Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-06-08 / 23. szám
XL. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1975. június 8. Ára: 2,50 Forint Megbecsülteit Nem először történt, hogy a Hazafias Népfront elnöksége találkozóra hívta meg a magyarországi egyházak képviselőit. Mindig hasznosnak bizonyult az állam és az egyház képviselőinek kötetlen beszélgetése. Május 16-án az Országház Dele- gációs termében ezt még az eddiginél is jobban éreztük. Az MSZMP XX. Kongresszusának határozataiban azt olvastuk, hogy az egyházak tagjai „megbecsült állampolgárokként” vesznek részt a szocialista építésben. Elsőrenden ezt a megbecsülést érezték azok az egyházi vezetők, akiket Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára meghívott a találkozóra. Az egyházi vezetők nemcsak azt tapasztalták meg ezen a találkozón, hogy az állam képviselői súlyt helyeznek arra, hogy megfelelő tájékoztatást adjanak az egyházi embereknek is a szocialista építés munkájáról, hanem azt is érezték, hogy adnak véleményükre, meg is kérdezik őket a szocialista építéssel kapcsolatban. A számontartást, személyük és véleményük megbecsülését élték át a Delegációs teremben az egyházi vezetők Nem hallgatjuk el, hogy mindez jólesett, örömmel töltött el bennünket és úgy éreztük, hogy valóban „megbecsült állampolgárokként” vehetünk részt hazánk előrehaladásának munkájában. , AZ ÁLLAM RÉSZÉRŐL ÖRÖMMEL KÖSZÖNTHETTÜK a jelenlevők között Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, Balló István elnökhelyettest és Szentistványi Cyulánét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárát. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK KÉPVISELETÉBEN ott volt szinte maradéktalanul minden püspök, egyházi vezető ember. Jelen voltak a római katolikus, a református, az evangélikus, az ortodox, a baptista, az ádventista, a metodista és az unitárius egyházak képviselői, továbbá a magyar izraeliták képviselői is. önmagában is jelentős volt, hogy a különböző egyházak vezetői ilyen alkalommal találkozhattak egymással és még jelentősebb volt az, hogy együtt találkozhattak az állam képviselőivel. Ez elsősorban azt juttatta kifejezésre, hogy noha tanításbeli különbség fennáll a különböző egyházak között. de lényegében nincs különbség akkor, amikor népünk javának munkálásáról, a szocialista építés segítéséről van szó. Lehet, hogy az egyházak képviselői a szocialista építésben való részvételt különböző oldalról közelítik meg és fogalmazzák meg, de végül is kivétel nélkül megérkeznek ahhoz az állásponthoz. mely szerint elkötelezettnek érzik magukat a szocialista építésben való részvételre és ezt nem pusztán „történelmi szükségszerűségből” teszik, hanem saját hitelveikből, saját bázisukból kiindulva. Sem az állam képviselői, sem az egyház vezetői az Országház Delegációs termében nem hallgatták - el, hogy a szocialista építés alapjául szolgáló ideológia és a keresztyén tanítás között világnézeti vonatkozásban van különbség, de azt sem hallgatta el egyik oldal sem, hogy ez nem akadályozza az együttműködést népünk boldogulásáért. Ezt aláhúzta Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának a tagja éppen úgy, mint azok a püspökök és egyházi vezetők, akik felszólaltak. DR. IJJAS JÓZSEF kalocsai érsek a magyar katolikus püspöki kar elnöke nagyon egyértelműen hangsúlyozta: „a mai magyar élet és társadalom nem idegen terület számunkra, ha nem olyan terület, amelynek szolgálatára felajánljuk készségünket. Természetesen változatlanul elsőredű feladatunknak tudjuk, hogy-fáradozzunk az emberek földi élet utáni életéért % de ezzel egyidőben nem közömbös számunkra az emberek jöldi élete, a haza java”. Dr. Bartha Tibor, püspök a Magyar- országi Református Egyház Zsinatának lelkész-elnöke kiemelte, hogy a magyar keresztyénség a szocialista rend mellett foglalt állást és ez világviszonylatban is előre mutató álláspont. Hangsúlyozta, hogy a szocialista etikában és a keresztyén etikában nagyon sok a közös vonás, különösen is a közösségi gondolat és gyakorlat megvalósításában, a munkához való viszonyban, az ember megbecsülésében és az élet értékelésében. Palotay Sándor, a Szabadegyházak elnöke arról szólt, hogy a két világháború között az ún. „keresztyén Magyarországon” az ő egyházának tagjai üldözöttek voltak és éppen ezért szemben álltak az akkor fennálló társadalmi renddel. Csak az új, szocialista társadalmi rend oldotta fel bennük ezt a szembenállást, mert szabadságot adott nekik és ma megbecsült állampolgárokként élnek ők is a magyar hazában. D. KÁLDY ZOLTÁN püspök felszólalásában megköszönte azt a megtiszteltetést, hogy az állam képviselői meghívták az egyházak vezetőit ilyen közvetlen beszélgetésre, amelynek légköre igen jó. Megemlítette, hogy milyen személyes élményt jelentett számára, amikor május 12-én Budapest XVlI. kerületében, egy gyárban, az Egyesült Vegyiművekben egyhangúlag jelölték országgyűlési képviselőnek. Igen nagy dolog társadalmunkban — mondotta —, hogy gyári munkások, köztük számos kommunista ember, vállalja, hogy egy evangélikus püspök legyen a képviselője a Parlamentben. Ugyanakkor egy evangélikus püspök szívesen vállalja, hogy a keresztyén emberek mellett kommunista embereket is képviseljen. Ez is jelzi, hogy valóban kiépült a nemzeti egység a mi társadalmunkban, hivatkozott Kádár Jánosra, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárára, aki egyik gyűlésen azt mondotta, hogy a szocialista társadalomnak, „a különböző világnézetű emberek otthonává kell lennie”. A püspök kijelentette: „mi otthon érezzük magunkat ebben a társadalomban”. Nem a világnézeti külön- oözőség határozza meg az emberek viszonyát a szocialista társadalomban, hanem az, hogy népünk politikai és gazdasági célkitűzéseit az evangélikus egyház tagjai is magukévá teszik és segítik. Örömét fejezte ki a püspök afelett, hogy népünk gazdasági előrehaladásával párhuzamosan egyre nagyobb nangsúly kerül az erkölcsi előrehaladásra is, ezt mutatja többek között az országgyűlésen megszavazott törvény a családról és a házasságról, továbbá az a társadalombiztosítási törvény is, melyet az országgyűlés legutóbbi ülésén hozott. Végül hangsúlyozta, hogy az utolsó harminc esztendőnek egyik jelentős eredménye az állam és az egyház jó viszonya, amely csak úgy jöhetett létre, hogy az állam a maga részéről türelmes egyházpolitikát folytatott, az egyházak pedig felismerték, hogy jó lelkisme- rettel támogathatják a szocialista társadalmi rendet. Espereseinké a szó A Kelet-Békési Egyházmegye életéről Magyarországi Evangélikus Egyházunk szolgálati rendjében az esperesek püspökeink munkatársai. Segítenek az egész egyházunkat érintő kérdések megoldásában, az országos és egyházkerületi egyházkormányzó testületek határozatainak és célkitűzéseinek aprópénzre váltásában. De mint az egy vagy két közigazgatási megye területén élő evangélikus gyülekezetek életét és szolgálatát összefogó Külsőségeit tekintve szerény, de diakóniai szolgálatunk fejlődésére nézve nagyon is jelentős alkalomból gyűltünk össze május 16-án, 1 a nyíregyházi „Élim” Egészségügyi Gyermekotthon udvarán. Ekkor tettük le ugyanis az „Élim” átépítésre kerülő épületrészének alapkövét. JELENTŐS. ÜNNEPI ALKALOM VOLT EZ elsősorban magának az „Élim”-nek az életében. Mert legrégebbi 70—30 esztendős — javarészt vályogtéglából épített — épületrészét hamarosan modern, a szolgálatnak jobban megfelelő új váltja fel. Mégis meg- illetődve vágtuk április elején a csákányt az elaggott épület falába, hiszen az „Élim” bölcsőjét kezdtük bontani. Azokat a falakat, amik közt 55 évvel ezelőtt, 1920. május 20- án kezdhette el szolgálatát ez az otthonunk, — egy buzgó nyíregyházi hittestvérünk Soltészáé, Somogyi Aranka adományaként. Azokat a falakat bontottuk, amiknek minden tégláját később is imádsággal gyűjtötték össze, s Isten ajándékának, a szeretet „csodájának” tekintettük mindmáig. Mégis hálával volt tele a szívünk, hogy korszerűbb körülmények között. Isten továbbra is ránk bízza ezt a szolgálatút. Ez a dátum azonban egész egyházunk diakóniai szolgálatának is jelentős eseménye. Az „Élim” az első ugyanis szeretetintézményeink sorában, amit közel 2 millió forintos költséggel teljesen felújítunk. S ez nemcsak azt jelenti, hogy újabb épületeket kap a régi helyett, hanem az egész gyermekotthon központi fűtését, csatornázását és a berendezés teljes felújítását is most tudjuk elvégezni. „ALAPKÖLETÉTELI” ÜNNEPÉLYÜNK ORSZÁGOS EGYHÁZI JELENTŐSÉGÉT jelezte az is. hogy a szolgálatokat dr. Karner Ágoston főtitkár és Virágh Gyula esperes. diakóniai ügyvivő lelkész végezték. Dr. Karner Ágoston egyházmegyék vezetői, első- renden hivatottak számba- venni az egyházmegyéjük területén elért eredményeket, a felmerülő problémákat és feladatokat. Most induló sorozatunkban nekik adjuk át a szót, azzal a reménységgel, hogy ezzel egy új hasznos dialógusra adunk alkalmat, amely segítheti espereseink szolgálatát, gyülekezeteink és egész hazai egyházunk további jó előrehaladását. főtitkár, az ünnepség során elmondott igehirdetésében kiemelte. hogy intézményes diakóniai szolgálatunkat abból á teológiai és hitbeli felismerésünkből végezzük, amelyik egyházunk egész életét a szolgálat útján akarja ma vezetni. Nem véletlen azért, hogy az utóbbi 30 esztendő második legnagyobb egyházi beruházása — a nemrég felépült Teológiai Akadémia után — éppen egy szeretetintézmény- nél kerül megvalósításra. Jelzi ez azt a szilárd alapállásunkat, hogy mi az ige szolgálatát mindig együtt akarjuk végezni a „diakóniai tettbe” torkolló szeretetszolgálattal. Hangsúlyozta annak a nagymérvű anyagi áldozatnak a jelentőségét, amit közegyház hoz — a gyülekezeti segélyen keresztül — az élimi tervek megvalósításáért. S kiemelte mindazok fokozott felelősségét népünk, egyházunk és az Isten előtt, akik ebben a szolgálatban állnak. Igehirdetése végén pedig — áldást kívánva erre a nagy munkára —y három „liturgikus kalapácsütéssel” ünnepélyesen megkezdte az átépítés munkáinak sorát. ENNEK AZ ÜNNEPI PERCNEK A JELENTŐSÉGÉT azonban még az is erősítette bennünk: mindnyájan éreztük — Isten ajándéka —, hogy a ránk bízott gyermekek gondozásával és ápolásával, társadalmunk ilyen irányú gondjaiból egy kis részt magunkra vállalhatunk. Az ünnepség végén, az egybegyűlt egyházmegyei vezetőinkkel, lelkészekkel és a nyíregyházi hívekkel — kötetlen beszélgetés formájában — „tovább álmodtuk” az „Élim” holnapját. S hogy álmaink újabb tervekké válhattak, ahhoz itt is megköszönjük dr. Karner Ágoston főtitkár és Virágh Gyula ügyvivő lelkész eligazító, szakszerű tanácsait. Magvetés történt itt. Imádkozzunk a „kalászérésért”! Csizmazia Sándor A Kelet-Békési egyházmegye, s általában a Békés megyei evangélikusság egyik jellegzetessége. hogy ezen a területen több nagy lélekszámú gyülekezetünk él. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy miután a törökvilág megszűnt Magyarországon, az elnéptelenedett területekre egynyelvű és eayvallású lakosságot telepítettek. így alakultak meg Békés megyében a szlovák, magyar és egy-két helyen német-ajkú evangélikus, református és római katolikus gyülekezetek. A Kelet-Békési Egyházmegyében Békéscsabán, Kondoroson, Mezőberényben és Med- gyesegyházán ma is jelentős lélekszámú szlovák és magyar ajkú vegyes gyülekezeteink vannak. Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő 13 lelkész közül a fenti 4 gyülekezetben heten rendszeresen prédikálnak szlovák nyelven is. Az utánpótlás során is kell gondoskodnunk arról, hogy szlovákul is beszélő teológusaink és segédlelkészeink legyenek, mert a fentebb említett gyülekezetek jelenleg még igényt tartanak szlovák nyelvű istentiszteletekre is. E gyülekezetek szlovák Bibliával. énekeskönyvvel (Tranoscius), temetési énekeskönyvvel (Funeb- rál) és Passió könyvecskével el vannak látva. A lelkészek most már sehol nem beszélik a régi biblikus nyelvet, hanem szlovák irodalmi nyelven prédikálnak és az újabb szlovák Ágendát használják. A szlovák istentiszteletéken a rövidített énekes liturgia ma is megvan. Az egyéb szertartások , nyelve rendszerint magyar, de egyes temetéseken még felhangzik a szlovák temetési ének is. EZEKBEN A VÉGYES NYELVŰ GYÜLEKEZETEKBEN a szlovák nyelvű és magyar nyelvű istentiszteletek vannak. A békéscsabai gyülekezetnek külön ún. Békéscsabai Énekeskönyve van, amelynek 17. bővített kiadása 1960- ban jelent meg 5000 példányban sajtóosztályunk kiadásában. Problémáink nagyjában ugyanazok, mint más egyházmegyékben: épületek tatarozása. lelkészlakások korszerűsítése, a szórványban, tanyavilágban élő híveink gondozása. A kisebb lélekszámú gyülekezetek összevonása már zömében megtörtént. GYÜLEKEZETEINK ANYAGI ÁLDOZATKÉSZSÉGE növekedőben van, s a közegyházért való felelősség- tudat is erősödik. A nők szerepe a presbitériumokban, képviselőtestületekben naA Lutheránus Világszövetség európai konzultációt szervez ez év őszére a dániai Liselundba. Az egyházi struktúrákkal foglalkozó konferencia munkáját háromtagú bigyobb gyülekezeteinkben is jelentősebb lett. Több helyen szépen kiépültek a gyülekezeti szeretetvendégségek és a vendégelőadók szolgálatát is szívesen fogadják. Szeretnénk továbbra is erősíteni gyülekezeteink anyagi és lelki bázisait, s a lelkészi szolgálatokat még tartalmasabbá tenni híveink között. Presbitereinket igyekszünk még intenzívebben bevonni a gyülekezeti és közegyházi feladatok megismerésébe és megoldásába. Általában a diakóniai szellemet igyekszünk mélyíteni gyülekezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt. Sok presbiterünk jó munkát végez a termelőszövetkezetekben az üzemekben és gyárakban. További feladatunk a Hazafias Népfront bizottságaival, a községi tanácsokkal való együttmun- kálkodás rendszeresebbé és tartalmasabbá tétele. Ennek az együttműködésnek és jó kapcsolatnak számos jó gyümölcse már eddig is szemmel látható több gyülekezetünkben. Rendkívül fontos ebben a vonatkozásban lelkészeink személyes, jó példaadása és helytállása. ÖRÖMÜNKRE SZOLGÁL, HOGY BÉKÉSCSABAI GYÜLEKEZETÜNKBEN már 44 esztendő óta működik az Evangélikus Szeretetotthon, ahol közel 40 személy nyer teljes ellátást és gondozást. Ebben a gyülekezetben most folyik a műemlék kistemplom teljes renoválása közel 1 millió forintos költséggel. További fél millió forintba kerül a nagytemplom hatalmas orgonájának átépítése, bővítése és korszerűsítése. Utóbbi költségekhez a Békéscsabai Városi Tanács is negyedmillió forint segéllyel járult hozzá, ami a jó kapcsolatnak beszédes tanúbizonysága. Híveink igénylik a magasabb színtű lelkészi és kántori, zenei szolgálatokat s ennek egyik jele volt az elmúlt napokban békéscsabai Napv templomunkban előadott Verdi: Requiem iránt tapasztalt nagy érdeklődés. GYÜLEKEZETEINK FIATALABB ÉS IDŐSEBB TAGJAINAK ÉLETKÖRÜLMÉNYEI a felszabadulás óta eltelt 3 évtized során alapos változáson mentek át: szebb, egészségesebb lakásokban laknak, kultúráltabb életkörülmények között élnek és igényesebbek, mint voltak elődeik. Nem vitás, hogy ennek megfelelően a gyülekezetek vezetésének, belső életének és nem utolsó sorban a lelkészek igehirdetésének is színvonalasabbnak kell lennie. Mekis Áilám zottság készíti elő. melynek munkájába meghívást kapott dr. Hafenscher Károly, Buda- pest-Deák téri lelkész, aki május 26—27-én részt vett a bizottság munkájában. Szeretetszolgálatunk újabb mérföldköve Az alapkőletételnél középen: dr. Karner Ágoston országos főtitkár, balra Virágh Gyula esperes, a Diakóniai Osztály ügyvivőlelkésze, jobbra Csizmazia Sándor igazgatólelkész Beiratás vallásoktatásra A hittanbeiratás az 1975—1976. tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban június 18-án, szerdán délután 14—18 óráig és . június 19-én, csütörtökön délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat vallásoktatásra abban az iskolában kell beíratni, amelyben a rendes beiratást végezték. A belratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beiratást végző pedagógus előtt szóban, vagy — meg nem jelenés esetén — írásban kérheti. DR. HAFENSCHER KAROLY GENFBEN V t * I /
