Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-08-08 / 32. szám
A hűséges munkatárs Barnabás, Pál apostol munkatársa’ volt. Amikor azonban életére és szolgálatára nézünk, már azt is elmondhatjuk róla: Jézus munkatársa volt! Ciprus szigetén született. A je- ruzsálemi templomban szolgálatot teljesítő lévita. Eredetileg József volt a neve. Valószínű, akkor csatlakozott a jeruzsálemi gyülekezethez, amikor Péter meggyógyította az Ékes-kapunál a születése óta sánta férfit. S ettől kezdve a gyülekezet egyre jelentősebb tagja lett. Az apostoloktól új nevet is kapott: Barnabás. Ez magyarul a Vigasztalás fia. Talán azért, mert eleven igehirdetései a Szentlélek erejéről tanúskodtak. Mindenét odaadta, hogy Jézus evangéliumát egyre többen megismerjék. Földje is volt. Ezt eladta. Az árát elvitte a gyülekezetbe és átadta az apostoloknak. Barnabás életének és szolgálatának a legjelentősebb' szakasza akkor kezdődött, amikor Pq.1 apostol munkatársa lett. 32-ben találkoztak először, s valószínű 49 őszén látták utoljára egymást. Az első találkozás óvatos ismerkedés volt. Barnabás egyszer már látta Pált — a Sault! — István kivégzésekor. Sőt, hallotta rossz hírét is: zaklatta az egyházat, házról házra járt, férfiakat és nőket hurcolt el és börtönbe vetette őket. Most itt áll a gyülekezetben — csatlakozni próbál — és mindenki fél tőle. Barnabás maga mellé vette, bemutatta az apostoloknak, akik befogadták. Útjuk hamarosan szétvált. Pál Tarzuszba menenüit. Barnabas Jeruzsálemben maradt. Teltek az evek. Az evangélium egyre töbD hívót gyűjt az egyházba. A leg- keavezubb hírek Antiókhiábol érkeztek. Barnabás kapott megbízást arra, hogy a helyszínen merje fel a helyzetet. Csodálkozva állapította meg, milyen sokan csatlakoztak a gyülekezethez. Ez 46-ban volt. Pál és Barnabás útja emiatt találkozott újra Tar- zuszban. Most Barnabás kereste Pált. Antiókhiába vitte. Ott töltöttek egy esztendőt. 47-ben pedig együtt vitték Jeruzsálembe a gyülekezet szeretetadományát a nehéz helyzetbe került testvéreiknek (Csel 11, 22—30)'. A visz- szainduláskor már hárman voltak. Magukkal, vittek János-Már- kot, Barnabás rokonát. Alig értek vissza, újabb szolgálat várt rájuk: vinni az evangéliumot — tovább! Nyugat felé indultak el. Hajóra szálltak. Első állomásuk Barnabás szülőhelye: Cirus volt Ezen az úton érte őket öröm is, kudarc is. De visz- °zafelé hálával állapították meg: hívókét hagytak maguk után a városokban. Két évet voltak távol (47—49 között). S beszámolójuk arról szolt, hogy „milyen nagy dolgokat tett velük az Isten, és hogy kaput nyitott a pogányoknak a hitre” (Csel 14, 27). Pállal együtt részt vett 49 nyarán a jeruzsálemi apostoli gyű lésen. Itt is elmondhatta élményeit. Igen nagyra értékelték az apostolok a munkájukat. Már útközben hazafelé újabb út terveit latolgatták: jó lenne végiglátogatni azokat a helyeket ahol jártak már. Barnabás örüli a tervnek. Sajnos, ebből az útból nem lett semmi. A két munkatárs útja úgy szél vált ekkor, hogy többé már nem találkoztak össze. Barnabás ragaszkodott János-Márkhoz, Pál nem akarta magával vinni. így végül is ketten — Barnabás és Jónos-Márk 49 őszén hajóra szállt és Ciprusba utaztak. Ettől kezdve semmi hírünk nincs Barnabásról. Valószínű hogy Cipruson hirdette az evan' géliumot. S abból, hogy János- Márk 55 táján újra Pál apostol Vmunkatársai között volt. arra következtethetünk, hogy Barnabás ekkor már nem élt. így volt fáklyavivő Barnabás, a Vigasztalás fia. Detre Janos Bevezetés az Újszövetségbe Az Evangé Hum és az evangéliumok Az Újszövetség 27 különböző irat gyűjteménye. Ezek az íratok suit nnnuenben különböznek egymástól, de megegyeznek abban, nogy valamennyi a Szentlélek úristen maitasara és vezelese alatt íródott, továbbá, hogy mindegyikoen maga Isten nyilatkoztatja ki magát, szol hozzánk es eoreszt hitet bennünk. AZ ÚJSZÖVETSÉG ELSŐ NiSGÍ KÖNYVE történeti könyv: Jézus Krisztus életét és tanítását, szenvedését és megdicsőülését mondja el, arról tesz bizonyságot. Ez az első négy alkotja az evangéliumok csoportját. Az ötödik könyv szintén történeti: az Apostolok cselekedetei. Ez arról tesz bizonyságot, hogy az evangélium miképpen folytatja día- dalútját a Római Birodalomban, Jeruzsálemtől,. Rómáig. Az evangélium szó örömhírt jelent, és pedig a Jézus Krisztusban lett váltság örömhírét. Eredetileg az apostolok szóbeli igehirdetését jelentette. Később szükségessé lett ennek a szóbeli evangéliumnak az írásba foglalása. A leírt evangélium is megtartotta az „evangélium” elnevezést, vagyis az egyes könyveket is „evangéliumoknak” nevezték. (Az evangélium szó jelentése tehát bizonyos változáson ment át. Elég későn lett a könyvek megjelölésévé. Mint könyvmegjelölés először Juszti- nusz egyházatyánál fordul elő 150 körül.) Amikor Máté, Márk, Lukács és János evangéliumáról beszélünk, ne felejtsük el, hogy ezek végeredményben az egyetlen Evangéliumnak, a Jézus Krisztusban lett váítság őrÖmhíréneK négyféle .megfogalmazása. Ezt fejezi ki az eredeti görög nyelvű Újszövetség is, amely nem „Máté evangéliumáról” vagy „Márk evangéliumáról” beszél, hanem „Máté szerint való evangéliumról” vagy „Márk szerint való evangéliumról”. Mint ahogyan csak egy Úr van, ugyanúgy csak egy Evangélium van. Ennek az egyetlen Evangéliumnak alanya (aki szól) és tárgya (akit hirdet) maga Jézus Krisztus. A LEÍRT EVANGÉLIUMOKBAN az egyetlen Evangélium több oldalról megvilágítva van előttünk, és ezek az evangéliumok egymással szemben bizonyos különbözőségeket is mutatÉrdemes megnézni Szügyben az evangélikus templomot és a regi varmegyeházat. SZÜGY a Balassagyarmat— aszódi út mellett fehsziK, 6 km- re a varostól. Már lo77-ben is éltek itt evangélikusok, ltot)-tol folyamatos a leikészi szolgálat. A törökök 1620-ban leromboltak a községét, a falu népe a közeli hegyekbe es a 1’ elvidekre menekült. 44 évig romokban hev'ei’t, visszatérve Istenben bízó hittel és reménységgel uj élet indult a romokon. Újjáépült a lerombolt templom is. A gyülekezet második temploma 1774—1781-ig épült szilárd anyagból és monumentális alakban. Nógrád megye legnagyobb evangélikus temploma. Barokk épület, műemlék (hossza 32 m, szélessége 13 m, magassága 14 m). Ide jártak a balassagyarmati, a csalomiai, surányi, terényi, bo- donyi, csesztvei, mohorai, ipoly- szögi és patvarci hívek. Ma 3 filia tartozik az anyaegyházhoz: Csesztve, Mohora és Patvarc. TEMPLOMUNK ÉRTÉKE az 1833-ban készített oltárkép, melyet Pesky József festett. Jézus Krisztus feltámadását ábrázolja a húsvéti hit bizonyosságával és örömével. Edvi Illés Ödön festőművész az oltárképét kiváló művészi alkotásnak minősítette, es sajat részere is lefestette. a MOiioRsíi templomunk az elmúlt evben volt ltíO éves. -A 200 lelkes kis gyülekezet halás szívvel dicsérté urát, es reményseggei indult-tovább a szolgálat utján. Ebben a templomban vezette oltárhoz a Palócióid nagy írója: Mikszáth Kálmán Mauks Ilonát 1883. január 1-én. SZÜGY NEK MÁSIK LEGJELENTŐSEBB MŰEMLÉKÉ A Reg1 VARMEGYEHAZA. A Be- niczkyektol az 1700-as evek közepén emelt epületet sajátos módon alakították ki: két teljesen különálló, manzárdtetős emeletes házból áll, amelyeket faragott keretű kosáríves kapu és széles kerítés fog ussze. Itt tartották a XVIII. században a megyegyűléseket. A nemesség nem akart Balassagyarmaton ülésezni mindaddig. amíg ott császári katonaság állomásozott. A pincékben vaskarikákat látunk, ezekhez láncolták a megye foglyait. Községünkben az eüriúlt években példás összefogással új kul- túrház és modern orvosi lakás épült rendelővel együtt. Most készült el az új postahivatal. Községünk tovább fejlődik. Tavasszal kezdődött el az új óvoda építése állami támogatással,. és a lakosság áldozatkészségével. Féltő szeretettel őrizzük a régi műemlék jellegű épületeinket, és együtt örülünk a fejlődő-épülő jelennek. Szeretettel várjuk a kedves Olvasót Madách és Mikszáth hazájába. Záhorszky Csaba nak. Ez magától értetődő abból a tényből, hogy az evangéliumok nem készén hullottak a mennyből az ölünkbe — mintegy az angyalok által készre írottan —, és még csak nem is valamiféle gyorsírási jegyzetei vagy rideg jegyzőkönyvei Jézus igehirdetésének és a cselekedeteiről szóló elbeszéléseknek, hanem azok különböző korú, származású és vérmérsékletű emberek bizonyság- tételeiben vannak előttünk. Nem egyszerűen száraz történeti tudósítások, hanem a történeti tényékhez hűségesen ragaszkodó hitbeli bizonyságtételek. Másrészt mindegyik evangélista a maga Istentől kapott különleges megbízatását teljesítette, amikor az egyetlen Evangéliumot leírta. Bár az Evangélium a tanúk bizonyságtételében más és más oldalról van előttünk, tény az, hogy az evangéliumok íróinak egy Megbízójuk volt, és az általuk leírt evangélium is egy, éspedig az, amely a gyülekezetét kihívja a világból, és azután oda ismét beküldi. Iréneusz egyházatya (megh. 202) az Evangélium négy alskú- ságát „Isten akarta szükségességnek” mondotta. HOGY MIÉRT KELETKEZETT TÖBB EVANGÉLIUM, és nemcsak egy, annak magyarázata nem abban van, hogy mindegyik evangélista jobbat vagy teljesebbet akart írni a már meglevő evangéliumoknál, hanem egyfelől a szóbeli hagyomány állapotában (szóbeli hagyományon értjük Jézus Krisztus életére, szavaira és tetteire vonatkozó, szájról szájra járó elbeszéléseket). másfelől az evangélisták helyzetében. A SZÓBELI HAGYOMÁNY ugyanis gazdag, szétágazó és részeiben egymással össze nem függő volt. Az evangélisták ezt" aszerint használták fel, hogy evangéliumukban milyen gondolatot akartak kiemelni, és milyen olvasótábort (gyülekezetei) tartottak szem előtt. Találóan jegyezte meg az egyik kutató, hogy a szóbeli hagyomány olyan volt, mint a széles folyam, amelyik más és más képet mutat, aszerint, hogy melyik partján állunk. A szóbeli hagyomány folyama is más és más képet mutatott, aszerint, hogy az evangélisták azt milyen szemszögből nézték. De amint a folyam csak egy marad, bármelyik partjáról is nézzük, ugyanúgy az Evangélium' is egy. akármilyen szempontok szerint írták is le azt az evangélisták. D. Káldy Zoltán nyomán: V. J. Nagy fába vágná az a fejszéjét, aki úgy gondolná, hogy néhány sorban ismertetni lehet a hindu vallást. Egy-két érdekességet azonban így is el lehet róla mondani. 1857-ben a Kelet-indiai Társaság hindu katonákból sorozott legénységét új puskákkal szerelte fel, amelyekkel bezsírozott golyókkal kellett volna lőniük. A lövedékek kartonját a katonák fogukkal tépték - fel. Amikor a katonák rájöttek, hogy a lövedékek tehénfaggyúval vannak bekenve, lázadásban törtek ki. A szent tehén tisztelete százezrek életébe került. 1948. JANUÁR 30-ÁN egy fiatal újságíró meggyilkolta századunk egyik legnagyobb és legszínesebb egyéniségét: Mahátma Gandhit. A gyilkos úgy vélte, hogy Gandhi más vallások iránt tanúsított türelmével elárulja a hinduk ügyét. Lázadás és gyilkosság mélyén vallásos fanatizmus. Két jelentéktelen epizódot említettünk, amely mégis történelemmé kö- vesedett olyan földön, amelyen a vallásos türelmesség erénynek számított, s amely vallás a többi vallást megszégyenítő jámborsággal hordozta el. Indiában va- gvunk tehát, az ..örök vallás” birodalmában. a hinduizmus, más szóval bráhmanizmus hazájában. Tornyok, minaretek, pagodák.. Az „örök vallás * 9 VALLÁS ÉS NÉP a nemzedékek megszámlálhatatlan sora ellenére egy és ugyanaz. Évezredek felfogásai, vallásos felismerések rétegeként tekerednek egymásra, mint a hagyma héja, nincs vallásának eredete, de nem mondhatjuk azt sem, hogy be van fejezve. Ez a vallás mindenkor nyitott volt, és bármikor fel tudta magát tölteni mások hitével. Kifejezetten indiai vallás, és noha nem volt soha agresszív, missziója csápjait sem bocsátotta ki messze idegenbe, mégis tömegeket ejtett rabul. Sajátságos, számunkra teljesen érthetetlen vallás ez. Szemben más vallásokkal, a hinduizmus „lett”, és nem valaki által alapított vallás. Ebből következik, hogy nincs szilárd dogmatikai1 rendszere, híveitől nem követeli meg, hogy higgyenek olyan túlvilági istenben, aki teremtette, ’ kormányozza a világot, aki törvényt szabott az embernek. Az egyénre bízza a döntést, sorai között lehetnek ateisták, vagy hivők, Bráhmát, Vis- nut, Sívát, vagy az indiai istenek panteonja áttekinthetetlenül gazdag társaságából bárkit választhat magának, és a világ irányítójául. Nincs egyformán kőtelező, elmélete a lelek es test viszonyáról sem. ERKÖLCSRE, VALLÁSOS SZUKASOKRA NÉZVE sincsenek általánosan érvényes szabályok. Van olyan hindu, aki húst fogyaszt, s akad, aki vegetáriánus, vannak akik vad orgiákon vesznek részt, és sok közöttük az aszkéta. Megdöbbentően tarka képet mutat ellentéteiben erkölcse. Glasenapp írja: „A hinduizmus a legsokoldalúbb vallási képződmény, amelyet a jelenkor ismer. Fenséges és visszataszító, primitív és kifinomult... Délen, az egyik nagyszerű, művészileg tökéletes templomban ősi rítusok teljes pompájával ünnepük Sívát, közben félrehúzódva egy aszkéta olvasóját morzsolja, és ezt a szent formulát mondja „én vagyok Síva”. Közvetlenül a szentély mellett kis templom áll, benne vad, rikító színekkel kimázolt istennőszobor, amely elé gyermekáldás után sóvárgó asz- szonyok bábukat tesznek, hogy elnyerjék segítségét. Benáresz- ben. az indiai Rómában, ahol Sunkara a Bráhmaszutrákhoz készült kommentárjait írta, és ahol még ma is a legbölcsebb és legtanultabb bráhmanák élnek, nap mint nap visszataszító üzletelés figyelhető meg a nagy fürdőlépcsőn. Papok, fakírok és kereskedők versengenek egymással a legváltozatosabb módszerekkel, hogy a jámbor zarándokok pénzét kicsalják. Kis gyülekezetnek egy szádhu magyarázza Gitá bölcsességét, vagy Krisnáról és Rámáról mesél ősi legendákat, pár lépésre tőlük egy kútnál a benne lakó szent kobrának mutatnak be áldozatot...” stb. SAJNOS, NEM TUDUNK részletes tájékoztatást nyújtani a hindu vallás sokféleségéből. Egy közös vonást azonban e tarka vallásos rendszerből kiemelünk: ez a lélekvándorlásról szóló tan. E szerint minden vallásos embernek arra kell törekednie, hogy jó cselekedetekkel biztosítson a maga számára egy kedvezőbb új- ramegtestesülést. Maga a létezés, még a legboldogabb, az istenek egében is korlátozott, ezért a folytonos jótettekkel is csak a boldogságnak bizonyos szakasza érhető el. Időtlen üdvösség után sóvárog az, aki a világi törekvések hiábavalóságát felismeri. Két elmelet van arra, hogyan érhető el az üdvösség. Az egyik szerint az ember képes önmegváltásra, a másik isten kizárólagos kegyelmétől függ. A világ megváltását nem ismeri a hinduizmus, és arra a kérdésre sem ad választ, vajon minden lélek eljut-e egyszer a megváltáshoz. E bizonytalanságért még inkább kell a jóra törekedni. Azt mondottuk, hogy a hinduizmus a vallások között a leg- , tarkább. A hindu vallásban valamiféleképpen megtaláljuk a földön kialakult vallások valamennyi formáját. A vallások fejlődési rendszerét is lemérhetjük ezen a számunkra érthetetlen valláson. A fétisek, hegyek, folyók (Ganges, Brahmaputra) növények, állatok, démonok és szellemek kultuszától, az emberi formát öltött panteizmuson keresztül egészen a magas rendű egy isten hitig. Keletkezését Krisztus születése előtt több mint kétezer évre teszik. Szent irataik a védák. (Ezért Vallásukat védikus vallásnak is mondják.) Ez a négy részből álló gyűjtemény jóval időszámításunk előtt egybeállt. A következőkben ennek a vallásnak társadalmi hatásáról ejtünk néhány szót. Dr. Rédey Pál
