Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-10-13 / 41. szám

0 Mindenkor-mindenért! 1 Kor 1, 4—9 Mindennapos témáink egyike a hála kérdése is. Sajnálatosan azonban nem mint örömteli tény kerül szóba, hanem mint igény és hiánycikk. Amikor előkerül, mindig a hálátlansággal együtt említjük m.eg. Ez utóbbi viszont tény már. Nem tudunk hálásak lenni. Soha, vagy igen ritkán csak, senkinek, vagy csak ritka keveseknek. Nem érezzük szükségét hálánk kinyil­vánításának. Valahogy oda jutottunk el, hogy minden túlzottan természetessé válik számunkra. Igényeink, álmaink, kéréseink teljesülése mind-mind magától értetődő. Akár Istentől kérjük s teljesülnek, akgr embertársainktól, vagy társadalmunktól kapjuk megvalósulásukat, mindig úgy érezzük: megérdemel­tük, járt nekünk. Ami pedig „természetes”, azért nem kell hálásnak lenni. LEGYÜNK HÁLÁSAK MINDENKOR, buzdít igénkben Pál apostol, s példával is szolgál. Minden levelét — egy kivételé­vel — hálaadással kezdi. „Hálát adok Istennek mindenkor” így kezdi a mai Igét is. Nem kegyes és jól begyakorolt szóhaszná­lat ez nála, hiszen kezdhette volna panasszal, szemrehányás­sal, sőt dorgálással is mondanivalóját. Mert rossz és elkeserítő híreket is kap Karintusból, eseményekről, amelyek bomlasz­tották a gyülekezet egységét. Pál mégis hálát ad Istennek. így látja rendjén, így tartja természetesnek, hogy a korimtusiakat megköszönje Istennek. Mindenkor! Tehát nemcsak egyes rendkívüli eset után, nemcsak örömben, hanem mindig, bármikor. Van, lenne okunk mindig hálát adni. Csupán észre kéne vennünk hálaadásunk okait. Próbáljuk csak meg az alapige nyomán keresni azokat s azonnal elénk tárulnak hálaadásunk személyei, eseményei. LEGYÜNK HÁLÁSAK MINDENÉRT! „Hálát adok érette­tek ...” kezdi a sort az apostol. Megköszöni Istennek, hogy a korintusiak is kegyelmet nyertek Jézus Krisztusban s ez a kegyelem még mindig valóság számukra. Ez tartja meg őket bűneik ellenére is. Nem egy kis szűkkörű kegyes csoportért ad hálát. Ezért megható és példamutató magatartás számunkra. Ezt kéne gyakorolnunk nekünk is szeretteinkkel, munkatár­sainkkal, egyházi és világi vezetőinkkel, népünkkel, mindenki­vel kapcsolatban, mindazokért az áldásokért, jókért hálát adni, melyeket ők is kaptak s ezért adnak nekünk is önzetlenül, jó szívvel — de sokszor —, kérésünk nélkül is. Bizony, ha nem­csak magunkat, hanem a „másokat” is számba vennénk, ki­fogyhatatlan lenne mindennapi hálaadásunk. Áz apostol hálát ad a múltért is (5. v.). Való igaz, hogy a keresztyén embernek nemcsak jelene van, hanem múltja is, sőt jövője is! Mindezt Isten hűsége biztosítja. Aki a múltba te­kint, biztosan talál okot a hálaadásra, de még inkább felnyí­lik a szeme a jelen megbecsülésére, hálájára. A hálás ember nem tud felejteni csekélyke jót sem s ezért tud hálásan emlékez­ni is. Bennünket is tegyen hálássá a múltban kapott Igéért és el­nyert bűnbocsánatért, de még inkább a máért és a jövő re­ménységéért. Hű az Isten! fejezi be hálaadását Pál. Befejező mondata igénk csúcsa. Az „okok oka”: hű az Isten! Múltunkban és je­lenünkben bőven akad, ami hálánkra méltó és ezek mögött a legfontosabb boldogító tény: hű az Isten. Ennek a felismerése segít abban, hogy hálát tudiunk adni naponta, s tudjunk hálás életet élni mindenkor, mindenért, mindenkiért. c Dedinszky Tamás IMÁDKOZZUNK Hűséges Istenünk! Hálával áldunk igédért és tanításodért. Köszönjük hitünk ébresztését és erősítését. Neked köszönhet­jük, hogy minden jóval ellátsz s életünket kegyelmeddel ol­talmazod. Add nekünk Szentlelkedet, hogy őszinte hála éb­redjen szívünkben végtelen jóságodért, amit akár a múltban, de még inkább a jelen életünkben megtapasztalhattunk. Hálát­lan életfolytatásunkból Te segíts hálás életre jutnunk, hogy mindenkor, mindenért Téged áldjunk. Ámen. Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben Kicsoda Isten? Most így vá­laszolunk rá: Mennyei Atyánk. Amikor Jézus imádkozni taní­totta tanítványait, ezzel a szó­val kezdte az imádságot: „Ab- bá”. Keleten még ma is így szólítják a gyerekek édesap­jukat. Egy nemzetközi gyors­vonaton, ahol több napon ke­resztül együtt voltak a külön­böző országokból összeverő­dött utasok, egy keleti család is utazott. Kislányuk sok. ér­dekeset látott a vonat ablaká­ból, mindent meg akart mu­tatni édesapjának is. „Abba, abba” hangzott egész nap, amikor újból és újból az ab­lakhoz hívta édesapját. Isten Mennyei Atyánk. Egy alkalommal megkérdezték Jé­zust, hogy hol van Isten or­szága, a mennyország. Jézus azt felelte: „Isten országa köz­ietek van”. Nem valahol a föl­dön és sem valahol az égben, hanem közietek. „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben”. — nem azt jelenti ez, hogy vala­hol az „égben” van hanem közöttünk. Nem kell elutazni, ha Istennel találkozni aka­runk, ő mindig itt van a kö­zelben, közöttünk van. Meny- nyei Atya, aki nincs helyhez kötve. Isten állandóan velünk van. Két fontos dolgot jelent ez: szeret bennünket, ezért őszin­ték lehetünk hozzá és bármi­kor beszélhetünk vele. A gyereket a szülei szeretik legjobban, ök gondoskodnak róla, ők ápolják, ha beteg. Sokszor szigorúak, de abban is a szeretet vezeti őket. Még akkor is szeretik gyereküket, ha rossz, nem engedelmeske­dik. Isten, Mennyei Atyánk is szereti gyermekeit. Min­den ember á gyermeke. Mind­nyájan atyjuknak tekinthetik. Aki szeret bennünket, azzal szívesen beszélgetünk. Tud­juk, hogy meghallgat, mert érdekli, hogy mi történik ve­lünk. Ha kérünk valamit, mindent megtesz, hogy segít­ségünkre legyen. Azt is el­mondhatjuk neki, amit rosz- szul tettünk, mert segít, hogy helyrehozhassuk. Minderről beszélhetünk Istennel is. Ér­dekli, hogy mire gondolunk, minek őrölünk, mi a gondunk, miben szeretnénk megváltoz­ni. Tudja, hogy mire van szükségünk. Az Istennel való beszélgetés az imádság. Imádkozni bárhol lehet, mert Isten mindig közöttünk, velünk van és meghallgatja az imádságot. Beszélhetünk vele otthon, a templomban, de akár az utcán is, vagy egy parkban vagy erdőben, ahol egyedül lehetünk Istennel. Az Úrtól tanult imádság el­mondásakor a kezdő mondat­tal; „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben” tulajdonképpen ezt mondjuk: „Isten, tudom, hogy úgy szeretsz, mint édes­apa a gyermekét. Én is ügy szeretlek, mint egy gyermek az édesapját. Mindig és min­denről beszélhetek veled. Most is hallgasd meg, kérlek, imádságomat.” Istentiszteleti rend Budapesten, 1974. október 13-án Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) D. In­gó Braeeklein, du. 5. Bízik László, au. 6. Szeretetvendégség: dr. Ha­fenscher Károly. Fasor de. 11. Szir­mai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szir­mai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (ma­gyar). Tlialy Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci üt 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üj- telep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de 10. Kis- pest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospa- lota-MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákos­palota-Kistemplom du. 3. dr. Bod­rog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresz­túr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Peter, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Gáncs Péter, du. tí. D. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. D. Ko­ren Emil. Óbuda de. 9. Görög Ti­bor, de. 10. Görög Tibor XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Rutt- kay Elemér, de. 11. Ruttkay Ele­mér, du. fél 7. Takács József. Bu­dakeszi de. 8. Takács József. Pest- hidegkút de. fél 11. Takács József. Modori u. 6. de. 10. Turcsányi Ká­roly. Kelenföld de. 8. (úrv.), de. 11. (úrv.), du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Nagytétény de. fél 9. Vison- tai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Bu­dafok de. 11. Visontai Róbert. Bu­daörs du. 3. Visontai Róbert. Csil­laghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. A legnagyobb szeretet Jn 15, 9—14 A jövőkutatás tudománya napjainkban a világ vérkeringésé­nek ütőerén tartja a kezét és gondolkodtat úgy, hogy a ma lé­pését holnap ne kelljen megbánni. Ezért a jövő támasztotta kö­vetelmények a ma emberének gondolkodásából nem hiányoz­hatnak. MA MÁR TÖBBEK KÖZÖTT AZON IS TÖPRENGÜNK, hogy miként oldjuk meg a századfordulóra megkétszereződő emberiség élelmezését, holott napjainkban is tízezrek halnak éhen és több száz millióan rosszul tápláltak. De vajon a „gaz­dag észak” és a „szegény dél” feszültsége modern technikai eszközeink módszeres csatarendbe állításával oldható fel, vagy éppen a humanitásból fakadó önzetlenség által, ill. anyagi ja­vaink igazságos elosztását biztosító erőszak vagy erőszaknélkü­liség által? Mindezek meghozzák kiilön-külön a maguk eredményét, ki­váltképpen ha a megoldás mögött értelmi, érzelmi és akarati cselekvésünket a szeretet mozgatja. KRISZTUS SZERETETE AZ EMBERÉRT HOZOTT ÁLDO­ZATÁBAN jött létre. Ennek elfogadása, magunkévá tétele a „Krisztus szeretetében való megmaradás”. Krisztusnak enge­delmeskedni, „parancsolatait” megtartani csak akkor tudjuk, ha már kiáradt ránk a Fiú érdem nélküli szeretete. Ennek a szeretetnek az átélése és a vele való közösség képessé tesz arra, hogy a szeretetszolgálat ösztönösen életünk gyakorlatának alapja legyen. Valaki a közelmúltban azt mondotta, hogy az emberiség ége­tő problémája nem a nukleáris háború veszélye, a rák és az erőszak, hanem a szeretet hiánya a világban. A probléma nem ennyire leegyszerűsíthető, de az igaz, hogy a szeretet képes az atomot nem katonának tekinteni, hanem munkásnak. Ez a sze­retet nem érzelmi töltetű, nem a nekünk rokonszenves egyé­nek felé fordít bennünket, hanem az önfeláldozásig megy el „barátaiért”. KÖNNYŰ VOLNA AZT MONDÁNI, hogy barátaimért nem is olyan nehéz a legnagyobb szeretetet, életem feláldozását meghozni. Ugyanis az igazi szeretet megmutatkozásának az el­lenség szeretetét szoktuk tekinteni. Viszont nem szabad elfelej­teni. hogy Jézus az embert tekinti az ő barátjának, az embert, aki Isten akaratának, törvényének semmibe vevéséuel Vele el­lenséges viszonyba került. Jézus áldozatával az „ellenséget” békéltette meg az Atyával. ÉLETÜNK FELÁLDOZÁSA KICSIBEN OTT KEZDŐDIK, amikor szeretetünk valakit túlemel önmagunkon. Ha a szeretet mindig óvatos, mindig okos és számitó és nem mutat túl ön­magán, akkor egyáltalán nem szeretet. Lehet vonzódás, meleg érzés, de nincs meg benne a szeretet igazi természete. Hajt-e bennünket a vágy, hogy tegyünk valamit a másik emberért, nem azért, mert kötelességünk, vagy mert hasznunk lesz abból, hanem azért, mert a szeretet önmagában rejlő törvénye az, hogy adni és nem kapni akar? Nem „isteni” jelzővel fémjelzett, sokszor csodaszámba menő dolgokból, hanem olykor közönsé­ges, egyszerű emberi cselekedetekből látja meg Isten, hogy az Ő szolgálatában állunk. HITÜNK SZERINT a Krisztusban gyökerező önzetlen, má­sokért élés szolgálata nemcsak közvetlen környezetünkben se­gít, bátorít, vigasztal és töröl könnyeket, hanem az embervilág igazságosabb jövőjének, boldogulásának mában lefektetett alapjaiban kötőanyag kell, hogy legyen. Ebben a szolgálatban Krisztus nemcsak, példa számunkra a múltból, hanem erő a je­lenben és a jövőben. Kalácska Béla J. S. BACH ÉS KORTARSAI címmel orgonahangverseny lesz október 13-án, pénte­ken és október 21-én, hét­főn este fél 7 órakor a Bé­csikapu téri templomban. BACH: Három korálelőjáték a-moll szólószonáta fuvolára COUPERIN: d-mol prelúdium és fúga Menuet, Rondeau COUPERIN—BACH: F-dúr Ária BACH: Esz-dúr szonáta fuvolára G-dúr prelúdium Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Közreműködik: Prőhle Henrik (fuvola) Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft A LUTHERÄNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA október 20-án du. 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban BACH MÜVEIBŐL EGYHÁZZENEI ÁHÍTATOT tait Sorrend: Korálelőjáték 78. kantáta Passacaglia 93. kantáta Közreműködnek: Faragó Laura, Budav Lívia. Fülöp Attila és Mezőfi Tibor Vezényel: WELTLER JENŐ Orgonái: TRAJTLER GÁBOR Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KÁROLY „Az a parancsolatunk is van Tőle, hogy aki szereti Istent, az szeresse embertársát is” (I Jn 4, 21). VASÁRNAP. — „A tanítvá­nyok pedig megteltek örömmel és Szentlélekkel” (Csel 13, 52 — Ézs 61, 1 — 1 Kor 1, 4—9 — Zsolt 128). A tiszta és mara* dandó öröm nem az emberi szív sajátja. Nem tartozik hozzánk úgy, mint a kezünk- lábunk. Amikor az öröm meg­jelenik valakinek a szívében, kívülről jön az. Ahogy igénk mondja: Megtelik örömmel. A Szentjeiket többek között azért adja nekünk Isten, hogy Tőle kapott örömünk maradandó legyen. Ha tudunk örülni Is­ten igéjének és a belőle táma­dó szeretetnek, akkor ezt az örömöt mindvégig megőrzi bennünk az Ür! HÉTFŐ. — „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki en­gem megerősít” (Fii 4, 13 — Jer 32, 17 — 1 Tt 4, 9—12 — Jón 3, 1—10). Az apostol bi­zonyságtétele nem sérti a fü­lünket. Mert ismerjük jól meg­próbáltatásait, ismerjük em­beri erőt meghaladó helytállá­sait. S főleg ismerjük Krisz­tust, aki által minden jó lehet­séges. Mindenhez erő kell. De megadja az Űr! KEDD. — „Nézd a holdat, az sem ragyogó, a csillagok sem tiszták az Ö szemei előtt. Mennyivel kevésbé a halandó, aki féreg és az empernek fia, aki hernyó (Jób 25, 5—6 — Jn 15, 3 — 1 Móz 4, 3—15 — Jón 4, 1—11). Sok múlik azon, hogy mihez vagy kihez méri magát az ember. Önvizsgá­latunk csak akkor lehet ered­ményes, ha magunkat az előt­tünk járókhoz hasonlítjuk. Olyanokhoz, akikben több a szeretet, erősebb az imádság, tisztább a szív, önzetlenebb a szolgálat, nagyobb az áldozat. ' Végezetül pedig mérjük ma­gunkat az emberré lett Krisz­tushoz. Az Isten és emberek előtt kedves alázatnak ez a titka. SZERDA. — „Legyetek erő­sek az Űrban és az Ö hatal­mas erejében” (Ef 6, 10 — Zsolt 62, 7 — Ef 5, 21—33 — Jel 1. 1—3). Lehet ezt úgy is érteni, hogy maradjatok meg erősek a hitben, szeretetetben és reménységben. De lehet ezt úgy is érteni, hogy mindenkor legyen bizodalmunk az Ür iránt, aki erős! Koporsó mel­lett vagy a hétköznapok tapo­sómalmában az Ür adja az erőt. Ne felejtsünk el hálát adni érte! CSÜTÖRTÖK. — „Aki a jót cselekszi, Istentől 'van, aki pe­dig rosszat cselekszik, nem látta az Istent” (3 Jn 11 — Jób 28, 28 — 5 Móz 30, 11—14 — Jel 1, 4—8). A prófétai ta­nítások és az apostolok taní­tásai Jézus Urunk kijelentését, válaszát húzzák alá: „Nem az megy be Istennek országába, aki mondogatja: Uram, Uram ..., hanem, aki cselekszi az én Atyám akaratát.” Több je­le van annak, hogy amikor nyilvánvalóan Isten akaratáról van szó, tehát az egymással való megbékélésről, azután az egész emberiség' békéjéről, vagy az önzetlen egyéni és kö­zösségi segítségről, az „Isten gyermekei” lemaradnak. Aki rosszat cselekszik vagy a jót elmulasztja, nem látta az Is­tent. Még akkor sem, ha minden vasárnap templom- padban ül. PÉNTEK. — „Hatalmasat cselekedett velünk az Ür, azért örvendezünk” (Zsolt 126, 3 — Lk 1, 68 — 2 Kor 8, 10— 15 — Jel 1, 9—11). Ha visz- szatekintünk elmúlt éveink eseményeire, mindarra, ami velünk történt és amit mi cse­lekedtünk saját döntésünk alapján, meglátjuk-e azt, ami­nek ma is szívből örülni tud­nánk? A zsoltáríró boldogan kiáltotta az öröm szavát. Mennyivel inkább van öröm­re jogunk nékünk, a Krisztus utáni 1974. évben! Bizonyára a mi életünkben is van sok minden, amire nézve örülhet a szívünk. A mi evangélikus egyházunk is méltán hirdet­heti ezekben a napokban is: „Hatalmasat cselekedett ve­lünk az Ür!” SZOMBAT. — i„A seregek Ura velünk van, Jákob Istene a mi várunk” (Zsolt 46, 8 — Rm 8, 37 — Csel 5, 1—11 — Jel 1, 12—20). Szabad nekünk egy szívvel-lélekkel vallani ezt az igét, ha a szeretet, szol­gálat, békesség és imádság út­ján járunk! Ezeken az utain- kon valóban velünk jön az Ür! De nem szabad nékünk arra gondolni és abban bizakodni, hogy a szeretetlenség, békét­lenség és bűn útján is velünk jönne Az, akiben nem volt semmi bűn! Igaz az ígéret, hogy „Ne félj, mert én veled vagyok ...” Bízhatunk ebben teljes szívvel. De csali a szere­tet és szolgálat útján kész ve­lünk együtt menni Jézus! Győr Sándor — Szentháromság után a 18. vasárnapon az oUárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Mt 22, 34— 46; az igehirdetés alapigéje: 1 Kor 1, 4—9. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 27-én, vasárnap reg­gel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet BÁR- DOSSY TIBOR kisvárdai lel­kész. — DUNAEGYHÄZA. Szep­tember 22-én a délelőtti isten- tisztelet keretében köszöntötte a gyülekezet Hroncsik Imre felügyelőt, Hösz Ilona jegy­zőt. valamint Miklán Imre, Kiss Gergely és Szurma Ká­A SAJTÖOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ÜTMUTATÓ megrendelések október 15-ig, az 1975. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosz­tály az igényeket a beérke­zés sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett előjegyzéseket a Sajtóosztály nem tudja fi­gyelembe venni. Mivel a két kiadványból visszavéte- lezés pem lehetséges, a Sajtóosztály kéri megren­delőit, hogy csak a szük­ségnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. Az Útmutató ára 9,— Ft A Naptár ára: 13,— Ft roly presbitereket abból az al­kalomból, hogy harminc éve szolgálnak a gyülekezetben példamutató hűséggel. Az ün­nepeiteknek emléklapot és Sajtóosztályunk egy-egy kiad­ványát adta át Szabó István lelkész a gyülekezet nevében. Isten áldása legyen életükön és további szolgálatukon. — HÁZASSÁG. Békés Ta­más és Antal Teréz október 12-én délután 4 órakor tart­ják esküvőjüket a péceli temp­lomban. A szertartást Békés József péceli lelkész, a vőle­gény édesapja végzi. — HALÄLOZÄS. Bárdosi Jenőné sz. Halász Ilona, Bár­dosi Jenő dabronyi lelkész fe­lesége, életének 66. évében hosszú betegség után augusztus 17-én elhunyt. „Tudom, hogy az én Megváltóm él és utoljára az én porom felett megáll”. EVANGELIKU8 ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért telel: (Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vin Előfizetési ár: egy évre 00.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 @ 74.3045 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents