Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-11-30 / 48. szám
ti rafwn^H '* liin Isién jósága megtérésre indít Mk 1, 1—5 Megragadó kép Judea pusztájában. Emberek sokasaga hallgatta Keresztelő János igehirdetését. Utána megvallottak bűneiket és megkeresztelhetitek. Mi volt az, ami megragadta őket, ami gondolkodásukat, életirányukat megváltoztatta, vagyis megtérésre vezette őket. Mi volt az, aminek a hatásara nemcsak megbánták vétkeiket, hanem szakítottak azokkal ás odafordultak Istenhez. Mi volt az. ami. életüket gyökeréig megújította es Uten útjára vezette őket. A kérdésre igy felelhetünk: az evangélium. De mi is az evangélium? AZ EVANGÉLIUM JÉZUS KRISZTUSRÓL SZÓLÓ ÖRÖM- ÜZENET. Sőt, maga Jézus az evangélium. Bibliánk első szava: „kezdetben’ — Isten nagy, világteremtő tetteit hirdeti. Az evangélium „kezdete” — Jézus, egy új korszak, Isten ..kedves esztendejének” eseménysorozatát nyitotta meg. Ahogy elkezdjük olvasni igénket, az az érzésünk, mint amikor bővizű forrásra találunk, amelyből árad a friss, éltető víz. Az evangéliumból. Isten éltető szeretetének ereje, gazdagsága árad felénk. Istennek ez az áldozatos, megbocsátó, cselekvő szeretete lett felismerhetővé Jézus Krisztusban, akit elküldött a világba, hogy éljünk általa. Az ö eljövetelét készítette elő a próféták igehirdetésében. Őrá mutatott Keresztelő János. Öt hrideli minden keresztyén igehirdetés. Benne kezdődött el Isten szeretetének története és belőle, megváltó szolgálatából árad ki szüntelenül az egész világot, minden embert átölelő módón. Van szabadulás bűntől, haláltól, kárhozattól. Jézus megszerezte üdvösségünket. De ugyanakkor magara vette emberi sorsunkat, annak minden földi gondjával, problémájával. Lehajolt az emberi élet minden gyötrő, fájdalmas sebéhez irgalmas, segítő szeretettel. Munkálta nemcsak az emberi szív belső békességét, hanem a mindennapi élet békéjét is. Amerre Ő járt, új boldog, hálás emberi életek jelezték lába nyomát. AZ EVANGÉLIUM ISTEN MEGTÉRÉSRE HÍVÓ SZAVA. Isten újat akar kezdeni velünk is. De megújulás nincs megtérés nélkül. S megtérés nem volna lehetséges Isten bocsánata nélkül. És bocsánat nincs szeretet nélkül. Isten tud szeretni és tud megbocsátani, Jézus keresztje Isten bűnbocsátó szeretetének győzelmét hirdeti. Isten szeretete, bocsánata ragadta meg Keresztelő János kortársait is. Mert a szeretet hátterében lesz igazán súlyossá, fájóvá minden bűnünk és őszinte bűnvallomásunk. Amikor nemcsak egyszerűen jmegbánjuk, vagy „leimád- kozzuk” bűneinket, hanem halálba adjuk önzésünket, szeretet- lenségünket. egyéni és közösségi életet rontó, károsító szenvedélyeinket. Feszültséget, békételenséget okozó indulatainkat, „patópálos” lelkületűnket: „mit törődöm a világgal, a világnak száz bajával”. Igen, halálba mindezekkel! — hogy fel szabadultán, örömmel lépjünk az Isten útjára. Ez az út a szeretet és szolgálat útja. Isten jósága ilyen megtérésre indit. AZ EVANGÉLIUM ISTEN EREJE, HOGY ÜJ ÉLETBEN JÁRJUNK. Isten bűnbocsátó szeretete belülről változtat meg. De ennek a belső megváltozásnak kifelé kell mutatkoznia, tettekben megnyilvánulnia. Erre erősít Isten evangéliuma. Nemcsak halálba adjuk bűneinket, hanem kitesszük magunkat Isten cselekvésének, hogy Jézus emberszeretete töltse meg életünket, az ö lelkülete, amelyet közénk hozott. Jézus velünk akar továbbmenni embertársainkhoz. A gyülekezetbe, a. családba, munkahelyekre, a világba. A becsületes munka, a törődő szeretet. az örömöt, békességet szerző tettek életet, életünket szépítő, gazdagító valóságával. Advent első vasárnapján és az új egyházi esztendőben hangzó evangélium munkálja megtérésünket, új életünket, hogy hirdessük és valósággá éljük Isten evangéliumának drága tartalmát. Povázsay Mihály IMÁDKOZZUNK Istenünk: megragadott minket evangéliumod örömhíre, amelyet Jézus Krisztus által hoztál a világba. Áldunk Téged, hogy magadhoz vontál szercteteddel. Kérünk, naponként munkáid megtérésünket, hogy Jézus Krisztus szolgáló lelkületével élhessünk környezetünkben. Ámen. — EGV SZOBA komfortos, ma- mat két és félszobásra csereinem gasföldszintl XI. kerületi lakáso- a kerületben. Telefon; 480—093. Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. Deák tér de 9. (úri/.) Bízik László, de. 11. (úrv.) tíL Hafen- scher Karoly, du. 6. Bizik László. Fasor de. 11. (úrv.) Szirma; Zoltán. du. s Adventi est: dr. Mun* lag Andorne. Dózsa György út 7. de. fél 0. Szirmai Zoltán. Cllöi út 24. de. fel 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 37/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc^ de. 12, (magyar). Thaly Kálmán u. 'iR. de. 11 dr. Redey Pál. Kőbánya de. io., du. 5. Adventi est. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de, il. (úrv.) dr. Fabiny Tibor. du. 6. Ádventi est.. Rakostáivá de. 3. dr. Fabiny Tibor. Gyarmat u. 14. de. tél 10. dr. Fabiny Tibor. Kassák Lajos u. i‘£. de. 11. Benczúr László, du. 5. Szeretetvendégség. Váci út 139. de. 8. Kertész Géza Frangepán ti. de. fel 10. Kertész Géza. Üjpest de. Jo. Blazv Lajos. Pesterzsébet de 10. Soroksár-Ljtelep de. fél 9. Pestlőrinc de 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerle- telep de. 8. Pestújhely de. 10, (templomszentelési ünnep) Schreiner Vilmos. Rákospalota-Kistem- plom de. 10.. dr. Bodrog Miklós, du. november 3i)*án 3. dr. Boaruö Miklós. Rákosszentmihály de. i'el 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fei 11. Cinkota de. lei 11.. du. fél 3, Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Ra- kosliget de. io Rákoskeresztúr de. fél ll. Bécsikapu tér de. í). (urv.) Gáncs Péter. de. tel ll (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. Adventi est. Toroekó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 1U. Görög Tibor. du. 5. Szeretetvendégség. XII., Tartsay Vilmos u. ll. de. 9. Csengődy László, de. il. Csengődy László du. fel 7. Csengődy László. Pesthideg- kút de. fél ll. Muncz Frigyes. .Modori u. fi. de. 10. Turcsany; Károly Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre. de. 11. (úrv.) Beneze Imre. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. S. (úrv.) Missura Tibor. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. CsUíaghgy de. fé 10. Csepel de. fél 11. — Advent 1. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Km 13, 11 —14; az igehirdetés alapigéje: Mk 1, 1—5. — BUDAVÁR. A gyülekezetben igehirdetés-sorozattal és történelmi visszapillantással emlékeztek meg arról, hogy nyolcvan évvel ezelőtt épült fel a gyülekezet jelenlegi temloma. Az egykor a Dísz téren álott első budavári evangélikus templomot, iskolát és lelkészlakot nyolcvan évvel ezelőtt az akkori honvédelmi minisztérium sajátította ki s cserébe felépítette a jelenleg Bécsikapu téren álló épületkomplexumot. A templomot Kallina Mór műépítész tervezte, s abba áthozták a régi templom berendezését, főképpen az oltárt, a Székely Bertalan által festett oltárképpel. A háború végén több telitalálat érte a templomot any- nyira, hogy az a budapesti evangélikus templomok között . a legnagyobb mértékben sérült. Oltára, padjai szilánkokra mentek, ablakai — korabeli feljegyzések szerint — „tokostól elszállottak”. Tetőzete. tornya romokban. Az A TEOLÓGIAI AKADÉMIA IFJÜSÄGA a zuglói gyülekezet imatermében (XIV., Lőcsei út 32) ADVENTI ESTET rendez november 30-án, vasárnap délután 6 órakor „A várakozás színeiben tükröződő fény” címmel Minden érdeklődőt szeretettel várunk! ostrom után nem sokkal államunk az állagot helyreállíttatta. berendezését pedig — Friedrich Lóránt és Bretz Gyu la tervei szerint — új formában készíttette el. Tizenöt évvel ezelőtt a megsemmisült orgona helyett új orgonát építtetett a gyülekezet a hívek adományából s a finn egyház segítségével, Pes- kó Zoltán tervei szerint. öt. évvel ezelőtt pedig államunk ismét segítségére volt a gyülekezetnek s a műemlék környezetnek megfelelően kívülről teljes mértékben felújította. A gyülekezeti héten a történelmi visszapillantás mellett igehirdetés-sorozatot tartottak a templombelsőhöz fűződő bibliai témákkal: a szószék, az oltár, a keresztelőkő. a padok. az ablakok s a kórus prédikációja címen. A szolgálatokat D. Koren Emil, Madocsai Miklós és Gáncs Péter végezték. Énekelt a gyülekezet Schütz kórusa. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarország) Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszt) 3 szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 108« Budapest. VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—VU1. Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 75.3664 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomas Fele>os vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Örülj nagyon. Sionnak leánya. örvendezz. Jeruzsálem leánya! Íme. jön neked a te királyod: igaz és szabadító őt szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemben” (Zak 9. 9). VASÁRNAP. — „Nem szé- gj’enlem a Krisztus evangéliumát" (Km 1. 16 — Jer 1, 7 — Mi 21. 1—9 — Zsolt 63, 2—9). A napokban már megkérdezte tőlem egy kisfiú: Soká lesz még karácsony? Számolni kezdtük, amikor a napok elfogytak, sóhajtva mondta! Olyan soká lesz, hogy alig lehet kiszámítani. A karácsony előtti várakozás izgalma mindannyíunkban bennünk van. Valami csodára, ajándékra várunk. Isten Krisztusban adta nekünk az Ö ajándékát. Azzal az örömüzenettel nyitotta meg a menny ajtaját, hogy ítélete szeretetté változott. mert Krisztus, akit hozzánk küldött, bűntől szabadító. Ennek bizonyossága hatja át Pál levelét is. HÉTFŐ. — „Akkor mondta neki Jézus: Tedd helyére szablyádat. mert akik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniük” (Mt 26. 52 — Hós 1, 7 -T- 2 Kor 1, 18—22 — Ézs 6. 1—13). Péter mozdulata természetes, emberi. Megtámadták őket. védekezni kell. De Péter mellett Jézus, a békesség fejedelme áll. Jézus nevét nem fegyverrel szerezte meg, hanem úgy. hogy önmagát áldozatul adta és beleoltotta magát a világba, a tanítványok szívébe. Az egyház úgy szolgálja Krisztus akaratát ma az emberek között, ha önmagát is áldozatul adva. engedelmesen hordozza azt a békességet, melyet Urától kapott. KEDD. — „Az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk” (Jn 1. 14 — 1 Kir 8, 27 — Kol 1, 9—14 — Ézs 1, 1—9). Egy távoli, titokba burkoiódzó, idegen Isten hogyan is érthetné meg kéréseinket, vágyainkat, egyéni sorsukat. Ha nem élei hozzá a szavunk, hogyan is segíthetne rajtunk!? Gyakran gondolkodunk így Isten felől. De a mi Istenünk nem távoli, és nem idegen. Nemcsak Ö ismer minket, mi is megismerhetjük Öt. Emberré lett. Vállalta a teljes emberi sorsot a születéstől a halálig. Mikor a földön járt. életeket hordozott és mentett meg maga körül. És ez az életeket mentő Isten nem lankád és nem fárad el sohasem. SZERDA, — „Mert ő mondja: Kellemetes időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. íme itt a kellemetes idő. íme itt az üdvösség napja” (2 Kor 6, 2 — Ézs 7, 4 — 2 Sám 7. 1—7 — 12—16 — Ézs 1, 10—20). Aki mindig csak halogatja az elintézni valóit, az az ember soha nem ér a végére. Sokszor rajtunk is múlik, ha ügyünk elintézetlen marad. Az ige azt mondja, most van itt a2 ideje annak, hogy Istennel rendezzük dolgainkat. Most van itt az ideje, hogy hozzámenjünk. most. meghallgat és megsegít. CSÜTÖRTÖK. — „Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!” (Zsolt 44. 27 — Ken 15, 13 — 4 Móz 24. 15—18 — Ézs 2, 1—5). Az ember életében gyakran kéri Isten segítségét egy-egy sóhaj erejéig. Istenem, segíts meg! Lehet ez a sóhaj mindennapi ima, lehet megszokás. De előtör belőlünk akkor is, ha nagy szükségünk van Isten segítségére, erejére, fontos, hogy. érezzük jelenlétét. Isten előtt saját érdemeinkre .nem hivatkozhatunk. Elmondott kérésünket rá kell bízni Isten kegyelmére, PÉNTEK, — „De mondom nektek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal a rneny- nyek országában” (Mt 8, 11 — 1 Kir 8. 60 — Zsid 10, 19— 23 — Ézs 2, 6—22). Nem a mi feladatunk annak megítélése, hogy ki való Isten országába és ki nem. A mennyek országa nem egyes emberek, vagy csoportok tulajdona, akik valami különös érdemmel megszerezték maguknak azt. Isten nem személy válogató. Helyet kap nála mindenki, aki hozzá szeretne menni. Isten országa minden emberre vár. SZOMBAT. — „Mindenekben felettébb diadalmaskodunk Az által, aki minket szeretett” (Rm 8, 37 — 5 Móz 1. 29. 30 — Zof 3, 14—17 — Ézs 3, 1—15). Isten segítségével győzünk! De nem mások felett, hanem elsősorban saját, önző természetünk felett. Nem más ember rovására aratott diadal Krisztus diadala. hanem győzelem a bűn felett. Olyan biztonságba kerül az életünk, hogy hisszük; semmi sem. még a halál sem szakít el minket Isten szerete- tétől. Kovács Etelka — SZÜLETÉS. Simonfay Ferenc bokodi lelkésznek és feleségének, Milán Klárának gyermekük született. N eve: ESZTER, KLÁRA. — HALÁLOZÁS, özv. Falvai Henrikné sz. Kriszt Mária, a pesterzsébeti gyülekezet tagja életének 80. évében október 25-én csendesen elhunyt. Hamvait november 18- án helyezték el férje sírjában a pesterzsébeti temetőben. „Mind jó, amit Isten tészen”. THÖKÖLY IMRE a késmárki vár ablakából a Tátra erejét és magasságát szívta szemébe és szívébe. Eperjesen az evangélikus kollégiumban már felfedezték az evangélikus Thököly Imre rendkívüli képességeit, ott barátkozott meg az írott tudományokkal. Apja mellett megtanult vitézkedni s gazdálkodni. Az apát Likava várában, a Vág partján, Heister osztrák generális ostromolta. Az öreg Thököly tudta, hogy a vár' elesik s ő halálán van. Átadta kardját fiának, akit kimenekített a vár alatti alagúton hű embereivel. Ezt a jelenetet festette meg elragadóan Székely Bertalan. A képet nézve érezzük, hogy ez nem családi dráma. hanem mindnyájunkat érintő nemzeti jelenet. Thököly Imre Erdélybe menekült, huszonegy éves. amikor a kuruc szabadságharc élére áll, Magyarország protestánsai csatlakoznak hozzá. Seregei elfoglalják a felvidéki bányavárosokat, így szerez a hadvezér aranyat es ezüstöt a hadjárat megszervezésére. A protestánsok sanyargatásáért elveszi á Habsburgokhoz húzó főurak földjeit, elfoglalja a katolikus templomokat. Serege győzelmesen hódít, Pozsonvig hatol. Lipót császár ijedtében tárgyalni kezd Thökölyvel. 1681-ben a Sopronban összehívott országgyűlésen békét ajánl fel a fiatal vezérnek, de Thököly tudja, hogy ez nem őszinte gesztus, s a soproni határozatok nem is elégítették ki. Ezért kényszerültén a szultánhoz fordul segítségért, s tovább folytatja a harcot. Feleségül veszi I. Rákóczi Ferenc özvegyét. Zrínyi Ilonát, Egész sereg várost és várat foglal el. a szultán Magyarország királyává akarja megtenni, ezt azonban Thököly elutasítja, csak fejedelemnek nevezte magát. A török sikertelen bécsi ostroma után Thököly tárgyalni kezd Lipóttal. mire a török elfogatja. De hamarosan ismét magyar hadak élére áll, s Erdélyben Zernyestnél szétveri Heister seregét. magát a generálist is foglyul ejti. Lipót nagy sereggel támad Thökölyre, menekülnie kell, s a karlócai török—osztrák békekötés kiHármas mondja száműzetését. Meistert kiadja cserébe Zrínyi Ilonáért, aki közben hősiesen védte Munkács várát az osztrákok ellen. Thököly feleségével s másfélezernyi hű emberével Törökországban telepedik le. 270 évvel ezelőtt halt meg ott, Izmindben temették eL. Hamvait, II. Rákóczi Ferenc maradványaival és Zrínyi Honáéval együtt 1906-ban hozták haza, s a késmárki új evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra, vagyis szülőhelyén. Naplója, levelei, emlékirata a kor egyik legfontosabb történeti kultúrforrása s tanulsága. Még megérte mostoha fia második kuruc szabadságharcát. meg válthatott levelet II. Rákóczi Ferenccel. HUSZÁR GÁL magabiztosan, kemény tartással áll bronzszoborként a debreceni egyetem főépülete előtt, a csendes parkban, reformátor társai között, csak a szökőkutak hangját hallani. Pedig a magyar reformátoroknak nem volt magabiztos életlehetőségük, kivált Huszár Gálnak nem. Menekülésre készen kellett állnia mindhalálig. S közben írt, prédikált, hordta. magával nyomdáját végig az országon, akár barátja Bornemisza Péter. 1560 karácsonyán Kassán éppen Bornemisza és a kassai magyar diákok fedezik szökését a börtönből, kibontották a börtönfalat s az esti sötétben Huszár Gál kiszabadult. A diákok a börtönt vigyázó osztrák katonákat záptojással dobálták meg s a rabszáilító kocsi lovait kifogták, elhajtották várhatott rabjára az egri püspök. Huszár Gál Debrecenbe menekült. A kassai jótevők utána küldték nyomdáját. Folytathatta a munkát, amelyet Mosonmagyaróváron kezdett meg, ahol a várkapitány védte. Onnan járt be Győrbe prédikálni. Debrecenben Melius Juhász támogatja, serényen dolgozik. Onnan Komáromba vándorol, ahonnan meg Oláh kis tükör érsek rendeletére kiutasítják. Nagyszombatban tűnik fel. amely akkor darázsfészek, az esztergomi káptalan székhelye. Onnan is futnia kell. A gímesi Forgáeh-családhoz menekül. Aztán Komjáton megjelenteti kelrészes enekeskönyvét. S már áll is tovább kétkerekű kordájával, amelyen elfér a nemzetet fűtő kis nyomdája. Csak az állványokat kellett mindig újra készítenie ott, ahol megtelepedett ván- dorútján. Érsekek, püspökök, prépostok, főhercegek, maguk a bécsi,császárok hajszolták, mind az erdei vadat. Holott a magyar szó érvényét terjesztette. Korának egyik legműveltebb magyarja volt, akár Bornemisza Péter vagy a fia, Huszár Dávid, aki apja örökébe lépett. Huszár Gál legnagyobb munkája: A keresztyéni gyülekezetben való Isteni dicséretek és imádságok című énekeskön.vve. Első része graduál, azaz az istentisztelet szertartási szövege és dallama. Második része igen gazdag énekgyűjtemény, amelyet Bornemisza pár évvel később felvett ismert kancionáléjába. Huszár Gál végül Pápán jelenik meg, fiánál, mint a magyar reformáció époszának egyik éneke. A magyar nyelvi műveltség útját varázsolta elő a török—osztrák sivatagban, bujdosva bár, 1575. október 23-án halt meg Pápán, négyszáz évvel ezelőtt. GVADÄNYI JÓZSEF. Egyáltalában emlékszik még valaki rá? Kétszázötven éve született Borsodban. Rudabányán. a vasércbányáknál, szegény, bár grófi családból származott. Atyai ágon toscanai olasz származású volt, anyja Forgách Simonnak, II. Rákóczi Ferenc egyik tábornokának a lánya. Erre az anyára büszke volt Gvadányi Józ-sef. aki bár klasszikus műveltségre telt szert, katonatiszt lett, Mária Terézia huszárgenerálisaként vonult nyugdíjba a Morva s a Fehér Kárpátok szögében guggoló Szakolcára, ahol feleségének birtoka s házai voltak. Nyugdíjasként vált íróvá, de nem műkedvelői fokon, hanem alkotóként. A határszélről felmorajlott bátor hangja. Pe- leskei nótáriusként, Rontó Pálként, áttetsző álcában szólalt meg verses elbeszélésekkel. Műveit ,.az elaludt vérű tnagyar szívek íelser- keníésére” szánta. Olvasókat teremtett. Lázasan dolgozott haláláig. Versei borzasak, de izmosak. „Keserű, de egészséges” — irta egyik kötetére jelmondatként. Zajtay, a peleskei jegyző azért indul lóháton Budára, hogy megtapasztalja II. József németesítő közigazgatását. S ez alkalmat adott neki arra, hogy gúnyo- lón írjon a nemzeti külsejéből s természetesen a lelki és jellembeli belsőből is kivetkőző magyar társadalomról. Jól tudta, hogyan kell céloznia. Minden műve e szempontból telitalálat volt. Mert szembeszállni Béccsel. „Magyar hazánk érdemes dámáihoz” fordult, mint pár évtizeddel később Kisfaludy Károly és barátai. S Gvadányi merte a hölgyek figyelmébe ajánlani a legkiválóbbat, azt. aki ..sokáig védelmezte. mint egy Semiramis Munkáts varát", vagyis Zrínyi Ilonát, Ehhez is bátorság kellett, hisz ez mór közvetlen cinkoskodás volt a kuruc szabadságharccal. Egykor Hadik óbester oldalán huszárkapitányként belovagolt Berlinbe, a porosz tábornok száz aranyat ígért annak, aki elfogja Gvadánvit. Nem sikerült. Teste tele volt sebforradásokkal, de lankadatlanul szolgálta hazáját. Megmutatta, hogy távolból is lehet irányítani. Mármint egy végvárból, aminő Szakolca volt. írásai tiszták és jóízűek. Petőfi és Arany nagyon szerették és méltatták Gvadányit. az egész reformkor olvasmánya volt. mint egy idő-érték, mely hozzájárult Kossuth és Széchenyi elképzeléseihez, sőt magához a szabadságharchoz is. Strófái most is úgy hatnak, mint egy pohár tiszta forrásvíz. Szalatnai Rezső & 4
