Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1976-07-25 / 30. szám
VendégjáA*ás iilejéii örülünk annak, hogy évről évre többen keresik fel hazánkat, Budapestet. a Balatont ás még sok szép tájunkat, idegenforgalmi látnivalóinkat. Országunk nem a legnagyobb, a legszebb, a legga tdagabb. a leghíresebb ország Európában, ezzel tisztában vagyunk, mégis van valami vonzóereje, ami évről évre több millió turistát hív ide. Comenius a 17. századi sokat utazó, bölcs protestáns pedagógus irta már külföldre készülő vándordiákjának a következő sorokat: „Vándorútra készülsz menni. Lelkedre kötök valamit, amire figyelemmel légy. Mindenekelőtt gondold meg miért veszed magadra a vándorlás fáradságát. Bizonyára nemcsak azért, hogy új hegyeket. mezőket, folyókat, tengereket és állatokat láss. hanem hogy láss bölcs és művelt embereket, beszélj velük és a velük való érintkezéssel növeld bölcsességedet, tudásodat, erkölcsödet..(1643). GYAKORLÓ KERESZTYÉNEK IS AKADNAK A SOK TURISTA KÖZÖTT, akik szívesen keresik fel hazánkban látogatásuk során templomainkat, istentiszteleteinket, gyülekezeti alkalmainkat, beszélgetnek lelkésszel és gyülekezeti tagokkal egyaránt. Távoli országokból érkező keresztyének látogatását mindig egyfajta rokonlátogatásnak tartom, hiszen a keresztyének bárhol éljenek is a világon egy nagy családnak a tagjai. Szűkebb családunkhoz tartoznak a hozzánk látogató evangélikusok. Örömmel és szeretettel fogadjuk őket. hiszen még az apostol szava is erre kötelez: „A vendégszeretetei gyakoroljátok!” (Róm 12. 13) A VENDÉG JÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN VANNAK JÓ ÉS KEVÉSBÉ JÓ tapasztalataink minden esztendőben, idén is. Vendégeink döntő többségében őszinte érdeklődést tapasztalok, figyelnek arra, amit egyházunk, vagy gyülekezetünk életéről mondok. Hálásak az őszinte, testvéri szóért, a problémákat is érintő józan, de remény- teljes hangért. Együtt örülnek velünk az élet jeleinek, eredményeinknek s hamarosan elmond iák saját örömeiket és gondjaikat, hiszen testvérek vagyunk. Újra és újra átélem, hogy az igazi, becsületes véleménycsere hasznunkra van. s kölcsönösen növekszünk. VAN SAJNOS SOK ROSSZ TAPASZTALATUNK IS. Sokszor találkozunk értetlenséggel, sőt merev előítéletekkel, amiket rádióállomások, vagy újságtermékek alakítottak ki esetleg felelőtlenül mesélő honfitársaink táplálták be külföldi testvéreinkbe. Van. aki úgy állít be hozzánk, hogy a „mindent úgyis jobban tudok” pózában tetszeleg és csak arra kíváncsi, vajon merek-e neki helyeselni vagy sem. Ezek azok. akik néhány perc alatt ki akarnak tanítani, hogyan is kellene Magyarországon „igazán”, „biblikusán”, „hűségesen” keresztyén módra élni. Ezek szerint az egyedüli helyes magatartás itt csak az ellenállás, mai államunkkal szembefordulás lehet. Bizony vannak. akik visszaélnek vendégszeretetünkkel. S itt nemcsak azokra gondolok. akik műkincseket csempésznek ki országunkból, olcsón vásárolnak össze antik tárgyakat, hogy távoli országukban magas áron értékesítsék, akik becsmérlik népünket, hazánkat, államunkat, akik mindenáron saját elképzeléseiket akarják velünk igazoltatni. Hamis udvariasságnak és felelőtlenségnek tartom idehaza a keresztyén vendégszeretet olyan értelmezését, amely hallgatni tud. amikor bennünket rágalmaznak, esetleg tapintatból igenei legjobb meggyőződése ellenére is. Van egyesekben nálunk sokszor még ma is olyan indokolatlan külföldimádat, ami talán még annak a korszaknak szülötte, amikor ritka vendég volt a külföldi és a magyar is alig tehette ki lábát a határon. Vajon mi indokolja még ma is ezt a hamis és áruló magatartást? Országunk Európa egyik legnyugodtabb pontja, kiegyensúlyozott élet folyik itt, az emberek magas szinten élnek, kulturális életünk bármely nagy országgal is állja a versenyt. Városainkban közbiztonság van. „Legnagyobb élményem Budapesten az volt, hogy Önöknél éjjel is lehet sétálni a Duna-parton, nem ütnek le, nem kérik el a pénzemet, hogy kell kábítószerre” — mondta őszintén egy két évtizede Svédországban élő, most látogatóba hazatért magyar asszony. NAGYOBB ÖSSZEFÜGGÉSEKBEN IS GONDOLKODHATUNK! Az 1975-ben született helsinki záróokmány aláírása után sem lehet vita. vagy kompromisszum tárgya nálunk, hogy aki ide belép, az államunk törvényeit köteles megtartani és a külföldi állampolgár nem avatkozhat belügyeinkbe, még ha keresztyén, akkor sem. A kulturális értékek cseréje és a szabad véleménycsere csak pozitív célokat szolgálhat egyházi vonatkozásban is. vagyis a megértésnek, barátságnak, békének céljait. A Helsinkiben gyakran emlegetett „harmadik kosár” tartalmát mi úgy fogadtuk el, hogy közben tiszteletben tartják más államok állampolgárai az államok közötti jó kapcsolatokat. Az egyes emberek közötti kapcsolat fejlesztése alá van vetve a népek közötti baráti viszony fejlesztésének a bizalom erősítésének. az enyhülési folyamatnak. Az információknak nem rémhírek gyűjtéséből kell állniuk, hanem realitások közléséből és a szándék csak egy lehet: az enyhülés tényleges fokozása, ha nem ez a cél, akkor a hidegháború szítását szolgálja. A záróokmány, amire oly gyakran hivatkoznak ma szerintünk egységes egészet alkot, valamennyi mondata összefügg, az ún. humanitárius rész pl. nem emelhető ki s hitelesen csak akkor idézhető, ha a politikai és kölcsönös tiszteletben tartási elveket is komolyan vesszük. Nyugodtan, felszabadultan, hazánkat és egyházunkat felelősen szeretve tegyük helyére a hamis gondolatot, az ellentétek szitásának lelkületűt és udvariasan de határozottan tereljük abba az irányba a beszélgetést, amely egyedül méltó a keresztyén vendégszeretetre, egymás kölcsönös tiszteletben tartásához. Egy északi látogatónk templomlátogatása során ezt kérdezte: „Tudja ön. hogy Helsinki óta új játékszabályok vannak érvényben?” — s azután a gondolatok és eszmék szabad áramlásáról szólt. Azt hiszem a keresztyének számára csak egyféle lehet az új is: a felelős szeretet játékszabálya ez. Ez pedig sohasem fér össze gyűlölettel, bizalmatlanság szításával, hidegháborús hangokkal, feszültségteremtéssel — teleltem. Ne feledkezzünk meg hát felelősségünkről, hogy ne lehessen visszaélni vendégszeretetünkkel! Dr. Hatcnscher Károly Dolgozni csak pontosan, szépen.,. Beiktatták a Somogy—Zalai Egyházmegye újraválasztott elnökséget Százhúszezer forintot költött a kaposvári gyülekezet temploma belsejének rendbetételére, feste- tésére, hogy az időszerű karbantartáson felül méltó keretet adjon annak az egyházmegyei rendkívüli közgyűlésnek, amelyen az egyházmegye újra megválasztott elnökségét iktatták hivatalukba június 20-án. A' lágy színekkel festett, a külső és belső stílushoz jól igazodó motívumokkal díszített templomban, amelyet a helybeli hívek és az egyházmegye küldöttei teljesen megtöltöttek. D. Káldy Zoltán püspök végezte az igehirdetés és beiktatás szolgálatát. A BEIKTATÓ IGEHIRDETÉS 1 Kir. 17, 8—16. alapján hangzott. A püspök többek között a következőket mondta: „A Somogy—zalai maroknyi gyülekezetek sokszor felvetődő kérdése: mi lesz velünk? Van-e perspektívája a gyülekezeteknek, az egyháznak?” Erre a következő feleletet adta: „Kár felvetni ilyen kérdéseket: mi lesz velünk holnap és holnapután? Ezt a kérdést kell felvetni: hogyan tudnának itt és most. Somogy—Zalában, a kis gyülekezetek minél többet szolgálni ?” . . .„A somogy—zalai kérdés az egész Magyarországi Evangélikus Egyház kérdése: hogyan tudnék adni, másoknak adni. még többet szolgálni, még többet segíteni?... A Magyarorszagi Evangélikus Egyház problémája az adás problémája . . . Az egyház kérdése a diakónia, a szolgálat kérdése!” Majd szólt arról, hogy „az egyház nem önmagáért van. hanem a világért. .. Csalt ezen az úton van jövője az egyháznak.” Végül hangsúlyozta, hogy a szolgálat útján rá kell merni állni az egyháznak az Isten ígéreteire. Az élet kenyere, az ige. nem fog elfogyni az egyház kezéből a világ végezetéig. A KÖZGYŰLÉST az újraválasztott Horváth Lajos egj'ház- megyei felügyelő nyitotta meg. Beköszöntő beszédében többek között a következőket mondta: „Az evangélikus egyház és annak mmd lelkészi, mind világi tagjai kell. hogy példát mutassanak az élet minden területén a szolgálatban”... „A változó és fejlődő világ igényli és értékeli egyházunk szolgálatát és a diákoméi teológiánk célkitűzéseit.". Dubovay Géza kaposvári lelkész. újraválasztott esperes székfoglalója címéül József Attila verssorát választotta: Dolgozni csak pontosan, szépen! Székfoglalójának alapgondolata ebből adódik: Dolgozni pontosan, szépen, vagyis fegyelmezetten és ésszerűen lehet. Az alábbiakban néhány részletet emelünk ki fejtegetéséből. Ezeket mondta: „A szeretet — ha igazán szeretet —, nem kizárja, hanem éppen feltételezi a fegyelmet, az emberi együttélés rendezettségét! És bár Lutherrel valljuk, hogy a törvény minden külső fegyelmezésénél fontosabb a Jézus Krisztusról szóló evangélium belülről fegyelmező ereje: mégis, éppen Lutherre figyelve kell világosan látnunk azt, hogy az evangéliummal nem lehet kijátszani, mintegy hatálytalanítani a törvényt”. „Mivel sem a gyülekezetek, sem a Somogy—Zalai Egyházmegye nem autonóm test az egyház, közelebbről a Magyarországi Evangélikus Egyház organizmusának egészében, hanem csak egy része annak. gondolkodásával, szolgálatával bele kell simulnia az egész egyház szolgálatába; tudatosan, helyesen és fegyelmezetten járva egyházunk diakómai útját, annak teológiai, egyházpolitikai és politikai döntéseivel együtt. Csak így lehet megmaradni az egész egyház szolgálati ritmusában. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy egy gyülekezet, akár egy gyülekezeti presbitérium, vagy egyházmegye rendezetlensége, felelőtlensége az egész egyház rendjét, jó hírnevét és becsületét veszélyezteti. A fegyelem tehát nem magánügy, hanem közügy. Az egész egyház ügye.” Az igehirdetésről szólva hangsúlyozta: „Nekünk azért kell fáradoznunk, tanulnunk, hogy igehirdetéseinkben. de minden szolgálatunkban az a Jézus szólhasson és cselekedhessék közöttünk, akit az utóbbi évtizedek teológiai munkájában Szolgának. Diako- nosznak Ismertünk meg”. A lelkipásztori munkáról a körvetkezőket mondta: „csak a hűségesen és becsületesen végzett pásztori munka nyomán alakulhat ki a gyülekezetben az a jó légkör, amelyben nem csupán együtt lenni jó. hanem amelyből örömmel indulnak is el a gyülekezet tagjai a diakónia szolgálataira : másokért, az emberekért, a világért.” Végül a lelkészi munka szépségéről az alábbiakat mondta: „Szép nem csupán azért, mert minden becsülettel, hűséggel és jól végzett munkán felragyog valami az érettünk — és papi munkánkban általunk is — szüntelenül munkálkodó Isten szépségéből. Hanem szép azért is, mert alig lehet nagyobb tisztesség, mint részt kapni Isten világot és életet átfogó, rendező tevékeny szeretetéből; megmentő és megtartó diakóniá.iából! És alig lehet nagyobb tisztesség, mint részt adni ebből a szeretetből. Vagyis diakóniát végezni Szabadon gondjainktól és önmagunktól! — hiszen Jézus mindezt magára vette és vállalta a középső kereszten. Vele és az emberek között Neki szolgálni azt jelenti: megérkezni az utolsó helyre. Tehát nem kivonulni a világból, hanem megérkezni a világhoz. Az utolsó helyen jelen lenni, részt venni és szolgálni a világ, az élet problémáiban — az emberekért. Ez a szolgálatunk szépsége!” A beiktatási ünnepélyt megtisztelte jelenlétével D. Káldy Zoltánná főtisztelendő-asszony. Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei titkára, valamint Horváth István, Somogy megyei egyházügyi titkár, aki köszöntötte a szolgálatot végző püspököt és a beiktatott egyházmegyei elnökséget. Hangsúlyozta azt. hogy a vallásos emberek is részt vesznek a szocialista építés munkájában és részt vesznek az eredményekben is. A testvér szeretetével volt jelen dr. Szigeti Gyula református esperes, aki egyházmegyéje nevében köszöntötte a beiktatott elnökséget. A Somogy—Zalai Egyházmegye lelkészeinek és gyülekezeteinek a nevében Pintér János zalaegerszegi lelkész, egyház- megyei főjegyző mondta el köszöntő szavait. A köszöntéseket D. Káldy Zoltán püspök-elnök zárta le. Kiemelte azt a jó összhangot, amely az általa elmondottak és az egyházmegyei elnökség beköszöntő beszédei között megnyilvánult. Ez az összhang a diakónia teológiájának vállalásában mutatkozott meg. Végül Máy József kaposvári felügyelő köszönetét mondott D. Káldy Zoltán püspök-elnöknek, hogy közel öthetes amerikai útja után elvégezte a beiktatás szolgálatát. Megköszönte a templom belső korszerűsítési és festési munkákban részt vevők munkáját. Kiemelte Kováts Péter gondnok. Hampuk Zoltán gyülekezeti tag és Takács László festőmester értékes fáradozását. Befejezésül kérte esperes-lelkészüket. hogy maradjon továbbra a gyülekezet pásztora is. A beiktató ünnepélynek szép zenei aláfestést adott C. Franck: Panis angelicus c. műve. amelyet Balikóné Itt zés Irma énekelt kamarakórus- és orgonakísérettel. Az ünnepi közgyűlést követő munkagyűlés megválasztotta az egyházmegye tisztségviselőit. A megszentelt és felékesített falak közül e kedves ünnepség után az egyházmegye küldöttei és a gj'ülekezet tagjai azzal az indítással tértek vissza a hétköznapokba, hogy pontos, szép, fegyelmezett munkával szolgálják az anyaszentegyház Urát úgy, hogy egyre többet adjanak a rájuk bízott javakból a haza és a felebarát számára. Pintér János Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának le vele a MagyarországiEvangélikusEgyház elnökségéhez „Egyetértéssel és örömmel olvastuk a Magyarországi Evangélikus Egyház kibővített Elnökségének a Hazafias Népfront közelgő VI. kongresszpsával kapcsolatban nyilvánosságra hozott NYILATKO- ZAT-át. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti egység, a szocialista ha- zafiság, az állampolgári hűség, közös jövendőnk szolgálata — miként a múltban —, a jövőben is biztosítéka lesz annak, hogy lelkészeik, híveik lelkiismeretükkel összeegyeztethető, hasznos munkát végezhessenek mozgalmunkban. Megtisztelő figyelmüket, Állásfoglalásunk támogatását köszönöm. Üdvözlettel Sarlós István NAGY KONFIRMANDUS CSOPORTOK SVÉDORSZÁGBAN A Svéd Evangélikus Egyházhoz tartozó fiatalok több mint 75 százaléka vesz részt a konfirmációi oktatásban. Ez az adat növekedésről tanúskodik az elmúlt évekkel szemben. Hasonló jelentések érkeznek a svéd szabadegyházak köreiből is. Miközben a konfirmáció népszerűségéről lehet beszélni, a vasárnapi iskolák látogatottsága aggasztóan csökken. Sok gyülekezetben teljésen fel kellett hagyni ezzel a munkával.
