Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-09-29 / 39. szám

Wicliffe János Hatszázötven évvel ezelőtt született •• A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa nyilatkozata Chiléről Alig van ismertebb tény, mint a középkori egyház té­velygése és romlása, a pápák versengése, világuralmi törek­vései, a klérus gazdagsága és erkölcstelensége, a papok zsarnoksága és műveletlensé- ge. Nyilvánvalóak voltak ezek a maguk idején is. A vásári mutatványosok a papok ro­vására szórakoztatták a né­pet; a földeken, a fonókban munka közben szájról-szájra járt a sokféle mosolyogtató vagy szörnyiilködtető történet. Csak éppen a kiutat volt ne­héz megtalálni. Pedig akadtak elszánt próbálkozások, hősies­nek mondható kísérletek. Már 1074-ben VII. Gergely pápa többek közt azért iktatta törvénybe a papi nőtlenséget, hogy feleség, gyermek híján értelmetlenné váljék a papok vagyongyűjtögetése és semmi se köthesse őket a világhoz. De maguktól is akadtak ön­kéntes koldulórendek, melyek a krisztusi szegénységhez to­boroztak híveket. Hallatlan önsanyargatás divatja jött el, — ellenpontjaként a tunya, ledér életeknek. Firenzében Savonarola kétségbeesett düh­hel égetett el mindent, a műkincsektől a csecsebecséig, ami hivalkodásnak, világi hívságnak tűnt. Mennyi erőfeszítés, mennyi önemésztés! De a próbálkozá­sok csak újabb tévelygést szültek. HIÁNYZOTT A MEGOL­DÁSHOZ VALAMI egészen egyszerű dolog — a Biblia. Mégpedig nem kiragadott ré­szek a Bibliából, hanem a tel­jes, világosan értelmezett Biblia hiányzott. Nem véletlen, hogy a re­formációnak minden jelentős állomása egy-egy egyetemhez kapcsolódik, — Oxford, Prá­Ember és természet Egy rendkívüli képkiállítás margójára EMBER ÉS TERMÉSZET VISZONYA korunkban prob­lémává vált. Sokkal mélyebb és nyugtalanítóbb értelemben mint a felvilágosodás korát felváltó romantika kezdetén, Rousseau felléptekor. Nézem az UNESCO lapjának címol­dalát. A stockholmi környe­zetvédelmi konferencia alkal­mával rendezett képzőművé­szeti kiállítás egyik plakátját közli. Földünk gömbalakú díszgyertya. Mindkét végén ég. Pazaroljuk a természet kincséit. — Az ötödik varsói plakátkiállítás „A víz — él­tető elem” című pályamunkái között egy NSZK-ban készült plakáton akad meg szemem. Kátrány-fekete, olajos víz hullámai közül halacska ug­rik ki tátott szájjal, kétségbe­esetten. A plakáton egyetlen szó: Wasser! — Vizet! Nem véletlen, hogy az em­ber és természet kapcsolatá­val foglalkozó mai képzőmű­vészeti alkotások nem gyö­nyörködtetnek, hanem döbbe­netét akarnak kiváltani. Visz- sza a természethez! — mond­ta annak idején Rousseau. De hol az a természet, amely­hez vissza lehet menni? Alig találjuk. Most kezdjük észre­venni mennyire kiuzsoráztuk, beszennyeztük. Szétszórtuk benne kiránduló hátizsákja­inkból és gyáraink kéményei­ből csúf névjegyeinket. Szé­chenyi Zsigmond egyik utolsó írása a „denaturált Afrikáról” szól... GY. SZABÓ BÉLA KO­LOZSVÁRI FESTŐMŰVÉSZ ÉS FAMETSZÖ képkiállítása több szempontból rendkívüli. Tudatosan mellőzöm a diva­tos „rendhagyó” jelzőt. Gy. Szabót a jó rend jellemzi, nem a rendhagyás. A pánik­keltés sem jellemzi, mert az rehdhagyást eredményez és egyben következménye is an­nak. Rendkívüli a kiállítás he­lye. A városligeti Mezőgazda- sági Múzeum látta vendégül. Ebben a múzeumban találko­zunk ugyan képzőművészeti alkotásokkal is pl. Vastag György kitűnő állatszobraival. Gy. Szabó Béla képei azonban más jellegűek. Nem témájuk­kal, inkább szellemükkel il­leszkednek bele a múzeum gazdag anyagába. A Mezőgaz­dasági Múzeum baráti köre és a Nemzeti Galéria részé­ről mégis rendkívüli jó gon­dolat volt, hogy a környezet- védelem kérdései ennyire elő­térbe kerültek, amikor a par­lament környezetvédelmi tör­vény előkészítésével foglal­kozik, az alapkérdésre, az em­ber és a természet viszonyá­ra irányítja figyelmünket és éppen a kolozsvári mester se­gítségével. RENDKÍVÜLI A KIÁLLÍ­TÁS ANYAGA. Nemcsak azért, mert a kiállított közel 300 képet a képek magyaror­szági tulajdonosai engedték át a rendezőségnek, hogy szeptember és október folya­mán mások is gyönyörköd­hessenek bennük.. Rendkívüli azért is, mert a kiállított ké­pek nem illusztrálnak és nem propagálnak. Egyszerűen szé­pek és gyönyörködtetnek. Hí­ven tükrözik alkotójuk hitval­lását : „Tiszta környezetben egészségesen dolgozni, s egy kicsit embertársainkra is gon­dolni — hiszen nekik szánjuk munkáinkat —, ez lenne sze­rintem a művészet igazi bol­dogsága.” Rendkívüli művész Gy. Szabó Béla. A Román Szoci­alista Köztársaság kiváló mestere. Gépészmérnöki okle­velét sohasem használta. A művészetnek él. Hetvenedik éve küszöbén is szívós fegye­lemmel, protestáns munka- aszkézissal és Assisi Ferenc gyermeki derűjével dolgozik. „Igazában huszonnégy órát foglalkozom művészettel, mert éjjel a dolgokat tovább ál­modom” — írja magáról a kiállítás katalógusában. Be­barangolta az egész világot. Nemrég Mexikóba hívták ki­állítani. Körösi Csorna Sándor igénytelensége, céltudatos erős akarata jellemzi. „Csak map­pa, széndarab vagy pasztell- készlet, egy szédszedhető kis szék és egy kis természetsze­retet meg emberbecsülés kell ahhoz, hogy a tűnő világ pil­lanatait sikerrel rögzítsük. S ha közben rájövünk, milyen szép az itthoni táj meg az ember: ez a külföldi út ér­telme.” Ezt is a kiállítási ka­talógusban olvashatjuk. MIT ÁBRÁZOLNAK KÉ­PEI? Amit látott, amikor pusztán, tengeren, erdőn ba­rangolt magában. Emberi alak kevés képén szerepel. De em­berrel s természettel szemben tanúsított mélyen etikus em­beri magatartással mindig. Szereti a természetet, nem imádja. Nem áll igézete alatt s amit megláttat belőle, az­zal nem akar elbűvölni. Fel­fedező. Felfedezett valamit a természetben, a tűnő világ­ban, amiről megfeledkeztünk, vagy amit inkább kiűztünk onnan: az ünnepet. „Ba­rangoló Könyve” előszavában írja (ezt a fametszeteket közlő, 1939-ben megjelent könyvét különben a gyenes- diási „Kapernaum"-ban ren­dezte egybe, mert ott is meg­fordult a nagy barangoló): „Emberektől távol sem kín­zott az egyedüllét. Föld, víz, égbolt, állat, fa — Köznapba ünnepem viszi.” Korszerűtlen művészet az övé? Ma sokszor mintha szégyellnénk a szépet. Félünk: ami szép és harmonikus, nem lehet igaz. Az igazság rút. Kibírhatatlan. így képzeljük gyakran. Ö nem. Egy másik kolozsvárihoz, a költőhöz ha­sonlóan. 1755-ben, a lisszabo­ni földrengés híre megrendí­tette a felvilágosodott Euró­pát. Értelmes, és célszerű ez a mi világunk? Mozart muzsi­kája azonban zavartalanul tovább zengte a teremtés jó­ságának, szépségének és értel­mének dicséretét. Gy. Szabó művészetében is van valami töretlenség. ö is tovább éne­kel. „Dallamos színei, értel­mes formái a képzőművészeti bell canto újjászületését jel­zik” — írja róla Pogány Ö. Gábor a Nemzeti Galéria igazgatóis. „Metszeteivel el- gvönvörködtet, művészetével meghat és biztat”. Hív, hogy mi is vegyünk részt az általa felfedezett ünnep tiszta örö­mében. Benczúr László ga, Wittenberg —, ahol meg­található volt a Szentírás. Így értjük meg, miért vált a jámbor szobatudós, angol gentleman (szószerint ne- meseber) Wicliffe János — akinek előkelő származásához, vagyoni helyzetéhez, könyvtá­rakban elbúvárkodott ötven évéhez minden jobban illett volna, mint az, hogy világra szóló forradalmak gyújtogató- ja legyen—, a reformáció el­ső nagy hírnökévé. A megta­lált, megértett Szentírás tette azzá. WICLIFFE ÜT JA A BIB­LIÁHOZ a lehető legegysze­rűbb volt. 15 éves korában Oxfordba került. Először böl­csészetet, természettudomá­nyokat, végül teológiát tanult. A Biblia a stúdiumához tar­tozott. Tanulmányozni kezdte, aztán foglya lett. Haláláig ta­nulta és tanította. Nagy belső megrázó él­ményről — amit egy refor­mátortól talán elvárnánk —, nemigen tudunk, de az nyil­vánvaló, hogy teljes bizton­sággal felismerte: a Bibliával, kora nagy kérdéseinek a meg­oldását tartja kezében. Addig nincs nyugta, míg munkatár­séival angol nyelvre le nem forítja. „Mivel Isten örökké­való igéje hiányzik, azért száradt ki az egyház szántó­földje és azért uralkodik mindenütt a lelki halál. Isten igéjét kell újra elevenné ten­ni, hirdetni a művelt ember nyelvén s hirdetni az egysze­rű nép nyelvén” — vallja, őszinte, komoly gondja, hogy az írástudatlan, tanulatlan lel­kek se legyenek megfosztva az ige áldásaitól. Tanítványai kettesével járják a falvakat, mint régen az apostolok és oktatják a népet. Jellemző a klérus vakságára, hogy ezeket a mezítlábas vörös tógás ige­hirdetőket így csúfolják: „bib- liások” és „konkolyhintők”, lollardok. De. hamarosan az a mondás járja: Angliában minden második ember lol- lard. Az ige feltartóztathatat­lan volt. MILYEN FELISMERÉSEK­RE JUTOTT WICLIFFE A BIBLIÁBÓL? Legegyszerűb­ben azt mondhatjuk, amire a későbbiek — Húsz, Luther, Kálvin még teljesebben. Pon­Túrmezei Erzsébet: tosan azt értette meg belőle, amit kell: hogy Jézus az egyedüli közbenjáró, az üd­vösség egyedüli forrása. Hogy a hit Isten ajándéka s nincs igaz hit felebarát szeretete nélkül. Hogy az egyház fela­data az igehirdetés és a lel­kek gondozása, de a vagyon­szerzés és a világi hatalomra való törekvés „mérgezett konc”, amit a Sátán az egy­ház elé vet, hogy igazi hiva­tásától eltérítse. De Wicliffet éppen bibliatanulmányai ál­lították a közélet, sőt a poli­tika porondjára is. Anglia nagy gondja ebben az időben az országból ki­áramló pénz volt. A pápa hű­béradót követelt, a papság folytonos adományaival biz­tosítja Róma jóindulatát. Az ország gazdasági élete viszont a csőd szélén áll. Wicliffe szakértő szerepet vállal 1374- ben, a pápa követeivel folyó Brügge-i tárgyalásokon, s ezeken érvényesíti elveit. — De ettől kezdve nincs nyu­galma. Bár életét, hivatalát megvédi a király és a parla­ment, a pápa s az angol fő­papság zaklatásai elől nem tud kitérni .A pápa 1377-ben öt bullát ad ki ellene. Újra meg újra meg kell védenie tanításait. 1381-BEN KITÖRT AZ ANGLIAI .PARASZTFELKE­LÉS. Lehetetlen meg nem látni az összefüggést a Biblia igazsága és a parasztok igaz­sága közt. ' Az Isten előtti egyenlőség reformatori taní­tása és az elnyomott nép sza­badságharca közt. Az oxfordi doktor nem is akarja tagad­ni ezt. A lázadás leverése után felelősségre vonják. Nyugtalan, feszült hónapok következnek a beteg Wlcltffe- re. Végül az ítélet a Lutter- worth-i papiak magányába parancsolja. Itt éri a halál 1384-ben misehallgatás köz­ben. Halálában sem hagyták nyugodni. 31 évvel később, d konstanzi zsinat — amely halálra ítélte Húsz Jánost —, Wicliffe csontjait is megéget­ten azzal a paranccsal, hogy a hamvakat szórják a Lutter­worth melletti patakba. És ugyan mit ért mindez? Pintérné Nagy Erzsébet A CHILEI VÉRES ELLENFORRADALOM ÉVFORDULÓ­JÁN a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsába tömö­rült egyházak vezetőivel, gyülekezeteivel és híveivel együtt a hazai és nemzetközi szolidaritási akciókhoz csatlakozva tilta­kozunk az egy év óta dühöngő fasiszta terror ellen és mély együttérzéssel gondolunk a legelemibb jogaiért küzdő chilei népre. Őszinte nagyrabecsülésünket fejezzük ki a négy chilei egyházi vezető iránt, akik a chilei juntához intézett petícióban követelték a rendkívüli állapot megszüntetését, az összes po­litikai foglyok kegyelemben részesítését és a katonai bíróságok ítéleteinek felülvizsgálatát. Ezeket a követeléseket számos nem­zetközi egyházi szervezet is kifejezésre juttatta. MI IS FELEMELJÜK SZAVUNKAT a chilei nép brutális el­nyomása és megfélemlítése ellen. Követeljük valamennyi haza­finak azonnali szabadonbocsátását, a terrorperek megszünteté­sét és a nép alapvető jogainak helyreállítását. MEG VAGYUNK GYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a haladás erői­vel szembehelyezkedő diktatúra nem lehet hosszúéletű és nem állhat meg az egész emberiség közvéleményének nyomásával szemben. EZÉRT FELHÍVJUK ÉS KÉRJÜK GYÜLEKEZETEINKET, híveinket, az egyházakat és nemzetközi egyházi szervezeteket és minden jóakaratú embertársunkat: ragadjanak meg minden alkalmat és lehetőséget a tiltakozásra a chilei junta önkénye és embertelensége ellen és tegyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy a sokat szenvedett chilei nép végre visszanyerje szabadságát és békéjét. Budapest, 1974. szeptember 11. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa és tagegyházai nevében: A Magyarországi Evangélikus Egyház részéről: D. D. Káldy Zoltán püspök-elnök a Magyarországi Baptista Egyház részéről: Laczkovszkl János elnök a Magyar Ortodox Egyház részéről: D. Dr. Berki Ferlz esperes-adminisztrátor a Magyarországi Református Egyház részéről: D. Dr. Bartha Tibor püspök, zsinati elnök a Magyarországi Szabadegyházak részéről: Palotay Sándor % elnök a Magyarországi Metodista Egyház részéről: Hecker Adám szuperintendens a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának titkársága részéről: Dr. Prőhle Károly ökumenikus főtitkár A Keresztyén Békekonferencia nyilatkozata Chiléről A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA vezetősége a Nem­zetközi Titkárságnak kubai ülésén tett javaslata alapján egy évvel a chilei katonai puccs után újból kijelenti, hogy a legha­tározottabban elítéli dr. Salvador Allende gyalázatos meggyil­kolását és a Népi Egység jogosan megválasztott kormányának megdöntését. A KBK FELHÁBORODÁSÁT FEJEZI KI a nagymérvű ke­gyetlenkedés, a kínzások és tömeggyilkosságok miatt, melyekét a törvénytelen junta állandóan elkövet. A KBK KINYILVÁNÍTJA SZOLIDARITÁSÁT Chile népé­vel, amely ily szörnyű szenvedéseknek van kitéve, valamint azokkal a chilei keresztyénekkel és egyházakkal, akik megbé­lyegzik ezt a fasiszta és törvénytelen juntát. VIZSGÁK BALASSAGYARMATON Balassa Bálint volt magyarból az érettségi tételem. Évek ködéből idehallik, amint idézem, felelem. S „Madách és Goethe” az izgalmas, szép írásbeli feladat. Róttuk sietve sorainkat a sorsdöntő órák alatt. Hogyan sejtettem volna akkor, vizsgám egyszer hol folytatom: Balassa s Madách városában, messze Balassagyarmaton. Szállnak az évek, s minden évben újra vizsgázom, felelek. A vizsgabiztos láthatatlan, s mindig újak a tételek: Krisztus arcát tükröző élet... hűség, szolgáló szeretet... Jó volna jelesen felelni ezeket a tételeket! De olyan befejezhetétlen, erőfeletti tételek! Balassa s Madách városában egyre vizsgát ismételek. Küzdők __bízom ... végvár vitéze .. 1 Da lok, harcok, tragédiák ... Ha megbukom, próbálom újra: mindennap vizsgázó diák. Még van mindennap újrakezdés! Van bűnbocsánat, kegyelem! ■ -Hiszem, átszegezett kezével akkor is ő lesz majd velem, ha a vizsga utolsó napja elérkezett, leáldozott — Balassa s Madách városába Aki vizsgázni elhozott. NORVÉGIA A KBK TÁMOGATJA MINDAZOKAT ez istenfélő és béke­szerető embereket, akik szembefordulnak a hírhedt katonai junta kizsákmányolásával és üldözéseivel. A KBK FELSZÓLÍTJA az egész világ keresztyénségét, hogy tiltakozzék a junta kegyetlensége ellen és támogassa a chilei nép harcát egy jogos és törvényes népi kormányzat helyreállí­tásáért. ____________ A norvégiai lelkészhiány miatt az evangélikus állam­egyházban szokásos módon a norvég kormány hozott több intézkedést a hiány enyhíté­sére. így átmenetileg engedé­lyezték nem-fölavatott sze­mélyeknek, hogy egy-egy lel­kész felügyelete alatt keresz­teljenek, úrvacsorát osszanak és temessenek és vezessék az egyházi anyakönyveket. (epd—eh) — HALÁLOZÁS. Elst And­rás a sandi gyülekezet tagja 87 éves korában hosszú beteg­ség után elhunyt. Temetésén Fónyad Pál nagykanizsai lel­kész hirdette a vigasztalás és a feltámadás igéjét. Az el­hunytban Teke Zsigmond san­di lelkész felesége, Elst Ilona az édesapját gyászolja. — Mátis Istvánné, sz. Raisz Lívia, Mátis István ajkai lel­kész felesége, az ajkai gyüle­kezet kántora, nyolc éven át hordozott súlyos betegség kö­vetkeztében 56 éves korában július 17-én elhunyt. Temeté­A SAJTÖOSZTÄLY felhívása A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ŰTMUTATÓ megrendelések október 15-ig, az 1975. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosz­tály az igényeket a beérke­zés sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett előjegyzéseket a Sajtóosztály nem tudja fi­gyelembe venni. Mivel a két kiadványból visszavéte- lezés nem lehetséges, a Sajtóosztály kéri megren­delőit, hogy csak a szük­ségnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. Az Útmutató ára 9,— Ft A Naptár ára: 13,— Ft se július 23-án volt. Koporsó­jánál — élete vezérigéje alap-./ ján: „Ne félj, csak higgy” — Síkos Lajos esperes szolgált. — Mindig boldogan, nagy örömmel szolgált és szerette a gyülekezetét. Ennek a szere­tetnek a viszonzása volt a megnyilvánuló nagy részvét és a sírját elborító sok virág és koszorú. A temetésen szolgált még Boros Lajos somlószöllő- si és Mesterházy Ferenc keszt­helyi lelkész. A sírnál a gyü­lekezet, a filiák és a szórvá­nyok népe nevében búcsúszót mondott Marton Ágnes csékúti lévitakántor. J. S. BACH ÉS KORT ARS AI címmel orgonahangverseny lesz október 4-én, pénteken és október 7-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. BACH: Három korálelőjáték f-moll prelúdium és fúga WALTHER: Concerto F-dúr fuga Korálelőjáték C-dúr toccata és fúga BACH: d-moll toccata és fúga Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára 12,— Ft. I 4 **

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents