Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-14 / 2. szám
Madách — magyar Isten és ember ellen való bin A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Közgyűlésének határozata A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁNAK közgyűlése visszatekintve kz I972~es évre, mély megrendüléssel állapítja meg, hogy — minden jóakaratú törekvés ellenére — ez az esztendő sem hozta meg Indokínában a békét. Jóllehet az októberben kialakított és a valóságos helyzetnek megfelelő megállapodástervezet joggal keltette fel a világ népeinek szívében azt a reménységet, hogy végre megszűnik az emberiség történelmének legborzalmasabb háborúja a földnek e sok szenvedéstől sújtott részén. Lesújtó és egyben felháborító azonban, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezető körei ígéretük ellenére sem akarják aláírni a megállapodást és ezzel csúfot űznek azoknak az amerikai millióknak — köztük a keresztyéneknek — a békevágyából is. akik az elnökválasztás idején kapott ígéretekre nagv reménységgel tekintettek. Nekik és az egés2 világ békeszerető erőinek ennek az ellenkezőjét kell látniuk: felújították és kiterjesztették a rettenetes károkat és sz-rnvedéseket okozó bombatámadásokat a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosa és más területei ellen. AZOKBAN AZ ÓRÁKBAN IS, amikor a világ valamennyi keresrtyén templomában az Isten szeretőiéről és az ember békéjéről szóló karácsonyi evangéliumot hirdették, bombák ezrei öltek Vietnamban. — újabb megdöbbentő bizonyítékául annak, hogy az USA Indokínai agressziója Isten és az ember ellen való bűn. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁBAN egyesült protestáns és ortodox felekezetek többször félreérthetetlenül kifejezésre juttatták, hogy a vietnami nép függetlenségéért és szabadságáért vívott harcát minden erejükkel támogatják. A VILÁGKERESZTYÉNSÉG KIMAGASLÓ KÉPVISELŐINEK a békeszerződés aláírását sürgető megnyilatkozásai is jól mutatják, hogy sok millió keresztyén követeli szerte a Világon: minél előbb álljon helyre a béke Indokínában. Ilyen értelemben nyilatkozott az Egyházak Világtanácsa főtitkára, a Keresztyén Békekonferencia vezetősége és a római katolikus egyház feje is. , A LEGUTÓBBI HETEK MEGDÖBBENTŐ FEJLEMÉNYEINEK láttán a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa hmitelten kifejezi együttérzését a vietnami nép szabadságáért es függetlenségéért vívott harcával. Az egész magyar társadalommal együtt követeli, hogy az amerikai kormány haladéktalanul szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorbombázásokat, írja alá a létrejött megállapodásokat és tartsa be az abból fakadó kötelezettségeket. A Keresztyén Békekonferencia Nemzetközi Titkárságának ülése Svájcban A svájci regionális bizottság meghívására a Nemzetközi Titkárság dr. Tóth Károly főtitkár vezetésével 1972. december 11— 13-ig Einsiedelhben (Svájc) tartotta meg rendes ülését. Részt vett az ülésen dr. H. Hellstem (Zürich), a Keresztyén Békekonferencia alelnöke, és előadást tartott. „A békemunka lehetőségei Svájcban” címmel. Rámutatott arra, hogy a béke több, mint csupán a háború vagy háborúmentesség kérdése. A keresztyéneknek fel kellene lépniök a béke minden fenyegetésével szemben. A vita során hangsúlyt nyert, hogy az egyéni szabadság semmiképpen sem biztosítja a társadalmi szabadságot is. A főtitkár beszámolt a Keresztyén Békekonferenciának a IV. Béke-világgyűlés óta kifejtett tevékenységéről. A nemzetközi és ökumenikus helyzet főbb jellemzőjeként azt kiemelte, hogy a haladás és a reakció erői között folyó harc a jelenlegi helyzetben sokkal bonyolultabb, mint pl. a hidegháború idején. Manapság alig van olyan nemzetközi szervezet, amely boldogulhatna á béke és a szocializmus jelszavai nélkül. Az a tény, hogy egy könnyen átvehető terminológia leple alatt olyan törekvések is meghúzódnak, amelyek teljesen ellentétesek ezekkel a jelszavakkal, fokozott éberségre int bennünket. A Nemzetközi Titkárság nagy megelégedéssel vette tudomásul a főtitkár jelentését a KBK küldöttségének három kelet-afrikai országban tett látogatásáról, melynek során fogadta őket Hailé Szelasszié etiópiai császár, J. K. Nyerere, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke és Mungai, a Kenyai Köztársaság külügyminisztere. Ezek a látogatások annak jelei, hogy a Harmadik Világ fokozott mértékben vesz részt a KBK munkájában. A nemzetközi titkárok illetékességi körükből tettek jelentéseket és előkészítették az 1973. évi akciótervet. Ennek középpontjában a Folytatólagos Bizottság ülésének előkészítése állt, amelyre 1973. május 25—29-ig Zagorszkban (Szovjetunió) kerül sor az alábbi témáról: „Emberi közösség — a keresztyének feladata a világ ínsége ellen és a világ békéjéért vívott húréban.” E kérdés megvitatásában részt vett Filaret érsek, a Zagorszkban levő moszkvai teológiai akadémia vezetője is. A Nemzetközi Titkárság levéllel fordult a Svájci Evangéliumi Egyházszövetség vezetőségéhez, táviratban kívánt további gyógyulást Nyikodim leningrádi és novgorodi metropolitának, a KBK elnökének, jókívánságait nyilvánította dr. H. Hellstem alelnöknek 70. születésnapja alkalmából. A Nemzetközi Titkárság egyetértett abban, hogy az enyhülés politikájának jegyében a békemunka minőségének és intenzitásának meg kell újulnia s ez új és nagy feladatok elé állítja a KBK-t. M. vérmítoszt tudománytalannak tartjuk és megvetjük. A fajimádatot a legvétkesebb bűnök közé ítéljük. Petőfi értékelésében minket nem zavar, hogy apja neve — Petrovics, szerb eredetre vall, s anyja neve Hruz Mária, szlovák. „Dunának, Oltnak egy a hangja...” De a Vágé is, meg a Dráváé is. Nem vitatkozunk némely szlovák barátunkkal, hogy Madách Imrét ,ők is övékének tartják. Természetesnek találjuk, hogy nyelvi-nemzetiségi határon — Álsósztregova — Madách jól tudott szlovákul és becsülte faluja népét Azt is inkább csak érdekességként említjük, hogy Melich János, egyetemi professzor, századunk egyik legjelesebb szlavisztika-tudósa, a Madách- ok árpádkori családi okmányai és a szlovák nyelv belső törvényei alapján kimutatta — Magyar Nyelv 1919 1—2. szóm —, hogy Madách neve csak magyar lehetett és eredetileg fiú keresztnév volt. Madách Imre a külsőségeknél mélyebben, igazabban — modernebbül volt magyar. ABBAN MAGYAR, hogy 17 éves egyetemista korában népművelő újság megindítását javasolja barátainak s 12 átgondolt pontban az indulás reális alapjait is ahhoz, hogy aztán a lap hamarosan „Népnevelő Társaság”-ot alapítson. S ez a szándék sokkal több egy diákember romantikus ambíciójánál, betűtkőstolt becsvágyánál. Levelében erőteljes jószándék bontakozik, hogy minél előbb Életűnk rohanó élet, s ezt a tényt különösen is az év vége felé vesszük észre, amikor szinte nincs lélegzetnyi idő sem a megállásra, a számbavételre, az értékelésre. S ha már hosszabb idő telt el egyházzenei életünk kiemelkedő eseményei óta, mégsem mehetünk el szótlanul ezek mellett, hiszen ezek az alkalmak bizonyára nemcsak bennem élnek nagyon elevenen, hanem azokban a hallga- gatókban is, akik részesei voltak a Lutheránia Ének- és Zenekar által nyújtott nagyszerű élményeknek. Örülök, hogy ezek az alkalmak így egymás mellé kerültek, mert így kifejezésre jut az a nagyszerű felkészültség, amellyel a Lutheránia rendelkezik. Az első alkalom Johann Sebastian Bach: H-moll miséje volt, amelyet kétszer adtak elő. A hatalmas mű a maga teljes pompájában került elénk. De nem maradt el e mögött az ádventi és karácsonyi művekből összeállított egyházzenei áhítat sem. A H-MOLL MISE mindkét alkalommal megmozgatta az egyházzenét kedvelőket. Zsúfolásig megtelt a Deák téri templom, s a hallgatóság nemcsak hallgatója, hanem résztvevője volt mindenegyes részének, hangjának. A Kyrie az alázat hangján vitt Isten elé, hogy a Kyrie eleison-ban könyörgésre ösztönözzön. A Glória ennek szinte az ellentéte volt, amikor a trombiták felharsanása dicsőségmondásra serkentett. Karácsony öltött alakot előttünk, s felcsendült a kívánság és az ajándék: Et in terra pax (és a földön békesség). A Gratias agimus (hálát adunk) után a könyörgés (Miserere nobis) és Isten dicsőítése zárta le az első részt A hitvallás (Credo) után a Cricifixus-ban, a keresztre feszített Megváltó életművére tekinthettünk, s a kereszten meghalt Messiás diadalát az Et resurrexit (és feltámadott) tette szinte kézzelfoghatóvá. A Sanctus, a szentháromság egy igaz Istenre emelte a tekintetünket, hogy a Hozsannában mi is dicsérjük és magasztaljuk őt. Magáról a műről még nagyon sokat lehetne írni. Itt azonban álljon csak ennyi: Johann Sebastian Bach hite odavitt minket is Isten elé. És ebben nagy része volt a Lutherániának is. De ugyanennek a szolgálatát .. segítették elő a szólisták is: 'László Margit, Kalmár Magda (szoprán), Sándor Judit (mezzoszoprán), Kerényi Mária (alt), Korondy György, Fülöp Attila (tenor), Berczelly István (bariton) és Mezőfi Tibor (basz- szus). Köszönjük nagyszerű szolgálatukat! De ugyanígy „jöjjön a kor, mikor már a nép sem lesz kiskorú ...” Azzal magyar, hogy mint megyegyűlési képviselő erőteljes felszólalásaival teljes és viszonos egyenlőséget követel a nemzetiségek és felekezetek között Ügy magyar, hogy éles kritikákat küld a vármegye maradi életéről, korrupt ügyviteleiről Kossuth lapjának „... Hol van arisztokratikusabb institúció megyei rendszerünknél? Legyen szó egy nagyhatalmú nemesről, a szónokoknak sora gombaként terem érdekében, míg a szegény ügyét közfigyelmetlenség közt a jegyző dönti el...” „... Nálunk, a mogyorósok földjén (utalás a megalázó vesszőzésekre) a kihágás egyetlen orvossága a bot, de csak a nem nemesekre..„... Tömlöce- ink, hol húszán is vannak ösz- szezárva, valóságos bűn- és egészségtelenség barlangjai...” .. Indítványoztatott, hogy a burgonyából pálinkát főzetni megakadályoztassék s ezáltal nagy mennyiségű élelem mentessék meg a szűkölködők- nek, ... természetesen a semmit sem akarók maradtak többségben...” Madách úgy magyar, hogy mindvégig a szabadelvű ellenzék lelkes híve és magashőfokú szenvedélyes hozzáállással politizál a Habsburgok ellen. AZZAL MAGYAR, hogy a szabadságharc leverése után házában honvéd bújdosókat rejteget Mikor ezt hitvány köszönjük a zenekar minden tagjának szolgálatát is! A H-moll mise alkalmain az igehirdetői szolgálatot dr. Ha- fenscher Károly lelkész látta el. AZ ÁDVENTI ÉS KARÁCSONYI művekből összeállított egyházzenei áhítat volt a másik nagyszerű alkalom. Itt különösen is a kiváló összeállítást köszönjük, amely szinte csokorba foglalta az egyházi esztendő ádventi, karácsonyi szakaszának minden jeles müvét. Ezeket a műveket külön külön halljuk ugyan az ádventi vasárnapokon, karácsonyi istentiszteleteken, de így csokorba kötve olyan élményt jelenítettek számunkra, amelyben ritkán van részünk. Ezért érthetetlen, hogy miért volt viszonylag kevés hallgatója ennek az alkalomnak, pedig azok az egyházzenét szerető emberek, akik nem jöttek el, csodálatos élménnyel lettek szegényebbek. Tr a filer Gábor kiváló előadásában hallhattuk N. Cle- rambault: Suite című művét, J. S. Bach: In dulci jubilo koráiéi őjátékát, Buxtehude: Tündöklő hajnali csillag korálfan- táziáját és Dupré: Corgete et li- tanie című művét. A Lutheránia egy ismeretlen mester műve mellett Praetorius, Walter, Eccard, H. Kaminsky műveiből adott elő. Külön is ki kell emelni Praetorius: Pásztorok, kit dicsértenek című művét, amelyben az énekkar szoprán szólamának négy tagja a templom négy különböző helyéről énekelt. Köszönjük Kovács Erzsébet közreműködését, aki Reger: Mária bölcsődalát adta elő. Az egyházzenei áhítat második részének csúcspontja a két évvel ezelőtt bemutatott Szokolay-mű, a Karácsonyi pásztorát volt, amelyet maga a szerző, Szokolay Sándor Kos- suth-díjas zeneszerző vezényelt. Örülünk annak, hogy ez a nagyszerű mű ismét előadásra került. Ügy a H-moll mise két előadásán, mint az utóbbi egyházzenei áhítaton Weltler Jenő karnagy vezényelt, aki fáradhatatlan buzgalommal végzi szolgálatát. Az igehirdetést ezen az alkalmon dr. Kékén András igazgató-lelkész végezte. Hűség nagyban és kicsiben — ennek tanúságát adta a Lutheránia Ének- és Zenekar egyházzenei életünknek ezeken az alkalmain. Amilyen nagy dolog a H-moll mise előadásában való hűség, ugyanilyen nagy a kisebb művek hűséges előadása is. S mi ezt a nagyban és kicsiben való hűséget köszönjük a Lutheránia minden tagjá- Dák! Harkányi László árulás besúgta, Madáchot állapotos felesége, kisgyermekei mellől éjjél elhurcolják a császári pribékek. Pozsonyban és Budapesten raboskodik, mégis botozták. Erről írta keserű dicsekvéssel : „Láttam lezúgni nagy napok viharját, dicsőség, börtön ismerős velem.” * Kegyelettel őrzöm két eredeti levelét. Egyiket 1849. június 6-án írta hadbiztosi tisztében; benne a fölrémlő teljes leve- retés ellen általános népfelkelésre hívja fel a nógrádi községeket. Tételes adatunk van arra, hogy barátaival együtt Világos után is tett veszélyes kísérletet fegyverkezésre. Volt kertjében egy kis házacska, az „Ermitázs”. Ebben szeretett irogatni a magányt kedvelő költő. Mikor ezt a remetelakot később lebontották, padlása tele volt dugott fegyverrel. A másik levél 1861. május 8- án kelt; öccsének, Károlynak írja Teleki László öngyilkosságáról. A kiegyezésre hajló Deák-párttal szemben Teleki volt a radikális határozati párt vezére. Nógrád képviselőjeként Madách is ehhez a párthoz tartozott. A két párt nagy ösz- szecsapása előtti éjszaka virradóján Teleki Lászlót szobájában holtan találták. „... A lövést senki sem hallotta, minden ember a németet gyanúsítja ...” — írja Madách levelében. (Ma már egyre több bizonyítéka van annak, hogy Teleki nem öngyilkos lett, hanem a bécsi kamarilla embere ölte meg, mert Bécs okkal félt attól, hogy a határozati párt megakadályozza á kiegyezést.) Itt most nem térhetünk ki azoknak a tanulmányoknak ismertetésére — több is van ilyen — amelyek Madách főművének, Az ember tragédiájának hangvételéből, belső szerkezetéből, a nagy távlatoknak deduktív megközelítési módjából állapítják meg, hogy Madách észjárása, logikája mennyire magyar. Inkább néhány villantást arról, hogy a szabadságharc leverése után tíz évvel írt műben mennyire áthangzanak a nemzeti tragédia fájdalmas reminiszcenciái. Az ember tragédiájában kifejezetten magyar vonatkozás csak egy van. Eszkimó szín: du. 6. Szeretetvendégség: dr. Hafenscher Karoly. Fasor de. 11. Ifj. Görög Tibor, du. 6. Ifj. Görög Tibor. Dózsa György út de. fél 9. Ifj. Görög Tibor. Üllői út 24. de. fél 31. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, da 12. (magyar). Th.aly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Ré- dey Pál. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bízik László. Gyarmat u. 14. de. fél 10. E o- ros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Kertész Géza. Frangepán út de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Ujtélep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. II. Matuz László. Kispest de. 1«. Kispest-We- kerletelép de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota „Ha nagy Hunyad nem. méltó nép körében jó világra...” NEM VÉLETLEN, hogy ebben az egyetlen magyar vonatkozásban Madách éppen egy a magyar nép létére törő ellenség ellenében győzelmesen küzdő szabadsághőst szerepeltet. Harmadik szín: Ádám paradicsomon kívüli első megszólalása: „Ez az enyém. A nagyvilág helyett E tér lesz otthonom ... Megvédem azt a kártevő vadaktól ...” E sorokon világosan érződik a veszélyeztetett haza szenvedélyes féltése és megvédési szándéka. Egyiptomi szín: „milliók egyért” = az elnyomó zsarnokság, az abszolutisztikus monarchia elleni tiltakozás. Első Prágai szín: A Habsburgok világa ez, ahol Ádárn- Kepler első megszólalása: „Meglesz, Uraim, amint parancsolod...” A soron átsüt Madách izzó Habsburg-ellenessége. „Oh jő-e kor, mely e rideg közönyt Leolvasztandja, s emly új tetterővel Szemébe néz az elavault lomoknak, Bíróul lép fel, büntet és emel. Nem fél a rejtett szót kimondani, Nem retten vissza a nagy eszközöktől...” A levert forradalom újrakezdésének nosztalgiája ez, sőt reménysége. Felcseng a forradalom dala is; Hallom, hallom a jövő dalát.. Az Ürjelenetben az emigráció kilátástalansága kap hangot; „Oh Lucifer! vezess földemre vissza, Hol oly sokat csatáztam hasztalan, Csatázzam újra és boldog leszek.. .* Ha egyelőre nem váltak is valóra a szabadságharc reményei, itt, itt kell helytállni s mindent újrakezdeni. VÉGÜL egy értékelő szak- vélemény: ......Az ember tragé diája a magyar drámairodalomban a Bánk bánnal együtt olyan csúcsot jelent, amelyet harmadik drámai mű a mi irodalmunkban mégcsak meg sem közelített.” (Hegedűs— Kónya: A magyar dráma útja.) Szabó József MAV-telep de. 8. Rákospalota Kis- templom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. cinfcota de. fél 11, dú. fél 3, Kistarcsa de. 9, Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. S. Bécslkapu tér de. 9. (úrv.), de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.), du. 6. Torockó tér de, fél 9. Óbuda de. 9. Turcháhyi Sándor, de. 10. D. dr. Ottlyk Ernő. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Kuttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Csengődy László, Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László. Modori u. 6. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 8. Reuss András. Németvölgyi út de. 9. Reüss András. Nagytétény, de. fél 9. Visontal Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de, 11, Visontal Róbert. Budaörs du. S. Visontal Róbert. csillaghegy de, fél 18, Csepel de. fa 1L — Vízkereszt után a 2. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltárt igéje: Jn 2, 1—11; az igehirdetés alapigéje: 2 Móz 20, 1—21. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Január 21-én, vasárnap reggel 7 órajkor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. — ÁCS A. 1972. november 26-án a nagytaircsai gyüleke- kezet énék és zenekara Győri János Sámuel vezetésével szolgált a gyülekezetben és az erdőkürti filiában. A zsúfolásig megtöltött templomban előadott én-k- és zenekari számok meüett Fényes Zsuzsanna, Horváth Magdolna és Horváth Mihály verseket adtak elő, Kiss János és Hess Zsuzsánna életükről szóltak. Maróti János lelkész üdvözlő szavaira id. Horváth Mihály válaszolt. Az igét Győri János iragytarcsai lelkész hirdette, A nagytarcsaiak szolgálata sokáig felejthetetlen lesz a gyülekezet tágjai szívében. — ZALAISTVÄND. Advent első vasárnapján, a gyülekezet ifjúságának hagyományos úrvacsorái istentiszteletén Pintér János zalaegerszegi lelkész, egyházmegyei sajtóelőadó végezte az igehirdetést, majd egyházunk sajtómunkájáról tartott beszámolót. Ugyanezen az istentiszteleten avatta fel és vette használatba Kutas Elek, a gyülekezet lelkészé az égyik szórványhi- vő által adományozott Ma oltárterítőt, Hűség nagyban és kicsiben A Lutheránia egyházzenei áhítatairól Pakolás István: Költő miként eledbe írtam, prédikálj!” (Babits) Örök tanulság: soha nem lehet Tarsisba futni, Ninive helyett mert utoléri mindenkor az átok, aki rühelli a prófétaságot. A fölismerés nagy parancsa szól a próféta lázas ajkairól; és biztonságát csupán az jelenti, hogy ami rá vár, nem mondhatja senki: Ha ki próféta, kardot nem visel, de a támadást viselnie kell, a harc helyett nyugalmat nem remélhet, — s olykor bolondnak nézik Ninivében. Ha ki próféta, fegyvere a szó, nem ringató, de lelket kavaró; egyértelműen és szívéből mondja, s fütyülnek rá, az nem az ő gondja. Az ő gondja — a megfutás helyett — A felelősség, meg a becsület; atyja fiai számonkérik tőle, hogy az igazság beszél-e belőle? Az ő gondja, hogy meg kell vallani, amit nem lehet ki nem mondani; súlyos igazát hirdeti halálig, és szava a sírból is kicsírázik. („Fény és árnyék” e. kötet. Megjelent 1962-ben.) Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. január 14-éa Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) dr. Kékén András, du. 5. Trajtler Gábor,
