Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-04-14 / 15. szám
A sírók között Magány... De sokan vívódnak egyedül, bánatosan, könnyes szemmel az emberiség nagy családjában! Bűn... Hányán siratják — késő bánattal — elrontott életüket, jóvátehetetlen lépésüket! Betegség ... Kórházi folyosókon és fehér betegágyakon megszámlálhatatlan könny pereg záreti ajkán elhangzó ige nemcsak szó, hanem tett, nemcsak vigasztalás, hanem teremtő erő is. Ma síró magányos hívők, testvérek vagy szülők mellett is ott áll a vigasztalás egyedüli Ura: Jézus Krisztus. A Názáreti ács fia egyúttal „Dávid fia” is! Aki maga is naponta. Halál... Ravatalozók és sírok, koporsók és urnák hány millió rájuk hullott könnyecseppet számlálhatnának meg! Magányosoknak és bűnökkel vívódóknak, betegségben szenvedőknek vagy a halál közelítésétől féléknek e sorokon keresztül ma húsvéti evangélium hangzik felénk. Kettős örömhír vidámíthatja fel szívünket: velünk van az, aki segíthet rajtunk és győzött az; akiben reménykedhetünk! 1. Az Újszövetség lapjai tanúsítják, hogy Jézus nemcsak „aranymondásként” hagyta ránk ezt az igét: „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvi- gasztaltatnak”. hanem ott állt mindazok oldalán, akik testi vagy lelki fájdalmukban könnyeket ejtettek. A bűnös asszony könnyeit a személyes bűnbocsánat hirdetésével szárította fel. Az epileptikus fiú apjának, aki könny hullatva könyörgött Jézusnak, visszaadta gyógyíthatatlannak hitt fia egészségét. Lázár síró testvére. Mária, a naini özvegy és Jairus a már halott szeretteik kihűlt teteménél mind megtapasztalták, hogy a Násírt Lázár sírjánál, siratta Jeruzsálem előre látott pusztulását és sírva gyötrődött a Getsemánei kertben —, nemcsak meg tud indulni fájdalmunk láttán, hanem meg is tudja azt szüntetni. Az egyház kétezer éves történetének számos ismerős és ismeretlen lapja bizonyítja, hogy, aki bajában Őhozzá fordult, az mindig megtapasztalta jelenlétet, segítségét és erejét. 2. Az igazi húsvéti örömhír azonban még ennél is több. Azt adja tudtunkra, hogy a betegek gyógyító orvosa, a magányosok és elesettek vigasztalója páratlan diadalt aratott a bűnön és halálon. Ezt a győzelmet tapasztalta meg az addig síró magdalai Mária, amikor az üres sírnál nevén szólította őt a Feltámadott. Nem is tehetett mást boldog megtapasztalásában, mint hogy hirdesse: látta az Urat, tanúja volt feltámadásának! Ezt a győzelmet tapasztalta meg János, a szeretett tanítvány is pathmoszi magányában. amikor látomása során e szózatot hallotta: „Ne sírj; íme győzött a Juda nemzetségből való oroszlán, DáHITIGÁGYQI Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád ó Isten! Szomjúhozik leiken Istenhez, az élő Istenhez. Mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt? Miért csüggedsz el lelkem és nyugtalankodol bennem? Bízzál Istenben, még hálát adok neki orcája szabadításáért. Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez. Miért csüggedsz el lelkem és nyugtalankodol bennem? Bízzál Istenben még hálát adok neki szabadítómnak és Istenemnek. A 42. zsoltárból Békében fekszem le és legott elaluszom, mert Te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást. Zsolt 4,9 Betegnek s egészségesnek Isten nagy ajándéka a nyugodt alvás. Alvásunk s álmaink biztosítják testünk — lelkünk békéjét. Nyugodtan al- hatunk: Isten őrködik felettünk. Békével alhatunk s örömmel ébredhetünk. Az Ür vigyáz ránk: a csillapítók és altatók nem jutnak el1 szívünk legmélyére, ahova elér ez a bizonyosság. Elalvás előtt mindig el kellene mondanunk az ősi imádság szavait: őriző angyalod legyen velem, hogy a gonosz ellenség erőt ne vehessen rajtam ... vid gyökere ...” ő sem tehetett mást, mint hogy késő öregkoráig hirdesse a szeretet Urának diadalmas evangéliumát. Mi, mai keresztyének az egykori Máriák és Jánosok utódai vagyunk. Modem környezetünk, jólétünk, társadalmi megbecsülésünk, fiatalságunk vagy ió egészségünk ellenére is de sokszor ott vergődünk mi is a „sírók között”! Akár magunk, akár mások miatt szökik könny a szemünkbe, könnyeink emberi gyengeségünket és ele- settségünket tükrözik. Ám aki egyszer szelíd szemmel ránézett a keservesen síró Péterre és őt a mélységből felemelte, ezen a hús- véton, mint Feltámadott letörli a mi könnyeinket is. Megtanít arra, hogy az éjfél sötétje egyúttal új nap kezdete is. Ő sötét egünk szép Hajnalcsillaga, Ű a bűn, betegség és halál éjszakájának felkelő. legyőzhetetlen Napja. Bodelschwingh azt mondta egyszer: „Senki sem tekinthet Krisztus Napjába anélkül, hogy arca fényessé ne válna”. Ez azt jelenti, hogy akik őreá néznek, azok felvidulnak! Aki le tudta csendesíteni a tengert, aki meg tudott gyógyítani minden betegséget, akinek hatalma volt megbocsátani a bűnöket és aki húsvét hajnalán győzött a halál felett is: az diadalmas erejével örömkönnyekké változtathatja fájdalmunk alágördülő Cseppjeit. Dr. Fabiny Tibor Ha vannak álmatlan óráink, használjuk fel azokat értelmesen, tartalmasán. Lehet, hogy szükségünk is van ezekre az órákra. Ilyenkor Istennel beszélhetünk, amire egyébként mindig kevés időnk akad. Minden alkalommal bizalommal ajánljuk magunkat kezébe. Így megnyugodhatunk s elalhatunk békében. Isten könnyű álmot ígér. Ha egyszer majd úgy akarja, az egyik utolsó álmunk is lehet. Boldog akinek ez jut osztályrészül. A bezárkózottak között Micsoda furcsa helyzet! Jézus feltámadt a halálból, tanítványai mégis bezárkóznak! Élő Uruk már odakint jár, ők biztosabbnak vélik odabent, zárt ajtók mögött! Pedig mennyi minden történt velük és körülöttük ezen a napon! Ők mégis, ennyi bizonyság közepette is zárt ajtók mögé bújnak! Felnek! Félelmük nem egészen alaptalan, sőt némileg jogosnak is látszik. Életüket féltik. A legnagyobb bajuk azonban az, hogy magukra maradtak. A magány, az egyedüllét csak fokozza a félelmet. Még zárt ajtók mögött sem érzik magukat biztonságban. Szólni sem mernek. Micsoda szörnyű húsvét ez! Helyettük azonban Jézus jön! Csodálatos pszichológiai érzékkel nem kopogtat, nem dörömböl.— nem akarja halálra ijeszteni övéit —, csak belép hozzájuk, megáll a középen, s rájuk köszön, kétszer is: — Békesség néktek! S megmutatja nekik átszegezett kezét s az oldalát: íme, én vagyok az, ne féljetek! Ahol félelem uralkodik, ott nincs még húsvét! Jézus, az áldott Orvos, kitűnő diagnoszta. Jól látja, hogy a tanítványok beteges félelmét nem külső tényezők okozzák, hanem a betegség, a félelem „vírusa” saját szívükben pusztít! Nem a külső körülményekben kell hát keresni félelmük okát, hanem szívük hitetlenségében. A nyugtalanság sok keresztyén ember szívébe is bele- fészkelődik ma is szerte a viKöszönjük, Atyánk, hogy őrizőnk vagy éjjel és nappal. Oszlasd el minden szomorúságunkat, nyugtalanságunkat, és tölts el békéddel. Életünk ideje kezedben van. Tégy késszé hazahívó szavad elfogadására, hogy csendben és bizalommal kövessük azt. Ámen. Muncz Frigyes Sírás a hegyen... A hangok bábeli zűrzavara van a Golgotán. Katonai vezényszavak, gyűlölködők hangja, sajnálkozók siráma, kíváncsiskodók kérdései, gúnyolódok szitkozódásai, kárörvendők kacagása, hitetlenek, kételkedők provokálása... s ezer más. Köztük csak egy van, melynek kedves hangja a szivünkig ér: Mária sírása, kesergése. Mária siratóénekeinek gazdag tárházából halljunk most egyet Kalocsa vidékéről: „Gyászba borult Isten csillag-vára, függönyt húztak mennynek ablakára. Meghalt, meghalt a szeplőtlen bárány, vértől ázott szent kereszt oltárán. Temetésre lejön a mennyország, könnyben áznak az angyali orcák. Sír zokogva fiavesztett gerle, égig ér a szűzanya keserve. Édes fiam, édes nevelésem, búcsúzásom most tetőled vészem, jaj mikor két szívnek meg kell válni, keserűvé szók a méz is válni. 0 keresztfa szép piros almája, hű szerelmem drága oltványa, nagy kínt látott, meghalt boldogságom, szűz tejemmel öntözött virágom. Gyönge tested talpadiglan véres, az én lelkem nagy gyötrelmet érez. Mint tégedet a kegyetlen dárda, az én lelkem mélyét is átjárta. Bánat árja bekerített engem, feneketlen tenger nagy keservem. Meghajolva, mint a szomorúfűz, sóhajtozik, óhajtozik a szűz. Bús fejemet ó jaj, kire hajtsam? Jézusom ki könyörül meg rajtam? Honfitársid hóhérok levének, bár lelkembe eltemethetnélek. Öltözzön ma az öröm is gyászba, jajkínok közt nézek fel rád. gyászfa. Ó, hajolj le szentséges terheddel, magzatomat éntőlem ne vedd el! Leszakítják a vérfa gyümölcsét, édesanya karjára helyezék. Oly panaszba olvad fel fájdalma, a kőszikla megrepedne rajta. Nyílj meg, nyílj meg ajkak szép rózsája, csókjaimnak édes harmatjára, ó ölelj meg átlukasztott szent kéz, mely segíteni engem mindig kész. Majd a testet koporsóba zárják, ráfolyatja Mária könnyárját. Szól zokogva az egek harangja, mennyet, földet végigsír a hangja. Sírba tették jajközt a koporsót, Máriának szíve sírt, szorongott, panaszával a szent város bétölt, megindul a sorsán az ég és föld. Éles tőr dúl a szent szűz keblében, mind a hét seb megújul szívében. Gyötrelmében tán összeomlana, ha nem fogná sírva szent Magdolna. Élet ura meghaltál üdvünkre, a sátánnak országa most dűlt be. Szűzanyádnak fájdamit tekintsed. add meg nékünk szép mennyei kincsed.” Hernád Tibor lúgban. A nyugtalanság pedig félelmet szül. A félelem ma is bénítólag hat. A modern ember is fél a haláltól. Mintha Jézus nem járt volna előttünk ott is! Félnek a betegségtől, a szenvedésektől. öngyilkosok búcsúlevelében gyakran található ez az indoklás: „Félek a rám váró szenvedésektől, ezért kor a mi egyházunk életét is megkísértette a befeléfordulás, s vele a félelem, a perspektí- vátianság lett úrrá a szívekben. Sokan úgy látták, hogy nincs tovább. Gettókban és katakombákban vélték látni az élő Jézus népének „jövendőjét”. S akkor jött hozzánk a Feltámadott, és ránk köszönt menekülök a halálba!” Nem paradox jelenség-e ma is az a tanítvány, akinek feltámadott Ura van, szíve mégis tele van félelemmel? A félelmek megkötözötfsé- géből azonban ma is képes megszabadítani az élő Krisztus. A jó pszichiáter biztonságául nem szedativumokat javasol „betegeinek”, hanem nyugtatószerek helyett az Ö békességét adja. Húsvét van! A Feltámadott, a te szívedben is szét tudja törni a félelem bilincseit. A zárt ajtókat kinyitja, s „kereszthuzatot” csinál, hogy a félelem áporodott, dohos levegője helyett hadd áradjon életedbe hús vét friss szele, a feltámadás reménysége. Mert ahogyan elhengere- dett a kő a sírról, úgy kell kinyílnia a bezárt ajtóknak és szíveknek is! A Feltámadott nem tűr meg maga mellett be- gubódzó, passzív, félelmek görcsében élő keresztyéneket! Ezért szól küldő parancsa a tanítványoknak: „Amint engem küldött az Atya, én is úgy küldetek titeket!” El hát a félelemmel! Ki a szabadba a húsvéti evangéliummal! Ki a nagyvilágba a drága örömhírrel! Ki az Élet sűrűjébe a Fel- támadottal! Húsvét örömét nem szabad véka alá rejteni, elhallgatni! Ebben a szituációban fel kell ismernünk az egyház küldetését is. Az élő Krisztus nem csak egyéni bezárkózásunkat ítéli meg, hanem egyháza be- feléíordulását is. Volt idő, amiújra meg újra: „Békesség néktek! Ahogyan engem küldött az Atya, én is úgy küldelek titeket!,, Az új élet örömhírével ! Istennek hála, a Történelem Ura csak egy letűnt, igazságtalan korszakot ítélt meg és zárt le, de az egyház népére még sok fontos szolgálatot bízott: a szeretet szolgálatát! S ahogyan János és Péter, majd a többi tanítvány szívéből is eltűnt minden félelem, mert Jézus szeretete és békessége kiűzte onnan, úgy űzött el az élő Krisztus a mi szívünkből is minden félelmet, és töltötte meg gyülekezeteink, egész egyházunk szivét szolgáló szeretettel! Boldogan valljuk, hogy a halálból feltámadott, élő Jézus Krisztus szabadított meg bennünket. a „félelem teológiájától”, és vezetett rá a diakónia útjára, melyen mi is boldogan örvendezve „látjuk az Urat”, amint előttünk jár, és mi szolgáló szeretetne felszabadult szívvel járunk az Ö nyomdokain! „Mért félne szívem? Él az én Uram, Békesség királya, Benne nyugta van. Ö a diamalmam, pajzsom, életem. Azért nincs szívemben semmi félelem. Győzelmet vettél, ó Feltámadott! Örök nagy dicsőség a diadalod!” (Dt. ékv. 773,3.) Szerdahelyi Pál Könyvekről A világirodalom legszebb versei (2kiitét) Az ókortól a 20. századig négy évezred költészetének gyűjteménye. Jellegében tehát ez a gyűjtés hasonló az előbbihez. Az összeállításért Lator Lászlót illeti elismerés. A szép verseket kedvelők az ősi sumér-akkád versektől kezdve sók ismert költő énekében és költészetében gyönyörködhetnek, de a két kötet lapjain legalább ugyanannyi ismeretlen költészeti remekkel is találkozhatnak. A sorban helyet foglalnak Petőfi, Kosztolányi és más magyar költőink legszebb versei is. A mintegy 1200 vers olyan gyűjtemény, amely méltón igényel helyet a verset kedvelő olvasó könyvtárában. (Európa — 89 Ft.) A világirodalom legszebb elbeszélései (3 kötet) Tartalmas, időt igénylő olvasmány — de lehet részleteiben is olvasni, sőt így még élvezetesebb. Gyűjteményes elbeszéléskötet, közel 80 mű együttese, amely több évezred hosszabb-rövidebb lélegzetű írásait foglalja egybe. Az egyiptomi, a görög, a perzsa. az indiai, az arab, a középkori, maid az újkori európai irodalom átfogó összefoglalása. kiegészítve a legújabb- kori anyaggal valóban nagyszerű gyűjteményül szolgál. Ilyen hatalmas anyagot lehetetlen még kötetekbe is egyberendezni, mégis itt olyan antológiát találunk, amely hű képet ad a különböző korok elbeszélő irodalmából. Sok ismerős írással találkozunk, de sok olyannal is, amelyeket nemcsak az átlag olvasó, de az irodalommal módszeresen ismerkedő is újdonságnak tekint. (Európa — 112 Ft.) Különleges, izgalmas írás a magyar olvasók előtt is ismert görög író. Nikosz Ka- zantzakisz: Akinek meg kell halnia c. most megjelent műve. A történet egy anatóliai faluban játszódik le. ahol a tervezett passió-játékhoz keresik a szereplőket. A kiválasztottak őszinte szívvel és elmélyülten készülnek szerepükre, közben azonban akaratlanul szembekerülnek a gonoszsággal. A jó és a nemes a való életben szembekerül és összeütközik az önzés és _az önfeláldozás. Izgalmas, elgondolkoztató olvasmány. A regényből nagy sikerű film is készült, amelyet hazánkban is játszottak. (Európa — 37 Ft). (figyelő)
