Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-08-01 / 31. szám

1

m

|.A

II

VAS/)

il

Hl

N

A

Pl

61

ÉJ

LU

Hitünk teljessége: örök élet

Ezs 55, 1—3.

ÜGY ISMERTETI MEG MAGÁT ISTEN ebben a próféciában, mint akt szereti egész valónkat: földi életünket és örökkévalóságunkat egyaránt. Amikor szeretetének szövetségét kínálja, akkor nemcsak földi boldogságunkon, hanem örök üdvösségünkön is munkálkodni szeretne. Valljuk meg őszintén, hogy szükségünk van erre a próféciában megszólaló bíztatásra, az örök élet és az üdvösség reménységében való megerősödésre.

ÉLETÜNKRE ÉS VILÁGUNKRA VONATKOZÓ ugyanazon húsz kérdést szoktam feltenni hosszú autós útjaimon stopos fiataloknak. Természetesen nem tudják, hogy lelkész vagyok és saját véleményüket. kérem. Az utolsó kérdésem: van-e valami még a halál után? Ragukat vallásosnak valló fiatalok is — és ez az előbbi feleletekből kitűnik — szinte mindannyian: „nincs semmi!” váldszt adják. A keresztyén reménység sohasem csendült meg.

MILYEN SOKSZOR TAPASZTALJUK, hogy keresztyének „csak” a földi élet boldogságán munkálkodó gondviselő IsteiJoen hisznek. Régen Tőle várták a gazdag aratást, a járványok elöl való megme- nekedést. Ma csupán azt jelenti hitük, hogy Isten megőrzi legfőbb jónak tartott egészségüket és kiügyeskedett, összkomfortosra berendezett kényelmüket. Amikor azonban szeretteik halálával vagy saját elmúlásuk tényével kell szembenézniük, akkor hitük gyengének bizonyul vagy semmivé lesz.

A MÁSIK VÉGLETTEL IS TALÁLKOZUNK gyakran. Ezek azok a keresztyének, akik szerint „csak siralom völgye a mi földünk” és „tűrd kereszted mindhalálig” az egyetlen megnyugtató megoldás. S nem törődve a földi élet örömével és szépségével csupán egyetlen ügyre szabad és kell „koncentrálni”: az örök életre, az üdvösségre, a mennyei hazára. Isten szeretetének a betegágy vagy a ravatal mellett szabnak szűk hatart.

A GONDVISELŐ ISTENBE VETETT HITÜNKET nem zavarja az a tény. hogy mi a világnak azon részében élünk, ahol a társadalomnak nemcsak szép célkitűzése, hogy mindenkinek legyen „étele és itala”. Sőt, tapasztalhatjuk: egészségünkről ingyen gondoskodik széles körű egészségügyi szolgálat, nincs országunkban éhesen kopogtató koldus, vízmüvek egészséges vízzel látnak el kis falukat is.

AZ ÖRÖK ELET REMÉNYSÉGÉ ugyanakkor nem tehet közömbössé a magunk és embertársaink földi életének boldogsága és szépsége kérdésében. Mert mindenki földi életét az örökkévalóság távlatában tudjuk, gondunkká így válik az a feladat, hogy mindenkinek legyen emberhez méltóan étele és itala.

HOGY ISTEN SZERETETE ÁTFOGJA EGÉSZ VALÓNKAT, Jézus Krisztusnak életében mutatta meg. Neki egyaránt fontos volt az ember földi sorsa: éhezik-e, beteg-e, szabad-e? És örök sorsa: nyert-e bűnbocsánatot, megbékélt-e Istennel? Jézus Krisztus a kettőt mindig együtt látta, mindkettőért vállalta a szolgálatot.

HITÜNK TELJESSÉGÉNEK TITKA éppen ebben az „együtt”-ben rejlik. Isten egész valónkat szereti: földi életünk boldogsága és örök élelünk egyformán szívügye.

Kiszely Sándor

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1976. augusztus l«én

Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. Rafael József. Fasor de. 11 (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Ülló'i út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 5-7/b. de. 10 (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Matuz Pál. Rákosfalva de. 8. Matuz Pál. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Matuz Pál. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 12. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár újtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matüz László Kispest de. 10. Kispest Weker- letelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplom du. _3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Baráth Pál. Sashalom de. 9. Baráth Pál. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistar- csa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 10. dr. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter. de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Gáncs Péter, du. 6. D. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) D. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de.

10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Nyirő József, de

11. Nyirő József, du. fél 7. dr. Lehel László. Pesthidegkút de. fél 11. dr. Lehel László. Modori u. 6. de. 10. Tur- csányi Károly. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10, Visontai Róbert. Csepel de. fél 11.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Maeyarorszási Evaneélikus Eevház Saitoosztál.vának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság

A szerkesztésért felel:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal:

1088 Budapest VUL. Puskin u. 12 Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám: 516—20 412*—Vili

Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index: 25211

Imádkozzunk!

Mindenható Isten! Ébressz bennünk hitet, és láttasd meg velünk, hogy örök élet beszéde a te igéd, amely mindennapi életünket is boldoggá teszi, ha engedelmesen követjük útmutatását, az Or Jézus Krisztus által. Amen.

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs masasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Emberi módon beszélek, mivel erőtlenek vagytok és emberi módon gondolkodtok. Ahogyan tehát átadtátok tagjaitokat a tisztáta- lanságnak és a törvénytelenségnek a törvénytelenség szolgálatára, úgy most adjátok át tagjaitokat az igazság szolgálatára, hogy szentek legyetek” (Rom 6. 19).

VASÄRNAP, — „Amikor azután a Jézus az asztalnál ült a Lévi házában, sok vámszedő és bűnös is együtt ült Jézussal és tanítványaival” (Mk 2, 15 — Jer Sir 1, 20 — Mk 8, 1—9 — Zsolt 65, 2—14). Jézus vállalta a közösséget Lévivel és a többi bűnössel. Leült velük egy asztalhoz. Szere- tetből tette, hogy a tisztátalanokat Isten orezága számára megmentse. Az úrvacsora szentségében velünk is közösséget vállal. Kegyelmét adja, hogy tiszta, szent életre segítsen.

HÉTFŐ. — „Ismét meglátlak majd titeket és örülni fog a szivetek és örömötöket senki sem veheti el tőletek” (Jn 16, 22 — Zsolt 16, 11 — Mk 8. 10—21 — 2 Móz 32, 1—14). Amilyen fájdalmas a búcsú, különösen, ha az itt a földön az utolsó, — oly nagy a találkozás öröme. A keresztyén ember készül Urával való találkozásra S nem majd, nem élete végén kezdi, hanem ma, holnap és minden nap gyakorolja, hitben és szolgálatban. Teljes és maradandó örömöt így nyerek.

KEDD. — „Gyermekségedtől ismered a 6zent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által” (2 Tim 3, 15 — Zsolt 119, 81 — Rm 6. 12—18 — 2 Móz 32. 15—35). Sokan ismerik, olvassák a Bibliát. Sokaknak érdekesség, régiség, vagy világirodalmi remekmű. S nekünk mit jelent? Milyen hittel vesszük kézbe? Számunkra az élet beszédét jelenti. Isten szól hozzánk, Fia Jézus által. Leleplezi bűnünket, hogy megmentsen azoktól. Hogy tes- tünk-lelkünk az Övé legyen, s így Neki éljünk, Néki szolgáljunk.

SZERDA. — „Nincs tehát immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Rm 8, 1 — Zsolt 105. 5 — Lk 11, 33—36 — 2 Móz 33, 1— 23). Kiket ér kárhoztatás, elmarasztalás? Akik vétenek Isten törvénye ellen, mert engedetlenek Isten akaratával szemben. Annak az embernek az életében, ahol nem a bűn, hanem Isten az Ür, megszűnik az elmarasztaló ítélet. Azért, hogy ez így lehessen

Krisztusban kell hinnünk, Belőle

kell élnünk.

CSÜTÖRTÖK. — „Mindenben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata számotokra a Krisztus Jézusban” (1 Ts 5, 18 — Zsolt 71, 15 — Mk 9, 42—50 2 Móz 34, 1— 10, 29—35). Nem erős oldalunk a hálaadás. Inkább kérni tudunk. Megszámlálhatatlan kéréseink száma. De tudunk-e jól kérni? Krisztus nevében, — mert csak úgy fogunk tudni hálát is adni. S nemcsak néha, hanem mindig, egyéni éö közösségi életünk dolgaiért.

PÉNTEK. — „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek fér- í'iak, legyetek erősek” (1 Kor 16, 13 — Dán 10, 19 — Jn, 19, 1—5 — 1 Tim 1, 1—11). A szeretet mondatta ezt az intelmet. Mint szülő a gyermekét óvja az apostol az az elbukástól a korinthusiakat. A hitben járás, a Krisztus követés is férfias, erőt, bátorságot igényel, hiszen az ellenfél nem gyerek, hanem maga a bűn. Isten Lelke által bizton megállhatunk a bűn minden kísértésével szemben.

SZOMBAT. — „Én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28, 20 — Zsolt 46, 5— 6 — Rom 12, 1—2 — 1 Tim 1, 12— 20). Ez az ígéret a missziói paranccsal együtt hangzott el Jézus ajkáról. Jézus velünk lakozása, oltalma, ereje, akkor lesz a miénk, ha nem a tétlenség „babérjain” nyugszunk, hanem dolgozunk. Hirdetjük az igét, segítjük az embereket. Élünk e világban úgy. ahogy Jézus tette, nem e világ ellen, hanem érette. ígéret és munka együtt érvényes.

____ Szabó István

J. S. BACH

ÉS AZ ORGONAZENE MESTEREI

címmel orgonaest lesz július 30- án, pénteken és augusztus 2-án, hétlön este fél 7 órakor a Bécsi- kapu téri templomban. Bach:

A fúga művészete — részletek Reger:

d-moll toccata f-moll introdukció és passacaglia Orgonái:

PESKÖ GYÖRGY Előadók:

Földes Imre

és

Meisncr Mihály Jegyek ára- 12,— Ft.

Nem Mohács kell nekünk

Ady irta Nekünk Mohács kell című versében: „Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk”. Mint megannyi hasonlóan gyötrő és gyötörtető versében egy ocsúdó országhoz szólt, új rendet, szép és boldog létet kívánva hazájának, vagyis az ellenkezőjét annak, amit szavai mondanak. Próféták szólnak így, ébresztő harsonával. Mohács országvész lett. Most van ennek négyszázötven éve. Nem rontásra bíztatjuk magunkat Mohács idézésével, hanem tanulságra. Természetesen nekünk békességre van szükségünk, gyarapodásra, minden erőnk egészséges és szép összegyűjtésére. Ady rettentő sorai csak így áttételesen értelmezhetők. Az elvesztett harc: megnyert tanulság. Mohács az egyik legnagyobb tanulságot hitelesíti a magyarságnak.

Másfél évtizede a mohácsi csata érdeklődésünk előterébe is került. Először úgy, hogy megtalálták a magyar hadsereg két tömegsírját. Most nemrég újabb sírokra bukkantak a csatamezőn. De még mindig nem találták meg a nagy sírokat, ahol ezernyi test porlad. Feltehető, hogy ezekre is rábukkan a kutatók ásója. A török ugyanis minden hadifoglyát lemészárolta. A csontvázak ölében ott a koponya, ahogy a fényképek mutatják, A mohácsi csatateret emlékhellyé nyilvánítják, a nemzeti kegyelet remélhetően jó ízléssel rendezi az ország sírját. Ez Mohács külső képe.

De van egy belső Mohács is, a lelkűnkben élő és Ady-módra nyugtalanító. Nem szűnik meg a vita arról, szükségszerű volt-e a középkori virágzó magyar birodalom bukása, szétszagga- tása, melyet a mohácsi csata idézett elő? Mohács után három részre darabolták a nyugat-európai országokkal azonos egységű, azonos hatalmú, azonos nemzeti erejű Magyarországot. A török behatolt az ország közepébe, övé lett az Alföld s a Dunántúl egy része, együtt az ország fővárosával. A keleti rész, Erdély, török „védelem” alatt álló fejedelemség lett. A Felvidék és a Dunántúl másik része a. Habsburg-királyé. Mindez nem történt meg rögtön. Mohács nem volt varázsvessző. Ismerjük Székely Bertalan nevezetes képét, melyet 1860-ban festett, a II. Lajos holttestének megtalálását. A király meghalt katonáinak nagy részével, de az ország még életben maradt másfél évtizedig. Miért nem kelt fel a nemzet, miért nem rázta le a törököt ez idő alatt, Buda elestéig? Ezt a kérdést vetette fel Nemeskürty István Mi történt Mohács után? című írásművében. Folytatta a kérdésfelvetést és a tények elemzését még két másik művében is Nemeskürty. S felkavarta vitatémájával egész történeti gondolkodásunkat s hivatásos történészeinket (Nemeskürty nem az, irodalomtörténész és filmesztéta). Nemeskürty azt állítja, titokzatos az 1526-tól 1541-ig eltelt időszak, amikor a török elfoglalta Pestet, majd Budát is.

Erről a másfél évtizedről hallgatnak az ismert összefoglaló történeti művek, Szekfű Gyula és utódai. Nemeskürty szerint Mohácsnál nem semmisült meg Hunyadi Mátyás Magyarországa. 11. Lajos serege körülbelül 25 ezer főből állott, a csatáról lekésett két számottevő magyar sereg, Szapolyaié és Frangepáné. A királyi hadvezetésnek meg kellett volna várnia ezt a két sereget. II. Lajos húszéves ifjú, nincs tekintélye, hadai korszerűtlen fegyverekkel tűző napfényben várnak a mohácsi homokos síkon, amikor végre délután három tájban Tömöri kalocsai érsek, a hadvezér, körülvezetve a királyt, kiadja a parancsot a támadásra. Tömöri feddhetetlen jellem, jó hadvezér — már egyszer győzött a törökön — de hibás taktikával indul Európa legjobb hadvezére, Szulejrnán szultán ellen, aki 80 ezer főnyi kiválóan fegyelmezett s okos stratégiával széthelyezett, korszerűen, ágyúkkal felszerelve fogadta a magyar támadást. Az ütközet talán két óra hosszat tartott, a janicsárok össztűzében megsemmisült a kis magyar sereg.

Szakály Ferenc — történész — A mohácsi csaty, c. könyvében, mely tavaly jelent meg, azt állítja, hogy az ország gazdaságilag, katonailag és politikailag beleroppant az erején felüli önvédelembe. A nemesi felkelésre épített magyar katonai szervezet nem tudott megbirkózni az oszmán haddal. Szakály szerint nem igaz, hogy Dózsa parasztfelkelésének oktalan leverése miatt történt a mohácsi vész. A magyar parasztot nem érdekelte a honvédelem. Ez utóbbi állítás merőben ellentétes eddigi feltevéseinkkel és ismereteinkkel és nem is tudjuk vállalni, csak a legújabbat említsem, éppen a magyar paraszthonvédelem képsorozata.

Egy hadtörténész, Perjés Géza, Az országút szélére vetett ország című kis könyvében, üti meg a legbátrabb gondolatot a magyar állam fennmaradásáról Mohács napjától Buda elfoglalásáig. Perjés nem állít kevesebbet, mint azt, hogy megmenthető volt Magyarország, mert a török szultán olyasmit kínált fel a Jagellóknak s Szapolyainak, amit Erdély esetében is megtartott: szövetséget a Habsburgok ellen. S a török nem nyúl Magyarország után! A török a Dunát és

Szávát tűzte ki birodalma északi határául, nem óhajtott benyomulni Magyar- országba. így festi a helyzetet a román Jorga is, s egyes magyar turkológusok is. Szulejrnán csak meg akarta „fenyíteni” II. Lajost, amiért nem hallgat az ö ajánlatára s nem bízik írásban adott, török módra kicifrázott esküjében. A mohácsi csatával tulajdonképpen Szulejrnán maga adta át Magyarországot a Habsburgoknak, csak későn ébredt ennek tudatára s vonult fel Budáért. Szapolyai halála után ugyanis új helyzet állott elő, családi szerződésük értelmében jelentkeztek a Habsburgok, s nem tágítottak 1918-ig.

Azt hiszem Szakály Ferenc tévedésnek esett áldozatul, mikor parasztságunk érdektelenségét magyarázza. Erre világosan rácáfolnak a várháborúk. Például Drégelyt 150 paraszt önként védelmezte s a várkapitány, Szondy, is jobbágyszármazék volt. Mind tudták, hogy ott kell halniok s mind vállalták a halált a hazáért s a keresztyénségért, vagyis a kor európai eszméjéért. Így volt ez Dobóval s Egerrel is, s a dunántúli várak esetében is. A mohácsi király tehetetlen volt az uralkodó osztály ellenében. Az pedig megtagadta a pénzt, ami költségként kellett a hadsereg felszerelésére s új csapatok toborzására. A menekülő királyt a vesztett csata utolsó perceiben kitörő vihar rántotta el lávával együtt, szinte jelképesen.

S a nemzetet e katasztrófa után mégis, mégis a nép emelte fel, nem a nemesség, mely könnyen menekült el. A nép «s győztes nyelve, új hite, a reformáció, mely pótolta Mátyás gazdag országának határait. Nekünk tehát ez a Mohács kell, ahogy Ady kiáltotta, az ébresztő, mely nemzetté avatja a népet.

Szal&tnai Rezső