Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-24 / 25. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1973. június 34. Ára: 3,— Forint Isten sáfárai vagyunk Nehéz lenne felsorolni, mitől függ egy ember megelége­dett, boldog, békés élete. Mégis van néhány tényező, amelynek végiggondolása egy kicsit közelebb visz a probléma megoldá­sához. Mivel társas lények vagyunk, azért az ember boldogsá­ga mindenek előtt attól függ, hogyan viszonyuk embertársai­hoz, a társadalomhoz, más szóval hogyan találja meg helyét a társadalomban. Ide tartozik az is, hogy mik az ember célkitű­zései, és hogyan, milyen módszerekkel igyekszik azokat meg­valósítani. AZ EMBER BOLDOGSÁGÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYE­ZŐK sorában nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogyan viszonyuk az ember az anyagi javakhoz, hogyan szerzi meg azokat és hogyan tud velük élni. Vannak keresztyének, akik úgy vélik, hogy ez a tényező mellékes, hiszen az ember boldog­ságát első sorban „lelki" tényezők határozzák meg. Pedig, hogy milyen döntő az emberek életében az anyagiakhoz való vi­szony, az is mutatja, hogy sok keresztyén ember öröme, békes­sége és boldogsága azért szenved hajótörést, mert nem tisztáz­ta önmaga számára, hogyan viszonyuljon az anyagi javakhoz, más szóval, hogyan sáfárkodjék azokkal az anyagi javakkal, amiket Istentől kapott. AZ ANYAGIAKHOZ VALÖ VISZONY éppen ezért nemcsak általános emberi probléma, hanem a keresztyén etikának is döntő fejezete. A most induló cikksorozatunkban a keresztyén etikának ide vonatkozó néhány tételét vesszük elő azzal a céllal, hogy olvasóinknak testvéri segítséget nyújtsunk. Célunk az, hogy ezen a területen gondolkodásra késztessük olvasóinkat, hogy ezáltal ki-ki megtalálja a megoldást a saját problémá­jára. Ehhez mindenek előtt az szükséges, hogy a problémák gyökerét őszintén, minden kendőzés nélkül tárjuk fel. A „ke­gyeskedő”, a problémákat elkenő módszernek nincs semmi ér­telme. Éppen ezért a problémákat mindig Isten előtt, Isten igé­jének fényében tárgyaljuk. Nemcsak azértt mert Isten igéje nem tűr semmiféle kendőzést, hanem azért is, mert hitünk szerint Isten igéjében találjuk meg ezen a téren is a boldogság­ra és békességre vezető utat. AZ ANYAGIAKHOZ VALÓ VISZONY azonban nemcsak egyének életében ilyen döntő tényező, hanem éppen ilyen fon­tos szerepet játszik a közösségek életében is. A gazdasági prob­lémák döntő módon meghatározzák a családok, a népek, és az egész emberiség életét is. Ez alól a gyülekezet, az egyház sem kivétel. A gyülekezet életéhez, az egyház szolgálatához is szük­ség van anyagi eszközökre, amelyeket elő kell teremteni, külön­ben csorbát szenved az egyház szolgálata. Ezért az egyház szol­gálata és jövője szempontjából igen fontos, hogy tisztázzuk egyházunk anyagi helyzetét és Isten előtti felelősséggel meg­teremtsük az egyház szolgálatához szükséges anyagi eszközöket. Az elmúlt év végén megtartott egyházkerületi és országos presbiteri üléseken és az Országos Esperesi Értekezleten — amint arról lapunk hasábjain beszámoltunk — kiemelt prob­lémaként szerepelt egyházunk anyagi helyzete és a hívek ál­dozatkészségének növelése. Mivel a közgyűlésekről szóló be­számolókban annak idején csak érintettük e problémákat, most kezdődő sorozatunkban szeretnénk részletesebben kitérni egy­házunk anyagi helyzetének ismertetésére és arra is, hogy mi­lyen úton-módon lehet megteremteni egyházunk szolgálatához és jövőiéhez szükséges anyagi stabilitást. Részletesen felsorol­juk, milyen konkrét szükségletei vannak egyházunknak, s ele­mezzük azokat az adakozási módokat és formákat, amellyel a gyülekezet tagjai részt vesznek az anyagi terhek hordozásában, az egyház szolgálatának biztosításában. FELTEHETNÉ VALAKI A KÉRDÉST, hogy miért kapcsol­juk össze a kettőt: az anyagiakhoz való egyéni viszonyt és az egyház fenntartásának kérdését. Azért, mert a kettő szorosan összetartozik. A gyülekezetért, az egyház szolgálatáért ho­zott áldozatvállalásunk elsősorban azon múlik, hogyan tisztáz­tuk Isten színe előtt az anyagiakhoz való viszonyulásunkat. E tisztázásnak legfőbb szempontja, hogy anyagi javainkat Isten­től kaptuk, hogy azokkal az ő akarata szerint sáfárkodtunk. Ezért választottuk cikksorozatunknak ezt az összefoglaló címet: Isten sáfárai vagyunk. Legyen a sorozat minden egyes cikke szerény útmutatás ah­hoz. hogy Valóban Isten sáfárai lehessünk, hogy anyagi ja­vainkkal való gazdálkodásunk önmagunk és családunk örömét, embertársaink javát és Isten dicsőségét szolgálta. Dr. Selmeczi János Adományok az új Teológiai Akadémia építésére Zalaegerszeg 3000,—; Tót­komlós 2000,—; Soltvadkert 15 000,—; Dunaegyháza 2000, —; Szarvas-Ótemplom 5000,—; Pécs 5000,—; Somogyvámos 2000,—; Budafok 3300,—; Pusztavám 5500,—; Mezőbe- rény II. kér. 6500,—; József­város 7488,—; Nagytarcsa 23 000,—; Rákoshegy 3000,—; Rákosliget 2000,—; Diósgyőr 1100,-t-: Magyarboly-I vándár- da 350,—: Bokor-Kutasó 1740,— ; Siklós 1200,— ; Sop- ronbánfalva 1000.—; Újpest 6000,—; Felsópetény 1300,—; Mogyoród 1640,—; Oroszlány 2400,— ; Kapolcs 1600,— ; Kis- várda 1142,—; Szilsárkány 5700,— ; Kelenföld 400,— ; Nagymányok 1200,—; Váralja 3600,—; Kismányok 2250,—; Izmény 900,—; Máza 750,—; Dombóvár 3000,—; Diósgyőr- Vasgyár 1210,—; Kötesd 2346,— ; Apostag 1800,— ; Somlószöllős 3000,—; Szom­bathely 3650,—; Répcelak ­Csányi 8160,—; Makó 1100,—; Bikács 1950,—; Kőbánya 6000,—; Pusztaföldvár 1000,—; Barlahida 2140,—; Répcelak 340,—; Hernádvécse 1400,—; Bánik 5000,—; Debrecen 2000,—; Rákoskeresztúr 10 000, —; Pestújhely 5000,—; Gyula 3300,—; Szend 3840,—; Ecseny 4000,—; Komárom 3000,—; Barcs 200,—; Szentes 600,—; Deák tér 20 000,—; Nógrád 2650,—; Nagyalásony 1600,—; Surd 5100,— ; Tab 5500,— ; Baja 1000,—; Kölese 3500,—; Budavár 1400,—; Kiskőrös 10 000,— ; Erdőkürt 3000,—; Ácsa 6000,—; Galgagyörk 2620,—; Váckisújfalu 2548.—; Cegléd 5000,— ; Kötcse 2200. —; Szirák 1500,—; Bezi-Ene- se 5000,—; Rábaszentandrás 1800,—; Sobor 544,—; Legénd 3000,—; Lajoskomárom 5580, —; Nagysimonyi 3000,—; Bo- ba 3000,—; Egyéni adomá­nyok 4400,— Ft. Eddig befolyt összesen: 523 619,— Ft június 12-ig bezárólag. Keresztyén állásfoglalások nemzetközi kérdésekben A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA folytatólagos bizottságának a zágorszki orosz ortodox kolostorban tartott ülésének lényegében az volt a célja, hogy a keresz­tyén lelkiismeret szavát meg­szólaltassa az aktuális nem­zetközi kérdésekben. A béke erői világszerte összefognak a földünket ért sebek gyógyítá­sára. Az emberi együttélés egészséges rendjéért küzdő erők számos területen értek el jelentős eredményt, vilá­gunk az enyhülés korszaka felé tart, de mégsem pihenhe­tünk babérokon, mert igen sok égető probléma mered a békéért küzdő emberiség elé. A keresztyén felelősség azok mellé áll, akik legkövetkeze­tesebben küzdenek a békéért és haladásért. A Keresztyén Békekonferencia elöl jár az egyházi világszervezetek kö­zött, a legfontosabb nemzet­közi kérdések haladó szelle­mű megválaszolásában. Ezt tükrözik azok a határozatok, amelyeket a KBK zágorszki ülése a tagegyházakhoz, de ezen túlmenően minden egy­házhoz és minden keresztyén­hez intézett. ' KÖZEL-KELET állandó nyugtalanítást jelent a világ­békére nézve. A Keresztyén Békekonferencia határozata kifejti, hogy egyetlen nép sem kívánhat magának kiváltságos helyzetet, a nemzetközi élet­ben. Izrael állama nem hivat­kozhat bibliai előjogokra, ha­nem ugyanúgy kell a nemzet­közi jogot betartania, mint minden más államnak. Az ENSZ 1967. november 22-i ha­tározata kötelezi a hatnapos háborúban végzett agressziója következményeinek felszámo­Albert Greiner párizsi püspök Magyarországon A Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségének meghí­vására június 17-én Magyarországra érkezett ALBERT GREI­NER párizsi evangélikus püspök és felesége. Nyolcnapi ma- ’gyarországi tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott egy­házunk elnökségével a két egyház kapcsolatának erősítésére. Meglátogatta a Teológiai Akadémiát, diakónigi intézményeket, a Sajtóosztályt. Július 22-én, pénteken előadást tartott a buda­pesti lelkészeknek. Június 24-én, vasárnap de. 11 órakor pré­dikál a Budapest---Deáik téri templomban, délután 4 órakor pe- dik Hévizgyörkön tart istentiszteletet. Programjában szerepel még Budapest nevezetességeinek megtekintése és egy balatoni kirándulás. _______________________________ Te stvér egyházunk életéből Ülésezett a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa A testvér református egy­ház legfelsőbb szerve, a Zsinati Tanács május 3-án végezte el egy esztendei mun­kájának számbavételét. Az ülés derekas részét D. dr. Bartha Tibornak, a Zsinat püspök-elnökének jelentése töltötte ki. Jelentésében rész­letes betekintést adott a ha­zai református egyház életébe, szólt az egyházra váró társa­dalmi feladatokról és nem­zetközi szolgálatokról. A Ta­nács foglalkozott a soron kö­vetkező lelki és anyagi kér­désekkel. Megemlékezett a Református Egyház című, ha­vonként megjelenő lap 25 éves évfordulójáról. A Teoló­giai Akadémiák életéről szóló beszámoló megemlítette dr. Fabiny Tibor teológiai taná­runknak a buda’pesti teoló­giai akadémián történt dok­toravatását is. A Tanács mun­kája május 4-én országos esperesi értekezleten folytató­dott. Somogyi József a Dunántúli Református Egyházkerület új főgondnoka A Dunántúli Református Egyházkerület a dr. Kádár Imre ny. teológiai tanár el­hunytéval megüresedett fő­gondnoki tisztre Somogyi Jó­zsef Kossuth-díjas szobrász- művészt hívta el. Az új fő­gondnokot május 29-én, az egyházkerület Balatonfüreden tartott közgyűlésén iktatta tisztségébe dr. Bakos Lajos, az egyházkerület püspöke. Az ünnepélyes beiktatáson részt vett Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Kenderesi János főosztályvezető és Pra- zsák Mihály megyei egyház­ügyi tanácsos. A Magyaror­szági Református Egyház Zsi­nati Tanácsát a megjelent tisztségviselőkkel az élen dr. Zsebök Zoltán professzor, a Zsinat világi elnöke képvisel­te. A Magyarországi Evangé­likus Egyház elnöksége levél­ben köszöntötte az új fő­gondnokot. Nyugdíjas lelkészek, lelkészözvegyek, lelkészárvák megsegítésére kérjük a mai istentiszteletek offertóriumát. Egyházunknak saját Nyug- díjosztálya van. Jelenleg 150 idős lelkészről, lelkészözvegyről kell Nyugdíjosztályunknak, egész egyházunknak gondoskodnia. A szolgálatban megfáradt, megöregedett vagy megbetegedett lelkészek, lelkészözvegyek havi nyugdíját egyházunk folyósít­ja. Ennek fedezetéül évente mindegyik gyülekezet fizet lélek- számának megfelelően bizonyos összeget. A másik forrás, amelyből a Nyugdíjosztály bevételét biztosítja, a lelkészek fi­zetéséből levont személyi nyugdíjjárulék. Évente egyszer az is­tentiszteleteken résztvevőkhöz is fordulunk kérő szóval. Egy vasárnap offertóriumát kérjük. Ezt az összeget, amelyet mind­egyik gyülekezet beküld a Nyugdíjosztály pénztárába, gyors segélyezésre használjuk fel. Betegség, kórházi ápolással együtt­járó többletkiadás, elhalálozás esetében temetési segélyt folyó­sítunk a mai vasárnap offertóriumából. Kérjük testvéreinket, hogy áldozatukkal is segítsenek hordozni a nyugdíjas lelké­szeink, lelkészözvegyeink gondját. lására, a megszállt területek visszaadására. A Keresztyén Békekonferenciának az a re­ménysége, hogy a béke erői megoldást fognak találni a közel-keleti veszélyes feszült­séggócnak a megoldására. DÉL-ÁZSIA területén In­dia, Pakisztán és Bangla Desh problémáit 1972-ben Simlaban kötött egyesség kí­vánja megoldani. Pakisztán azonban nem ismeri el önálló államnak Bangla Desht. A vi­szály hátterében százezrek emberi tragédiája áll. Az 1971-es összecsapás következ­tében kétszázhatvanezer em­ber akar Bangla Deshből Pa­kisztánba repatriálni, és négy- százezer bengáliai akar Pa­kisztánból Bangla Deshbe visszatérni, ezenkívül kilenc­venezer pakisztáni hadifogoly van Indiában. A helyzetet ki­élezi, hogy egyes hatalmak Pakisztánt új fegyverekkel látják el. A Keresztyén Béke- konferencia határozata kérte a három államot, kövessenek el mindent a problémák meg­oldása érdekében. Jó kezde­ményezésnek tartotta India és Bangla Desh közös fellépését a béke érdekében. AZ INDOKÍNAI HÁBORÚ a párizsi szerződés ellenére is tovább tart Kambodzsában. Az amerikai katonai jelenlét ebben a térségben továbbra is az imperializmus brutális je­lentkezése. A Keresztyén Bé­kekonferencia határozata fel­hívást tartalmazott minden amerikai katonai jelenlét tel­jes megszüntetésére. Dél-Viet- nam bábkormánya kétszáz­ezer politikai foglyot életve­szélyesen fenyeget. A Keresz­tyén Békekonferencia szilár­dan áll azoknak az erŐKiiek oldalán, amelyek az indokínai térségben is munkálják az ázsiai népek békéjét és biz­tonságát. Egyetlen útként a felszabadxtási mozgalom sike­re és a népek önrendelkezési jogának érvényesítése kínál­kozik. A LESZERELÉS érdekében a Keresztyén Békekonferen­cia köszöntötte a Szovjetunió felhívását, amely 1974-ben le­szerelési világkonferencia ösz- szehívását javasolja. Ezzel kapcsolatban a Keresztyén Békekonferencia is támogatja a békemozgalomnak azt a kö­vetelését, hogy minden évben tartsanak világleszerelési na­pot. A leszerelés útján előbb­re jutást jelent a szovjet— amerikai megállapodás a stra­tégiai fegyverek korlátozásá­ról. Az atomstop-egyezmény segíti a világ biztonságát. Lel­kesen köszöntötte a KBK azt a szovjet kezdeményezést, hogy minden állam csatlakoz­zék olyan egyezményhez, amely tiltja az erőszak alkal­mazását a nemzetközi kapcso­latokban, s amely betiltja a tömegpusztító fegyverek min­den változatát. A Keresztyén Békekonferencia is csatlako­zott ahhoz a világszerte meg­nyilvánuló tiltakozáshoz, ame­lyet a francia kormányhoz intéznek a Csendes-óceán déli részén tervezett atomfegyver­kísérletek beszüntetésére. AZ EURÓPAI BIZTON­SÁG ügyében örömmel kö­szöntötte a Keresztyén Béke- konferencia az európai álla­mok küszöbön álló helsinki konferenciáját. A békés egy­más mellett élés elvének gya­korlati megvalósulásaként ér­tékelték Leonyid Brezsnyev- nek az NSZK-ban tett hivata­los látogatását. A békeerők győzelmét jelzi az NDK— NSZK közötti kapcsolatok to­vábbi normalizálása, a mün­cheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségé­nek kiemelése és a Csehszlo­vák—NSZK megállapodásban, valamint a SALT-tárgyalások és a bécsi megállapodások területén jelentkező előbbre haladás. Az európai béke és biztonság megszilárdítása ér­dekében nagy jelentőségű lesz az ez év októberére Moszkvá­ba összehívott béke-világ­kongresszus. Fontos megálla­pítása a Keresztyén Béke- konferenciának az, hogy az európai béke és biztonság megerősödése pozitív hatást gyakorol Afrika, Ázsia, La- tin-Amerika felszabadulásáért küzdő népeinek javára. A bé­ke egy és oszthatatlan mi­volta azt jelenti, hogy Euró­pából kedvező hatosok sugá­rozhatnak ki más kontinen­sek felé is. Természetesen az európai biztonsághoz hozzá­tartozik a magunk értékeinek védelme, az államok belső ügyeibe való be nem avatko­zásnak az elve. A haladás és a visszahúzó erők küzdelmé­ben ezt hangsúlyozni kell. A FAJI MEGKÜLÖNBÖZ­TETÉS a gyarmatrendszer maradványaként jelentkezik. Az imperializmusnak súlyos felelőssége van a dél-afrikai rasszizmus fenntartásában, amelyet a világ keresztyénéi egyértelműen ítélnek el, a portugálok afrikai terrorjával együtt. Az amerikai négerek elnyomott helyzetével kapcso­latban a Keresztyén Békekon­ferencia határozata kimondta, hogy a kereszténység és a föl­di szabadság elválaszthatatla­nul összetartozik. LATIN-AMERIKA felemel­kedéséért küzdő erőit bizto­sítja együttérzéséről a Ke­resztyén Békekonferencia. Az északról jövő imperialista tö­rekvések számos helyen erősí­tik a gazdagok uralmát, de kétségtelen, hogy a jövő a fel- emelkedésért és szabadságért küzdő elnyomott és ma még szegény rétegek számára ked­vez. Latin-Amerika lakosai­nak többsége keresztyénnek vallja magát. Az egyházra szép feladatok várnak a ki­semmizettek felkarolása és a forradalmi mozgalmak támo­gatása terén. E határozatokban rejlő ál­lásfoglalás világosan mutatja, hogy áz aktuális nemzetközi kérdésekben milyen értelem­ben foglal állást a Keresztyén Békekonferencia, miként áll a népek békéje és az emberiség jövője munkálásának szolgá­latában. d. dr. Ottlyk Ernő I AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Az amerikai és kanadai egy­házak 1973. évre szóló évköny­ve szerint az Egyesült Álla­mokban a lakosság 62,4%-a tartozik valamilyen keresztyén egyházhoz. A protestáns egy­házak 71,8 millió egyháztagot, a római katolikus egyház pedig 48,4 millió egyháztagot szám­lál. (epd) SZOVJETUNIÓ A nyugat-németországi Hes- todox Egyház meghívására áp- sen-Nassaui Tartományi Egy- rilis 26—május 2. között a ház püspök-elnöke, Helmut Szovjetunióba látogatott, (epd) Hild (Frankfurt) az Orosz Or-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents