Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-11-09 / 45. szám

Járjunk az Úrhoz méltóan

Kol 1, 9—14

'Nézzük egy város utcai, közúti forgalmát. Emberek, járművek jönnek, mennek, közlekednek. Ki-ki megy, stet célja felé. De úgy, hogy közben igazodik a közlekedési szabályokhoz, figyeli a közúti táblák, lámpák jelzéseit. Ezekhez való igazodás nélkül lehetetlen lenne a biztonságos közlekedés és célbaérke- zés. A hétről hétre ismertetett baleseti krónika mutatja, hányán vannak, akik'elindultak, de nem érkeztek el céljukhoz. A legtöbb esetben asért, mert nem igazodtak a közlekedési szabályokhoz. — A keresztyén élet is mozgás, járás. És nem mindegy, hogyan mozgunk, járunk. „Vigyázzatok gondosan, hogyan jártok...” — int egy más alkalommal Pál apostol. Itt pedig egy biztos igazodási pontra mutat: járjunk az Úrhoz méltóan, az ő teljes tetszésére. Az Istenhez való igazodásra tanít és arra segít mai Ígérik. Végső célunk: az örök üdvösség, az élet teljessége felé megyünk, de oda az út a földi életen át vezet. Ezért igazodunk Urunkhoz nemcsak a végső dolgokra vonatkozóan, hanem arra nézve is, amit ö itt és most lennünk rendel.

NÖVEKEDJÜNK AZ ISTEN MEGISMERÉSÉBEN. Amit az ember szívesen, érdeklődve csinál, abban növekszik is. Nö az ismerete, tágul a látóhatára. Pál azért imádkozik, hogy a kolos- sei gyülekezet állhatatosan, tanulnikész érdeklődéssel figyeljen a Szentlélek kijelentésére. Mert ö az, aki munkálja a bölcsességet és ertelmet bennünk, hogy megismerhessük, kutassuk, mi az Isten akarata nemcsak az élet végső kérdéseire nézve, hanem hogy megértsük, megismerjük útjait a mindennapi életben, eligazítását földi viszonyaink között. Amikor a Szentlélek megismerteti velünk az Istent, azt tárja fel, amit ö értünk és javunkra cselekedett. Milyen hatalmasnak látta Pál apostol az Istent, aki Jézust váltságul adta az emberért, a világért. Váltság. Gazdag tartalmú szó. Arra mutat, amit Jézus tett értünk. S amit tett, azt nem félig tette, hanem teljesen, egészen. Irántunk való hagy szeretetéből. Legyöze a bűnnek, a Sátánnak hatalmát. Megszabadított és szembeállított ezekkel az ártó. megkötöző erőkkel. Van bocsánatunk, üdvösségünk és részünk Jézus életében, az örök életben. A megváltás hatalmas tényei ezek, amelyekkel egyforma hangsúlyt kapott mindaz, amit Jézus az emberek földi életéért, kenyeréért, békességéért tett.

JÁRJUNK ISTEN KEDVÉRE VfiLÓ ÉLETFOLYTATASEAN. Isten megismerése nem ismeret-gyűjtemény, amit elrendezünk elménkben. Nem is csupán belső ismeret, amely használatlanul elfeküdhetne bennünk. Amit a Szentlélek feltár, megmutat Istenből, cselekvéséből, azt beépíti, beleforgatjá életünkbe. Akit Isten megszabadított a bűn hatalma alól és országa hatalma, rendje alá helyezett, az sohasem maradhat tétlen, közömbös. A Lélek munkálja bennünk, hogy amit Istenből megismertünk, azt életté tegyük, szolgáljunk vele a jónak cselekvése által, annak ezernyi formájában. A mindennapi élei olyan terület a jó cselekvésére, ahol Istenhez igazodásunk egy másnak, embertársainknak való jó szolgálatban mutatkozik meg. A szeretettől duzzadó, szolgáló életforma és életvitel Isten tetszésére való.

ERŐSÖDJÜNK MEG ISTEN EREJÉVEL. Istent megismerni azt is jelenti, hogy az ige által vele közösségben, összeköttetésben vagyunk. Belőle táplálkozunk. így árad belénk és belőlünk Isten ereje, az éltető, segítő, a jóért állhatatosan fáradozó erő. Tapasztalatunk. hogy minél inkább növekedünk Isten megismerésében, hogy igazodjunk hozzá, minél inkább készen vagyunk arra. hogy a Lélek-adta ismereteinket jócselekedetté formáljuk, annál több erőt kapunk, hogy azt meg is cselekedjük.

Végső célunk, az élet teljessége felé tartunk, de títközben, menetközben Istenhez igazodva gondosan járunk, az ő hatalmas erejével munkáljuk az életet.

Povázsay Mihály

IMÁDKOZZUNK

Áldunk téged Urunk, hogy megismerteted magadat velünk. Mi magunktól téged megismerni, benned és néked hinni képtelenek vagyunk. Kérünk, hogy akaratod ismeretében termékenyítsd meg életünket jó gyümölcstermésre és add, hogy elérjük hitünk célját, mennyei örökségünket, az Ür Jézus Krisztus által. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1915. november 9-én

Deák tér de. 9. (Orv.) Bizik László, de. 11. (úrv.) Trajtler Gábor, du. 5. Bízik László, du. 6. Szere'tetvendegseg: űr. Haíenscher Károly. Fasor de. 11, du. fi. Dózsa György üt 7. de. fél 9. Cllöi út 24. de. lel 11. Karácsony Sándor u. 31—33, de. 9. Rákóczi üt 57/B. de. 10. (szlovák) Cselovázky Ferenc, de. 12. (.magyar)'. Thai£ Kálmán u. 23. de. II. dr. Redey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fel 12. Kassák Lajos üt 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129, de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fel 10. Benczúr László. Üj- pest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-újteiep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. II). Kispest-We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos Rákospalota MÁV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog

Miklós. Rákosszentmihály de. 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de.

9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. Dél 11. Cinkota de. fel 11, du. fél 3. Kis tárcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de.

10. Rakosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Becsikapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de. fél 11. (nemet), de. 11. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő, du. 6. Gáncs Péter. Torockó tér de. fél 9. D. Dr. OUlyk Ernő. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII. Tarsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11 du. fél 7. Budakeszi de. 8. Pest- hidegkút de. fél 11. Modort u. fi. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 8. (úrv.) de. 11. (úrv.), du. fi. Németvölgyi út 138. de. 9. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgv de. 9. Budafok de. 11. VLsontai Róbert. Budaörs du. 3. Vis ont ai Róbert. Csillaghegy de. fed 10. Csepel de. fél 11.

— Szentháromság után a 24. vasárnapon az oltárteritő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 9, 18—28; az igehirdetés alapigéje: Kol 1, 9—14.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. November 23-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet SZIRMAI ZOLTÁN fasori lelkész.

— RÁKOSPALOTA. A gyülekezet október 12-i szeretet- vendégségén Blázy Lajos újpesti lelkész tartott útibeszáA LUTHERÄNTA ÉNEK ÉS ZENEKAR

november 16-án délután 6 órakor

istentisztelet keretében a Deák téri templomban EGYHÁZZENEI ÁHÍTATOT

tart.

Műsor:

J. S. BACH

e-moll prelúdium és fúga 65. kantáta C-dúr concerto SZOKOLAY SÁNDOR: Locarnoi-motetta ..Glória'-ária szoprán szólóra és orgonára (ősbemutató) Kantáta

a gályarabok emlékere Közreműködnék: Bánífy György, Faragó Laura. Fülöp Attila és Berczelly István Orgonái:

Trajtler Gábor Vezényel:

Weltler Jenő és Szokolay Sándor

Igét hirdet:

BÍZIK LÁSZLÓ

mólót „Evangélikus magyarok között Amerikában” címmel. Énekelt Bártfay László, az Operaház kórusának tagja, harmóniumszámmal és versekkel pedig gyerekek tették színesebbé a meghitt alkalmat.

— SÍRKŐ AVATÁS. Gádor

András volt angyalföldi lelkész, az Evangélikus Elet volt felelős-szerkesztője sírkövének felavatása november 8-án, szombaton délután 8 orakor lesz a rákoskeresztúri újtemetőben. (119. parcella 24. sír)

— A REFORMÁTUS ZSINATI IROOA Tanulmányi Osztálya gyors- és gépírónöt keres azonnali belépéssel — lehetőleg német nyelvtudással. Érdeklődni lehet a 327—870. 227—878 es a 227—879 telefon számon, vagy személyesen a XIV. Abonyi u. 21. s^am alatt.

— ZONGORÁT ajándékozna egyháztag gyülekezetnek, helyhiány miatt. Bécsi mechanikájú, jó állapotban van. Cím a kiadóhivatalban.

......—1 1 ' 1---EV

ANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti. a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesítőseg és kiadóhivatal: 1088 Budapest, Vili., Puskin u. 12.

Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám; 516—20.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta, index 25211

@

75.3142

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„De akf mindvégig: állhata- tos marad, az idvezül" (Mt 24, 13).

VASÁRNAP. — „Ne félj, te föld! örülj és vigadozz, mert nagy dolgokat cselekszik az Ür!'' (Jóéi 2, 21 — Rr.i 8. 24 — Mt 24, IB—28 — Zsolt. 124). Talán soha nem láttunk anv- nyi földgömb-ábrázolást, mint napjainkban. Művészek festik, zászlók lengetik, újságok lapjain újra és — újra magunk előtt látjuk ' a földet, amin mi is élünk. Kell, hogy észre vegyük, lássuk, a föld félelme a mi félelmünk is, öröme, nekünk is ölöm. Isten üzenete az egész földnek szól: ne félj! Örülj! mert cselekszik az Isten, hogy a félelem • szűnjön és nagyobb legyen az öröm. Jézus emberszeretete és szolgálata indít ma is embereket, hogy megvalósuljon Isten üzenete a Földön.

HÉTFŐ. — „Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat” (Zsid. 12, 14 — Zsolt. 17, 15 — Zsid. 2, 1—4 — Jób 28.

1—19). Más a gondolatunk és mozdulatunk akkor, amikor ki-^ nyitjuk a templom ajtaját, és megint más mozdulattal és gondolattal csukjuk be magunk után. Az istentisztelethez az áhitatos arc illik, ezért így is viselkedünk. Az élet azonban más, így szoktuk gondolni kifelé menet. Az élet: lárma, harc, idegeskedések. Igaz. az élet nem lehet olyan csendes, mint egy istentisztelet. De jó lenne, hogy az Igéből élve. gyakorolni »tudnánk az életben az önfegyelmezési, tűrést, egyértelmű beszédet és életet. Mert csak így lehet látni,“ hogy Krisztus ura indulatainknak.

KEDD. — „Krispus pedig, a zsinagógái elöljáró, hitt az Urban egész házanépével egvütt” (Ap. Csel. 18, 8 — Józs. 24, 15 — 1 Jn. 4. 1—6 —, Jób 28, 20—28). A pogány népek vallásos életében ott szerepelt; a házi isten, aki védelmet nyújtott a hajlék lakóinak. Mi, akik az. egy, igaz Istent irriádjuk, sokszor érezzük azt, hogy otthonunkból, családi körünkből Istent kizárni nem lehet. Nem elég gyermekeinket megkeresztelni, tetn- plomba küldeni. Szüksége van a gyermeknek arra, hogy lássa, tapasztalja, Krisztus útján jár a családja. Hitet senki nem adhat gyermekének, azt csak Isten adja. De imádkozó szívvel az Isten felé az utat, azt minden szülő megmutathatja.

SZERDA. — „Avagy őriző- je vagyok-e én atyámfiának?” (1 Móz. 4. 9 — Rra. 13, 8 — Zsid. 13, 1—6 — Jób 29. 1—11;

30. 1—9). Megyek az utcán, szembe jön velem egy idős néni. alig lát, kezében éthordó. Hol volt, kérdeztem? Ebédet vittem az Öregek Otthonából egy társunknak, aki ma nem jött el; volt a válasjz. Ilyen szépen, prédikálni tálán nem is leh%t szavakkal, csak cseléKedetekkel. Az öregek mellé aztán felsorakoznak a testvéri szóra váró em berek, munkatársak, fiatalok hosszúhosszú sorban. Hogy igen legyen a felelet, az Igében feltett kérdésre, nemcsak idő és energia kérdése. A gyökér mélyen van, valahol a hit és emberség vonalán.

CSÜTÖRTÖK. — „Egv a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok” (Mt. 23, 8 — Ezs. 48, 17 — 2 Tess. 2, 1—12 — Jób 31, 29—40). Krisztus soha nem alázott meg egyetlen embert sem. Ő az emberre úgy nézett, mint Isten teremtményére, bűnösen is szerette az előtte álló embert. Ha alázatra akarta nevelni tanítványait, önmagát alázta meg. és így mutatott példát. Krisztus ma is óv a szeretetlen itélgetésektől, embertársaink felett való uralkodástól. Többször is mondja, testvérek vagvtpk. egymással egvenlők. Ezért az eleiünkben igazságot, irgalmasságot, bölcsességet Tőle tanuljunk.

PÉNTEK. — „Igen vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat. a ti Isteneteket!" (Józs. 23, 11 — Jk. 4, 4

— 2 Tess. 2. 13—17 — Jób 32, 1—5; 35, 1—16). Józsué óvja népét a hamis, hazug Isién szeretettől. Ezt az aggodalmat ma már talán feleslegesnek- tartjuk, mert úgy gondoljuk, szeretjük az Istent, és Istent szeretni jó. De ez a szeretet nem önámítás-e? Nem inog-e meg az első alkalommal: mikor sorsunk nem úgy alakul, ahogyan elképzeltük? Talán többször kellene kérnünk Istent, hogy tanítson bennünket, hinni és bízni1; újra és újra. •

I

SZOMBAT. — „Krisztus a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi meg- igazulásunkért” (Rm. 4, 25 — Zsolt. 25, 6 — Préd. 3. 1—11

— Jób 38. 1—3; 22—39, 3). Az embernek szüksége van időnként arra, hogy érezze: belülről is megtisztultam. Ez a belső tisztaság új lendületet, új erőt, új értelmet ad az életnek. Az újrakezdés lehetőségét kínálja nekünk Isten a bűnbocsánatban. A bűnbocsánatot Krisztus,szerezte meg számunkra. Krisztus hívja a megfáradt és megterhelt embereket ma is. hogy nála nyugalmat és békességet találjanak.

Kovács Etelka

RENDKÍVÜL FIGYELEM- REMELTÖ ELŐADÁS HANGZOTT EL — több más között — a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves jubileumi közgyűlésé köretében, amelyet a Valóság folyóirat, valamint a Látóhatár havi kultúrális figyelő jóvoltából sokan olvashatnak (Szalai Sándor: A társadalomtudományok és korunk fő feladatai). Korunk lüktetésében benne élő keresztyének, mi is különös érdeklődéssel futhatjuk végig főként „A tudományos-technikai forradalom társadalmi problémái” című részletét. Ezt a több mint kulturális élményt — mert életbevágó kérdést tárgyal újszerűén — szeretném most megosztani olvasóinkkal.

Sokszor úgy gondoljuk, mintha korunk tudományos és technikai fejlődésének rendki- vülisége abban1 nyilvánulna meg, hogy az utolsó 35 évben, azaz nagyjából a másodiík világháború kezdete óta a természettudományos felfedezések és technikai újdonságok soha nem látóéi arányú, történelmileg példátlan áradata zúdult az emberiségre. Kiderült azonban a tudománytörténet szemlélője előtt, hogy a múltban is voltak hasonló, rövid időszakra sűrűsödő. szédítő iramú, bámulatos szakaszai a tudományos és technikai fejlődésnek.

KÉT. HASONLÓ I DÓMENY'- NYISÉGÜ PÉLDÁT VEGYÜNK CSAK! Az 1865 és 1900 közötti három és fél évtizedre esik többek között — itt most csak a nagyközönség által ismert eredményekből idézek — a rádium, a röntgensugárzás, a rádióhullámok felfedezése; a dinamó, az izzólámpa, a villamosvasút, a drót nélküli távíró feltalálása; a benzinmotor, a Diesel-motor, az automobil, a hűtőgép, az írógép, a telefon, a gramofon és a mozgófénykép létrehozatala: az orvostudományban a védő és gyógyító szérumok előállítása, a fertőzésmentes műtétek, és így tovább.

Messzebbre is visszanyúlhatunk. Az 1635 és 1670 közötti három és fél évtizedben ismerkedett meg a világ Galilei mozgástörvényeivel, ekkor fedezte fel Newton a gravitációs törvényt, lépett a színre Pascal a matematika, Descartes a geometria terén úttörő meglátásaival. Ekkor született meg az ingaóra, sőt még a ceruza is. Ekkor fedezték fel a vörös vérsejteket és hajtották végre az első vérátömlesztést. S mindezt fél tucat európai ország pár száz természetbúvára, orvosa, mérnöke és mesterembere kutatta fel, többnyire szabad idejében, egyéb irányú kenyérkereső elfoglaltsága mellett.

„Koj-unk tiidomdnyos-technikai forradalmának lényegi sajátosságait, történetileg valóban példátlan átütő erejét, amellyel néhány évtized alatt a szó szoros értelmében gyökeresen átalakította az emberiség létfeltételeit a Földön, semmiképpen sem magyarázhatjuk meg tehát egyszerűen a szemünk láttára végbemenő tudományos és technikai fejlődés terjedelmi növekedésére és gyorsaságára való hivatkozással.”

MÁSUTT VAN E MAI FOLYAMAT PÉLDÁTLANSÁ- GA: á tudományos és technikai fejlődés társadalmi vonatkozásában. A legfeltűnőbb az a szinte hihetetlen gyorsaság, amivel a tudomány és technika vívmányainak a közhasználatba vétele végbemegy. A milliószámra példátlanul olcsón előállítható és filléres elemekkel működtethető tranzisztoros zsebrádió például másfél évtizede elindult világhódító útjára, s lehetővé tette a rádiózás elterjedését olyan területeken, ahol még nincs áramszolgáltatás. Afrika népességének jó része, amely még nem ismeri sem a vasutat, sem a villany- világítást, így kapcsolódott be az elmúlt tíz ev alatt a tömegkommunikációba, a nagyvilág

csora közben sem beszélgetnek a családok, hanem tv-t néznek — és így tovább.”

Vagy: a természeti környezet különböző erőforrásai olyan növekvő arányban kerülnek kiaknázásra, hogy egyik vagy másik ily^in energia- és nyersanyagforrás hamarább kimerülhet, semmint annak helyettesítéséről gondoskodni tudnánk „akár saját magunk és gyermekeink életidejének halárain belül.”

EGÉSZEN KÜLÖNÖS KOCKÁZATOK ADÓDNAK korunk tudományos-technikai forradalmának abból a sajátosságából, hogy szinte pillanatok1 alatt hozzáférhetővé tesz, sőt közhasználatba juttat rendkívüli hatékonyságú új eszközöket. A társadalom számára való alkalmassá tétele és ellenőrzése viszont egyelőre nehezen tart lépést ezzel a gyorsasággal. A legveszélyesebb izgatószerek egyikét, az LSD-t úgyszólván konyháikig elő lehet állítani, és ez az Egyesült Államokban igen komoly probléma. Drámái példa ugyancsak a tengerentúlról, hogy az Egyesült Államok elnökének bukása néhány miniatűr lehallgató- mikrofonnak felhasználásával vette kezdetét és a bizalmas megbeszéléseiről felvett magnószalagok lejátszásával ért a végére.

Ami merőben új korunk tudományos-technikai helyréiében

híreinek és a kultúra terjesztésének a hálózatába.

ENNEK A VILÁGTÖRTÉNELEMBEN PÉLDÁTLAN JELENSÉGNEK, az új felfedezések és találmányok villámgyors terjedésének nemcsak előnyei, hanem veszélyei is vannak. Régebben hosszabb idő állt rendelkezésre, míg egy laboratóriumi felfedezés vagy egy találmány hasznosításának feltételei kiérlelődtek, s ez elegendő volt arra, hogy az emberekre való esetleges káros hatásuk vagy más ártó következményük a lehetőség szerint kiküszöböltessék.' Az. első lokomotív előtt még piros zászlóval integető ember szaladt, hogy az emberek és állatok meg ne riadjanak; majd volt idő arra is, hogy kifejlesszék a vasúti jelző- és biztosítóberendezéseknek a sebességhez alkalmazott rendszerét.

Viszont mi a helyzet napjainkban? Egy példa; a tudomány és technika sokkal hamarább terjesztette el a televíziót, semmint a társadalom megtanult, volna bánni vele. „A gyerekek túl sokat ülnek a televízió előtt, ahelyett, hogy olvasnának és tanulnának, az emberek nagy. részének kulturális szabad idő felhasználását felborította a televízió, senyved a színház és a mozi, már vaA technikai vívmányok általában véve „jellegzetesen Janus-arcúak: egyik arcuk az emberi jólét és boldogulás páratlan, új távlatai felé fordul, a másik az emberi szenvedés, nyomorúság és pusztulás minden eddigi pokolnál mélyebb szakadékaiba tekint.

A lökhajtásos repülőgépek a világ bármely pontjáról a világ bármely más pontjára hurcolhatnak járványt, többek között az influenza-vírus .egy-egy változatát, s még nem világos, hogy milyen hatékony társadalmi-egészségügyi intézkedésekkel lehet megbirkózni azzal, ami ellen a jia.ióközlekedésnél a vesztegzárat alkalmazhatták. A lökhajtásos repülőgépek sebességét is százmilliószorósan meghaladó sebességű rádióhullámok hátán utaznak ma a hírek és a hasznos információk, -de a kártékony híresztelések és megtévesztések is.

KORUNK TECHNIKAI ALKOTÁS AINAK HIHETETLE- NÜÍ GYORS ELTERJEDÉSE és a következmények felmérése nélküli fel használhatósága • az az új, ami soha nem volt ..a Nap alatt ". S hogy miképpen él a tudományos-techríikai forradalom új eredményeivel a mai emberiség, ez a döntő kérdés. A társadalmi felelősség pedig az egyesek felelősségéből tevődik Írisze, köztük a hivő keresztyén emberekéből is.

Veöreös Imrp

í

A