Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-19 / 20. szám

Mai imatárgyak Az egyes egyháztörténeti korszakok, jellemzői közé nem. szoktuk odasorolni az imatárgyakat. Inkább a templomok és egyházi épületek különböző stílusjegyeit emlegetjük és a teo­lógiai irányzatokat, a kiemelkedő egyházi atyákat és teológu­sokat vagy a liturgiái formákat, az egyházi muzsikát vagy képzőművészetet. Pedig ahogyan évszázadokon keresztül épí­tett templomokat a keresztyénség, csak mindig máshogyan, és ahogyan újra és újra teológiai rendszerbe foglaljuk a Szeni- irás gondolatait, csak más és más hangsúllyal, ugyanígy év­századokon keresztül imádkozott és imádkozik a keresztyén­ség, csak mindig más formában és másért adunk halát, más és más bűnöket vallunk meg Isten színe előtt és más dolgokért könyörgünk. Az egyes korszakok imatárgyat jellemzők a kor­ra. A mai vasárnap ősi latin neve — Rogate! — Imádkozzatok! Az imádkozásra szóló fölhívást és biztatást egyházunkban 298 anyagyülekezetben és a hozzájuk tartozó 673 templomban és istentiszteleti helyen 1974-ben is teljesítjük. Az a reménysé­günk, hogy amikor az istentiszteleteken a lelkész imádságra szölilja a gyülekezetét, akkor sokak ajka és szíve együtt mondja vele. Egyházunk liturgikus rendje a keresztyén egy­ház évszázados hagyományai alapján magaban foglalja a búti­volid, a hálaadó és a könyörgő imádságot és minden istentisz­teleti alkalmon elmondjuk együtt az Űrtől tanult imádságot, a Miatyánkot. Az istentiszteleti formákon kívüli imádságokat azonban le­hetetlen statisztikai adatok segítségével összefoglalni. Ki-ki maga gondolja végig, mikor. mit és hogyan szokott imádkoz­ni. És azt is, vajon mennyit mulaszt ezen a területen. Egyházi oldalról annyit tudunk biztosan, hogy évek óta Sajtóosztá­lyunk legkeresettebb kiadványai közé tartoznak az imádsá- gos könyvek és hamarosan meg fog jelenni a „Ma igy imád­kozzatok” című második kiadása. A mai imatárgyak között is bizonyosan az imádkozok és a szűkebb környezet állnak elöl. Nem helytelen dolog ez, hi­szen több helyen bíztat minket a Szentírás, hogy kérjünk, hogy minden dolgunkat, bajunkat és gondunkat vigyük Isten elé. Nem neki van szüksége arra, hogy fölsoroljuk, mire van szükségünk, hanem nekünk van szükségünk arra. hogy újra és újra alázatosan meghajtsuk fejünket mennyei Atyánk előtt. Nemcsak az a jellemző az imatárgyaknál ránk, amit emlí­tünk, hanem az is, amit elhagyunk és elfelejtünk. Bizonyos, hogy egy beteg nem felejti el, hogy gyógyulásáért könyörög­jön. De milyen sokszor elfelejti, hogy halát adjon azért az egészségért, amivel betegségéig megajándékozta Isten. Akkor, amikor számtalan kérésünk van 1974-ben, akkor ne feledkez­zünk meg arról, hogy hálát adjunk azért, hogy kereken har­minc éve vége már a háborúnak és békében élhetünk. hogy van munkánk és nyugdíjunk, hogy szépül és épüt országunk. A. világ távoli problémái is közelebb kerültek ma hozzánk a hírközlési eszközök révén. Az emberiség nagy családja együtt örül es együtt bánkódik és ennek az imádságokban is meg kell latszódnia. Hiszen az a jellemzője a Miatyánknak, hogy nem egyéni kérések gyűjteménye, hanem közösségi, együttes kérések sorakoznak egymás mellé, többesszámba,a kérünk. Az ökumenikus mozgalom révén a világ keresztyen egyházai közelebb kerültek egymáshoz és ezért lapunk sem képzelhető el más országok, távoli földrészek egyházairól, ke­resztyénéiről szóló hírek, leírások nélkül. A többet tudás egyúttal nagyobb felelősség is. Világviszony­latban érezzük a keresztyénség nagy mulasztásait az anyagi javak világszinten történő igazságosabb elosztása dolgában. Látjuk a magukat jó keresztyénnek valló dél-afrikai fehére­ket, akik nem veszik emberszámba a feketéket. Tudjuk, hogy magukat „keresztyén” országoknak nevező nyagyhatalmak és volt kisebb gyarmatosítók hogyan gazdagottak meg más né­pek nyomorából. Félre kell tennünk azt a hamis gondolatot, hogy istentiszte­letünk, imádságunk csak a „lélek” dolga és nincs köze a hét­köznapi eseményekhez. Mai imatárgyaink közé odatartoznak az éhező etiópiaiak és a bebörtönzött chilei hazafiak, a fran­cia atomkísérletek és a közel-keleti háborúskodás eseményei ugyanúgy, mint a könyörgés gyülekezetünk uj konfirmandu­saiért vagy presbitereiért. Az egyik külföldi gyülekezetben egyszer érdekes szokást fi­gyelhettem meg. Amikor az istentisztelet végén a lelkész az oltár elől az általános könyörgő imádságot és a Miatyánkot mondta, arra hívta föl a gyülekezetei, hogy minden résztvevő a szomszédjával kulcsolja össze imádságra a kezét. A gyüle­kezet igy láncot alkotott annak kifejezésére, hogy együtt, egy családként kéri Istent. Sartre francia filozófus és vro mondta, hogy nincs művészet csak másokért és másokkal együtt. Rogate vasárnapján erre figyelmeztet minket Isten: imádkozzunk másokért és mások­kal együtt kell, hogy egymásnak segítve tudjunk szolgálni Is­tennek. Ifj, Harmati Béla ...legyen holnapja népünknek... Egy életre szóló kötelék A házasságot egy életre szó­ló közös és szilárd köteléknek fogjuk fel —, mondotta dr. Korom Mihály miniszterünk a családjogi törvény parlamen­ti vitájában. S Tóth Mihály a székesfehérvári Könnyűfémmű hengerésze a felszólalók sorát e szavakkal zárta: a beterjesz­tett törvényjavaslat, a család erősítését,, szilárdságát szol­gálja. A munkások egyetérte­nek ezzel, a humánus, szoci­alista céljainknak megfelelő törekvéssel, s ellenérzéssel fo­gadják az olyan modernkedő véleményeket, melyek a csa-r Iád elavultságát hirdetik ... Valamennyiünk válaszát mi­niszterünk mondotta ki zár­szavában : társadalmi összefo­gással kell biztosítani a tör­vény végrehajtását. E törvény nem új, már 22 éves múltra tekint vissza. Ak­kori funkciója is az volt, hogy elősegítse a családi kapcsola­tok olyan erősítését, amellyel a család szilárd és harmoni­kus közösséggé válik. Társa­dalmi életünkben végbement tektonikus változások a család funkcióját több vonatkozás­ban formálták, de az tovább­ra is a társadalom alapegysé­ge. „Család és házasság a mai magyar- társadalomban” című könyvben olvashatjuk az aláb­biakat: a házasságon belül va­lóban nagyobb szerephez ju­tott az „érzelmi” tényező ... .4 család sokféle. módon köz­rehat az egyénnek a társada­lomban való elhelyezkedésé­ben, s ezzel mind az egyén, rnind a társadalom számára jelentős funkciót teljesít... A családnak, mint intim kohé­zióval rendelkező csoportnak igen nagy jelentősége van . . Funkciói átalakulását ne fog­juk föl válságnak ... A társa­dalom folyamatai a család je­lentőségét nem szűntetik meg. sőt... (35., 41.. 51. o.) Társadalmunk és a család Nem tehető azonossági jel a szabad szerelem és a szoci­alizmus közé —, állapítja még Ruthe nyugatnémet család­pszichológus. A szocialista or­szágok a családot ..életreszóló- nak” tekintik. (Hozzátehetjük: ennek értelmében a hippik kommunájához semmi közünk sincs!) A 22 évvel ezelőtti törvény zöme időtállónak bizonyult ugyan, de szükségessé vált a törvény továbbfejlesztése. Ez nem az íróasztalon készült. Egész társadalmunk, a Haza­fias Népfront ankét résztve­vői, parlamenti bizottságok, képviselő csoportok érlel­ték a javaslatot, melybe bele­torkollottak a nőpolitikái ha­tározatok. az ifjúság- és népe­sedéspolitikai feladatok. így a javaslat összhangot teremtett társadalmunk követelményei ép a korábbi családjogi tör­vény között. E javaslat fokozottabban védi a család intézményét, növeli a házasulandók és há­zasok egymás és a társadalom iránti felelősségét, erősíti a családot mint közösségei, mé­lyíti a családban az egymás iránti elkötelezettséget a nők egyenjogúságának érvényesí­tésével és szolgálja a gyerme­kek testi-erkölcsi fejlődését. Időszerű rendelkezések A törvényjavaslatnak 11 fe­jezete van, 111 paragrafusa, a házasság, a család gyámság, problematikája sok vonatko­zásban jut szóhoz. A meggondolatlan házasság- kötéseket a 30 napos várako­zási idő bizonyára csökkente­ni fogja. A korhatár felemelé­se is fontos tényező. A vitá­ban megállapítást nyert, hogy a család, családi életre való ne­velése és a családvédelmi ta­nács intézménye sokat tehet a a családi élet tartósságáért. (Közbevetőleg igen jelentős a korszerű családtervezés, hisz a felelőtlen művi abortuszok és a koraszülések között igen ko­moly összefüggések vannak) 1970-ben az élve születettek átlagos súlya 234 grammal ke­vesebb, mint 1953-ban. Az anya- és csecsemőgondozás területén folyó áldozatos mun­ka és az állam hatalmas rá­fordítása ellenére (a koraszü­löttekért) egyre nő az új nem­zedék fiziológiailag és szelle­mileg csökkent értékű tagjai­nak aránya, akik családjuk és tágabb közösségük számára nem kis terhet jelentenek. (1. Demográfia 1973/1 sz.) Évek során a tiltott és engedélyezett művi abortusz miatt 2 millió emberke nem láthatta meg a napvilágot! A családi életre való előké­szítés úgy volna teljes, ha a családvédelmi tanácsnál csa­ládpszichológiai szakemberek is véleményt mondanának, hisz kapcsolati problémák nem kis szerepet játszanak a lrarmónikus ' házasságban. Igaza van Szilágyi Vilmosnak tVilágosság, 1974. 4. sz.): a szerelem szubjektív érzése nem bizonyul megbízható iránytűnek. Az érett házasodá­si motívum alapja a reálisan mérlegelt összeillés, a gyer­mek utáni kölcsönös vágy, és szerelem. A korszerű csa­ládtervezéssel nincs tehát ki­merítve a családvédelem. szexuálelikai kérdések is felvetődnek, s a társadalom­mal kapcsolatos felelősség ? IN épünk jövőjéért Társadalmunk folyamatos­ságáért van egy kis felelőssé­günk! A népesedés a század- forduló óta egyenletesen csök­kent 1962-ben világrekordot állítottunk fel. 12,9 ezrelék volt a mutató. 1972-ben vala­mit javult a helyzet, 14,7 ez­relék, de még így is fogyó nép vagyunk, csalt a meghosszab­bodott életkor takarja a való­ságos helyzetet! A természe­tes népmozgásban — tehát születés és halálozás különb­sége — egészen hátul kullo­gunk. 3,3 ezrelék nem a har­madik világhoz viszonyítva, hanem szocialista szomszéda­inkhoz képest is! Csehszlová­kia: 6,2, Szovjetunió: 9.3, Ro­mánia: 9.6, Jugoszlávia: 9.1. Rosszul áll a kor szerinti megoszlás. Nagyón kellenének a többgyermekes magyar csa­ládok! Gyermektelen a ma­gyar családok 34%-a, (ebből 15% igen szeretne gyermeket!) Egy gyermekes a családok 35%-a. Két gyermekes a csa­ládok 22%-a. három vagy több gyermek: 8,6%. Ez a kérdés nemcsak nem­zetünk sorskérdése, de a kö­zösségi társadalom egyik fon­tos kérdése is. A családban éljük meg az egymásrautalt­ságot. egymás szeretetben való elhordozását. a türelmet, azt. hogy valakihez tartozunk, s valaki tartozik hozzánk. Nagy dolog a testvéri, a csalá­di kapcsolat. Ezt nagyon tu­dom. hisz háromgyermekes családból származom, s szin­tén három gyermekem van. Ha gondot is jelent, ha szeré­nyebb körülmények között is élnek a többgyermekesek, az életet mégis nagyon meggaz­dagítja a család, a gyerme­kek­Több mint anyagi kérdés Igaz, van tennivaló a sok- gyermekesekért: az átgondolt gazdasági, szociálpolitikai és munkaszervezési intézkedés- sorozatot tovább kell javítani. Ezt szóvá tették a képviselők, de miniszter is szólt erről. Az ötödik 5 éves terv e téren to­vábbi segítséget fog nyújtani. De az anyagiak kérdése még­sem old meg mindent, kevés magában a társadalom teher- átvállalása. Franciaországban nagyon rosszul állott a népe­sedési helyzet. A francia etni­kumot a színesek mentették meg. De Gaulle politikája so­kat tett a családi pótlék eme­lésével. 1963-ban 18,2 ezrelék volt a mutató, de 1972-ben már 16.9. A tendencia a nagy családi pótlék ellenére is csökkenő. E kérdés tehát fel­vet tudati, szemléletbeli, etikai problémákat is. Fekete Gyula „Éljünk ma­gunknak?” e. könyvét sokan ismerik. E könyvben polarizá­lódott vélemények jutnak ki­fejezésre. Boldog édesanyák és anti-anyák nyilatkoznak. Egy miskolci gimnazista kis­lány olyan mélyenszántóan ír arról: „Az ember nem alkot­hat nagyobbat, mint az em­ber” — a családdal, a társa­dalommal kapcsolatos mandá­tumot még teológus sem tud­ná megfelelőbben kifejezni ... Ha Fekete Gyula módszerével kapcsolatban zajlanak is vi­ták. vitán felül áll az. hogy nagy szolgálatot tett a közvé­lemény nyugtalanílásáért. A könyvet szerző e bejegyzéssel küldte meg nekem: „Közös gondunkról bizalommal”. Va­lóban közös gondunk. Veres Péterrel. Németh Lászlóval, Kodolányi Jánossal és mások­kal közös gondunk ez: legyen holnapja népünknek. De kö­zös felelősségünk — Istenben hívőknek és e világban hívők­nek — hogy a családjogi tör­vény intenciója értelmében a házasulok és házastársak egymás és a társadalom irán­ti felelőssége növekedjék. Lehel Ferenc D. Káldy Zoltán püspök Svédországban A Lutheránus Világszövetség „Egyházi Együttműködés” Bi­zottsága, amely mint emlékezetes 1972. május 23—30. között Magyarországon, Kecskeméten ülésezett, majd a múlt észtén* dobén, néhány hónappal a tragikus események előtt, Chile fő­városában, Santiago de Chilében május 3—il. napjaiban, ez- évi ülését a svédországi Lundban tartja május 20—29-ig. Az ülésen, mint a bizottság első alelnöke részt vesz D. Káláy Zol- dy Zoltán, országos egyházunk püspök-elnöke is. Külföldi hírek DÉL-AFRIKA—NAMÍBIA egyesítését, ami egyházi vo­nalon a kormány politíkájá­A Német Evangélikus Egy­ház gyülekezeteiben működő 5 európai lelkészt visszahívta Dél-Afrikából a kiküldő Nyu­gatnémet Evangélikus Egy­ház. Az idő előtti visszahívás oka az, hogy a dél-afrikai Né­met Evangélikus Egyház gyü­lekezeteiben igen sokan van­nak, akik helyeslik a dél-afri­kai kormány faji megkülön­böztetési politikáját. A kikül­dő Nyugatnémet Evangélikus Egyház csak olyan lelkésze­ket hajlandó viszont küldeni, akik támogatják a dél-afrikai fehér és színes bőrű egyházak nak elutasítását jelenti. A dél-afrikai német evangéliku­sok most megpróbáltak egyé­ni meghívások útján olyan lelkészeket toborozni, akik helyeslik vagy legalábbis tudo­másul veszik a dél-afrikai kormány politikáját. A dél-af- rikai-namibiai Német Evan­gélikus Egyházhoz 13 és fél ezer egyháztag. míg az Egye­sült Délnyugat-afrikai Evan­gélikus Egyházhoz kereken 350 ezer színes bőrű egyháztag tartozik, (lwi) BRAZÍLIA Aprilis végi jelentések sze­rint a Nemzetközi Jogászbi­zottság 12 ezerre becsüli a brazíliai politikai foglyok szá­mát. Az Amnesty Internatio­nal nevű nemzetközi, a fog­lyok szabadon bocsátásáért küzdő szervezetnek bizonyíté­kai vannak arra nézve, hogy sokan ezek közül a foglyok kö­zül embertelen körülmények között sínylődnek a börtönök­ben és kínozzák őket. A szer­vezet nemzetközi vizsgálóbi­zottság kiküldetését javasolja, hogy megvizsgálják a brazíliai politikai foglyok helyzetét. Gwi) A Svéd Evangélikus Egyház püspöki konferenciája március elején tartott legutóbbi ülé­sén úgy határozott, hogy az ún. Eeuenbergi Konkordia ez év szeptember végéig terve­zett aláírását elhalasztja. Az európai evangélikus és refor­mátus egyházak közötti szó­szék és úrvacsorái közösség kimondását tervező Konkor- diával kapcsolatban előbb megvárják az európai evangé­likus egyházak vezetődnek ter­vezett konferenciáját, (lwi) DÉL-AFRIKA Aprilis végétő! kezdve Ovambóíöldön a törzsi bíró­ságok ismét kiszabhatnak bot­büntetést. 1973. novemberében egyházi közbenjárásra a dél­afrikai legfelső bíróság ugyan megtiltotta ezt a büntetési for­mát, most azonban újra be­vezették. Az Ovambokavango Evangélikus Egyház püspöke. dr. Leonard Auala és Richard Wood anglikán püspök ismét, tiltakoztak az embertelen bün­tetési mód ellen. Amint arról hírt adtunk, a tavaly ősszel nyilvánosan végrehajtott és asszonyokra is kiszabott meg- botozások ellen nemzetközi tiltakozás bontakozott ki. (lwi) SVÉDORSZÁG INDONÉZIA Július végére megjelenik az 1868-ban kiadott régi fordítást fölváltó új indonéziai biblia­fordítás, több évi munka ered­ményeképpen (lwi)

Next

/
Thumbnails
Contents