Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-08-03 / 31. szám

Bocsánatból élünk Ef 1, 7. Az evangélium összefoglalása ez az ige. Azt hirdeti, hogy Is­tenéi vagyunk, minden alkalmatlanságunk, engedetlenségünk és bűnünk ellenére, isten küzd azért, hogy a bűn — az iránta való engedetlenség — ne akadályozza meg véglegesen a vele való igazi közösséget. Nem vagyunk kimozdíthatatlanul bele­betonozva bűneinkbe. Jézus mentett ki abból a veszedelemből, hogy örökre benne ragadjunk az Isten iránti engedetlenség ál­lapotába, amelynek következményei beláthatatlan károkkal járnak nem Isten, hanem a saját földi életünk és üdvösségünk, teljes emberi létünk számára. EZZEL ELJUTOTTUNK AHHOZ A KÉRDÉSHEZ, hogy a bűnbocsánattal, a megújuló kegyelemmel miért ajándékoz meg Isten? Jézus váltsághalála mitől és mire vált meg minket? Szinte önként adódik az ismert és igaz válasz: a kárhozattól vált meg, az üdvösségre. Mégis gondoljuk tovább, hétköznap­jaink aprópénzére váltva ezt az igét. A bűnökkel nemcsak az „ég” ellen vétkezünk és a bűnök eredménye nem csupán a túl- világi kárhozat. Bűneinket itt a földön követjük el. Valóságos események, amelyek sértik a szeretet és igazság életet meg­tartó törvényét és valóságos embereknek — önmagunknak, má­soknak, kisebb-nagyobb közösségeknek — okoznak valóságos károkat, szenvedéseket. Ilyen a bűn. A földön hajtjuk végre, valóságosan, és a földön valljuk kárát mi magunk, embertár­saink, vagy a minket körülvevő környezet. A bűnbocsánat is hasonlóan, a földön, emberi viszonyaink között válhat való­sággá. Ha a bűn a földön élő ember testi-lelki romlását okozza, a bűnbocsánat is csak ilyen konkrét, a földön élő ember testi­lelki javát szolgáló esemény lehet. Isten az élet megtartására, magunk és embertársaink szolgálatára adja a bűnbocsánatot. A BÜNBOCSÁNAT TEHAT NEM MEGALKUVÁS ISTEN RÉSZÉRÖL A BŰNNEL, nem szemet huny a bűnök felett. Ha ez lenne a bűnbocsánat, valóban biztathatnánk magunkat, hogy vétkezzünk bátran, mert Isten futni hagy, nem torol meg. nem büntet. A bűnbocsánat egészen más. A bűnbocsánat új élet. tJj életforma, új életszemlélet elindítója. AZ ÚJ ÉLETRE INDÍTÓ BÜNBOCSÁNAT ISTEN KEGYEL­MÉBŐL FAKAD. Mi az összefüggés a bűnbocsánat és a kegye­lem között? Gondoljunk Jézus többször elhangzott szavára: „eredj el és többé ne vétkezzél”. Isten sokkal radikálisabban is gondoskodhatott volna arról, hogy a vétkes többé ne vétkezzélc önmaga és embertársai ellen. Egyszerűen úgy, hogy elpusztítja. Ezzel végérvényesen megtorolná a bűnt és megakadályozná a további vétkezést. így Hangzana az ítélet szava: „pusztulj el. hogy többé ne vétkezzél”. A bűnbocsánat kegyelmes szava — Jézus szava — ez: „eredj el és többé ne vétkezzél”. A bűnbo­csánat megtartja a vétkezőt, hogy új életben járva megtartója, segítője, támogatója legyen az emberi közösségnek, amelynek korábban kárára volt a vétkeivel. A BÜNBOCSÁNAT HELYREÁLLÍTJA A KÖZÖSSÉGET IS­TENNEL. De helyreállítja a szolgáló szeretetközösséget az embe­rekkel is. Van olyan tévtanítás, hogy a megtért, új életben járó ember egyre közelebb kerül Istenhez és fordított arányban egyre inkább távolodik az embertársától, a világtól, a földtől. A bűnbocsánat Isten iránti engedelmességre kötelez. Es a föl­dön élő ember csak a földön itteni viszonylataiban, hétköznapi életében, emberekkel való állandó érintkezésben, velük való építő közösségvállalásban engedelmeskedhetik Istennek csele­kedettel és valósággal. Baranyai Tamás Csengey Gusztáv emlékezete EZ ÉV JÜLIUS HÓ 13-ÁN VOLT ÖTVEN ÉVE ANNAK, hogy Csengey Qusztáv, az egy­kor országos hírű költő és író, a Petőfi Társaság tiszteletbeli tag.ia, számos irodalmi egyesü­let disztagia, az eperjesi Teoló­giai Akadémia tanára, majd a Miskolcra áttelepült Evangé­likus Jogakadénlia meghívott előadó tanára 83 éves korában Miskolcon meghalt. Életútja 1842. augusztus 8- án Komáromból indult eí- A család hamarosan elhagyta Komáromot és Pestre költö­zött. Itt érte őket a szabadság- harc kitörése. A gyermek Csengey rendkívül fogékony volt a márciusi és az azt köve­tő események megértéséhez és ennek hatása egész későbbi költői és írói pályáján végig­kísérte. Szenvedélyes haza- és szabadságszeretete ezekből a korai gyermekkori élmények­ből és elbeszélésekből nyerte indítékát. A család a szabadságharc leverése után előbb Pilisre, majd Irsgra költözött. A gyer­mek Csengey a gimnázium al­só négy osztályát Pesten vé­gezte. Verseket már itt kezdett írogatni. A felső osztályok el­végzésére apja előbb Sopron­ba, majd — fia kérésére — Nagykőrösre küldte, a fiatal poéta ugyanis vágyott arra. hogy Nagykőrösön a híres költő. Arany János tanítványa legyen. Arany azonban 1860- ban a Tudományos Akadémia főtitkára lett és így az ifjú Csengey reménysége nem vált valóra. Az osztrák abszolútiz­mus korszaka az iskola tehet­séges fiataljaiban a hazafias érzést erősítette meg. EZ A HANGULAT ELŐZTE MEG „A FOGOLY LEN­GYEL” című ismert költe­ményt is. amelyet egy évvel a lengyel szabadságharc előtt írt és a szabadságharc kitöré­se után elküldött Pákh Albert- nek, a Vasárnapi Újság szer­kesztőjének. A vers a követke­ző. március 8-i számban meg­jelent' és hatása olyan kirob­banó volt. hogy néhány nap múlya már országszerte sza­valták és beszéltek róla. A kor hangulatát híven tükröző köl­temény országos hírnevet szer­zett a fiatal költőnek. Egyik teológiai tanára Ballagi Mór lapjának a szerkesztését bízta rá, Heckenast Gusztáv pedig a „Gyermekbarát” című lap szerkesztésére kérte fel. Teoló­giai tanulmányai közben Jéná­ban élte át a kiegyezés idejét. A kiegyezés jogosultságát és szükségességét élete végéig ta- gáŐta­JÉNAI TARTÓZKODÁSÁ­NAK MARADANDÓ ERED­MÉNYE LETT a híres német diákdalnak (Bemooster Bur­sche, zieh ich aus) magyarra fordítása: Ballag már a vén di­ák .... amely azóta minden- diákballagáson hallható, de csak kevesen tudják, hogy a vers magyar szövege Csengey Gusztávtól származik. Jénából hazatérve az aszódi evangélikus algimnáziumban kisegítő tanári állást vállalt- itteni tanárkodásának ideje alatt írta költői munkáinak je­lentős részét, ö lett az aszódi társadalmi és művelődési élet motorja és irányítója. Költői munkásságának elis­meréséül a Petőfi Társaság ÚJABB TERRORBULCÄMOK CHILÉBEN Áprilisi jelentések szerint Pinochet tábornok, a chilei junta vezére „meghúzta a vészféket”. A súlyos belpoli­tikai és gazdasági válsággal küzdő ország újabb nehéz idő­szak elé néz. Egy átlagos csa­lád számára az élet a leg­utóbbi években a katonai ha­talomátvétel óta 750u/o-kal drá­gult meg. az átlagbérek azon­ban ugvanezen időszak alatt csak 330°/o-kal lettek magasab­bak. A gazdasági élet minden területén pangás tapasztalható, kivéve a mezőgazdaságót. mert az élelmiszerek árai igep ma­gasra emelkedtek. Hatalmas összegeket költ a katonai kor­mányzat fegyverkezésre, 1975- bep 120 millió dollár értékben vásárol fegyvereket és 40 mil­lió dollárt áldoz a rendőrség felszerelésére. Ezek az össze­gek együtt többet tesznek ki, mint az oktatásra és egészség­ügyre szánt kiadások. Emelke­dik a bűncselekmények szá­ma, különösen a lopásoké. Nyilvános kritikára nincs le­hetőség, erre mutat az 1974- ben kereken 45 ezer új letar­tóztatottból a’ mintegy 25 ezer „politikai” okok miatt be­börtönzött. (epd) Valóban szive mélyén érin­ti meg fájdalmasan az embert, ha a világ statisztika tükré­ben rátekint a sérült, fogya­tékos gyermekek adataira. Nagyjából általánosítani le­hetne az európai államok la­kosságára azokat az adatokat, amelyeket az NSZK közöl sa­ját helyzetéről. Többek között azt olvashatjuk, jiogy az 5—10 éves gyermek — népességben minden 10 OVO gyermekre 896 sérült gyermek jut. Közülük 5 vak vagy csökkentlátó, 21 süket vagy hallássérült 120 testi és értelmi fogyatékos. 150 beszédsérült, 250 még képez­hető fokon levő gyengébb szellemi és testi adottságokkal jött a világra és végül 350 azoknak a gyermekeknek a száma, akik nehezen nev$lh,e- tők és képezhetők, bár megál­lapítható, mérhető fogyatékos­ságuk nincsen. EZÚTTAL CSUPÁN A LEG­SÚLYOSABBAN SÉRÜLT, te­hát értelmileg fogyatékos gyer­mekekre irányítjuk figyelmün­ket. A különféle sérülésekben szenvedő gyermekek állapo­tuknak megfelelő kezelést, bá­násmódot és nevelést igényel­nek. Az értelmi fogyatékosok csoportja a többi közül ki­emelkedik ázzgl az igényével, hogy összetett ellátást igényel, mert állapotukat többféle sérü­lés jellemzi. Az értelmi fogya­tékosság mellett sokan mozgá­sukban is akadályozottak, be­szélni nem tudnak és érzék­szerveik működése is csökkent; sok közöttük a vak ÉS Síidet j£. Társadalmunkban az ilyenfaj­ta sérült gyermekek részére külön intézmények, otthonok végzik a gondozást. eqyházunk is részt VÉSZ EBBEN A SZOLGÁ­LATBAN, s otjhonaibap, je­lenlegi lehetőségei szerint 200- nál több gyermeknek nyújt helyet. Más egyházi és állárrti otthonokban 3000-re tehető a gondozott gyermekek száma. AZ ÉRTELMI FOGYATÉ­KOS GYERMEKEK OTTHO­Mil tehetek a betegeimért ? Többet kellene tudnunk róluk NAI nem zárt intézmények, mégis, akik kívülről nézik, úgy látják, hogy különös, zárt világ van a falakon belül. Né­ha a kíváncsiság késztet vala­kit agra. hogy benézzen a rá­csos kapun, áz udvarpn mozgó gyermekseregre. Mások már messziről elkerülik az épüle­tet. Vapnak mégis sokan, akik nemcsak a kíváncsiságtól sar­kallva. hanem a megismerés vágyától is indítva, az ismer­kedés reményében belépnek a kapukon. A 18. század vége óta az ilyen jellegű intézmények és otthopok kapui többször áll­nak nyitva, print zárva. A mo­dern jelszó: nyisd ki a kapu­kat. ezekre az otthonokra fo­kozott mértékben alkalmazha­tó­AZ ÁLLAMI KÖLTSÉQVE- TÉS ÉS A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS ma már olyan életkörülményeket biztosít e gyermekeknek az otthonokban, amilyenekre pár évvel ezelőtt még csak gondolni sem mer­tünk. De korántsem tesszük még meg mindazt, amit szí­vünk szerint szeretnénk nyvjj- tani. Hálátlanok lennénk azon­ban. ha pem becsülnénk meg eddig erert eredményeinket. A fogyatékos gyermekeknek nincs ..érdekképviselete”, nem jelentenek a társadalomban politikai súlyt. Róluk gondos­kodni kell. s a gondoskodás sokrétű feladatot jelent. Az elsp feladat, ami magától érte­tődőnek lájszik. gondozásuk anyagi terhe. Óvni kell azon­ban gttpl. hogy ps^k ezen a sí­kon szerpléljük őket. s a ve­lük Icapcsolajps társadalmi fel- , aqatot. Sajnos sokszor hallani a kérdést: vajon mennyibeke­rül mindez nekünk? Kétségte­len- jelentős összegek jutnak a spruit gyermekek eltartására. A költségek pedig még emel­kedni is fognak, Csupán egyet­len kérdést kockáztassunk meg a „takarékoskodók” ellenében. Humánus dolog-e az általáno­san emelkedő életszínvonal esetében redukálni a költsége­ket. visszaszorítani az igénye-; két azoknál, akik egyébként is sokszor változhatatlan módon „a rövidebbet húzták”? Tör­vényeink, amelyek a fogyaté­kosok ügyeit, jogállását szabá­lyozzák. minden kétséget kizá­róan mellettük szólnak és éle­tük, helyzetük javításáról in­tézkednek. AZ OTTHONOK NYITOTT AJTAJA és korszerű, az em­berségességtől mélyen áthatott törvényeink egyházunk tagjai és egész társadalmunk részére is lehetőséget és biztatást tar­talmaz, hogy még jobban meg­ismerjék és még többet tudja­nak-e gyermekekről. E gyer­mekek egyenként és otthqnos- tul társadalmunk részei. Való­ban azonban csak akkor lesz­nek. ha megismerjük őket és kapcsolatot tartunk fenn ve­lük. A kapcsolat-keresés kiindu­lópontját nagyon szépen fog­lalja össze egy német egyhá­zi ápolónővér-szövetség nyi-. latkozata: „Csak akkor va-' gyünk képesek a másik em­berhez fordulni és a legsérül- tebb embert is olyannak látni, akit Isten szeret, akinek Isten jövőt készített, ha mi magunk mindenre, amink van. Isten­től vett ajándékként tekin­tünk.” Aki így tud közeledni -a sérült gyermekhez, sokat fog megtudni róla. Mindenekelőtt azt. hogy ő is ember, testvér, „partner”. A maga egészségét ajándék­ként felfogó ember a fogyaté­kos gyermekben is meg fogja találni mindazt, ami emberi, sa.mtos lehetőségekkel- és hatá­rokkal. Ezután egészen más­képpen fog gondolkodni majd róluk. Az akadályok és fogya­tékosságok olyan állapotot je­lentenek, amelyen nagyon ke­veset lehet kedvező irányba változtatni. Mit sem változtat azonban az emberi méltóságán és Istennek iránta való szele­teién. Több esetben tekinthet­tünk már példaképpen is fo­gyatékos embertársra, ember­ségének értékeire. Felnéztünk rá a betegséget türelemmel hordozó, panaszával környeze­tét pem gyötrő betegünkre. Csodáltuk már tapintatát, mellyel társaihoz fordult. Az ilyenek lelki értékeikkel mesz- sze felülmúlják a gőgös, erő­szakos. követelőző és könyör­telen „normális” embereket. Közelebb lépve fogyatékos testvéreinkhez. megláthatjuk és megbecsülhetjük néha még a munkában is elért teljesít­ményeiket. Erőbevetésük a munka elvégzéséhez a leg­több esetben a maximális. Va­jon hány esetben történik meg ez az ép és egészséges ember­nél? Hálával tartozunk mind­azoknak a gondozóknak, akik tudással és jó szívvel szerve­zik meg a fogyatékos ember­társ részére a munkalehetősé­geket és ezúton ajándékozzak meg pfcet a siker örömeivel. A FOGYATÉKOS ÉMBER MEGISMERÉSÉBEN NAGY SZEREPÉT JÁTSZIK sokszor a sajnálkozás. Jp lenne azt az érzést meleg együttérzéssé, se­gítőkész indíttatását rpagunk- ban átalakítani. A sajnálat sokszor elzárja az embert a megismerés további útjától. az együttérzés azonban egyre újabb gondolatokat és ötlete­ket ébreszt a segítséghez. A fogyatékos gyermek §orsa — s ezek nem akarnak úgyne­vezett pagy szavak lenni — a rpi kezünkben van. Nem a sfiinálatunkaf várja, hanem erőltetés nélkül, tapintatos. képzeletünkkel színezett ér­telmünk tárgyias megismerő munkáját. Ne feledjiih: az épség, a fp­gvatékosmpntes egészség ma talán még a n-iienk. De bánmi- kqr megtörténhet, hpgy a fo­gyatékosok sorsára jutunk mi is. ’ Muncz Frigyes 1877-ben rendes tagjává vá­lasztotta, tanártársainak bizal­ma és az aszódiak szeretete a költő-tanárt a gimnázium igaz­gatói székébe emelte. Népsze­rűsége ettől kezdve lassan csökkent, mert eszméit a kor­szak közönsége már nem tar­totta időszerűnek. 1886-ban el­fogadta az Eperjesi Kollégium meghívását, ahol a Teológiai Akadémián az ószövetségi írás­magyarázat tanára lett. SZAMOS. BUZGÓ HITBŐL FAKADÓ EGYHÁZI ÉNEKET IS SZERZETT, amelyek közül sok belekerült az evangélikus énekeskönyvbe. Jelenlegi éne­keskönyvünkben js n\egtalál- ható két énekp. Eperjesen fe­jezte be legnagyobb költői mű­vét, a Don Quijote című elbe­szélését, amelyben allegorikus formában juttatja kifejezésre a haza függetlenségének el­vesztése fölött érzett fájdal­mát. Teológiai tanári munkás­ságának legnagyobb tudomá­nyos eredmépyeként írta meg nagy egyháztörténeti munká­ját, „Izrael történetét”, arriely- lvel az ószövetségi történetek hitelességét kívánt^ bizonyíta­ni. 1912-ően, költői munkássá­gának 50. évfordulóján az Eperjesi Széchenyi Kör és a Petőfi Társaság áltgl rendezett nagyszabású jubileumi ünnep­ség újra a? ősz ktjltő felé for­dult az ország figyelme. 1919 márciusában. 76 éves korában elhagyta Eperjest és a Miskolcra települt Jogakadé­miával együtt ebben a fejlődő nagy városban talalt új ott­honra. Az ősz költő-tanár még akkor sem pihent: a jogász if­júság részére „Nemzeti küzdel­meink története” címen speci-' álkpllégipmot {affott. Az egész város szívébe zárta pátriarcha- költőjét'. Á varos utcát neve­zett el róla. a Jogakadémia if­júsága pedig — dr. Bruckner Győző dékán kezdeményezésé­re — a költő születésének 1.00 éves évfordulóján az egyház és a haza hű fiának szobroj ál­lított az evangélikus templom udvarán. dr. Várhegyi Miklós Pál fordulás Csel 9, 1—31 A Szentírás itt arról beszél, hogy Isten kegyeiméből meg lehet változni. A Cselekedetek könyvének 9. fejezetében egy ilyen hatal­mas változásról olvasunk. Itt egy vallásosságában elvakult, fanatikus emberből, Krisztus követője lett. Alig lehet ennél nagyobb változást elképzelni. A történethez tudni keil, hogy a tanítványok prédiká­ciója nypmap egyre több erp- ber lett keresztyén. Viszont sok tudós farizeus és zsidó fő­ember Isten iránt kötelességé­nek tartotta, hogy erőszakkal hallgattassa el őket, harcoljon ellenük. Közéjük tartozott egy buzgó, fiatal farizeus is. Ott volt ő már István vértanú perbefogásánál, ő is halálára szavazott. Azután pedig ház­ról házra járva kutatta fel és vitette tömlpche a keresztyé­neket. Mikor pedig Jézus kö­vetői az üldözések elől vidék­re menekültek, Saul — mert így hívták ezt a fanatikus fia­talembert — a főpaptól meg­bízólevelet kért, hogy a távo­labbi Damaszkuszban is foly­tathassa a keresztyének össze­szed ését! Már közeledett embereivel a város felé, amikor hirtelen a magasból éles fény sugároz­ta körül. Lováról a földre zu­hant. S hangot- hallott: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Kicsoda vagy, uram? — kér­dezte remegve, — Én vagyok, Jézus, akit te üldözöl! — Ak­kor rettegve és ámulva kér­dezte Saul: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? ... ,A hang pedig folytatta: Menj be a vá­rosba és ott megmondják ne­ked, mit kell cselekedned. A szolgák dermedten álltak Saul körül. Hallották a hangot, de látni nem láttak semmit. Vég­re felkelt a földről, s akkor döbbent rá, hogy nem lát. A szolgai kézenfogva vezették be a városba. Három napig nem nyúlt Saul az ételhez. S közben óriási változás ment végbe a lelkében. Rá kellett jönnie, hogy a megfeszített názáreti Jézus, valóban a pró­féták által megígért Isten Fia, aki él és aki együtt érez az övéivel. Mikor az úton a por­ban, dadogva kérdezte — mit akarsz, hogy cselekedjem? —, tulajdonképpen már döntött. Ezptán azt akarja tenni, amit Jézus mond. És az Ür Jézus elfogadta Saui megtérését. Elküldte hoz­zá damaszkuszi tanítványát, Anániást és visszaadta szeme- világát. Anániás megkeresz­telte Sault és elvezette a ta­nítványokhoz. — Egy idő múlva pedig maga Saul is megjelent a zsidó zsinagógá­ban, imaházban és az áímél- kodó hallgatóságnak .elmond­ta, hogygp lett belőle Krisz­tus követője. Nevét is megváltoztatta. Megtérése után Pál lett. S ne­ve ezután a Cselekedetek könyvének lapjain sűrűn elő­fordul. Jézus Krisztus legna­gyobb apostola lett. Az Újszö­vetségben több levelét is ol­vashatjuk. Az egyikben ezt írja önmagáról: A bűnösök közül első vagyok én. De azért könyörült rajtam az Isten, hogy az én példámon mutas­sa me^, milyen' nagy az Ö jó­sága és szeretete. Szükségünk van a „pálfor- dulásra”, ahogy Luther is in­tett a naponkénti megtérésre, megújulásra. Pál példája azt bizonyítja, hogy Isten kész minket ebben segíteni. Isten nem akarja, hogy elvesszünk, hanem, hogy megtérjünk és éljünk. ARGENTINA Az Argentínai Evangélikus Buenos Airesben működő teo- Egyház Tanácsa új elnökévé lógiai professzort választották, július 1-én Dr. Leskó Béla (epd) Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj protestáns Ima- ház: a h£nap eiső vasárnapián de. 9. Bilatpnakali evangélikus tem­plom: a hónap utolsó vasárnapján du. i/.,2. Balatonalmádi evangélikus templom (Baiccv-Zsilinszky u. 25.1: minden vasárnap du. 4. Bala ton- boglár református im^ház: a hó­nap első vasárnap-ián du. fél 3. a hónap harmadik vasárnapján de. 9. Balatonfpnyvé« református imaház: a hónap első vasárnapián de. 11. a hónap harmadik vasárnapién du. з. Balátonfüred református tem­plom: a hónaD utolsó vasárnapián de. 8 Balatqnf tízfő református templom (József Attila u.): a hó­nap első és harmadik vasárnapién du 6. Ba'atonkenese református templom: a hArap utolsó vasár­napién du 3. Balttonlélle reformá­tus imaház: a hónap első vasár­napién du 5. a hónap harmadik vasárnapján de fél 11. Balaton­szárszó evangélikus üdülő (Jókai и. 41.): minden vasárnap de. 10 és református templom: a hónap má­sodik é’s negyedik vasárnapién* de. 10. Balatonszemes evangélikus ima­hál (Fő li. 32 ): a hónap második és negyedik y^árnapián de. fél 9. Balatonszepezd: a hónap harmadik vasárnapján du. Balatonvilágos Drenyovszky-villa (Zrinyl u. 36.) : júliusban és augusztusban minden vasárnap du. 3. Fonyód protestáns templom: a hó,nap első vasárnap­ién de. fél 10 a hónap harmadik vasárnapján du. fél 5. Gyepesdiás evangélikus szeretetotthon (Béke u. 57.): minden vasárnap de. 10. Keszthely evangélikus templom' (peak Ferenc u. 18.): minden va­sárnap de. ío Kőröshegy reformá­tus templom: a hónap második va­sárnapién du. 1 Kővágóörs evan­gélikus templom: minden vasárnap de. ii. Révfülöp evangélikus tem­plom: a hónap első vasárnapját ki­véve minden vasárnap de. 3. Sió­fok (Fő u. 93.): minden vasárnap de n. Süipeg prcitest.áfns templom (Széchenyi u ): a hónap negyedik vasárr aoián du fél 4. Tapolca oro- testáns templom (Darányi u. 1—3.): a hóriap második vasárnapién du. 4. a hónap negyek vasárnapján de. 10. Zamárdí evangélikus ima- ház (Aradi u és TV köz sarok): a hónap második és negyedik vasár­napján de fél l.° Zánka evangéli­kus imaház: a hónap első és hSCt madik vasamapi&n de. li.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents