Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-06-09 / 23. szám

Érthetetlen szeretet Rm 11, 33—36 A Szentháromság titka nem az, hogy hogyan lehet három egyenlő eggyel, vagy egy hárommal. A megoldatlan, megma­gyarázhatatlan kérdés az, miért szereti Isten az embert. Ez a Szentháromság titka. Okkultisták, szellemidézők, titokzatos tanok hirdetői, ember- feletti kinyilatkoztatások „prófétái” csak a saját vélt rendkívüli bölcsességük szószólói. Önmaguk zavaros képzeletének meg­szállottái. KERESZTYEN HITÜNK Istennek a Jézus Krisztusban nyil­vánosságra hozott szeretetéből táplálkozik. Jézus emberek szeme láttára, füle hallatára beszélt és cselekedett, ö maga mondja, hogy semmit sem szólt titokban. Voltak tanúk a ki­hallgatásánál, keresztre feszítésénél. Sokan találkoztak vele, mint feltámadottal és mennybemenetelénél is jelen voltak a tanítványai. A Szentlélek úgy tett bizonyságot Jézusról, úgy világított rá szavaira és egész müvére, hogy abban Isten sze- retete, megtartó szándéka, ember mellé állása jutott kifejezés­re. Isten szereti a világot, megváltja bűneiből az embert és örök életet ad. Pál apostol ezt tartja kikutathatatlannak, kinyomoz- hatatlannak. Miért szereti Isten ennyire az embert? Miért kész érte a legnagyobb áldozatra? Miért szívügye Istennek az ember földi boldogsága és örök üdvössége? Miért döntött az ember javára? Isten anélkül is Isten, hogy az embert üdvözítené. Istent semmi sem kényszeríthette arra, hogy szeresse az embert és arra sincsen indok, miért lett Isten szíi'ügye a bűnös ember megváltása. AZ EVANGÉLIUM RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÍGY KEZ­DŐDIK: „úgy szerette Isten a világot...” A megfejthetetlen titok: miért szerette úgy! Nem vagyunk a titok megoldói. Csak élvezői vagyunk Isten megmagyarázhatatlan szeretetének. Pál apostol sem magyarázza meg, hanem álmélkodik és ujjong, hogy Isten irgalmas szeretete embereket érint meg és teremt újjá. ISTEN SZERETETTEL MEGBOCSÁT AZ ENGEDETLEN EMBERNEK. Ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen eltekint a büntetéstől. Az Isten iránti engedetlenség nem Istennek okoz kárt, hanem a felebarátnak. Hiszen az Isten iránti engedelmes­ség a felebarát, a másik ember, a közösség, a társadalom áldo­zatos szeretetét jelenti. Isten minden engedelmességre kötelező parancsa erre utal. A bűnbocsánat által megújított élet a fele­baráti szeretetre megújított élet. ELJUTOTTUNK TEHÁT a Szentháromság titokzatos fogal­mától a gyakorlati élet mezejéig. A teremtő, megváltó, meg­szentelő Isten szeretetével e földön élő, gondolkodó, cselekvő emberi mivoltunkban találkozunk. Gondolatainkat, cselekede­teinket, minden emberi adottságunkat ennek a szerető Istennek a szolgálatába kell állítanunk. Hadd használja fel áldott esz­közül az emberi közösség békés, boldog fejlődésében, övé a di­csőség — mondja Pál apostol. A jó cselekvése szerez dicsőséget Istennek az emberek között. A Szentháromság egy Isten min­den kijelentése gyakorlati céllal szól hozzánk. Üdvösségre akar vezérelni. Földi üdvünk, boldogulásunk is célja. Ne csak a ma­gunk boldogulásának munkáiéi legyünk. Minden szavunknak és tettünknek hatása van a környezetükben élő emberekre. Le­gyünk az ő boldogságuknak odaadó segítői. Isten dicsőségét nem a saját érdekünkben tett erőfeszítéseink munkálják áz emberek között, hanem az önzetlen szolgálat Istent dicsőítő tettei. ISTEN EMBER SZERETETÉNEK INDÍTÉKAI KIFÜRKÉSZ­HETETLEN TITKOK. Szeretete azonban világos és nyilván­való. Hitre ébresztő ereje titkon munkálkodik a szívünkben. A hit gyümölcsei azonban tapasztalható áldásként kell hogy te­remjenek az életünkben. Baranyai Tamás IMÁDKOZZUNK Teremtő Istenünk! Köszönjük, hogy nem kedvtelésből, hanem szerétéiből teremtettél minket. Megváltó Istenünk! Köszönjük, hogy bűnből szolgáló új életre, halálból örök életre vezetsz min­ket. Megszentelő Istenünk! Köszönjük, hogy életünkben és ha­lálunkban magadénak ismersz minket. Atya, Fiú, Szentlélek Isten, szereteted és kegyelmed vezessen igazi közösségre minket! Ámen. — IDŐS, beteges, ápolásra nem — TORONYSISAK, bádogos épü­szoruló asszony budapesti lakásá- letszerkezetek és bádogos dísz- ra keres gondozót júliusra, egy hó- munkák készítését és javítását, napra. Állandó ott-tartózkodásért, festését vállalom. Mérsékelt árak. lakást, ellátást és megegyezés sze- garanciális felelősség, az ország rint fizetést ad. Választ kér: Evan- bármely területén. Gimesi István gélikus Lelkészi Hivatal, 6075 Páhi bádogos kisiparos. 7400 Kaposvár, címre. Arany János u. 29» Is ten tiszteleti rend Budapesten, 1974. június 9-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) ifj. Harmati Béla, du. 5. du. 6. Szere- tetvendégség: dr. Hafenscher Ká­roly. Fasor de. 11. Böröcz Enikő teol. szuppl. du. 6. Gabányi Géza. Dózsa György út 7. de. fél 9. Bö­röcz Enikő teol. szuppl. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. du. 5. szeretetv. Pásztor Pál. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfal­va de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél IC. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8, Benczúr László. Frange- pán u. de. fél 10 Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pester­zsébet de. 10. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz Lász­ló. Kispest de. 10. Kispest Wekerle- telep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Bodrog Miklós. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákospalota Kis- templom du. 3. Bodrog Miklós. Rá­kosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cin- kota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés Jó­zsef. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. D. Korén Emil. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. de. 10 XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. (úrv.) Reuss András, de. 11. (úrv.) Reuss András, du 6. Bencze Im­re. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél ll. — Szentháromság vasár­napján az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentiszte­let oltári igéje: Jn 3, 1—8 (9—15): az igehirdetés alap­igéje: Rm 11, 33—36. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓ­BAN. Június 30-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. — URAIÜJFALU. Május 12-én vizsgálatot tartott a gyülekezetben Szabó Lajos, a Vasi Egyházmegye esperese. Istentisztelet után beiktatta a gyülekezet új tisztségviselőit. Felügyelő lett Nagy Zoltán kőművesmester, felügyelőhe­lyettes Szabó Béla cipészmes­ter, presbiterek Uraiújfaluból Varga István, Varga Imre, Varga József, Varga Zoltán, Máté Imre, Pap István, Süme­gi István, Bogies Zoltán, Ba­bos Kálmán. Teke Sándor, Szabó István, Erős Sándor és Németh József; Jákfáról: Bo­kor János. Vörös József, Boros Jenő, Nagy Lajos. Németh Já­nosáé és Mesterházy József. — CSÖNGE. A gyülekezet szülötte, Nagy Zoltán és fele­sége oltártérítőt és szőnyeget ajándékozott a gyülekezetnek. Az oltárterítőt a nagyhéten, a templomi szőnyeget május 12- én. a konfirmáció alkalmával vette használatba a gyüleke­zet. Ugyanezen a vasárnapon bővült a templom felszerelése két új. modem vonalú gyer­tyatartóval is, amelyeket a konfirmandusok és a hívek ál­dozatkészségéből vásároltak. — Május 12-én ünnepelte a gyülekezet lelkészének. Szer­dahelyi Pálnak a lelkésszé avatása harmincadik évfordu­lóját. Ebből az alkalomból az istentiszteleten köszöntötte őt Baranyai Ernő, a gyülekezet felügyelője és átadta a gyüle­kezet ajándékát. A köszöntők sorában volt Ambrus Géza, a kemenesmihályfai gyülekezet új felügyelője is. aki megkö­szönte a jubiláló lelkésznek a kemenesmihályfai gyülekezet­ben végzett kisegítő szolgála­tait. Szabó Lajos, a Vasi Egy­házmegye esperese levélben fejezte ki jókívánságait — BUDAVÁR. A gyüleke­zet közgyűlése megválasztotta a 45 tagú új presbitériumot. D. Koren Emil esperes előadá­sában a gyülekezet életének három esztendejét értékelte. — KECSKEMÉT. A gyüle­kezet újonnan megválasztott presbitériumát május 5-én ünnepi istentisztelet keretében iktatta be hivatalába a gyüle­kezet lelkésze. Tóth-Szöllös Mihály esperes. Kibővítették a szórványok képviseletét a presbitériumban és elsőízben választottak presbitereket a gyülekezet női tagjai köréből. Az iktató igehirdetés 1 Kor 3, 9 verse alapján szólott: „Is­tennek vagyunk munkatársai.” — BUDAVÁR. Karanko Jouko finn lelkész, tanügyi tanácsos egy finn turistacso­port élén a Bécsikapu téri templomban a gyülekezetnek mondott köszöntésében ma­gyar nyelven megemlékezett a finn—magyar egyházi kapcso­latok 50. évfordulójáról. Mennybemenetel ünnepén a finn csoport balatoni körút keretében látogatást tett a gyenesdiási szeretetotthon­ban is. — JÖLELKÜ, szerény igényű nőt keres két nyugdíjasból álló gyer­mek nélküli család kis faluban egyszerű háztartás vezetésére, szükség esetén ápolásra. „Nyugat- Dunántúlon” ieligére kérem a vá­laszt a kiadóhivatalba. EVANGgUKDS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 518—20.412—Vtn Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 © 74.150« Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomas Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Szent, szent, szent a Sere­geknek Ura, teljes mind a szé­les föld az ö dicsőségével!” (Czs 6.3) VASÄRNAP. — „Az ö iste­ni hatalma mindennel meg­ajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való. Annak megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és erejével elhívott, amelyek ál­tal ama becses és igen nagy ígéretekkel ajándékozott meg minket”. (2 Pt 1, 3—4 — Ez 36,11 — Rm 11,33—36 — Zsolt 99,1—5. 9.). Szentháromság ünnepén tekintetünk átfogja az egyházi esztendő első felét. Szíyünk hálával telik meg, mert álmélkodva látjuk, hogy Isten milyen gazdagon meg­ajándékozott minket! Kará­csony, böjt, nagypéntek és húsvét. mennybemenetel és pünkösd mind-mind arról ta­núskodik, hogy Isten ajándé­kozó Esten. Aki gazdagon meg­ajándékozott minket a Krisz­tusban, és Szentleikével elhí­vott a Vele való közösségre, s a jövőre nézve is csodálatos ígéretekkel halmozott el. Ezért dicséri ma Istent az Ö népe szerte a világon! HÉTFŐ. — „Kezeinek cse­lekedetei hűség és igazság; minden ö végzése tökéletes”. (Zsolt 111,7 — Kol 1,17 — 5 Móz 6,4—13 — 1 Jn 2.18—29). Isten teremtett világa, az egész világmindenség arról tanúskodik, hogy a Teremtő mindent jónak és tökéletes­nek alkotott. Isten népének több évezredes történelme is az Isten hűségéről beszél. Ha visszatekintünk életünk eddig megtett vándorútjára, mi is meglátjuk, hogy Isten minden cselekedete jóság és kegye­lem. hűség és igazság az éle­tünkben, és minden végzése tökéletes. „Mind jó, amit Is­ten tészen!” KEDD. — „Uram, nyisd meg az én a jkaimat, hogy hir­desse szájam a te dicsérete­det.” (Zsolt 51,17 — 1 Jn 1,3 — Köl 2,1—7 — 1 Jö 3,1—10). Mai igénk Dávid király bűn­bánati zsoltárából való, s arra tanít, hogy még a megszomo- rodásában, a bűnbánat idején is van okunk Isten dicséreté­re, mert ö szabadít meg minket a bűn hatalmából. Nekünk sem maradhat néma az ajkunk: amikor Isten hű­ségét, szeretetét, bűnbocsátó irgalmasságát oly sokszor megtapasztalhatjuk, hirdessük mi is szívvel, szájjal, egész életünkkel Isten dicséretét! SZERDA. — „ö engesztelés a mi bűneinkért, de nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.” (1 Jn 2,2 — Zsolt 98,3 — 2 Kor 13, 11—13 — 1 Jn 3,11—18). Krisztus azért jött e világra, hogy en­gesztelési szerezzen Isten és ember között. Az ember bűne miatt annyira eltávolodott Is­tentől, hogy ezt az óriási sza­kadékot csak Krisztus kereszt­je tudja áthidalni. Ezt a ki­engesztelést azonban nem sa­játíthatjuk ki magunknak, ez nem a mi kiváltságunk csu­pán, mert a golgotái keresz­ten Krisztus engesztelést szerzett az egész világ bűnei­ért is. Ezért ez a mi világunk „Krisztusban, szeretett világ” lett! CSÜTÖRTÖK. — „Teljes alázatossággal és szelídséggel, türelemmel szenvedjétek el egymást szeretettel, igyekez­zetek megtartani a Lélek egy­ségét a békesség köteléke ál­tal.” (Ef 4,2—3 — 1 Móz 13,8 — 1 Tim 3,14—16 — 1 Jn 3,19 —24). Jézus Krisztus kereszt­je által engesztelést szerzett ember és ember között is. Éle­tével és halálával békességet szerzett nekünk, a harag és háborúság gyermekeinek. Jé­zus követőinek ma is egyik legfőbb feladata és megbíza­tása, hogy ezt a békességet munkálja az embervilágban. Aki a Krisztusban van. azt az Ö indulata tölti el teljesen: alázatosság, szelídség és tü­relem sugárzik belőle. Csak ily módon tudjuk egymást is elhordozni és elszenvedni! így őrizhetjük csak meg azt a békességet, melyet Krisztus drága áron. a vére árán szer­zett a kereszten. PÉNTEK. — „Lészen az­után, hogy kiöntöm lelkemet minden testre.” (Jóéi 2,28 — Gál 3,2 — 1 Kor 12,1—6 — 1 Jn 4,1—6). Ez az ótestámentu- mi jövendölés teljesedett be az első pünkösd napján, ami­kor Jézus Krisztus nemcsak apostolaira küldte el Szentlei­két, hanem arra a háromezerre is, akik a pünkösdi prédikáció hallgatói voltak. Azóta is Krisztus szüntelenül teremti az egyházat, megújítja a gyü­lekezetét. Szentlelke által ma is munkálkodik közöttünk. Lelkének munkája nincs helyhez és időhöz kötve. Min­den nap és az egész világon végzi a maga újjáteremtő munkáját, megerősit a hitben, megújít a szeretetben, meg­őriz a reménységben. SZOMBAT. — „Szentek le­gyetek, mert én, az Ür, a ti Istenetek szent vagyok.” (3 Móz 19.2 — Ef 5,25—26 — Ez 1,4—6. 22—28 — 1 Jn 4,7—16). A közfelfogás szerint szentek azok, akik bűntelenek. Az írás szerint azonban nincs ember, aki ne vétkeznék. Csak eay ember volt szent ezen a föl­dön: Jézus Krisztus. Q szen­teli meg egyházát is. Ebben az értelemben mi is szentek va­gyunk. Mert szent az, aki Is­ten tulajdonává lett, Krisztus vére árán megváltott. A Szent­lélek végzi el ma is bennünk és közöttünk a meeszentelés munkáját. Szerdahelyi Pál — HABANGÖNTEST, javítást, szolgáltatást, le- és felszerelést, vasállványok és könnyűhúzású ko­ronák készítését, átalakítását vál­lalja „Slezák László arany koszo­rús harangöntő utóda és fia” Gom­bos Lajos harangöntő mester 2162 örbottyán, Pf. 3. — LUTHER-KABÁTOT szaksze­rűen készít Dóczi Zoltán szabó­mester. 1061 Budapest. VI. Maja­kovszkij utca 6. — EBÉDLŐ garnitúrát ajándéko­zok. Cím a kiadóhivatalban. — BUDÁN két évre albérletet ke­res némi segítséggel, vagy anél­kül, magányos nyugdíjas nő július­ra. vagy szeptemberre. „Leinfor­málható” jeligére a kiadóhivatalba. Reprezentatív kiállítás nyílt április végén az Iparművésze­ti Múzeum néhány termében. Húsz hazai helység — neves városok és ismeretlen falucs­kák — szerb orthodox tem­plomainak 158 ikonját láthat­juk együtt szép környezetben, nagyszerű együttesben. A ki­állítás ünnepélyes megnyitá­sára evangélikus múzeum­ügyünk vezetősége is meghí­vást kapott és azon részt is vett. Most, miközben egyre szé­lesebb körök figyelnek fel a ritka élményre, dolgozószobá­jában felkeressük dr. Kiss Ákos osztályvezetőt, az Ipar- művészeti Múzeum tudomá­nyos munkatársát. Milyen előzményei van­nak ennek a kiállításnak? „A hazánk területén levő szerb templomok ikonjai rendkívül rossz állapotban voltak a háború utáni évek­ben. Legtöbbjük szépségét éppen csak hogy sejteni lehe­tett. A fafelületek, az- aranyo­zott keretek szuvasok voltak, a festékréteg sokszor elvált a faalaptól, gyakran piszok vagy viasz hullott a képekre. Az újvidéki Matica Srpska Galéria vállalta 1972-ben, hogy a magyar és jugoszláv szak­emberek által kiválasztott Magyarországi szerb ikonok Beszélgetés dr. Kiss Ákossal, az Iparművészeti Múzeum új kiállításának rendezőjével képanyagot konzerválja — fő­leg a szuvasodástól megvédi — és restaurálja, vagyis megtisztítja, gitteli, a káro­sult helyeket és a festékréte­get kiigazítja. Az így gondo­san elkészült, szinte újjáva­rázsolt képanyagot azután a belgrádi Nemzeti Múzeum is kiállította.” Honnan gyűjtötték össze az anyagot? „Amint azt a bejárati folyo­sókon látható 18. századi réz­metszetek és térképek is jel­zik, Szentendre. Esztergom, Balassagyarmat. Szeged, Szé­kesfehérvár, Ráckeve. Mo­hács. Siklós, Grábóc, Lippó, Dunaszekcső, Villány. Ma- gyarbóly, IUicska, Rácalmás, Lórév. Budakalász, Százha­lombatta, Dunaújváros és Du- naföldvár az ikonok szárma­zási helyei.” Milyen korból származ­nak az ikonok? „A két legrégibb darab a 16. századból való. A ráckevei templom tulajdona az a Pan­tokrator Krisztus-kép, amely­nek felületén még török szab- lyák nyomai is kivehetőik. A másik legrégibb darab — az Istenanya Krisztussal — Szent­endréről való, ahol a szerb pravoszláv egyháznak néhány éve tudvalevőleg állandó Egyházművészeti Gyűjtemé­nye van. A képek zöme azon­ban a 18. századból való, de jelentősek két neves hazai szerb művész: Mihajlo Zsiv- kovics és Arsa Theodorovics 19. század eleji alkotásai is.” Hallhatnánk néhány szót .a táblaképművészet­ről? „A keletrómai-bizánci ke- resztyénség körében az antik festészet továbbéléseként val­lásos tartalmú, kötött téma­rendű táblaképművészet fej­lődött ki, amely az orthodox egyház világnézetét, teológiai elveit tükrözi. Ezek a képek, vagy ikonok — a görög eik- hón=képmás szóból — a keleti egyház különösen tisztelt sze­mélyiségeinek, így Jézusnak, a Mindenség Urának (Pantokra­tor), az Istenszülő Máriának (Theotokos), továbbá a leg­népszerűbb prófétáknak és szenteknek (Keresztelő János, Szent Demeter, Szent György, Szent Mihály, Szent Naum, Szent Miklós) a képmásait ábrázolták. A felületesebb szemlélet számára ez a művészet az év­századok során alig, vagy egyáltalán nem fejlődött és leglényegesebb tulajdonságá­nak a témák, a kifejezésmód megmerevülését tartották. Ha azonban ezeket az em­lékeket a történelmi változá­sok menetében tekintjük, úgy nem csupán területenként el­különülő sajátosságaik, de idő­rendi fejlődésük egyaránt nyilvánvalóvá válik. Ez a kép­szerű, kötött teológiai kifeie- zésrendszer olyan jelentéstí­pusok sorát alkotta meg. ame­lyek a ma embere számára is sokrétű esztétikai hatásokat jelentenek. A kiállítás a magyarországi szerb pravoszláv egyház, a budai püspökség ikon- és egyéb festészetének jelentő­sebb emlékeit mutatja be. A főként I. Lipót kormányzati célkitűzései folytán hazánkba telepített szerbség ikonjai kö­zül jó néhány a 16. századtól a posztbizánci vallási művészet körében keletkezett, de akad­nak közöttük már itteni készí- tésűek is.” Es végül: mi a magyar- országi Ikonok legsajáto­sabb vonása? „A bizánci hagyományok figurái az aranyozott háttere­ken mintegy egyetlen mozdu­latba fagyott alakok. A sötét szemű, hajlékony alakú szen­tek hátterén azonban nálunk, a keleti és nyugati művészet határán jól megfigyelhető, ho­gyan hatol be a reneszánsz, az osztrák-közép-európai ba­rokk vagy a klasszicizmus ki­fejezésmódja. így pl. a rácke­vei festőkör 1770 táján újra felfedezte a kora reneszánszt: műveiken a hátterük arany helyett kék és piros, alakjaik pedig sokszor 6zürke felhő­kön lebegnek. Az esztergomi ikonosztáz egyes részletem késő reneszánsz díszítőformá­kat láthatunk, helyenként pe­dig arany háttér előtt barokk trónusokon foglalnak helyet az apostolok, és a faragott kereteken arany szőlőindák futnak végig. A balassagyar­mati „királyi ajtó” (1742) aranykereteinek lefutó indái copf hatást árulnak el, szent­jeinek ábrázolásán pedig a bécsi akadémikus festészet nyomai láthatók. Hazai ikon­jainknak éppen ez a kevesek által ismert, érdekes saját­sága.” Szívből köszönjük és kö­szöntjük ennek a ritka, érté­kes egyházművészeti kiállí­tásnak a megrendezését. Amint arra megnyitásán Ga- ramvölgyi József művelődés- ügyi miniszterhelyettes is utalt: az egyházak és a ma­gyar állam jó viszonya tette azt lehetővé. Ezen túlmenően pedig annak is örülünk, hogy benne két szomszédos szocia­lista állam kulturális együtt­működése valósulhatott meg. és ugyanakkor kiváló rende­zésben. egy helyen, áttekint­hető egészként láthatja a ma-, gyár közönség a hazai tem­plomokban szétszórt szerb egyházművészet kimagasló ér­tékeit. Dr. Fabiny Tibor >

Next

/
Thumbnails
Contents