Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-07-18 / 29. szám

XLí, ÉVFOLYAM 29. SZÁM

1976. július 18.

Ara: 2,50 FI

Evangélikus Elet

ORSZÁGOS EVA N G É LIKUS HETILAP

P

A szolgálatok sodrában az Egyesült Államokban és Kanadában

Közöltük lapunkban, hogy D. Kuldy Zoltán püspök május 17— június 17. között az Észak-amerikai Egyesült Államokban es Kanadában végzett szolgálatokat. A közel öthetes szolgálati útról beszélgetünk vele Puskin utcai hivatalában.

— Hogy került sor. Püspök Űr, erre a hosszú útra?

Az Amerikai Lutheránus Egyház (American Lutheran Church) vezető püspöke Dr. David Preus hívott meg egy szolgálati körútra. Vele az Egyházak Világtaná- csa és a Lutheránus Világszövetség különböző ülésein ismerkedtem meg. Nagyon világos fejű, nyílt szívű és kezdeményező típusú ember, aki látott fantáziát abban, hogy egy szocialista országban élő evangélikus püspököt hívjon meg egy „turnéra”. A meghívásban a bizalom megnyilvánulását láttam, és ez jólesett Különösen, ha arra gondolok, hogy David Preus püspök egy nagyon jelentős és világszerte megbecsült egyház vezetője. Egyháza az Egyesült Államok 47 államára terjed ki, 18 egyházkerülettel. Egyháza tagjainak száma 2.5 millió, akik 4825 gyülekezetét alkotnak. A lelkészek száma pedig 7000 (hétezer!). Van 3 teológiájuk és 12 főiskolájuk (college) számos fakultással.

— Ügy tudjuk, hogy az Egyesült Államokban több evangélikus egyház is van, nemcsak az, amelyik Püpök Urat meghívta.

Valóban. Meghívó egyházamon kívül még két nagy evangélikus egyház van Észak-Amerikában éspedig a Lutheránus Egyház Amerikában (Lutheran Church in America) és a Lutheránus Egyház — Missouri Zsinat (Lutheran Church — Missouri Synod). A történelmi múlt és a történelmi fejlődés hozta ezt így. Ezeknek 3—3 millió tagja van. így a három nagy egyház együtt közel 9 millió tagot számol. Ezen kívül kisebb evangélikus egyházak is vannak. Mindenesetre húszezren felül van az evangélikus lelkészek száma Észak- Amerikában!

— Visszatérve Dávid Preus püspök meghívására, milyen céllal hívták meg Püspök Urat az Egyesüli Államokba'?

Preus püspök és mindazok, akik utamat rendezték, elsősorban arra kértek, hogy tartsak előadásokat „Egyház a szocializmusban” címen. Közelebbről szóljak az evangéliumnak, az egyház tanításának a marxizmus—leninizmus ideológiájához való viszonyáról, általában arról, hogyan tudja az egyház Krisztustól kapott szolgálatát az adott történelmi helyzetben betölteni. Milyen teológiai megfontolások és döntések határozzák meg egyházunk szolgálatát a szocialista társadalomban. Hogy viszonyul az egyház és annak tagjai a fennálló társadalmi rendhez és miben látják feladatukat abban. Milyen problémái vannak az egyháznak a szocializmusban és hogyan igyekszik azokat megoldani. A meghívó püspök előre jelezte, hogy a ..legkülönbözőbb hírek” keringenek e kérdés kapcsán az Egyesült Államokban, és az evangélikus gyülekezetekben. Számolnom kell az ellenséges propagandával is, amely igen aktív.

— Milyen alkalmakat és lehetőségeket adtak Püspök Ornak az adott cél elérésére?

Örömmel számolhatok be arról, hogy vendéglátóim minden lehetőséget megadtak a szolgálatra. Nem volt előttem zárt ajtó. Szinte egyetlen nagy szabad fórummá vált számomra az egyház és a társadalom. Ezt mutatja önmagában is az a tény, hogy 18 nap alatt megközelítőleg 40 alkalommal szolgáltam istentiszteleteken, Teológiai Akadémiákon. gyülekezeti összejöveteleken, konferenciákon, „nyári egyetemeken”, sajtókonferenciákon. rádióban, televízióban, interjúk adásában. társadalmi szervekben. Sőt volt alkalmam az állami élet egyes személyiségeivel is találkoznom, és nekik

giai Akadémiákon és Szemináriumokban való szolgálati lehetőségeknek. St. Paulban a híres Luther Seminaryban, Minneapo- lisban az Augsburg College-ban. Northíieldben a St. Olaf College- ben, Blair-ben a Dana Collegében szolgálhattam. Találkozhattam a professzorokkal, igazgatókkal. többször a hallgatókkal. Hosszú beszélgetéseket folytathattam velük. Külön is ki kell emelMinneapolisban, Augsburg Collegében dr. Burtness professzor Káldy püspökkel

is megfelelő információt adnom. Én azt hiszem, hogy széles egyházi és társadalmi rétegekhez jutott el mindaz, amit egyházunk és népünk életéről elmondtam. Hálás vagyok elsősorban Preus püspöknek, de másoknak is, hogy ezeket a szolgálatokat elvégezhettem.

— Megkérhetjük Püspök Urat, hogy sorolja fel a helyeket, ahol szolgált?

Azzal kezdem, hogy négy állam területén „mozogtam”: Minnesota, Észak-Dakota, Nebraska és Illinois. Jó tudni, hogy különösen is Minnesotában, Észak- Dakotában, de Illinoisban is nagyon sok evangélikus él. „Ván- öorutamon” többek között a következő helyeken szolgáltam.: Minneapolis, St. Paul, Chicago, Northfield, Bismarck (Észak- Dakota fővárosa), Fargo, Moorhead, Blair, Park Rapids, majd Kanadában Saskatoon, Winnipeg. Természetesen egy-egy helyen néha 3—4 szolgálatom is volt. Talán nem kell mondanom, hogy a nagy távolságok miatt majdnem minden esetben repülőgéppel tettem meg az utat. Többször két naponként kellett repülőgépre szállnom. A repülőterek szinte az „otthonommá” váltak.

— Említsen meg néhány konkrét szolgálati alkalmat.

Elég nehéz felsorolni, de „néhányat” tudok említeni. Kezdem talán az istentiszteletekkel. Az Egyesült Államokban istentiszteleteken prédikáltam Minne- apolisban az OUR SAVIOUR’S LUTHERAN CHURCH-ben.

Moorheadben kétszer a TRINITY LUTHERAN CHURCH-ben, Bismarckban a FAITH LUTHERAN CHURCH-ben. Minden alkalommal tele voltak a templomok. Igehirdetésem első perceibe» mindig beszéltem magyarországi^ evangélikus egyházunk életéről, hazánkról. Istentiszteletek után „kávéra” gyülekezetek ösz- sze a hívek a gyülekezeti teremben, és sok kérdést tettek fel hazai egyházunk életével kapcsolatban. Igen örültem a Teolónem, hogy a Nebraska állambeli Blair-ben, a Dana > Collegében egy háromnapos nyári konferencián tarthattam előadást, az általuk előre megadott témáról: „A globális kapcsolat a szocialista országokban élő keresztyének számára”. Ezen a konferencián részt vett az Amerikai Lutheránus Egyház 12 Collegénak és 3 Teológiai Szemináriumának több professzora és hallgatóinak küldöttsége. Minneapolisban előadást tarthattam az Amerikai Lutheránus Egyház Missziói Egyesületében, ahol jelen volt Schiotz, a Lutheránus Világszövetség volt elnöke és Morris A. Sorenson, az egyesület igazgatója. — Fargóban — Észak-Dakota — Nelson Preus püspök által összehívott lelkészgyűlésen tarthattam előadást. — Chicagóban James Scherer prdfesszor által rendezett Nyári Egyetemen — amely egy hónapig tart — beszélhettem egyházunk és népünk életéről.

— Mi volt Püspök Űr számára a „legizgalmasabb”?

Mindig a televízió-, rádió- és sajtókonferenciák. Megérkezésem után az első szolgálatom egy sajtókonferencia volt, amelyen két televízióállomás, több rádió- állomás és számos egyházi és politikai lap riportere volt jelen. Nagyon sok kérdést kaptam. Azonnal kellett válaszolnom minden egyházi, politikai és gazdasági kérdésre. Volt telefonon is interjú. Bismarckban is volt televíziós interjú, Northíieldben rádiós beszélgetés. Park Rapids- ban a legnagyobb politikai lap munkatársával való interjú. Kanadában, Saskatoonban ez folytatódott.

— Mit írtak az újságok a sajtókonferencia król ?

Meglepetésemre — és örömömre — több újság hosszú cikkekben számolt be a beszélgetésekről. Az Amerikai Lutheránus Egyház hivatalos kőnyomatos bulletinje öt oldalon korrektül számolt be a hallottakról, úgyszintén a REL1GOUS NEWS SERVICE. Ezekből átvette az interjút a Lutheránus Világszövetség hivatalos INFORMATION kőnyomatosa. Részletesen írt a minneapolis-i STAR és a minne- apolisi TRIBUNE című politikai lap. Park Rapids-ban a legnagyobb politikai napilap hosszú közlést adott. Saskatoonban a STAR—PHOENIX pontosan közölte a velem való beszélgetést. Néhány főcímet is hadd említsek: „A magyarok szabadon hirdetik az evangéliumot”, „A ke- resztyénség tud élni a kommunista országokban”, „A vallás- szabadság realitás Magyarországon”. „Magyarországon nincs szükség földalatti egyházra”, ..Az egyházak Magyarországon harmóniában élnek” stb. Meg kell ismét jegyeznem, hogy néhány kisebb elíráson kívül az újságok azt közölték. amit valóban mondtam. Ezt én sokra értékelem.

— Előzőleg azt mondotta Püspök Űr, hogy a társadalmi és politikai élet összefüggéseiben is volt szolgálata.

Igen. Ez elsősorban Észak-Dakota államra vonatkozik. A fővárosban, Bismarckban, Roy Gilbertson püspökkel együtt meglátogattam az állam kormányzóját, Arthur A. Link-et, akivel nagyon eleven beszélgetést folytathattam hazánkról, egyházunkról. Ezt követően Észak-Dakota állam Legfőbb Bíróságának elnöke, Erickson fogadott, majd a Legfőbb Bíróság tagjainak adhattam tájékoztatást a szocialista társadalomról, alkotmányunkról és egyházunk életéről. Igen komoly érdeklődést tapasztaltam minden esetben. Végül megkérdezte Gilbertson püspök, hogy kész vagyok-e előadást tartani a ROTARY CLUB-ban, amelyben az üzleti és kereskedelmi élet „elit”-je van együtt. Vállaltam ezt a szolgálatot is. Itt beszéltem Magyarország múltjáról, a „keresztyén Magyarországról”, a második világháború pusztításáról, a fasizmusról, a marxista— leninista forradalomról, az új szocialista társadalmi rendről, és abban az egyház megtalált útjáról. Előadásomat nagyon sok kérdés követte itt is.

— Ha a kérdéseknél tartunk, amerikai útján általában milyen kérdéseket tettek fel Püspök Úrnak egyházunk életével kapcsolatban?

Azt mondhatom, hogy mindé nütt minden érdekelte vendéglátóimat. Sajnos, egy Wurmbrandt nevű romániai disszidens — aki közel két évtizede hagyta el Romániát — teleszórta egész Észak- Amerikát hazugságokkal a szocialista országokra, és azokban élő egyházakra vonatkozólag. Ezenkívül az 1956-os ellenforradalom idején külföldre távozott „hazánkfiai” sem öregbítették hírnevünket. No' és természetesen számos antikommunista csoportosulás is végzi a rossz hír keltést. E miatt igen sok kérdés arra vonatkozott, hogy egyáltalában tud-e élni a keresztyén egyház a szocialista társadalomban. Hogyan tud élni. Szabadon prédikáljuk-e Jézus Krisztus evangéliumát. Járnak-e a hívek templomba? Tudunk-e a gyermekekkel és az ifjúsággal foglalkozni. Milyen az áldozatkészség. Van-e elegendő Biblia. Van-e lehetőségünk egyházi lapokat és egyéb sajtókiadványokat közrebocsátani. Hogyan látjuk az evangélium viszonyát a marxizmus ateista vonásához. Keverjük-e az. evangéliumot az ideológiával. Hogyan látom az egyház jövőjét a szocializmusban. Milyen az egyház helyzete a többi szocialista államban. Milyen a kapcsolatunk a szocialista országokban élő egyházakkal. Támogatja-e az állam anyagilag az egyházat. Mi az egyház szerepe a társadalomban. Bele tudunk-e szólni a társadalom életébe, és ha igen, hogyan stb.

— Mi volt az, amire külön is felfigyeltek Püspök Ür válaszadásában?

Különösen is meglepte őket, hogy fakultatív alapon hitoktatást végezhetünk az állami isko- laoan. Prédikálhatunk a Magyar Rádióban. Kiadtuk az új magyar bibliaíordítást és azt állami nyomda készítette el. Az Evangélikus Életet Budapesten az utcán is meg lehet vásárolni az újságárusoknál, a politikai lapokkal együtt. Keresztyén püspökök, köztük én is, tagjai lehetünk a Parlamentnek. Jelentős a gyülekezeti tagok anyagi áldozatvállalása. Az egyetemekre felvesznek keresztyén diákokat is. Új Teológiai Akadémiát építettünk. Feleségem, mint adjunktus taníthat a Közgazdaságtudományi Egyetemen.

— Érdeklődtek-e hazank és népünk élete felöl?

Már a fentiekben is céloztam rá, hogy ilyen összefüggésben is igen élénk volt az érdeklődés. Jó, hogy idehaza foglalkozom a teológiai tudomány művelése mellett népünk életének minden aspektusával. Válaszolnom kellett gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, kereskedelmi kérdésekre is. „Olajválság” és „infláció” „munkanélküliség” is szóba került. El kellett mondanom, hogy milyen fajta társadalomból érkeztünk meg a szocialista társadalomba. Milyen alaptörvényei vannak a szocialista társadalomnak. Mi a „pénzpolitikája” a szocialista államnak és mi az állam „pénzforrása”. Elcsodálkoztak, hogy államunk 15 év alatt 1 millió lakást épített. Szinte hihetetlennek találták a dolgozó nők „gyermeksegélyét”, általában a társadalmi biztosítás rendszerét (orvos, kórház, gyógyszer). A dolgozók üdültetését. Alig hitték, hogy nincs „munka- nélküliség”-problémánk. Mivel Amerikában az egyetemi taníttatás. elsősorban a colleges-ban igen sokba kerül, nagyon felfigyeltek arra, hogy hazánkban milyen sok kedvezményt kapnak az egyetemi hallgatók.

— Volt-e alkalma Püspök Úrnak szűkebb körben, családi otthonokban beszélgetést folytatnia?

Nagyon sok alkalmam nyílott erre is. Igen sok fneghívást kap- . tam családokhoz. Az ebédek és vacsorák alkalmaira a házigazda még 4—5 házaspárt meghívott. Itt tovább folyt a megbeszélés, tájékoztatás. Vendége lehettem Dr. David Preus, Nelson Preus, Cecil Johnson, Roy Gilbertson püspököknek, Morris Sorenson, A. Halverson igazgatóknak. James Scherer professzornak és még sok más lelkésznek. Sok szerete- tet. figyelmet kaptam.

— És a kanadai szolgálatok?

Erről legközelebb fogok tájékoztatást adni. Külön figyelmet érdemel!

— Még egy utolsó kérdés: hogy lehetett a szolgálatoknak ezt a sorát „bírni”?

őszintén bevallom, magam sem hittem, hogy minden szolgálatot el tudok végezni. Teljes erőfeszítést kívánt mind a témák feldolgozása, mind az angol nyelven való szolgálat. Néha már „sem időt. sem teret” nem érzékeltem. Végül is minden zavar nélkül folyt le a program. Isten erejét újra kézzelfogható- lag éltem át!