Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-09-14 / 37. szám

í tm»0 Feltámadunk ! Jan 5, 21 *4 feltámadásunk ügyében annak van döntő szava és tette, aki az élet teremtője és megváltója. „Az Atya feltámasztja a halottakat”, tehát feltámadunk. De addig is érvényben van Isten szeretete a Krisztusban és áttol senki és semmi el nem szakaszthat. A halál sem. A FELTÁMADÁS ELSŰRENDEN NEM HOGYAN ÉS NEM IDŐ KÉRDÉSE, HANEM ISTEN KÉRDÉSE. A mi lehetősége­inkkel nem jutunk tovább ebben az ügyünkben, mint Nikodémus jutott az újjászületéssel: hogyan lehetséges ez? Istenen kívül ugyanis minden ellene mond a feltámadásnak. A halál, az enyészet olyan makacs tapasztalata az embervilágnak, amihez képest elsápad minden érvelésünk. Ha Isten maga nem érvel, ha hiányzik Krisztus biztatása, az ige vigasza, bizonygatásunk erejét nem biztosítja sem a szószék magassága, sem a temető­kapuk ilyen felírása: Feltámadunk! A feltámadás bizonyossága azzal a kérdéssel nőtt össze örökre: Kicsoda Isten? Közelebb­ről: Kicsoda nekünk a Jézus Krisztusban? Atyánk, aki emberi testet öltött. Osztozott bűnsorsunkban, halálsorsunkban a ke­reszten. Elhozta és felhozta Urunkra és vele az egész emberi­ségre húsvét hajnalát. Ilyen előzmény és ígéret alapján tá­masztja fel a halottakat. Krisztus Urunk pedig ilyen bizonyos­ságra képes megeleveníteni minket, ma élőket is. A FELTÁMADÁS ÖNMAGÁBAN PERSZE MÉG NEM ÜD­VÖSSÉG. Annak megtörténése ugyanis nem a vélekedésünk, akarásunk, tetteink, az életfolytatásunk következménye vagy a hitünk gyümölcse. A feltámadás elsőrenden mindenek szá­madásra, ítéletre szántása. Mégis, már most, egy hatalmas jel­adás az arról, hogy a halálban, az enyészetben is a szerető Is­ten kezében maradunk. Vagyis, a halál sem lehet a keresztyén reménységünk kudarca, az örök életünk enyészet-csődje. A feltámadás felől az is csak az életrekeltés előcsarnoka lehet. Isten akaratából, ígéretéből, ajándékából, Krisztus halált le­győző hatalmának és szeretetének csodájából. De arról is fél­reérthetetlen jeladás a feltámadás már most, hogy a halál a hozzánk tapadó bűnök felnyithatatlan aknájává sem lehet. Nem is a megfáradtak feje alá szánt örök pihenő párna az. Mégkevésbé menedék a számonkérő Isten elől. Hiszen feltáma­dunk! A feltámadás olyan állomás és esemény, amelyiken át az üdvösség örök napja ragyog fel nekünk, vagy a késő bánat hajnaltalan éjszakája száll ránk. Ezért bizony csak a bizodal- mas hitnek lehet vigasza a feltámadás. ÉPPEN AHHOZ KELL A KRISZTUS, A HIT BIZODALMA, A SZERETET CSELEKEDETE, HOGY ÜDVÖSSÉGÜNK LE­GYEN A FELTÁMADÁS. Erre a bizonyosságra aka/r és képes megeleveníteni mindnyájunkat Urunk. A mi világunkban is egészen szíve szerint való ügye ez. ö nemcsak azért halt meg és támadott fel, hogy a feltámadás napján mind megelevened­jenek a halottak. Okvetlenül ezért is. Szíve egész szándéka azonban ennél is több. Szeretete, hatalma végső célja az, hogy örök életünk, üdvösségünk beteljesedése legyen a feltámadá­sunk. Azért nem is halaszt mindent a feltámadás napjára, ha­nem már most szívünkbe plántálja a bizonyosságát. Máris olyan meggyőződéssé, tilyá'n vigasztalássá teszi, amellyel rá­emel a hála útjára és megtart azon mindvégig. Fementve az üdvösség gondjától, nemcsak elkötelez a szeretet cselekede­teire, hanem törleszteni is segít annak adósságát mindhalálig. Ne felejtsük el — feltámadásunk bizonyosságában —, buz­gón törleszteni a szeretet adóságát! Szerény, mégis nagyon ál­dott hála ez azok részéről, akiknek szívében gyökeret eresztett a feltámadás semmivel sem pótolható ajándéka. Azt sem feled­ve, hogy az ítélet éppen a hála cselekedetei alapján történik. Így legyen feltámadás-hitünk jótettekben gazdag földi életünk alapja és jövendőnk sziklaszilárd fundamentoma. Szabó Gyula Egyházi üdülőnk — Bagolyirtás Hazánk egyik leglátogatot­tabb hegysége a Mátra. A fő­városhoz való viszonylagos kö­zelsége, 800—1000 méteres átla­gos magassága, kiépített műút­jai, üdülő és gyógyhelyei és nem utolsósorban természeti szépségei teszik közkedveltté1. Egyházi munkásaink közül azok, akik a hegyvidék csend­zó őzgidákkal. Akik valamivel hosszabb sétára vállalkoznak, meglátogathatják Mátraszent- imrét, hazánk legmagasabban épült faluját, vagy Piszkéste- tőt, ahol az ország legmaga­sabban épült csillagvizsgáló intézete és földrengésjelző ál­lomása nfiűködik. Azok pedig akik nem riadnak vissza a épületek előtt elterülő hatal­mas réten mezei virágok hó­dító illatában lehet élvezni a hegyi levegő és napfény gyó­gyító és regeneráló hatását. S hogy a gyermekek és á fiata­lok se unatkozzanak, ping­pongasztal, röplabdapálya és tekepálya várja az ügyességü­ket és erejüket összemérni kí­vánó, aktív pihenésre vágyó fiatalokat .A séták, túrák, vagy játékok után Rózsi néni alföldi ízekkel elkészített főztje bősé­gesen pótolja a mozgással le­dolgozott kalóriákat. -. jét, gyógyhatású tiszta levegő­jét és vadregén y essége t kedve­lik, kedvükre kipihenhetik magukat a« Mátra egyik legki- esettebb helyén épült egyházi üdülőnkben: Bagolyirtáson. BAGOLYIRTÁS A NYUGA­TI MÁTRÁBAN a Győr-hegy keleti nyergében 810 méteres tengerszint feletti magasságban települt üdülőhely. Megközelít­hető Gyöngyös Galyatető felől a budapesti autóbusszal, vagy a pásztói vasútállomásról induló galyatetői autóbuszjárattal. Nevét még a jobbágyság ide­jén kapta, amikor kötelező volt bizonyos számú baglyot kiirtani, mert ez a madár az erdei vadakat károsította. S mivel ez a rész a baglyok ked­velt tanyázó helye volt, a ren­delet értelmében rengeteg ba­goly került kiirtásra. A bükk- és mogyoróerdő övezte tisz­táson ma egyre több nyaraló és hétvégi ház várja a min­dennapi élet zajában megfá­radt embereket. AZ AKTIV PIHENÉS SZEMPONTJÁBÓL Bagoly­irtásnak igen kedvező a fek­vése. Rengeteg séta. vagy esetleg hosszabb túra kiindu­lópontja lehet ez az üdülő­hely. Akik a rövidebb sétákat kedvelik, elsétálhatnak a mű­úton, vagy vadregényes erdei úton Fallóskútra, ahol a bő­vizű forrás mellett épült ká­polna régi búcsújáró hely. A kis és nagy Atalkőhöz vezető úton szinte minden alkalom­mal találkozhatunk ugrándo­szívet és a tüdőt jobban igénybe vevő hosszabb túrá­tól kirándulhatnak Galyatető­re, ahonnan a Mátra északi részére nyílik festői kilátás, vagy megmászhatják Agasvár csúcsát, ahol nemcsak a törté­nelmet idézhetik fel, hanem gyönyörködhetnek a Nyugati- Mátra vadregényes tájában. Visszafelé a Csörgő-patak völgyében élvezhetik hazánk egyik legromantikusabb pa­takjának csörgő csobogását. Mindez csak ízelítő abból a túraprogramból, ami itt az üdülőknek naponként kínál­kozik. GÉPKOCSIVAL VAGY AUTÓBUSSZAL a Mátra tá­volabbi részei is elérhetők. El lehet jutni Mátraházán át Ké­kestetőre, amely hazánk leg­magasabb csúcsa. ahonnan tiszta időben még a Tátra csúcsai is láthatók, vagy ki­rándulni lehet Parádfürdöre. amely a Mátrának egyik leg­látogatottabb gyógyüdülő he­lye. Érdemes egy napot szen­telni Gyöngyös meglátogatá­sára is. amely nemcsak kitűnő boráról, hanem történelmet idéző épületeiről is hü'es. A gépkocsi túraprogramba be­iktatható Eger várának, vagy a Palócföld fővárosának. Sal­gótarjánnak a meglátogatása is. EGYHÁZI ÜDÜLŐNK HÁ­ROM ÉPÜLETBEN van elhe­lyezve. Mivel az épületek nem nagyok, szinte kempingszerű- en lehet üdülni, pihenni. Az Nyitott kapu — es itt evangélikus sseretetotthon Udvarház Pest közepén A fóti Mandák Mária talán éppen így álmodta meg. Minden esetre Grünvalszky Károly lelkész és a józsefvá­rosi gyülekezet a hagyatéko­zásnak és a végrendeletnek megfelelően alakította ki a Karácsony Sándor utcai ott­hont. Mert a végrendelet kikö­tötte. hogy ott ebben a kocsi­színékkel, istálókkal. műhe­lyekkel és lakókkal megrakott földszintes udvarházban sze­gények számára otthont és a hívek számára istentiszteleti helyiséget hozzanak létre. Együtt kapta tehát a végren­delettel a felszabadulás után a Pesti egyház a több, mint 600 négyszögöles portát hihetetle­nül elhanyagolt állapotban, és olyan körülményes, bonyolult lakáshelyzettel, hogy évekig a kérdéshez közeledni sem tu­dott, és merészelt az örökös. És ma valami rendkívüli báj, megkapóan szép Szinyei- Mersés, tarka virágos udvar fogadja a belépőt. Négyszög alakban körös-körül fut a földszintes ház. meszelt falai­val, zöld rámás ablakaival mintha a meséből varázsolták volna a Józsefváros kellős kö­zepébe, a Karácsony Sándor utcába. Szűk kapubejárata /megszűri a főváros közlekedé­sének zaját, s amint letelepe­dik az embe” a piros kerti- padra, egyszerre a középkor felvidéki kisvárosában érzi magát. A rózsákon s egyéb vi­rágokon méhek döngicsélnek — ki tudja, honnan tévedtek ide —, s az árnvas fák alatt öregek sétálgatnak. A nyár végi nap még erősen tűz, s az ..ott­hon” meghitt nyugalma lengi körül lakóit és a kertet egy­aránt. Igen. a kertet, mert az a Józsefvárosban is csodaszámba megy. ÍGY. ELSŐ RÁTEKINTÉS- RE IS EGYEDÜLÁLLÓ JE­LENSÉG. Az itt folyó diakó- niai munka sem kevésbé. Mert sem egyházi sem állami szo­ciális vonatkozásban ilyen tí­pusú szeretetház nincs. Írjuk körül, miért! Lényegében 18 szoba-konyhás, félkomfortos lakásból áll ez az intézmé­nyünk. 24 gondozottunk nyert elhelyezést benne és oly mó­don. hogy idős házaspárok, mondhatnánk családok költöz­tek be. akik Igv önálló lakás­hoz jutottak. Mondhatná vala­ki. hogy az egyház csak lakást biztosított ezeknek a csalá­doknak. Mi ebben a diakóniai munka? Mi történik velük ez­után? Átköltöztek egyik bér­házból a másikba? Mi lesz a sorsuk azután? Ha teljesen el- öregszeneK. ha képtelenek lesznek önmagukról gondos­kodni? Nos itt jelentkezik a teljesen újszerű és egyedülálló diakóniai szolgálat. Mert az otthonban három típusú „lakó” van. Öngonnozó. aki még el tudja maga körül végezni az apróbb teendőket, a lakással kapcsolatos munkálatokat stb. Aztán a részben és teljesen gondozásra szoruló ..lakó”. És itt megjegyezzük, gyakorlatban pl. ez úgy feit, hogy közös az étkezési ellátás, melyet min­denki a saját otthonában, la­kásában fogyaszt el. A gondo­zást. ápolást, három személy végzi. E néhány sorban nem lehet kitérni arra, hogy mit jelent lélektanilag a szeretetotthon lakói számára, hogy sajat kör­nyezetükben, sajái bútoraik, énékeik között élhetnek, hogy magukra zárhatják az ajtót és ha úgy igénylik, függetleníteni tudják magukat egymástól. Mégis minden pillanatban szemmel tartottak és minden gondjukat, bajukat megoldja az intézet. Mód van a közös­ségi életre, társakat találnak egymásban, és biztosított szá­mukra élelem, fűtés, gondozás stb. HOSSZÚ, FÁRADSÁGOS ÜT VEZETETT IDÁIG. A tu­lajdonképpeni örökös, a Pesti egyház alig állt anyagilag olyan helyzetben a felszabadu­lás után, hogy Mandák Mária végrendeltét megvalósítsa. Egv ujjal sem tudott a hagyaték­hoz nyúlni. Amikor szétvált a Festi Egyház, az örökség a jó­zsefvárosi egyházra szállt. Kezdetben az is nagy nehéz­ségekkel küzdött és csak 1958- tól tudott behatóbban foglal­kozni a kérdéssel. Lépésről lé­pésre hódította meg a nagy területen fekvő objektumot (akkora terület, mint közoonti székhazunk, az Üllői u. 24. te­rülete!) és vitte céljához a végrendeletet. Korábban már az egyik alagsori helyiségben istentiszteleti helyet kéozett ki. 1958-ban azután nagy tata­rozáshoz fogrtt és kialakította istállóból, kocsiszínből, műhe­lyekből jelenlegi kápolnáját. Szén, nagy terem ez, szinte le­zárja a négyszög alakú udvar végét. Eközben cserélődtek ki a lakok is. A kápolna is újszerű. Leg­alább is abban az értelemben, hegy két szószék all benne, s alkalmas dialógus, párbeszédes igehirdetésre. (Tudtunkkal az országban csak a pécsi szé­kesegyházban van hasonló.) Vonzza a híveket a csönd, a környezet bója. jól esik a vi­dékről felszivárgott evangé­likusoknak a főváros kőrenge­tegében e zöld és virágos fol­ton hazaálmodni magukat. A fóti Mandák Mária álma teljesült. Együtt van a szegé­nyek számára az otthon és az istentiszteleti helyiség, mely utóbbi egyúttal a gyülekezet­nek is lelki otthona. MAGÁT AZ OTTHONT NAGY SZERETETTEL GON­DOZZA A GYÜLEKEZET IS. Felelősségének mértéke sem kicsiny. Az évi keretből álta­lában 10 százalékot vállal, amely meghaladja olykor a 33 ezer forintot. Mint patrónus, az otthon mögött áll a Bács- Kiskun egyházmegye, amely főként természetbeniekben nyújt támogatást. A Diakóniai Osztály sem szűkmarkú. E néhány sorban csupán vázlatot tudtam nyújtani egyik otthonunk külsejéről. De az ecset von ások és az eleven színek mögött ott vannak az emberek, életük alkonyához közeledő emberek, akikért van ez az otthon is. Akik túl az élénk színeken, biztonság­ban. nyugalomban és békében töltik napjaikat. Mert tudják, hogy egyházunk a Krisztusból nyert parancs alapján gondos­kodik róluk. H. P. VASÁRNAP DÉLELŐTT nemcsak az üdülő vendégei, hanem a környéken üdülő evangélikus testvérek részére is egy-egy üdülő lelkészünk hirdeti Isten igéjét. Az üdülő­ben folytatott testvéri beszél­getések mellett ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy Bagolyirtáson üdülő lelkészeink, egyházi munkásaink és gyülekezeti tagjaink ne csak testben, ha­nem lélekben is megújulva térhessenek vissza mindenna­pi munkájukhoz. Dr. Selmeczi János Cfy&pMtke,fcneÁ? Diana vagy Jézus? Csel 19, 8-40 A hatalmas 'Római biroda­lom legnagyobb városai közé tartozott Efezus. Több, mint 200 000 lakosa volt. Efezuson át vezetett az út a birodalom keleti részébe. De nemcsak nagyságáról és forgalmáról volt nevezetes, hanem gyö­nyörű Artemisz-templomáról is. Ennek a pogány istennek, Artemisznek, vagy más néven Dianának 150 m hosszú és 70 m széles temploma 157 db 20 m~es oszlopon nyugodott. A város pogány lakói úgy tar­tották, hogy a bálvány-isten képe egyenest az égből hullott alá. Ez a város már elpusz­tult, számunkra mégis igen fontos. Pál apostol hosszú ide­ig élt Efezusban. Ez alatt az idő alatt rengeteg ember meg­ismerte őt. Figyeljük meg, milyen hatással volt rájuk a Pállal kötött ismeretség. PÁL azért utazott SOKAT, hogy minél több vá­rosban minél több embernek elmondja az örömhírt: itt járt a földön Isten fia, Jézus Krisztus, aki meghalt értünk, de fel is támadott. Arra buz­dította hallgatóit, hogy ne gyűlölködésben, hanem Jézus tanításának megfelelően sze- retetben éljenek. Először min­dig a zsinagógába, a zsidók közé ment, hiszen ők ismerték már Istent. Efezusban is a zsinagógába vezetett első útja. Ott tanított, vitatkozott a zsi­dókkal, voltak, akik örültek az örömhírnek, mások azon­ban megmakacsolták magukat és nem hitték, amit Pál mon­dott. Három hónap után Pál otthagyta a zsinagógát és ki­bérelt egy előadótermet. Itt hajnali öttől 10 óráig egy Ti- rannus nevű filozófus tanított, tizenegytől délután négyig pe­dig Pál apostol. Ez az idő — a nagy meleg miatt — a pihe­nés ideje volt Efezusban, mindenki eljöhetett tehát, akit érdekelt Pál tanítása. Es mivel a városnak nagy volt a forgalma, hamar híre ment a környéken annak, hogy Pál á városban van. Nemcsak az evangéliumot, a Jézusról szóió jó hírt ismerhették meg az efezusiak. Megismerték Jézus erejét is. Pál sok beteget gyó­gyított meg. SOK POGÁNY IS HALL­GATTA PÁLT, olyanok, akik addig bálványistenekben hit­tek, sőt varázslással is foglal­koztak. De Pál tanítása nyo­mán megismerték Jézus Krisztust, és látták, hogy nem lehet egyszerre a bálványo­kat is imádni és Jézusban is hirníi. Nem akartak többé a bálványisteneknek hinni. Osz- szehordták a varázslással fog­lalkozó könyveket és mind el­égették. Azt olvashatjuk a Bibliában, hogy a könyvek értéke 50 000 ezüst drachma volt. Ez több százezer forin­tot jelent! Gondolhatjátok, hogy hamar híre ment a könyvégetésnek. Annak a lázadásnak is, ami Pál miatt tört ki a városban. Élt ugyanis Efezusban egy öt­vös, Demeter. Kis Diána- templomokat készített ezüst­ből és azokat árusította. So­kan megvették a kicsiny tem­plomokat. Virágzott az üzlet. Azok azonban, aikik megismer­ték Pált és hittek Jézusban, már nem vásárolták meg a po­gány isten templomának kicsi­nyített mását. Demeter úgy érezte, veszélyben a jó kereset. Tüntetést szervezett Pál ellen. A tömeg a nagy színházba vo­nult, „Nagy az efezusi Diána” kiáltozta és elfogta Pál két úti társát. Olyan nagy volt a zűrzavar, hogy barátai Pált nem is engedték a színházba menni. Végül a városi jegyző tudta lecsendesíteni a népet. Egy-két ember sérelme miatt nem lehet az egész várost láz­ba hozni. Pál és társai nem vétettek semmit, mindenki menjen nyugodtan haza, aki akarja, tisztelheti ezután is Dianát. A POGÁNY NAGYVAROS, EFEZUS LAKÓI megismer­hették az evangéliumot. Az efezusi zsidók között voltak, akik megkeményedtek, és nem hittek az evangéliumnak, a pogányok között voltak, akik féltették az üzletet és lázadást szítottak. De zsidók és pogányok között voltak so­kan, akik hittek, akiknek megváltozott az életük. Hiába állt a híres templom a város­ban, hiába az „égből hullott” bálvány. Jézus hatalma és az örömhír ereje nagyobbnak bi­zonyult a bálványokénál. Efe­zusban és környékén egyre nőtt a keresztyének száma. Pál sokat dolgozott: maga ke­reste meg a kenyerét, tanítot­ta. gyógyította az efezusiakat és a környékbelieket. Több mint két évi ott-tartózkodás után azonban útnak indult. Jeru­zsálembe, majd Rómába akart eljutni. FRANCIA EGYHÁZI TILTAKOZÁS A DÉL-AFRIKABA TÖRTÉNŐ FEGYVERSZÁLLÍTÁSOK ELLEN A francia protestáns egyhá­zak és a római katolikus egy­ház együttes levélben tiltakoz­tak az államelnöknél a Dél- Afrikába irányuló francia fegyverszállítások ellen. Az egvházak örömmel nyugtázták, hogy Franciaország, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa tag­ja 1974. december 17-én jóvá­hagyta az ENSZ Namíbiára va- n'atkozó határozatát. Ebben a határozatban , felszólították Dél-Afrikát, hogy Namíbia né­pének önállóságot és független­séget adjon. Mindaddig, amíg Dél-Afrika kormánya kitart je­lenlegi fajüldöző politikája mellett és nem hajlandó Namí­bia népének függetlenséget ad­ni, az egyházak levele szerint a francia kormánynak kerül­nie kell. hogv fegyverszállítá­saival erősítse az igazságtalan rendszer uralmon maradását Dél-Afrikában. (epd) AFRIKA EGYHAZAI VARJAK A VILAGGYÜLÉS RÉSZTVEVŐIT Az Egyházán Világtanácsa érkező küldötteknek alkalmuk november 23— december 10. lesz látogatást tenni Afrika 17 között Kenyában. Nairobiban országában, hogy találkozzanak rendezendő világgyűlése kap- az afrikai keresztyénekkel, csán a világ minden részéről (eps)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents