozó alkalmazottakkal s a dia­kóniai munkát szívükön viselő sok-sok hívünkkel.i A harmadik főrész (21, 1—27, 66) Jézus jeruzsálemi napjait ír­ja le. A templomtisztítás és a gyümölcstelen fügefa eiszáradása azt az Istentől küldött Messiást mutatja, aki — ha kell — ke­mény kézzel is megvalósítja a maga országát — a régi gyüleke­zet helyett. A „régi gyülekezet” főpapjaival és véneivel való vi­tabeszédek — a királyi menyeg­zőről szóló példázattal együtt — Jézus ítéletét hirdeti kortársai fölött. A 23. fejezet a farizeusok és az írástudók elleni nagy beszédet, a 24. és a 25. fejezetek pedig a nagy eszkatológikus példázatokat hoz­zák s az Emberfia eljöveteléről szólnak. A 26, 1—27, 66-ig terje­dő szakasz Jézus szenvedéséről szól — úgy, ahogyan ezt Máté evangélista tanúsítja. Ebben a részben található meg az úrva­csora szerzése, Jézus elfogatása, kihallgatása, elítélése, megfeszít- tetése és halála. A befejező rész­ben (a 28. fejezet) az evangélista a nyitott sír örömteli megtalálá­sát, Jézus megjelenését az asszo­nyoknak és a keresztelési paran­csot közli. S teszi ezt úgy, hogy így lesz teljessé az Evangélium (azaz: az örömhír) és így telje­sedik ki Jézus földi tevékeny­sége. D. Káldy Zoltán nyomán: V. J. A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ÚTMUTATÓ megrendelések október 15-ig, az 1977. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosz­tály az igényedet a beérke­zés sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett előjegyzéseket a Sajtóosztály nem tudja fi­gyelembe venni. Mivel a két kiadványból visszavéte- lezés nem lehetséges, a Sajtóosztály kéri megren­delőit, hogy csak a szük­ségnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. Az Útmutató ára 9,— Ft A Naptár ára 14,— Ft Tornyok, minaretek, pagodák (k világvallás Glasenapp, akit már idéztünk, lényegében öt világvallást ismer el. 1975-ben a magyar könyvpia­con is megjelent „Az öt világval- lás”-ról írt műve, amelyben rész­letesen foglalkozik vallástörténeti és teológiai szempontból is a té­mával. Mi más módszerek alap­ján nyúltunk a kérdéshez. S mi­közben támaszkodtunk olvasóink eddigi ismereteire, meglehetősen a felszínen mozogva, inkább e vallásoknak a világtörténelemben elfoglalt helyüket kerestük. Ed­dig négy világvallással ismerked­tünk meg. Vissza volna az ötö­dik, a keresztyen vallás. Ennek ismertetésétől azonban eltekin­tünk, mivel az ötödik vallásnak, a keresztyén vallásnak tagjai va­gyunk és feltehetőleg magunkról sokkal többet tudunk mint amennyit leírhatnánk. Aláhúztunk ’néhány közös és elütő vonást már az eddigiekben is. Nem feledkeztünk meg arról sem. hogy a jövő évi moszkvai világvallási konferencia elé írtuk e sorokat. Ezen a páratlan jelen­tőségű konferencián tehát együtt lesznek az érdekelt vallások kép­viselői más olyan vallásúakkal, amelyeknek ismertetésére nem tértünk ki. És ha már megkeres­tük helyüket a történelemben, néhány vonással meghúztuk a társadalomra gyakorolt hatásu­kat is. Tudott dolog, hogy néhány nagy, történeti vallás lekerült a történelem színpadáról. Helyét átadta életképesebb, a lelki igé- yn-^krvek megfelelőbb vallások­nak. Nagy munkát jelentene ezek­nek a vallásoknak ismertetése. Mindezzel a vallástörténet tudo­mánya foglalkozik. BENNÜNKET AZONBAN EL­GONDOLKODTAT AZ A TÉNY, hogy az öt világvallás, a bráhma- nizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus. a keresztyénség és a mohamedánizmus. — születé­sük sorrendjébe szedve. — kibír­ták a történelem megpróbáltatá­sait. kudarcok és megpróbáltatá­sok. üldöztetések és megsemmi­sülések, újjászületések és szaka­dások. szétforgácsolódások és tö­mörülések mellett napjainkig fennmaradtak, sőt némelyik épp most éli reneszánszát. Bizonyára érdekelné olvasóin­kat. hogy számszerűleg mennyi­en tartoznak e vallásokhoz. Pre­cíz adatokat nem tudunk nyúj­tani. Csak óvatos becslés alapján közölhetjük a következőket: hindu vallás 4(10—450 millió buddhisták 300—350 millió kínai untverzisták buddhistákkal együtt 600—650 millió keresztyének 950—1000 millió mohamedánok 500—550 millió Durván a földkerekség V, része valamelyik világvallás hive. Ter­mészetesen számításba kell ven­nünk. hogv a vallásosság mély­sége nem azonos az elmúlt koro­kéval, de földrajzilag is különb­ség van. Más egy sevillai katoli­kusnak a vallásossága, mint te­szem azt egy budapestié, ismét más egy pekingi konfuciánus hi­te, mint egy Singapurban élő kí­naié. A szekulanzmus útjára lé­pett modern világ a hit minősé­gében mélyreható változásokat idézett elő. Ezzel természetesen nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy ezek a világvallások válto­zatlanul hódítanak olyan terüle­ten. ahol pl. még az ún. primitív vallások az uralkodók. (Afrika.) De egymástól is elragadnak tö­megeket a kölcsönösen megújuló misszióban. Feltűnő, hogy az öt világvallás bölcsője kivétel nélkül Ázsiában ringott. Közülük egy. a keresz­tyénség a legmeredekebb parabo­lával Nyugat felé kanyarodott, a többi megmaradt saját szülőföld­jén, vagy inkább Kei§t felé toló­dott el. Különös utat tettek meg e világvallások. ISMÉT CSAK A FELSZÍNEN MOZOGVA JELENTJÜK KI, hogy a keresztyénség speciálisan Európa és a fehér emberek vallá­sa 1/ett. Krisztus előtt sorra kapi­tuláltak először a görög-római, perzsa, gall és germán istenek, majd az Európába vándorolt né­pek számára keresztyén vallás szolgált letelepedési engedélyül. A nem keresztyén vallások ellen mindenkor hevesen küzdött Európa népe. A zsidókat üldöz­te, a mohamedánok ellen mind­addig háborúskodott, amíg a Bal­kán kicsiny csücskére, a régi Bi­zánc fellegvárába, Konstant.iná- polyba vissza nem szorította. Amerre azután az európai ember vándorút ja során- elsodródott, mindenütt vallásának Í6 bázist teremtett. Olykor véres eszközök­kel. mint teszem azt az Újvilág­ban, ahol az őslakosság keresz­tyénné tételében nem válogatott az eszközökben, másutt pedig en­gedve a Názáreti szelíd tanainak, jámbor szolgálattal végezte misz- szióját. így meg tudta kerülni a Földet, s e hatalmas átkaroló mozdulatának eredményeképpen találkozunk követőivel. 1 Az Hszlám két vonalon kísérle­tezett behatolni Európába. A spa­nyol félszigeten és a Balkánon. Az utóbbi tartott tovább, s ma a Balkánon elszórt foltok jelzik félévezredes uralmát. Annál na­gyobb és tartósabb sikereket könyvelhetett el magának Észak- Afrikában és Ázsia keleti felé­ben. Roppant birodalmak roncsai jelzik meddig jutott. Vallásával és kultúrájával gazdagította In­diát és a Távol-Keletet. Észak felé azonban a Kaukázus és a hosszú telek birodalma, Szibéria útját állta. Ma azonban Afrika megnyitotta szívét előtte, s misz- sziói lendülete, melyhez hozzá­kapcsol egyfajta politikumot, ve­tekszik a keresztyén misszióval. A hinduizmus két nagy ostro­mot is kiállt. Buddha tanítása egy időben egész India népét megvál­toztatta, de azután kiszorult sa­ját hazájából s Északra, ill. Ke­letre folytatta vándorútját. Ké­sőbb a mohamedánizmus mért halálos csapást rá. De Siva, Vis- ■nu és Krisna kiállták a megpró­báltatásokat és újraéledtek a hindu szívekben. Nem indult vi­lághódító útra. maradt a sűrűn lakott szubkontmensen. Csak ahová indiai telepesek eljutottak, ott találkozunk hindu istenekkel. A legnagyobb karriert Ázsiában a buddhizmus érte el. Kiszorult saját szülőföldjéről, de nyitott kapukra talált Tibetben. Kíná­ban, Mongóliában, Vietnamban, és végig a nagy szigeteken egé­szen Japánig. Nem volt harcos vallás, békés úton. de a legtöbb hívet szerezte magának. Konfucius és Lao-ce vallásos- filozófiai rendszere elsősorban a Mennyei Birodalom népére ha­tott. Sok reformon keresztülver­gődve. tisztulva és keveredve, ki­egészülve olykor buddhista ta­nokkal. • mai napig a kínai lé­lek felfogását képezi. Ott vert gyökeret, ahová kínai telepesek eljutottak. Egyebekben más faj­tájú népek számára ez a vallás idegen maradt. Dr. Rédey Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents