Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-07-27 / 30. szám

Tanuljunk (öle is!

Lk 16, 1—9

A jó pap holtig tanul — tartja a közmondás. De így van ez másokkal is. Az élet iskolájában diákok vagyunk valameny- nyien. Senki sem mondhatja, hogy ő már mindent tud, mindent megtanult.

A keresztyén életben is hasonló a helyzet. Tanulnunk kell szüntelen! Erre biztat a mai igénkben Jézus.

A hamis sáfár nem példakép. Félreértenénk Jézus példázatát, ha annak tekintenénk. Hamisságát semmi sem mentheti, az elítélendő. Ennek ellenére valamit tanulhatunk tőle is.

1. TANULJUNK — JÓZANSÁGOT! A hamis sáfár józanul ítélte meg a saját helyzetét, amikor számadásra hívták. Felismerte, hogy gazdája előtt „rosszul áll a szénája”, mivel a rábízott vagyont hűtlenül kezelte. Tudta, hogy nincs mentsége. Nem várt csodás fordulatra, nem áltatta magát csalfa reménynyel, mondván, majd csak történik valami, s megúszom az elszámolást és a jogos büntetést. Bizonyosra vette, hogy elveszti az állasát és ezáltal veszélybe kerül egzisztenciája, mert eljátszotta becsületét. Ez a józanság, a valóság reális megítélése elimerésre méltó.

Keresztyén életünkben is nagyon lényeges, hogy lássunk tisztán, ítéljük meg józanul a magunk helyzetét. Közelebbről: Istenhez és az anyagi javakhoz való viszonyunkat. Vizsgáljuk meg, mire s hogyan használjuk javainkat! Nem feledkezünk-e meg arról, hogy a földi javak, ránk bízott kincsek, amelyekről el kell számolni a mennyei Gazdánknak?!

2. TANULJUNK — ELŐRELÁTÁST! Meglepő az az előrelátás, amellyel a hamis 'sáfár törekszik egzisztenciáját megmenteni, jövőjét biztosítani. Miután rájött arra, hogy az anyagi javakkal lehet másokon segíteni és a segítés révén igaz barátokat is szerezni, igyekezett — gazdája javaiból — másoknak is juttatni. Így akart — a maga módján — jövőjéről gondoskodni. A huszonnegyedik órában megpróbálta pótolni, amit elmulasztott.

A kéresztyénséget sokszor érte vád, hogy küldetését leszűkítette a lelki élet területére, s az emberek testi és anyagi kérdéseinek megoldására kevesebb gondot fordított. Az egyház mintha elfeledte i'Olna Urának tanítását, nem állt egyértelműen a szegények, az elnyomottak oldalára, nem szerzett magának barátokat a ..hamis mammonon".

Az utóbbi évtizedekben az egyházak felismerték e téren elkövetett mulasztásaikat, s igyekeznek közreműködni a javak igazságosabb elosztásában, humánusabb és igazságosabb társadalmi rend megvalósítsában. Ez nem könnyű feladat, de erre kötelez minket Urunk és a bölcs előrelátás. A végső számadás, a nagy ítélet napján ugyanis Jézus számonkér minket az ő „kicsinyei" felöl.

3. TANULJUNK — ELSZÁNTSÁGOT! A hamis sáfár mindenáron törekedett elérni a célját. Eszközeiben nem volt válogatós. Nem riadt vissza a hamisítástól sem, csakhogy biztosítsa a jövőjét. Úgy látszik, azt vallotta, hogy a cél szentesíti az esz- JiÖft.

Jézus nem akarja, hogy a hamis sáfárt utánozzuk. A hamis sáfár cselekedete egyértelműen bűnös. De követendőnek tartja Urunk azt az elszántságot, azt a célratörést amely, kitűnik a sáfár magatartásából, cselekedetéből.

Az üdvösséget ingyen, kegyelemből kapjuk. Ez így igaz. De az is igaz. hogy az az üdvösségért elszántan küzdeni kell. Megvetjük a kegyelmet és az üdvösséget, ha nem igyekszünk mindenáron elérni, megragadni.

Tudunk-e elszántan küzdeni a mások és a magunk boldog jövőjéért és üdvösségünkért? Táborszky László

IMÁDKOZZUNK

Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked, mert szeretsz minket, s megadod mindazt, amire szükségünk van. Kérünk, segíts, hogy jóra használjuk javainkat s ne feledjük, hogy azokról számot kell adni. Szentlelked által adj kellő józanságot, bölcs előrelátást és határozott elszántságot, hogy akaratodat híven kövessük, a jó cselekvésben meg ne restüljünk, s kegyelmedből eljuthassunk örök hajlékodba. Ámen.

Istentisz/elpfi rend

Budapesten, 1975. július 27-én

. — BUDAVÁR. A gyülekezet évadzáró szer etet vendégségét Szenei Molnár Albert emlékének szentelték. Előadást Bozóky Éva írónő tartott, verseket Madocsai Miklós olvasott, s a gyülekezet Schütz-kórusa Szenei Molnár

Albert zsoltáraiból énekelt. Igét hirdetett D. Koren Emil esperes. — A budai református gyülekezet Szilágyi Dezső téri templomában június utolsó vasárnapján vendégigehir- detőként D. Koren Emil esperes végezte a szolgálatot.

Deák tér de. 9. (úrv.) Vető Béla, de. 11. (úrv.) Vető Béla, du. 6. Trajtler Gábor. Fasor de. 11. dr. Muntag Andorne, du. 6. dr. Mun- tag Andor. Dózsa György út 7. de. fél 9. dr. Muntag Andorne. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Benczúr László. Pesterzsébet de. 10. Sorok- sár-Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerle-telep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nags'templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplora du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Baráth Pál.

Veszprém megye észak- nyugati sarkánál a híres Som- lóhegy közelében fekszik egy kicsi, néhány-száz lelkes nagyon régi magyar falu: Dab- rony. Keletkezése jóformán a honfoglalás utáni időkre tehető, mert már az 1100 körüli években van írásos feljegyzés egy adománylevélben a létezéséről.

Kisnemesekből álló lakossága már nagyon régen elfogadta a lutheri reformációt. Ezt bizonyítja az, hogy egy régi feljegyzés szerint már 1564- ben volt itt evangélikus gyülekezet és az akkori papjának nevét is tudjuk: Béllyey Tamás.

A FALU LAKOSSÁGA MAGÁVAL HOZTA SZÉP TEMPLOMÁT IS az evangélikus hitre téréskor és ezt használja gyülekezetünk a mai napig is. Erre a templomunkra is felhívjuk turistáskodó, országjáró hittestvéreink figyelmét. Templomunkat az 1490— Szentháromság után a 9. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: l Kor. 10, 1—13; az igehirdetés alapigéje: Lk. 16, 1—9.

— HANTA—ASZAR. D dr.

Ottlyk Ernő, az Északi Egyházterület püspöke szeptember 1-i hatállyal Asbóth László malomsoki lelkészt bízta meg a helyettes-lelkészi szolgálat ellátására.

— BELED. Június 22-én meglátogatta a gyülekezetei dr. Karner Ágoston, az Országos Egyház főtitkára. Az isten- tiszteleti szolgálat mellett tájékoztatást adott az egyházunk előtt álló feladatokról. Délután meglátogatta Vásárosfalu filiát, ahol ugyancsak igehirdetéssel szolgált.

— HÄZASSÄG, Gyulai Árpád és Veöreös Hajnalka a budapest-kőbányai templomban tartották esküvőjüket. Az esketési szolgálatot a menyasszony édesapja, Veöreös Imre lelkész végezte.

Sashalom de. 9. Baráth Pál. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11, (úrv.) Gáncs Péter. du. 6. D. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. Gáncs Péter. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Rutt- kay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Muncz Frigyes. Modori u. fi. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv.) Lehel László, de. 11. (úrv.) Lehel László, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

„Vigyázzatok tehát gondosan, hogyan jártok, nem mint balgák, hanem mint bölcsek.” (Ef. 5, 15.)

VASÁRNAP. — „...a népnek is világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen.” (Ézs 49, 6 — 2 Téss 3, 1 — Lk 16, 1—9 — 1 Kor 10, 1—13 — Zsolt 54). Ezekben a napokban sokan a megérdemelt pihenésüket töltik. Kell az erőgyűjtés. Testünk megpihen az elvégzett munka után, s új erőt merít. Társadalmunk mindenki számára biztosítja a pihenést. Állami vagy vállalati üdülőkben, hétvégi házakban, a Duna-parton vagy a Balaton mellett, kiki tetszése szerint töltheti napjait. A testi felüdülés mellett azonban szükségünk van a lelki-erőgyűjtésre is. Ezt szolgálják üdülőhelyeinken tartandó istentiszteletek, vagy ahol azt ngm tudjuk felkeresni, az egyéni bibliaolvasás.

HÉTFŐ. — „Az ő megváltójuk erős, Seregek Ura az ő neve. bizonnyal felveszi az ő pe- röket, hogy megnyugtassa e földet, és Babilon lakóit megrettentse.” (Jer 50. 34 — Fii .3. 21:4, 1 — Pred 9, 13—18 — Mt 6, 1—4). Isten a mi

Atyánk erős Isten. De nem mások „ellen” használja fel erejét, hanem „másokért”. Ereje, hatalma által győzte le Krisztus a halál hatalmát, a bűn erejét s ajándékozta nekünk az Ö országát. A hirdetett és olvasott igében ez az erős Isten szólít meg bennünket. 0 az „Erős várunk”.

KEDD. — „Avagy nem parancsoltam-e meg neked: légy bátor és erős? Ne félj, és rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz.” (Jós 1, 9 — Mt 10. 30 —31 — Péld 16. 1—9 — Mt 6, 5—15). Velünk van az Isten. Ez Isten szeretetét ismerve természetes. Számontartja életünket. Drágák vaavunk számára. Értékek, akikért „nem sajnálta” egyszülött Fiát sem odaáldozni. De vajon mi is így „ragaszkodunk” hozzá? Ismerjük őt? Követjük útmutatásait? Akarata szerit élünk? Mind-mind olyan kérdés, amelyekre választ kell adnunk. Az Istennel való kapcsolat kiűzi a félelmet és bátrakká tesz bennünket a szolgálatra.

SZERDA. — „És amennyire drága volt a mai napon a te lelked én előttem, legyen any- nyira drága az én lelkem az Ür előtt és szabadítson meg engem minden nyomorúságból.” (Sám 26, 24 — Rm 8, 30 — 1 Pt 3, 1—6 — Mt 6, 16 —18). Dávid kezében volt Saul élete. S nem „törlesztett”, pedig Saul üldözte őt. Ehelyett Istenre bízta a büntetést: „Él az Ür, hogy az Ür megveri őt!” S amikor Saul a történtekről tudomást szerez, ismét megbizonyosodik Dávid ártatlanságáról. Dávid „nemes” cselekedetét csak az Istenhez való viszonyának ösz- szefüggésébén érthetjük meg. „Drága” volt az ő lelke az Ür előtt, mert megszabadította őt minden nyomorúságból. Életünkben ott kell lennie az isteni kegyelem szabadítása erejének, amellyel irgalmasságot gyakorolunk — még ellenségeinken is.

CSÜTÖRTÖK. — „És örökkévaló szövetséget kötök velők, hogy nem fordulok el tőlök és velők való jótéteménytől és az én félelmemet adom az ő szívükbe, hogy el ne távozzanak tőlem.” (Jer 32, 40

— Fii 4, 19 — 1 Kir 3, 16—23

— Mt 6, 19—23). Isten Jézus Krisztus által megerősítette, megújította ezt a szövetséget. Közbenjárót küldött, aki hir- detteti nekünk az Atya szeretetét. A golgotái kereszten ki- ontott vérrel megpecsételt szövetség örökérvényű. Az egyik oldalon ott van Isten a változhatatlan szeretetével és kegyelmével, a másik oldalon vagyunk mi, akik sokszor „egyoldalúan” felmondjuk ezt a felmondhatatlan szövetséget. Pedig Isten nem magáért, hanem értünk lépett velünk szövetségre. A mi „hasznunkra”!

PÉNTEK. — „Ha azért eszel majd és megelégszel: dicsérjed az Urat, a te Istenedet azért a jó földért, amelyet néked adott.” (5 Móz 8, 10 — 1 Tim 4. 12—16 — Mt 6, 24— 34.) Mindennap imákba kell foglalnunk drága magyar hazánkat, azt a földet, amelyet otthonunknak vallhatunk. Meg kell köszönnünk Atyánknak a földet, amely megadja nekünk a mindennapi kenyerünket. Az Igében az imádság visszhang az elvett ajándékokért. Mi azonban nem nézhetjük ölhetett kezekkel a terített asztalt. Meg kell látnunk, hogy annak „megtérítésében” nekünk is vannak, feladataink. Elöl kell járnunk a mindennapi munkában is. A kezünkből kikerülő munkán ott kell, hogy legyen az imádság „bélyege”.

SZOMBAT. — „Szenved-e valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-e valakinek? Dicséretet énekeljen.” (Jak 5, 13 — Zsolt 42. 7 — Lk 12, 42 —48 — Mt 7. 1—6). Amikor ennek a hétnek a végéhez érkezünk, adjunk hálát Istennek az elvett ajándékokért, a megtett útért, a mindennapi kenyérért, a kapott erőért, a családi otthon melegéért, a gyülekezeti közösség áldásaiért, hazánk boldogulásáért, a világ békéjéért. Kérjük Urunkat, hogy legyen velünk a következő héten is igéjével és áldásával. Szentelje meg munkánkat, amelyet a magunk és mások boldogulásáért végzünk. őrizze meg szeretteinket, minden embertársunkat. Őrködjék a világ békéje felett, hogy széles e világon boldog, megelégedett emberek élhessenek.

Dr. Karner Ágoston

Érdemes megnézni

Dabronyi templomunkat

es évek elején környékünk és

községünk földesura Kinizsi Pál építette. A tiszta késői gótika nagyon szép példánya. Boltívei szépen képzett, faragott oszlopokra támaszkodnak, kőből faragottak ablak és ajtó keretei is. Négy faragott oszlopú barokk oltára, külön álló szószéke, papi és kegyúri padja az 1700-as évekből valók, országos műemlék, védetté nyilvánítva.

KÖZSÉGÜNK MEGKÖZE- LTÍHETÖ Pápáról Nyárád Nemesszalókon keresztül. (18 km.) Devecser felől Somlóvá- sárhelv és Somlószöllősön át (26 km) jókarban levő utakon sűrűn közlekedő autóbuszokkal, vaey személygépkocsival.

A műemlék templom megtekintése összekapcsolható egy szép somlóhegyi kirándulással a somlói várromhoz és kilátóhoz is, ahonnan felejthetetlen kilátás nyílik tiszta időben egyik oldalon egészen Pápáig, a másik oldalon a balatoni hegyekig.

Bárdosi Jenő

— SZŐRME- és irhabundák alakítása. javítása, tisztítása VII., Lenin krt 23. udvarban, Bart Edéné szűcs kisiparos.

EVANGÉLIKUS ELET

A Maayarorszásl Fvaneéíikuv Eg.vná? Saitoosztáivanak iapls Szerkeszti, a szerkesztőbizottság A szerkesztésért felel: Mezósi György Fe'tlós kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, vin . Puskin u. 12 Telefon: 142—074

Csekkszámiaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ér: ®ey évre 120.— Ft Árusítja « Magyar Posta Index 25211

75.2140

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyorriás

Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

Görögországi utazás

1. Az élmény titka

KÉT ÉRZÉS VONZOTT GÖRÖG FÖLDRE. Nosztalgiának is nevezhetném, de különleges értelemben. Az egyik vágyódás az európai kultúra és művészet földjére irányult. Mert az ókori görögség jóval Krisztus születése előtt — máig is tulajdonképpen megfejthetetlenül — először az irodalomban, a homéroszi művekben, aztán szobrászatban, építészetben, a csak hírből ismert. festészetben és a könyÖ-Korinthos mai látványa

vekben ránk maradt filozófiai gondolkodásban olyan magasrendűt alkotott, amelynek sugárzása korunkig ér, ha nem is minden területen egyenlő hatású. Nem véletlen, hogy a közélet is hasonló emelkedést mutatott, legalábbis rövid időre, és az athéni demokrácia az ókori viszonyokhoz képest rendkívülit hozott létre társadalmi tekintetben.

Nagyjából a reneszánsz óta újra meg újra

feléled a vágy: közvetlenül inni az európai kultúra forrásvízéből. Ha kevesen zarándokolhattak is el századunk előtt a helyszínre, de a műveken keresztül találkoztak európai eleink az egykori görög kultúrával. Goethe Rómáig ért el, és onnan tekintett az antik korba. Berzsenyi a somogyi Nikláról álmodta bele magát a hellászi tájba, verseiben sokat járt az ókori görögség világában. A XX. század kultúremberének a görög föld nem az elmerült antikvitás, klasszikus görög kor feltárt temetője, hanem a bölcső, ahol ringott az európai művelődés kezdete, egyáltalán nem csecsemő állapotban, hanem kibontakozó teljességben.

A MÁSIK „HONVÁGY", MELY VONZOTT, MÁR KÉVÉSEKÉ. Még a hivő keresztyének közül sem sokan tudatosítják, hogy a keresztyénség Európában görög földön tört magának először utat. Rómában ugyan hasonló időben, az első század közepén, volt keresztyén gyülekezet, de annak a magját a világvárosba települt, már keresztyénekként odavándorolt hívők-alkották. Az evangélium hódító útja Európa földjén móriban a görög partokon kezdődött, Pál apostol tudatos és tervszerű missziói munkája révén. A Filippi. a két Korinthusi, a Thesszalónikai első levél bizonysága annek. Az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv írója pedig nagy koncepciót, elgondolást tár elénk, ahogyan Pál Isten hívására Kisázsiából átlép görög földre, és halad Krisztus hirdetésével, gyülekezetek alapításával nyugtat felé. Pál apostol nyomában — ezzel a vonzással is hívott a görög föld.

NEM CSALÓDTAM. De mindjárt hozzá kell tennem: Görögország nem úgy kínálja az élményeit, mint általában a többi, túristák által kedvelt hely. Amit itt mint legfőbbet látni lehet, átlátszó üveggé kell válnia., amely mögött csillan meg a nagyszerű. Más hasonlattal: a látvány az igazi, teljes képnek csak kis részlete, amelyhez hozzá kell nőnie — nem a képzelet, hanem — az ismeret adta nagyobb résznek. Máskor meg észre kell vennie a fenséges keretet, amelyet a természet ad hozzá az antik maradványhoz, romhoz. Viszont a természet nyújtotta szépség, a táj önmagában nem elegendő, csak az általa körülfogott régészeti emlék, a hozzá kapcsolódó gondolati tartalommal adja meg a fokozását.

A görög hegyek önmagukban? Többnyire kopárak, sokszor csak dombok. S a magas hegységek, erdős vidékek sem vetekedhetnek más, nevezetesebb hegyi tájakkal a világon. A tengerpart? önmagában kissé sivár. Az Athén közelében húzódó „attikai Riviéra” nem fogható az olaszországi sorrentói-félszigeten Amalfi partjai szépségéhez. A jugoszláv tengerpart közelében fekvő Kor cula-sziget

városkáját vonzóbbnak és érdekesebbnek találtam, mint a festői Hydra-sziget hasonló jellegű települését Athéntől két és fél órai hajóútra. Görögország legszebb bizánci mozaikjai nem versenyezhetnek Ravenna templomaiéval. Az ételek változatosabbak, a helyi főzési ízek érdekesebbek mondjuk Csehszlovákiában. Hangulatos kisvendéglőket inkább a bécsi Grinzingben keressünk. Párizs csodáiról nem is szólok, ami több tíz év távolából is varázsában tart.

DE — ÉS EZ A „DE” A TITKA a görögországi út magasrendű élményvilágának — ha a mai látványon áttör a régmúlt! Akkor olyan bűvölet igéz, melyhez foghatót sehol másutt nem találhatunk: az ősi forrás felfakad, az európai kultúra szülőföldje magához ölel, megrendítő keresztyén emlékezést is átélünk. A nosztalgia beteljesedik.

Néhány tört oszlop, szerteszét heverő kövek, fölöttük a kéklő vagy sőt étfelhős ég, mögöttük város, hegyek vagy tenger, s ez a kép egyszerre mélyülni kezd, valami olyant mutat, amit a szem nem lát és a mai vándor mégis észlel, érez, hatalmába esik: a görögség egyszerre mélyülni kezd. valami olyat mu- ez éppen így, a romokból támadóan, múzeumok mélyéről előtörőén, a ma és itt végbemenő, rejtett s mégis nyilvánvaló kiegészülés csodájaként a nagyszerű élmény. Hogy nem készen kapja a néző, hanem az előtte és benne magában születik, mintha most emelkednék ki a tenger habjaiból, mint ahogyan egy istennő született a görög mitológiában. Aki elkísér a következő írások betűösvényein, talán megérzi velem együtt, miért így a bámulatosan lenyűgöző. Veöreös Imre

*

I