Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-02-25 / 8. szám

Isten tisztelete — emberek szolgálata

Mt 440 és Mt 20,28

Jézus irét mondata került itt egymás mellé. Mindkettőben szolgálatról beszél. Az elsőben az Istennek való szolgálat az Ö tiszteletével és imádásával ötvöződik. A másodikban tanítványainak az emberek szolgálatáról szól. A kettőt nem lehet egymással helyettesíteni, sem felcserélni, csak összekapcsolni.

A zseblámpaelemnek két pólusa van. Csak akkor ég az izzó, szólal meg a táskarádió és indul el a kis elektromotor, ha mindkét pólusra rá van kötve a vezeték. Keresztyén hitünk és életünk kettős pólusa: az Istenre hagyatkozó bizalom, a hit, az Ö tisztelete, imádása és a másokért odaáldozott élet — ahogyan ezt Jézus mondta, cselekedte és élte. Ha nem vagyunk mindkét pólusra „rákapcsolva”, akkor erőforrás nélküli a hitünk és gyenge a szeretetünk. ^A kettőt együtt kell látnunk és élnünk, mint kezdő és célpontot: az Isten szolgálata és imádata az embereket szolgáló odaadásban teljesedik ki.

Amikor az autónak hibás az egyik lámpája, s nem ég mindkettő, hanem csak az egyik, akkor a vezető csak az út egyik oldalát látja, azt sem tisztán és világosan, mert a két lámpa együtt világítja meg pz utat. Keresztyén életünk kettős lámpása: Isten tisztelete és emberek szolgálata. Ügyelni kell rá, hogy együtt égjen a kettői

AZ EGYIK LÁMPÁSUNK: Isten tisztelete és imádása nélkül nincs keresztyén élet Luther mondotta egyszer, hogy „a hit az a tudás és művészet, amikor valaki a saját házából a napfényre szökken”. Vagyis amikor az ember kilépve önmagából Isten bűnbocsátó szeretetének a fényében meglátja bűneit, elsősorban saját önző énjét és szeretetlenségét, S a kegyelem erejéből új életet kezdhet. Hogyne tisztelné és imádná Öt az, aki Jézus Krisztusban rátalált és szeretete napsugarában élhet! A keresztyén ember szolgáló szeretetéhez, a diakóniának az éléséhez az indítást és erőt is Jézus Krisztustól kapja. Az érti meg igazán az ö értünk való szolgálatát, aki azt önmaga számára elfogadva Jézus fenti két mondatát együtt vallja. Csak akiben a „Krisztus él”, az végzi az Ö szolgálatát.

A MÁSIK LÁMPÁSUNK: Embereket krisztusi szeretettel szolgáló odaadás nélkül sincs keresztyén élet! A Krisztus-hit kihozza az embert a csak önmagával törődő „csigaházából” a napfényre. S a „napfényben” meglátja a másikat, az embertársat. Elsőségre törekvő tanítványainak Jézus nem a dicsőség útját állítja a szemük elé, hanem az ö követésének útját. Jézus Útja: a szolgálat és az élet sokakért való odaszánásának útja. Az emberek odaadó szolgálatában megnyilvánuló szeretetünket nem helyettesítik Isten iránti érzéseink. Mert akiket valóban „Krisztus szeretete szorongat”, azok követik is öt a szolgálat, a diakónia útján. Ezt a szolgálatot befelé és kifelé egyaránt vállalni és végezni kell. Befelé: a családi közösségben egymásért élve —, a gyülekezetnek pedig „Jézus Krisztus dia- koniáját hordozó, cselekvő és sugárzó gyülekezetnek kell lennie”. (D. Káldy Zoltán) Jézus egyenesen azt mondta, hogy az ö tanítványainak az ismertető jele a szeretet. Kifelé: mert a gyülekezet nem önmagáért van, hanem az emberekért. Hogy szolgáló szeretetével és segítő erejével a társadalomban és az emberiség nagy családjában is másokkal együtt keresse és munkálja a kérdések megoldását, az ember testi-lelki élete kiteljesedését.

Jézus, segíts minket téged követni: Istent tisztelve imádni és az embereket szeretve szolgálni! Sárkány Tibor

Ötszáz éve született Kopernikusz

Olyan korban élt, mely mozgalmasságával, tudományos és földrajzi felfedezéseivel, új teológiai felismeréseivel és társadalmi fejlődésével szétfeszítette a középkor korlátáit, új korszak és új világszemlélet alapjait vetette meg.

' AZ ŰJ VILÁGSZEMLÉLET MEGALAPOZÁSÁBAN épp az ő csillagászati felfedezései és megállapításai játszottak döntő szerepet. Olyan felismerésekre jutott, amelyeket előtte csak sejtettek egyes gondolkodók. Az ő érdeme, hogy tisztázta földünk csillagászati helyét és ezzel helyes világképnek és a csillagászat további fejlődésének nyitott kaput. , Humanista tudósként nevét latinos formában használta: Nicolaus Copernicus. A lengyelországi Torun városában született 1473. február 19-én. Apját korán elveszti, s ettől

kezdve közeli püspök rokona vállalja nevelését. A krakkói egyetem elvégzése után közei tíz esztendőt tölt olaszországi egyetemeken. Jogtudomány, teológia, orvostan és csillagászat kötik le érdeklődését. Eddig Ptolemaiosz görög filozófus és csillagász tanítását elfogadva a Földet tekintették a világmindenség középpontjának. Az egyházi tantételek is, a Bibliára és Arisztotelész bölcseletére támaszkodva ezt a geocentrikus világképet tanították.

KORÁNAK CSILLAGÁSZATI EREDMÉNYEIT ISMERVE Kopernikusz kutatása az ókori görög bölcselők művei felé fordult. Itt talált néhány utalást annak feltételezésére, hogy a Föld is mozog. Innen kapta az indítékot, hogy gondolkodni kezdjen a Föld mozgásának lehetőségéről.

Csendes jubileum

A napok, hetek, sőt hónapok is úgy rohannak, hogy az életnek ebben a gyors tempójában néha alig marad idő arra, hogy szétnézzünk magunk körül, hogy észrevegyük egyházunknak azokat a munkásait, lelkészeit, akik egy-egy jubileumhoz érkeztek el.

Így történt ez most is, amikor megkésve igyekszünk törleszteni egy mulasztásunkat. Még az elmúlt esztendő karácsonyának második napját kell felidéznünk, amikor is dr. Kása Pál lelkész negyven esztendős rákoskeresztúri szolgálatáról emlékezett meg a gyülekezet. D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Egyházkerület püspöke levélben köszöntötte dr. Kosa Pál lelkészt, a hívek pedig szeretettel vették körül lelkészüket és az alkalomhoz méltó ajándékkal kedveskedtek neki.

Negyven esztendő egy gyülekezetben ... 1933. január 1-én került dr. Kosa Pál a gyülekezetbe, s előbb segédlelkészként, helyettes lelkészként szolgált, majd a gyülekezet

lelkészé lett Hadd említsünk ebből a negyven esztendőből néhány kiemelkedő eseményt 1936-ban befejezést nyert a rákosligeti templom építése, harangok kerülitek a toronyba, s elkészült a gyülekezeti ház. 1939-ben felépült a rákoshegyi templom, majd 1943-ban a rákoskeresztúri templom. 1957- ben a parókia épült át modem gyülekezeti központtá, majd központi fűtést szereltek a templomba, villamosították a harangozást, új orgona épült.

A sok építkezés mellett dr. Kása Pál 1948-ban teológiai doktorátust szerzett, rész vett a lelkésztovábbképzés munkájában, egyházi lapjainkban több cikke jelent meg. Hat esztendővel ezelőtt súlyosan megbetegedett, de Isten segítségével azóta is hűséggel végzi lelkész! munkáját.

Amikor a csendes jubileum alkalmából szeretettel köszöntjük őt, életére és szolgálatára továbbra is kérjük Isten gazdag áldását!

H. L.

33 éves, amikor visszatér hazájába, s viszi magával az új csillagászati rendszer alapgondolatát. Kanonoki rangja van, orvos és többféle felelős tisztet tölt be. Munkája mellett csendben, szinte észrevétlenül végzi új csillagászati rendszerének tudományos megalapozását. Vele együtt tudós barátai is érzik, hogy gyökerestől új az, ami gondolatai és számításai nyomán születik. Krakkó latin professzora 1509-ben így jellemzi: „Kutatja a csillagképek változékony mozgását és az egész égboltot a bolygócsillagokkal — a Mindenható csodálatos alkotásait. Megdöbbentő elvekből kiindulva ki tudja fürkészni a dolgok rejtett okait.”

1512-BEN JELENIK MEG EGY KÉZÍRÁSOS KIS FÜZETE, mely tételekbe foglalja üj csillagászati felismeréseit, s neki egyszerre hírnevet szerez. Egészen új, amit mond, világképe heliocentrikus: „Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha az lenne a világmindenség középpontja”. A Föld is, a többi bolygóhoz hasonlóan a Nap körül kering, de megfordul saját tengelye körül is.

Ez a kis füzetecske vázlatosan közli már mindazokat a fontos megállapításokat, melyeket élete fő művében, az 1543-ban megjelenő Az égitestek Körforgásairól című könyvében gazdagon kifejt és indokol.

A két mü megírása közt 30 esztendő telt el. Kopernikusz ismeretei teljesebbekké lettek, mégis félt könyvének kiadásától. Felismerései három évtized alatt nem tudták áthatni kora tudományos gondolkodását. A ptolemaioszi világkép mögött a római egyház hivatalos tanítása és tekintélye állt. Luther és Melanchton is elvetették Kopernikusz felfogását. Valószínűleg nem is ismerték pontosan. Nem voltak csillagászok, felületesen ítélték meg. Jellemző erre Melanchton ellenvéleménye: „Szemeink tanúsítják, hogy a Föld mozgásának elmélete nem helyes.”

AKADT AZONBAN, AKI EGÉSZEN MÁSKÉNT vélekedett a wittenbergi egyetemen

Kopernikusz felismeréseiről, m egyetem matematikaprofesz- szóra, Georg Joachim Rheticus. 1539-ben felkeresi a már idős Kopernikuszt, részletesen megismeri felfedezéseit, s ő beszéli rá nagy művének megírására a vonakodó tudóst. 1541-ben egy kisebb tanulmányt is ír a készülő műről, melyben népszerűén, de világos rendszerességgel ismerteti az új felismeréseket Kopernikusz könyvének a sajtó alá rendezését is ő kezdi meg.

NÜRNBERGBEN JELENIK MEG Kopernikusz könyve, de írója már nem tudja kézbe venni, 1543. május 25-én meghal.

Könyvét III. Pál pápának ajánlja, s tőle kér védelmet támadóival szemben. Tudja, hogy a két világkép vallói súlyos összeütközésbe kerülnek egymással. Fölfedezései mögött a „legtökéletesebb építőmestert” látja, de tiltakozik az ellen, hogy munkáját „egyes fe- csegők a Biblia és az egyházatyák szavai szerint ítéljék meg”. „A matematikát a matematikusoknak írják” — mondja. Senkinek az ítélete alól nem vonja ki magát, nincs kétsége, hogy képzett matematikusok elfogadják bizonyítékait.

Amitől félt, csak évtizedek múlva következett be. Giordano Bruno 1600-ban hal máglyahalált Rómában, mert magáévá teszi és továbbfejleszti Kopernikusz világképét. Galileit pedig 1616-ban tiltja el a kopernikuszi világkép képviseletétől az eretnekséget üldöző római Szent Hivatal. Ekkor ítéli átdolgozásra Kopernikusz könyvét is az Index- kongregatio.

KOPERNIKUSZ FELFEDI!» ZÉSÉT azonban a Föld mozgásáról Kepler pontosabb számításai és a Galilei által megszerkesztett teleszkóppal végzett megfigyelések nemcsak igazolták, de közkinccsé is tették.

Kopernikusz tudományos felismerésének nagyságát tömören fejezi ki szülőházán levő emléktáblájának feliratos „Megállította a Napot és elindította a Földet

Magyar László

Petőfi nyomában

A csatatér

Az egyik: íegsaebb erdélyi városka Segesvár. A Nagy- Küküllő szétnyíló völgye fölé emelkedik egy 120 méternyi dombocska, ez a várhegy. Maga a vár s a benne szorongó középkori polgárházak titokzatos történelemről suttognak. Bástyatomya alatt vasveretes kapu beszól arról, hogy veszély idején a vár alatti lakosiság menedéket kapott itt, de ellenség nem. Csipkés tornyocs- kák és bástyák régi céhek neveit őrzik, s fel a hegy tetejére, ahol a régi kolostortemplom állja az idők viharait, fedett lépcsőn jut még ma is fel a hivő.

HÁROMAJKU város,

szász, román és magyar. A városkára azonban rányomja bé-1 íyegét a középkorban, vagyis a 12. században ide telepített szászság, amely német stílusban építette fel várát és otthonait, szász szokásait megőrizve kissé mindig „sziget jelleget” kölcsönzött a magyar településeken belül. Kiváltságai sok nehézséget jelentettek az erdélyi fejedelmek korában, de a nemzeti küzdelmek során is a „szász vér” mindig idegenül csörgedezett az ország ereiben. Ma csak a középkori rész, a vár festői, míg a vár alatt a völgyben nagy ipari és kereskedelmi élet zajlik. A modern világ szele megcsapta Segesvárt is.

De akkor, amikor a magyar szabadságharc elkerülhetetlenül haladt katasztrófája felé, még ez a tündért városka nézett az események elé. Azon a nyári napon, amikor az erdélyi magyar sereg döntő vereségét szenvedte el, az orosz Lüders tábornok nézte a kerámia cserepekkel borított bástyák és 'tornyok csillogását. Fürkészve kémlelt észak felé, mert Marosvásárhely felől várta Bem derékhadát, s nem akart harapófogóba kerülni seregével. Mondják, hogy a szászok, mint

egyebütt a szász varosokban, nem nyitották volna meg Bem előtt kapuikat ök biztos ösztönnel kiszimatolták a magyar szabadságharc sorsát.

Bem stratégiája szokatlan volt a császáriak, de az oroszok előtt is. Erdély hegyes- völgyes terepe alkalmasnak is bizonyult arra, hogy gerillatámadásokkal gyengítse az ellenség erejét. Ezért egyszerre több helyen, hágókban, szorosokban, városok közelében és folyóvölgyekben csapott le hirtelen, meglepetésszerűen. Leleményessége kiszámíthatatlan volt, ötletszerű rajtaütései félelmet és rettenetét váltottak ki az ellenségben. Személyes bátorsága, hősiessége pedig rajongó szeretetet katonáiban. „Bem apó” volt a honvédek apja, Petőfi „vitéz vezére, dicső tábornoka”.

Bem csapatai, szétszórt seregei úgy tűntek fel, mint a villám sötét éjszakán, vagy mint a kísértetek, állandó izgalomban tartva az ellenséget Nem ismert el ,ez a magyarul nem tudó tábornok vereséget. Segesvári csatája előtt július 22-én még Moldvába tört, hogy ott forradalmat készítsen elő és július 31-én már a Kü- küllő partján termett. Ez pár száz kilométer! Csodálkozva kérdezzük, hogyan tudta ezeket a távolságokat a kimerült honvédekkel, lovakkal, nehéz ágyúkkal megtenni.

JULIUS 31-SN délelőtt 11 órakor Bem Héjjasíalva felől bontakoztatta ki seregét Az események eléggé rögzítették, ahhoz újat tenri nem tudunk. Én magam pedig négyszer-öt- ször tüzetesen végignéztem a csatateret, hogy fel tudjam idézni e forró és tragikus nap

történetét Bem tehat Segesvártól keletre,' mintegy 5 kittre a várostól kezdte meg támadását Jobbról a KükiiUő völgye, majd ezzel párhuzamosan poros országút futott Székelyudvarhely felé. Balról lankás dombhát húzódott, melynek oldalát a fejéregyházai parasztok művelték. Akkor kukoricás ill. törökbúzás táblák váltogatták egymást burgonya ill. pityóka táblákkal.

Az oroszok főereje, Segesváron volt Itt tartalékolta Lödére kozákjait, innen sorakoztatta fel 32 ágyúját s gyalogságának zömét, mely mintegy 12 ezer főt számlált, és amely a város falai között biztos menedékben volt. Ügy számított, hogy Bem Marosvásárhely felől, vagyis északról lepi meg, fejéregyházai támadása csak azt a célt szolgái ja, hogy kicsalogassa a városból.

Bem seregének számát csak hozzávetőlegesen tudjuk. 3—5 ezerre becsülik. 12 ágyúja volt, Bem első ágyúlövésére Szkara- tin tábornok holtan bukott le lováról s ez nagy zavart támasztott az ellenség soraiban, míg honvédeink lelkesedését váltotta ki. A völgy elég széles volt, Bem ágyúi alig tudták teljes szélességében tűz alatt tartani. Fáradt honvédéi még nehezebben álltak ellen a túlnyomó többségben levő orosz nyomásnak. Már délfelé megingott a magyar ellenállás, pedig Lüders még be sem vetette derékhadát. A terep végképp nem volt alkalmas arra, hogy valamelyes reménység legyen a túlerővel szembeni győzelemre.

BEM FEJÉREGTHAZA

ALATT telj is szélességben támadott. A cél az oroszok beszorítása volt Segesvárra. Lüders látva, hogy Marosvásárhely felöl nem fenyegeti veszély, délután bevetette kozákjait, melynek eredményeképpen végképp megingott a honvédek frontja. Pánik tört ki és vad, rendezetlen menekülés kezdődött. Délután 5—6 óra között a lovas kozákok már csak az egyenként menekülő honvédeket kaszabolták le. Ez már csak mészárlás volt.

Bem serege teljesen felmorzsolódott. Vesztesége 1000 halott és sebesült, 500 fogoly, 8 ágyú, 750 honvéd eltűnése volt. A tábornok ismét leleményességének köszönhette megmenekülését. Kocsija a vad futásban felborult, üldözői előtt ekkor halottnak tetette magát s éjszaka négy hűséges huszárja kereste meg és vitte tovább.

A nap még magasan fenn állt, de Fejéregyháza mezein csak holtak s nyögdécselő, sóhajtozó sebesültek voltak. Az oroszok győzelme maradéktalan és teljes volt. Bemnek már egy szál katonája sem volt. Segesváron, mire az estéli harangszó megszólalt már mindenki tudta, hogy a magyarok elvesztették a csatát, s a városban lakó magyarok bezárkóztak, ablakaikra ráhúzták a zsa- lugátereket. Rövid két hét múlva Világosnál végképp megpecsételődött a magyar szabadságharc. Görgey kapitulált az oroszok előtt.

Ennyit a csata történetéről.

ÉS AMIKOR legjobban dúlt a küzdelem, az ágyúgolyók földcsomókat röpítettek a levegőbe, a puskák és ágyútorkok füstöt okádtak, recsegett, ropogott minden, a sebesültek jajveszékeltek, a haldoklók nyögtek, mondom, amikor teljes volt a zűrzavar, akkor érkezett meg Petőfi, a költő.

ör. Rédey Pál

Baj

Néha makk egészségesnek látszanak az emberek — külsőleg. Megvizsgálja őket az orvos. Megcsóválja fejét ée azt mondja: itt valami baj van. Miért mentem orvoshoz? — kiáltanak fel ilyenkor némelyek dühösen. Ha nem mentem volna, most nem lenne semmi bajom. Ugye, szerinted is ostoba beszéd az ilyen?

Ilyen ostobaság kerítette hatalmába Ákháb királyt is, amikor Samáriában, országának fővárosában, megjelent- illés próféta.

Senki se ismerte Illést Kissé falusiasán nézett ki. Vidékről jött, Gileádból, a Jordán túlsó partjáról. Beszédei nagy feltűnést keltettek. Kertelés nélkül kimondta: itt baj van. Ti megfeledkeztetek arról, hogy él az Űr, Izrael Istene.

Sokan érezték akkor, hogy baj van. De a bajt főleg abban látták, hogy már régen nem esett az eső, szárazság fenyegette az országot. Az igazi bajt, hogy kiszáradt az emberek lelke és mégkérgesedett, nem látták. A gazdagság bálványa lett, Baállá. Mindenki magával törődött. A Baál prófétái elaltatták 'az emberek lelkiismeretét káprázatos istentiszteleteikkel. A mindennapi kenyeret az Űrtől kérni és érte lelkiismeretesen dolgozni — feledésbe ment.

Illés próféta látta a baj gyökerét és ezért így szólt: él az Űr, Izrael Istene, akit én szolgálok, hogy ebben az évben nem lesz se harmat, se eső, amíg én el nem kezdek érte imádkozni.

Ákháb király is meghallotta, mit mondott Illés. Ö sem a szárazságban látta az igazi

bajt. Gondolta: majd elmúlik. Legfőbb bajnak Illést tartotta. Ha ez nem beszélne, nem lenne semmi baj. El kell némíta- ni. Felesége, Jezabel nem tétovázott. Elrendelte, hogy az

Ür prófétáit gyilkolják meg. Ezzel aztán teljessé lett a baj.

Mit csinált Isten a bajban? Megmentette és megőrizte Illés próféta életét Izrael népe számára. Ezt mondta neki: Menj el innét, menj napkelet felé és rejtezzél el a Kérith patakja mellett, amely a Jordán felé folyik. Ott majd gon- doskodom rólad.

Illés engedelmeskedett. Elment a Kérith patakhoz és ott elrejtőzött. A patakból ivott Hollók hoztak neki kenyeret es húst reggel és este. így gondoskodott róla Isten.

Néhány nap múlva kiszáradt azonban a patak, mert a szárazság tovább tartott. Ekkor így szólt hozzá az Űr: menj el Sareptába. Ez már túl esik Izrael határain, Sidonhoz tartozik. Maradj ott, mert megparancsoltam egy özvegyasszony- nak, hogy gondoskodjék rólad.

Különös történet, ugye? Pedig 450 évvel ezelőtt hasonló történt Magyarországon. Baj akkor is volt bőven. Délről a török fenyegette az országot. A főurak egymással versengtek, ki a gazdagabb és hatalmasabb. A főpapok gyönyörű ruháikkal, káprázatos istentiszteleteikkel próbálták elhitetni: nincs itt semmi baj. Közben a jobbágyok sorsa egyre súlyosabbá vált Dózsa György forradalmi felkelésének leverése után még a szabad költözködés! jogot is elvették tőlük De ebben az időben Luther Márton írásai már hazánkba is eljutottak, és nyomukban sokan látták meg a baj gyökerét. 1523-ban a budai országgyűlés kimondta, hogy minden lutheránust fej- és jószágvesztésre kell ítélni. Két évvel később a rákosi országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a lutheránusokat meg kel! égetni. Isten azonban, mint Illés idejében, gondoskodott róla, hogy népe ne maradjon igéje nélkül.

egyesült Államok

az ismert egyházi vezető az ún. Jakob Creutzfeld-betegség- ben szenved, amelyik gyógyíthatatlan. A ritka, valószínűleg vírusfertőzésre visszavezethető betegség az agy idegsejtjeinek bomlását jelenti. Gwi)

A tavaly Ősszel tett ázsiai utazásai után súlyosan megbetegedett és októbertől kórházban van dr. Kent Knutson, az Amerikai Evangélikus Egyház elnöke (püspöke), A hosszas vizsgálat most kiderítette, hogy

ADDISZ ABEBA

? Afrika és Dél-Európa orszá- ‘ gaiba. Alkalmazottainak szá- . ma kétszáz, akik 12 féle nem- t zethez tartoznak, (epd)

A Lutheránus Világszövetséi etiópjai rádióadója 10 éve végzi szolgálatát. Ma 13 nyelver sugároz műsort Kínától kezdve Ázsián és Közel-Keleten ál