Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-09-26 / 39. szám

A * t ÄH VASÁRNAP IGÉJE A mennyei kincs Mt 6, 19—21 A jellemkutatás tudománya alapvető megállapításokat tud levonni az ember lényére, alapbeállítottságára vonatkozóan, amikor arra a kérdésre kér választ a vizsgálat alanyától: mit szeretsz a legjobban? Amit az ember szeret és ami célkitűzését és cselekvését meghatároz­za, tulajdonképpen az alkotja egész lényét, igazi énjét. MAI IGÉNKBEN JÉZUS AZ IGAZI BELSŐ ÉNÜNK, EMBERI LÉ­NYÜNK ÉRTELME UTÁN NYOMOZ: Mibe veted bizodalmadat, mi­vel kívánod biztosítani jövődet, boldogulásodat, emberi existenciá- dat? A Krisztus útján járó tanítvány szemét nyitogatja Jézus és<az anya­gi javakba vetett bizodalom teljes átértékelésére tanít. Jézus szavai szerint hamis és eltévesztett életcél a földi, múlandó javak megszerzése utáni törekvés. A vagyonszerzés, mint életcél, ál­landó kísértés az ember számára, mert azt gondolja, hogy anyagi javakkal bebiztosítja jövőjét, életének a boldogságát. Ez az emberi gondolkodásmód általános, hozzátartozik a „természetes” emberi mi­voltunkból fakadó magatartáshoz. Jézus arra mutat rá, hogy az ember illúziója csupán, hogy anyagi javak gyűjtésével be tudja biztosítani jövendőjét. Az anyagi javak nem állandóak. A múlandóság törvényei alá vetettek éppen úgy, mint a mi földi életünk. A földi javak utáni mérhetetlen törekvés, szerzésvágy eltorzítja, embertelenné teszi és határtalanul önzővé azt, aki bűvkörébe, kerül. Az ilyen életfelfogásnak az a veszélye, hogy az anyagi javak rabszolgájává teszi az embert. Vakká, süketté válik igazi emberi rendeltetése felismerésére és szükségszerűen vakvá­gányra fut az élete. ANYAGI JAVAINK HELYES ÉRTÉKELÉSÉRE TANÍT MEG JÉ­ZUS. A Jézus útján járó tanítványnak tudnia kell, hogy az anyagi javait is Istentől kapta és Isten színe előtti felelősséggel tartozik azok­kal „sáfárkodni". Nem öncél a földi kincs, anyagi javak, hanem esz­köz arra, hogy életünket fenntarthassuk és másik embertársunknak szolgáljunk anyagi javainkkal is. A „mennyei kincs” itt a földön sze­rezhető meg. Mégpedig úgy, hogy Krisztus szemével tekintünk földi javainkra és akkor a harácsolás vágya, a kapzsiság lelkülete, az anya­giak megszerzéséért folytatott különféle „ügyeskedésektől” mentesek leszünk. Az áldozatos krisztusi életforma szemszögéből használjuk fel anyagi javainkat is nem öncélúan, hanem embertársaink javára. A MAI VILÁGBAN, AMIKOR OLY, KIÁLTÓ ELLENTÉT VAN AZ ANYAGI JAVAK BIRTOKLÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA TERÉN, különösen hangsúlyos Jézus igéje. Az egyház egyik feladata, hogy fel­rázza a keresztyének lelkiismeretét az anyagi javak igazságosabb el­osztására. Micsoda kiáltó ellentét. A harmadik világ éhező milliói és az anyagi javakban öncélúan dúskáló-űgynevezett keresztyén államok lakói! A magántulajdon megszállottái! Az igére figyelő keresztyén ember éppen ezért jó szívvel és Istentől kapott felelősséggel tudja támogatni egy igazságosabb társadalmi rend kialakulását. Ez is hoz­zátartozik a „mennyei kincshez”. ________________________________ Garami Lajos IMÁDKOZZUNK! Ür Jézus Krisztus! Ismered szívünk gyengeségét. Görcsösen ragasz­kodunk anyagi javainkhoz. Szabadíts fel az anyagiak szeretetctől, adj olyan szivet, hogy felelősen tudjuk hordozni a világ nyomorúságát és ínségét, és a Tőled tanult szeretettel tudjunk szolgálni embertársaink­nak földi javainkkal is, mert csak így követhetünk Téged. Ámen. tember- 26-án, vasárnap délután 4 órakor lesz Szebik Imre esperes szolgálatával ünnepi istentiszte­let és közgyűlés keretében. Istentiszteleti rend Budapesten, 1976. szeptember 26-án Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafanscher Károly, de. 11. (úrv.) Harmati Béla, du. 6. Harmati Béla. Fasor de. 11. dr. Muntag Andorne, du. 5. Szeretetven- dógség: Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sán­dor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre, du. 5. Szeretetvendég- ség: Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út ZZ. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blá'zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyu­la. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Schreiner ViLmos. Rákospalota Nagy­templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistémplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Baráth Pál. Sashalom de. 9. Baráth Pál. Mátyásföld de. fél 11. Cin- kota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rá- koshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rá­kosliget de. 10. Kosa László. Rákoske­resztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán. Bécsikapi tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Mik­lós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Rutt- kay Elemér, du. 5. Szeretetvendégség. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pestliidegkút de. fél 11. Filippinyi Já­nos. Modori u. 6. de. 10. Muncz Fri­gyes. Kelenföld de. 3. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Bencze Imre. Nagy­tétény de. fél 9. Visontai Róbert. Ke- lenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Robert. Budaörs du. 3. Visontai Ró­bert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. Mezősi György. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vtn.. Puskin u. 12 Te* efon: 142-074 Csekkszámlaszám: 5l6-t-20 412—vm Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 76 2570 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnvomas Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Minden gondotokat hagyjátok őrá, mert neki gondja van rátok” (1 Pt 5,1). VASÁRNAP. — „Bizony nagy az Űrnak napja és igen rettene­tes! Ki állhatja azt ki? De még most is így szól az Űr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek sze­rint” (Joel 2,11—12 — 2 Pt 3,14 — Mt 6,24—34 — Zsolt 37,3—6.25— 29). Az ítélet napján kozmikus események zajlanak. Az ég és a föld megrendül. Az Ür előtt nem állhat meg ember és világ. De ez a mai nap is az „Űr napja”, ami­kor az Űr maga hív még megté­résre. A szívből való megtérés azt jelenti, hogy egészen megválto­zunk, teljes énünkkel odafordu­lunk Istenhez. HÉTFŐ, — „Ez az a győzelem, amely legyőzte a világot: a mi hi­tünk” (1 Jn 5,4 — Zsolt 18,36 — Péld 30,5—9 — Jer 31,18—20. 31— 37). Világosan kell látnunk, mi­lyen „világot” kell nekünk le­győznünk. A bennünk feltámadó kísértéseket és hitbeli gyengesé­get. Hit által leszünk részesei Krisztus megváltó győzelmének. A Krisztus-hitben őriz bennünket Isten, hogy megmaradjunk a vele való közösségben és szolgáló sze- retetének eszközei legyünk. KEDD. — „Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy ti sok gyümölcsöt teremtek és az én ta­nítványaim lesztek” (Jn 15,8 — zs 58,11 — Lk 16,9—13 — Jer 36,1 —32). A szép gyümölcsös és a jó gyümölcsök a gazdát dicsérik. Is­ten gyümölcsöse a gyülekezet. Krisztusba oltattunk. Hűségesen gondoz gazdánk. Dicsérik-e őt gyümölcseink? Mindenekelőtt a határ nélküli emberszeretetünk? SZERDA. — „Nektek kijelente­tett, amikbe az angyalok vágya­koztak betekinteni” (1 Pt 1,12 — Ézs 53,11 — Mt 18,1—10 — Jer 37.1—21). Isten kinyilatkoztatásá­nak nagy ajándékát mindenkinek a szolgálat céljából adja. A pró­fétáknak és apostoloknak éppúgy, mint a mai tanítványoknak. A ki­nyilatkoztatás teljessége maga Krisztus. Szolgáljunk Övele! CSÜTÖRTÖK. — „Bővölködje- tek hálaadásban” (Kol 2,7 — Zsolt 106,2 — 2 Kir 6,8—23 — Jer 38,1— 13). Pál apostolnak mindig volt „oka” a hálaadásra. Hite nem en­gedte a keserűség és a panaszko­dás áradatát felülkerekedni. Sőt mások életében is rámutatott ar­ra, hogy nekik is bőségesen van okuk hálaadásra. Életünk egyik jószolgálata, hogy segítünk az embereknek megszabadulni az elégedetlenség és elkeseredés ön­emésztő és romboló lelkületétől. PÉNTEK. — „Ha valaki szégyel engem és az én beszédeimet e pa­rázna és bűnös nemzedékben, az Ember Fia is szégyelni fogja azt, amikor eljön az- ő Atyja dicsősé­gében a szent angyalokkal” (Mk 8,38 — Ézs 59,12—13 — Jn 12,27— 33 — Jer 38,14—28). Jó nekünk szem előtt tartani, hogy legvégül Jézus fog rólunk ítéletet monda­ni. Mégpedig éppen ezen az ala­pon, hogy vállaltuk-e az elénk adott utat, a szolgáló élet útját. Aki nem azt a Jézust követi, aki önmagát adja másokért, az nem részesülhet az Emberfia dicsősé­gében. SZOMBAT. — „Ha pedig tud­nátok, mit j.elent ez: Irgalmassá­got akarok és nem áldozatot: Nem kárhoztattátok volna az- ártatla­nokat” (Mt 12,7 — Hós 6,6 — Jel 5,11—14 — Jer 39,1—14). Jézus nem ismer el semmiféle öncélú vallásosságot. S bár a _ kegyesség gyakorlásának mindig van külső formája, ennél ezerszer fontosabb a szív belső világa. A „szertartást” is szívvel szabad csak végezni, s ott kell lenni mögötte az Isten és az ember szeretetének. Bárdossy Tibor — GYÖN. A gyülekezet megvá­lasztott új lelkészét, Kertész Géza volt angyalföldi segédlelkészt szeptember 26-án, délután 4 óra­kor istentisztelet és közgyűlés ke­retében iktatja be szolgálatába Ke- veházi László espereshelyettes. — KELENFÖLD. Október 2-án, szombaton délután V26 órakor sze­retetvendégség lesz a gyüleke­zetben, amelyen megemlékeznek Assisi Ferencről, halála hétszáz­éves évfordulója alkalmából. — GYÁMOLÍTÁSRA szoruló idős házaspárral, vagy egyedül­álló személlyel eltartási szerződést kötne volt evangélikus kántor. „Szeretet” jeligére a kiadóhiva­talba. — KÉT fiatal mérnök albérle­tet keres Budapesten. „Ideiglenes bejelentővel” jeligére a kiadóhi­vatalba. — NYOLCVANÉVES nő mellé gondozót keresünk. Fizetésen kí­vül ellátás és lakás. Telefon: 495- 740 napközben. Hárman a szomszédból FRANTISEK PALACKY, a csehek híres történetirója és politikusa száz évvel ez­előtt halt meg. Ez az évforduló újra nép­szerűsíti Palackyt, hisz újból kiadták nagy müvét, A cseh nemzet történetét, s emlékeztették érdemeire az egész csehsé- get. Palacky a nagy nevelő történetírók közé tartozik. Űjra fölfedezte a huszitiz­must, az elvet és a magatartást: azt, hogy egy nép számától függetlenül eredménye­sen vállalhat nagy igazságot. Nem árt, ha most itt elmondom, ami Palacky említé­sénél minket is érdekel és érint. Palacky morva evangélikus kántortanító fia volt (tizenegy testvérrel), akit apja nem cseh iskolába küldött, hanem elkísérte Magyar- országra. Ott laklak közel az országhatár­hoz, a tanító elgyalogolt a fiúval Tren- csénbe, s egy evangélikus magyar szabó­mesternél helyezte el, Palacky orgona­játékkal és énekléssel megkereste a diák­iét költségét. A trencséni algimnázium­ból aztán Pozsonyba gyalogoltak, Palacky az evangélikus líceum diákja lett s ön­ként ismételt egy osztályt, mert még nem tudott tökéletesen magyarul. De ragyogó nyelvtehetség volt, mert pár év alatt öt nyelvet sajátított el kitűnően; példásan tanult, tanárai megszerették. Diákkónvik- tusban felszolgált, aztán szenior lett, kor­repetálásokat vállalt. így került el', a filo­zófiai stúdiumokat is elvégezve, egy ma­gyar főúri családhoz, Zerdalielyiékhez. Zerdahelyiné nagybátyja, Baloghy Péter, az evangélikus egyház főfelügyelője volt, felvilágosodotl ember, levelezett Voltaire- val. Zerdahelyiéktől egy másik magyar úri famíliánál köt ki, Csúzyéknál, ott is nevelő. Közben megismerkedik a müveit úri magyar réteggel, ott mozog köztük, vidéki kastélyokban tölti a nyarat, ma­gyar barátokra tesz szert, Berzsenyi ver­seit olvassa, s az időmértékes verselést t ajánlja a cseh írói világnak is. Elkerül Pestre, mindent lát és megtapasztal. Az emberi jellem s a szellemi tájékozódás legfogékonyabb éveit, összesen tizennégy esztendőt, tölt Palacky magyar környezet­ben. 1823-ban utazik Prágába, de vissza­tér a reformkori Pozsonyba és Pestre is, tagjává választja a Magyar Tudományos Akadémia. A prágaiak nemcsak jó modo­rát szemlélték gyönyörködve, hanem min­denkitől elütő férfias magatartását, köz­ügyre váltódó Írói képességét, nemzet­nevelő erejét. EMIL BOLESLAV LUKÁC, a kiváló szlovák költő, aki nem ismeretlen a mi portánkon sent, a Duna vallomása (Spo- ved Dunaja) címen kötetbe gyűjtve adta ki fordításait a magyar költészetből. Nagy jelentőségű könyvről van szó, a magyar Ura keresztmetszetéről a legrégibb időktől máig, Janus Pannoniustól, Mátyás király költőjétől, Tamás Mei.yhértig, a Bukovi­nából áttelepült magyarok ifjú költőjéig, aki ma újságíró Budapesten. Emil Boles­lav Lukác Selmecbányán született, a Selmecbányái evangélikus líceumban Klaniczay Sándor tanárnak személyes neveltje volt (Klaniczay később pesti fa­sori főgimnáziumunkban tanított). Ezt az életrajzi mozzanatot azért kell megemlí­tetnem, mert azt jelzi, hogy a szlovák költő közvetlenül magyarból fordított, nem vett igényűé nyersfordítást. Ez az a gyorsan fogyó nemzedék, mely teljesen otthonos a magyar nyelvben és irodalom­ban. Lukác nagyon sokat fordított fél­század alatt magyarból szlovákra, verset és prózát egyaránt. Ismeretes, hogy bát­ran kaput nyitott egy korszakkal ezelőtt Ady lírájának a szlovák irodalomban, doktori értekezését is Adyról irta. Egyéb­ként evangélikus lelkész volt, majd tanar és szerkesztő Pozsonyban. Ismeretes, hogy egy életen át maradandó hidat épített, társaival együtt, a magyarság és a szlo­vákság összekapcsolása végett. Tanul­mányokat, cikkeket is irt magyar írókról, irodalmunk kérdéseiről. Szép és önzetlen munkáját ezzel a most megjelent antoló­giával koronázza. A fordítások ugyanis kivétel nélkül sikerültek, különösen néhány nagy magyar lírai vallomás — Csokonai, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Reviczky, Ady, Babits, Juhász Gyula, Kosztolányi, József Attila s az élők közül is egész sor vers — azonos értékű az ere­detivel. Vagyis nem érezni, hogy fordítá­sok. Végigolvasva a háromszáz oldalas kötetet, az a benyomásunk, hogy olyan fontos magyar körképet kaptunk a szlo­vák költőtől, mint amilyen a néhány év­vel ezelőtt Párizsban megjelent Gara- jéle francia—magyar versgyűjtemény, amelyet minden ismertetés általában ki­válónak minősített. Most készül egy hasonló angol nyelvű magyar antológia Londonban. Örömünk tiszta Lukác köte­tének láttán, hisz olyan példaképet mutat nemzetének, mint kevesen. Igazolása ez a szomszédnak. LADISLAV NOVOMESKY, századunk szlovák lírájának sajátos, kiváló kép­viselője, hetvenkétéves korában Pozsony­ban meghalt. A szíve vitte el, mely rég­óta beteg volt. Milyen ellentéte az élet­nek, hogy a költőt, a szív megszólaltató- ját éppen ez az orgánum szünteti meg emberi létében. Novomeskú Lukác nem­zedékének tagja, éppen olyan jól tudott magyarul, mint anyanyelvén. Budapesten született, itt járt iskolába, a Barcsay utcai gimnázium alsó osztályait végezte el, mikor szülei 1920-ban visszaköltöztek a Nyitra megyei Szenicre, ahonnan szár­maztak. A költő nagybátyja ma is itt- él fővárosunkban. Novomesky foglalkozása szerint előbb tanító volt, majd újságíró. Tekintélyes szerepet játszott a szlovák közéletben 1944 óta, amikor egyik veze­tője lett a szlovák Hitler-ellenes felkelés­nek, utána pedig a szlovákiai kormány­zatban az iskolaügyek élén állott, később éveken át a Matica Slovenská elnökeként működött. Hivatása szerint azonban költő volt, egy finomhúrú, lírai realizmus kép­viselője, tiszta költő, szeplőtlen szó­művész. Meglepő képei mindig világosak, jószerivel követhetők, holott nem mond­ható, hogy nem maiak, vagyis nem modernek. Bár Prágában, a cseh avant­gardisták közt mozgott, távol állott azok­tól, akik széttörik a versformákat s cél­talanná teszik a szavakat. Nem lazított, hanem szigorú művészi igénnyel irt. Bármely kötetének verseit olvassuk, ész­revesszük rendületlen vonalvezetését. Társadalmi és forradalmi vallomásai is olyan ötvösre vallanak, aki kiválóan érti mestersége anyagának törvényét s nem alkuszik meg. A pillanat ihletéből hazai tájat, hazai társadalmat örökít meg ez a költészet. Ahogy nem volt tülekedő ter­mészetű. versben sem akart nagyot mon­dani. Megelégedett az igazival, a széppel, a szeretet és jellemzés vonásaival. Ady és Babits volt a meghitt olvasmánya, sze­rette a Pestről író Karinthyt, Kosztolányi Édes Annáját mesterien fordította le esetire, ipvaly jelent meg ez a fordítás második kiadásban. Nem kétséges, hogy barátunkat vesztettük el benne. Szalatnai Rezső — DIÓSGYŐR. A gyülekezet közgyűlése egyhangúlag meghív­ta lelkészéül Vaczán Pál miskolci másodlelkészt. Beiktatása szép-

Next

/
Thumbnails
Contents