Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-06-29 / 26. szám

XL. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1975. június 29. Ara : 2.50 Forint Gondolatok a nyári pihenésről Az elmúlt hetekben elhangzott a múlt tanév utolsó csengő- szava az iskolákban és az egyetemeken, s becsukták a talán odon, évszázados kapukat éppen úgy, mint a modern iskola- épületek üvegkapuit. Gyermekeink számára megkezdődött a várva-várt idő, a vakáció. Az iskolakapuk bezárásával egy idő­ben kinyíltak a nyári táborok kapui, a pihenés, a szórakozás lehetőségei, megnyíltak az építőtáborok, a hasznos, az együttes időtöltés alkalmai. Elkezdődött a nyári pihenés ideje. DE NEMCSAK A GYEREKEK, A FELNŐTTEK IS VÁR­TÁK a nyári pihenést, vártuk mi is, mindnyájan. Sok ember, család már az év eleje óta készítgette a nyári terveket, gyűj­tögette a zavartalan pihenéshez szükséges anyagiakat is. Az elmúlt hetekben sok hírt hallhattunk arról, hogy megnyitották a balatoni üdülési idényt, megérkeztek az első beutaltak egy- egy üdülőbe, hogyan próbáltak felkészülni az üdülök a nyári forgalom zavartalan lebonyolítására. Olvashattunk arról, hogy sok üdülőt modernizáltak, csinosítottak az elmúlt nyár óta. Az egyik reggel arról tudósított a rádió, hogy akkor, amikor egy beutalt vendég kétheti üdülése 1256,—Ft-ba kerül az egyik üdülőben, a beutalt mindössze 350.—Ft körüli összeget térít. Örömmel és megelégedetten vehettük tudomásul, azt, hogy szo­cialista államunk milyen hatalmas összegeket fordít évről évre a dolgozók üdültetésére. EGYHAZUNK IS IGYEKSZIK LEHETŐSÉGET BIZTOSÍ­TANI lelkészeinek, munkásainak arra, hogy kedvezményesen üdülhessenek. Évről évre igyekszünk valamit modernizálni, csinosítani a Balatonszárszón, a Mátraszentimre—Bagolyirtá­son lévő üdülőinken, a Gyenesdiási Szeretetotthon új épületén, ahol szintén lehetőség nyílik a nyári idényben az üdülésre. Várjuk a nyári pihenés idejét, s ez rendjén is van. Mert a legtöbb ember megérdemli a pihenést, hiszen emögött a vára­kozás mögött ott van az elmúlt hónapoknak, esztendőknek minden munkája, erőfeszítése, fáradsága és törődése. Ha ugyan komolyan vettük a munkánkat, s igyekeztünk a legjobb tudá­sunk, szorgalmunk szerint elvégezni a feladatunkat, s nemcsak immel-ámmal, félvállról, s valóban munkával töltöttük a mun­kaidőnket és nemcsak azzal, hogy valahogy, valamivel éppen csak hogy elteljék a napi munkaidőnk. Mert milyen alapon tartunk számot a nyári pihenésre akkor, ha a munkaidőnket is pihenéssel, semmittevéssel töltöttük?! A JÓ MUNKÁT MÉLTÁN KÖVETI a FELOLDÓDÁS, a nyári pihenés, az üdülés. Sokszor felvetődik a kérdés: hová menjünk üdülni, pihenni? Van. aki nem tudja másképpen el­képzelni a nyarat, csak külföldön. Végigrohan egy vagy több országon, a magával vitt téliszalámin és májkonzerven él csak azért, hogy minél jobban üzletelhessen. Hogy közben nem is­merte meg az illető országot és népét? Hogy nem vette észre azokat a természeti szépségeket, történelmi nevezetességeket, amelyekre pedig fel kellett volna figyelnie — az számára mel­lékes. Van, aki komoly áldozatot hoz azért, hogy világot lás­son. Van, aki csak a Balaton mellett tudja elképzelni a nya­rat, van viszont, aki csak a hegyek között érzi jól magát. Min­denki a maga érdeklődési köre, beállítottsága, testi-lelki alka­ta szerint a legjobban igyekezzék megtalálni a maga számára a legalkalmasabb üdülési helyet. Milyen sok festőién szép vi­déke van hazánknak, ahol még nem jártunk! Milyen jól lehet nyaralni egyszerűbb környezetben is, nemcsak luxusszállóban. NEM MINDEGY AZ, HOGY MENNYI IDŐRE MEGYÜNK PIHENNI. Van, aki szinte két-háromnapos szakaszokban veszi ki az évi szabadságát. Ez a megoldás nem hoz fel­oldást, nem tudjuk kipihenni magunkat. Szabályt nehéz kimondani, de legalább két hétre menjünk el pihenni. Ha többre van lehetőségünk, az még jobb, mert az embernek jó néhány napra van szüksége ahhoz, hogy a megszokottból ki­kapcsolódjék, hogy valóban pihenés legyen számára a pihenés ideje. SOKUNKBAN FELVETŐDIK A KÉRDÉS: MIVEL TÖLT­SÜK a nyári pihenés idejét. Semmiképpen ne semmittevéssel! De hadd Írjak ide feleletként mindössze egy szót, amiben azon­ban minden benne van: kikapcsolódással. A NYÁRI PIHENÉS JÓ ALKALOM a lármában, a zajban élő városi ember számára az elcsendesedésre. Az alföldi em­ber számára jó alkalom arra, hogy akár a fővárosban találja meg kulturális igényeinek a kielégítését, akár a hegyek között keresse szervezete, teste-lelke számára a felfrissülést, A NYÁRI PIHENÉS IDEJE JÓ ALKALOM lehet a rohanó ember számára a családjával való .,találkozásra”, Év közben nem jut idő arra, hogy hosszabb időt töltsünk a családunkkal, de ilyenkor észrevesszük, hogy a feleségünk, a férjünk milyen problémákkal találkozott az elmúlt hónapok folyamán, édes­apánk, édesanyánk háta mennyire meghajlott a tavalyi nyár óta, a nemrég még sejpítő kisfiúnkból katonasorba lépő nagy­fiú lett, a tipegő kislányunk csinos nagylánnyá serdült. A NYÁRI PIHENÉS JÓ ALKALOM ARRA, hogy szétnéz­zünk az elmúlt esztendőben megjelent könyvek között, s né­hány könyvet elolvassunk a szabadságunk ideje_ alatt. A NYÁRI PIHENÉS JÓ ALKALOM .4 LELKÉSZEK SZÁ­MÁRA, akik sokszor négyszer ötször is prédikálnak vasárna­ponként, hogy egy kicsit elcsendesedjenek, ne prédikációt mondjanak, hanem igehirdetést hallgassanak, egymással talál­kozzanak. De a nyári pihenés ideje jó alkalom arra is, hogy azok is el­jussanak a templomba, akik máskor talán ritkábban jutnak el oda, mert rohan az élet, kevés az idő és sok vasárnapi prog­ram között esetleg ritkábban választják a templomozást. DRÁGA NAPOK EZEK A MOSTANI NAPOK, a nyári pi­henés napjai, hetei! Szükségünk van arra, hogy a munka rit­musa mellett megtaláljuk a pihenés, az üdülés, a kikapcsoló­dás, a hasznos időtöltés ritmusát is. Használjuk ki jól a nyári pihenés gazdag lehetőségeit! Pihenjünk testileg-lelkileg, hiszen a jól megérdemelt pihenés után ismét munka, újabb feladatok jó megoldása vár ránk. Harkányi László Itt ringott a bölcsőm — itt vagyok otthon A ISógrúdi Egyházmegye Közgyűlése beiktatta új elnökségét A fenti vallomás, a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye egyhangúlag megválasztott es­peresének székfoglaló beszé­déből magyarázatul is szolgál­hat arra a meleg, bensőséges, családi légkörre, amely betöl­tötte a balassagyarmati tem­plomot, ahol június 7-én rendkívüli közgyűlés kereté­ben iktatta be új hivatalába D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke Garami Lajos espe­rest, balassagyarmati igazga­tólelkészt és Fehér Mihály egyházmegyei felügyelőt. Az egyházmegye lelkészei, fel­ügyelői, presbiterei, gyüleke­zeteinek tagjai, akik a köz­gyűlés hivatalos tagjaival, meghívott vendégekkel, az or­szágos egyházi munkaágák képviselőivel néhány év lefor­gása alatt másodszor töltötték meg a balassagyarmati temp­lomot — hazánk egyik legked­vesebb és legjellegzetesebb tája evangélikus családja öröm ünnepeként tartják szá­mon ezt a napot, soraikban azzal az idős emberrel, aki a Confirma éneklése közbec könnyes szemmel gondolt arra hogy munkás napjainak egy­kori reménységeit Isten fölötte gazdagon megáldotta. Diakóniai teológiánk alkalmazása A Börzsöny és a Cserhát tájait nagyon szerető, jó ter­mőföldjén okosan gazdálkodó, bányáit új technológiákkal kiaknázó nógrádiak azonban nem szűkültek be saját terü­letük ügyeinek határai közé — nyitottak egész magyarorszá­gi evangélikus geyházunk, ha­zánk és a ma élő emberiség felé. Nincs más programom, mint egyházunk közösen fel­ismert drága kincsének, dia­kóniai teológiánknak a képvi­selése és egyre szélesebb réte­gekre való lebontása az egy­házmegye gyülekezteinek az életében — mondotta székfog­lalójában Garami Lajos espe­res, aki nemcsak elfogadója, hanem kimunkálója — tegyük hozzá: egyik legjobb kimun­kálója új utunk teológiájának. (Nem véletlenül találkoztak lapunk olvasói lapunk hasáb­jain is gyakran a nevével.) Majd így folytatta: Meg va­gyok győződve, hogy ez a teo­lógiai gondolkodás lutheri gyökerekből sarjad és sajáto­san magyar veretű. Istennek legyen hála. hogy ma már ez a teológia az egész Magyaror­szági Evangélikus Egyház kö­zös kincse. Nemcsak püspö­keink, teológiai professzoraink és a lelkészi karunk sajátja, hanem a felügyelők, presbite­rek és evangélikus gyülekeze­teink életének alakítója és formálója. A székfoglaló beszédben, amelynek keretéül az új espe­res Máté 20, 27 versét válasz­totta: „Aki közöttetek első akar lénni. legyen a ti szolgá­tok!” Ennek a teológiai alap­állásnak az eredményeit ösz- szegezte. bontotta le egyhá­zunk mindennapi életére és az egyházmegye sajátos ügyei­re. Nyílt szívvel tudunk együtt munkálkodni Az egyházi törvényeinket bevezető Ünnepi Nyilatkozatot idézve szólt a székfoglaló ar­ról. hogy: Ma különösen hálás szívvel emlékezünk erre a nyilatko­zatra, mikor hazánk felsza­badulásának 30. évi jubileumi ünnepségei vannak mögöt­tünk. Tudjuk honnan indul­tunk. Azóta népünk és hazánk életében az új társadalmi rendszer 150 éves lemaradást hozott be és történelmünk ío- lyomán soha nem látott fej­lődés útjára léptünk. Egyházunk diakóniai teoló­giájából. annak belső lénye­géből fakad, hogy nyitottak vagyunk ' népünk, társadal­munk és az emberiség nagy családjának mai problémái megértésére és részt kívánunk vállalni azok megoldásában. — Nyílt szívvel együtt tudunk munkálkodni ezeknek a fel­adatoknak a megvalósításá­ban a megyei, városi, falusi Hazafias Népfront szerveze­tekkel az össznépi politika koncepciójában, egymás meg­győződésének kölcsönös tisz­teletben tartásával hazánk, népünk és az emberiség ja­vára. Szólt Garami Lajos esperes a továbbiakban a Lelkészi Munkaközösségek fontosságá­ról, a lelkészi hivatalok rend­tartásáról, a lelkészi utánpót­lásról és az egyházmegye más időszerű kérdéseiről. Meleg szeretettel emlékezett meg elődjének, a két évtize­den keresztül a szolgálat ter­hét hűségesen hordozó Gartai István esperesnek a munká­járól, akinek szeretetére és tapasztalatára új szolgálati területén továbbra is számit. Az a reménységem — zárta székfoglalóját az új esperes —, hogy egyházmegyénk és állami szerveink között az eddig kiépített jó viszony to­vábbra is gyömölcsöző együtt- munkálkodásban fog megva­lósulni hazánk, társadalmunk békés életének szebbé, tartal­masabbá tételére és az embe­riség nagy családja életének igazságosabb, háborúmentes kialakítására. Egyetértek elnöktársammal mondotta Fehér Mihály egy- házasdengelegi kántor, akit ugyanezen a rendkívüli köz­gyűlésen iktatott be az egy­házmegye felügyelői tisztség­be D. dr. Ottlyk Ernő püspök. Hosszú évek szolgálati együttműködésének szálai kö­tötték eddig is gyülekezete volt lelkészéhez a társadalmi éleiben is igen tevékeny új egyházmegyei felügyelőt s itt lehet a titka annak is, hogy teljesen osztozik vele a diakó­niai teológia vállalásában. Ennek egyik jele volt az is. hogy első szolgálataként fel­olvasta az ünnepi közgyűlés résztvevői előtt D. Káldy Zol­tán országos püspök-elnö­künknek az új egyházmegyei elnökséghez küldött meleg hangú bizalmat és biztatást tükröző levelét. Együtt az emberért Az ünnepi közgyűlésen, amelyen egyképpen nyilvá­nult meg az új egyházmegyei elnökség irányában közegyhá­zunk, a nógrádi gyülekezetek és a helyi társadalmi szerves bizalma, szeretete és megbe­csülése D. dr. Ottlyk Ernő püspök igehirdetése is az együttes szolgálat elkötelezé- sére és lehetőségére hívta fel az ünneplő gyülekezet figyel­mét. 1 Pt 1, 17—20 verseinek kulcsszava: érettetek — nem­csak arra emlékeztet bennün­ket, hogy Isten teremtő, gond­viselő atyai szeretete, a Krisz­tusban hozott áldozata és a Szentléleknek az igén és a szentségeken keresztüli mun­kája mindenestül érettünk, emberekért történik, hanem arra is tanít, hogy szolgálatra rendeltettünk az emberért. Ebből folyik szolgálatunk a társadalomban, drága hazánk­ban. Ezért fogunk az ország- gyűlési képviselőválasztás al­kalmával is hétmillió honfi­társunkkal egységben a szo­cializmus emberséges politi­kájára újra igent mondani és ezért segítünk a ma élő em­beriség gondjainak a ...cgoi- dásában. Annak a Jézusnak nevében, aki az ítéletben is azt kéri számon tőlünk, hogy mit tettünk az emberért. szolgálat jegyében hangzottak el a köszöntések is, amelyek sorából kiemelkedett Kiss István, Nógrád megye Taná­csa V. B. egyházügyi tanácso­sának felszólalása, aki Bacsur Sándor balassagyarmati mű­velődési osztályvezető kísére­tében jelent meg k közgyűlé­sen. Állami szerveink képvi­selője, miután felolvasta a megyei Tanács V.B. elnökének, Gartai István leköszönő espe­reshez írt elismerő sorait, D. Káldy Zoltán püspök-elnö­künk szavait idézve szólt ar­ról, hogy a nógrádi evangé­likusok megtalálták otthonu­kat ebben a szocalizmusf épí­tő hazában és annak építő tagjai. Meggyőződése, hogy az új egyházmegyei elnökség jól fogja képviselni az államunk és egyházunk között kialakult jó viszonyt, amely egész né­pünk javát is szolgálja. Egyházunk országos elnök­sége nevében D. dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Egy­házkerület nevében dr. Mi­hály Dezső egyházkerületi felügyelő, az Országos Egy­házi iroda dolgozói nevében dr. Karner Ágoston főtitkár, a Teológiai Akadémia és a Teológus Otthon nevében dr. Selmeczi János, az Evangé­likus Élet Szerkesztőbizottsá­ga és a Sajtóosztály munka­társai nevében Mezősi György szerkesztő köszöntötte Garami Lajcts esperest és Fehér Mi­hály egyházmegyei felügyelőt. A nógrádi Lelkészi Munka- közösség köszöntését Gartai István juttatta kifejezésre, aki egyúttal megköszönte a feléje elhangzott elismerő szavakat. A gyülekezetek, köztük a ba­lassagyarmatiak köszöntését Molnár István felügyelő tol­mácsolta. A lelkipásztor iránti szeretet melegsége csendült azokban a szavakban, amelye­ket az Ifjúság és a gyermekek részéről virágcsokrok átadása közben hallottunk Havaj Má­riától, Réti Edittől és Szlezák Zsuzsától. A testvér református egy­ház jókívánságait í. Madarász Lajos, az Északpesti Egyház­megye esperese, a római ka­tolikus egyházét dr. Vértes Andor apátplébános juttatta kifejezésre. Az egyházmegyei közgyűlés a továbbiak során betöltötte az új egyházmegyei elnökség megválasztásával kapcsolat­ban megüresedett tisztsége­ket. Az emberért vállalt közös M. Gy. LÖNNING NORVÉG PÜSPÖK LEMONDOTT HÍVATALÁRÖL Május 29-én Per Lönning norvég evangélikus püspök benyújtotta lemondását V. Olaf norvég királynak. A 47 éves. korábban konzervatív párti parlamenti képviselő, Borg kerületének püspöke le­mondásával tiltakozni kívánt a norvég parlament azon tör­vénye ellen, amelyik szabad­dá tette az abortuszt. Ez az első eset, hogy a norvég evangélikus egyház tíz püs­pöke közül valaki béke idején önként lemondjon püspöki hivataláról. Lönning püspök hangsúlyozta, hogy lemondá­sával egyúttal tiltakozni pró­bált a Skandináviában ural­kodó államegyházi rendszer elten is. (lwi) A DÉL-AFRIKAI KORMÁNY ÚJABB EGYHÁZ-ELLENES INTÉZKEDÉSE Világszerte tiltakozást vál­óit ki a dél-afrikai kormány­iak az az intézkedése, amely­re! május 30-án a faji meg- ülönböztetés elten harcoló keresztyén Intézetet kor- lányellenes és nem kívánatos ítézménynek nyilvánította. gátétól bevonták az útlevelét és így nem vehetett részt a nyugat-németországi Egyházi Napok Frankfurtban megren­dezett eseménysorozatán jú­nius 11—15. között, ahol elő­adást keltett volna tartania. (eps) D. Dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke Gartai István és Gerhát Sándor lelkészekkel beiktatja Garami Lajos esperest és Fehér Mihály egyházmegyei felügyelőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents