Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-07-07 / 27. szám

Amit Jézus kíván Lk 6, 36—42 Jézus közzétette Isten országának jó hírét. Érzékelhetővé tette Isten irgalmas szeretetét. Bőkezűen osztogatta ajándé­kait, többek között a bűnbocsánatot. Egyidejűleg elmondotta, hogy mit kíván azoktól, akik elfogadták ajándékait. 1. LEGYÜNK IRG ALMASOK! Az emberi együttélés egyik legfontosabb elve a jogosság és az igazság. Feltétlenül szük­ség van erre. Ez óvja meg az emberi közösséget a végső szét­hullástól. De ennél többre is szükség van. Más is kell. Az ir­galom. Ez a legcsodálatosabb gyógyszer. Általa meggyógyul­nak a fájó lelki sebek. Felragyognak a bánatos szemek. Nyo­mában élet támad és öröm, mert az irgalom életújító erő. Jézus rendkívül fontosnak tartotta, hogy tanítványai gya­korolják az irgalmasságot. Ennek lényege a megbocsátó sze­retet. A szeretet mindig életet ad, az önzés mindig halálba visz. Az tehát az irgalmas ember, aki készségesen megbocsát az ellene vétőknek, s nem tartja számon az őt ért sérelmeket. Lehetséges ez? — kérdik sokan. A válasz egyértelmű igen. Lehet megbocsátani, irgalmat gyakorolni. Nem azért, mert ez a természetes, hanem azért, mert nekünk is megbocsát, s hoz­zánk is irgalmas az Isten. Mi valamennyien Isten irgalmából élünk. Saját cselekede­teink alapján nem üdvözülhetünk, hanem elkárhozhatunk. Aki ezt elfelejti, a legfontosabbat felejti el, s képtelen arra, hogy megbocsásson. Így megszegényíti önmagát és nem ta­pasztalja meg a bocsánatadás örömét. Egyúttal kizárja ma­gát az Isten irgalmasságából. 2. NE tTÉLGESSÜK EGYMÁST! Régi igazság, hogy kelle­mesebb mások hibáival foglalkozni, mint a magunkéval. Könnyebb észrevenni mások mulasztásait, vétkeit, mint a miénket. Ezért is oly gyakori mások ítélgetése. Jézus határozottan tiltja az ítélgetést. Persze, nem a jog­szolgáltatás részét képező bírói gyakorlatot, hanem a minden­napi életben oly gyakran ismétlődő megszólást. becsmérlést, mások lekicsinylését. Jézus hasonlata a szálkáról és gerendáról találóan jelzi, hogy mennyire félreismerhetjük magunkat, s helyzetünket. Pálcát törünk mások felett, miközben mi még súlyosabban vétkezünk. Számonkérjük az erkölcsi tisztaságot másoktól, amikor mi sem vagyunk tiszták. Szóvátesszük, ha valaki túl­teszi magát a törvény előírásain, miközben lépten-nyomon áthágjuk a törvényt. A mi dolgunk nem az. hogy bírói székbe üljünk, s mások felett ítélkezzünk, hanem az, hogy bűnbánattal elfogadjuk Is­ten ítéletét és rálépjünk az irgalmas szeretet és az önzetlen szolgálat útjára. „Nem a mi dolgunk igazságot tenni — a mi dolgunk igazabbá lenni.” (Reményik Sándor) 3. LEGYÜNK SZOLIDÁRISAK EGYMÁSSAL. Napjainkban egyre többet hallunk az elidegenedésről. Korunk ragályos be­tegsége ez, melynek következtében az emberek elszakadnak egymástól, közömbösekké válnak egymás számára. Jézus kö­zelében nincs helye az elidegenedésnek, csak a szolidaritás- na!^,j Ennek egyik megnyilvánulása, ha az emberek hajlandók segíteni egymást. Segíteni a másikon lehet számításból és ön­zetlenül. Jézus természetesen ez utóbbit kívánja és ez a ne­hezebb. Mi sokszor csak szóban vállalunk szolidaritást, pedig Isten konkrét tetteket vár tölünk. Elfeledjük, hogy az éhezők, a kü­lönféle zsarnokság áldozatai, a jogfosztott milliók Jézus ..ki­csinyei”, akiknek megsegítése nem csupán 'jóakarat kérdése, hanem Urunk legszentebb parancsán alapuló kötelességünk. Jézus nem erkölcsprédikátor, aki hol szelíden, hol erősza­kosan követeli az erkölcsi jót. Nem is csak mintakép, akit utánozni keli Ö ar erőforrás, akiből meríthetünk. Jézus ir­galmas, ezért lehetünk mi is irgalmasok. Jézus nem ítél sen­kit. hanem az Atyára hagyta az ítéletet, ezért felhagyhatunk mi is az itélaetéssel. Jézus szolidáris velünk, ezért lehetünk mi is szolidárisak másokkal. Táborszky László IMÁDKOZZUNK Urunk! Naponként a Te irgalmadból élünk. Segíts, hogy ezt sohase feledjük. Őrizz meg az önhittségtől, mások szeretetlen ítélgetésétől. Formálj minket szolidáris emberekké, hogy ön­zetlenül és örömmel szolgáljunk mindenkinek, ahogyan Te szolgáltál nekünk. Amen. — LUTHER-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Budapest, VI., Majakovszkij utca 6. — BUDAPESTI szoba-konyhás, komfortos lakás, egyházfi munka­körrel összekötve, Pest környéki cserelakás ellenében (száz kilomé­teres körzetben) lelkészi ajánlóle­véllel elfoglalható. Jelentkezés: Evangélikus Lelkészi Hivatal. 1102 Budapest, X., Kápolna u. 14. cí­men. Telefon: 472—954. — HARANGÖNTÉST, javítást, szolgáltatást, le és felszerelést, vas­állványok és könnyűhúzású koro­nák készítését, átalakítását vállalja ,,Slezák László arany koszorús harangöntő utóda és fia” Gombos harangöntő mester. 2162 örboty- tyán, Pf. 3. — A BUDAI EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHON munkatársa­kat keres öregek és beteg gyerme­kek gondozására. 42 órás munka­hét, Javadalmazás a képzettségnek és a szolgálati időnek megfelelően Istentiszteleti rend Budapesten, 1974. július 7-én Deák tér de. 9. (úrv.), de. 11. (úrv.) Trajtler Gábor, du. 6. Veöreös Imre. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gabányi Gé­za. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Gabányi Géza. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31— 33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Pé­ter u. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákos­falva de. 8. Boros Károly. Gyar­mat u. 14. de. fél 10. Boros Ká­roly. Fóti út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Ker­tész Géza. Üjpest de. 10. Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár- Cjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kis­pest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákos- palota-MAv-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Matuz Pál. Rákospalota- Kistemplom du. 3. Matuz Pál. Rá­kosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. dr. Ottlyk Ernő, de. fél 11. (német) D. dr. Ottlyk Ernő, de. 11. D. dr. Ottlyk Ernő. du. 6. (úrv.) Gáncs Péter. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Gö­rög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Rutt- kay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Modor! u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény Se. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Vison­tai Róbert. Budafok de. 11. Vison­tai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepei de. fél 11. — Szentháromság után a 4. vasárnap az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Km 8, 18—23; az igehirdetés alapigéje: Lk 6, 36—42. — BÉNYE. Június 16-án délután a szomszédbarátság ápolásának jegyében a pilisi gyülekezet énekkara hangver­senyt tartott a bényei temp­lomban. A 35 tagú énekkart Csilló Mihály karnagy vezé­nyelte.- A műsort szólóénekkel gazdagította Csilló Mihályné, Tóth Zsuzsa pedig verset mon­dott. A nagy ünnepeken szoká­sos zsúfolt templomban Tóth Károly pilisi igazgató-lelkész igehirdetéssel szolgált. A nagy gyülekezet az egész műsort fi­gyelemmel és áhítattal hallgat­ta. A helybeliek és a vendégek számára egyaránt sokáig emlé­kezetes marad a szomszédba­rátságnak ez a szép eseménye. — HIBAIGAZItAS. Az Evangélikus Élet június 23-i számának első oldalán közölt „Közös vonások múltunkban, közös szolgálatok a jelenben” című cikk negyedik hasábjá­ban ..Az állam és az egyház szétválasztása” című fejezet 3. sorában az évszám helyesen 1949. — MISKOLC. Június 16-án diakóniai nap volt a gyüleke­zetben. Ez alkalommal Péter Jenő fancsali lelkész, egyház- megyei diakóniai előadó pré­dikált a délelőtti istentisztele­ten, gyülekezeti esten pedig előadást tartott egyházunk sze­retetszolgálatáról. — SIKÁTOR. A Kozma Sándor halálával megürese­dett felügyelői tisztségre a gyülekezet egyhangúlag ifi. Iváncza Józsefet választotta meg. Az új felügyelőt pün­kösd ünnepén iktatta be tiszt­ségébe Szepesi István lelkész. az egészségügyi dolgozók bérezése szerint. Átmeneti, egy-két hónapos Időtartamra is lehet munkára je­lentkezni.. Jelentkezés: 1029 Bu­dapest, Báthori László u. 8. címen, vagy a 363—703 telefonon. — TORONVSISAK, bádogos épü­letszerkezetek és bádogos díszmun­kák készítését és javítását, festését vállalom. Mérsékelt árak, garan­ciális felelősség, az ország bármely területén. Gimesi István bádogos kisiparos. 7400 Kaposvár, Arany János u. 29. — MISKOLC. Miskolc test­vérvárosának, Tamperének egyik gyülekezeti kórusa ma­gyarországi körútja alkalmá­ból egyházzenei áhítat kereté­ben június 11-én szolgált a miskolci templomban. A nagy számú hallgatóság előtt finn egyházi énekszerzők dallamai csendültek fel. A hangverseny után a miskolci gyülekezet nagy szeretettel látta vendégül az énekkar tagjait. — SZÜLETÉS. Ifj. Ponicsán Imre tanárnak és Kováts Ilona végzős gyógyszerész hallgató­nak első gyermekük született. Neve ANDREA. A kereszte­lést június 23-án Ponicsán Im­re kiskőrösi igazgató-lelkész, a gyermek nagyapja végezte. — HALÁLOZÁS. Rell La­jos nyugalmazott MÁV főtaná­csos június 17-én 70 éves korá­ban Budapesten elhunyt. Bú­csúztatása június 28-án volt a budapesti Farkasréti temető­ben, rokona, D. Koren Emil es­peres szolgálatával. Hamvait Békéscsabán temetik el. — Solymár János nyugalma­zott csömöri lelkész, a Buda- pest-Rákóczi úti Szlovák Egy­házközség lelkésze június 27-én 65 éves korában csendesen el­hunyt. J. S. BACH ÉS KORTÁRSAI címmel orgonahangverseny lesz július 12-én, pénteken és július 15-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Bach: Három korálelőjáték, d-moll canzona Albinoni: F-dúr concerto, g-moll adagio Bach: Négy kánon és Zárófúga a „Kunst der Fuge”-ból Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft „Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisz­tus törvénéyt.” (Gál 6, 2). VASÁRNAP. — „Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedet­tel és igazsággal.” (1 Jn 3, 18 — 3 Móz 19, 18 — Rm 8, 18— 23 — Zsolt 119, 33—48.) Az I. században egy pogány törté­netíró így írt a keresztyének­ről : „Olyan emberek, akik na­gyon szeretik egymást. Ha a helyzet úgy kívánja, akkor még önmagukat is feláldozzák a másikért.” Ez a vélemény a keresztyének legfontosabb jel­lemzőjét emelte ki: az egy­más iránt való nagy szerete- tet. Kétezer év alatt rengeteg pap és „laikus” fogalmazta meg: Mit jelent egy bizonyos korban és helyzetben ez a szeretet. Könyvtárnyit írtak már erről a témáról, de a sze­retet nagyon gyakran ott is maradt, papíron, a könyvtár­ban. Beszéljünk róla keveseb­bet, inkább éljük azt! HÉTFŐ. — „Az Atya szeret titeket, mivel szerettetek en­gem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem.” (Jn 16,27 — Zsolt 115, 12 — Kol 3, 12—15 — Bir 11, 1—11.) Nagy a ju­talmuk azoknak, akik szere­tik Jézust, és hiszik azt, hogy Öt Isten küldte hozzánk, mi­értünk. Ezeknek az emberek­nek a jutalma: örök élet. S mindez azért, mert szeretnek. Szeretik Istent, és ebből kö­vetkezően szeretik teremtmé­nyét is, az embert: felebarát­jukat. A szeretet nedig na­gyobb, mint a halál: mert a szeretet élet, élet! Itt a Földön — és örökké. KEDD. — „Rettenetes dolog az élő Isten kezébe jutni!” (Zsid 10, 31 — Zolt 130, 3 — Mt 5, 43—48 — Bir 11, 12— 29.) Valóban rettenetes dolog a számonkérő Isten előtt meg­jelennünk. De a mai zsoltár­vers rámutat arra, hogy az „Isten kezébe jutásunknak” egy másfajta hatása és ered­ménye is van, nemcsak a ret­tenet. Ez a másik: a kirobba­nó öröm. Mert ő Isten kezé­ben van, ezért hálás, vidám szívvel dolgozik az emberek boldogságáért. SZERDA. — „Minden kö­nyörgésemben mindnyájato­kért nagy örömmel könyör- gök.” Fii 1, 4. (Zsolt 65, 3 — 2 Kor 2, 5—11 — Bir 11, 30—40.) Mindenkiért imádkozik az apostol: mert tudja, hogy Is­ten által valamennyien egy közösségbe tartozunk. Bi­zony, sokszor és sok helyen fel lehet tenni a kérdést: Van-e értelme még annak az imádságnak, amely az Atya megszólításával kezdődik, ha a gyermekek már nem tudják azt, hogy ők testvérek! CSÜTÖRTÖK. — „Az Ür, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten Ő.” (5 Móz 4, 24 — Gál 6, 7 — Mt 18, 15—20 — Bir 12, 1—7.) Isten szpret min­ket, és félti életünket. Azt akarja, hogy elfogadjuk öt Urunknak, és akkor az Ö aka­rata meg fog bennünket őriz­ni. Megemészti viszont mind­azt, ami jó tervének útjába áll. PÉNTEK. — „Jézus így szólt hozzájuk: Hol van a ti hitetek? Ök pedig féltek és csodálkoztak, és ezt mondták egymásnak: Ugyan kicsoda ez, hogy a szélnek is parancsol, a víznek is, és azok engedel­meskednek neki?” (Lk 8, 25 — Zsolt 93. 4 — Csel 7, 54—59 — Bir 13, 1—25.) Ha szép idő­ben vitorlázunk, ha jól men­nek a dolgok, akkor nem esik nehezünkre Péter szavait mondanunk: Te vagy a Mes­siás, az élő Isten Fia! De ha viharba kerülünk... Ha va­lami nem sikerül? Tudjuk akkor is ezt mondani és hin­ni? SZOMBAT. — „Az Ür a tengeren utat csinál, és a ha­talmas vizeken „ösvényt” (Ézs 43, 16 — Ef 1, 22 — Jel 22, 1—5 — Bir 14, 1—20.) Előt­tünk jár. ösvényt készít szá­munkra. Ezt jelenti Isten gondviselése. Életünk meg­próbáltatásaiban is lássuk meg Isten gondviselő kezét; de ne feledjük, hogy kezét a szíve vezeti. Görög Zoltán EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. VIII.. Puskin u. 12. Telefon: X42—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vm Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 74.1854 Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Sopront Béla vezérigazgató TANZÁNIA A Tanzániai Népi Unió pártja, az ország politikai éle­tének irányítója az elmúlt év végén az országban élő ke­resztyének és mohamedánok vezetői számára szemináriu­mot rendezett. Ezen megbe­szélték az egyházi vezetőknek a tanzániai szocializmus épí­tésében adódó feladatait. Az egyes vallások vezetői és kép­viselői a szeminárium befeje­zésekor kinyilvánították egyet­értésüket a kormány prog­ramjával. Különösen is han­goztatták. hogy a „közösségi faluk” (Ujamaa) alapítása igen fontos. A római katolikus tanzániai elnök. Nyerere kije­jelentette: „Tanzániának nincs államvallása, a pártnak sincs vallása, a kormánynak sincs vallása, de Tanzánia legtöbb polgára vallásos ember. A párt és a kormány mindenki számára biztosítja azt a jogot, hogy szabadon válassza meg vallását. Mi viszont a kapita­lizmus ellen vagyunk. Nem a keresztyénség ellen vagyunk, noha sok keresztyén kapitalis­ta-keresztyén. Ellene állunk, ha a keresztyének megpróbál­nák a kapitalizmust vallásuk­kal együtt terjeszteni. Tanzá­nia egyháza viszont szegény, nincs lehetősége kapitalista beruházásokra.” (lwi) Útközben jegyeztem... Romániában IDŐZZÜNK NÉHÁNY PERCET VÁSÁR­HELYEN. Ne a vár renoválás alatt levő ron­delláinál, a XVI. században lemeszelt, leva­kolt, de most az emlékeket, freskókat gondo­san helyreállító vártemplomi munkáknál, se a Somostetőn, a kedvelt kirándulóhelyen, hanem térjünk be a Teleky-tékába, a híres könyvtárba. Itt se időzzünk sokáig a könyvek sok tízezernyi száma mellett, vagy a vásár­helyiek büszkesége, a két Bólyai múzeumá­ban. sőt Nagy Imre festőművész kiállítása se állítson meg hosszú időre bennünket. In­kább a néhány éve felfedezett régi magyar nyelvemlék ejtsen rabul bennünket. Mert 1957-ben Farczády Elek. a Téka könyvtárosa, olyan leletre bukkant, amely megérdemli időzésünket. Farczády és munka­társa Szabó T. Attila az elmúlt évben könyv­alakban is megjelentették felfedezésüket „A marosvásárhelyi sorok, és marosvásárhelyi glosszák” címen. AZ OSI MAGYAR NYELVEMLÉKEK, amelyekre rendkívül érzékenyen reagálnak a nyelvészek és irodalomtudósok, rendsze­rűt 'véletlenül bukkannak felszínre. Ki gon­dol már arra,, hogy a legrégebbi nyelvemlé­künk. a Halotti Beszéd (1195 körül keletke­zett) miiyen véletlen során lett közkinccsé, 7—1711 hogy egy másik felbecsülhetetlen érté­kű nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-Sira- l.om (1300 körül keletkezett), az első magyar verses emlék felfedezése milyen rendkívüli körülmények között történt. A nyelvemlék anyakódexét, a Löweni-kódexet az első vi­lágháború után a belgiumi Löwen egyetemi könyvtárának elpusztításáért járó német jó­vátétellel kapcsolatos munkálatok vetették fel­színre. hogy azután a második világháború legelején a Lőwenre zúduló újabb, még kí­méletlenebb német támadás okozta szörnyű lángtengerböl maga a kódex csak néhány társával együtt kerülje el a könyvtárnak csaknem teljes anyagát megsemmisítő tüz- halált. Ki tudja mennyi nyelvemlékünk pusztult így el, és ki tudja mennyi lappang még könyvtárak és kódexek mélyén? Minden esetre a türelmes kutatás, a figyelmes vélet­len során az előbb említett könyvtárosok egy latin nyelvű Szentírás (Vulgata) lapjain sor­rendben és értékben a hatodik magyar nyelv­emléket fedezték fel. EBBEN a KÓDEXBEN 55 magyar szó sze­repel (szótáriing, az ismétléseket leszámítva 38), 7 olvasható sor és 11 különálló szó. A kézirat a XV. század elejéről származik, 1410 körül másolták. Az ősi magyar nyelvemlékek sorában így a hatodik: 1. Halotti Beszéd, 1195 körül, 2. Ómagyar Mária-Siralom, 1300 körül, 3. Gyulafehérvári sorok, 1315 körül, 4. Kőnigshergi Töredék, 1350 körül, 5. Jókai kódex, 1372 körül, (de csak a má­solat van meg s az 1448 körüli) 6. Marosvásárhelyi kódex, 1410 körül. Ízelítőül álljon itt egy sor: „Ha a medve elviend valami nemű kölköt __” És néhány sz ó: „foló víz”, „gabona” stb. A sorok a Ki­rályok könyvének fordításához alkalmazkod­nak. Maga a fordítás nem precíz. Megnéztem magam is a kódexet, amely néhány tucat magyar szavunkat őrzi. Hár­tyára írt. apró gyöngybetűk kapcsolódnak egymásba. Rendkívül sűrű, egyenletes gót minuszkulával van írva. végig egyetlen kéz írása. A mai kor gyermeke bámulattal adóz­hat az ismeretlen barát türelmének és kitar­tásának, amellyel ezt a felettébb nagy mun­kát elvégezte. Ki tudja hány nap és esztendő fáradságának eredménye a kódex? De egyet­len lapon sem érződik a fáradtság, sehol sem tapasztalható a hanyagabb betűvetés. A leg­utolsó sorok éppen olyan gondosan vannak írva, mint a legelsők. NAGY IMRE NEVÉT mégsem szeretném kihagyni. Hargita szülötte, a „zsögödi reme­te”. Képeivel, kiállításaival találkozott Bu­dapest, London, Nürnberg, Velence, Zürich. A nyolcvanéves agg művész neve frissen és fiatalosan cseng. Vadásszák képeit. Vásár­helynek ajándékozott képei állandóan látha­tók a Tékában. A Művészet Érdemes Meste­re hallatlan szuggesztivitással ábrázolja a természetet és az embert. A székely paraszt rajzain, festményein megelevenedik és világ­hódító útjára indul, mint Tamási Ábelje. A domináns kék veröfényben Pegazus szárnya­kat kapnak az alakok, s a fenyők szinte be­törik az ég kapuit. De vágytam továbbra is a „hamisítatlan” folklórra. Marosvásárhelyen egyenest a népművészet igazgatóságát kerestem fel, s kértem, jelöljék ki a megye területén levő ősi, érintetlen he­lyeket. ahol népzene, népviselet, népi kerá­mia, s egyéb művészettel közvetlen kapcso­latba kerülhetek. A román igazgató, Valeriu Vajda végtelen szeretettel és rokonszenvvel fogadott és kitárta előttem a havasok titkát, az igazi folklórt. (folytatjuk) Dr. Rédey Pál

Next

/
Thumbnails
Contents