Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-11-02 / 44. szám

XL. ÉVFOLYAM, 44. SZÄM 1975. november 2. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Ara: 2.5Í1 Forint Éreti bibliaszeretet Olykor, ha még a felsőfokot sem találjuk elegendőnek a mondanivaló súlyának és nagyszerűségének kifejezésére, meg­kettőzzük a megfelelő szót. Isten mindenhatóságáról például így va!) a Szén lírás: Ö „a királyoknak királya, az uraknak ura” (1 Tim 6, 15). Hasonló meggondolás vezette a régieket, amikor a Bibliát a „Könyvek Könyvé”-nek nevezték. így fejezték ki azt a hitüket, hogy a Biblia a legfőbb, minden más könyvnél fontosabb könyv a világon. Mi. mai keresztyének, a Szentírást változatlanul a Könyvek Könyvének tekintjük, azaz a hit és élet egyetlen forrásának és zsinórmértékének. A reformáció­nak a legnagyobb áldásai közé tartozik, hogy a Bibliát újra az őt megillető helyre, az egyház életének középpontjába helyez­te. Ezzel a reformatori elvvel egyetértve irányítjuk évről évre figyelmünket a reformáció ünnepét követő vasárnapon a Köny­vek Könyvére. Mivel életszükségletről van szó, örülünk, ha a Szentírás a gy ülekezetek alkalmain megszólal és az igehirdetés által meg­elevenedik. ha keresztyéneknek a mai élet meggyorsult rit­musa mellett is rendszeres napi táplálékává válik, s ha egyre többen vállalkoznak megismerésének rögös, de sok örömöt rejtő útjára. Röviden: Ha a Könyvek Könyvének kijáró tisz­telet ragaszkodó szeretetté válik. De ma éppen ebben, a biblia­szeretet dolgában kell tiszta vizet öntenünk a pohárba. Mert sokféle szeretet van, s nem mindegyik állja ki az idő próbáját. Lehet valamit vakon, elfogultan, rajongó módon szeretni. Eb­ben az esetben nem magát a szeretet tárgyát, hanem a róla alkotott elképzeléseinket szeretjük. Az ilyen szeretet abban a pillanatban, amikor szeretete tárgyának valóságos mivoltát is­meri meg, természetesen válságba kerül, és végül semmivé foszlik. Sok egykori bibliaolvasó idegenedett el azért a Bibliá­jától. mert vak és rajongó bibliaszeretete nem vált a Szent­írás igazi arculatát elfogadó, nagykorú érett bibliaszeretctté. Pedig — csakúgy, mint a házastársak esetében — a Könyvek Könyve is csak akkor marad egész életünket elkísérő társunk, ha hamis illúziók nélkül tudjuk szeretni. Vegyük sorra tehát az érett bibliaszeretet néhány lényeges feltételét. Ne SZÉGYELLJÜK a SZéNTÍRÁS EMBERI/ OLDALÁT SEM! A Bibliát még ma is sok kersztvén mennyből hullott könvvnek tartja, amelynek minden sora olyan tévedhetetlen és tökéletes, mint maga Isten. Ez szentírás! — szoktuk mondánk ha valami megdönthetetlent állítunk. Pedig a Biblia könyvei is hasonló feltételek között jöttek létre, mint minden más könyv a világon. íróikat meghatározta egyéniségük, teológiai látásuk, a történelmi és társadalmi helyzetük, emberi, esendő voltuk. A könyvek másolásába hiba is csúszhatott, és a legtökéletesebb fo’-dítéis sem adhatja vissza teljesen az eredeti szöveg értel­mét. Mégis ezek az írók lettek a Szentlélek által Isten üzeneté­nek közvetítői és Isten cselekedeteinek tanúi. A Szentírás — mondja Luther — olyan, mint a szegényes betlehemi iászol. amely Isten Fiát rejti magában. A jó bibliaolvasó nem bofran­kónk meg a Biblia emberi oldalán. Sőt. hálásak vagyunk Is­tennek azért, hogy olyan emberien szólaltatja meg igéjét. A SZENTÍR ÁS BETŰJÉTŐL JUSSUNK EL A SZF.NT*RÁS URÁHOZ! A Biblia végső soron arról a Jézusról tanúskodik. Aki feltámadása révén élő Urunkká lett. Pontosabban: Isten­nek arról az Ószövetségen és 0 ószövetségen keresztül húzódó, a teremtés hajnalától a világ végéig terjedő szívós küzdelmé­ről. amelyet az emberért folytatott, és amely Jézus Krisztusban jutott el csúcspontjához. A Biblia betűje önmagában nem tart meg. De szeretjük és ragaszkodunk hozzá, mert az egyetlen ajtó. amelyen keresztül a mi Megtartónkkal találkozhatunk Mivel nemcsak Bibliánk, hanem élő Urunk van. ezért találhat­juk meg Isten útját.. Ebben az útkeresésünkben nagy segít­ségünkre lehet az írás. Hiszen Isten története nem a felhők­ben. hanem valóságos emberek és helyzetek között zajlik. Benne az emberi élet teljes színképét meglelhetjük úgy. ahogy az Isten igazságának fényébe kerül. TARTSUK TISZTELETBEN A SZENTÍRÁS EREDETI ÉR­TELMÉT! Amikor a Biblia a nép kezébe került, mindig nagy megújhodás elindítójává vált. Nem véletlen, hogy aki félt ezek­től a változásoktól, a bibliaolvasás kiváltságát igyekezett a pa­poknak fenntartani. De azt sem hallgathatjuk el. hogy a Bibliá­val számos visszaélés is történt. Mert a Bibliával sok mindent lehet igazolni, ha önkényesen magyarázzuk. A Szentírás azonban nem két- vagy akár többértelmű írás. Csak alázatosan kutatni és figyelni kell. hogy valójában mit is akar mondani. Ezért kell egyre jobb fordításokat készíteni. Ezért kell ismerni azt a kort. amelyben íródott, és ezért kell figyelni azokra, akik járatosak a Biblia tudományában. A magányos bibliaolvasó hamar el­téved. A gyülekezetben kell élni. hogy egymásnak segíthes­sünk a megértésben. A készülő új fordításban az egyes törté­neteket és gondolatmeneteket összefüggő sorokban olvashatunk majd. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az egyes bibliai verseket ne önmagukban, hanem az egész szakasz mondanivalójára fi­gyelve értsük meg. Általában fogadjuk meg Luther tanácsát: Ha valamit nem értünk, a Biblia érthető és világos részei felől közeledjünk a homályoshoz. A SZENTÍRÁS CSAK A KITARTÓ OLVASÓNAK TÁRJA FEL TITKAIT. Nemcsak arról van szó. hogy el kell viselnünk a régies szöveget, vagy bele kell illeszkednünk egy letűnt kor viszonyaiba. A legnagyobb ellenállás sokszor akkor ébred ben­nünk. amikor már kezdjük érteni a Bibliát. Luther kezdetben egyenesen gyűlölte az Isten igazságáról szóló igéket. A nagy hindu iigehirdetó. Sundar Singh először széttépte és tűzbe ve­tette az Újszövetséget. Igen, mert a jól értett Biblia az eleve­nünkre tapint. De aki mégis kitartóan továbbolvassa, az rá­jön. hogy a Bibliában több a vigasztalás, mint a leleplezés. Igen, azért lehet élethossziglan szeretni a. Bibliát, mert belőle Isten őszinte, elfogulatlan szeretete sugárzik felénk. Dr. Cserháti Sándor Az egyházi szolgálat nem végződik a gyülekezet határánál Presbiterek iktatása Mendén Feledhetetlen kedves ünne­pe volt a mendei gyülekezet­nek az első- őszi vasárnapon. Ekkor iktatták be a gyülekezet tisztikarát és presbitériumát. A BEIKTATÁSRA A GYÜ­LEKEZET MEGHÍVTA D. KÁLDY ZOLTÁN püspököt, aki szívesen vállalta az ünnep­nap szolgálatait. Áz érkező püspököt a presbitérium élén Detre László esperes, a gyüle­kezet lelkésze fogadta és kö­szöntötte, majd a gyermek- bibliakörös legkisebbek nevé­ben Krajczár Zoli. a konfir­mált ifjúság nevében pedig Szántai Klári nyújtott át virá­got. A zsúfolásig megtelt tem­plomban Buriusz Mihály fel­ügyelő kérte fel a püspököt az istentisztelet és iktatás szolgá­latának elvégzésére. A gyülekezet feszült figye­lemmel hallgatta a püspök Csel 20. 28., alapján tartott igehirdetését, amely nemcsak a beiktatandó gyülekezeti veze­tőkhöz, de az egész gyülekezet­hez szólt. EBBEN AZ IGÉBEN — MONDOTTA A PÜSPÖK —, a leghangsúlyosabb az a kifeje­zés. hogy az egyház nem jó szándékú emberek egyesülete, hanem azt Isten maga hozta létre tulajdon Fiának a halálá­val és feltámadásával. Ilyen drága az Isten számára az egy­ház. Ezt sohase szabad elfeled­niük azoknak, akik az egyház­ban élnék! A Szentiras sokszor használ­ja az egyházról a nyáj és pász­tor képét: az egyház a Krisztus nyája, amelynek van egy jó pásztora. A jó pásztor Jézus Krisztus. Ű legelteti, paszto- roija, vezeti, irányítja, gondját viseli a nyájnak. Jézus Krisz­tus ma is a jó pásztor. Erre a pásztori szolgálatra hív el ma is embereket. Akik ma az egy­házban bármilyen szolgálatot vegeznek: püspökök, lelkészek, presbiterek a jó pásztor kül­detésében járnak. A jó pásztor kezéből vett minden megbíza­tás nagyon megtisztelő feladat ma is és mindenkor. A mendei gyülekezetben szolgálatot végző presbiterek szívere helyezte a püspök a magukra és az egész nyajra való vigyázás kötelezését, amelyet a templom szereteté- vel, a másokkal való törődés­sel, az egész egyházért való imádsággal és áldozattal lehet jól végezni. A munkahelyükön megbe­csült dolgozókként élő mendei presbiterek jól értették a püs­pöki szót, amely szerint az egyházi szolgálat határa nem végződik a gyülekezet és az egyház határánál. Abba bele­tartozik az egész társadalom, amely a mi társadalmunk, egész népünk, amellyel elvá­laszthatatlanul egyek vagyunk Szolgálatunkat a társadalom felé akkor tudjuk elvégezni, ha Elkötelezettség az egész emberiség javáért Tanácskoztok a szocialista országok egyházainak képviselői AZ EGYHAZAK VILAGTA- NÁCSA SZOCIALISTA OR­SZÁGOKBAN ELŐ TAGEGY- HÁZAINAK KÉPVISELŐI — közülük sokan az V. nagygyű­lés küldöttei — Budapesten ta­lálkoztak D. dr. Barma Tibor püspöknek, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Taná­csa elnökénea meghívására ok­tóber 16—17 napjain. A ta­nácskozás a november 23. es december 10. között Nairobi­ban sorra kerülő J. nagygyű­lés előkészületének jegyében folyt le. A Következő szocialis­ta országokból érkeztek kül­döttek : Bulgária. Csehszlová­kia, Jugoszlávia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió. Az Egyhá­zak Világtanácsát dr. Konrad Raiser helyettes főtitkár kép­viselte a tanácskozáson. A MEGBESZÉLÉSEKET KÉT ELŐADÁS vezette be. D. dr. Bartha Tibor püspök ele­mezte az EVT 1968 óta végzett teológiai munkáját, különösen hangsúlyozva, hogy az ökume­nikus eszmecserében megnőtt a kontextus jelentősége; egy-egy régió egyházai sajátos hozzájá­rulásukkal akarják gazdagab­bá és időszerűbbé tenni a nai­robii nagygyűlést. Rámutatott arra is. hogy a szocialista or­szágokban élő egyházakat a helyzetük teológiai feldolgozá­sára irányú,ó közös törekvés fűzi különösen szorosan egűbe. A második előadást Juvena- lij tulai és belevi metropolita tartotta „Az egyházak és a vi­lág problémái ' címmel, amely­ben áttekintést adott az egy­házak és ökumenikus szerve­zetek állásfoglalásairól külön­böző nemzetközi kérdésekben. Hangsúlyozta az egész emberi­ség javáért végzendő keresz­tyén szolgálatra való elkötele­zettséget. AZ IDŐSZERŰ NEMZET­KÖZI KÉRDÉSEKRŐL a Ma­gyar Külügyminisztérium két vezető személyisége. Nagy Já­nos és Garat Róbert külügymi­niszter-helyettesek tartottak előadást a résztvevőknek, ame­lyet élénk eszmecsere követett. A budapesti tanácskozás résztvevői elemezték az EVT nairobii nagygyűlés előkészíté­seként kiadott tanulmányi anyagot; valamennyi szekció témáját egv-sgv rövid referá­tum ismertette, amelyet hosz- szabb véleménvcsere követett. a tanácskozás részt­vevői HANGSÚLYOZTÁK, hogy a szocialista országokban élő egyházak kötelessége sajá­tos hozzájárulást nyújtani a vi­lágméretű párbeszédhez. Nagy hangsúlvt helveztek a keresz­tyéneknek az emberiséa. nagy kérdéseiben elfoglalt világos és előremutató állásfoglalásai fontosságára, valamint a tet­tekben megnyilatkozó keresz­tyén bizonyságtétel szükséges­ségére. A Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel elválaszt­hatatlan része a keresztvének­nek a béke és az igazságosság mellett történő egyértelmű és félreérthetetlen állásfoglalása. A nairobii nagygyűléstől a szocialista országokban élő egyházak világos szó! várnak a keresztyén egyházaknak a modern korban végzendő bi­zonyságtételéről és az emberi­ség nagy kérdéseiről, különö­sen a békés egymás mellett élés politikájának kiszélesíté­séről. a fegyver nélküli világ­ért folytatott fáradozásokról és a Harmadik Világ népeinek nyújtandó támogatásról. A MELEG. TESTVÉRI LÉG­KÖRBEN LEFOLYT TA­NÁCSKOZÁS résztvevői kö- szönetüket nyilvánították a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának a meghí­vásért és a szívélyes vendég­látásért. bent az egyházban rendet tar­tunk. Ha a mi családi életünk tiszta, ha nálunk rendben van­nak a házasságok, ha a mi gyermekeink tisztelik a szülő­ket, fiataljaink megbecsülik az öregeket, akkor ez a társada­lomnak is jó. Az evangélikus presbiter éle­te és szolgálata így lesz áldás­sá az egyház és a világ szá­mára egyaránt — fejezte be a püspök igehirdetését. EZUTÁN SOR KERÜLT Buriusz Mihály felügyelő, Hunka Mihály gondnok. Kris- kó Mihály pénztáros és 20 presbiter eskütételére és ünne­pélyes beiktatására. A beikta- tottak legnagyobb része már 15—20 éve tagja a presbité­riumnak és nagy gyakorlattal végzik a szolgálatot a gyüleke­zetben. négyen azonban újak. közülük kettő egészen fiataL Fiatal és öreg presbiterek egyek a szeretetben és a szol­gálatban. AZ IKTATÁS UTÁN A PÜSPÖK együtt volt a presbi­terekkel és hozzátartozóikkal a gazdagon terített fehér asztal mellett is a vendégként jelen volt szomszéd lelkészekkel és a helybeli római katolikus egy­ház lelkészével. Itt Hunka Mi­hály gondnok köszönte meg a püspök látogatását és szolgá­latát. A gyülekezet részéről biztosította a püspököt, hogy a mendei gyülekezet ugyanazon az úton jár. mint egész egyhá­zunk: együtt tovább a diakónia útján. Ez a szeptemberi vasárnap valóban feledhetetlen ünnepe volt a mendei evangélikusok­nak. I). L. Együtt az úton — lelkész és gyülekezet Lelkésziktatás Ikladon Négy hónappal ezelőtt la­punk szomorú hírt vitt az ol­vasókhoz Ikladról: Keve Lajos lelkész halálhíre volt ez. Most jó hírről tudósíthatok: beik­tattuk az ikladi gyülekezet új lelkészét. Völgyes Pált. Zsúfolásig megtöltötte a templomot az 1750 táján Ikla­don letelepített családok ma élő nemzedékei — gyerekek, fiatalok, öregek. Itt — az ép­pen 150 éve elkezdett és 1834- ben felszentelt — falak között együtt csendült fel ikladiak, aszódiak, domonyiak és a put- nokiak éneke: ..Te vagy remé­nyem sziklaszála .. DETRE LÁSZLÓ ESPERES 7 Pt. 5, 1—4 igéiére építette beiktató igehirdetését. Szép és időszerű iae ez akkor, amikor lelkész és gvülekezet a közös útra induláskor találkozik Er­re az útra Isten ereiével lel­kész és gyülekezet együtt re­ménységgel lép! Az esperesi igehirdetés külön is lebontotta az ige üzenetét a lelkészre és a gyülekezetre! Emlékeztetve mindannviunkat arra. hogy a gyülekezet nem a ..miénk” — az egyház az Istené! Az új lel­kész ..tudatosan hordozza azt a felismerést, hogy a szolgála­tát Isten egyházában végzi. Jári úgy ebben a faluban, hogy kicsik és nagyok, öregek és fiatalok példaképet lássanak benned!” VÖLGYES PÁL LELKÉSZ 1 Kor 3. 9—16 alapigéje alapián mondta el beköszöntő, igehir­detését. Szólt a szolgálatának céljáról. Ügy szeretne szolgálni az ikladi gyülekezetben, hogy szolgálatát az az elhatározás kísérje: „jó evangélikus ke­resztyének akarunk lenni a vi­lágban'” Ezért szeretne Isten munkatársa lenni a gyüleke­zetben és a faluban. Szeretné, ha ebben a gyülekezet egésze munkatársa lenne, mint szán­tóföld. amely befogadja a ma­got és gyümölcsöt is érlel a nagyobb közösségek javára is. Ennek alapja Jézus, a nagy Diakon asz! A gyülekezet és környezete javát szolgáló célok megvalósí­tását kívánták a köszöntések is. Dr. Eszlényi Gyula egyház- megyei felügyelő. Detre László esperes. Detre János aszódi lelkész. Szebik Imre esperes, dr Karner Ágoston országos főtitkár, dr. Fabinyi Tibor dé­kán. dr. Selmeczi János igaz­gató, Schreiner Vilmos lelkész, Pintér Károlyné lelkész: mun­katárs. id. Kendeh György, a kistaresai Otthon vezetője. Nagy Lajos a községi HNF titkára. Molnár Miklós putno- ki református lelkész. Szentir- may Endre aszódi római kato­likus lelkész. Vida Frigyes, a borsod-hevesi egyházmegye főjegvzője. Baják Kálmán, a putnokj gyülekezet felügyelője és Valentinyi János domonyi felügyelő köszöntőjében visz- szatérő kifejezés volt: a nyitott szív. amelyet kértek és amelyet felajánlottak. Ezzel csengett össze az ik­ladiak köszöntője. amelyet Klement József a presbiterek, Ecker Jánosné a gyülekezet és az asszonyok, valamint Klenk László és Bartha Zsuzsanna fiatalok nevében mondtak el új lelkészük és családja fogad­tatásaként. Az ikladi énekkar szép énekeivel és a balassa­gyarmatiak szólóénekével még szebbé tették az ürtnepet. SOKÁIG FOGUNK MÉG GONDOLNI ERRE A N APR \! Az ikladi asszonyoktól aján­dékba kapott — népviseletü­ket megörökítő — babák Det­re László esperest emlékezte­tik maid a szén ünnepre. Völ­gyes Pált pedig arra a meleg szeretetre. amivel fogadták és körülvették családiával együtt. A terített asztalok pedig a gyülekezet vend “''’’szereltétek ió hírét vitték szét az egyház­megye határain túlra is! Detre János SZEDRESSY PAL AZ ÜJ ROMÁNIÁI MAGYAR EVANGÉLIKUS PÜSPÖK Szeptember 7-én iktatták be hivatalába Szedressy Pál ed­digi bukaresti lelkészt, aki Kolozsvárott a tavalv elhunyt Argay György püspök utóda lett. Szedressy Pál a soproni evangélikus teológiai fakultá­son végezte tanulmányait, majd különböző romániai evangélikus gyülekezetekben szolgált. A főváros. Bukarest magvar gyülekezetét 1964 óta gondozta és öt év óta püspök- helvettss is volt. Ebben a magyar nyelvű evangélikus egyházban szlo­vák. német és román nyelvű istentiszteleteket is tartanak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents