Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-10-10 / 41. szám

úrvacsora as istentisstcleten Az Európai Baptista Szövetség Tanácsülése Budapesten Keresstség és Vasárnapi istentiszteleteinknek a végén gyakran kerül sor ke­resztelésre vagy úrvacsorára. Az istentisztelet egyes részei az ige­hirdetés és az ének és az imád­ság mellett ezért most két szent­ségünk kiszolgáltatását az. isten- tisztelet részeként a gyülekezet oldaláról vizsgáljuk. Kegyelmi eszkösök Régi hittani kifejezés szerint az ige, a keresztség és az úrvacsora Isten kegyelmi eszközei. Általuk kerül hozzánk, életünkre és sze­mélyünkre szólóan Isten szerete- te, bűnbocsánata. A szentségek lényegét a reformáció nyomán egyházunk Krisztus rendelésében látja és olyan cselekményt haj­landó csak szentségnek elismer­ni, amelyiknél látható jel is van és Jézus az üdvösség ígéretet fűz­te hozzá. Ezért tanítunk a refor­máció óta a középkorban szoká­sos hét szentség helyett csak ket­tőről. Természetesen a keresztséget és az úrvacsorát ki lehet szolgál­tatni a vasárnapi istentisztelet keretein kívül is. Bár megenged­hető a háznál végzett keresztelés és betegek, templomba elmenni nem tudók számára a lelkész házhoz viszi az úrvacsorát, mégis azt kell mondanunk, hogy a ma­gányos igeolvasás vagy igehall- gatás alkalmaival szemben kü­lönleges áldásai lehetnek a gyü­lekezet közösségének. Hiszen a keresztség egy közösség, az egy­ház és gyülekezet tagjává tesz, amelyiknek feje a Krisztus. Az úrvacsorában pedig szintén ket­tős értelmű közösségről van szó, egyrészt Krisztussal, másrészt pedig a keresztyén testvérekkel kerülök egy közösségbe. Keresstelés az istentiszteleten sárnap, vannak helyek ahol rit­kábban szolgáltatják ki azt. A li­turgikus rend szerint lehetséges, hogy a lezárt istentisztelet után új istentiszteletként kapcsolódik az úrvacsoraosztás az előzőhöz vagy a szúszéki szolgálat után azonnal következik a gyónás és úrvacsora. Bármelyik rendet használja is azonban a gyüleke- az a szép, ha együtt maradnak az igehallgatók az oltár előtt is. Gondoljuk végig, hányszor szoktunk évente úrvacsorát ven­ni? Többször hallunk olyan vé­lekedést is a gyülekezetekben, hogy valaki nem kíván úrvacso­rát venni, mert nem készült rá. Valóban szép szokás, ha úrva­csora előtt otthon a szentséghez járuló előveszi a Bibliáját vagy az énekeskönyvet, ahol részletes útmutatást talál a gyónással és úrvacsorával kapcsolatban. Sok gyülekezetben az a szokás, hogy a templomba menetel előtt otthon a családtagok egymástól is bo­csánatot kérnek, ha megbántot­ták valamivel egymást, hogy megbékélt szívvel járulhassanak Krisztus oltárához. Az istentisz­telet maga is elég lehet azonban, hogy előkészüljünk. Isten színe elé bármikor oda lehet járulni bocsá­natát kérve, töredelemmel és hit­tel. Mindig készen kell lennünk arra, hogy Isten bocsánatát elfo­gadjak és mi is megbocsássunk másoknak. Öröm és hálaadás Még valamit meg kell végül jegyeznünk a gyónással és az úr­vacsorával kapcsolatban. Egyházi hagyományaink szerint talán in­kább a gyónás a hangsúlyos ná­lunk, az Isten parancsolatamak fölsorolásával, a gyónó imádság­gal és a gyónó kérdésekkel majd a feloldozással. Ezek után az úr­vacsora mintha nem kerülne eléggé a középpontba. Jól kell értenünk a dolgot, az­az nem az a baj, hogy a gyónás és a töredelem hangsúlyos. Az emberi megbánás indulati ténye­zői mellett azonban jobban fi­gyeljünk oda arra, hogy az úrva­csora öröm és hálaadás alkalma. Minden úrvacsorái oltár összeköt Jézus Krisztussal, az ö emlékére vagyunk ott együtt. Gondolatban pedig nemcsak azt a gyülekezetei láthatjuk, akik éppen jelen van­nak, hanem az oltár lapja kitá­gulhat hosszában és széliében is és odaképzelhetjük magunkat Jé­zus óriási gyülekezetébe, a több mint egymilliárd keresztyén kö­zösségébe, akik ma élnek a Föl­dön és ezeken télül azok közös­ségébe is, akik már előttünk ta­nítványai voltak. Az úrvacsora az örvendezés és hálaadás alkalma, köszönet Urunknak és egyben elkötelezés is, mert akik egy asztalnál vol­tak vendégek, azok Krisztus által testvérei egymásnak és szeretet- ben kell élniük és együtt szol­gálniuk. 1{j Harmati Béia Dr. Palotay Sándor, a Magyar- országi Szabadegyházak Tanácsá­nak elnöke és Lacznovszki János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke meghívására szeptemoen 15—20. között Budapesten ülése­zett az Európai Baptista Szövet­ség Tanácsa. A tanácsülést Alek- szej Bichkov lelkész, a Szovjet- unióoeli Evangéliumi Keresztyén Baptisták Óssz-szövetsegenek tit­kára vezette. AZ EURÓPAI BAPTISTA Sz,oYETSEG TAN ÁCS AB AN képviselteti magát a földrész szinte valamennyi baptista egy­háza, amelyek összessegükoen mintegy 1,5 millió gyülekezeti taggal számolnak. A Tanács szo­ros kapcsolatot tart a 150 ország­ban 54 millió baptistát képviselő Baptista Világszövetséggel, amelynek főtitkár-helyettese dr. C. R. Gouldíng is részt vett az ülésen és felszólalt a hivatalos megnyitón. Ugyancsak megláto­gatta a konferenciát dr. G. G. Williams, az Európai Egyhazak Konferenciájának főtitkára, Aka­démiánk tiszteletbeli doktora is. A MEGNYITÓ ÜLÉSEN a Ma­gyarországi Szabadegyházak Ta­nácsába tömörült egyházak kö­szöntését dr. Palotay Sándor el­nök adta át, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsát Bakos Bajos református püspök képviselte. Az Állami Egyházügyi H.vaíal képviseletében jelen volt Scraub István elnökhelyettes és dr. Pozsonyi László, a protestáns főosztály vezetője. A. Bichkovot, az EBSZ elnökét és dr. G. Claas főtitkárt dr. Paio- tay Sándor és Laczkovszki Já­nos jelenlétében fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tánácsa D. dr. Bar­tha Tibor vezetésével fogadást adott a tanácsülés résztvevőinek. A fogadáson jelen volt D. Kaldy Zoltán, egyházunk püspök-elnö­ke is. Az Állami Egyházügyi hi­vatalt ez alkalommal Madai András főosztályvezető-helyettes képviselte. AZ EBSZ TANÁCSA, AMELY ELŐSZÖR ÜLÉSEZETT SZO­CIALISTA ORSZÁG TERÜLE­TEN és amelyen minden eddi­ginél nagyobb számban vettek részt a tagegyházak képviselői, ülésén számba vette a szövetség valamennyi fontos problémáját. Különösen is foglalkozott az idő­szerű társadalmi és nemzetközi kérdésekkel. Nagyra értékelte a Helsinki Konferencia záróokmá­nyában foglaltakat-és felszólítot­ta a tagegyházakat a különböző társadalmi helyzetű és politikai beállítottságú országok békés egymás mellett élésének és az építő együttműködésének a tá­mogatására. Foglalkoztak az ülé­sén az 1977-ben Moszkvában megrendezendő Vallásközi Kon­ferencia előkészületeivel. Számoa vették a soron következő európai baptista kongresszus és a világ­kongresszus előkészítéséből a ía- nácsra háruló, feladatokat is. AZ ÜLÉS RÉSZTVEVŐI HU­SZONNÉGY MAGYARORSZÁGI GYÜLEKEZETBEN tettek láto­gatást, illetve végeztek szolgála­tokat. Mindenütt tapasztalták a vendégszeretetet és jó benyomá­sokat szereztek a gyülekezetek életéről,a többi protestáns egyház­zal való testvéri együttműködés­ről, valamint a magyar állam és az egyházak között kialakult jó viszonyról. , Az Európai Baptisták Szövet­ségének tanácsülése szeptember 20-án sajtókonferenciával zárult. István Marian: Szelíd vasárnap A járdákon kutyaürülék, hányás-tócsák egy-égy kapu előtt, kocsmákból kirúgott pofák trágár filizófiája. * Árvíz Jön az ár! Az alkohol árja! — Viszi a házat, életet, meg nem született gyereket! Hömpölyögtet szétszórt családot bomlott anyát, gyermeki átkot! Elhülyült tehetségeket, bűzös, kihányt szerelmeket! „Tűzben, lángban” verskötetből (1976.) OSZTRÁK KÖNYOMATOS A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS ÉS REFORMÁTUS EGYHÁZAK ÉLETÉRŐL Százötven éves a csékuli templom Istentiszteleti rendünk szerint a prédikáció után, o záró oltári szolgálat keretében kerül sor a keresztelésre. Szép szokás az, amikor a gyermeket elkíséri az egesz család. Hálaadásra és ál­dáskérésre álljanak oda az oltár elé. Rossz szokás viszont, hogy ilyenkor a gyülekezeti tagok tü­relmetlenkednek, felugrálnak, kifele indulnak. Egy-egy keresz­telő nem jelent annyira sok időt, hogy azt ne lehetne megvárni. A gyülekezetnek olyan Közösségnek kellene lennie, ahol az egyes ta­gok együtt örülnek azzal, akinek öröme van. Mennyi örömet je­lenthet egy gyermek a család­ban! örüljünk együtt a szülőkkel és a rokonsággal és vegyük ko­molyan Jézus parancsát, ame­lyiknek végrehajtásáról a ke­resztelésnél szó van: „Menjetek, tegyetek tanítvánnyá minden né­pet . . . kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szént- léleknek nevében.” Nem árt ilyenkor elolvasni énekeskönyvünk imádságos ré­szében a keresztelésre vonatkozó részeket. Ott találjuk a jézusi igék mellett a liturgiát, a sziik- ségkeresztségre vonatkozó előírá­sokat, mert életveszély esetén bármelyik megkeresztelt férfi vagy nő elvégezheti a kereszte­lést. Gyónás és úrvacsora Gyülekezeteinkben a helyi szo­kások eltérnek egymástól az úr­vacsora gyakoriságára nézve. Van gyülekezet, ahol minden va­Az Evangelischer Pressedienst osztrák kiadása egyik legutóbbi számában a következő rövid hírt közölte: A nagy turistaforgalom kereté­ben sok külföldi vendég magyar- országi látogatása alatt felkereste az egyházi intézményeket is. Az utazási irodák által szervezett csoportos és a magánúton érkező látogatók gyakran tekintették meg a templomokat, a diakóniai intézményeket, az egyházi műem­léképületeket és találkoztak az egyházi élet különböző személyi­ségeivel, s így bepillantást nyer­hettek a magyarországi egyházi életbe. Budapesten az evangélikus és a református eg5rház német A politikai foglyok ügyeit vizs­gáló és számontartó nemzetközi szervezet (az Amnesty Interna­tional) jelentése szerint egy újabb letartóztatási hullám veszélyhely­zetbe sodorta a chilei újságírók és orvosok egy részét. A jelentés szerint júliusban és augusztusban több olyan újságírót tartóztattak le, s kínoztak meg, akik a szak- szervezeti, vagy politikai ellen­zék soraiba tartoznak. Azokat az orvosokat, akik Allende elnöksé­ge idején az egészségügyi kor­nyelvű istentiszteleteket is tart és a turisták részt vehetnek az egy­kori Skót Misszió angol nyelvű istentiszteletén is. (Amikor örömmel nyugtázzuk az osztrák EPD fenti híradását, csak annyi megjegyzést kívánunk tenni, hogy az olvasottal* szá­munkra magától értetődő termé­szetességet jelentenek. S ha még azt is hozzátesszük, hogy az evan­gélikus egyház Budapesten szlo­vák istentiszteletet is tart és azt, hogy jó néhány községünkben szlovákul, s németül prédikálnak lelkészeink, akkor még teljesebb lehet a rólunk nagyon tárgyilago­san kialakított kép.) Ma már csak az itt lakók tud­ják megmutatni Padragkútnak melyik része Csékút és melyik Padrag. A két falu összeépült és közigazgatásilag is eggyé lett. Csékútról már a XIV. század elején keletkezett írásbeli fel­jegyzés megemlékezik. Nevét on­nan kapta, hogy a falu olyan for­rás mellé épült, amelyikből csö­vön folyt és folyik ma is a víz. Ez a falu várszerűen megerősített kastélyával együtt elpusztult. 1545-ben már úgy emlékeznek meg róla, hogy puszta hely és lakatlan maradt 200 éven át. 1743-ban indul meg ismét a be­telepítése, amikor magyarok és németek települtek ide. A néme­tek evangélikusok. Az ajkai anyakönyv tanúsága szerint a magyarok is többnyire evangéli­kusok. A kétféle nemzetiségű, de egy vallású nép; úgy látszik ha­marosan, a hittestvéri viszonyt vérrokonsággá fejleszti, mert ösz- szeházasodtak, és a németek tel­jesen elmagyarosodva beleolvad­tak a magyarságba. Nem úgy a környező falvak, amelyek zárt gyűrűként veszik körül Padrag- kutat, mindmáig németek marad­tak. A betelepülés után hamaro­san gyülekezetté szerveződtek, mint Ajka leánygyülekezete. 1786-ban fundust szereznek és iskolát építenek. 1823-ban kezdik építeni templomukat, amely az 1826. év elejére el is készült és az év májusában az akkori szu­perintendens fel is szentelte. Eb­ben az időben olyan erősnek érzi magát a gyülekezet, hogy kéri önállósulását az egyházmegyei közgyűléstől, de e kérelmüket az 1833. évi közgyűlés elutasította, mert úgy látta, hogy a lelkészt nem tudták volna megfelelően javadalmazni. Ugyanez a közgyű­lés viszont helyet adott annak a kérelmüknek, hogy szüntessék naeg a német nyelvű istentiszte­leteket, mert már csak nénányan tudnak németül. A CSÉKÜTIAKNAK EZ AZ ŐSI TEMPLOMA a 150 éves év­fordulóra belsőleg egészen, kül­sőleg részben megújult. Tulaj­donképpen a korábbi esztendők­ben is állandóan folyt a templom tatarozása. 20 évvel ezelőtt gyü­lekezeti termet építettek egy kis szobával együtt a templom vé- génez. A tornyot fedő korhadt fazsindelyt bádoggal cserélték fel. A déli fal vakolatát ki kellett cserélni, majd új tető került a templomra. A régi, szúptte pado­kat ki kellett javítani és ezzel együtt a belső berendezést át kel­lett alakítani. A padok és falak új színe csodálatos összhangban áhítatkeltő, meleg otthont kinál. Ablakok újultak gyönyörű lu- therrózsás díszítéssel. A harango­kat már elektromágneses haran­gozó berendezés húzza. Nem egy­szerre történt mindez, hanem tervszerű, okos beosztással és a gyülekezet állandó aldozalvália- lásával. A nyár elején tartott jubileumi ünnepség óta is, amelynek kere­tében a kerület püspöke, D. dr. Ottlyk Ernő is meglátogatta a gyülekezetei, változatlanul arra törekszik a kis gyülekezet, hogy temploma külsőleg és belsőleg méltó helye legyen az ige szolgá­latának. Mátis István VESZÉLYHELYZETBEN A CHILEI ÜJSÁGÍRÓK ÉS ORVOSOK mányzat területén tevékenyked­tek, nyilvános helyeken, utcákon letartóztatták és ismeretlen hely­re elhurcolták. • Az említett világszervezet leg­újabb becslése szerint az 1973-as katonai puccs óta százezer em­bert tartottak fogva hosszabb, vagy rövidebb ideig. Jelen pilla­natban 3800 politikai fogoly van a különböző börtönökben, s mint­egy 2000 ember 1973 szeptembere óta nyomtalanul eltűnt, (epd)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents