Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-08-08 / 32. szám

XLI. ÉVFOLYAM 32. SZÁM 1976. augusztus 8. Ara: 2,50 Ft ORSZÁGOS E VA N G I Valóban nem változott? Néhány héttel ezelőtt az egyik lelkészi munkaközösségben egy idő lelkész — aki hosszú időn keresztül szolgált szórvány-gyüleke­zetben — kifogásolta, hogy az egyházvezetőség nem tesz meg mindent a szórványokban dolgozó lelkészekért. Azt mondotta, hogy ő már „30 évvel ezelőtt is előjött különböző javaslatokkal, de azok a mai napig sem valósultak meg”. Azt is mondta, hogy ha ő elmehetett volna a szórvány-szolgálatból, „tíz évvel tovább élne”. Egy másik lelkész eh­hez még azt is hozzátette, hogy a „fiatalok azonnal városba kerül­nek. pedig van egy határozat, miszerint előbb falun kell a szolgála­tot kezdeniük”. Mivel ez a kérdés nem egyszerűen a lelkészek ügye. hanem leg­alább annyira a gyülekezeteké is. úgy érezzük, nyíltan kell róla be­szélnünk. Nyíltan kell elmondani a valóságot. Mi a valóság? Az a valóság, hogy nincs egyháztörténetünkben még egy olyan időszak, amelyben annyi jelentős intézkedés történt volna a szórványban szolgáló lelkészekért, mint éppen az utolsó 15—18 év­ben. Az egyházvezetőség nagyon is jól tudta, hogy a szórványokban élő lelkészek nagvon nehéz munkát végeznek. Sokszor évekig néhány léleknek prédikálnak egy-egy helyen. Meg kell küzdeniük őszi eső­vel. sárral, hóval, többször még rossz utakkal is. Anyagilag s nehe­zebb a helyzetük. Gyermekeik taníttatása is költségesebb. Magányo­sabbak is. Érzékenyebbek is. Fokozottan szeretetre vágynak. Jogosan. Esvházi közérdek: hogy legyenek lelkészek, akik vállalják az evan­gélium hirdetéséit, a szentségek kiszolgáltatását és a diakóniai szol­gálatot ezeken a területeken ;s. Mit tett hát ennek érdekében az egy- házvezetőség ? ' 1. Kezdtük azzal, hogy létrehoztuk a Központi Alapot éppen a szórvány-le!készek érdekében. Ebből az alapból kipótoltuk a szór­vány-lelkészek alacsonyabb fizetését. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy fizetésük elérte a lelkészi fizetések országos átlagát. Tudjuk, hogy vannak magasabb lelkészi fizetések is. mint a szórvány-lelké­szeké. de a következő lépésit már nem az egyházvezetőségnek. hanem maguknak a gyülekezeteknek kell megtenniük lelkészeikért. Hiszen ők veszik igénybe a lelkészi szolgálatot. 2. Bevezettük az országos szórvány-offertóriumot. Ez azt jelenti, az egyházi esztendő egvik vasárnapján valamennyi evangélikus gyü­lekezet a szórvány-gyülekezetek szükségleteire adakozik. A befolyó összeget szétosztjuk közöttük. De meg a pénznél is nagyobb ügy. hogy a szórvány-offertórium meghirdetésekor valamennyi gyüleke­zetünk figyelmét felhívjuk a szórványokra és az ott szolgáló lelké­szekre. Ezzel bátorítjuk szórványainkat és azok vezetőit: nem ha­gyunk benneteket magatokra! 3. Az elmúlt másfél évtizedben külföldi hittestvéreink jóvoltából a Lutheránus Világszövetségen és a Gustav Adolf Werk-en keresz­tül több mint 50 (ötven!) gépkocsit adtunk a szórvány-gyülekezetek­nek. hogy a lelkészi szolgálatuk könnyebben elvégezhető legyen. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb szükséget mindenütt kielégítettük. Ezekkel a gépkocsikkal a lelkészek gyorsabban tudják elérni a szór­vány-terület egy-egy pontját és még azt is lehetővé teszik a kocsik, hogy egy-egy vasárnap több helyen szolgáljanak a lelkészek. Nem szekerekről szállnak le. hidegtől megdermedve, vagy éppen izzadtan- porosan. hanem télen fütött kocsiból indulhatnak szolgálatra, nyáron tiszta öltözetben. (Húsz évvel ezelőtt örült a lelkész, ha egy motor­kerékpárja vagy egy ..biciklije” volt!) Tegyük ehhez hozzá még a következőket: több lelkészünknek már saját gépkocsija van. (Kb. annyinak, amennyinek ajándékoztunk gépkocsit!). A szocialista tár­sadalmi rendben új utak épülteit, új autóbuszjáratok indultak. Még ha van is több helyen „vendégmarasztaló sár”, ma már nem ez a jel­lemző! 4. A több gyermekes szórvány-lelkészeknek az egyházvezetőség lehetőségeinek határain belül nem egy esetben adott és ad külön se­gélyt. 5. Gondunk van a szórvány-lelkészek — és általában a lelkész­házaspárok — üdültetésére. Rendelkezésükre állnak a balatoni és mátrai üdülőink, olyan minimális összegekért, amelyért külföldön legfeljebb egy szerény reggelit adnak és nem Balatont, szobát és el­látást! Ezen kívül évente 20—22 (!!) lelkészházasoárt (tehát mintegy 40 személyt) üdültetünk külföldön (Svájcban 5. NSZK-ban 2, Finnor­szágban 3. NDK-ban 12 házaspárt.) Az elmúlt 15 év alatt megköze­lítőleg 300 (!) lelkészházaspár üdült külföldön 3—4 hétig. Mások ez­után kerülnek sorra. Hol van még egy evangélikus egyház világvi­szonylatban. amely el tudja mondani, hogy lelkészeinek 75%-át kül­földön üdültette? Az üdülők között e'ső helyen vannak a szórvá­nyokban szolgáló lelkészek. f 6. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy „aki egyszer egy szór­vány-gyülekezetbe kerül, az onnan nem tud továbbmenni”. Meg kell tudnia mindenkinek egyházunkban, hogy az utolsó másfél évti­zedben — tehát aránylag nagyon rövid időn be’ül — Magyarországi Evangélikus Egyházunkban a gyülekezetek 60 (hatvan) százalékába új lelkész került. Tehát a gyülekezeteknek csak mintegy 35—40 szá­zalékában szolgálnak a régi lelkészek. Nagyon sok szórvány-lelkész került a fővárosba, városokba vagv nagy vidéki gyülekezetekbe. Nem mindenki? Nem! És a jövőben sem mindenki! Természetesen nem szolgálhat mindenki városban (ahhoz hússzor több várost kellene építeni!). Van olvan lelkész, aki még kérésre sem akarja elhagyni falusi vagv éppen szórvány-gyülekezetét, mert jól érzi ott magát. Nem „minden” a város! Meg kell becsülni a falusi és szórvány-gyü­lekezeteket is! Nemcsak az „öregekének, hanem a fiatal lelkészek­nek is. Igen. azt akariuk — és ez így is van —, hogy szolgálatukat a fiata'ok a szórványokban kezdjék! K. Z. AFRIKA LEGNAGYOBB EVANGÉLIKUS EGYHAZA A kelet-afrikai Tanzániában kereken négymillió keresztyén él. akiknek a fele római katoli­kus. A 1,8 millió protestáns kö­zül 650 000 a 75 évvel ezelőtt megalakult evangélikus egyház tagja. Tanzániának több mint tízmil­lió lakosa van. A tanzániai evan­gélikus egyház, mely 1977-ben a Lutheránus Világszövetség nagy­gyűlésének házigazdája lesz, Af­rika legnagyobb evangélikus egy­háza. (lwi) séggel és Istennek végezzük. De ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy Istennek a legjobban úgy tudunk szolgálni, ha a felebará­tunkat szolgáljuk, és akkor, ami­kor a felebarátunkat, a társadal­munkat szolgáljuk, akkor is — lényegében — istentiszteletet végzünk. A kétféle kormányzással kap­csolatban meg kell említenünk még azt is, hogy a Hazafias Nép­front munkájában mi, ^keresz­tyén emberek nem igényelhet­jük azt, hogy azok az emberek, akik más világnézetűek — tehát nem keresztyének —, azok a mi szempontjaink szerint végezzek ilyen irányú munkájukat. Azok, akik nem vallásos emberek, azok a saját erkölcsi törvényeik: a szocialista erkölcsi rend alapján végzik a népünkért való szolgá­latot. és nekünk — ahogy mon­dani szoktuk —, ezt a világi er­kölcsöt, a szocialista erkölcsöt magasra kell értékelnünk, es örülnünk kell annak, hogy a szo­cialista erkölcsi alapokon álló állampolgárokkal együtt működ­hetünk akkor, amikor viszont mi az evangélium alapján állva vé­gezzük — velük együtt — a mi munkánkat. Még egy szempontot szeretnék itt megemlíteni, éspedig azt, hogy Luther sokra becsülte a „felebarátot”: nagyon hangsú­lyozta a felebarát iránti kötele­zettségeket, és szolgálatot. A hit igazi értékét a felebarát érdeké­ben végzett szorgalmatos tevé­kenységben vélte felfedezni. Ezért helytelen az a beállítás, hogy Luther csak a „hit által való megigazulást” hirdette (sok „lutheránus” vélekedik így, és rosszul), mert ő legalább ilyen erővel hangsúlyozta a hitből fo­lyó szeretetet a felebarát iránt. Tehát Luthernél a ..vertikális es a horizontális” irány teljesen egy volt. S ezt kell szem előtt tartanunk akkor is, amikor a Ha­zafias Népfrontban végezzük a szolgálatunkat. Dr. Vámos József Püspök-elnök úr! Ez alkalom­mal nem úgy keveslem fel Ont, mint egyhazunk vezetőjét, de még úgy sem, mint néphatal­munk legfőbb szervének, az or- szagyyuiesnek Képviselőjét, ha­nem úgy, mint akit a Budapes­ten élő magyar állampolgárok, a Hazafias Népfront VI. kongresz- szusara hivatalos küldődként megválasztottak. Mit jelent ez a széles körű bi­zalom, személy szerint az On számára? Köztudomású, hogy a Hazafias Nepiront oudapesti bizottságá­nak ülésé iaejen nem voltam Magyarországon: szoigáiatoKat, vegeztem az Észak-amerúcai Egyesült Államokban es Kana- dáuan. Amikor hazaérkeztem, akkor tudtam meg a számomra nagyon megtisztelő nírt, hogy az országos kongresszusra küldött­ként választottak meg. Meg mi- Kor elmentem, hallottam azt, nogy engem javasolnak, ae arra gondoltam, hogy taian valaki mast kellene mar egynazunkool megválasztani. Annái joüoan esett az a bizalom, amellyel ki­tüntettek. Tudom jól, hogy ez a bizalom nemcsak nekem szol, nemcsak annak a közei két évtizedes mun­kának, amit a Hazafias Nép­frontban — a budapesti bizott­ságban es az Országos Tanácsban — végeztem, hanem rajtam ke­resztül annak a magyarországi evangélikus egyháznak is, amely­nek egyik vezetője vagyok. Há­lás vagyok a budapestiek bizal­máért, és azzal az eikötelezett- seggel szeretnék a hatodik kong­resszuson is szolgálni, amivel ed­dig is igyekeztem a Hazafias Népfront ügyét, céljait előmoz­dítani, segíteni. Mit jelent ez a bizalom, amely más evangélikus egyházi sze­mélyt is a kongresszus küldötté­vé választott, egész egyházunk számára ? Igen, ez egy nagyon jó kérdés, mert hiszen ez a munka nem egyszerűen a püspökök feladata, mégcsak nem is egyszerűen a lelkészek munkája, hanem szol­gálatot jelent egész egyházunk számára. Tudott dolog, hogy a Hazafias Népfrontot úgy szoktuk említe­ni, mint a nemzeti összefogásnak a nagy keretét. S nagyszerű do­log az, hogy ebben a nemzeti ösz- szefőgásban egyházunk és annak tagjai is részt vehetnek. Szokták azt is mondani, hogy a Hazafias Népfront egy olyan fórum, ahol mindenki elmond­hatja népünk fejlődésével kap­csolatos véleményét, segíthet a szavával. Én azonban ebben a pillanatban arra szeretném fel­hívni egész egyházunknak — a lelkészeknek, a gyülekezeti ta­goknak — a figyelmét, hogy ne annyira fórumnak tekintsék a Hazafias Népfrontot, ahol min­denki szabadon szólhat, ne vala­miféle londoni Hyde Parknak, ahol csupán az történik, hogy mindenki elmondja a maga ál­láspontját. Nekem az utóbbi időben egyre inkább az a véleményem, hogy bármennyire is fontos a Haza­fias Népfrontnak ez a fórum jel­lege — az, hogy „szószéket” ad minden jóakaratú magyar ál­lampolgárnak, köztük az egyház tagjainak is —, még fontosabb­nak látszik az, hogy ez a mozga­lom úgy fogja fel a maga fel­adatát, hogy a népünk, a társa­dalmunk fejlődése szolgálatábar ggv egyfajta munkaközösség, ak­ciókeret legyen. Tehát egy olyan közösségnek vallja magát, amely azért van, hogy egyeztesse az egész népünk fejlődéséért való A felebarát szolgálatáról van szó Beszélgetés D. Káldy Zoltán püspök-elnökkel a Hazafias Népfront munkájáról közös munkát. Ezért a magam s részerői most arra hívom az egy- t ház tagjait, hogy vegyenek reszt 1 helyi — községi, városi, főváro- t si — szinten a Hazafias Népfront t megmozdulásaiban, s tegyék ezt 1 ne , csak szavukkal, hanem ke- i zükkel, szívükkel is. 1 Lényegesnek tartom a követ- \ kezö kérdést, és ezért nagyon fontosnak Püspök-elnök úr vá- ( laszát: mi magyar evangéliku- \ sok tudjuk-e képviselni a nép- 1 frontmozgalomban a magunk t lutheri tanításon alapuló erkölcsi i értékrendünk alapvető követel- ; menyeit? i Itt, ennél a kérdésnél — min- : den kétségen kívül — hivatkoz- i nőm kell Luther „kétféle kor- ; Hiányzásról” szóló tanítására ak- ; kor, amikor a Hazafias Nép- s frontban való munkánk teoló- i giai alapjait keressük. Közismert 1 az, hogy Luther azt mondotta, < hogy Isten kétféle módon kor- 1 mányozza a világot. Jézus Krisz- i tus követőit az evangélium, az i egyházon kívül álló embereket < pedig a „törvény” által. Ugyan- i akkor azt is hangsúlyozta, hogy 1 mind a két terület — végső so- ; ron — Isten uralma alatt áll. i Mit jelent ez közelebbről a mi i szamunkra akkor, amikor a Ha­zafias Népfrontban dolgozunk? j Elsősorban azt. hogy amikor I a társadalom kérdéseiről, a poli- , ti kai, a gazdasági kérdésekről í van szó, olyan területen moz- ; gunk. amely i nem esik kívül Is- i ten uralmi területén. Tehát nem 1 beszélhetünk a Hazafias Nép- ! frontról úgy, hogy az számunk- ] ra valamiféle „idegen terület”, 1 hanem úgy kell tevékenvked- ' nünk itt is. mint akik tudiák, hogy Isten uralmi területén van- i nak. i Ez az egyik. A másik az, hogy ezt a mun- ’ kát. amelyet népünkért, társa- : dalműnkért, a békéért, az embe- i riség jólétéért, a? emberi méltóság megbecsüléséért, az előbbrehala- dásért végzünk, azt végső soron Isten előtt. Isten előtti felelős­MIÉRT MENEKÜLNEK A MISSZIONÁRIUSOK A FÜGGETLENSÉG ELÖL? Továbbra is sürgetően szüksé­gük van az afrikai .egyházaknak külföldi misszionáriusokra — je­lentette ki Emilio de Carvalho, angolai metodista püspök. Sajná­latos, mondotta, hogy az afrikai államok függetlenségi nyilatko­zatát hamarosan a fehér misz- szionáriusok kivonulása követi „Ezt nem tudom megérteni”, mondotta Carvalho püspök. „Évekig kitartottak a gyarmati uralom alatt, de a szabadságra jutottak uralma, úgy látszik, nem tetszik nekik.” Szomorú lenne ebből arra következtetni, hogy az egyház csak a kapitalista álla­mokban számol a továbbélés le­hetőségével. (epd) PHILIP POTTER TISZTELETBELI DOKTOR Philip Potter, az Egyházak Vi­lágtanácsa főtitkára és Yvés Cou­gar dominikánus teológus a kö­zelmúltban a genfi egyetem teo­lógiai fakultásától tiszteletbeli teológiai doktori címet kaptak. Potter az első harmadik világbeli teológus, Congar pedig az első római katolikus, akit a genfi egyetem ezzel a címmel tüntet ki. (epd) MOHAMEDÁNOK EURÓPÁBAN Az Európai Iszlám Tanácsot 1973-ban alapították és 15 nyu­gat-európai mohamedán köapont tevékenységét hangolja össze. Hivatalosan is elismerték az isz­lám államok képviselői. Nyugat­Európában jelenleg mintegy 5 millió mohamedán él, ebből 1,2 millió a Német Szövetségi Köz­társaságban, akiknek többsége török, jugoszláv és észak-afrikai vendégmunkás, (epd) SZEMÉLYI VÁLTOZÁS AZ LVSZ HÍRSZOLGÁLATBAN Augusztus 1-én Charles Austin lelkész, az USA-beli Lutheránus Tanács tájékoztatási irodájának helyettes igazgatója és Neil Mell­blom, aki az LVSZ hírszolgálat angol szerkesztője volt 9 évig, egymással beosztást cserélnek. (lwi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents