Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-12-07 / 49. szám
Legyen néklek es a templom hajlék ... Kétszáz éves a dunaegyházi templom Örömre öröm, hálaadásra hálaadás, temploma mentei és re templomszentelés következett október 19-én, vasárnap a Bdcs-Kiskun Egyházmegye nyugati szélén, a Duna partján kiét szomszéd gyülekezetben. Délelőtt Apostagon .szolgált és örült együtt a gyülekezettel D. Káldy Zoltán püspök és az egyházmegye gyülekezeteinek küldöttei. Innen érkezett meg a püspök, kíséretében az egyházmegye esperesével és Fekete János egyházügyi titkárral, a kora délutáni órákban Dunaegyházára. A DUNAEGYHÁZI TEMPLOMOT FELSZENTELÉSÉNEK 200 ÉVES ÉVFORDULÓJÁRA a gyülekezet kívülről teljesen felújította, gyönyörű, új köntösben hirdeti most a ma élő gyülekezet templom iránti szeretetét. Az ünnepi istentiszteleten Tóth-Szöllös Mihály esperes és Szabó István helyi lelkész segédkezett az oltári szolgálatban. IGEHIRDETÉSÉT D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK a 84. zsoltár 1—9 versel alapján így kezdte: „Dávid szerelmet vall a templomnak, szerelmetes hajlékának nevezi!'' Miért szeretjük így a templomot — hogy hajlandók vagyunk sze- relmetes hajléknak nevezni? Mert itt van találkozásunk az élő Istennel! Nairobi 1975 j\z igazságtalanság struktúrái és a felszabadításért folvo küzdelem KRISZTUS MEGSZABADÍTOTT! — amikor az evangéliumnak ezt az üzenetét halljuk, elsősorban személyes jelentőségére es következményére gondolunk: szabadulás bűneimtől, önző énemtől, szabadulás uj, Istennek tetsző életre. Helyes, ha az evangélium üzenetét elsősorban magunkra értjük — személyes hit nélkül nem lehet Krisztust követni —, de mindig gondoljunk arra is, hogy nemcsak rólunk-rólam, hanem az egész világról van szó, s nemcsak a bűnből és önzésből vaió szabadulásról, hanem Istennek arról a szándékáról is, hogy ujjáteremti a világot. Krisztus megszabadított a bűntől, ezért nem kétséges, hol a helyünk a bűn ellen folytatott küzdelemben. Krisztus jeleket adott arra, hogy Isten újjá te rém ti a világot, ezért nem kétséges, hogy nekünk is elő kell mozdítanunk, hogy a sötétség, igazságtalanság, békétlenség, gyűlölet erői .tért veszítsenek a világban. A KRISZTUSBAN KAPOTT SZABADSÁG NEM SZAKÍT EL a másik embertől, hanem az embertárs mellé állít, mert Krisztus olyan szabadsággal ajándékoz meg, mely felelősséggel jár. Így egyesít is Krisztus minden emberrel: a bűnbocsánatbarl felkínálja a szabadulást és a benne hívőket elküldi szolgálni minden embernek. Az első keresztyénekben elevenen élt az a tudat, hogy a Krisztusban nyert szabadság nem egyezhet ki a földi igazságtalansággal, egyenlőtlenséggel és elnyomással. Zá- keusnak. a hamis úton meggazdagodott vámszedőnek megtérése után első dolga, hogy elégtételt adjon elkövetett igazságtalanságaiért. Az első jeruzsálemi gyülekezet létrejötte pillanatától komoly erőfeszítéseket tett. hogy gondoskodjék minden tagjáról. KRISZTUS MEGSZABADÍTOTT ARRA, hogy úgy szeressük felebarátunkat, mint saját magunkat. S tudjuk jól, hogy a szeretet a vigasztaló szavak elmondásán, a sebek bekötözésén. étel és ruházat nyújtásán túl a másik ember igazáért, igazságáért, jogáért való harcot is magában foglalja. Az első felsorolt újszövetségi példák se arra valók, hogy gondolkodás nélküli utánzásukkal próbálkozzunk. Inkább bátorítanak, hogy a szeretet és igazság cselekvésének és megvalósításának mai útjait keressük. KRISZTUS UGYANIS MEGSZABADÍTOTT ATTÓL IS,' hogy az emberek együttélésének a rendjét, a társadalmi rendet megváltoztathatatlannak és szentnek tartsuk. Szabadságunk van arra. hogy megkérdezzük: emberek szabadságát, életét, testvériségét Sízolgálják-e a világban lenn- álló különböző társadalmi rendek? Ha körülnézünk a világban a kapitalizmus embertelen struktúrája eredményeképpen még mindig sok olyan országot lathatunk, ahol a természeti kincsek gazdagsága mellett éhezik a nép, ahol állítólag szólásszabadság van, de az emberek többsége nem szólhat bele a saját sorsa alakulásába- ahol minden embert egyformának mondanak, „csak” a vagyoni helyzetük különböző, és ez mégis mindent jelent; ahol a keresztyén hit védelmezőinek vallják magukat, de a feketéket nem engedik a íeherek templomápa es varosaiba; ahol minden embert Isién teremtményének mondanak, de legtöohször csak munkaerőnek tartják őket; ahol testvériségről beszelnek, de uralkodnak egymáson; ahol erkölcsről prédikálnak. de csak a pénz beszéi; ahol baráti segítségről beszélnek. de a segítők mindig gazdagabbak, a megsegítettek pedig mindig szegényebbek lesznek ... Akt csak egy kicsit is figyel a vitágkeresziyenseg hangjára, azt is tudja, hogy az. esetek iöbbségóoen úgynevezeti „keresztyén” országok azok. amelyek a gyarmati elnyomás eszközeivel kihasználják azt az eiőnyt, a-mit nagyobb gazdagságuk, nagyobb hatalmuk, nagyobb technikájuk jelent. Ilyen helyzetben csak altalánossagban beszélni a szerétéiről azt Jelentené, hogy jóváhagyjuk az általuk gyakorod képmutató odado-' botit filléres alamizsnái kodást és megnyugtatjuk lelkiismeretünket az elrabolt milliókért es éhező milliókért. A világunk elnyomott, kizsákmányolt. ehezö, faji megkülönböztetéstől szenvedő népeinek ma elsősorban nem nagyobb alamizsnára, hanem nagyobb igazságra, vagyis igazságosabb — gazdasági es társadalmi — struktúrákra. rendre van szükségük. S ezt van joguk forradalmi úton is kiharcolni. LÁTVA A VILAGKERESZ- TYENSEG KÜSZKÖDÉSÉT ezeskel a kérdésekkel, elkerülhetetlen, hogy ne gondoljunk a magyarorszagi Iceresz- lyenség történelmi tapasztalataira. Mi is azt hittük, hogy az egyház feladata a változatlanság őrének lenni. Ma már tudjuk. hogy az egyház igy sokszor az igazságtalanság őrzője is volt. Volt készség keresztyenekben is a segítségre, de ez csepp volt a tengerben, akár azt nézzük, hogy mit tettek mások, akár azt, hogy mit kelleti volna tenniük a keresztyeneknek. Az a forradalom, amely hazánk felszabadulásai követően népünkét a szocialista társadalmi rend útjára vezette, lehetőséget adóit a hazai kérésztyénség számara az önvizsgálatra es a megújulásra. Isten megszabadított bennünket a megítélt társadalmi rendhez való megkötöttségünktől es felszólított arra, hogy megújult teológiai alapon — a diakonosz Jézus Krisztust követve — az új szocialista társadalmi rendben segítsük egész népünk boldo- dulását és felemelkedését. Felszabadított, hogy felelősséggel támogassuk az elavult embertelen társadalmi rend ellen harcoló népeket. Részt vegyünk ebben a vüágméretű küzdelemben, amely az egész emberiség javát szolgáló igazságosságért és békéért folyik. MILLIÓK VÁGYAKOZNAK MA A VILÁGON igazságosabb rend után és milliók harcolnak érte. A keresztyenek nem gondolhatnak arra, hogy semlegesek és tétlenek legyenek ebben a küzdelemben, hiszen Isten szabadító tettei irányt szabnak nekik. Ezért jobbat alkotni, nagyobb igazságot biztosítani, másokkal együtt ez a keresztyéneknek is hivatása. Iteuss András ..Mi lesz azokkal az emberessel, akik az elő Istennel találkoztak?" — hangzott az újabb kérdés. „Forrássá teszik a földet” — felel a zsoí- táros. Olyanok lesznek a másik ember számára, mint a 1 orrás: f orrás -1 el k ű em berek! Munkájuk, életük nyomán embertársaik számára lesz forrássá a föld. az élet... Legyen nektek ez a templom szerelmetes hajlék! Legyen forrássá ez a Föld munkátok nyomán és ti magatok is legyetek forrás-lelkű emberekké, hogy azután erőről erőre jutva elérkezzünk a Sion- ra!” — fejezte be igehirdetését a püspök. A zsúfolt templom ünneplő gyülekezete nagy figyelemmel hallgatta az igehirdetés minden szavát. Az aidás szavai imádságos kérésként .hangzottak el: „Az Úrnak szentelt legyen ez a hajlék ... !” Azután, a nagy számban jelent voit lelkészek az ősi „Confirmá”- ban kérték: „Erősítsd meg Istenünk...”, mintegy ámen-t énekelve az eddig történtekre. AZ ISTENTISZTELETET KÖVETŐ KÖZGYŰLÉSÉN a gyülekezet lelkésze, Szabó István elmondta, hogy a templom 1774—7ü-ben épült fel. Az építési engedélyt az akkori lelkész Hajnóczy Sámuel kérte, — akinek fia volt Hajnóczy József, a jakobinus forradalom Vérmezőn kivégzett vezetője. Akkor csak mint imaházat (oratórium) építhették fel, torony nélkül, az udvarra nyíló egyetlen bejárattal. De ez is nagy dolog volt. Azután lassan gyarapodott az épület, több bejáratot nyitottak rajta, 1819—20-ban épült fel a most is álló torony, harangokat, orgonát szereztek, majd éppen, tíz évvel ezelőtt a templom belsejét újították meg, új berendezést kapott. A 200 éves jubileumra határozta e! a presbitérium a külső renoválást A műemléki hatóságok hozzájárulásával Vliesin-festékke, festették a falakat, miután a tornyot teljes égésiében újra vakolták. Világos tónusban, csodálatosan szépen sikerült a munka, melyhez 130 000 Ft-taü és 30 000 Ft értékű társadalmi munkává! járultak hozzá. A gyülekezet nagyon szépen vette ki részét: több, mint 80 000 Ft-ot adtak ősszé úgy, hogy senkihez sem mentek „házhoz”, ezt te.jesen önkéntesen „behozta” ki ki a leikészi — gondnoki hivatalba. A közgyűlésen lelkész es gyülekezet együtt fejezte ki háláját azért a segítségért, melyet az Országos Műemléki Felügyelőségen keresztül államunk nyújtott á renováláshoz: 30 000 Ft- 06 segéllyel járulták hozzá a műemlékjellegű templom felújításához. A gyülekezet vezetői, presbiterei nagy munkát végezlek. Kiss Gergely presbiter a közgyűlés színe előtt kapott jutalmat áldozatos munkájáért, a segédmunkások beosztásának szervezéséért. D. Káldy Zoltán: Űj úton c. könyvét nyújtotta át neki a leikésá, a szerző dedikálásával. A JUBILÁLÓ ÜNNEPLŐ GYÜLEKEZETÉT elsőként Fekete János egyházügyi titkár köszöntötte, megköszönve a jó munkát és kérve a falu életében vaió további helytállásukat. Bakos János a Hazafias Népfront Bizottság községi elnöke köszöntésében azt az igyekezetei dicsérte, mely a templom felújításával az egész község külső képének emeléséhez járult hozzá. Tóth-Szöl- lős Mihály esperes a nagy örömöt emelte ki, melyben most együtt ünnepel a gyülekezet és szinte az egész egyházmegye népe. Az eddigi példák alapján kérte, hogy maradjanak meg a diakóniai magatartás útján ezután is. Az egyházmegyéből összeaereg.ect lelkészek, a szomszéd duna- íöldvári gyülekezet lelkésze, a helybeli reformátusokat is pásztoraié Mohácsy József após tagi református lelkész üdvözlése mint hatalmas, sok tarka virágoól kötött csokor került a díszközgyűlés hallgatói elé. Dr. Rajnai Karoly egyházmegyei felügyelő meleg szavakkal mondta el azt a haíáat, amit ez a megújított szép templom tett reá, amikor ideérkezett. D. Káldy Zoltán püspök Is nagy örömének adott kifejezést felszólalásában. Majd tájékoztatást adott országos egyházunk éltéről és a küszöbön álló nairobi világgyűlésről. A gazdagon terített asztal mellett, meghitt beszélgetés folyt vendégek és vendéglátót között, a késő estéig. E sorok írója — úgyis, mint a gyülekezet volt lelkésze —, mi mást tehet e szép napra visszaemlékezve? Csak annyit, hogy végtelenül örül annak, hogy a gyülekezet újból bizonyította, hogy a közösségben egyek, a dlakóniában kifogyhatatlanok, a kedves templomot gyönyörűvé tették. Kivánr.i pedig csak.egyet kívánhatok: legyen valóban mindig „szerelmetes hajlék” számukra a most már 200 éves ősi, de megfiatalodott templom. Tóth-Sz»llM Mihály Túrmcsei Erzsébet: SZÜRKE KIS VENDÉG Itt. szép hazámtól százmérföldekre, szürke kis vendég szállt az ablakomra, s szép magyar kiejtéssel rámköazönl: magyarul csipogott. Magyarul? Nemzetközi verébnyelven! Valóságos veréb-világnyelven! Ahhoz nyelvtan se kell, szótár se kell! Nincs benne semmi nehéz, se ..der-die-das”. se prepozíció. El csipogta nekem, hogy élni jó. Elmondta szépen, hogy gondviselő Atyánk van az égben, Aki szetmmeitart minket, őt meg engem, bármerre széliünk, bármerre vagyunk. Ludwigslustban, Csömörön, Budapesten. Kicsi szürke vendégem csipogását mozdulatlan, meghatott csendben lestem. Aztán, mikor mindent elmondott, huss. mint aki nem cipel gondot, atröppent egv közeli agra, s ott csipogott tovább szép nemzetközi vereb-világnyelven. Rá se értem felelni se magyarul, se németül, pedig igazán illett volna mondani valamit. Legalább annyit, semmi mast: Szürke kis testver, köszönöm a köszöntést! Köszönöm a kedves látogatást! Spa inolorsyáglia n az élet nem változott \ November 20-án meghalt Franco, az utolsó európai fasiszta diktátor. Nehezen halt meg — mondta ugyanazon az estén egy egyszerű ember —. mert sok vér tapadt a leikéhez. Valóban hosszú ideig viaskodott a halállal, mint rendszere, amelyet minden oldalról elmúlásra szólított fel az idó, A diktátor halálával pillanatnyilag csak annyi változás valósult meg, hogy Spanyolország ismét monarchia lett, s a világ most éber szemmel lesi az ibériai félsziget eseményeit. Nem ok nélkül! Mert vannak dolgok, amiket nem felejtettünk el és mert való igaz, amit már egyszer szóvá tettünk, hogy anakronizmus volt a demokratikus átalakulás folyamatába került Európa testén el- hordozni egy izig-vérig fasiszta diktatúrát gyakorló kelevényt. Végső soron a világ hatalmi érdekkülönbségének köszönhette Franco három és fél évtizedes uralmát és azt, hogy „kivárhatta” természetes halálát. MERT SPANYOLORSZÁG NÉPE 1939. MÁRCIUS 28-TOL, amióta Franco, a volt óceánt átrepülő katonatiszt, a három évig tartó véres polgárháború után átvette hatalmát, meg- alazottsagaban is újra, meg újra jelét adta ellenszenvének. Lényegében a fasiszta rendőrállam véres diktatúrával tudta rendszerét megszilárdítani és fenntartani. Két évvel ezelőtt ugyan az öreg diktátor kijelentette: „Spanyolországban az élet nem változott”. Ez a hírhedtté vált kijelentése sok mindenre engedett következtetni. Nem változott abban az értelemben, hogy minden demokratikus szándékát és megnyilvánulást kegyetlenül elnyomott. A börtönöket megtöltötte haladó elemekkel, baszk és katalán, asturiai hazafiak váriák sorsuk beteljesedését, s több mint másfel millió spanyol élt emigrációban. (Itt a világon a legnagyobb az emigrációban elök száma!) Nem változott a spanyol alkotmány és jogrend sem, ezek súlyos következményeivel egyetemben. S nem változott a gazdasági helyzet sem, hogy ti. Spanyolországban a legalacsonyabb Európában az életszínvonal. (Az egy főre jutó jövedelem évi 360 dollár, s a legsúlyosabb szociális problémák egyike a rendkívül alacsony bérszint.) Mindez sok minden mással együtt valóban nem változott. DE AZOKNAK, AKIK CSAK EGY KISSÉ FIGYELEMMEL KÍSÉRTÉK A SPANYOLORSZÁGI ESEMÉNYEKÉT, egy-két dolog mégiscsak feltűnt. A változatlanság mögött pattanásig feszült volt a légkör s minden pillanatban valami totális katasztrófát sejtettek. Feltűnő volt a fallangistak, s az uralkodó rendszer riadt félelme. „Nehéz a szuronyok hegyén sokáig ülni” — tartja egy régi mondás. Es most idézni szeretnék egy, a szuronyok hegyén ülő rendszer napjaiból két éve megtörtént eseményt. 1973. decemberében merénylet áldozata lett Carrero, Franco helyettese. Éppen a jezsuita templomból tért haza, ahol szokásos mindennapi miséjén vett részt, amikor háza alatt bomba robbant és a robbanásnak áldozatul esett. Már maga a merénylet előkészítése és végrehajtása elgondolkodtató volt. Az ti., hogy az úttest alatt nyolc méter mély alagutat fúrtak a robbanószer elhelyezéséhez, s a gyujíózsinort egy éppen 80 méter távolságban levő, overalba öltözött munkás gyújtotta meg. A szilárdnak vélt rendszer a robbanástól pillanatra megingott. Carrero, Franco helyettese elleni merénylet olyan pánikot váltott ki, amilyet a rendszer nem élt át fennállása óta. Igaz, Carrerot, a vice caudillo-t (vezért) katonai diszpompu- val temették el, helikopterek őrködlek a ravatala felett, s Madrid népét kivezényelték búcsúztatására. De a szemekben ott izzott a gyűlölet, s a végtagok remegtek a visszafojtott indulattól. A temetésen hangzottak el Franco előbb idézett szavai. Nem akarjuk ismertetni Carrero életét (hasonló a többi fasiszta tábornok életéhez), sem a madridi riadalmat, a biztonsági szervek széles körű tevékenységét, de ez a merénylet többek között felvetette a három és fél évtized minden problémáját. Magát a merényletet azonnal vállalták az emigrált csoportok. Ez azonban a hajszát nem mérsékelte. Tudnunk kell azt, hogy 1939 óta Spanyolországban még a demokratikus gondolkodás is föld alá szorult. A merénylet jeladás volt. Mert szinte egy időben lepett sztrájkba 10 ezer bányász Asturiában bérkövetelésével és haladó gondolkodású lelkészek, élükön y Tarancon kardinális érsekkel, több jogot és igazságot követeltek a spanyoloknak, s az elkobzott lapok hasábjain megszólalt az újságírók lelkiismerete. Egy epizód a spanyol drámából. KÖZBEN ARRÓL SZÓLTAK A REKLÁMOK ÉVEK ÓTA, hogy Spanyolország a turisták Mekkája lett. 1973-ban annyi turista özönlötle el Spanyolországot, mint amennyi lakóinak száma. Tehát kereken 34 millió. A spanyol azúrkék tengerparton, mint a keringek nyüzsögtek a külföldiek, s 10—15 km-rc a partoktól jarhatatlanok az utak, középkori nyomorban élnek a parasztok. A nyugat-európai polgárság felvásárolta a telkeket, a munkanélküliségben szenvedők éhbérért eladlak magukat, s a tengerpart egyetlen szálló- és villasor lett. ahol kaliforníából importált őszibarackot esznek az unatkozó turisták, miközben a spanyol gyümölcs a fákon rothad. Ez egy másfajta pillanatkép a fasiszta rendszerről. Csak jellemzés képpén ismét egy kép: a spanyol tengerparton szürke homok van. Santa Grúz tanácsa, hogy kielégítse a külföldiek igényét, kereken 200 millió pesetáért 200 ezer köbméter szaharai homokot hozatott. Es ugyanakkor a falvakban nincs villany, normális víz, orvosi szolgálat, gyógyszer. A fél- fsudális rendszer a parasztságot teljesen létbizonytalanságba taszította. Nem volt különb a munkásság helyzete sem. NOS. KÉPEKET VILLANTOTTUNK FEL A SPANYOL VÁLTOZATLANSÁGBÓL. A napokban újra monarchia lett az ország. A legmagasabb szinten történt változás azonban nem a spanyol életben és életformában ment végbe. S ha ott nem történik változás, akkor Spanyolország drámaibb viharoknak néz elébe, mint történelme során valaha. Dr. Rcdey Pál CSALÁDI HÍREK — SZÜLETÉS. Agárdi Jánosnak és feleségének. Dobozi Annamáriának gyermekük született. Neve: PETER GYÖRGY. Keresztelése november 16-án volt a rákospalotai templomban dr. Bodrog Miklós lelkész szolgálatával. „Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm”. — HALÁLOZÁS. Szabó Fe- renené. sz. Hopp Katalin. Szabó Ferenc pécsi presbiter felesége 63 éves korában, másfél éven at tartó súlyos, türelemmel és hittel hordozott szenvedés után csendesen elhunyt. Temetése november 18-án volt népes gyászoló gyülekezet és a szeles körű rokonság együttérzésében. „Óh. Jézus, kincsem, vigaszom .. A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA december 21-én. advent 4. vasárnapján, a Deák téri'templomban előadja délután 6 órakor istentisztelet keretében J. S. BACH: KARÁCSONYI ORATÓRIUMÁT Közreműködnek: Mohácsi Judit. Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila. Berczelly István és Trajtler Gábor. Vezényel: Weltler Jenő írét hirclef: DR. W*FPNSCHER KÁROLY (A templomot fütjük)
