Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-06-16 / 24. szám

Mindig lesznek? Lk 16, 19—31 Nem az élet megváltoztathatatlan rendje az, hogy vannak Lázár-sorsú emberek. A „mindig voltak és lesznek gazdagok, mindig lesznek szegények is” bölcselkedése úgy tünteti fel, mintha ez hozzátartozna a természet törvényéhez. Pedig a Lázárok, a kisemmizettek az irgalmatlan emberi önzés áldoza­tai. A gazdagnak a kapuja előtt fetrengő szerencsétlen iránti közönye visszataszító. A gazdag nem segít rajta. A történet nem mondja, de nagyon is elképzelhető, hogy valamilyen for­mában része volt a gazdagnak abban is, hogy Lázár a teljes tehetetlenségig leromlott. Ö és rokonsága, tágabb értelemben a hasonszőrű, gátlástalan fényűző életélvezök igazságtalan rendje termeli a Lázárokat. TÖRTÉNET NEM AZ ANYAGI JAVAKAT ÍTÉLI EL, ha­nem az anyagi javakkal való visszaélést: Az a kiugróan magas életszínvonal, amelyben a gazdag él — és bizonyára rokonai is, akiket később figyelmeztetni akar — nyilvánvalóan csak a leg­aljasabb közöny és önzés, csak embertelen gondolkodásmód mellett tartható fenn. Ahogyan a tehetetlen Lázáron önző kö­zönnyel keresztülnéz, egy életerős Lázárt is az önzés szemével mustrálna, mi hasznát vehetné gazdagsága fenntartásában és nö­velésében. JÉZUS NEM AZ ELJÖVENDŐ MENNY ÉS POKOL TITKAIT AKARTA a történettel napvilágra hozni, hanem a földi világ nyilvánvaló szociális igazságtalanságait állította homloktérbe. Még csak arra sem szolgál a történet, hogy valamiféle túlvilá- gi kiegyenlítődést olvassunk ki belőle. Aki a földön jól élt. an­nak a túlvilágon majd rosszul megy, akinek pedig az emberi életben rosszul ment a sorsa, az a túlvilágon kárpótlást nyer. Nem Isten döntése alapján élt egyik ember jól, a másik rosz- szul. A törtévet nem hagy kétségei afelől, hogy a gazdag nem isteni kegy folytán jutott a fényűző élethez, hanem könyörte­len közönye, emberre, de Isten törv>ényeire sem néző önzése révén. Lázár sanyarú állapota sem isteni döntés, hanem em­beri irgalmatlanság következménye. Ä gazdag és a koldus ki­áltó ellentéte éppen Isten akarata megszegéséből származik, amiért a gazdag a felelős. A gazdag, azzal hogy figyelmeztető követet akar küldeni életben levő rokonaihoz, elismeri, hogy helytelen úton járt, aminek következménye a kárhozat büntetése. A Lázárok nyomorúságát joggal kéri szpmon Isten a gazdagon és körén. Azzal, hogy a birtokukban levő bőséges lehetőség szerint nem igyekeztek javítani mások nyomorúságos helyzetén, sőt önzé­sükkel hozzásegítettek romlásukhoz, a tulajdon életüket is el­rontották. Az az önzés, ami egész életében úgy tűnt. hogy a boldogulását, kényelmét, zavartalan életét szolgálja, egyszerre ellene fordul. Az az önzés, amivel felindulás és segíteni akarás legkisebb jele nélkül tudomásul vette mások romlását, most a saját pusztulását okozza. Ezt nem vette észre korábban. Ez volt életének az ostoba és gonosz tévedése, összecseng Jézus­nak a bolond gazdagról szóló történetével ez a mondanivaló. JELLEMZŐ A TÖRTÉNET SZERINT a gazdag kérése: küldje el Ábrahám Lázárt, mint túlvilágról jött követet a családjá­hoz. Figyelmeztesse a maguk okozta veszélyre. Fényűző életé­hez hozzátartoztak a rendkívüli kívánságok, más, elözékenyebb elbánás, rendkívüli lehetőségek. Most ilyen rendkívüli lehető­séget akar felhasználni. Legalább a hozzátartozói kapjanak rendkívüli figyelmeztetést. De erről szó sem lehet. '■‘'ISTEN VILÁGOSAN, ÉRTHETŐEN TUDOMÁSUNKRA ADTA IGÉJÉBEN, milyen igazságos rendet kíván az emberek együttélésében. Pontos parancsa van a felebarát felkarolására, szeretettre, az önzetlen közösségi életformára. Újabb, nyoma­tékosabb parancs, vagy figyelmeztetés nem várható. Mindenki magára vessen, ha nem ért az egyszeri szóból, nem vállalja az emberi közösség szolgálatát és így ítéletre veti önmagát. Baranyai Tamás IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk! Könyörgünk a Lázárokért, akik az irgal­matlan önzés áldozatai. Kisemmizett afrikai milliókért, boriik színe miatt msgvetettekért, éhbéren tengődőkért. Könyörgünk azokért, akik síkraszálltak az igazságosságért, mindenki szá­mára emberhez méltó életért. Segíts idejében belátnunk, hogy önzésünkkel, közönyünkkel mérhetetlen kárt és fájdalmat oko­zunk embertársainknak és végül önmagunknak is. Vezess ké­rünk a szolgálat és szeretet útján. Ámen. — TABSASEPITKEZESHEZ ko- jólelkű, egészséges gondozónőt ke­moly. rendes társat keresek. ..Ró- resek bejárással reggel fél héttől zsavölgyben’ jeligére a kiadóhiva- délután ötig idős. derúslelkü. jói­talba. ápolt édesanyámhoz. ,,I. keríilet­— BECSÜLETES, tiszta, rendes, ben” jeligére a kiadóhivatalba. Istentiszteleti rend Budapesten. 1974. június 16-án Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor, de. ll. (úrv.) dr. Haien- scher Károly, du. 6. Harkányi László. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gabányi Géza. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán, üllői üt 24. de. fél 11. Ka­rácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János. de. 12. (magyar). Thaiy Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. 6e. fél ló. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Fran- gepán u. de. fél 10. Benczúr László. ÜJpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. ló. Soroksár-Cj- telep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kis- pest-Wekerletelep de. 8. Pestúj­hely de. 10. Schreiner Vilmos, du. 5. Szeretetvendégség: Szirmai Zol­tán. Rákospalota MÁV-telep de. 8. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota- Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota-Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákos­szentmihály de. fél ll. Baráth Pál. Sashalom de. 9. Baráth Pál. Má­tyásföld de. fel 11. Cinkota de. fél ll., du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rá­koscsaba de. 9. Békés József. Rá­koshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Poni- csán Imre. de. fél ll. (német), de. 11. (úrv.) Ponicsán Imre. du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 0. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Ti­bor. XII. Tartsay Vilmos u. ll. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de. 10. Filip- pinyi János. Kelenföld de. 8. (úrv.) Beneze Imre. de. ll. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Reuss András. Német­völgyi út 138. de. 9. Reuss András. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság után az 1. vasárnap az oltárteritő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári ideje: 1 Jn 4, 16—21; az igehirdetés alapigéje: Lk 16, 19—31. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 30-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rá­dió. Igét hirdet POVAZSAY MIHÁLY békéscsabai lelkész. — SZARV AS-ÓTEMPLOM. Május 12-én a pilisi gyülekezet énekkara szolgált a gyüleke­zetben Csilló Mihály kántor vezetésével. Igét hirdetett Tóth Károly pilisi igazgató-lelkész. Délután hangverseny volt a zsúfolt gyülekezeti teremben. Igét hirdetett Kovács Pál szarvas-ótemplomi igazgató­lelkész. Szavaltak: Malik Ju­dit és Tóth Zsuzsa, a pilisi if­júsági bibliakör tagjai. — GYÓN. Május 19-én templomi hangversenyen a pi­lisi gyülekezet énekkara szol­gált a gyülekezetben. Igét hir­detett Keveházi László pilisi lelkész. — KECSKEMÉT, ökumeni­kus egyházzenei áhítatot tartot­tak május 26-án az evangélikus templomban. A műsor első ré­szében Szenczi Molnár Albert- re emlékeztek — születésének 400. évfordulóján — genfi zsoi- tárfeldolgozásokkal. A’második részben mai magyar szerzők — Ádám Jenő, Árokháty Béla, Gárdonyi Zoltán, Kodály Zol­tán, Viski János és Lisznyai Szabó Gábor — kórusművei hangzottak el, részben orgona- kísérettel is. A befejező rész­ben J. S. Bach muzsikájából a 140. kantáta zárókórusát es a János-passió két utolsó kóru­sát orgonakísérettel hallgatta nagy. figyelemmel a gyüleke­zet. Igét hirdetett dr. Balogh László református esperes. Közreműködött a „Kecskeméti Végh Mihály” református énekkar Osváth Viktor lelkész­karnagy vezetésével. Gárdonyi és Bach műveiből orgonáit es a kórust kísérte Tóth-SzöUös Mihály esperes. — OROSHÄZA-SZENTE- TORNYA. Május 12-én jól si­került szeretetvendégség kere­tében sajtóvasárnapot tartot­tak, amelyen Fecske Pál nagy­szénást lelkész, egyházmegyei sajtóelőadó szolgált igehirde­téssel és előadással. — KARDOSKÜT. Május 26­án jól sikerült vallásos est es szeretetvendégség volt a gyü­lekezetben. Szolgáltak: Fecske Pál nagyszénás! lelkész, egy­házmegyei sajtóelőadó, dr. Hajdú József gyülekezeti fel­ügyelő igehirdetéssel, illetve előadásokkal, a gyülekezet tagjai pedig szavalatokkal. Feltűnően nagy volt a gyüle­kezet érdeklődése egyházi saj­tótermékeink iránt és azokból nagyon sokat meg is vásárol­tak. A kis gyülekezet buzgal­ma és egyházhűsége példamu­tató. — NAGYTARCSA. Május 12-én ünnepi közgyűlés kere­tében emlékezett meg a gyüle­kezet lelkészének. Győri Já­nosnak 60. születésnapjáról. Fábián János felügyelő és Horváth Mihály jegyző-pénz­táros mondott köszönetét és emlékezett meg a lelkész 32 évi helybeli szolgálatáról. Pit- lik Judit konfirmandus virág­csokrot adott át a jubiláló lel­késznek. Az ünnepély gyüle­kezetszerűségét növelte az a körülmény, hogy kereszteléstől konfirmáción, esketésen. úrva­csorán át a koporsóig feltá­madáshitünk gazdagságában es örvendezésében az egesz em­beri és gyülekezeti életről tör­tént megemlékezés. A délutáni cantate-vasámapi szeretetven- degség műsorát Kis János leendő teológus vezette. Az of­fertorium a fóti kántorképzés céljait szolgálta. — KÖSZÖNET. A gyászoló család és a Deák téri gyüleke­zet köszönetét fejezi ki mind­azoknak, akik dr. Kékén And­rás halálával kapcsolatosan részvétüket fejezték ki szóban, írásban vagy a temetésen való jelenlétükkel. mm \ mffMk „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg: és aki engem vet meg. azt veti meg. aki en­gem elküldött.” (Lk 10, 16) VASÁRNAP. — „Boldog, aki olvassa és akik hallgatják a prófétálás beszédeit és meg­tartják mindazt, ami abban megíratott; mert az idő közel” (Jel 1, 3 — Hab 2, 3 — 1 Jn 4. 16 b — 21 — Zsolt 9. 10—19). Akárcsak a heti vezérige, úgy ez az ige is figyelmeztet a bib­liaolvasó és igehallgató keresz­tyének nagy felelősségére. Ko­moly a kísértés, hogy ez a fe­lelősség ellanyhuljon bennünk. A keresztyén életben Isten igéjére ugyanúgy szüksége van a lelkűnknek, mint a testünk­nek a mindennapi kenyérre. De csak akkor jelent áldást az ige olvasása és hallgatása, ha megtartjuk az Élet beszédét. HÉTFŐ. — „Az Ür megnyit­ja a vakok szemét” (Zsolt 146, 8 — Csel 26. 17—18 — 2 Tini 3 14—17 — 1 Jn 4. 16—21). Csodatévő Urunk van, aki ké­pes a vakok szemevilágát megnyitni. Aki a lelki vakság­ból is meg tud gyógyítani. Le­veszi a hályogot , lelki sze­meinkről. és a hit látásával ajándékoz meg. Megnyíltak-e lelki szemeink az Űr irgalmá­nak és szeretetének meglátásá­ra? És megnyíltak-e szemeink az emberi nyomorúság — be­tegség. éhség, faji megkülön­böztetés. elnyomás — meglátá­sára? Akinek megnyitotta sze­mét az Ür. annak megnyílik a szíve is. és szolgáló szeretettel segít bajba jutott embertár­sain! KEDD. — „Az Ür megőriz téged minden gonosztól, meg­őrzi a te lelkedet.” (Zsolt 121. 7 — Jud 24. 25 — Ez 2, 1 — 7 — 1 Jn 5, 1—4). A hivő ember éj­jel és nappal, otthonában, és idegenben, munkahelyén és pihenésében szüntelenül Isten oltalmában tudja magát. Olyan Istenünk van, Aki az övéit megőrzi minden gonosztól, kártól és veszedelemtől. Jézus is ezért imádkozott főpapi imádságában (Jn 17, 15). Isten megőrzi egészségünket, mun­kabírásunkat, szeretteinket, de ami mindennél többet jelent: megőriz minket a hitben, a szeretetben. a Vele való közös­ségben. és megőriz az örökélet számára! SZERDA. — „Nem ti válasz­tottatok engem, hanem én vá­lasztottalak és rendeltelek tite­ket, hogy elmenjetek és gyü­mölcsöt teremjetek.” (Jn 15, 16 — Ezs 41, 9 — Csel 8, 26—35 — 1 Jn 5, 5—12). Nem mi válasz­tottuk Urunknak Jézust, ha­nem Ő választott minket , és Ö hívott el az Ö követésére. Az egyház, á gyülekezet népe a kiválasztottak, az üdvösségre elhívottak közössége. De nem azért, hogy különbnek tartsuk magunkat a kívülvalóknál, sem nem azért, hogy csak önma­gunknak éljünk, hanem azért, hogy gyümölcsöt teremjünk. Nemcsak az elhívás kegyelem, hanem az is, hogy gyümölcsöt teremhetünk. A keresztyén életnek az az értelme, hogy gyümölcsöt teremjünk, míg e földön élünk. CSÜTÖRTÖK. — „Akik fel­épültetek az apostoloknak és a prófétáknak alapkövén, a sze- geletkő pedig maga Jézus Krisztus, benne az egész épü­let szép • renddel rakva, szent templommá növekszik az Ur­ban.” (Ef 2, 20 — 21 — Zsolt 118. 22—23 — Jer 8, 8—11 — í Jn 5, 13—21). Mi is beieszület- tünk és beleépültünk Krisztus egyházának a közösségébe. Is­ten „családjába” tartozunk bele. Egy Atyánk van, Isten, és egy Urunk és Megváltónk, Jé­zus Krisztus. Akik Hozzá tar­toznak, azok összetartoznak, azok egymás testvérei. A gyü­lekezet tagjainak élő kövek­ként kell beleépülniük Isten templomába, a gyülekezetbe. PÉNTEK. — „Szűnj meg a haragtól, hagyd el heveskedé­sedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!” (Zsolt 37, 8 — Gál 6. 1 — Ez 3, 22—27 — 2 Jn 1—13). Napjaink felgyorsult életritmusában igen időszerű és megszívlelendő ez az intés! Mennyi ártalom éri az embert, mennyi bosszúság! Ez sok bajt okoz fizikai értelemben is. De lelkileg is: megfertőzi és meg­rontja az emberek egymással való kapcsolatát, elidegeníti egymástól, bűnbe sodor. Isten igéje segítséget kínál az indu­latok legyőzésére. SZOMBAT. — „Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet meg­feszítették az ő indulataival és kívánságaival együtt.” (Gál 5. 24 — 1 Móz 39, 9 — Ezs 5. 1 —I — 3 Jn 1—15). A hivő em­ber is testből-vérből való em­ber. Az óember bűnös indula­tai és kívánságai megvannak benne is, de nem szabad, hogv ezek uralkodjanak rajta. Ezt csak úgy lehet elérni, ha ál­landóan harcolunk óemberünk indulataival, és napontra „ke­resztre feszítjük” testünket, go­nosz indulataival és bűnös kí­vánságaival együtt. Akik Krisztuséi, azoknak életében Krisztus az Űr. és szívükben Krisztus indulatának kell la­koznia. Szerdahelyi Pál EV ANGELIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezrtsi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1038 Budaoest. Vili. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vin Előfizetést ár: egy évre 00.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 © 74.1507 Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „A keresztyéni gyülekezetekben való isteni dicséretek...” „Mindeneknek, akik a mi Urunk Jézus Krisztust Istennek örökhévaló Fiának hi­szik ... hogy a mi Urunkat, Istenünket a régi szent emberekkel mi is egyenlőképpen dicsér­hessük ...” 400 ÉVVEL EZELŐTT — többek közt — ezekkel a szavakkal indult el szinte két év­százados útjára a magyar reformáció egyik legjelentősebb alkotása: egy istentiszteleti rendet szabályozó-, templomi énekes-, és imádságos könyv. Isten magyar evangélikus egyházunk törté­netének ebben az izgalmas korszakában sok kiváló képességű prédikátort, szervezőt és ki­emelkedő egj'éni séget adott. Ezek közé tarto­zott Huszár Gál is. ÉLETE HIHETETLENÜL GAZDAG és for­dulatos volt. 63 esztendőt élni ma nem tűnik soknak. De ha elgondoljuk, mennyit küzdött, dolgozott és szenvedett ennyi idő alatt Hu­szár Gál. akkor inkább azt kérdezzük: hogyan fért ennyi minden egy ember életébe? — Éle­tének csak főbb állomásai: valahol a felső- Dunamelléken született, mai tudásunk szerint 1512-ben. Csallóközből, vagy Mátyusföldről már evangéliumi hitéért kellett távoznia. Ma- gyarórári, kassai, komáromi lelkész, de köz­ben Becsben is megfordult, talán másutt is külföldön. Adataink vannak debreceni, nagy- szombati tartózkodásáról és biztos, hogy sok más helyen is élt több-kevesebb ideig. Kom- játiban nyugszik meg, mint az akkori tekin­télyes evangélikus gyülekezet lelkésze. Élet­útja Pápán, fiánál zárul le, 1575-ben elragad­ja a pestis. Szinte egész életútját végigkísérte ellensé­geinek gyűlölete: menekülnie kellett Csalló­közből, Óvárról, Kassáról (börtönből!), Komá­romból és Nagyszombatról. Jól írja fiatalabb kortársa, Bornemisza Péter: .„..Huszár Gál és több időmbeli lelkipásztor tenger, amit szenvedtek mind törökök, mind pápások mi­att és csudaképpen ■ meg is oltalmaztattak." Ha arra gondolunk, hogy Huszár Gál szinte egész életét Magyarország felső részén töltöt­te, nem nehéz kitalálni, hogy ő a „pápások miatt” szenvedett sokat. De ugyanakkor Jézus szeretetén túl sok-sok ragaszkodást és áldozatkészséget is tapasztalt. Bizonyára ez adott erőt küzdelmének fel nem adásához. Ilyen lehetett az említett Bornem­isza Péter eleinte tanítványi, majd baráti szeretete is. A kassai börtönből is ő szabadí­totta ki Huszár Gált. Ilyen lehetett többek között a kassaiak szeretete is. Az akkori váro­si főjegyző ilyen feljegyzéseket tett: „hogy az város Tót Ferenczet az Gál papért Óvárra küldték, költött akkor minden szükségre, hogy Gál uramat házanépével, marhájával ide Cassára hozta” — „Tót Ferenczet hogy az város postán Beczben (Becsbe) küldte az Gál pap dolga végett, adott Benedek Uram az bí­ró uram hagyásából költségre neki fi. 38.” S egy oltalmazója és támogatója így ír róla nap­lójában: „Huszár Gál úr ... a legtudósabb teo­lógus, Isten evangéliumának leghűségesebb és fáradhatatlanabb prédikátora”. Ma egyébként már eldöntöttnek látszik, hogy ez a nyom- dász-prádikátor a reformáció lutheri, evangé­likus ágának volt hirdetője. SZOLGALATÄNAK JELENTŐSÉGÉT ne­héz néhány mondatban összefoglalni. Csak tényeket sorolunk fel: az első lelkészképző is­kola vezetése Magyaróváron, az első magyar nyelven nyomtatott prédikációs könyv meg­írása és kinyomtatása, az első magyar dráma (Sztárai Mihály: Igaz papság tüköré) kiadása, övé volt a második magyar vándornyomda is, mintha megsejtette volna, hogy ez lesz az a „szószék”, ahonnan messzebbre fog szárnyalni a magyar szó, prédikácói és ének. Mindezzel nemcsak egyházunk történekébe, hanem ma­gyar népünk kultúr- és irodalomtörténetébe is beírta nevét kitörölhetetlenül. De talán legma­radandóbb, legnépszerűbb és legismertebb munkája éppen az említeti 400 éves Graduál és énekes-, imádságoskönyv kiadása volt Kom- játiban 1574. október 6-án. ÉNEKESKÖNYVÉNEK KÉT FENNMA­RADT PÉLDÁNYÁT ismerjük, az egyik Eper­jesen. a másik a budapesti Széchényi könyv­tárban van. Ügy látszik, minden más munkája mellett egész életében szívügye volt az énekek gyűj­tése. Már óvári lelkész korában is ezt tette. Mint kassai lelkész megbízást is kapott egy énekgyűjtemény kiadására, így jelent meg első, kisebb énekeskönyve, kassáról menekül­ve ennek néhány példányát Debrecenbe is el­vitte, ahol ugyancsak kiadták, később bővítve is, mint református énekeskönyvet. Huszár Gál ezután Komjátiban telepedett le hosszabb vándorlás után. Itt fejezhette be életművét és eddigi szorgalmas gyűjtésének gyümölcseként megjelent ,.A keresztyéni gyülekezetekben va­ló isteni dicséretek és imádságok". Munkájára talán legjellemzőbb a gyűjte­mény színességén és gazdagságán túl a „régi és mostani anyaszentegyház” történeti egysé­ge, ahogy ez bevezetőjéből is kicsendül. Könyvébe felvesz sok zsoltárt, középkori himnuszt is. így ír ezekről: „Zsoltárok fordí­tásában a zsidó textust követtük. Himnuszo­kat pedig, antifónákat és egyéb lelki énekeket abban (úgy!) hagytuk.” Ugyanakkor azonban végtelenül „modem” is, Í6meri és felveszi ko­rának és a reformációnak sok szép énekét, például Luther Márton és az itthoni Sztárai Mihály énekeit is. Mint Jézus jó sáfára, „ót és újat” hoz elő egyszerre. MOSTANI ÉNEKESKÖNYVÜNKBEN csak hét ének van könyvéből. Mi csak ezekhez fé­rünk hozzá, de érdemes őket elővenni és vé­gigolvasni. Ez a néhány ének is az előbbi té­telt igazolja. Az egyik a 122. zsoltár feldolgo­zása (289.). Három ének latin himnuszok for­dítása és átdolgozása (250, 288, 531.). A töb­bieket máshonnan gyűjtötte. Érdemes arra is figyelni, hogyan tükröződik eleven, Krisztus­ban bízó hite és tanítása is ezekben az éne­kekben. Pl. így tanítja kortársait az igaz keresztyén életre: Szentegyházadnak hű tagjai legyünk. Embertársainkkal mindenben jót tegyünk, És szolgálhassunk a mi jó anyánknak, Édes hazánknak. (496,6.) Az énekeskönyv rendkívül népszerű volt. Huszár Gál szavai szerint az énekeket „kort- somákon” (kocsmákban) is énekelték. A 16. és 17. századnak szinte kizárólagos énekes­könyve volt. Csak a 18. század racionalizmu­sa tette félre. Ma azonban újra megelevene­dett az érdeklődés a szerző és énekeskönyve iránt. Csak az ötvenes évek óta is nagyon sok és egyre több cikk, tanulmány jelent meg ró­la, koráról hazai tudományos vonalon, de egyházunkban is. Keveházi László /

Next

/
Thumbnails
Contents