Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-06-01 / 22. szám

mm iimmsMliiriiii dim Az Isten: szeretet 1 Jn 4, 18—21 Számtalan kezdeményezés jelzi az ember örök kíváncsiságát: szeretné megismerni, kicsoda Isten. A gondolkodás története és a vallások tarka világa elénk tárja, hogy évezredek hosszú ideje alatt hány fajta felelet született erre a kérdésre. A KÜLÖNBÖZŐ VALLÁSOK SOKSZÍNŰ VÁLASZA mutat­ja az Isten megismerésére tett emberi vállalkozások mindenkori Zsödjét. Az embertől nem vezet út Isten helyes megismeréséhez. Az Ö megismerésének útja fordított, ö indult el Hozzánk és érke­zett meg közénk, hogy szeretetböl feltárja titkát előttünk. Jézus személyében mondott el mindent, amit Róla tudhatunk. Világot alkotó hatalmas munkájára és embert teremtő tetté­re is szeretete indította. Igaz, hogy a világmindenséget azóta sem engedi „keserű levében’’ forogni, hanem szeretetével irá­nyítja és bennünket is felelős cselekvésre indít munkájának megvalósítására mindenütt a világon lakott földünkért és az emberiségért. Szeretetét Jézus életében, golgotái halálában és húsvéti feltámadásában látjuk a legteljesebben megvalósulni. : Amióta felállították a keresztfát és amióta az üres sír hirdeti, hogy Isten szeretete erősebb a halálnál, azóta hangzik János bizonyságtétele kürtzengésnél hangosabban, mégis a tanítvány tanúságtételének melegével: az Isten szeretet. A SZERETET NEM ISTEN EGYIK TULAJDONSÁGA. 0 a szeretet — lényének leg bensőbb tartalma szerint. Ezért Ö min­den szeretet teremtője, örök és kiapadhatatlan forrása. Amint a tó vizét a mélyből feltörő források táplálják, amelyet a tó part­ján sétáló aligha észlel, így táplálja az emberi szív szeretetét is Isten, valóságos, de rejtett módon. A szeretet önmagában nem Isten. De ahol a szeretet megva­lósul, ott hitünk szerint jelen van az Isten. AZ. ISTEN-SZERETET — ez a titokfeltárás és bátor hit el­űz minden félelmet. A félelem az ember gyakori életérzése. Van, hogy a szeszélyes sorstól vagy az egyedülmaradástól, más­kor a betegségtől, vagy kudarctól fél. Jó figyelni az 50 éve el­hunyt Csengey Gusztáv énekére „Rád bízom sorsomat, Uram mindhalálig. Akárhogy intézed, csak javamra válik. Gond, bá­nat, ha olykor el is szomorított, Te jóra fordítod.” Kér. énekes­könyv 398.) ISTEN SZERETETE az, amely távlatot nyit életünknek, hogy ne kétségek között várjuk az utolsó szívdobogást és bűnöktől megrettenve az utolsó napot, hanem bizalommal és békességgel. A SZERETET MINDIG TÖRTÉNÉS, esemény. Isten szeretete is mindig cselekedetében ismerhető meg. Áramlik szeretete hozzánk, hogy mi tovább adjuk. Így az igazi szeretet mindig a másik emberhez való odafordulásban lesz látható. Nem lehet Istent igazán szeretni és szikrázó gyűlölettel járni emberek kö­zött, mert ez keresztyénségünk megcsúfolása. Nincs szomo­rúbb és végzetesebb annál, mint amikor keresztyének között sincs egyetértés és szeretet egymás iránt a gyülekezetben. „Lás­sátok, mennyire szeretik egymást!” — ezt jegyezte föl valaki az első keresztyénekről. Nekünk a szeretet melegét, üdítő derűjét kell árasztanunk a gyülekezetben éppúgy, mint otthon a családban, amikor haza­térnek gyermekeink a napi munka után — és a munkahelyün­kön is, hogy a feszültségek oldódjanak, az indulatok csendesed­jenek s úgy éljünk mások gondolataiban, mint akivel szívesen találkoznak és jó együtt lenni, mert visszasugározzuk az Isten szeretetét, ha csupán töredékében is. Ennél pedig nincs szebb szolgálat. Szebik Imre IMÁDKOZZUNK Örök szeretet Istene, mennyei Atyánk! Áldunk, hogr feltár­tad előttünk önmagadat. Köszönjük, hogy úgy ismerhetünk Té­ged, mint aki csupa szeretet vagy. Bocsásd meg, ha életünk ne­héz napjaiban oly nehezen látjuk szándékodat, de engedd akkor is vallanunk, hogy életben, halálban mindig a tieid vagyunk. Segíts, hogy szereteted hordozói legyünk ott, ahol élünk: tudjuk meghallgatni az egyedül élőt, felkarolni a segítségre szorulót, ápolni a beteget, biztatni a megfáradtat. Hallgasd meg imádsá­gunkat Jézus Krisztusért. Ámen. — ÜDü LÖSZ ÁLLÁS SOPRON­BAN. A Lővérek legszebb kilátást nyújtó részén — a Zerge utcai üdü­lőben — személyenként napi 40.— Ft-ért (egyházi alkalmazottak ré­szére napi 20.— Ft-ért) szállást nyújtunk. Közelebbi felvilágosítás és helybiztosítás.: Evangélikus Lel- készi Hivatal 9025 Győr, Petőfi tér 2. címen. — TEMPLOMI padok villanyfűtő­berendezését a legkorszerűbb tech­nológiával készítem. Üzemeltetése a leggazdaságosabb. A berendezés­re három évi garanciát adok. Meg­rendeléseket 1975. évre elfogadok. Kérésre tájékoztatót küldök. Szabó Sándor villanyszerelő mester. 7621 Pécs, Zrínyi u. 1. Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. június 1-én Deák tér de. 9. (úrv.) Bízik László, de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. Gályarab emlékün­nepély. előadó: dr. Fabiny Tibor. Fasor de. ll. (úrv.) Szirmai Zoltán, űu. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szir­mai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (ma­gyar). Thaív Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pá). Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.). Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Ká­roly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bo­ros Károly. Kassák Lajos út. 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. dé. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázv Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-LTjtelep de. fél 9. Pest­lőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerle-tele.p de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota-MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospaluta- Nagy templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota-Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákos­szentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Kar­ner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistar- csa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de, fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Gáncs Péter. Toroczkő tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Öbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görcg Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9, de. 11, du. fél 7. Pest- hidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. lü. (csalá­di) Missura Tibor. de. ll. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. ll. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság után az 1. vasárnapon az oltarterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oitári igéje: Lk 18, 19— 31; az igehirdetés alapigéje: 1 Jn 4, 16—21. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 1-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Pe­tőfi rádió. Igét hirdet SCHRE­INER VILMOS pestújhelyi lel­kész. — PÁPA. A templom oltá­rának egyik gondozója, virá­gokkal díszítője, Iványi Fe- rencné, sz. Somogyi Mária, aki Isten dicsőségére korábban zöld oltárterítő , garnitúrát ajándékozott, most horgolt csipke felső terí tőt, szószék és úrvacsorái térítőkét ajándéko­zott a gyülekezetnek. — A gyülekezet egy magát megne­vezni nem akaró tagja — ugyancsak Isten dicsőségére — 20 000 Ft-ot ajándékozott a gyülekezetnek, amelyet a ha­rangok villám okítására hasz­nálnak fel. Legyen Isten ál­dása mindkét adakozón és ajándékukon! — Április 20-án a gyülekezet ez évi 26 konfir­mandusa és szüleik, összesen körülbelül 80 gyülekezeti tag testvéri összetartozásának erő­sítésére konfirmandus szeve- tetvendégség volt. Beszámolót tartott mindegyik konfirman­dus, Síkos Lajos esperes, a gyülekezet lelkésze pedig a konfirmáció jelentőségéről, szülők és gvermekek elköte- lezéséről szélt. — RÁKOSPALOTA. Május 4-én istentisztelet keretében iktatta be a gyülekezet lelké­sze, dr Bodrog Miklós a gyü­lekezet új számvevőjét, Eger- szegi Gyulát, valamint új pres­bitereit, Sikter Máriát és ifj. Csizmadia Pált. — KÖRMEND. A Vasi Egy­házmegye diakóniai munka­terve keretében május 4-én diakóniai nap volt a gyüleke­zetben. A délelőtti istentisz­teleten Bárány Gyula beledi lelkész hirdette Isten igéjét, Garam Zoltán bobai lelkész pedig a győri és a börcsi sze­retetotthonok életét és mun­káját ismertette. Délután és este a három leány gyüleke­zetben, Katalán, Hegyházho- d aszón es Szarvasken deo volt istentisztelet. Ezekén a két dia­kóniai lelkész felváltva szol­gált igehirdetéssel és előadás­sal. A szeretetotthonok javára tartott és 2500,— Ft-ot meg­haladó offertorium újabb bi­zonysága volt a gyülekezeti tagok diakóniai lelkűidének és adakozó készségének. — MÖRICHIDA-ARPAS. A gyülekezet lelkésze, Sághy Je­nő majus 4-én iktatta be tiszt­ségébe az egyhangúan megvá­lasztott. új árpási gondnokot, Somogyi Gyulát. — PESTLŐRINC. Május li­án iktatta be Matúz László, a gyülekezet lelkésze az újjá­szervezett presbitérium most választott 8 asszony és 9 férfi presbiterét: Rajnay Mátyás- nét, Novák Gyulánét, Török Jánosnét, Hoffmann Józsefnét, Mucsi Józsefnét, Galbács And- rásnét, Halász Jánosnét, Kros- lák Jánosnét, Péter Gézát, dr. Jeszenszky Károlyt, Barabás Lajost, Krizsán Józsefet, Zsér Jánost, Vargha Ferencet, Bá­nyai Jenőt, Nun Mártont, Rajt Árpádot. J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonaest lesz június 6-án. pénteken és június 9-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték Esz-dúr concerto h-moll fantasia con imitazione a-moll Dreludium és fuga G-dúr Dreludium C-dúr fuga C-dúr concerto­Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft ÚJ/fíÁMíÉtk/Á. vJsÁÚ VASÁRNAP. — „Az Űr ke­gyelmesége az, hogy még nin­csen vegünk” (Jer Sir 3, 22 — Rm 2, 4 — Lk 16, 19—31 — Zsolt 13). Az emberi teljesíto- képesseg felső határára min­denki belső izgalommal gon­dol. Meddig lehet még fokoz­ni? Az életkor végső határat jobb egészségügyi ellátással kitolhatjuk, mert ezzel meg­teremtjük jobb körülményein­ket. Ami nem a teljesítőké­pesség függvénye, de nem is az ellátás magasabb színvo­nalának köszönhető: az Ür ke­gyelme. Kegyelem az élet, ke­gyelem a történelem, a megélt idő, s a jövő reménysége. HÉTFŐ. — „Mi csak jöve­vények vagyunk te előtted és zsellérek, amint a mi Atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen” (1 Krón 29, 15 — Rm 8, 23 — 2 Tlm 3, 14—17 — 1 Móz 8, 1—12). Az időnk min­dig a tegnap és a holnap kö­zött feszül. Átmenet. Haladás, sőt felfokozott tempójú roha­nás. Ahhoz viszont meg kell néha állni, hogy átgondoljuk, kik és mik vagyunk Isten előtt. Talán éppen hétfőn nem felesleges erre gondolni, mi­előtt „beindulnánk”. KEDD. — „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztal- tatnak” (Mt 5, 4 — Ézs 29, 19 — Ez 2, 1—7 — 1 Móz 8, 13— 22). A könny bajt jelent. El­árulják annak „tulajdonosát”, Fájdalma van, keserűséget ta­kar, megbicsaklott valahol egy élet. A könnyezővel érezhe­tünk együtt, de „egyet” nem érezhetünk. Jézus nem együtt­érzőként, de „egyetérzőként” sem közeledik a könnyezőhöz. Szándéka a vigasztalás. Az Ő vigasztalása nem „olcsó” vi­gasztalás, hanem mondaniva­lóval teszi azt. SZERDA. — „Megtérve és megnyugodva megmaradhat­tatok volna” (Ézs 30, 15 — Mt 12, 41 — Ap Csel 8, 26—35 — 1 Móz 9, 1—17). Áz ember megmaradásának titka és tör­vénye nem azonos az anyag megmaradásának törvényével. Az embernél többről van szó. De az önmentés is kevés, ön­mentés is kevés, önmentés közben sérülteket is „gyárt­hat” az ember. A megmara­dásnak két súlypontja van: a megtérés és a megnyugvás.' CSÜTÖRTÖK. — „Ezt a ti­zenkettőt küldte ki Jézus és megparancsolta nekik, mond­ván: Elmenvén pedig prédi­káljatok, mondván: elközelí­tett a mennyek országa” (Mt 10, 5. 7 — Jer 30, 19 — Jer 8, 8—11 — 1 Móz 11, 1—9). Meg­változhat környezetünk, meg­változhat szakmai ismeretünk, gazdagodhatunk tapasztalat­ban és tudásban, megváltoz­hat gyülekezeti életünk litur­giája, de Isten szándéka ve­lünk ugyanaz marad. A tanít­vány életeleme: a prédikáció, de az „elmenve” mondott pré­dikáció. A diakóniai egyház nem bevárja azokat, akiknek prédikálnia kell, hanem utána meg az élete helyszínére. Mon­danivalója pedig Isten orszá­gáról szól. PÉNTEK. — „Segíts ki min­ket a nyomorúságbol, mert em­beri segítség hiábavaló” (Zsolt 60. 13 — Rm 16, 20 — Ez 3, 22 —27 — 1 Móz 12. 1—S). Nem minden emberi helyzetre van ige, de nem minden emberi helyzetre van emberi megol­dás. Baj, ha mindkét oldal a maga helyzetét „abszolútnak” érzi. Olyan ember kiált, aki végigpróbálta az emberi lehe­tőségek skáláját. De olyan em­ber kiált, aki tudja, hogy van kihez kiáltania. Addig nincs reménytelen helyzet sem, amíg az ember kiáltani tud? Ponto­san ott nem reménytelen a helyzet, ahol van, aki meghall­ja. Istennél nem reménytelen a helyzetünk. SZOMBAT. — „Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, amelyet régen szereztél, és amelyet megváltottál” (Zsolt 74, 2 — Rm 11, 2 — Ézs 5, 1— 7 — 1 Móz 12, 10—20). Min­denki tudja, hogv — helyileg — milyen gyülekezetnek a tagja. Itt nem a „kerítés” gon­dolkodást erősíti bennünk Is­ten, hanem az eredetre irá­nyítja a figyelmet. Eredetére nézve pedig minden gyüleke­zet közös alapon áll: Isten sze­rezte és Jézus Krisztus vál­totta meg. Közegyházi gondol­kodás elképzelhetetlen ezek is­merete nélkül. Istenünk! Se­gítsd a keresztyénséget, hogy eljusson erre a látásra! Káposzta Lajos — HARANGÖVTEST, Javítást, szolgáltatást, le és felszerelést, vas­állványok és könnyűhúzású koro­nák készítését, átalakítását vállalja „Slezák László aranykoszorús ha­rangöntő utóda és fia”, Gombos Lajos harangöntőmester. 2162 Ör- bottyn, Pf. 3. — LUTHEB-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Budapest VI., Majakovszkij ut­ca 6. evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egyhá2 Sajtóosztályának lapja Szerkeszti, a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 © 75.1512 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató írók és könyvek KOSZTOLÁNYI DEZSŐ mostanában újra­éled. Egymás után jelennek meg kötetei, s ép­pen a prózája. Mikor a második világháború elején Illyés Gyula kiadott egy sorozatot Kosz­tolányi kis írásaiból, írói arcképekből, cikkek­ből, úti élmények rajzaiból, azt hittük, íme itt a teljes Kosztolányi. Nagy élmény volt az Illyés szerkesztette könyvsor. Most egy irodalomtör­ténész és kritikus, Réz Pál. három kötet Kosz- tolányi-prózát rakott elénk s a közönség szét­kapkodta. Kosztolányi Dezső, immár nyilván­való, a nagy írók egyike, olyan tiszta minden sora, mint az arany. Becsülik idegenben is. Egyik regénye minap jelent meg csehül, a má­sik románul. Réz Pál régi újságokban bukkant rá a kis írásművekre. Mi a titka ezeknek az írásoknak? Ha az olvasó eltűnődik rajtuk, rá­jön, hogy titkuk a világ apró dolgainak egy­szerű, de tüzetes elmondása. Bármiről ír, észre­veszi a lényeget, egy részletet, melyet más nem figyelt meg, csak ő, s ez a részlet rajz formá­jában, csöppnyi arányaival, pár vonással töké­letes képpé válik. Fölismert valamit, amit mi nem ismertünk föl, holott ugyanott jártunk, ahol ő. Szem-e az ízlést emelte magas polcra, ezzel biztosította függetlenségét, szeszélyéi, szabadságát, emberségét. Szellemessége is ilyen. „Arra vállalkoztál, hogy ennek a világnak pró­fétája légy. Ez éleslátásodra vall. A mai világ tinyleg annyira agyalágyult, hogy esetleg még téged is prófétájának vállal” — írja egyik cik­kében. Talán az egykori Pesti Hírlap olvasója 1931 januárjában észre sem vette a csöpp írás e mondatát, most messzire világít. Emberi gyar­lóságot, elhagyatottságot. magányt, egy őszi fa­levelet, egy elhagyott cipőt olyan érzékletesen tud leírni, hogy folyton megállít, mint egy nagy festmény a kiállításon. Nagy jelentőségű nyi­latkozatok című cikkében közéleti ostoba szó­lamokat idéz. Mindent megírnak, amit senki sem olvas el. Ezt kérdi az író: „Ki figyel még ezekre? Ki hisz még bennük? Főképp mi ád még hitet a szellemi középszerűségnek, hogy továbbfolytassa, siralmas stílgyakorlatát? Nem tudni.” Ezt is 1931-ben írta. Az ember ma újraolvassa, s megdöbben. Ez az írói siker titka. A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET BIB­LIOGRÁFIÁJA nem olvasmányos mű. tulaj­donképpen szakemberek számára készül. Most jelent meg második kötete, az 1772—lS49-es évek közti korszak adatgyűjteménye. Annak idején írtam itt az első kötetről, most kötelessé­gem szólni a másodikról is. Hatalmas formátu­mú könyv, közel ezer oldalas. A kötet tárgyköre és időhatára a magyar felvilágosodás, a re­formkor és az 1848—49-es szabadságharc korá­nak irodalmát közli, pontos és hiteles adatfor­rás. Benne van minden olyan címszó — könyv, füzet, folyóirat-irás, újságcikk — amely valami újat. érdekeset, irányítót közölt egy-egy írónk­ról, vagy korszakunkról. A jelentéktelen meg­nyilatkozásokat a szerző, Kókay György, s a szerkesztők és munkatársak elhagyták. így olyan könyvet lapozhat az olvasó, amely tájé­koztatja minden értékes adatról, vonásról, jel­lemzésről. Kezelését nagyszerűen megkönnyíti a részletes tartalomjegyzék, a betűrendes tárgy­mutató és névmutató, amely tartalmazza az óriás kötetben előforduló valamennyi nevet. Az első kötetről írva szívesen kiemeltem az evangélikus magyarság jelenlétét ebben a bib­liográfiában. Nem dicsekvésből tettem, az anyag vizsgálása közben ez a szempont természetesen rajzolódott elém. Kis részlege vágyunk egy nemzetnek, mégis sokat adtunk a magyar szel­lemnek. Minek ezt elrejteni a világ szeme elől? Ez a második kötet ebből a szempontból még gazdagabb, még jellegzetesebb, még többet ma­gyaráz és bizonyít, mint az első. Ugyanis ebben a kötetben található Petőfi és Kossuth. Egész munkásságuk és annak visszhangja a szabad­ságharc végéig és máig. Fürkészhetjük, meg­mérhetjük, feszegethetjük mindnyájan élet­művük nagyságát és nemzetépítő erejét. Töké­letes értéket képviselnek s minden megtalálha­tó róluk, ami érdemes föl jegy zés volt. ami sű­rítő monográfia. Kossuth Lajos például tíz ol­dal, Petőfi közel hatvan oldal. S minden nagyon világos, áttekinthető, művek, fordítások, iro­dalmi értékelések, sőt egyes versek szerint is. Múzeum a bibliográfia, az irodalom múzeuma. Hallgassunk róla, mekkora a magyar evangéli­kusok szerepe ebben a gyűjteményben? Hajnó­czy József, Tessedik Sámuel, mindenki megta­lálható benne. S az egész evangélikus sajtó, ahogyan s amikor foglalkozott a magyar szel­lemmel. SZABÓ LŐRINC, ha élne, nem hinne a sze­mének, hogy ennyire érvényesül. Nemcsak versgyűjteményei, s összes versei látnak napvi­lágot. hanem prózája is. Nagyszerű tanulmány- kötetq. után most az életművét rendező Kabdebó Lóránt kiadta naplóját, leveleit s eddig isme­retlen cikkeit Hatalmas kötet, közel hétszáz oldal, s mindez csak töredék. De megmutatja egy tudatos alkotó író magatartását. Micsoda bonyolult képsor, milyen megrázó vallomások sorozata ez a kötet. Nem olvastam keserűbb írásműveket, mint ezeket a bizalmas, magának készített feljegyzéseket és leveleket. Ismertem Szabó Lőrincet, barátkoztunk is, de most látom, hogy nem ismertem őt igazán. Általános az a felfogás, hogy merőben értelmi lény volt. kiáb­rándult lélek, akinek költészete levedli az ide­alizmust, az erkölcsit is. Gyanakvó volt, min­dig attól tartott, hogy becsapják, megrövidítik, megalázzák. Naplója és feljegyzései csupa jaj­gatás, zsémbelés, csupa kiábrándultság, féle­lem, rémület a megsemmisüléstől, amely végle­ges, sötét és céltalan. Így nem teregette ki ma­gát senki költőink közül. „Egész életem szo­rongás volt. Az egész életem! Milyen hideg lett!” — írja negyvenöt éves korában. Elször- nyedt a valóság és az eszmék ellentmondásán. „Szép csillagok, agyunk gyártmánya, ti, gaz csilagok, vakság tündérei!". Ez is ö. Nem képes aludni, olvas, tűnődik, hallgatja beteg szíve ve­rését. Rettentő idegállapot, vad gondolatok ro­hanják meg. Miért jelent meg mindez, hisz ez az író magánügye?. De végül is van igazság és értelem ebben a rettentő gyűjteményben. Ren­geteg itt a becses emléke huszadik századi iro­dalmunknak. Mindenkire ráfesti önnön magát is, átrajzolja a portrét. Átkozza az irodalmat, ugyanakkor ez az egyetlen levegő, amelyet szívhat. Az olvasmány, a világirodalom reme­kei. Ismerte az emberi gyarlóságot, mert ideg­szálanként ismerte önmagát. Kortársunk volt. E magánhasználatra szánt emlékeztetőkből századunk egyik nagy magyar költője nőtt fel. „Félelmes a fegyverein, emberek, mindenre el­szánt lelkiismeret.” Ez mindnyájunknak szól, cáfolhatatlan. Ura volt a szónak, melyet ki akart fejezni. Szalatnaí Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents