Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-26 / 21. szám

Szükséges a kapcsolatok folytatása Közös sajtótájékoztató a Magyarországi Egyházak ökume­nikus Tanácsa delegációjának látogatásáról az NDK-beli Protes­táns Egyházak szövetségénél. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁ­CSÁNAK delegációja az NDK-beli Protestáns Egyházak Szö­vetségének meghívására látogatást tett 1974. május 6—14-ig az NDK-beli protestáns egyháznál. A delegáció vezetői voltak D. dr. Bartha Tibor püspök, a Református Egyház részéről, D. Káldy Zoltán püpök az evangélikus Egyház részéről és D. Pa- lotay Sándor elnök a Szabadegyházak Tanácsa részéről. A de­legáció tagjai voltak ezenkívül dr. Prőhle Károly evangélikus professzor, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsá­nak főtitkára, dr. Bakos Lajos püspök, ifj. dr. Bartha Tibor és drs. Kürti László professzorok a Református Egyház részéről, dr. Vámos József dékán, professzor és Weitler Rezső esperes az Evangélikus Egyház részéről, valamint Nagy József professzor a Baptista Egyház részéről. Az ökumenikus delegáció az utazás folyamán kapcsolatba került az egyházi szolgálat különböző szintű ágazataival: egy­házi vezetőségekkel, egyházi tanintézetekkel, diakóniai intéz­ményekkel, gyülekezetekkel és ifjúsági csoportokkal. A ma­gyar delegációnak alkalma volt találkozni egyebek között D. Albrecht Schönherr, D. Ingo Bräcklein, dr. Johannes Hem- pel. D. Hans-Joachim Frankel és dr. Werner Krusche püspö­kökkel, valamint Natho egyházi elnökkel, és Kramer lekész- szel, az NDK-beli Egyházak Konferenciájának vezetőségi tag­jával. Gienke püspök és Stolpe konzisztóriumi főtanácsos kí­sérték a magyar vendégeket. A magyar delegáció látogatása alkalmából fogadást adott az Egyházi Vezetőségek Konferen­ciája, valamint Seigewasser egyházügyi államtitkár és Gerald Götting, a Népi Kamara és a Keresztyén Demokrata Unió el­nöke. A látogató körút kiemelkedő csúcspontja volt a delegáció tárgyalása az Egyházszövetség képviselőivel, valamint egy gyűlés „Felismerések, tapasztalatok, kérdések az egyházak szolgálatáról Magyarországon és az NDK-ban” témával. A MAGYARORSZÁGI ÉS NDK-BELI PROTESTÁNS EGY­HÁZAK között már eddig is sokféle kapcsolat volt, de vezető­ségi szintű találkozás most jött létre először a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa és az NDK-beli Protestáns Egyházak Szövetsége között. Ez tette különösen jelentőssé ezt a találkozást. A megbeszélések mindkét részről annak felisme­résére vezettek, hogy a múltra és jelenre nézve szoros kap­csolatok állnak fenn ezen egyházak között, ugyanakkor az el­térő viszonyok olyan eltérésekhez is vezetnek a szolgálat ki­alakításában, amelyeket tiszteletben kell tartani. A tárgyaló telek megállapították, hogy a magyarországi egyházakban élő „szolgálat teológiája” és az NDK-beli Protestáns Egyházak Szövetségében „a másokért élő egyház” címen folyó törekvé­sek sok közös vonást mutatnak, és ezért az erre vonatkozó eszmecsere eredményes lehetne a szocialista társadalomban végzendő egyházi szolgálat kimunkálása szempontjából. A testvéri és nyílt légkörben folytatott megbeszélésekből az a felismerés szűrődött le. hogy szükséges a kapcsolatok folytatá­sa és elmélyítése. A magyar egyházi delegáció a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa nevében meghívást adott át a látogatás viszonzására. Ezen kívül elhangzott az a kívánság is, hogy a kapcsolatokat a különböző szinteken is el kellene mé­lyíteni. KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGŰNEK TEKINTIK A TÁRGYALÓ FELEK a közös teológiai munkát. Témaként elsősorban az egyházaknak es a keresztyéneknek a szocialista társadalomban végzendő bizonyságtételére és szolgálatára kellene gondolni. Ezzel kapcsolatban a misszió és a diakónia kérdését világtáv­latba kell állítani. Megállapították, hogy mindkét ország egy­házaiban felismerték a-felelősséget a békéért és a társadalmi igazságosságért, és ezért szociáletikai kérdésekben is együtt­működésre kellene törekedni. A magyar egyházi delegáció be­számolt arról a segítségről, amelyet a magyarországi egyházak a béke kérdéseinek végiggondolása közben a Keresztyén Béke- konferenciától kaptak. Az egyházszövetség delegációjának ma­gyarországi viszcntlátogatása alkalmából folytatni kell a teo­lógiai megbeszéléseket, és ezenkívül az említett tematikával tanulmányi értekezletet kellene rendezni mindkét fél küldöttei­nek részvételével. Az egyházak megállapodtak abban, hogy er­re vonatkozó teológiai munkájukról egymást kölcsönösen tájé­koztatják. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TA­NÁCSÁNAK és az NDK-beli Protestáns Egyházak Szövetségé­nek együttműködése az egész ökumenikus munkáért érzett fe­lelősség felismerésével folyik. Ezért mindkét fél fontosnak te­kinti az aktív kapcsolatok fenntartását az aktuális ökumenikus kérdésekre nézve. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának és az NDK-beli Protestáns Egyházak Szövetségének közös véleménye szerint az alapvető kérdésekben való együttműködésen túlme­nően az egyházi szolgálat minden szintjén ki kell terjeszteni a kölcsönös ismerkedést és tapasztalatcserét. Ebben az összefüg­gésben előbbrevivő lehet például az egyházi tanintézetek do­censeinek cseréje, teológusok és diakóniai munkások tovább­képzése. valamint gyülekezeti csoportok kölcsönös látogatása. Berlin, 1974. május 14. Stolpe s. k. Prőhle s. k. ECUADOR Quitóban. Ecuador fővárosá­ban 8 délamerikai evangélikus egyház küldöttei tanácskoztak január 6—8. között. Ecuador, Bolívia. Costa Rica. Guatema­la, Kolumbia, Mexikó. Peru és Venezuela egyházainak képvi­selői „Az egyház igehirdetése és szociális munkája Dél- amerikában” címen megvitat­ták közös feladataikat. A fő­előadást T. Hoeferkamp mexi­kói professzor tartotta. A Lu­theránus Világszövetség 1971­ben Jose C. Pazban (Argentí­na) tartott latin-amerikai Lu­theránus Kongresszusa ajánla­ta szerint most összeült spa­nyol nyelvű regionális konfe­rencián részt vettek még a ka­tolikus egyház és Ecuador más protestáns egyházai képviselői mellett Helmut Frenz evangé­likus püspök Chiléből, vala­mint dr. Leskó Béla profesz- szor, az argentínai Beunos Airesben levő evangélikus teo­lógiai főiskola tanára, (lwi) A határ túlsó oldalán AUSZTRIAI UTAM beil­leszkedett hazánk és Ausztria viszonyának általános keretei­be, vagyis két különböző tár­sadalmi rendszerű, de nemzet­közi szerződésekben is rögzí­tett jó viszonyban levő szom­szédos állam békés egymás mellett élés elvére épített kap­csolatának keretei között zaj­lott le. Utam idejére esett Jo­császári Ausztria többi tarto­mánya. MA IS EZ A VIDÉK az osztrák evangélikus egyház lé- lekszámban erős egyházme­gyéjét jelenti. Burgenlandban 28 gyülekezetben mintegy 40 000 evangélikus él, akik ebben a tartományban a la­kosság 14 százalékát teszik lei, míg országosan csak 6 száza­Sziget in der Wart temploma nas elnök temetése. Osztrák részről mindenütt kiemelték, mennyire értékelik, hogy ma­gyar részről Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke jelent meg. Az osztrák lapok kiemel­ték a két ország közötti gazda­sági, kereskedelmi, kulturális, zenei és turistakapcsolatok jelentőségét. A BURGENLANDI ESPE- RESSÉG, amely korábban, 1921-ig, Magyarországhoz tar­tozott, ötven éve, 1924-ben alakult meg. Ezt az ötvenéves jubiláns ünnepséget lehetett felhasználni arra, hogy kifeje­zésre jusson a jó szomszédi vi­szony alapján a békés egymás mellett élés elve. Beszédeim­ben az európai béke és bizton­ság szempontjait hangsúlyoz­tam, elmondtam egyházunk haladó teológiai felismeréseit, bemutattam az egyházi élet alapvonalait, az állam és egy­ház jó viszonyát. A TÖRTÉNELMI MÚLT HATÁSA máig is érződik. A XVI. században ez a vidék is elfogadta a reformációt, s egymás után alakullak meg az evangélikus gyülekezetek. Az ellenreformáció itt is kegyet­len pusztítást végzett, a gyü­lekezetek története tele van az erőszakosságok panaszolásá­val. Mivel ez a vidék Magyar- országhoz, Sopron és Vas me­gyéhez tartozott, ezért a sza­badságharcok idején némi fel­lendülés következhetett be. Nem csoda, hogy Felsőlövő nagy papja, Wimmer Ágoston, karddal az oldalán állt a Vas megyei nemzetőrség sorába, hogy védelmezze 1848. forra­dalmi vívmányait, köztük a vallásegyenlőség kimondását is. Haladó magatartásáért ugyan menekülnie kellett a császári önkény elől, de ez a vidék mégis előbbre jutott a vallásszabadság terén, mint a lék az evangélikusság aránya. A megyeszékhely Kismarton (Eisenstadt) ma hétezer lako­sú város, ahol egyébként az esperes is működik, másik lel­késztársával együtt. A helyi 900 lelkes gyülekezet a har­mincas években épített temp­lomában gyülekezik össze. MÖRBISCH (Fertőmeggyes) közvetlen a magyar határ túl­só oldalán fekszik, a Fertő tó partján, s ezért a kétezer la­kosú falu egyben üdülőhely­nek is számít. Az 1800 lelkes gyülekezet hatalmas templo­mában 300—400 embernek hir­dettem Isten igéjét német nyelven, míg az oltári szolgá­lat keretében a Miatyánkot és az ároni áldást magyarul mondhattam. EISENSTADTBAN (Kis­marton) volt a burgenlandi hét főünnepsége, amelyen az ünnepi előadást nekem adták. Képet adhattam egyházunk teológiájáról és életéről. Az osztrák evangélikus egyház püspöké, Oscar Sakrausky, dr. László, eisenstadti katolikus püspök. Gyenge Imre, refor­mátus püspök, a megyei ta­nácselnöknek megfelelő politi­kai vezető és az illetékes es­peres mondtak még beszédet. Az ünnepség a jó szomszédi viszony és a Krisztusban való összetartozás jegyében zajlott le. EGYHÁZMEGYEI PRESBI­TERI KONFERENCIÁN Pöt- telsdorfban szólhattam a je­lenlevőkhöz arról, miként ta­lálják meg helyüket egyhá­zunkban a presbiterek a társa­dalomban és a gyülekezeti szolgálatban. RUST tele van történelmi nevezetességekkel. Legelső templorha a XII. századból származik. 1681-ben szabad városi rangot kapott, s ezért könnyebben vészelte át az el­lenreformációt Az egykori Haynóczy, soproni lelkész XIX. század elejéről való könyvtári gyűjteménye a gyü­lekezet egyik büszkesége. Rus- ton lelkészekkel és presbite­rekkel folytattam megbeszé­lést. MAGYAR ŐSLAKOSSÁG azokban a falvakban él, ame­lyekbe még az Árpád-házi ki­rályok telepítettek határőr feladattal magyarokat. Ilye­nek Oberwart (Felsőőr), Szi­get in der Wart (örsziget) és kisebb mértékben Ober-, Un­terschützen (Felső-, Alsólövő). Oberwart artikuláris reformá­tus gyülekezetében ma is ma­gyar nyelvű gyülekezet és lel­kész él, Sziget in der Wart gyülekezete és lelkésze szintén magyar nyelvű. Ez az osztrák evangélikus egyház egyetlen falusi magyar evangélikus gyülekezete. Oberwarton a hatvanszemélyes diakóniai intézményben az öregeket lá­togattam meg. GOLS Burgenland egyik legnagyobb gyülekezete a ma­ga háromezer leikével. 1803-ig lelkésze volt Gamauf Teofil, aki később soproni lelkész lett, s nagy értéket képező egyház­történeti forrásanyagot gyűj­tött össze, amelyet soproni gyülekezetünk őriz. Hatalmas temploma szószékéről ötszáz embernek szólhattam Isten igéjét és adhattam összképet egyházunk szolgálatairól. OBERSCHÜTZEN (Felsőlö­vő) 2500 lelkes gyülekezete is egyike a legerősebbeknek. Nagy papjára, az 1848-as sza­badságharchoz és forradalom­hoz csatlakozott Wimmerre máig is büszke a gyülekezet. Itt szintén előadást tartottam utunk teológiájáról és egyhá­zunk szolgálatáról. PINKAFELD (Pinkafő) egyike a legősibb gyülekeze­teknek. Már a XVI. század el­ső felében is voltak papjai. Máig is emlegetik, hogy az el­ső világháború előtti időben Ziermann Lajos volt a papja, aki később soproni esperes lett. Május 5-én, vasárnap, burgenlandi tartózkodásom utolsó napján hirdettem itt Is­ten igéjét. Két emelet magas­ságú szószéke hasonló a mi vadosfai templomunkéhoz. Itt meglátogattam Burgenland másik szeretetotthonát is. A HATÁR TŰLSÓ OLDA­LÁN más társadalmi rendben élnek az emberek, s ezt sok irányból lehet megérezni, de a népek barátságának és a bé­kés egymás mellett élésnek az elvei jó szomszédi viszonyt alakítottak ki országaink kö­zött, és ennek jegyében a két egyház képviselői közösen tud­tak ünnepelni, s egyek tudtak lenni a béke megőrzésében, a hitben és a szeretetben. D. dr. Ottlyk Ernő Békét a világnak! Az Európai Egyházak Konferenciája és a Keresztyén Békekonferencia küldöttségei tanácskozásáról 1974. május 8-án éS 9-én Prágában találkoztak az Euró­pai Egyházak Konferenciájá­nak (EEK) és a Keresztyén Bé­kekonferenciának (KBK) a küldöttségei. A két küldöttség részt vesz majd a „Nyborg VII”-en, az EEK-nak 1974. szeptember 16—23-ig a svájci Engelbergben tartandó nagy­gyűlésén. A nagygyűlés témája: „Cse­lekedni az evangéliumi üzenet alapján — Egység a Krisztus­ban és béke a világnak”. A küldöttségeket a kétszer­vezet főtitkárai vezették: dr. Tóth Károly (KBK) és dr. Glen Garfield Williams (EEK). A találkozó célja az volt, hogy a felkészültebb és tájéko­zottabb részvétel érdekében kicseréljék véleményüket a Nyborg VII. főtémájáról és előkészítő anyagáról. Mivel a béke kérdéseivel va­ló foglalkozás alapvető fontos­ságú mindkét szervezet mun­kájában, bár összetételük és módszereik különbözők, a ta­lálkozó külön figyelmet szen­telt az európai béke sajátos problémáinak abban a vitá­ban, amely a nagygyűlés má­sodik szekciójának témájáról folyt: „Békét a világnak”. Örömmel üdvözölve az euró­pai politikai éghajlat javulá­sát, mint az enyhülésre irá­nyuló akciók közvetlen ered­ményét, a két küldöttség kife­jezte azt a reménységét, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia a számos akadály ellenére is mi­előbb sikeresen befejeződhetik és hogy az egyházaknak is lesz szerepük abban a folyamat­ban, amely új kapcsolatokat teremt a különböző társadal­mi rendszerű európai nemze­tek között. Május 8-án este dr. Karel Hruza, a Csehszlovák Egyház­ügyi Hivatal igazgatója, köz­vetlen munkatársaival együtt vacsorát adott a küldöttségek tiszteletére. t DR. KÉKÉN ANDRÄS Lapzárta után kaptuk a szomorú hírt, hogy dr. Kékén András Deák téri lelkész életének 65. évében május 19-én, vasárnap délután elhunyt. ETIÓPIA Az Etióp Ortodox Egyház 200 ezer papjának Abuna Theophilos pátriárka ígérete szerint fölemelik fizetését, rendezik nyugdíjigényüket és egészségügyi ellátásukat. Ez­zel az ígérettel a pátriárka megelőzte a 8 millió tagot számláló egyház papjainak tervezett sztrájkakcióját, amelyre a márciusban lefoly­tatott, a katonaságnál és az állami tisztviselőknél sorra kerülő sztrájkok mintájára került volna sor. (öpd) ALGÉRIA Az ország keresztyén egyhá­zainak vezetői böjti együttes körlevelükben közös szociális segélyakcióra hívták fel hívei­ket. A gyülekezetekben tartott gyűjtések eredményéből Algé­riában gyermek- és felnőtt ok­tatási programokat támogat­nak. valamint a Palesztina arab menekülteket, az afrikai portugál gyarmatok fölszaba­dított területein iskolákat és óvodákat és a chilei menekül­teket segítik. A 15 milliós Al­gériában mintegy 100 ezer s keresztyének száma, (öpd)

Next

/
Thumbnails
Contents