Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-10-03 / 40. szám
GOS E VA N XLI. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1976. október 3. Ára: 3,50 Ft A Hazafias Népfront mindenkihez szól és mindenkit munkára hív Ülésezett a Hazafias Népfront VI Kongresszusa 1976. szeptember 19., vasárnap. Budapesten a Dózsa György út és Gorkij fasor sarkán álló, zászlódíszbe öltözött Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza már második nap ad helyet a Hazafias Népfront VI. kongresszusa keretiben folyó tanácskozásnak. Szünet van. A küldöttek az őszi nap melegében kiskabátban sétálgatnak kettesével-hármasával, vagy állnak egy-egy csoportban és folya mozgalomban és van fiatal is, akit már egyházunk népünk sze- retetét és szolgálatát ösztönző teológiája segített abban, hogy feladatot vállaljon a közélet területén. Ahogy ők ott ülnek munkások és tSz-tagok, kisiparosok, vagy a hazánkban élő nemzetiségek képviselői között, élő illusztrációi annak a népi-nemzeti egységnek, amely a munkásosztály irányítása mellett a szocializmus építése Tanácskozik a Kongresszus tátják azt a beszélgetést, ami odabent a tanácsteremben a hivatalos jelentések és felszólalások formájában már előző nap reggelén elkezdődött. Nézem ezt a nyugalmas képet és Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára* beszámolójának egy mondata idéződik bennem: az állampolgárok nyugodt légkörben élnek és dolgoznak. De ez nem az álló víz nyugodtsága. A kongresz- szuson is gyakran volt tapasztalható a mindennapi életünket átható érzelmi töltet. Vallomásszerű megnyilatkozásokban a jól és közösen végzett munka eredményei ■feletti örömről, ösztönző sürgetésben, vagy kemény hangú kritikában is ha a küldöttek úgy látták, hogy valahol elakadás, rosszul végzett munka van, aminek népünk egésze látja kárát. Mégis alaphangként ott volt minden megszólalásban Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitójában elhangzott megállapítás, mint a nyugodtság indoka, hogy a felszabadulás óta eltelt, több ifiint három évtized sikereinek kivívásában a Hazafias Népfront is nagy feladatokat vállalt magára; s jelentősen hozzájárult országépitö munkánkhoz, a szocialista haza felvirágoztatásához. A 800 küldöttet, 200 tanácskozási jogú meghívottat és a külföldi testvérszervezetek és mozgalmak számos képviselőjét magába ölelő tanácskozó testület soraiban szép számmal fedezek fel egyházi személyeket. űk nemcsak az egyházak hivatalos küldötteiként vannak itt jelen. Legtöbb esetben ott ülnek a népfront helyi bizottságainak küldöttei között, mint ahogy az ország lakosságának egyötödét polgárának mondható főváros.. Budapest népfrontbizottsága igényelte, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, D. Káldy Zoltán elnökpüspök ' ezért a nagy családért sokat fáradozó küldöttként, a budapestiek soraiban vegyen részt a tanácskozáson. A jelenlevő lelkészek közül van, akit már megillet a veterán jelző, mert szinte kezdettől fogva alkotóiag és formálóiag vett részt közben létrejött és amelyről az elnöki megnyitó joggal állapíthatta meg, hogy az tartós közösség, mert a közös érdekeltség alapján vonzza egymáshoz a mozgalom munkásait, éppúgy mint népünk minden tagját. Ez az egység jutott kifejezésre abban is, hogy az elnökség soraiban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Kádár János, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. Losonczi Pál, a Minisztertanács elnöke, Lázár György, az országgyűlés elnöke, Apró Antal, a hazai politikai, társadalmi, művészeti élet vezetői és jeles képviselői között kapott helyet dr. Lékai László bíboros, esztergomi prímás-érsek, a római katolikus püspöki .kar elnöke is. Felszólalásában nemcsak az egyház és állam jó viszonyáról szólt, ami biztosítéka a hívők szabad vallásgyakorlatának és tükröződik a római katolikus hierarchia teljes helyreállásában is. de a békéért végzett közös szolgálatunkról is szólt, amelyre mi, hívők is elkötelezettnek érezzük magunkat. Kiemelten értékelte a ..vox humanat”, szocialista társadalmunk szép vonását, ahogy gondoskodásával körülveszi az egyént, különösen k az édesanyát, az öreget, a beteget, a gyermeket. Ez a humánus gyakorlat valóban méltán váltja ki valamennyi, az erkölcsi normákat nagyra értékelő keresztyén tiszteletét a nép állama iránt. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsába tömörült egyházdk tagjai örömmel látták az elnökség soraiban D. dr. Bar- tha Tibort, a testvér református egyház zsinatának elnökét, aki en_ I nek az átfogó testületnek az elnökeként valamennyi tagegyház tapasztalatának. állásfoglalásának és munkára készségének ismeretében szólhatott a gyümölcsöző együttműködésben való részvételünkről. Felszólalását, amelyet valamennyi tagegyház kérésére és megbízása alapján mondott el, lapunk hasábjain is teljes egészében közöljük. A Hazafias Népfront VI. kongresszusának munkája nem a Rózsa Ferenc Művelődési Házban szeptember 18-án kezdődött el, hanem szorosan véve is legalább fél évvel hamarabb a falugyűléseken és helyi bizottságok ülésein és küldöttértekezleteken. Közei félmillió állampolgár, ahogy ezt Kállai Gyula elnök is közölte, vett részt az előkészítő összejöveteleken és foglalkozott a mozgalom és a szocialista haza további fejlődésének valamennyi időszerű ügyével. Mindezt összefoglalva helyezte a tanácskozás asztalára Sarlós István főtitkári beszámolója. amelyben égj úttal kirajzolódtak az elkövetkező időszak főbb feladatai is. A kongresszüson nagy hangsúly esett a becsületes, jól végzett. munka fontosságára, ami eddigi fejlődésünknek is igazi aranyfedezete volt. A nevelés, a továbbtanulás. a közművelődés fokozott felkarolása is a jövő záloga. A/. emberi élet kettős védőfalának tovább építése a bennünket körülvevő természet világának megóvásával és az igazságos békéért folytatott küzdelemmel változatlanul foglal helyet a legfontosabb feladatok között. Ez utóbbinak kiemelkedő fontosságát mutatja a kongresszuson elfogadott nyilatkozat: A fegyver nélküli világért! A Hazafias Népfront VI. kongresszusa befejeződött. De ahogv a szünetekben folyó beszélgetésekben továbbgyűrűztek az állásfoglalások és tervek keltette gondolatok. most a hétköznapok mindennapi munkájában kell az úiabb eredményeknek megszületniük. Ezek elprése érdekében hitbeli erkölcsi erőink odaszánásával mi is építői lehetünk népünk további felemelkedésének és a világ valamennyi népe boldogulásának. Mezősi György a természetét hitelesen ismerteti a kongresszus elé terjesztett anyag. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez az együttműködés hosz- szú folyamat eredménye, amely mindkét fél részéről türelmes, lelkiismeretes fáradozást igényelt. Ennek a folyamatnak a története ismeretes, részleteivel nem kívánok foglalkozni, mindössze két jelentős, meghatározó elvi szempontjára szeretnék utalni: szony elvi szempontjait és gyakorlatát helyi szintért ők is érvényesíteni tartoznak. Materialisták és keresztyének együttműködése hazai eredményeinek jelentőségét aláhúzza és kiemeli/ hogy a különböző világnézetet valló emberek összefogása világméretekben központi jelentőségű feladattá vált. Egyszerűen az emberi nemzetség túlélése, életben maradása forog D. Dr. Bartha Tibor református püspök, az Ökumenikus Tanács elnökének felszólalása Ä Dr. Iliirllm Tibor püspök A magyar protestantizmus, a reformáció örökségét hordozó egyházak nevében kértem szót, hogy őszinte tisztelettel, szeretettel és áldáskívánással köszönthessem a Hazafias Népfront VI. kongresszusát. Sokan, sokféle megfogalmazásban állapították meg e kongresszusi eszmecsere során is. á tényt, amelyet nem lehet eléggé értékelni: a népfront mozgalomban egy. a népünk történetében eleddig példátlan összefogás valósult meg és bontakozott ki. . Mi, keresztyének is örömmel állapítjuk meg — egybehangzóan a beszámolókkal —, hogy ebben a szövetségben egyházaink papjái és hívei őszinte szívvel együttműködve részt Vesznek, hiszen annak célja a haza felvirágoztatása és az emberiség javának munkálása. Ez a célkitűzés egybecseng a számunkra kötelező evangéliumi paranccsal, az emberszeretet törvényével. Ez a hitelvi meggyőződés és hozzáteszem: legszentebb történelmi hagyományaink köteleznek bennünket a nemzeti összefogásban való részvételre, amelynek keretében marxisták és Isten- hívók, jó akaratú magyar emberek, világnézeti különbözőségekre való tekintet nélkül elfogadják egymást munkatársként, úgyany- nyira, hogy közöttük gyümölcsöző együttműködés alakulhatott ki. Ennek az együttműködésnek 1. A folyamatos párbeszéd során mind a marxisták, mind a keresztyének becsületesen ragaszkodnak elveikhez, egymás meggyőződését tiszteletben tartják. 2. A párbeszédben, az egymáshoz való viszony alakitasában, a gyakorlati együttműködés erkölcsi feladatai állanak a középpontban. Ezen az elvi bázison épült fel hazánkban az állam és az egyházak általunk is határozottan jónak tartott viszonya és folyamatosan, eredményesen halad előre ennek a viszonynak a továbbfejlesztése. A Hazafias Népfront VI. kongresszusára való felkészülés során és a kongresszus előkészítő iratanyagában természetesen a haza ügye, a szocialista társadalom felépítésének feladatai állnak előtérben, mégpedig oly módón, hogy ez alkalommal a lokális, helyi kérdésekre különösen is hangsúly esik. Egyházaink is arra hiv.ják fel a hívek figyelmét, hogy mindenekelőtt saját környezetükben, családjukban és munkahelyükön járuljanak hozzá társadalmunk célkitűzéseinek, a Hazafias Népfront programjának megvalósításához: életmódjukkal, a munkaerkölcs követelményeinek tiszteletben tartásával, a családi élet. tisztaságának őrzésével. a gyermekáldás elfogadásával. a település fejlesztéséért végzett odaadó fáradozással, stb., stb. Ebben az összefüggésben csak helyeselni lehet azt a tényt is. hogy kormányzatunk a marxista —keresztyén együttműködés, az állam—egyház viszony további jó alakulásának lokális, helyi gyü- mölcsöztetésére is nagy gondot fordít, mint ahogy erre figyelmet kell fordítsanak az egyházak is. Helyi viszonylatban ugyanis, ha szórványosan Is, de időnként találkozunk olyan jelenségekkel, amelyekkel kapcsolatban az elvi szinten és az országos viszonylatban kialakult állam—egyház viszony szabályainak a betartására fel kell hívni a figyelmet. Egyházaink bizalommal és jó reménységgel várják, hogy kormányzatunk egyházpolitikájának elvei1 következetesen, minden területen maradéktalanul érvényesüljenek. Ugyanakkor egyházaink is tudatában vannak annak, hogy az állam és egyház közötti vikockán. Az éhség, a fegyver, a társadalmi igazságtalanság problémáit, csak a beit és egymás mellett élés szellemében és minden juakaratú erő összefogásával lehet megoldani. Erre az összefogásra hívott fel legutóbb az Európai Kommunista és Munkáspártok Berlini Konferenciájának üzenete, amely közvetlenül megszólítja a keresztyéneket is. Ügy érzem erre választ kell adni. Meg vagyok győződve arról, hogy a különböző felekezetelchez tartozó magyarországi keresztyénség nagy többségének válasza erre a felhívásra határozottan igenlő. Realitásokkal számot vető korkormányzatok kidolgozták a kontinens békés egymás mellett élésének kereteit. Most arra van szükség, hogy ezek a keretek tartalommal telítődjenek meg, egész Európában a társadalom legszélesebb körei, az emberek milliói fogadják el a békés egymás mellett élés eszméjét. Szabaduljanak meg 4 bizalmatlanság, a gyűlölködés, a gyanakvás, a félelem formálta gondolkodásmódtól. A közvélemény ilyen irányú alakítása területén kétségtelenül nagy feladat vár a keresztyén egyházakra is. Annyival is inkább. mert vannak tapasztalataink arról, hogy a hidegháború haszonhúzói és hívei, előszeretettel használják fel a vallás, a szocialista államok és a keresztyén egyházak egymáshoz való viszonyának ügyét is lélekmérgező, visszahúzó' propagandájuk kifejtésében. Azoknak a hidegháborús törekvéseknek a számára, amelyek különösen is a keresztyének és a szocialista társadalmi rend egymáshoz való viszonyának kérdésével szeretnek foglalkozni. az egyetlen és leghatékonyabb válasz a valóság: így a hazánkban, a Hazafias Népfront keretében kialakult és tovább mélyülő egvüttmüködcs marxisták és hívők között. A Hazafias Népfront további munkájára, az ország vezetőinek fáradozásaira, népünk minden fiára és leányára, a magyar evangéliumi keresztyénség áldást kér Istentől. Ebben az áldásban benne foglaltatik a hazánk iránti szeretet, az emberiség érdekeinek felismerése, ezzel együtt a kormányzatunk iránti bizalom, valamint az együttműködésre való készségünk a Hazafias Népfront közösségében.
