Evangélikus Élet, 1976 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1976-07-11 / 28. szám

y ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLI. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1ÍV7S. július 11. Ari: 2,30 Ft Ázsiai változások \ Nyírség vendégeikt*ní Az egyik nemzetközi egyházi konferencián a többségében európai és afrikai résztvevők egyre-másra csak a saját földrészük kérdései­vel hozakodtak elő. Amikor az indiai küldöttre került a sor, ö /élig tréfásan, félig komolyan így kezdte a beszédet: „Most nem a múltról, azaz Európáról vagy Afrikáról, hanem a jövőről, azaz Ázsiáról akarok szólni.” Az Egyházak Világtanácsa 1975-ös Nairobiban tartott vagy a lutheránus Világszövetség 1977-ben Dar-es-Salaamban tartandó vi­lággyűlése valóban a fekete földrészt, Afrikát állította előtérbe. Ér­demes azonban most a közelmúlt Ázsiában történt változásai kapcsán Keletre tekinteni. A legnépesebb kontinens A világ legnépesebb földrészén jelenleg kb. két és fél milliárd em­ber él. Ä számítások szerint 2000-ig ez a szám 3.S milliárdra emel­kedik majd. és így Ázsiában él majd a Föld lakosságának a fele. Az ezer lakosra számított születési arányszám az európai vagy észak­amerikai tizenhattal szemben itt harminchét, ez évi növekedési szá­zalékban 2,3°;0-ot jelent. Vallási szempontból érdekes megjegyezni azt a tényt, amire az ázsiaiak igen büszkék, hogy a nagy világvallások sorra mind Ázsia földjéről indultak el, gondoljunk csak a keresztyénségen kívül a budd­histákra. a mohamedánokra, a taoistákra, stb. A keresztyénség ezen a földrészen minden államban kisebbségben van és a lakosság el­enyésző kis része tartozik a különböző felekezetekhez, kittévé a Fülöp- szigeteket, ahol a többség keresztyén. A legutóbbi időkig Ázsiát Közel-Keleten és Távol-Keleten két nagy es sok problémát okozó feszültséggóc, háborús tűzfészek jellemezte. Kialakultak a földrész államait tömöf’ítö katonai-politikai szövetsé­gek. amelyek a vezető kapitalista hatalmakhoz kötötték az egyes ázsiai államokat, így a délkelet-ázsiai SEATO vagy a közel-keleti CENTÖ-szövetség a térség államai és elsősorban az Amerikai Egye­sült All amok között. Vietnam leckéje A közelmúltban azonban történt valami Ázsiában, ami a földrészt valóban a jövő kontinensévé telte. Vietnamban. Távol-Keleten el­hallgattak a fegyverek, az amerikai agresszió csúfos kudarcba ful­ladt. A kapitalista világ vezető nagyhatalmának veresége olyan tény volt, amely meggondolkoztatta a földrész államait és egy sor változás elindítója lehetett. Nézzük például, mi történt a Fülöp-szigeteken. Az Egyesült Álla­mok egykori gyarmata az amerikai politika egyik leghűségesebb ki­szolgálója volt évtizedekig Ázsiában. Az ország szinte egész gazdasá­gi életét az amerikaiak ellenőrizték, katonai támaszpontokat tartottak fent. A negyvenkét millió' lakos átlagos életszínvonala ugyan maga­sabb volt, mint sok más ázsiaié, az ország azonban minden névleges függetlensége mellett az maradt, ami volt, azaz amerikai gyarmat. Az amerikaiak vietnami veresége után azonban 1975. elején Marcos elnök új politikai irányvonalat hirdetett meg. Abból indult ki. hogy, az ország az addigi „második vonalból " előlépett a „tiizvonalba". azaz közvetlenül szomszédja lett a szocialista Vietnamnak, Felvetette k kérdést, vajón az amerikai védelmi szerződések érnek-e valamit ab­ban a helyzetben, amikor Amerika több ezer kilométerre, a szocialis­ta országok pedig a szomszédban vannak. Az Amerikához addig mindig hűséges Fülöp-szigetek leszállította az amerikai katonai szerződések érvénytartamát, kapcsolatot kere­sett a szocialista országokkal gazdasági, diplomáciai és kulturális té­ren. Néhány héttel ezelőtt Marcos elnök és felesége Moszkvába is el­látogatott. Vajon ki mert volna gondolni ilyen látogatásra még négy- öl évvel ezelőtt! Ázsia országai tanultak Vietnam leckéjéből, nemcsak a Fülöp-szi­getek, hanem Japán is, és Thaiföld is. és Kambodzsa is. Megállítha­tatlan változások indultak meg Távol-Keleten Vietnamban! Vallások egymás ellen vagy egymásért Távolról sem szabad azonban azt gondolnunk, hogy mindén kérdés megoldódott már Ázsiában. Hiszen a Távol-Keleten ugyan elhallgat­tak a fegyverek, de újult erővel lángolt fel a harc a legutóbbi hóna­pokban Libanonban. A vallások bölcsöjeként ismert Ázsiában éppen a vallások (legalábbis látszólag) állítják szembe egymással sok he­lyen az embereket, mint keresztyének és mohamedánok Libanonban vagy Indonéziában, mint mohamedánok és hinduk Pakisztánban és Indiában harcolnak egymással. Ezért van nagy jelentősége annak a kezdeményezésnek, amelyet a tavaly decemberben a Fülöp-szigeteken rendezett Ázsiai Ökumenikus Kongresszus kezdeményezett, hogy a különböző ázsiai világvallások képviselőit egy asztalhoz ültette tár­gyalni Ázsia békéjének ügyéről. És reméljük, hogy ebben a tekintet­ben is nagy segítséget jelent majd a világvallások jövő évre tervezett találkozója Moszkvában a béke és együttmunkálkodás ügyének segí­tésére. Ázsiának, a legnépesebb földrésznek van azután még egy nagy kérdőjele és ez a kínai vezetők magatartása és politikája ’, akik a ma­guk világpolitikai hatalmi érdekeit tartják fontosnak és nem saját, dolgozó tömegeik és nem Ázsia előrehaladását és békéjét. E kérdőjel ellenére is azonban remélhetjük, hogy a Vietnamban elkezdődött vál­tozások új távlatokat, új lehetőségeket rejtenek Ázsia békés jövőie szempontjából. Ifj. Harmati Béla FAJI ELKÜLÖNÍTÉS A KREMATÓRIUMOKBAN IS A száraz, történeti adat talán így hangzana: D. dr. Ottlyk Ernő, egyházkerületünk püspöke, és fe­lesége. valamint Köszeghy Tamás kerületi titkár, ez év június 29-én és 30-án. kétnapos látogatást tet­tek a. nyíregyházi gyülekezetben. szokott szemnek . teljesen elkép­zelhetetlen — pedig az Nyíregy­házán fel sem tűnik —, amikor vasárnaponként minden itt szol­gáló lelkész. Iá—15 km távolság­ban tart — nem is egy helyen — istentiszteletet. A messzibb Megy er. Lajos körzeti lelkész és Nagyváti Pál gyülekezeti felügye­lő köszöntötték a vendégeket. A cigány-bokori hívek pedig Me­gger Lajosné vezetésével ének­számokkal emelték az istentiszte­let áhítatát. VASÁRNAP REGGEL AZ ÚGYNEVEZETT „NÉPIES", vagyis egy gazdag, énekes-litur- giájú — istentiszteleten folytató­dott a szolgálatok sora. Ez az is­tentisztelet külső formájában, a A LÁTOGATÁS ESEMÉNYEI­NEK IDŐI SORRENDJE azonban mindjárt hozzásegít ahhoz, hogy érzékeltessem —' többről volt itt szó, mint egy gyülekezet meglá­togatásáról — még ha ez kerüle­tünk legnagyobb gyülekezete is. Itt hazánk tájainak egy gyöngy­szeme, a „Nyírség” tárta ki ven­dégszeretetének kapuit az egy­házkerület főpásztora előtt. — Szombaton délelőtt ugyanis Hu­baija István megyei egyházügyi titkár fogadta D. dr. Ottlyk Ernő püspököt és kíséretét — köztük Benkóczy Dániel esperest és az egyházközség igazgató-lel­készét. A tájékoztató jellegű megbeszélés során bepillantást nyertünk megyénk gazdasági és kulturális életének erőteljes fej­lődésébe. Mert a „Nyírség’’, pon­tosabban Szabolcs-Szatmár me­gye az utóbbi néhány évtized alatt, sokfajta elmaradottságát maga mögött hagyva, a „nagy tervek”, a „nagy beruházások" és a „nagy megvalósulások” megyé­jévé. változott. Mi, itt szolgáló lelkészek nem kis örömmel és lo­kálpatrióta önérzettel mondhat­tuk hozza a hivatalos tájékozta­tóhoz a magunk személyes élmé­nyeit és tapasztalatait e fejlődés szédítő ütemére nezve. DE AZÉRT IS .JELENTŐSNEK TARTJUK A LÁTOGATÁST, mert egyházközségünk nem egy város, hanem — a kis kölesei gyülekezetünk területét leszámít­va — egy egész megye evangéli- kusságának gondozását látja el. Dunántúli egyházi méretekhez szórványterületünk, és a kisvár- dai körzet gondozása pedig azt jelenti, mintha Szombathelyről gondoznánk Jánosházát. vagy Győrből Takácsit és Lovászpato- nát. Ezért mondhattuk bízvást, hogy az egyházkerület püspöke és kísérete nem egy „község”, de a Nyírség, egy megye evangélikus- ságának volt a vendége. D. DR. OTTLYK ERNŐ PÜS­PÖK GYÜLEKEZTÜNKBEN VÉGZETT KÁROM ISTENTISZ­TELETI SZOLGÁLATA közül az első, még szombat este, Cigány- bokorban volt. Megyer Lajos lel­kész! körzetéhez tartozik ez a ta­nyabokor, s havonta két alkalom­mal tartunk az iskolában isten­tiszteletet. Most is zsúfolásig meg­telt a nagy tanterem, hiszen idese- reglett nemcsak ennek, hanem a környező tanyáknak is a népe csapatostul. A gyülekezet gyer­mekei közti] Bálint Katalin, Né­meth Ágnes és Kiss Zoltán virág­gal, verssel köszöntötték a vendé­geket. Az egyházközség részéről szlovák ősök emlékét őrzi. A li­turgikus formák lutheri gazdag­ságát és szabadságát pedig a Lu- ther-kabát fölé öltött fehér „al­ba” használata is bizonyítja. Ez erre — tudomásunk szerint — az egyetlen példa, egész hazai egy- Tíizunk területén. — Pünkösdtől kezdve ez az istentisztelet mindig úrvacsorával fejeződik be. Nagy örömünk, hogy végre — reforma­tori értelemben véve — egy „tel­jes istentiszteletre” hívogathat­juk a híveinket. A NAGYTEMPLOMI FÖÍS. TENTISZTELETEN Királyok I. könyve 19, 8—14. versei alapján prédikált a püspök. Erről számol­nék be részletesebben. Hadd le­gyen emlékeztető a templomot megtöltő híveinknek és szolgálja lapunk olvasóinak lelki épülését is. A bevezető szavak — az em­beri. hitbeli és szolgálatbeli zsák­utcába jutott; az emberekre, ön­magára „rákeseredett" mai „Illé­seket’’ keresték. Leleplező erejű volt, ahogy a duzzogás és keser- gés mögött a tétlenséget, a szol­gálat feladását mutatták be az igehirdetés szavai. A válasz — az Űr „erkezése”: az evangélium szava Jézusban. Ez az alapja an­nak. hogy a szeretet kiábrándít- hatatlan, mert maga is kegye­lemből él. Ezzel állít talpra, és ezzel küld vissza Isten a szolgá­latba családom, gyülekezetem, hazám és világunk életébe, hogy végezzem — míg azt nem mond­ja: „szolgám elég!” AZ ISTENTISZTELET UTÁN MÉG EGY FONTOS SZOLGÁ­LAT következett. D. dr. Ottlyk Ernő püspök széles körképet be­mutató előadásban ismertette egyházközségünk presbitériumé., val és képviselőtestületével egy­házunknak a nemzetközi, társa­dalmi, közegyházi, kerületi és egyházmegyei, valamint a gyüle­kezetek életében megvalósuló szolgálatát. A tájékoztató után úgy éreztük: új szempontokat, friss indításokat kaptunk püspö­künk előadásából. gyülekezeti szolgálatunkra nézve is. Még jobban belevont minket egész egyházunk vérkeringésébe. Taní­tott távlatokban, világméretek­ben gondolkodni. De ugyanakkor igazi felelősségre és hűségre is biztatott „Urunk kicsinyei”, a ránk bízott hívek testi-lelki gon. dozásával kapcsolatban. Csizmazia Sándor TÁNC- ÉS ÚSZÓTANFOLYAM FOGYATÉKOSOKNAK A müncheni evangélikus ifjú- nult ság már hosszabb idő óta rend- dig. szeresen foglalkozik szellemi fo- vett gyatékosokkal. Eddig főként já- ruj^ tékdéiutánókat szerveztek, most ^ ^’ pedig tánc- és úszótanfolyamot indítottak. Az úszótanfolyamon §yet részt vevő szellemi fogyatékos nak gyermekek 80 százaléka megta- sék úszni. A tánctanfolyam pe- melyen 30 fogyatékos fiatal részt, jól sikerült bállal zá- A tanfolyamok alkalmat ad- arra is, hogy a fogyatékos mekek szülei találkozhassa- egymássa] és megbeszélhes- közös problémáikat, (epd) ban (Dél-Afrika). A város egyet­len krematóriumát csak fehérek használhatják. (epd) Fekete keresztvének elhunyt hozzátartozóikat csak a mohame­dánok krematóriumában ham- vasztathatják el Johannesburg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents