Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-08-03 / 31. szám

Boszorkányok pedig nincsenek Baszkén hirdettük, hogy Ár- Pad-házi Könyves Kálmán messze megelőzte korát, s ne­vezetes törvényének $7. sza­kaszában szinte a tankönyvek számára fogalmazta, hogy Boszorkányok felöl pedifj. akik nincsenek, ne folyjék vizsgálat". (De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat.) A törvény valóban meg­született, tanítottuk, s majd­nem bizonyosak voltunk af­féléi, hogy ez a szörnyű, bal­hiedelemből táplálkozó üldöz­tetés, emberölés hazánkat messze ívben elkerülte. Sajnos azonban nem így volt. Bár igaz, hogy az inkvizíció, amelynek véres kegyetlensége az eprápai kultúrán és civili­záción kitörölhetetlen rút fol­tot hagyott, hazánkat megkí­mélte, de a boszorkányüldö­zésben a 16. századtól a 18. század végéig azonban alapo­san hevéreztük kezünket. Űgyannyira, hogy Kálmán hí­res dekrétumát nem is tudjuk másként magyarázni, mint a 12. század során még fel-fel bukkanó sámánokba és va­rázslókba vetett hit megszű­nését iktatta törvénybe. EURÓPÁBAN SZINTE MINDENÜTT, ahol keresz- tyénséggel találkozunk, száza - (fokon keresztül hisztérikus buzgósággál üldözték az ör­döggel cimboráid boszorká­nyokat. Lényegében a boszor­kányüldözés teremtette meg az inkvizíciót is, áldozatainak számáról alig-alig tudunk hi­teles adatokkal szolgálni. Csu­pán egyet tudunk, elképesz­tően nagy azoknak a száma, akik vérpadon, máglyán vé­gezték életüket, a megkínzot- takét pedig fel sem tudjuk be- csülni. Egy-két lexikális adat mégis riasszon meg bennün­ket, hogy mennyi áldozata volt a boszorkányüldözésnek. A comói püspökségben rövid idő alatt 100-at, Quedling- burgban egyetlen nap alatt 133-at, a trieri püspökségben 7 év alatt 360-at, Lotharingiá- ban 800-at, a baszk-földön több ezret, a bqmbergi püs­pökségben öUQrat égettek el, vagy ítéltek másfajta halálra. Lphetqe vég nélkül aprojni az adatokat, miközben azt tud­juk, hogy sok per anyaga még a levéltárak mélyén lappang. MONPOM. EBBŰL A KE­GYETLEN JÁTÉKBÓL HA­ZÁNK SEM MARADT KI. Az első 1565-ös kolozsvári pertói a legnagyobb méretű szegedi perig (1725—1728) Szekfü Gyula óvatosan 450—5p0 em­ber bevádóitatását ismert el, s azt állítja, hogy 120 halálos ítéletnél nem volt több. Míg viszont Kulcsár Zsuzsanna, aki behatóbban tanulmányoz­ta ezt a kérdést, áUítjar hflgy 1565-től 1768-ig, Mária Terézja rendeletéig legalább 1Ó00 ha­zai per volt, s 500-ról pontosan tudjuk a kimenetelt. A halá­los áldozatok száma megha­ladja a 200-at, a többi esetben száműzetés, botozás, csonkítás stb. volt az ítélet. A legna­gyobb szabású per a szegedi volt, amelyről most külön is megemlékezünk. ELŐBB AZONBAN VIZS­GÁLJUK MEG AZ „ÖRDÖG CIMBORÁIT”! Ennek Euró- pa-szerte, és egybecsengő iro­dalma volt, mi azonban elé­gedjünk meg annyival, hogy boszorkányok azok voltak, akikkel az ördögök szerelmes­kedtek, szövetséget kötöttek velük, lemondtak Istenről. Természetszerűleg engedel­mesek voltak az ördögnek, aki ismertető jeggyel, stigmával látta ^1 őket. Időnként, a bo­szorkányszombaton találkozó­ra kellett menniük különös helyekre. (Hazánkban a Gel­lérthegyre, Szegeden az ötha­lom nevű dombra.) Legfőbb összejövetelük május 1-én, éj­jel volt. Ilyenkor a kéményen keresztül hagyták el hajléku­kat, meztelenül nyargaltak seprűn, piszkafán, fekete macskán. Magukat boszorkány írral kenték, amelyet külön­böző hódító növényekből főz­tek, de benne volt keresztelés : * Érdemes megnézni A szarvasi nevezetességeket Ilyen címmel írta meg ép­pen 170 évvel ezelőtt Tessedik gazdasági krónikáját, .jelezve, hogy amit érdemes a szívünk­be zárni, az az élet egésze. A tárgyi emlékek nem önma­gukban értékek, hanem mert emlékeztetnek arra a lélekre, szellemre, amely velük együtt élt és alkotott. Szarvason nem sok a sajátos egyházművészeti látnivaló, de a város életébe mélyen beleivódott a szlovák evangélikus telepesek hite, szorgalma és áldozatossága. Az Útemplom oltára A KECSKEMÉTRŐL BÉ­KÉSCSABÁN KERESZTÜL HALADÓ 44-ES ORSZÁGÚT Békés megyei nyugati csücs­kében, a Körös-holtág oldalá­ban fekszik szépen fejlődő helységünk. Ez a Kőrös-környék látni­valókban is a leggazdagabb. A parti nyaralók, kertek mellett az Európa-hírű Arborétum, a „Pepi-kert”, bfmptatja a ter­mészet szépségeit, gyarapít­hatja növénytani ismereleirj- ket. Itt van az Erzsébet-liget, hajdani diákmulatságok, ma­jálisok kedvenc helye, benne Ruzicskay György festőművé­szünk alkotóháza, műterem­mel és a művész személyi nép­rajzi kismúzeumával. ITT TALAPJUK A TESSE­DIK ÉPÍTTETTE, ma ótemp­lom barokk épületét, belső fel­szerelése védett műemlék. Jó hangú, sok változatú orgonája hangversenyek kedvelt hang­szere. Valamikor az oltáron két szép faragású faszobor állt, ezek most a gyülekezeti teremben találhatók. A két parókia is az egykori építészek munkáját dicséri, az egyik tornácos, mellvédjén fába vés­ve Gyóni (Achim) Géza mo­nogramja, a másik jellegzetes­sége az oszlopos attika fal. A Kossuth utca legtöbb épülete városképi jelentőségű, köztük a Granárium, az egykori egy­házi magtár épülete. FELÚJÍTÁS alatt áll TESSEDIK EGYKORI HÍRES ISKOLÁJÁNAK ÉPÜLETE, itt lesz majd a Múzeum. Falán tucatnyi emléktábla, abból az időből, amikor az evangélikus gimnáziumnak adott otthont, mely erős jellemeket, egyéni­ségeket nevelt Vajda Péter és mások irányításával. A Gim­názium későbbi impozáns épü­lete ma Óvónőképző Főiskola, s nagyon szép. modern a Me­zőgazdasági Főiskola, előtte kis parkban Tessedik Sámuel Luther-kabátos szobra. Az ut­ca túlsó végében van Tessedik egykori majorja, kísérlet’ kertje. Az általa ültetett egyik akácfát tábla jelöli a régi ta­nácsháza parkjában. GÓTIKUS STÍLUSBAN ÉPÜLT AZ ÚJ TEMPLOM. Mellette az egyik parókia régi iskolaépületben nyert elhelye­zést. Itt tanított Horváth Ká­roly, Petőfi barátja, s itt la­kott egy időben a költő fia, Zoltán is. Petőfi Sándor vi­szont a Bárány vendéglő ven­dége volt, mely ma Egészség- ház. Vajda Péter sírját láto­gatta meg, s kezdte írni itt ..Szörnyű idők” kezdetű ver­sét. Nevezetes még az ország pgyptlen működőképes száraz­malma. s ez a Tpvnkp-psaíád rqupkásságárql is beszél. SZARVAS ISKOLÁIVAL. KUTATÓINTÉZETEIVEL az országos törekvések fontos he­lye, idővel ücjülpközponttá is szándékozzák fejleszteni. Mi is qriilünk énnek a fejlődés: nek. és mindenkor szeretettel várjuk vendégeinket. Kovács Pál előtt meghalt gyermek kisü­tött zsírja is. Lakmározással kezdődött az együttlét. Ezután ördögmise következett, aMely* ben kigúnyolták az egyház szertartásait, majd folytató­dott boszorkánytánccal az együttlét- S miközben az ör­dögökkel szeretkeztek, a veze­tő ördög elégette magát, porát magujikal vitték rontásra a boszorkányok. EZ A MA MÁR NJSVETSJS- QESNPK HATÓ FELSORO­LÁS emberek ezreinek halálát követelte Európa-szerte. S 250 éve a szegedi boszorkányper­ben nem kevesebb, mint hu­szonegy amber életét oltotta ki- E per során kitérünk né­hány szóban a vallatásra, s a kínzásokra is. Mert akkor, amikor Európá­ban a korai felvijágosodás nyitogatta az értelmet, Mon­tesquieu Perzsa levelei (1721) a szellem világában nagy vi­hart támasztott, Voltaire már támadta a katolikus hitet. Newton már régen felfedezte a gravitáció törvényét, Bach, a minden idők legnagyobb ze­neszerzője a Tamás templom­ban mutatta be szerzeményeit, Händel barokk zenéjét kom­ponálta Londonban, mondom akkor, a IS. század elején még javában dúlt földrészünkön a boszorkányok elleni háború. SZEGEDEN EBBEN AZ IDŐBEN NYUGTALAN ÁL­LAPOTOK URALKODTAK. 1712-ben rettenetes árvíz pusz­tított. A húszas évek elején aszályos évek köszöntöttek a környékre, az éhínség réme fenyegetett. fiabgOß szávai hirdették a papok, a nép bűnei miatt szakadtak a városra a bajok. S amikor eső helyett pusztító vihar ép jég szakadt a környékre, állították, hogy ez a gonosz műve, mert a Sá­tán cimborái meggyalázták a szentostyát. Először Kökényné került a vádlottak padjára. A külön­ben is boszorkány hírében ál­ló, veszekedős vénasszony bá­ba volt. Több, mint harminc tanút sorakoztattak fel, akik töméntelen vádat hordtak ösz- sze. így aztán többen gyanú­ba keveredtek. A hatóságok elrendelték a vízpróbát. Esze­rint, ha valaki ruhástól alá- merül, akkor bebizonyosodott vétkessége. Az alsó Tisza-par- ton három öregasszony vízbe- fűlt. Vízpróba után újra kihall­gatás következett. Kökényné bevallotta, hogy eladta leikét az ördögnek, eljárt boszor- kányszombatokra, varázsolt, rontott. Társait is megnevez­te. köztük a város leggazda­gabb polgárát, Rózsa Dániel, volt bírót. Elmondották a vád­lottak a sok kínzás után, ho­gyan tagadták meg Istent, ho­gyan közösültek az ördöggel, sok kárt okoztak, gyermeke­ket, terhes asszonyokat ron­tottak meg, a szentejt ostyát kiköpték, e§y gyermeknek le­vágták a fejét, helyette tökből készítettek, az esőt, gabonát, halat eladták Törökországnak. Rostán és dióhéjon átkeltek a Tiszán, s ezekbe a járművek­be hatvanan, százan ifs eltér­tek. Háromszor évente a Gel­lérthegyre repültek. Az egyik boszorkány még azt is beval­lotta, hogy tyúktojást tud toj­ni. OLYAN VALLOMÁSOKAT TUDTAK KISZEDNI A SZE­RENCSÉTLENEKBŐL a bí­rák, amilyent akartak. S a ti­zennyolc vádlott szinte vala­mennyije koldus, bábaasszony, kegyelemkenyéren élő öreg volt. Minden vádlotton meg­találták a stigmát, erről jegy­zőkönyvet készítettek. A hosszan tartó kínzás után megszabták az ítéletet. Tizen­négy vádlottra várt halál. Ki­végzésük előtt még egyszer megkínozták őket, egy ítéletet elhalasztottak, mivel a vád­lott áldoft állapotban volt. (Ezt egy év múlva végezték ki.) A többi tizenhármat kivezették a ma is Boszorkány-szigetnek nevezett helyre. Három mág­lya állt itt, közepükön cölöp, s körülöttük a város apraia- nagyja. Az egyik Vádlottnak a tanács fővételét engedélyezte, a többit, hat férfit és hat nqt négyesével a cölöpökhöz kö­tözték és felcsapott a láng. Négy asszony a vizsgálat so­rán halt meg börtönben. Ez összesen tizennyolc és ehhez kell hozzáadnunk a három vízbefújtat. ÍME, HOVÁ VEZETETT A VAKHIT! A hisztérikus, ba­bonás üldözés! S a boszor­kánypereket eltiltó törvény csak 40 év múlva látott nap­világot! Csodálkozunk-e azon, hogy ilyen véres megtorlások után, a szörnyű kínok láttán sok az akkori viszonyokkal elégedetlen ember megrendül­tén és megdpbbenten hallga­tott, nem merte kinyitni a szá­ját. A törvény megszületett, de 3 megrögzött vakhit még to­vább burjánzót!. A szívek mé­lyéről még sokáig nem lehe­tett kitépni a boszorkányhi­tet. Nem tudunk májst mon­dani, mint hogy a hanyatló feudális rend fenntartása ér­dekében táplálta az egyház is a vakrémületet, babonát, bo­szorkányhitet. Mert az egyház teológusai legalább annyira tudják, mint a 1?. század ma­gyar uralkodója. Kálmán, hogy „boszorkányok pedig nincsenek”, igazai vonatkozás­ban mi, protestánsok kima­radtunk az üldözésből. Talán éppen az evangélium megvilá„ gosító ereje kímélt meg hen- nünket ilyen lépésektől. Vi­szont súlyos hihánkat azzal tehetjük jóvá, ha nyitottak va­gyunk az igazság, a tudomány és a világosság irányába. Dr. Rédey Pál "" 1 ■■ i ' István Marian: Hazugok Akadnak, akik hazudnak néha, akadnak, akik elég gyakran. Akadnak, akik „nem emlékeznek” — így haz,udoznak hqltukiglan. Tőlük irtózom a legjobban. „ Megjelent a „VESZÉLLYEL VEMHES VILÁG” című kötet­ben 1974-ben. AZ ÖRMÉNY ORTODOX EGYHÁZ ÜJ NYUGAT-EURÓPAI KÖZPONTJA A n.yugat-riémetországi Kqln városában épül az örmény Or­todox Egyház új központja, amelyiknek a feladata lesz a Nyugat-Németországban élő mintegy hét ezer örmény or­todox egyháztag gondozása, akik elsősorban Törökország­ból származó vendégmunká­sok. Anglia örmény ortodox püspöke, Nerses A. Bozobalian és az Ausztriában élő örmé­nyek vezetője. Dr. Mersop Krikorian prelátus Kölnben tárgyalásokat folytat április EGYHÁZI „V1ZISZIVATTYÜ RÁMPÁNY” DéjMndia Tamilnad tarto­mányában tavaly kimaradt a szokásos memszun-esőzés. En­nek következtében mintegy 15 millió ember került az éhhalál küszöbére. Az Evangélikus Tamil Egyház vezetősége ez év tavaszától kezdve „víziszi­vattyú-karnpápyt” inícjtqtt. If­júsági muhkatábprhán állj. tották elő a kézi víziszivattyú­kat mintegy száz falu ivóvíz­végén a protestáns és katolikus egyházi vezetőkkel az együtt­működésről. Megemlékeztek az 1915-ben történt törökor­szági véres üldözésekről, ame­lyeknek mintegy másfél mil­lió örmény legyilkolása volt az eredménye. A hat és fél mil­liót számláló örmény nép nagy része a Szovjetunióban él, míg a törökországi örmények je­lentős része kivándorolt és Nyugat-Európábam Ameriká­ban és a Közel-Kelet országai­ban él. (epd—w) ellátásának biztosítására. Négy körzetben nagyobb szivaty- tyúk beállításával és öntöző- rendszerek kialakításával kí­sérlik meg a kiszáradt rizsföl­dek öntözését. A külföldi misz-> sziók segítségével végrehajtott kampány szorosan csatlakozik a helyi kormányszervek ha­sonló kezdeményezéseihez (Aehrenlese) Ismerkedjünk a/ új magyar MbMordítáml Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha megindul is a főid, és hegyek omlanak a tenger mélyébe... Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit­aki bámulatos dolgokat művel a földön. Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tor össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el... A Seregek Ura velünk van. Jákob Istene a mi várunk. Ezek az ismerős, de az eddigi megszokott bibliai szövegtől mégis eltérő mondatok már az új magyar bibliafordításban ol­vashatók. Igen: hosszú és fáradságos munka után most már ott tartunk, hogy a legmodernebb szedőgépek ontják az ún. korrek- turapéldányokat, § ezek átnézése, kijavítása Után máris kezdő­dik a végleges nyomás Mire ezek a sorok megjelennek, való­színűleg már végleges formában lesz az Ószövetség teljes szö­vege azokkal az utalóhely-jegyzetekkel együtt, amelyek meg­mutatják, hol vgnnak hasonló igék másutt a Bibliában. SZERKESZTŐSÉGÜNK ÜGY HATÁROZOTT. HOGY EGY NÉHÁNY CIKKBŐL ÁLLÓ SOROZATBAN lehetőséget adunk olvasóinknak arra, hogy előre is Ismerkedjenek a nemsokára megjelenő, újra lefordított Bibliával. Elsősorban azoknak sze­retnének segítséget nyújtani, akik elég jól ismerik a jelenleg használatban levő Bibliát, de bizonyára mindenki számára hasznos lesz a régi és az új fordítás egy-két ponton való össze­hasonlítása. Az első dolog, amit már a 46. Zsoltár előbb idézett sorai alapján is el tudunk mondani, az, hogy az új fordítás nem je­lent tartalmilag más Bibliát. Ha ezt a szöveget összehasonlítjuk azzal, amit eddig ismertünk, mindjárt kitűnik, hogy a fordító bizottság nem akart mást, mint a mai magyar nyelven megszó­laltatni Isten igéjét. Elsősorban is arra igyekeztünk, hogy — amennyire a Biblia eredeti héber és görög szövege megengedi — mindenki számára érthető, egyszerű legyen az a szöveg, ame­lyet olvas, vagy amelyet az istentiszteleten, bibliaórán hall. KÉTSÉGTELEN, HOGY ÉPPEN EZÉRT NEM EGYSZER MÁS SZOT VAGY KIFEJEZÉST KELLETT TALÁLNUNK a megszokott helyett. Lássunk most egy-két példát erre — egye- ' lőre csak ennél a zsoltárnál. A „mindig biztos segítség” kife­jezés pl. jobban megfelel az eredetinek mint az „igen bizonyos”, mert az feltétlenül megtalálható segítséget mond. amelyben nemcsak a segítség nagysága van, hanem az is. hogy erre a se­gítségre bármikor számíthatunk. A föld „elváltozása” (régi szöveg) földrengést jelent s a költői szövegre való tekintette! lett belőle földindulás. A hegyek pedig ennek következtében a tenger „mélyébe” omlanak — a tenger „közepe” a mai nyelv­ben már a parttól nagyon távol eső helyet jelent. A 9. és 10. versnél még feltűnőbb az eltérés. Amit Károlyi Gáspár annak idején „pusztaságok”-ngk fordított, az tjep. azt jelenti: félelmet és csodálatot keltő dolgok, olyanok amelyek láttára az ember megrémül, de mégis csodálattal nézi őket. Azt meg már nem is kell magyarázni, hogy mennyivel világosabb számunkra a „háborúkat szüntet meg”, mint a „hadakat nemit el” — vpgy hogy az amit régen így mondtak: „a föld széléig", ma azt jelenti: „a föld kerekségén”. SOK ILYEN JELLEGŰ VÁLTOZTATÁST FOGUNK TA­LÁLNI az új fordítósban. Az „atya” szó pl. csak ott maradt meg ebben a formában, ahol Istenre, az ősatyákra, vagy egy-egy prófétára vonatkozik Izsák így szólítja meg Ábrahámot: „Apám!” (1 Móz 22. 7). de Mózesnek így szól a kinyilatkozta­tás: „én vagyok atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene.!.” (2 Móz 3. 6). Elizeus Illés mennybemenetelekor így kiált föl: „Atyám!” (2 Kir 2, 12), de Jósiás király így tesz bűn vallást: „nem hallgattak elődeirk ennek a könyvnek az igéire” (2 Kir 22 13). A régi fordításban ezeken a helyeken mindenütt az .atya” szó áll. A régi fordításban nagyon sokszor szerepel az „atyafi” kifeje­zés. Ennek az az oka, hogy az ókori kejeti nyelvekben, így a hé­berben is, általában csak egyetlen szó volt használatos a köz­vetlen'férfirokon megjelölésére. Az új fordításban ahol csak lehetett, a tényleges rokonságot fejeztük ki úgy, ahogyan azt ma mondjuk. Pl. Ábrám, a későbbi Ábrahám. „testvére fiát”, Lótot vitte magával (1 Móz 12, 5), ugyanez a Lót Ábrának „unokaöcs- cse” (1 Móz 14. 14). Ugyanilyen változás lesz egy másik, a Bibliában sokszor használt rokonsági kifejezésben. Ezt most egyetlen példán sze­retnénk megmutatni úgy, hogy egymás mellé állítjuk a régi és az új fordítás szövegét: * „és elméne Hilkia pap és Ahi- „Hilkijjá főpap. Ahikám, Ak- kám, Akbór, Sáfán és Asája bór. Sáfán és Aszájá tehát el- Hulda prófétaasszonyhoz, Sál- ment Hulda prófétanőhöz, aki lumnak a Tikva fiának — aki Sallumnak. Tikvá fiának, Har. Harhásnak, a ruhák őrizőjé- hasz unokájának, a ruhák őri­nek fia volt — feleségéhez.” zőjének volt a felesége.” 2 Kir 22, 14 idézett szövegében látható, hogy a ..fia” szó nem mindig jelent a magyarban tényleges fiút, hanem általában a leszármazásra utal. Itt egyúttal azt is láthatjuk, hogy a tulaj­donneveket igyekeztünk az eredetinek pontosabban megfelelő alakban közölni, mert n régi fordítás a régi, latin nyelvre ala­puló műveltséggel számolva nem a kiejtés szerinti nevet hozta. MOST, BEVEZETŐBEN MÉG AZT IS EL KELL MONDA­NUNK, hogy természetesen nem akartunk mindenáron változ­tatni a régi szövegen. Erre is jó példa az idézett 46. zsoltár. Ami a régiben egyszerű és világos volt. mint pl. a 2. vers elsp sorg: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk”, vagy a 12. vers: „A Se­regek Ura velünk van. Jákob Istene a mi várunk” — megma­radt változatlanul. A régi ige ez — új köntösben. Ezzel a biza- iommal tekinthetünk az új bibliafordítás megjelenése elé. Dr. Muntag Andor POLITIKAI OKOK MIATT KETTÉSZAKADT A CHILEI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Június végi sajtóközlemények szerint *w Chilei Evangélikus Egyház Frenz püspökkel egyet nem értő többsége, hét német nyelvű gyülekezet mintegy 20 ezer egyháztaggal a La union városában tartott rendkívüli zsinaton Richard Wagner lel­készt választották az egyház vezetőjévé. Frenz püspökhöz tartozik az egyház kisehbik fe­le, Concepcion német nyelvű gyülekezetével. Valparaiso né­met gyülekezete kilépett ugyan Frenz püspöktől, de nem csatlakozott a szakadár •egyházhoz. A chilei fejlemé­nyek pka, hpgy Frenz püspök a katonai hatalomátvétel véres napjaitól kezdve egyházi se­gélyakciót indított a politikai menekültek megsegítésére. A vagyonos osztályokhoz tarto­zó német telepesekből ábó gyülekezetek ezért „kommu­nistabarát” váddal illették és többször próbálták hivatalából eltávqlítani. A chilei katonai kormány feje, Pinochet tábor­nok viszont az El Mercurio chilei újság közlése szerint el- utasítottá a szakadár egyházi vezetők kérését, hogy foglal­jon állást Frenz püspök ellen, valamint négy más lelkésztár­sa ellen és utasítsa ki őket az országból, (epd)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents