Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-06-16 / 24. szám

Mindig lesznek?

Lk 16, 19—31

Nem az élet megváltoztathatatlan rendje az, hogy vannak Lázár-sorsú emberek. A „mindig voltak és lesznek gazdagok, mindig lesznek szegények is” bölcselkedése úgy tünteti fel, mintha ez hozzátartozna a természet törvényéhez. Pedig a Lázárok, a kisemmizettek az irgalmatlan emberi önzés áldozatai. A gazdagnak a kapuja előtt fetrengő szerencsétlen iránti közönye visszataszító. A gazdag nem segít rajta. A történet nem mondja, de nagyon is elképzelhető, hogy valamilyen formában része volt a gazdagnak abban is, hogy Lázár a teljes tehetetlenségig leromlott. Ö és rokonsága, tágabb értelemben a hasonszőrű, gátlástalan fényűző életélvezök igazságtalan rendje termeli a Lázárokat.

TÖRTÉNET NEM AZ ANYAGI JAVAKAT ÍTÉLI EL, hanem az anyagi javakkal való visszaélést: Az a kiugróan magas életszínvonal, amelyben a gazdag él — és bizonyára rokonai is, akiket később figyelmeztetni akar — nyilvánvalóan csak a legaljasabb közöny és önzés, csak embertelen gondolkodásmód mellett tartható fenn. Ahogyan a tehetetlen Lázáron önző közönnyel keresztülnéz, egy életerős Lázárt is az önzés szemével mustrálna, mi hasznát vehetné gazdagsága fenntartásában és növelésében.

JÉZUS NEM AZ ELJÖVENDŐ MENNY ÉS POKOL TITKAIT AKARTA a történettel napvilágra hozni, hanem a földi világ nyilvánvaló szociális igazságtalanságait állította homloktérbe. Még csak arra sem szolgál a történet, hogy valamiféle túlvilá- gi kiegyenlítődést olvassunk ki belőle. Aki a földön jól élt. annak a túlvilágon majd rosszul megy, akinek pedig az emberi életben rosszul ment a sorsa, az a túlvilágon kárpótlást nyer. Nem Isten döntése alapján élt egyik ember jól, a másik rosz- szul. A törtévet nem hagy kétségei afelől, hogy a gazdag nem isteni kegy folytán jutott a fényűző élethez, hanem könyörtelen közönye, emberre, de Isten törv>ényeire sem néző önzése révén. Lázár sanyarú állapota sem isteni döntés, hanem emberi irgalmatlanság következménye. Ä gazdag és a koldus kiáltó ellentéte éppen Isten akarata megszegéséből származik, amiért a gazdag a felelős.

A gazdag, azzal hogy figyelmeztető követet akar küldeni életben levő rokonaihoz, elismeri, hogy helytelen úton járt, aminek következménye a kárhozat büntetése. A Lázárok nyomorúságát joggal kéri szpmon Isten a gazdagon és körén. Azzal, hogy a birtokukban levő bőséges lehetőség szerint nem igyekeztek javítani mások nyomorúságos helyzetén, sőt önzésükkel hozzásegítettek romlásukhoz, a tulajdon életüket is elrontották. Az az önzés, ami egész életében úgy tűnt. hogy a boldogulását, kényelmét, zavartalan életét szolgálja, egyszerre ellene fordul. Az az önzés, amivel felindulás és segíteni akarás legkisebb jele nélkül tudomásul vette mások romlását, most a saját pusztulását okozza. Ezt nem vette észre korábban. Ez volt életének az ostoba és gonosz tévedése, összecseng Jézusnak a bolond gazdagról szóló történetével ez a mondanivaló.

JELLEMZŐ A TÖRTÉNET SZERINT a gazdag kérése: küldje el Ábrahám Lázárt, mint túlvilágról jött követet a családjához. Figyelmeztesse a maguk okozta veszélyre. Fényűző életéhez hozzátartoztak a rendkívüli kívánságok, más, elözékenyebb elbánás, rendkívüli lehetőségek. Most ilyen rendkívüli lehetőséget akar felhasználni. Legalább a hozzátartozói kapjanak rendkívüli figyelmeztetést. De erről szó sem lehet.

'■‘'ISTEN VILÁGOSAN, ÉRTHETŐEN TUDOMÁSUNKRA ADTA IGÉJÉBEN, milyen igazságos rendet kíván az emberek együttélésében. Pontos parancsa van a felebarát felkarolására, szeretettre, az önzetlen közösségi életformára. Újabb, nyomatékosabb parancs, vagy figyelmeztetés nem várható. Mindenki magára vessen, ha nem ért az egyszeri szóból, nem vállalja az emberi közösség szolgálatát és így ítéletre veti önmagát.

Baranyai Tamás

IMÁDKOZZUNK

Mennyei Atyánk! Könyörgünk a Lázárokért, akik az irgalmatlan önzés áldozatai. Kisemmizett afrikai milliókért, boriik színe miatt msgvetettekért, éhbéren tengődőkért. Könyörgünk azokért, akik síkraszálltak az igazságosságért, mindenki számára emberhez méltó életért. Segíts idejében belátnunk, hogy önzésünkkel, közönyünkkel mérhetetlen kárt és fájdalmat okozunk embertársainknak és végül önmagunknak is. Vezess kérünk a szolgálat és szeretet útján. Ámen.

— TABSASEPITKEZESHEZ ko- jólelkű, egészséges gondozónőt kemoly. rendes társat keresek. ..Ró- resek bejárással reggel fél héttől zsavölgyben’ jeligére a kiadóhiva- délután ötig idős. derúslelkü. jóitalba. ápolt édesanyámhoz. ,,I. keríilet— BECSÜLETES, tiszta, rendes, ben” jeligére a kiadóhivatalba.

Istentiszteleti rend

Budapesten. 1974. június 16-án

Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor, de. ll. (úrv.) dr. Haien- scher Károly, du. 6. Harkányi László. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gabányi Géza. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán, üllői üt 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János. de. 12. (magyar). Thaiy Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. 6e. fél ló. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Fran- gepán u. de. fél 10. Benczúr László. ÜJpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. ló. Soroksár-Cj- telep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kis- pest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos, du. 5. Szeretetvendégség: Szirmai Zoltán. Rákospalota MÁV-telep de. 8. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota- Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog

Miklós. Rákospalota-Kistemplom

du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél ll. Baráth Pál. Sashalom de. 9. Baráth Pál. Mátyásföld de. fel 11. Cinkota de. fél ll., du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Poni- csán Imre. de. fél ll. (német), de. 11. (úrv.) Ponicsán Imre. du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 0. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. ll. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de. 10. Filip- pinyi János. Kelenföld de. 8. (úrv.) Beneze Imre. de. ll. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Reuss András. Németvölgyi út 138. de. 9. Reuss András. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

— Szentháromság után az 1. vasárnap az oltárteritő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári ideje: 1 Jn 4, 16—21; az igehirdetés alapigéje: Lk 16, 19—31.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 30-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet POVAZSAY MIHÁLY békéscsabai lelkész.

— SZARV AS-ÓTEMPLOM. Május 12-én a pilisi gyülekezet énekkara szolgált a gyülekezetben Csilló Mihály kántor vezetésével. Igét hirdetett Tóth Károly pilisi igazgató-lelkész. Délután hangverseny volt a zsúfolt gyülekezeti teremben. Igét hirdetett Kovács Pál szarvas-ótemplomi igazgatólelkész. Szavaltak: Malik Judit és Tóth Zsuzsa, a pilisi ifjúsági bibliakör tagjai.

— GYÓN. Május 19-én templomi hangversenyen a pilisi gyülekezet énekkara szolgált a gyülekezetben. Igét hirdetett Keveházi László pilisi lelkész.

— KECSKEMÉT, ökumenikus egyházzenei áhítatot tartottak május 26-án az evangélikus templomban. A műsor első részében Szenczi Molnár Albert- re emlékeztek — születésének 400. évfordulóján — genfi zsoi- tárfeldolgozásokkal. A’második részben mai magyar szerzők — Ádám Jenő, Árokháty Béla, Gárdonyi Zoltán, Kodály Zoltán, Viski János és Lisznyai Szabó Gábor — kórusművei hangzottak el, részben orgona- kísérettel is. A befejező részben J. S. Bach muzsikájából a 140. kantáta zárókórusát es a János-passió két utolsó kórusát orgonakísérettel hallgatta nagy. figyelemmel a gyülekezet. Igét hirdetett dr. Balogh László református esperes. Közreműködött a „Kecskeméti Végh Mihály” református énekkar Osváth Viktor lelkészkarnagy vezetésével. Gárdonyi és Bach műveiből orgonáit es a kórust kísérte Tóth-SzöUös Mihály esperes.

— OROSHÄZA-SZENTE- TORNYA. Május 12-én jól sikerült szeretetvendégség keretében sajtóvasárnapot tartottak, amelyen Fecske Pál nagyszénást lelkész, egyházmegyei sajtóelőadó szolgált igehirdetéssel és előadással.

— KARDOSKÜT. Május 26án jól sikerült vallásos est es szeretetvendégség volt a gyülekezetben. Szolgáltak: Fecske Pál nagyszénás! lelkész, egyházmegyei sajtóelőadó, dr. Hajdú József gyülekezeti felügyelő igehirdetéssel, illetve előadásokkal, a gyülekezet tagjai pedig szavalatokkal. Feltűnően nagy volt a gyülekezet érdeklődése egyházi sajtótermékeink iránt és azokból nagyon sokat meg is vásároltak. A kis gyülekezet buzgalma és egyházhűsége példamutató.

— NAGYTARCSA. Május 12-én ünnepi közgyűlés keretében emlékezett meg a gyülekezet lelkészének. Győri Jánosnak 60. születésnapjáról. Fábián János felügyelő és Horváth Mihály jegyző-pénztáros mondott köszönetét és emlékezett meg a lelkész 32 évi helybeli szolgálatáról. Pit- lik Judit konfirmandus virágcsokrot adott át a jubiláló lelkésznek. Az ünnepély gyülekezetszerűségét növelte az a körülmény, hogy kereszteléstől konfirmáción, esketésen. úrvacsorán át a koporsóig feltámadáshitünk gazdagságában es örvendezésében az egesz emberi és gyülekezeti életről történt megemlékezés. A délutáni cantate-vasámapi szeretetven- degség műsorát Kis János leendő teológus vezette. Az offertorium a fóti kántorképzés céljait szolgálta.

— KÖSZÖNET. A gyászoló család és a Deák téri gyülekezet köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik dr. Kékén András halálával kapcsolatosan részvétüket fejezték ki szóban, írásban vagy a temetésen való jelenlétükkel.

mm \ mffMk

„Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg: és aki engem vet meg. azt veti meg. aki engem elküldött.” (Lk 10, 16)

VASÁRNAP. — „Boldog, aki olvassa és akik hallgatják a prófétálás beszédeit és megtartják mindazt, ami abban megíratott; mert az idő közel” (Jel 1, 3 — Hab 2, 3 — 1 Jn 4. 16 b — 21 — Zsolt 9. 10—19). Akárcsak a heti vezérige, úgy ez az ige is figyelmeztet a bibliaolvasó és igehallgató keresztyének nagy felelősségére. Komoly a kísértés, hogy ez a felelősség ellanyhuljon bennünk. A keresztyén életben Isten igéjére ugyanúgy szüksége van a lelkűnknek, mint a testünknek a mindennapi kenyérre. De csak akkor jelent áldást az ige olvasása és hallgatása, ha megtartjuk az Élet beszédét.

HÉTFŐ. — „Az Ür megnyitja a vakok szemét” (Zsolt 146, 8

— Csel 26. 17—18 — 2 Tini

3 14—17 — 1 Jn 4. 16—21).

Csodatévő Urunk van, aki képes a vakok szemevilágát megnyitni. Aki a lelki vakságból is meg tud gyógyítani. Leveszi a hályogot , lelki szemeinkről. és a hit látásával ajándékoz meg. Megnyíltak-e lelki szemeink az Űr irgalmának és szeretetének meglátására? És megnyíltak-e szemeink az emberi nyomorúság — betegség. éhség, faji megkülönböztetés. elnyomás — meglátására? Akinek megnyitotta szemét az Ür. annak megnyílik a szíve is. és szolgáló szeretettel segít bajba jutott embertársain!

KEDD. — „Az Ür megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.” (Zsolt 121. 7

— Jud 24. 25 — Ez 2, 1 — 7 — 1 Jn 5, 1—4). A hivő ember éjjel és nappal, otthonában, és idegenben, munkahelyén és pihenésében szüntelenül Isten oltalmában tudja magát. Olyan Istenünk van, Aki az övéit megőrzi minden gonosztól, kártól és veszedelemtől. Jézus is ezért imádkozott főpapi imádságában (Jn 17, 15). Isten megőrzi egészségünket, munkabírásunkat, szeretteinket, de ami mindennél többet jelent: megőriz minket a hitben, a szeretetben. a Vele való közösségben. és megőriz az örökélet számára!

SZERDA. — „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak és rendeltelek titeket, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek.” (Jn 15, 16

— Ezs 41, 9 — Csel 8, 26—35 — 1 Jn 5, 5—12). Nem mi választottuk Urunknak Jézust, hanem Ő választott minket , és Ö hívott el az Ö követésére. Az egyház, á gyülekezet népe a kiválasztottak, az üdvösségre elhívottak közössége. De nem azért, hogy különbnek tartsuk magunkat a kívülvalóknál, sem nem azért, hogy csak önmagunknak éljünk, hanem azért, hogy gyümölcsöt teremjünk. Nemcsak az elhívás kegyelem, hanem az is, hogy gyümölcsöt

teremhetünk. A keresztyén

életnek az az értelme, hogy gyümölcsöt teremjünk, míg e földön élünk.

CSÜTÖRTÖK. — „Akik felépültetek az apostoloknak és a prófétáknak alapkövén, a sze- geletkő pedig maga Jézus Krisztus, benne az egész épület szép • renddel rakva, szent templommá növekszik az Urban.” (Ef 2, 20 — 21 — Zsolt 118. 22—23 — Jer 8, 8—11 — í Jn 5, 13—21). Mi is beieszület- tünk és beleépültünk Krisztus egyházának a közösségébe. Isten „családjába” tartozunk bele. Egy Atyánk van, Isten, és egy Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus. Akik Hozzá tartoznak, azok összetartoznak, azok egymás testvérei. A gyülekezet tagjainak élő kövekként kell beleépülniük Isten templomába, a gyülekezetbe.

PÉNTEK. — „Szűnj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!” (Zsolt 37, 8 — Gál 6. 1 — Ez 3, 22—27 — 2 Jn 1—13). Napjaink felgyorsult életritmusában igen időszerű és megszívlelendő ez az intés! Mennyi ártalom éri az embert, mennyi bosszúság! Ez sok bajt okoz fizikai értelemben is. De lelkileg is: megfertőzi és megrontja az emberek egymással való kapcsolatát, elidegeníti egymástól, bűnbe sodor. Isten igéje segítséget kínál az indulatok legyőzésére.

SZOMBAT. — „Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették az ő indulataival és kívánságaival együtt.” (Gál 5. 24 — 1 Móz 39, 9 — Ezs 5. 1 —I — 3 Jn 1—15). A hivő ember is testből-vérből való ember. Az óember bűnös indulatai és kívánságai megvannak benne is, de nem szabad, hogv ezek uralkodjanak rajta. Ezt csak úgy lehet elérni, ha állandóan harcolunk óemberünk indulataival, és napontra „keresztre feszítjük” testünket, gonosz indulataival és bűnös kívánságaival együtt. Akik Krisztuséi, azoknak életében Krisztus az Űr. és szívükben Krisztus indulatának kell lakoznia. Szerdahelyi Pál

EV ANGELIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezrtsi György

Felelős kiadó: Harkányi László

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1038 Budaoest. Vili. Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vin Előfizetést ár: egy évre 00.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

©

74.1507

Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató

„A keresztyéni gyülekezetekben való isteni dicséretek...”

„Mindeneknek, akik a mi Urunk Jézus Krisztust Istennek örökhévaló Fiának hiszik ... hogy a mi Urunkat, Istenünket a régi szent emberekkel mi is egyenlőképpen dicsérhessük ...”

400 ÉVVEL EZELŐTT — többek közt — ezekkel a szavakkal indult el szinte két évszázados útjára a magyar reformáció egyik legjelentősebb alkotása: egy istentiszteleti rendet szabályozó-, templomi énekes-, és imádságos könyv.

Isten magyar evangélikus egyházunk történetének ebben az izgalmas korszakában sok kiváló képességű prédikátort, szervezőt és kiemelkedő egj'éni séget adott. Ezek közé tartozott Huszár Gál is.

ÉLETE HIHETETLENÜL GAZDAG és fordulatos volt. 63 esztendőt élni ma nem tűnik soknak. De ha elgondoljuk, mennyit küzdött, dolgozott és szenvedett ennyi idő alatt Huszár Gál. akkor inkább azt kérdezzük: hogyan fért ennyi minden egy ember életébe? — Életének csak főbb állomásai: valahol a felső- Dunamelléken született, mai tudásunk szerint 1512-ben. Csallóközből, vagy Mátyusföldről már evangéliumi hitéért kellett távoznia. Ma- gyarórári, kassai, komáromi lelkész, de közben Becsben is megfordult, talán másutt is külföldön. Adataink vannak debreceni, nagy- szombati tartózkodásáról és biztos, hogy sok más helyen is élt több-kevesebb ideig. Kom- játiban nyugszik meg, mint az akkori tekintélyes evangélikus gyülekezet lelkésze. Életútja Pápán, fiánál zárul le, 1575-ben elragadja a pestis.

Szinte egész életútját végigkísérte ellenségeinek gyűlölete: menekülnie kellett Csallóközből, Óvárról, Kassáról (börtönből!), Komáromból és Nagyszombatról. Jól írja fiatalabb

kortársa, Bornemisza Péter: .„..Huszár Gál és több időmbeli lelkipásztor tenger, amit szenvedtek mind törökök, mind pápások miatt és csudaképpen ■ meg is oltalmaztattak." Ha arra gondolunk, hogy Huszár Gál szinte egész életét Magyarország felső részén töltötte, nem nehéz kitalálni, hogy ő a „pápások miatt” szenvedett sokat.

De ugyanakkor Jézus szeretetén túl sok-sok ragaszkodást és áldozatkészséget is tapasztalt. Bizonyára ez adott erőt küzdelmének fel nem adásához. Ilyen lehetett az említett Bornemisza Péter eleinte tanítványi, majd baráti szeretete is. A kassai börtönből is ő szabadította ki Huszár Gált. Ilyen lehetett többek között a kassaiak szeretete is. Az akkori városi főjegyző ilyen feljegyzéseket tett: „hogy az város Tót Ferenczet az Gál papért Óvárra küldték, költött akkor minden szükségre, hogy Gál uramat házanépével, marhájával ide Cassára hozta” — „Tót Ferenczet hogy az város postán Beczben (Becsbe) küldte az Gál pap dolga végett, adott Benedek Uram az bíró uram hagyásából költségre neki fi. 38.” S egy oltalmazója és támogatója így ír róla naplójában: „Huszár Gál úr ... a legtudósabb teológus, Isten evangéliumának leghűségesebb és fáradhatatlanabb prédikátora”. Ma egyébként már eldöntöttnek látszik, hogy ez a nyom- dász-prádikátor a reformáció lutheri, evangélikus ágának volt hirdetője.

SZOLGALATÄNAK JELENTŐSÉGÉT nehéz néhány mondatban összefoglalni. Csak tényeket sorolunk fel: az első lelkészképző iskola vezetése Magyaróváron, az első magyar

nyelven nyomtatott prédikációs könyv megírása és kinyomtatása, az első magyar dráma (Sztárai Mihály: Igaz papság tüköré) kiadása, övé volt a második magyar vándornyomda is, mintha megsejtette volna, hogy ez lesz az a „szószék”, ahonnan messzebbre fog szárnyalni a magyar szó, prédikácói és ének. Mindezzel nemcsak egyházunk történekébe, hanem magyar népünk kultúr- és irodalomtörténetébe is beírta nevét kitörölhetetlenül. De talán legmaradandóbb, legnépszerűbb és legismertebb munkája éppen az említeti 400 éves Graduál és énekes-, imádságoskönyv kiadása volt Kom- játiban 1574. október 6-án.

ÉNEKESKÖNYVÉNEK KÉT FENNMARADT PÉLDÁNYÁT ismerjük, az egyik Eperjesen. a másik a budapesti Széchényi könyvtárban van.

Ügy látszik, minden más munkája mellett egész életében szívügye volt az énekek gyűjtése. Már óvári lelkész korában is ezt tette. Mint kassai lelkész megbízást is kapott egy énekgyűjtemény kiadására, így jelent meg első, kisebb énekeskönyve, kassáról menekülve ennek néhány példányát Debrecenbe is elvitte, ahol ugyancsak kiadták, később bővítve is, mint református énekeskönyvet. Huszár Gál ezután Komjátiban telepedett le hosszabb vándorlás után. Itt fejezhette be életművét és eddigi szorgalmas gyűjtésének gyümölcseként megjelent ,.A keresztyéni gyülekezetekben való isteni dicséretek és imádságok".

Munkájára talán legjellemzőbb a gyűjtemény színességén és gazdagságán túl a „régi és mostani anyaszentegyház” történeti egysége, ahogy ez bevezetőjéből is kicsendül.

Könyvébe felvesz sok zsoltárt, középkori himnuszt is. így ír ezekről: „Zsoltárok fordításában a zsidó textust követtük. Himnuszokat pedig, antifónákat és egyéb lelki énekeket abban (úgy!) hagytuk.” Ugyanakkor azonban végtelenül „modem” is, Í6meri és felveszi korának és a reformációnak sok szép énekét, például Luther Márton és az itthoni Sztárai Mihály énekeit is. Mint Jézus jó sáfára, „ót és újat” hoz elő egyszerre.

MOSTANI ÉNEKESKÖNYVÜNKBEN csak hét ének van könyvéből. Mi csak ezekhez férünk hozzá, de érdemes őket elővenni és végigolvasni. Ez a néhány ének is az előbbi tételt igazolja. Az egyik a 122. zsoltár feldolgozása (289.). Három ének latin himnuszok fordítása és átdolgozása (250, 288, 531.). A többieket máshonnan gyűjtötte. Érdemes arra is figyelni, hogyan tükröződik eleven, Krisztusban bízó hite és tanítása is ezekben az énekekben.

Pl. így tanítja kortársait az igaz keresztyén életre:

Szentegyházadnak hű tagjai legyünk.

Embertársainkkal mindenben jót tegyünk,

És szolgálhassunk a mi jó anyánknak,

Édes hazánknak. (496,6.)

Az énekeskönyv rendkívül népszerű volt. Huszár Gál szavai szerint az énekeket „kort- somákon” (kocsmákban) is énekelték. A 16. és 17. századnak szinte kizárólagos énekeskönyve volt. Csak a 18. század racionalizmusa tette félre. Ma azonban újra megelevenedett az érdeklődés a szerző és énekeskönyve iránt. Csak az ötvenes évek óta is nagyon sok és egyre több cikk, tanulmány jelent meg róla, koráról hazai tudományos vonalon, de egyházunkban is. Keveházi László

/