Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-08-29 / 35. szám

Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVAN GELIKUS HETILAP XLI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1916. augusztus 29. Ara: 2,50 Ft JúSins-anguszlus MEGPÖDORÖDTEK A FALEVELEK IS, MEGREPEDT A FÖLD IS. a Dunán itt-ott talán át is lehetett gázolni, szinte kiapadt, olyan szá­razság volt. Szomjasan tátogott a természet ezen a júliuson. Esőért sóvárgott a repedezett föld, a kókadozó növény. Aszály volt. Aggód­va néztük a bevetett táblákat, ahol itt-ott már sárgállott a kiégeti tö­rökbúza, zörgött az útszéli haraszt, mint a széna. Piaci árakon sá­padt el a városi ember, s szomorúan ismételte az eladó szavait: aszály volt kérem, nem esett az eső. Ez volt. júliusban. Augusztusban megdördült az ég. Fekete stratusok sötétítették a nappalt éjszakává, megnyíltak az ég csatornái, s ha késve is, de megjött az eső. A júliusi mostoha természet megbánta indulatát, s pótolni akarta a mulasztottakat. Fellélegeztünk. Az árnyékban 35 Celsius-fokra felszökött higanyszál alábbszállt. mint az árak a pia­cokon, s „hála Istentől” volt hangos a beszédtéma. Hazánk népgazdaságának több mint a■ fele még mindig a termé­szet áldásától, vagy átkától függ. S ha nem is publikáljuk, mélyen a tudat alatt, ősöktől átörökölt érzületként, tízmillió ember idegjá­téka ez. Olajos kezű munkások, fehér köpenyes tisztviselők az eget kémlelték, mint egykor őseink, a napbarnitotta parasztok. Atavisztikus mozdulat volt ez, ősi paraszti. Tenyerüket ellenzőként szemük fölé helyezve fürkészték az ég firmamentjét. Tűnődtem a mozdulatokon. S megkapott a közössé vált gond, az együtt dobbanó aggodalom. Lám, a sorsközösség tudata nem apadt ki, ha tartósabban szűztiszta marad az égbolt­A DOLGOK NEM FORDULTAK DRÁMAIVÁ. Isten — mondom en a hivő ember —. kellő időben, még nem későn, de megöntözte 'földjeinket. Vastag párában szállt fel a hála, s megpezsdülhetett újra az clalélt élet. > Eközben számok vibráltak fénytől va.ky.lt szemeink előtt. Mert le­aratták az árpát, a búzát, a rozsot. Magtárakba került a szem, a mindennapi kenyér magva. Szinte kár nélkül. Úgy értem, hogy az aszáy alig tudott kárt tenni a kalászosokban. Acélossá keményedéit a szem a forró nyárban, de mégsem égett a kalászba, közepes, jó termés volt. Nem veszett karba az őszi-tavaszi munka, biztosított tízmillió ember kenyere. Hála Istennek! A természettel ősidőktől kezdve harcban állunk. Idén különösen harcban álltunk. Haragos indulattal ragadtuk ki csontos ujjat közül azt, ami jogosan a mienk, amiért becsülettel megdolgoztunk, verej­tékeztünk. Mert amikor lopva osont üres zsákjával a kertek alatt, hogy elorozza fáradságos munkánk gyümölcsét, termésünket, oda- állt elé az ember konok elszánással, és gépével akaratával menekü­lésre kényszerítette üres zsákjával együtt. A termés a mienk. Egy évig nincsen gondunk. Hála Istennek! BÁMULTAM A KÜZDELEM MÁSODIK SZAKASZÁT. Mert nem­csak riasztó lövések pukkantak a küzdelem hevében. De eke alá fogták azonnal a tarlót, hogy ami veszteség érhet bennünket a ka­pásoknál, megnyerjük a másodvetéssel. A szó szottos értelmében éj­jel és nappal folyt a munka. Nevezzük küzdelemnek. Versenyfutás kezdődött az érlelési idővel. Mert augusztus még nyár a Gergely-fé- le naptár szerint, s némelyik növény megelégszik két érlelési hó­nappáí. hatvan nappal, s termést hoz. Villanyfénynél szántottak, reflektorok vágtak barázdát. Majd bevetették a földet ismét. Ki hallott ilyet, villanyfénynél dolgozni a mezőn? De így volt. A kapások megsínylették az aszályt. De a helyzet nem katasztro­fális'. Franciaországban levágták a marhákat, sertéseket. Németor­szágban át kellett telepíteni a szarvasmarha-állomány nagy részét, Angliában' túladtak a juhállományon, mert kiégett a legelő. Mi át­vészeltük a megpróbáltatást. Nem csökkent, de nőtt a jószágállomá­nyunk. , Igaz drágán fizettük meg az egyébként olcsó zöldségeket, paprikát, paradicsomot, gyümölcsöt. Ez is harc volt, a javából. A háziasszo­nyok. kispénzű emberek harca. De valamiféleképpen ezt is átvé­szeltük. TERMÉSZETESEN MIND E KÉRDÉSEK ÉS TÉNYEK MÖGÖTT SZERVEZÉS, TERVEZÉS. MUNKA ÉS FELELŐSSÉG VAN. Vagyis az ember áll. Egyszerű, névtelen hősök, akik olyan társadalom tag­jai. ahol gond és öröm, sírás és nevetés közös. De a felelősség is. S ez nem frázis. Ez drámaian igaz. Kérdezzük csak meg az idősebbe­ket, hogyan volt ez régen! Hiszen a. Duna-medence időjárása elég szeszélyes volt mindig'. Aszály is gyakran látogatta meg. Régi imád­ságok között,, ha tallózgatunk, sűrűn fordulnak elő esőért szóló kö­nyörgések. Mert ha aszály volt, az bizonyos, hogy csak a szegények sínylették meg. Szegények pedig mindig és sokan voltak közöttünk. A hírhedt „gyomai perben”, a „kaszáskeresztesek” perében olyan nyomorultak álltak a bíróság előtt, szinte öltözet nélkül, rongyok­ban. és csonttá-bőrré fogyva, hogy a bíróknak megesett a szívük. Aszály volt és odahaza a család majdhogy éhen veszett. \ szegény ember gyereke halt, meg alultápláltság miatt. A szegény ember nem tudott kenyeret szelni, ha aszály volt. Az ősi, atavisztikus mozdulat, az ég fürkészése a szegény ember mozdulata és tekintete volt. Mert az aszály az ő aszálya volt. Kizárólag az ijvé! így volt? Tegyük szívünkre kezünket! Így volt! S ma, ha nem is fogalmazzuk meg naponként magunknak az igaz­ságot, de másként van. Olyan közös volt a panasz! Minisztertől anyagmozgatóig. S a fellélegzés! Anyagmozgatótól miniszterig. S eb­ben érvényesül az isteni erkölcs, az egyenlőség erkcicse. Mert egy­formán korog a gyomrunk, ha üres. és egyformán elégedünk meg, ha van ennivalónk. KIÁLLTUK A PRÓBÁT. S NEM KÉSETT EL A MENNYEI ATYA SEGÍTSÉGE. S adott kedvet és erőt. szorgalmat, és reménységet, hű­séget és felelősséget és közös megértést, hogy az olykor ellenséges indulattal közeledő természettel szemben dacoljunk. S áldása soha nem fog késni. Dr. Rédey Pál A felekesetkösi dialógusokkal foglalkozó LVSZ bizottság ülése A dániai Váerloséban, 1976. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartja ülést a Lutheránus Világszövetség felekezeti dialógusokkal foglalkozó bizottság. A héttagú bizottság tagja D. Káldy Zoltán püspök-elnök is. aki az LVSZ végrehajtó bizottsági ülését követően utazik Uppsalá- ból Vaerloséba. Emlékezetes műsor A fenti szavakkal jellemzi megerősödő —, fölismerés, hogy Szántó Jenő a Népszabadság - szinte a nevetségességig keveset augusztus 4-i számában megje- tudnak rólunk az óceánon túl. lent írása kezdetén azt az inter- Elhiszem, hogy a jámbor ameri- jút, amelyet a televízió augusz- kai vagy kanadai kérdező-hall- tus 1-i a Hét műsorában készí- gató tátott szájjal értesült róla, megszokott — Káldy püspök ilyen szolgálatát. Azt is a való­ságnak megfelelően állapította meg, hogy a műsor emlékezetes maradt, mint annak idején Vít- ray Tamás interjúja D. Káldy Zoltánnal az Ötszemközt műso­rában, amit azóta is emlegetnek, idéznek — utalnak rá. S nem vé­letlen, hogy a mostani interjú­val kapcsolatban Lévai Béla rá­dió- és televízió újságja képet „ugratott ki” a műsorról, s Lőcsei Gabriella a Magyar Nemzetben felfigyelt a tv-szerkesztő szándé­kára, amiért utolsónak tette a Hét műsorában ezt a programot, (hogy néhány más megnyilatko­zást is említsünk.) D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK- ELNÖKÜNK TELJESEN BENNE ÉL A MAI MAGYAR ELETBEN — a szocialista Magyarországon. Úgy is, mint az evangélikus egy­ház „püspök-elnöke”, úgy is mint „nyomdakész” publicista, úgy is mint számos területen tevékeny­kedő közéleti ember — ország- 'gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront. Országos Béketanács, Béke-világtanács vezető embere. S tegyem hozzá, úgy is — vagy elsősorban úgy, mint hivő ember, gyülekezeti lelkész, igehirdető. Benne él és együtt él a szocia­lista hazát építő társadalommal, és vele együtt egyházunk is az ő és munkatársai Irányításával és a hívek egyetértésével. S mert a hit és élet valóban együtt van Káldy püspök életé­ben és szolgálatában és egyhá­záéban is, azért tud hitelesen szólni idehaza is, meg külföldön is egyházunk és népünk . életéről, helyretenni téves elképzeléseket, tudja jól értékelni a helsinki do­kumentum mindhárom „kosará­nak” tartalmát, sőt élni is annak tett Polgár Dénes főszerkesztő egyházunk püspök-elnökével, D. Káldy Zoltánnal amerikai útjá­ról. — Bár bizonyára sokan ol­vasták- ezt a cikket, mégis hadd idézzek belőle egy szakaszt. Gon­dolva azokra is. akik nem látták, hallották a műsort. .,EMLÉKEZETESNEK AZÉRT MINŐSÍTEM EZT A SZEREP­LÉST — írja Szántó Jenő. mert KáltSv Zoltán szellemisége, nyomdakész, érzékletes fogalma­zása maga is lebilincselő — em­lékezhetünk ugj^anezekre a vo­násokra, szintén a tévéből, az Öt­szemközt című műsorból. Az él­ményt azonban, túl a személyes varázson, az interjú tárgya, tar­talma adta. Röviden: a magyar evangélikus egyház feje az emli- tett észak-amerikai útján beszá­molt külföldi társainak az itteni hitéletről, s ha valaki erről szól, akkor ugyanúgy szól a hitről, print az életről. Ha valaki arról tart előadást, milyen az evangé­likus egyház működése, akkor egyszersmind arról is szól, mi­lyen az egyházé; s ha azt ismer­teti, hogyan élnek a hívők, akkor azt mondja el, hogyan élnek az emberek. Nem lehet Magyaror­szágról úgy szólni, hogy ne a Ma­gyar Népköztársaságról, s nem le­het' a Magyar Népköztársaságról úgy beszélni, hogy ne a szocializ­musról szólnánk. Ami most e sorok írójának ke­zébe adta a tollat, az a nem ép­pen új — de most újból és újból hogy itt egyáltalában lehet hit­élet. hogy léteznek, éspedig legá­lisan, sőt az állam által támogat­va egyházak, n>útva vannak a templomok stb. * Egy kicsit úgy lehetett az át^ lagos tévénéző — ha van ilyen —, mint az az átlag amerikai, aki azt gondolta magában: ..Hm. Ha egy püspök mondja, akkor elhi­szem.” Itt meg sok-sok tévénéző vélhette úgy, hogy az amerikai és kanadai emberek bámulatos tájékozatlanságáról eddig megírt, elmondott tények mégsem csak a kommunista, vagy más, szocia­lista elkötelezettségű, elfogult új­ságírók, személyiségek állításai voltak. Ezért is külön becses, amit épp erről a témáról — ne­vezetesen a helsinki dokumen­tum kezeléséről, mindhárom „ko­sár” tartalmának együttes, egy­mást kiegészítő voltáról — mon­dott el Káldy püspök, illetve ál­lapított meg a szóban forgó evangélikus 'kongresszus.”-ÍGY SZÁNTÓ JENŐ (s a Nép- szabadságban). Az értékelést nem akarnám újabb értékeléssel megtoldani. Én is, másokkal együtt, nagyra becsülöm Szántó Jenő publicisztikai tevékenysé­gét — s nem hiszem, hogy téve­dek, ha megállapítom: nagyon jól érzékelte az interjú tárgyát, irá­nyát, kihatását és nem utolsósor­ban azt is, ami számunkra, az evangélikus egyházban élő lelké­szek, gyülekezeti tagok és lapunk olvasói számára természetes és D. Káldv Zoltán püspök-elnök az LVSZ Yégrehajtóbizottságának ülésén A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága 1976. augusztus 23. és 28. között tartja idei. ülését Uppsalában, Svédországban. D. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke meghívást kapott, hogy az Egyházi Együttműködési Bizottság első alelnökeként tanácsadói mi­nőségben yegyen részt az ülésen. p, jó lehetőségeivel. IDÉZZÜNK MÉG NÉHÁNY LEVÉLBŐL a sok közül, amelyek az interjút követőleg lelkészektől és gyülekezeti tagoktól érkeztek D. Káldy Zoltán püspök-elnök kezéhez. \ A feladás helye Budapest: . Örültem, hogy ez a látogatásod túlnőtt hazánkban is a lutherá­nus családi kereteken. Megerősí­tett abban, hogy egyházunk és ■ hazánk érdekei azonosak nem­zetközi viszonylatban és valóban jó. előremutató szolgálatot vé­gezhetünk azzal, hogy reálisan beszámolunk itthoni egyházi helyzetünkről, és ezzel rendet ra­kunk zavaros gondolatok között, és eloszlatunk hamis mítoszo­kat.” Egy dunántúli kis faluból Írja lelkészünk: „Jó visszhangja volt tévébeli szolgálatodnak. Ami szá­momra a legörvendetesebb, hogy szinkronban van országos egyhá­zunk, külföldi szolgálatlehetősé­geink a legalsóbb helyen való he­lyes magatartással. így értelmez­ték presbitereink és a kívülvalók Világi egyházi tisztségviselőnk soraiból: „Nemcsak élménybeszá­moló volt, hanem a kérdésekkel összefüggő világméretű összeha­sonlítás és kritikai anyag sum- mázása. — Mindent a helyére tettél a társadalomkritikai össze­hasonlítástól — a „keresztyén kurzus” megbírálásáíg bezárólag. Osztatlan tetszést és lelkesedést váltott ki.” KÖSZÖNJÜK A MAGYAR TELEVÍZIÓ ILLETÉKESEINEK ezt a bennünket is tovább gaz­dagító programot, és azoknak is, akik a műsorral kapcsolatos ér­tékelésüket kifejezésre is juttat­ták. Mezősi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents