Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-10-05 / 40. szám
Kimeríthetetlen energiaforrás Zs xoo, 5 Napjainkban egyre több szó esik az energiahordozókról, azokról az anyagokról, amelyek a gépeket hajtják és az élet minden területén nélkülözhetetlen elektromos áramot szolgáltatják. Ezek nélkül elképzelhetetlen az élet. Hiszen ha nem járnának vonatok, autók, vagy repülőgépek, nem tudnánk utazni, ha leállnának a villamos energiát szolgáltató erőművek, nemcsak a termelés állna le, hanem megbénulna az egész élet. Ezért követ el minden állam kormánya mindent, hogy az ország gazdasági életéhez szükséges energiahordozókat, elsősorban a szenet és az olajat biztosítsa. a zsoltáríró EBBEN A ZSOLTÁRBAN ARRÓL BESZÉL, hogy számára Isten kegyelmes szeretete ilyen energia- forrás. Ennek a szeretetnek köszönheti, hogy megelégedett, boldog ember, hogy a kiegyensúlyozott, boldog élethez szükséges Ininden testi és lelki jóval rendelkezik. Napról napra megtapasztalja Isten jóságát, átéli bűnbocsánatot és új életet ajándékozó kegyeimét. Mindez nemcsak hálával tölti el a szívét, hanem olyan jó életérzéssel, hogy érdemes élni, dolgozni, hiszen Isten jósága és gondviselő kegyelme leveszi válláról a gondokat, megoldja a problémákat és nehézségeket és kimondhatatlan örömmel hatja át egész életét. Erre a jó életérzésre, amely a zsoltáríró szívéből árad, napjainkban is igen nagy szükség van. Kormányzatunknak egyik legfőbb célkitűzése, hogy ezt a jó közérzetet az élet minden területén, a családban, a munkahelyen és a közéletben biztosítsa. Államunknak e mögött a gondoskodása mögött mi keresztyének Isten gondviselő szeretetét látjuk, aki embereket használ fel arra, hogy szeretetét e világban munkálja, hogy az embereket megelégedettekké és boldoggá tegye. De a zsoltáríróval azt is tudjuk, hogy Isten ezt a külső gondoskodást azzal tetézi meg, hogy az evangélium hirdetésével bűnbocsánatot nyújt, új élettel ajándékoz meg és ezzel teszi igazán örvendezővé és boldoggá életünket. A FÖLDI ENERGIAHORDOZÓKNAK sajnos megvan az a sajátságuk, hogy elfogynak, kimerülnek. Pedig a világ egyre több energiát igényel. Ezért nyert napjainkban olyan nagy hangsúlyt az új energiaforrások kutatása. Mérhetetlen áldozatokat hoz az emberiség azért, hogy új energiaforrásokat kutasson fel és termeljen ki, hogy az élethez szükséges egyre növekvő energiamennyiséget mindenáron biztosítsa. A zsoltáríró arról beszél, hogy az az energia, amely Isten szereteté- ből árad, sohasem merül ki. Hiszen tapasztalata szerint Isten kegyelme örökkévaló, hűsége pedig nemzedékről nemzedékre megmarad. Mindezt abból a tapasztalatból szűrte le, hogy népe történetében és saját életében eddig nem találkozott olyan helyzettel, amikor Isten népét, vagy őt magát cserben hagyta volna. Istei} nemcsak megígérte, hogy népét vezeti és gyermekeinek gondját viseli, hanem ezt az ígéretét eddig meg is tartotta. S ha ez így volt a múltban, egészen bizonyos, hogy így lesz a jövőben is, mindaddig, amíg be nem teljesedik minden ígérete, amikor megszűnik a gonosz, a szeretetlenség és a háború, és soha meg nem szűnő Öröm, véget nem érő béke és boldogság tölti be a sziveket. A zsoltáríróval együtt mi is megtapasztalhatjuk, hogy addig is, amíg ez a teljes öröm meg nem valósul, napról napra boldogan élhetünk Isten kiapadhatatlan szeretetéből,- a kimeríthetetlen energiaforrásból. Dr. Selmeczi János Vár mellett erős vár Hálaadó istentisztelet a nagyvázsonyi templomban Sárga színű portálüveg ablakokon ét besüt a délelőtti nap és meleg fénnyel tölti meg a templomocska frissen festett falu belső terét. A környezetbe jól beilleszkedő kovácsoltvas csilláron, falikaron és oltárt gyertyatartókon, amelyek Mátis Antal kezemunkáját és tehetségét dicsérik, viaszgyertyák égnek. A villanygyertyák fölszerelésével még nem készültek el. De hiszen ez nem is hátrány, mert ugyan a mai ember szeme már a legkisebb faluban is hozzászokott a villanyvilágítás fényéhez, a gyertyalángocskák hangulatát mégsem pótolja más. A padozatot tetszetős mozaiklapokkal burkolják. De ami a leghamarabb magára vonja a szemlélődő figyelmét, az a szószék és az oltár térítője. Az ünnepkörnek megfelelő színű alapanyagot, művészien tervezett és megmunkált fehér Vertcsipke rátét díszíti. Ez is a parányi gyülekezet egyik nőtagjának. Gazdag Ká- rolynénak az alkotása. EGYSZERŰEN, DE JÖ ÍZLÉSSEL MEGÚJÍTOTT TEMPLOMBAN ülünk, a nagyvázsonyi gyülekezetnek a vár szomszédságában épült kis templomában. A Mencshely- ről és a környékből érkező vendégekkel együtt megtölti a gyülekezet a padsorokat és zeng az Erős várunk dallama. Kiszűrődik a nyitott templomajtón és hívogatja a várhoz érkező turistákat, akik érdeklődéssel tekintgetnek befelé. „Mint lelki erős vár áll ez a kis templom a domb tetején” — kezdi D. Dr. Ottlyk Ernő püspök az igehirdetést. S valóban, mintha a Kinizsi-várral egy időben épült volna a torony nélküli templomocska. Vaskos támfalak „vetnek vállat” az amúgy is termetesre épült falaknak. De a bejárat fölött jól olvashatóan hirdeti egy korabeli felirat, hogy az építők 1796-ban rakták le a templom köveit. Előtte fából ácsolt haranglábon egy szál harangocska hívogatja vasárnapról vasárnapra a nagyvázsonyi evangélikusokat. A püspök a várhasonlat kapcsán Istenre mutatott, aki kőszikla az idők viharában. A ráépített hit rendületlenül áll a megpróbáltatások, nyomorúságok idején is. Horváth József mencshelyi lelkész néhány év leforgása alatt nagy szórványterület „birtokosa” lett: Orbán Lajos nyugdíjba vonulásával megüresedett a nagyvázsonyi lel- készi állás. A gyülekezet további önállóságra képtelenné vált. Ez év nyarán a szentan- talfal lelkészt hívta el Isten az élők sorából, s ez a gyülekezet Corneanu romániai metropolita és Salajka prágai professzor AZ ÖREGEDÉS AZ ÉLET BIOLÓGIAI RENDJE. Még a szervetlen anyagok sem állanak ellen az időnek: a fémet, az acélt is. kikezdi „az idő vasfoga”. Az élőlények, köztük az ember sem kerülheti el a sorsát. Mint mondani szokták, „eljár felette az idő”, megöregszik. Az öregedés olyan folyamat, amely a sejtek — és így az emberi szervezet — szerkezetének, működésének és állapotának a változásával jár. Korunkban és országunkban az életkörülmények javulásával, a tudomány és a társadalom haladásával megnőtt az emberi átlagos életkor tartama, s ennek nyomán az idős emberek száma. AZ ÖREGEDÉS NEM AZ ÉLET VÉGE, hanem koronája — nemegyszer láthatjuk. Gondoljunk nagyanyákra, nagyapákra, akik családjuk segítségével, azok fejlődését Viszik előre. Az unokáikat nevelő nagyanyák, bonyolult életünkben a család adminisztrációját segítő nagyapák, hozzátartozóik szemefénye. Nyugalomba vonult szakemberek közül sokan nem a tétlenséget választják, hanem üzemükben a tapasztalatátadásnak. a fiatalok oktatásának lelkes katonái, öreg orvosok, osztályuk, munkatársaik. betegeik segítői és támaszai maradnak. A művészet és a tudomány nem egy alkotója magas korára „érik be” és élet előkészületeinek termékeny tevékenységének igaz gyümölcseit őszülő fejjel aratják le. FELELŐSSÉGGEL TARTOZUNK SAJÁT ÖREGKORUNKÉRT. Az ember öregsége olyan, mint amilyen élete volt. Öreg napjaink nyugalmát és derűjét, vagy gondjait és keserűségét magunk építjük egész életünkben. Ha valakinek eltelik az egész élete az önzésben, az én-központú- sógban, a magával törődéssel, az ne várja, hogy majd azután önzetlen és önfeláldozó öregkor következik. Ha valaki egy életen át erőszakos, kemény, civakodó, haragtartó, Az élet árnyékos oldalán? Terhes öregség? gyűlölködő volt. akkor annak az öregsége sem lesz más. Nagyon igaz és megszívlelendő Galata 6, 7: Amit vet az ember, azt aratja is. Az öregkor tehát valamire épül, valaminek a folytatása, az előző életszakaszoknak a ki- teljesedése. Ha az előző életszakaszainkat az öröm. a bocsánat, a bizalom, a reménység, a szeretet határozta meg, akkor ilyen öregkor érlelődik a számunkra. AZ ÖREGKOR KÉT NAGY TERHÉRÖL is szeretnék SZÓLNI. Az egyik a bezárkózás, az elszigetelődés, a visZ- szavonultság. Részint fizikai okai vannak — a látás és hallás rosszabbodása, nehezíti a külvilággal a kapcsolatot — részint lelki okokra vezethetők vissza. Sík Sándor imádságnak is beillő versében így könyörög: Ne engedj Uram koravénnek... Tartsd rajtam szent, nyugtalan ujjad, Ne tűrd Uram, hogy bezáruljak. Más örömén, ha nem tudnék örülni. Ha elapadna könnyem más bűnén, Az a nap Uram, hadd legyen a végső. Az öregkor másik nagy terhe, hogy feleslegesnek érzi magát az ember. Sok idős ember roppan Össze testileg, lelkileg. . amikor abba kell hagynia a rendszeres munkát. Nem találja a helyét, mogorva lesz. tele van panasszal a szája, örökösen, itt fáj, ott fáj neki valami, soha semmi sem jó. amit mások csinálnak, ' minden kákán csomót keres, bírálja a fiatalokat, azt, ami új. ami megváltozott. Bármilyen gyakori jelenség is ez, de nem szükségszerű. Nem kell ennek így lenni, különösen közöttünk, keresztyének között. Az evangélium Örömhír és megörvendeztető erő. Lehet evangéliumi módon élni az öregséget is és lehet evangéliumi módon bánni az öregekkel. Evangéliumi módon? Mit jelent ez? Két szóban lehet kifejezni: hála, bűnbánat. Hála az öregek iránt, amit értünk tettek egész életükben és hála az öregek szívében azért, amit kaptak egész életükben. Talán még a hálánál is fontosabb a derűs, boldog öregkorhoz a bűnbánat. Ha idősek és fiatalok úgy élnek egymás mellett, hogy nem a mások szemében keresik szüntelenül a szálkát, hanem mindegyik elismeri és becsületesen meg tudja bánni a sajáts bűneit, hibáit és tévedéseit, ott békesség van két nemzedék között. NEM BÍRÁLNI KELL CSAK A FIATALOKAT, hanem szolgálni nekik. Az ősz a gyümölcstermés ideje, így az emberi élet ősze is. A keresztyén idős ember olyan, mint októberben a dúsan megrakott szőlőtő. Az igaz Tőkébe. Krisztusba gyökerezve. beoltva. megtermetté, megérlelte a gyümölcsöt. Hagyjuk, hogy a fiatalok leszedjék, ne sajnáljuk odaadni a szüretelőknek, ne akarjuk a termést megtartani magunknak. mert akkor életünk értelme vész el. Mindig, de ebben a korban hangsúlyozottabban érvényes: Aki elveszti az ő életét, az megtalálja azt. Máté 16, 25. A KERESZTYÉN ' ÖREGEMBERT A BIZONYSÁGOK FELLEGEI VESZIK KÖRÜL. Az Istennel járás gazdag hit tapasztalatával rendelkezik, adja tovább, mondja tovább, hogy akik az Űrbán bíznak, erejük megújul, hogy Ö sebez, de be is kötöz, hogy Nála bocsánat vár és élet. A keresztyén öregember mindig tud adni s^eretetet, derűt, imádságot, a szeretetére, derűjére, imádságára mindig szüksége lesz azoknak, akiket rájuk bízott az Isten, vagy akikre Öt bízta. Luther szerint, a világ oszlopait az öregek imádsága tartja. És mennyi szolgálat adódik a gyülekezetben az idősebb férfiak és asszonytestvérek számára. Minden gyülekezetben adódik olyan egyszerű diakó- niai feladat, amihez nem kell különösebb erő és fáradság, csak egy kis idő és szeretettel teljes szív (pl. a már ágyhoz- kötöttek látogatása, körülöttük apró szolgálat). Az ilyen szolgálatban forgolódók nem lesznek életuntak, sőt maguk is boldogok lesznek. Mennyi „nem vagyok már jó semmire”, rossz érzést lehetne feloldani a különböző hasznos szolgálatokkal. S VÉGÜL NÉHÁNY SZŐT ARRÖL, hogy mindnyájunknak úgy kell öregjeinkre hézni. hogy adósok vagyunk nekik. Sokszor tapasztaljuk, átéljük egy-egy öreg testvérünk életében, hogy nem mer teher lenni. Nem mer gondot, törődést okozni. Az életrendjébe való beavatkozás az, ha nem a legtermészetesebbnek vesszük, hogy egymáshoz tartozunk, egymásra vagyunk utalva. Anya gyermekére, a gyermek anyjára. Mint ahogy a csecsemő ápolása természetes. miért nem lehetne olyan természetes és kézenfekvő az ellenpólus is? A mi felnevelésünk, gyerekkorunk gondjai is súlyos terhet jelentettek valamikor szüléinknek és ők vállalták azt. mi is kötelesek vagyunk tehát vállalni őket. A gyülekezet lelki gondozásának egyik fontos feladata, hogy foglalkozzék az olyan családokkal, ahol nehezen hordozzák el a fiatalok az öregeket. Rendszerint itt az, öregek sem igyekeznek könnyebbé tenni a róluk való gondoskodást, de a fiatalok sincsenek tartozásuk tudatában. Tartozunk egymásnak szeretettel, s ha egymás iránt ezt az adósságot letörlesztjük, akkor békéssé és harmonikussá válik a nemzedékek élete. Matuz László — amely ugyancsak elerőtle- nedett —, így maradt pásztor nélkül. Mivel ez a község is Mencshelyhez esik legközelebb, ennek a gondozását is Horváth József lelkészre bízta az egyházkerület püspöke. Mencshelyhez korábban is tartozott már szórvány. A most még kiterjedtebbé vált szór.- ványgyülekezet gondozása elképzelhetetlen lenne jármű nélkül. Néhány hete meg is érkezett a „segítőtárs”, egy Trabant gépkocsi, amely megkönnyíti, illetve lehetővé teszi a lelkész számára a Szentan- talfa—Nagyvázsony között élő evangélikusság lelki gondozását. Horváth József lelkész, aki eddig is szorgalmas, tevékeny ember volt, a nagyvázsonyi templom felújításával bebizonyította, hogy a megnövekvő terhek csak növelik munkabírását és lelkiismeretességét. AZ ISTENTISZTELETET KÖVETŐ KÖZGYŰLÉSEN beszámolt arról az anyagi támogatásról, amelyet államunk adott az Országos Műemléki Felügyelőségen keresztül a templom_ felújítási munkálataira. Közel ötvenezer forint ez a segítség. Csaknem ekkora összeget juttatott az Országos Gyülekezeti Segély is a külföldi testvérszervezetétől kapott segélyből, ezzel is bizonyítva a közegyház támogatását a templomát tatarozó nagyvázsonyi gyülekezetnek. Felolvasta a még hátralevő munkákat: égőtestekbe villany bevezetése. karzat és szószékföl- járó javítása, padok mázolása. A tető felújítása is csak a vár felőli oldalon történt meg. Mindezeket a munkákat kivitelező hiánya miatt nem készíthették el a szeptember 14. ünnepi istentiszteletre. De ahogy visszhangra talált a templommegújítás gondolata a gyülekezetben és amilyen fáradhatatlanul hajtotta azt végre Horváth József lelkész, ez garancia a hátramaradt munkák mielőbbi elvégzésére. Nagyvázsony vonzza a turistákat, különösen a nyári szezonidőben. Eddig csalódást okozhatott az érdeklődőknek, ha kíváncsiak voltak a vár mellett álló kopottas 'külsejű épület belsejére is. Ma már külsejével is magára vonja a figyelmet. Aki pedig betekint a kovácsoltvas rácson, amely illetéktelen rongálok távoltartására készült, megállapíthatja, hogy itt élő gyülekezet van, amelynek gondja van az Isten házára. DÉLUTÁN SZENTANTALFÁN SZOLGÁLT A PÜSPÖK. A templomból ki jövet, felügyelő és gondnok aggodalommal mutatta a vendégeknek a megöregedett épületeket. A templom tornyát villámkár is érte. Mielőbbi javításra szorulna. Ezek a gondok újabb feladatok elé állítják Horváth Józsefet. De bízva rátermettségében, Isten segítő erejében, amelyet a nagyvázsonyi templom renoválásakor is megtapasztalt a gyülekezet, reméljük, hamarosan e helyről is örömhírrel számolhatunk be. Koszeghy Tamás Az evangélium Rómába érkezik Csel 29, 17—31 Miért nem Pál apostol érkezik Rómába? — Hisz az előző történetekben arról hallottunk, milyen kalandos úton tudta valóra váltani régi tervét : megérkezett Rómába. Most bepillantunk Pál római életébe, és meg fogjuk látni: valóban nem az a világra szóló esemény, hogy ő mégis Róma utcáin sétál, hanem az, hogy az ott élő emberek is meghallják a jó hírt, amely Jézusról szól. Pál fogolyként lép partra a főváros melletti kikötőben. De ne gondoljatok mindjárt börtönre, amikor ezt a szót halljátok! Inkább mondjuk így: Pál házi őrizetben volt. Lakást bérelt, látogatókat fogadott, találkozott a barátaival, levelet írhatott, taníthatott, de a házát katona őrizte. Vajon mit tart legfontosabbnak a fogoly Pál, amikor végre Rómába ér? Megnézi a város nevezetességeit? Élvezi az akkori világ fővárosának pezsgő életét? Keresi talán az utat-módot, hogy minél előbb kiderüljön az ártatlansága és szabadon bocsássák? Nem. Ügy tűnik, számára mindegyiknél van fontosabb. Megkeresi a barátait. A római keresztyéneket és azokat, akikről reméli, hogy majd Jézus követői lesznek. Érthető — gondolnánk —, hisz annyi mesélni valója van. Elmondhatja, mennyi baj érte már, milyen sok öröme volt. Beszámolhat arról, hogy sokORGONAEST lesz október 5-én, vasárnap délután 6 órakor, istentisztelet keretében a Deák téri templomban. Műsor: J. S. Bach: c-moll fantázia és fúga Három korálelőjáték C-dúr tokkáta, adagio és fúga Gárdonyi: Szonáta C. Franck: Prelúdium, fúga és variáció Liszt: Weinen, Klagen ... változatok Orgonái: TRAJTLER GÁBOR Igét hirdet: DE. HAFENSCHER KÁROLY szór veszélyben forgott az élete, ő mégis kitartott Jézus mellett. Elmesélheti, milyen nehezen jutott el Rómába. A hajótörés, a kígyómarás — micsoda események! Erről aztán lehet élménybeszámolót tartani! Pál azonban, amikor a barátok és ismeretlenek közé lép, nem magáról beszél. A lehető leggyorsabban alkalmat keres, hogy elmondja: legyetek jókedvűek, csillogjon a szemetek, nevessetek, mert engem az küldött hozzátok, aki vidámságot, erőt, nyugalmat hoz nektek. Aki egyedül volt, barátot kap benne. Aki mindig félt, az most bátor lehet. Akik eddig ellenségek voltak, azok kibékülhetnek már., Aki sírt, annak letörli a könnyét. Aki sok mindent elrontott, sok embert megbántott, az most elfelejtheti a régit, mert Jézus mindent, ami történt, megbocsát. Egészen új kezdődik, s olyan új. amiben mindenki örömét lelheti. Meglepő, hogy épp az az ember beszélt ennyi jóról, akinek nagyon bizonytalan volt az élete. Vajon mi történik majd vele? Elítélik? Börtön vár rá? Vagy talán halál? Nem tudja. De mégis boldog és felszabadult, mert egyben biztos: őt már semmi sem választhatja el Jézustól. Sem fogság, sem ellenségek, sem életveszély, sőt még a halál sem. Jézus tanúja mégis eljutott Rómába. Elvitte az örömhírt a főváros lakóinak. Ö fogoly volt, de az üzenet, amit továbbított, szabadságot hirdetett, akadály nélkül terjedt, s ez volt a fontos. Az Apostolok cselekedeteiről szóló könyv — amelyet az elmúlt hónapokban végigolvastunk — most elbúcsúzik Páltól. Nem mondja el nekünk, mi történt később vele. Azért nem. mert ez a könyv nem Pál életregénye. Nem egyszerűen emberek története. Az volt a célja, hogy elkísérje az evangéliumot, kövesse az útját. Megmutassa, hogyan jut él az első tizenkét embertől a világ fővárosába. A legfontosabb helyre, hisz itt futnak össze a szálak. Innen, Rómából mindenképoen továbbterjed. Átlép folyókat és hegyvonulatokat, hogy minden országba elérjen. Átlép évszázadokat és évezredeket, hogy nekünk is örömet hozzon. » i
